udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 1651-1680 | 1681-1710 | 1711-1740 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1995. augusztus 30.
Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség (Nagyvárad) főszerkesztője fontosnak tartotta, hogy egy fiatal, Budapesten képzett szerkesztőgárda dolgozzon a folyóiratnál, akik mögött egy szaktekintélyeket felsorakoztató szakmai csoport áll. Borbély Zsolt Attila, az egyik szerkesztő elmondta, hogy az Erdélyből továbbtanulás és hazatérés szándékával érkezett diákokban megvolt az igény egy szakmai fórum létrehozására. Több eszmerendszer híveiből verbuválódott a szerkesztőség, ez azonban nem jelent hátrányt a munka hatékonysága szempontjából. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 30./1995. augusztus 31.
Budapest érdeklődéssel fogadta és üdvözli Iliescu elnök megbékélésre irányuló szándékát. Magyarország ezt már 1989 óta javasolja, közölte Szentiványi Gábor külügyi szóvivő Budapesten, aug. 31-én. A javaslat részleteit nem ismerik, mondta. A megbékélés nem nélkülözheti a két ország viszonyában fellelhető problémák - beleértve a nemzeti kisebbségek helyzetének - rendezését. A "mi számunkra is alkotmányból fakadó kötelezettség a határon túli magyarság sorsával való törődés." - tette hozzá a magyar külügyi szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2-3./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Magyar Hírlapnak nyilatkozott: akkor hangzottak el az Iliescu-javaslatok, amikor a romániai magyarságnak súlyos gondot okoznak az oktatási törvény jogfosztó kisebbségi rendelkezései. A megbékéléshez szükséges, hogy az RMDSZ-t meghallgassák. /Magyar Hírlap, szept. 1./1995. augusztus folyamán
A 2000 folyóiratban két tanulmány is foglalkozik Emil Ciorannal. Az egyik Matei Calinescu tollából való /Hogyan lehet az ember az, ami? Tűnődés a román és francia Cioran között/. Cioran 1937-től Párizsban élt, 1947-től csak franciául írt. Calinescu próbálja magyarázni Cioran 1937-ben kiadott könyvét /Románia színeváltozása/, igyekszik megértő lenni: nagyon sokan csatlakoztak a vasgárdistákhoz. Cioran 1972-ben tagadta, hogy valaha is tagja lett volna ennek a szervezetnek, melyet "őrült szektának" nevezett. A fasizmussal való kapcsolatáról pedig azt nyilatkozta, hogy gyűlölte a királyt és rokonszenves volt számára a királlyal szembeforduló legionárius szervezet. A másik tanulmány szerzője Miskolczy Ambrus, készülő könyvéből hoz egy részletet /A bukás stratégiái: önkultusz - énkultusz. Széljegyzetek egy készülő Cioran-monográfiához/. Cioran látványosan megtagadta anyanyelvét: 1949-től 1989-ig románul nem volt hajlandó beszélni, pontosabban ezt a látszatot ápolta, mert barátaival kivételt tett. Megdöbbentő olvasni Cioran Hitlert és Codreanut magasztaló írásait. Cioran a román értelmiségiek mértékadó írója. Cioran `Müncheni benyomások. Hitler a német köztudatban` címmel ilyeneket ír: "Nincs ma olyan politikus a földön, aki több rokonszenvet és nagyobb csodálatot ébresztene bennem, mint Hitler." Cioran elítélte a katolikus egyházat, a pápát, aki megtiltotta a Hitler-Jugendben való részvételt: "Hitler viszont többet jelent a német nép számára, mint ki tudja milyen pápa, aki beleszól egy nép belügyeibe..." Cioran Codreanut dicsőítő írását 1940. nov. 27-én olvasta fel a rádióban. Ebben ilyen vallomást olvashatunk: "Corneliu Codreanu előtt Románia lakott Szahara volt." "Bennünk nyögött a jövő. Egyvalakiban zengett. És ő megtörte létünk szelíd hallgatását, és arra kényszerített, hogy legyünk. Egy nép erényei benne öltöttek testet." Így sorjáznak az áradozó mondatok. Például: "Egy szolga nemzetbe ő öntött becsületet, és egy gerinctelen nyájat büszkévé tett." Azon a napon, amikor Cioran ezt felolvasta a rádióban, legionáriusok elfogták és agyonverték Nicolae Iorga történészt. Miskolczy idézi Cioran antiszemita nézeteit, amelyek a Románia színevátozása egyes fejezeteiben láttak napvilágot. Cioran ezeket a fejezeteket a könyv 1990-es újrakiadásából kihagyta. /2000 (Budapest), aug./ 1995. szeptember 2.
Miként képzeli el a történelmi megbékélést Iliescu elnök, amikor egyetlen szóval sem határolja el magát a szélsőséges nacionalista erőktől, ráadásul kormányalakító pártoktól, amelyek magyarellenességükkel, xenofób magatartásukkal tűntek ki? - kérdezte a román sajtó Traian Chebeleu szóvivőtől, aki azt válaszolta, hogy ez "nem illett bele" Iliescu elnök beszédének szerkezeti felépítésébe". Közben Funar polgármester bejelentette, hogy Mátyás király szobrát Vajdahunyadra kell költöztetni, a Hunyadiak kastélyába, és helyébe a román nép latin eredetét jelképező római anyafarkast kell felállítani. Funar szerint az alapszerződést csak azután lehet aláírni, hogy Budapest bocsánatot kér a magyarok által Észak-Erdélyben elkövetett atrocitások miatt, a román államot, a károsultakat és az elhurcolt zsidókat pedig kárpótolja. A polgármester több ízben börtönnel fenyegette a tanügyi törvény ellen tiltakozókat, a magyarokat barbároknak nevezte, akiket "európai életmódra" kell szoktatni, tudósít Bukarestből Gyarmath János. /Magyar Nemzet, szept. 2./ 1995. szeptember 4.
Az RMDSZ politikai akciói nem támaszkodnak a romániai magyarság többségének elképzeléseire, nyilatkozta a Rompresnek Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnöke. Elmondta, hogy Holló László Leventével, a párt külországi magyar kapcsolatokban illetékes vezetőjével aug. 28-án Budapestre látogatott, ahol találkozott a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ képviselőivel, fogadta őket Horn Gyula miniszterelnök, továbbá az MDF elnöke és a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ elnöke, Csoóri Sándor is. A találkozókon kérték a magyar tárgyalófeleket, "ne támogassák egyoldalúan az RMDSZ politikai akcióit, mert azok csak az RMDSZ "néhány szélsőséges vezetőjének politikai elképzeléseire épülnek". Kiss Kálmán azt kérte, hogy a romániai magyarságnak szánt segélyek ne az RMDSZ "szűrőjén" menjenek keresztül, mert e támogatások könnyen eltéríthetők az eredeti céltól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 6./1995. szeptember 8.
Sorra megcáfolták Kiss Kálmánnak, a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt elnökének a Rompresnek adott nyilatkozatát arról, hogy Holló László Leventével, pártja külügyi kapcsolatokkal foglalkozó vezetőjével Budapesten folytatott tárgyalásokat, ezt a nyilatkozatot több bukaresti lap /Vocea Romaniei, Jurnalul National/ szept. 5-i számában átvette. A hírrel kapcsolatban az RMDSZ Sajtóirodája a következőket tudta meg: Kiss Kálmán és Holló Szabó Levente Magyarországon sem a Fidesz, sem az MDF központjában nem folytatott tárgyalásokat, és alkalmilag sem találkozott Horn Gyula miniszterelnökkel. A Magyarok Világszövetsége székházában Csoóri Sándor elnök a folyosón véletlenül összetalálkozott velük, néhány szót váltottak, de az nem volt tárgyalás. Szabó Vilmos, az MSZP külügyi titkára közölte: Horn Gyula miniszterelnök nem tárgyalt Kiss Kálmánnal, az MSZP nincs kapcsolatban a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párttal. Király András, a Fidesz külügyi titkára elmondta, hogy Holló László Levente valóban besétált a Fidesz székházába és Nagy Andortól, Orbán Viktor kabinetfőnökétől kért tízezer forintot, saját vállalkozására. Holló László Levente nem is Romániában él, hanem Magyarországon, Martonvásáron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 8./1995. szeptember 8.
A határon túli magyarság ügye nem szerepel olyan súllyal a jelenlegi kormányzati politikában, mint az előző ciklusban, jelentette ki Csapody Miklós országgyűlési képviselő, az MDF külügyi kabinetjének tagja szept. 7-én Budapesten, újságírók előtt, miután hazaért többnapos erdélyi útjáról. Az ország gazdasági problémái miatt a parlamenti és kormánymunkában háttérbe szorult a kisebbségi magyarsággal való foglalkozás. Kifejtette, hogy Iliescu megbékélési javaslata az alapszerződésre vonatkozó korábbi román álláspont "visszacsempészése". /Magyar Hírlap, szept. 8./1995. szeptember 11.
Szept. 11-én Budapestre érkezett az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért csoport. Budapest határában több mint 200 budapesti fiatal kerékpározóval együtt Demeter Ervin /MDF/ országgyűlési képviselő fogadta őket és innen együtt kerekeztek az Országház elé, ezen a szakaszon velük tartott Szilágyi Zsolt és Mátis Jenő, az RMDSZ két képviselője, a román parlament legfiatalabb tagjai. Az Országház előtt Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, a pártfrakciók vezetői, képviselők, Tabajdi Csaba államtitkár és a HTMH vezetői fogadták őket. A karaván tagjai az Országházban ismertették úticéljukat. Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere átnyújtotta nekik akciójuk támogatását tartalmazó levelét, kérve, hogy azt adják át az Európai Önkormányzati Kongresszus elnökének. A fiatalok sajtótájékoztatót tartottak, majd ellátogattak a Magyarok Világszövetsége székházába, ahol Csoóri Sándor fogadta őket. Este Budapesten a Reménység szigetén ökumenikus istentisztelet keretében a magyar egyházak püspökei köszöntötték a karaván tagjait, majd Zalatnay István, az Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora hirdetett igét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 12., 616. sz./1995. szeptember 11.
Szept. 7-10-e között másodszor rendezték meg Arad és Gyula város szervezésében a Kézfogások rendezvénysorozatot, amelyet Gyula lakói kezdeményeztek 1994-ben. A megnyitón, Aradon, beszédet mondtak Marcel Dinu külügyi államtitkár, Szőcs Ferenc bukaresti magyar és Ion Donca budapesti román nagykövet, továbbá a két megye vezetői. Arad polgárai az utolsó pillanatban értesültek a rendezvényről, előző nap este tették ki a plakátokat. A két ország újságíróinak beszélgetésén kiderült, hogy egészen más fogalmakban gondolkodnak. Az Adevarul aradi tudósítója például együtt emlegette Markó Bélát, Tőkés Lászlót, Sütő Andrást Gheorghe Funarral és C. V. Tudorral. A résztvevők szept. 10-én Kisiratosra, a 2000 lakosú, 96 %-ban magyar Arad megyei településre látogattak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 11., 615. sz./1995. szeptember 13.
Szept. 12-én hajnalban indult útnak Budapestről az Ifjúsági Karaván az Anyanyelvű Oktatásért, Dorogon a Magyarok Világszövetségéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Pécsi L. Dániel fogadta őket, majd Dorog polgármestere üdvözölte az érkezőket. Komáromban egy hattagú felvidéki magyar kerékpározó csapat várta őket, akik Köteles László parlamenti képviselő vezetésével elkísérték az erdélyieket - szolidaritásuk jeléül - az osztrák határig. Este Dunaszerdahelyen szálltak meg, ahol Pázmány Péter polgármester, a szlovákiai magyar pártok képviselői és helyi fiatalok fogadták őket. Szept. 13-án Pozsonyban, a Csemadok-székházban Bauer Győző, a Csemadok elnöke, Duray Miklós, az Együttélés elnöke, Csáky Pál, a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom frakcióvezetője, Dolnik Erzsébet, a Szlovákiai Magyar Pedagógus Szövetség alelnöke, továbbá pedagógusok és fiatalok fogadták a karaván tagjait. Délután az erdélyi fiatalok Bécsbe érkeztek, ahol a Bécsi Oktatási Tanács elnökével, dr. Kurt Scholzcal találkoztak, majd a parlament épületében Peter Schrieder. az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének szocialista frakcióvezetője, EBESZ-raportőr fogadta őket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 14., 618. sz./1995. szeptember 13.
Iliescu elnök megbékélési javaslata éppen arra irányul, hogy lehetővé tegye a kijutást az alapszerződésről kezdett tárgyalásokon kialakult zsákutcából, jelentette ki Mircea Geoana szóvivő szept. 13-i sajtóértekezletén, Kovács László külügyminiszter szept.12-i nyilatkozatára reagálva. Kovács László úgy nyilatkozott, hogy Budapest kész nyilatkozatot aláírni román partnerével, de ez nem pótolja az alapszerződést, mivel az alapszerződés a vitás kérdéseket jogi normában rendezi. /Magyar Nemzet, szept. 14./1995. szeptember 14.
A budapesti kapcsolatfelvételt megkérdőjelező RMDSZ-közleményre Kiss Kálmán, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt /RMSZDP/ elnöke reagált, a Rompresnek nyilatkozva: "az RMDSZ-eseknek fáj, hogy pártunk jó úton halad a szomszédos ország politikusaival való kapcsolatfelvétel ügyében." Fenntartja előbbi nyilatkozata minden betűjét. Az RMSZDP közleményében megerősítette, hogy Kiss Kálmán elnököt fogadta Für Lajos, az MDF és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke. Horn Gyulánál nem jártak, ismerte be. Kiss Kálmán azt állította, hogy pártjának 28 ezer tagja van. Holló László Levente aug. 11-én nyilatkozott: lemond alelnöki tisztéről és minden kapcsolatot megszakít Kiss Kálmánnal, aki mögött a sértettség áll. Magyarországról nem tudja ellenőrizni, hogy valóban van-e többezres tagsága ennek a pártnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ 1995. szeptember 15.
Szept. 15-én, 83 éves korában elhunyt Dezső Ervin, a Babes-Bolyai Tudományegyetem nyugalmazott tanára. Dezső Ervin /sz. Pozsony, 1913. márc. 15./ Budapesten végzett a gépészmérnöki karon, 1945-ben jött Kolozsvárra, 1948-tól a Bolyai Tudományegyetem matematika-fizika karának előadótanára lett és az maradt egészen 1978-ig. A Bolyai Társaság alapító tagja volt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./1995. szeptember 16.
A temesvári Analog kábeltelevíziós társaság 40 ezer előfizetője egy hónapja nem láthatta a magyarországi és a belgrádi tévéműsorokat. Azzal indokolták, hogy ellenőrzést tartott az Audiovizuális Tanács /CNA/ és azzal az ürüggyel állíttatta le a közvetítést, hogy nem rendelkeznek írásos engedéllyel. Azóta a budapesti és a belgrádi írásos engedély megérkezett, most ismét láthatók a műsorok, kivéve a Duna TV-t. Úgy tűnik, hogy az intézkedés valójában a Duna TV ellen irányult, hiába van meg tőlük az engedély. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16-17./1995. szeptember 16.
Budapesten, a Hősök terén szervezett a romániai oktatási törvény elleni tiltakozó tüntetést szept. 16-án a Bocskai Szövetség. A résztvevők a román nagykövetség elé vonultak, ahol petíciót adtak át a követség képviselőinek. A Hősök terén felszólalt Szűrös Mátyás MSZP-képviselő is, beszédében asszimilációs törekvésnek nevezte a törvényt. A román-magyar megbékélésre vonatkozó Iliescu-javaslatról azt mondta, hogy erre először Romániában kell sort keríteni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./ 1995. szeptember 22.
Teodor Melescanu külügyminiszter szept. 22-én fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet és átnyújtotta az Iliescu elnök által kezdeményezett, a román-magyar megbékélésre vonatkozó három okmánytervezetet. A külügyminiszter leszögezte, hogy román félnek szándékában áll az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások folytatása. Ugyanezen a napon Budapesten Kovács László külügyminiszter fogadta Ioan Donca román nagykövetet, aki átnyújtotta a három dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ 1995. szeptember 23.
Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte a budapesti Erdélyi Gyülekezet a nagyváradi központú Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez való csatlakozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1990-ben Németh Géza református lelkész kezdeményezésére jött létre, az erdélyi menekültek, illetve áttelepültek számára. Az ünnepséget a gyülekezet telepén, a "Reménység Szigetén" tartották. Felszólalt Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is, aki szerint Magyarországnak realista, de nem önfeladó kisebbségpolitikára kell törekednie. Az Erdélyi Gyülekezet csatlakozása a Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez egyházjogi és politikai szempontból is a határok légiesítését jelenti, állapította meg Zalatnay István, a gyülekezet új lelkésze, akit Tőkés László, a befogadó egyházmegye püspöke iktatott be tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Lerakták a gyülekezet templomának alapkövét is, az ünnepségen megjelent Tempfli József római katolikus püspök Nagyváradról, a magyarországi református egyházat Hegedűs Lóránt püspök képviselte. Szükség van a Reménység Szigetére és a civil társadalmi szervezetekre - hiszen míg máshol fölösleg, nálunk hiány van nemzeti szolidaritásból - mondta Tabajdi Csaba. Az alapkő letételekor Tőkés László elmondta, hogy az "alap, amire építünk: Jézus Krisztus", olvasható Udvardy Zoltán tudósításában. /Új Magyarország, szept. 26./ 1995. szeptember 27.
Honti Mária, a művelődési tárca közigazgatási államtitkára vezetésével magyar küldöttség érkezett szept. 27-én Bukarestbe, hogy Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu kormányfők megállapodása alapján a román tanügyi törvénnyel összefüggő kérdéseket tanulmányozzák. A magyar küldöttség a bukaresti magyar nagykövetségen az RMDSZ parlamenti frakciójának több tagjával folytatott eszmecserét. Honti Mária az MTI tudósítójának leszögezte, hogy a delegáció nem azért jött, hogy a végrehajtási rendelkezések kedvező végrehajtását elérje, hanem azért, hogy a törvény néhány alapellentmondásának, a kisebbségekre ható alapkérdésének problémáját vesse fel. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a hét elején Magyari Lajos szenátorral RMDSZ-küldöttség élén Budapestre utazott, mert a két miniszterelnök megegyezéséről szóló hír szerint a magyar küldöttség a törvény minél jobb alkalmazásáról tárgyalna, ezzel az RMDSZ nem értett volna egyet, mert azt a benyomást keltette volna, hogy a törvény, amely ellen a romániai magyarság tiltakozik, alapjában véve jó. Asztalos Ferenc a budapesti és a mostani megbeszélés alapján megnyugtatónak tartja a delegáció mandátumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ 1995. szeptember 27.
A tanügyi törvény elleni tiltakozássorozat bebizonyította a romániai magyarság egységes fellépését - állapította meg Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke. Általában sikerült elkerülni a túlzásokat, ez alatt "az időnként felbukkanó halálvíziót, tragikus hangütést értem." A tanügyi törvényről ki kell mondani, hogy sérti az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogot, a demokrácia elvét. A Bolyai Társaság álláspontja, hogy a romániai magyarságnak önálló iskolahálózatra van szüksége, az óvodától az egyetemig. Horváth Andor jelezte, hogy a Bolyai Társaság okt. 6-7-én tudományos ülésszakot rendez Kolozsváron, külföldi szakemberek részvételével. Budapestről többek között Kiss Gy. Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Franciaországból Kende Péter és Karátson Endre, Bukarestről Zoe Petre, Dinu Giurescu és Andrei Plesu van a meghívottak között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./1995. szeptember 28.
Budapesten az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága szept. 28-án fogadta a határon túli magyar színházak igazgatóit. A találkozót a művelődési tárca kezdeményezte, hogy együttműködést kérjen a határon túli magyar nyelvű színjátszás gondjainak megoldására. Kolár Péter, a kassai Thália Színház igazgatója elmondta: a szlovák kormány intézkedései nyomán sejthető, hogy a színház bezárását tervezik. Kincses Elemér, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója úgy fogalmazott, hogy a kulturális intézmények a nem igazán kultúrbarát román kormány markában vannak. /Magyar Nemzet, szept. 29./1995. szeptember 28.
Gerendás Lajos történelem-könyvtár szakot végzett budapesti fiatalember elhatározta, hogy Orbán Balázs Székelyföld leírása könyve alapján gyalogosan, illetve kerékpárral bejárja Székelyföld közel 500 települését, hogy kiegészítse, aktualizálja "a legnagyobb székely" 130 éve készült könyvét, azontúl a Kárpátokon túli moldvai csángó településekről is leírást készítsen. Ugyanakkor szeretne még összeállítani egy "Székelyföldi adattárat" és egy fotóalbumot. További tervei között szerepel egy riportkönyv, melynek alanyai székelyföldi papok, művészek, írók. Gerendás Lajos aug. 28-án indult el Budapestről Gyergyóalfaluba. Azért ide, mert választott szülőfalujának tekinti ezt a települést. Újszékelyen kezdte meg gyűjtőmunkáját. Szerződést kötött a budapesti Kapu folyóirattal, az egyes települések bemutatására. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 28./1995. szeptember 28.
A Kurír szerkesztőségébe levél érkezett, feladója a Nagy-Románia Légiója nevű szervezet chisinaui főparancsnoksága. Közleményükben felhívták a figyelmet arra, hogy csak békés úton akarják megteremteni Nagy-Romániát, ennek szellemében támogatják a román kormány erőfeszítéseit, mert a jelenlegi vezetés jó partnerük céljaik elérésére. A levélben bemutatták Nagy-Románia térképét, amely szerint Románia a Moldovai Köztársasággal, Bulgária két tartományával, Magyarországból pedig Csongrád és Békés megyével "egészül ki". /Kurír (Budapest), szept. 28./1995. szeptember 30.
Szervátiusz Tibor Budapestre áttelepült szobrászművész a római katolikus egyháznak adományozta édesapja, Szervátiusz Jenő és az ő Kolozsváron maradt szobrait. A rendkívül értékes hagyatékot a kolozsvári Szent Mihály templomban fogják kiállítani, a templom belső udvarán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30. - okt. 1./1995. szeptember 30.
Tamás Gáspár Miklós sikeresnek mondta a kormány külpolitikáját és elítélte az ellenzéki erőket, amelyek szerinte azt akarják, hogy a magyar kisebbségek nehéz helyzete miatt a kormány hagyjon föl a közeledés politikájával. Tamás Gáspár Miklós üdvözölte és értékelte Iliescu megbékélési ajánlatát, szerinte ez radikális fordulat a román politikában. "A magyarországi és az erdélyi közélet felelősségtől áthatott vezető képviselőinek - szerintem - kötelességük üdvözölni az ajánlatot. Az a kifogás, amely szerint az erdélyi magyarok panaszai - az indokoltak és az indokolatlanok - egyre hangosabbak, nem helytelen, hanem értelmetlen. Éppen az Iliescu elnök által kezdeményezett kiengesztelődéstől lehet remélni sérelmeik orvoslását." /Tamás Gáspár Miklós: Ajánlat Havasalföldről. = Heti Világgazdaság (Budapest), szept. 30./ 1997. január 4.
Megjelent a Magyar krónikák és legendák /Polis, Kolozsvár, 1996/ Gábor Csilla válogatásában, a Remekírók Diákkönyvtára sorozatban. A könyv szükségességét az illusztrálja a legjobban, hogy a bölcsészkaron még "forgalomban levő" középkori szöveggyűjtemény /Barta-Klaniczay szerk., Budapest, 1951/ csupán részleteket tartalmaz azokból a művekből, amelyek ebben a válogatásban teljes egészükben olvashatók. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./1997. január 4.
A Rómában élő Prokop Péter 77 éves pap, festőművész és író hatvan festményt hozta karácsonyi ajándékul Nagyváradra, a katolikus püspökségre. Prokop Péternek jan. 27-én nyílik kiállítása Budapesten, az Írószövetség klubjában, akkor lesz tizenharmadik könyvének a bemutatója is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 4-5./1997. január 6.
A legnagyobb példányszámú román napilap, az Evenimentul Zilei jan. 6-i száma a Ceausescu-rendszerre emlékeztető érvekkel támadta a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitásának tervét. Ion Cristoiu főszerkesztő Felelőtlen hallgatás címen Emil Constantinescu államfőt is vádolja, hogy hallgat erről a tervről. Cristoiu szerint Severin külügyminiszter budapesti látogatása annyira gazdag volt találkozókban, hogy "feltétlenül aggodalmat kellene, hogy kiváltson a román kormányban és államelnökségben". A lap szerint minderről a román titkosszolgálatnak lenne szava. Ugyanebben a számban Radu Tudor írását közölték a következő címmel: "A volt kolozsvári magyar konzulátust azért számolták fel, mert a magyar diplomaták kémkedtek és valutát csempésztek." A cikk szerint a konzulátus románellenes akciókat hajtott végre, széles körű információgyűjtést végzett, románellenes tevékenységre szervezte be a kolozsvári és erdélyi magyar értelmiség egyes vezető képviselőit, tiltott dokumentumokat csempészett ki az országból... /Szabadság (Kolozsvár), jan. 7., Népszava, Népszabadság, jan. 7./ Az Evenimentul Zilei megszólaltatta Ioan Serbanoiut, a Securitate, Ceausescu hírhedt biztonsági szervezete volt tábornokát, aki 1980 és 1988 között az UM 110 szervezet keretében irányította a kolozsvári magyar konzulátust megfigyelő 30 /!/ kémelhárító tiszt tevékenységét. A Securitate tábornoka szerint a főkonzulátus 16 alkalmazottjából 12 kém volt. A Romania Libera szerint a magyar konzulátus ügye alkalmat adott a nacionalisták fékeveszett támadására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./1997. január 8.
Adrian Severin külügyminiszter a bukaresti Evenimentul Zilei jan. 8-i számában válaszolt a lapban jan. 6-án megjelent, budapesti tárgyalását támadó cikkre. Severin hangsúlyozta, hogy Magyarország Románia természetes szövetsége kell, hogy legyen. A külügyminiszter történelmi visszapillantásában kifejtette, hogy a sajnálatos 1990. márciusi események tovább késleltették az enyhülést. Szerinte Antall József néhai miniszterelnök, Für Lajos, Gheorghe Funar, Corneliu Vadim Tudor és Tőkés László nem szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget, ugyanakkor a válság meghaladására tett lépések között volt a "Nyitott égbolt" egyezmény, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter romániai látogatása, majd Melescanu és Kovács László budapesti találkozása, végül az alapszerződés megkötése. Adrian Severin hangsúlyozta, hogy a román-magyar párbeszédet az őszinteség és megértés jellemezte látogatása idején. Megállapodtak a vegyes bizottság felállításában, a bezárt konzulátusok megnyitásában. A tárgyaláson nem tértek ki olyan kényes kérdésekre, mint a Babes-Bolyai Egyetem vagy az elkobzott egyházi vagyon helyzete. Ezeket a kérdéseket a nemzetközi normáknak megfelelően, a román alkotmány és az alapszerződés alapján lehet megoldani, szögezte le Severin, aki végül bizalmat sürgetett, enélkül ugyanis a tegnapi ellenség nem válhat holnapi baráttá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./1997. január 8.
Emil Constantinescu elnök jan. 8-i nyilatkozatában reagált a román külügyminiszter budapesti útját ért sajtótámadásokra. Az Adevarul kérdésére válaszolva az elnök kijelentette: az alapszerződésben a két ország elhatározta a konzulátusok kölcsönös megnyitását. Az egyetemek vagy a kétnyelvű feliratok ügye Románia belügye, így erre nem terjedt ki Severin mandátuma. /Népszava, jan. 9./1997. január 9.
A budapesti Szféra Kulturális Szolgáltató Kft. immár 6 éve hagyományossá vált rendezvénysorozatban lehetőséget ad termékeny véleménycserére a magyarországi gazdasági élet főszereplőinek, sikeres vállalkozóknak és a regionális, valamint országos politikusoknak. A rendezvénysorozat csúcseseménye a Magyar Állami Operaházban megrendezésre kerülő gálaestély, amelyen a magyarországi parlamenti pártok vezetői 60 perces élő vitában vesznek részt, majd a magyar kormány miniszterei átadják a Vállalkozói Díjakat és a Glóbusz Díjat. (A kitüntető címeket a tavaly Kuncze Gábor és Kovács László bel-, illetve külügyminiszter adta át Straub Eleknek, Szívós Istvánnak és Hans-Dietrich Genscher volt német külügyminiszternek.) Az idén a nemzetközi kategóriában a Szféra Glóbusz Díjat az RMDSZ és államelnökjelöltje tevékenységének elismeréseként Frunda György szenátornak ítélték oda. A kitüntetést, a Szász Endre híres szobrászművész készítette bronzszobrot Frunda György az Operaház színpadán veheti át január 25-én. A további kitüntetettek: Demján Sándor, a budapesti Pólus Center bevásárlóközpont vezérigazgatója és dr. Papp Lajos szívsebész. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 9., 941. sz./