udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 1711-1740 | 1741-1770 | 1771-1800 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1997. február 28.
80. születésnapját ünnepelte márc. 2-án Neumann Ernő temesvári főrabbi, aki az ökumenizmus szellemében nagy mértékben hozzájárult Temesvár szellemiségének kialakulásához. A temesvári zsinagógában köszöntötte többek között dr. Nicolae Cajal, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke, dr. Schweitzer József budapesti főrabbi, Tőkés László püspök, továbbá más felekezetek képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./1997. március 1.
Ebben az évben is műholdas átvitellel és kedvezményes áron kapja a pozsonyi Új Szó, az ungvári Kárpáti Igaz Szó, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a kolozsvári Szabadság, a marosvásárhelyi Népújság és az újvidéki Magyar Szó a Magyar Távirati Iroda híreit. Erről írtak alá márc. 4-én a szerződést Budapesten dr. Törzsök Erika, a HTMH megbízott elnöke, Szűrös Mátyás, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tompa Gábor, az MTI megbízott vezérigazgatója és a napilapok főszerkesztői. /Új Szó (Pozsony), márc. 5., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./1997. március 6.
Felkereste a Romániai Magyar Szó szerkesztőségét Száz Zoltán, aki amerikai emigránsként lett történész az ötvenes években, azóta következetesen küzd társaival együtt az erdélyi magyarságért. Erről vall Erdély védelmében /Budapest, Washington, 1996/ című könyvében. Elmondta, hogy Iliescu idején a románok legalább egymillió dollárt adtak ki lobbyzási célokra, míg a magyar lobby alatta maradt a nyolcvanas évek szintjének. /Cseke Gábor: Vendég az óceánon túlról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 7./1997. március 6.
Márc. 7-én Tempfli József nagyváradi megyéspüspök fogadta dr. Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkárt, aki Budapestről jött haza, ahol márc. 3-5-e között részt vett Az egyházak szerepe a megújuló társadalmakban című nemzetközi szimpóziumon. Tempfli József ismertette a megoldatlan problémákat, az államtitkár kijelentette, hogy mindent elkövet a kérdések rendezésére, de elismerte, hogy környezetében még erős ellenállást tapasztalt a méltányos rendezéssel szemben. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 8./1997. március 6.
Negyven évvel ezelőtt, 1957. márc. 8-án halt meg a mirovi börtönben Esterházy János. Életművének állított emléket Molnár Imre /Esterházy János (Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/. Esterházy Jánost 1932-ben választották az Országos Keresztényszocialista Párt elnökének, ettől az időponttól fogva vezető szerepet játszott a két világháború közötti szlovákiai magyarság életében. A parlamentben mindig kiállt az igazság mellett, így cselekedett 1942-ben is, amikor a szlovák parlamentben egyedül, egyetlen magyar képviselőként a zsidók deportálása ellen szavazott. A háború végén nem menekült el, Gustáv Husák parancsára letartoztatták, először a Szovjetunióba hurcolták, onnan hazaengedték, megszökhetett volna, de igazságának tudatában vállalta a törvénytelenséget, akkor a szlovák hatóságok ítélték el. Meg kell ismerni Esterházy János munkásságát, erkölcsi és lelki tartását. Gróf Esterházy János halálának 40. évfordulója alkalmából márc. 7-én Budapesten, az Országházban ünnepi tudományos emlékülést tartottak a Határon Túli Magyarok Hivatala és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rendezésében. Az emlékülésen megjelent Malfatti-Esterházy Alíz, Esterházy János lánya. Nem tisztelt mg a jubileumi emlékülést jelenlétével az Országgyűlés egyetlen képviselője sem, leszámítva az ülést megnyitó Kórodi Máriát, a házelnök helyettesét. Neves magyar történészek méltatták Esterházy helytállását, életútját: Balogh Sándor /Esterházy János és a felvidéki magyarság sorsfordulói/, Gergely Jenő előadásában /Esterházy János kereszténysége és a keresztényszocialista politika/ azt emelte ki, hogy Esterházy életútját végigkísérte a keresztény emberszeretet és a szociális igazságosság, Izsák Lajos a benesi dekrétumok hatásáról és a felvidéki magyarság kitelepítéséről beszélt /A benesi dekrétumok és a felvidéki magyarság tragédiája/, végül Molnár Imre szlovákiai származású történész Esterházy rehabilitálásával kapcsolatos problémákat elemezte /Esterházy János mártíromsága és utóélete, hangsúlyozva, hogy azok a szlovák fél elutasító magatartásából fakadnak. /Új Szó (Pozsony), márc. 8./ Az ülésen szó volt Molnár Imre most megjelent munkájáról: Esterházy János /Nap Kiadó, Dunaszerdahely, 1997/ is. Esterházy János a felvidéki Egyesült Magyar Párt elnöke volt, a szlovák parlamentben 1942-ben egyedül /egyetlen magyar képviselőként/ a zsidók deportálása ellen szavazott. 1945-ben letartóztatták, először a Szovjetunióba vitték, ahonnan azután visszahozták, majd a csehszlovák hatóságok ítélték először halálra, majd életfogytiglani börtönre.1997. március 8.
Victor Ciorbea miniszterelnökkel budapesti útja előtt interjút készített az MTI. Elmondta, hogy az RMDSZ részvétele a kormánykoalícióban amennyire hasznos, annyira szükséges és természetes, még ha premiert is jelent Románia történelmében. Be tudták bizonyítani, hangsúlyozta, hogy lehetséges az etnikumközi és felekezetközi együttmunkálkodás. Az előző kormány éppen arra épített, hogy mesterséges konfliktusokat teremtsen románok és magyarok között. Ciorbea kifejtette, hogy a román kormánybeli magyar miniszterek eredményei nagyon jók, elégedett tevékenységükkel. "Az oktatásügyi törvényben megváltoztatjuk azokat az előírásokat, amelyek bizonyos korlátozásokat írnak elő a kisebbségi anyanyelvi oktatásban, például szakoktatás, az egyetemi oktatás tekintetében. Ezután kerül sor a kolozsvári egyetem létrehozására, ami azonban kétszakaszos folyamat lesz. Először a Babes-Bolyai Egyetem keretében jön létre magyar tagozat. Ez nagyon fontos, egyetértettek vele a a politikai vezetők, az RMDSZ vezetői és a kormánybeli kollégáink. Ugyanakkor, még ebben az évben olyan tanulmányi csoportot akarunk létrehozni, amelyben a kolozsvári egyetemen magyar nyelven oktatnak jogot. A kétnyelvű feliratok kérdése a helyi közigazgatási törvény módosításával nyer majd megoldást, ami szintén az első hat hónapra időzített tennivalóink közé tartozik." Szerinte azért Magyarország az első ország, ahova kormányfőként ellátogat, mivel alá akarja húzni az új hatalom, hogy milyen különleges fontosságot tulajdonít a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének. Végül Ciorbea kifejezi meggyőződését, hogy lehetséges a történelmi megbékélés Románia és Magyarország között. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./ Ciorbea hasonló módon nyilatkozott a Magyar Hírlapnak is, elfogadta a Bolyai Egyetem megalakítását, mondván, hogy ez két szakaszban történik. Elmondta, hogy magyar nyelvű részleg indul a kolozsvári egyetemi karon. /Magyar Hírlap, márc. 10./1997. március 9.
Márc. 12-én kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Victor Ciorbea miniszterelnök, eleget téve Horn Gyula kormányfő meghívásának. Victor Ciorbeát több miniszter /köztük Tokay György/ és államtitkár elkísérte útjára. Ciorbea Horn Gyulával tartott megbeszélést, majd a két miniszterelnök által vezetett delegációk tárgyaltak egymással. A tárgyalást követően aláírták a kormányközi együttműködési és aktív partnerségi vegyes bizottság, valamint a kormányközi gazdasági vegyes bizottság létrehozásáról szóló egyezményt, a szakminiszterek további egyezményeket írtak alá. Az egyik egyezmény lehetővé teszi, hogy a jövőben lényegesen csökkenjen a várakozási idő a román-magyar vasúti átkelőnél. Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta a román kormányfőt. Ciorbea elmondta, hogy ápr. 30-ig jóvá akarják hagyni a törvényhozásban a magyar nyelvű oktatást korlátozó cikkelyek eltörlését és a kétnyelvű oktatás elfogadását. A román kormány szerint nincs elvi akadálya a magyar egyetem újranyitásának sem, ennek első lépéseként a Babes-Bolyai Egyetemen ősztől két magyar szak indul. Ciorbea egyetértett a kétnyelvű helységnévtáblák elhelyezésével. Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke fogadta Ciorbeát. A tárgyaláson a két ország törvényhozásának kapcsolatáról volt szó. A román kormányfő találkozott Demszky Gábor főpolgármesterrel is. Victor Ciorbea miniszterelnök este kormánypárti, majd ellenzéki képviselőkkel találkozott. A román kormányfő másnap üzletemberekkel találkozott, megbeszélést folytatott a magyarországi román önkormányzat képviselőivel, majd ellátogatott Székesfehérvárra, a Videoton Gyárba. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./1997. március 10.
Az új román kormány teljesíteni akarja a programjában leírtakat. Az első lépéseket már megtették, így például anyanyelvükön felvételizhetnek a tanulók szakiskolákban és gimnáziumokban, akkor is, ha tanulmányaikat román nyelven folytatják, jelentette ki Virgil Petrescu oktatási miniszter Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszterrel tartott közös budapesti sajtótájékoztatóján. A Bolyai Egyetem létrehozása még távlati cél, amit csak egy több szakaszból álló folyamat végén lehet elérni. Az első lépés az önálló tagozat létrehozása az egyetemen, de ehhez szükség van a kolozsvári egyetem beleegyezésére is. Magyar Bálint arról adott tájékoztatót, hogy júniusban Bukarestben aláírják a diplomák kölcsönös elismeréséről szóló ekvivalencia-egyezményt. Előrelépés az egyetem ügyében, mondta, hogy miközben jelenleg csak magyar csoportok vannak, a későbbiekben magyar tagozat alakulna a tanárképzés, illetve a magyar kultúrához és művészetekhez kapcsolódó szakok esetében. Azt is meg kell beszélni, hogy mikor indulhatnak magyar nyelvű kurzusok más romániai egyetemeken is. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./1997. március 10.
A Bolyai Egyetem létesítésével kapcsolatos kijelentésekről, állásfoglalásokról a kolozsvári helyi lapok tájékoztatnak a legrészletesebben. A Mesagerul Transilvan ismerteti Markó Béla márc. 10-én Kolozsváron tett kijelentését, miszerint a magyar egyetem létrehozása egy többlépcsős folyamat. Szerinte az első lépést képezné egy magyar alstruktúra létrehozása a Babes-Bolyai Egyetem keretén belül, mely idővel egyetemmé fejlődne. Takács Csaba úgy értékeli, hogy ebben a kérdésben megfelelőbb a mérsékelt álláspont, egy olyan radikálisnál, melyet a Kolozsvári Magyar Diákszövetség képvisel. Az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a tanügyi törvény megváltoztatása és a magyar egyetem létrehozásának terve képeznék az első lépést. A lap beszámolójának címében úgy véli, hogy nem lehajtott fejjel kell belépni Európába, majd főcímként kiemeli, hogy Ciorbea Budapestnek tálcán ajánlja fel a kolozsvári magyar egyetemet. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 12., 46. sz./1997. március 12.
A Victor Ciorbea miniszterelnököt budapesti útjára elkísérő delegáció tagja volt Virgil Petrescu oktatásügyi miniszter is, aki rövid interjút adott az Új Magyarországnak. A Bolyai Egyetem kérdéséről is nyilatkozott: "Ami a Bolyai Egyetem újraindítását illeti, ez egy folyamat, amely már beindult és amelynek több lépcsője van. Részünkről teljes nyitottság mutatkozik ebben a kérdésben, de arról még korai beszélni, hogy a közeljövőben, vagy csak egy bizonyos idő eltelte után kerül sor az újraindításra." /Új Magyarország, márc. 13./ 1997. március 12.
A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány nevében Budapesten állásfoglalást adtak ki /febr. 26-án/ a Bolyai Tudományegyetem kérdésében. Az aláírók között van dr. Csőgör Lajos, Bolyai Tudományegyetem első rektora, dr. Incze Miklós, az egyetem volt tanára, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke és Faragó József, az MTA tiszteletbeli tagja. Az állásfoglalásban visszatekintettek az egyetem megalakulásának körülményeire, emlékeztettek az önálló egyetemnek a román egyetembe történt beolvasztására. Károsnak és szűk csoportérdeket kifejezőnek tartják azon magyar értelmiségi körök álláspontját, akik kétségbe vonják az önálló magyar egyetem létjogosultságát. Felkérik a magyar kormánytényezőket, hogy támogassák az RMDSZ, a romániai magyar társadalom jogos igényét, az önálló magyar egyetem helyreállítását. A demokrácia útjára lépett román kormányzat sem térhet ki az elől, hogy a kommunista diktatúra által elkövetett jogfosztásokat helyrehozza. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./1997. március 13.
Erdély-szerte méltósággal ünnepelte a magyarság március 15-ét. Az 1989-es decemberi változás után az idén első ízben valóban felszabadultan adózhatott nemzeti közösségünk az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc hőseinek, úgy, hogy a megemlékezéseken a román kormány, a demokratikus pártok helyi képviselői, a románság képviselői is jelen voltak. Az új körülményeket, a végre megváltozni látszó mentalitást, a román-magyar kézfogás és történelmi megbékélés szellemét tükrözte Victor Ciorbea kormányfő román és magyar nyelven felolvasott ünnepi üzenete, amelyet az ünneplők lelkes tapsa fogadott mindenütt. Markó Béla szövetségi elnök a központi rendezvényen, a székelyudvarhelyi ünnepségen a kéznyújtás ünnepének is nevezte március 15-ét, őszinte szándékaink felmutatása és nem a bezárkózás, a befelé fordulás ünnepének. Mint mondotta: "Sanda szándék nélküli kéznyújtás és kézfogás csakis egyenlők között lehetséges, csakis egymást egyenértékűnek tekintő nemzetek vagy közösségek nyújthatnak egymásnak testvérkezet, ahogy azt egykor Petőfi Sándorék szorgalmazták." S ha azt még nem állíthatjuk, hogy "a jognak asztalánál" máris "egyaránt foglal helyet" mind, aki itt él, azt elmondhatjuk, és el is kell mondanunk, hogy a történelem most ismét esélyt kínál nekünk, és rajtunk is múlik, miként használjuk ki ezt az esélyt. "Az RMDSZ összefogása a román demokratikus erőkkel példaértékű lehet - mondotta Markó Béla -, mert ily módon megteremtődött az igazságtalanságok, méltánytalanságok és egyenlőtlenségek felszámolásának lehetősége... Nagy feladatunk van és nagy felelősségünk. Ami eleinknek nem sikerült, nekünk most sikerülhet, demokráciát teremteni az egész ország számára, és igazi egyenjogúságot a romániai magyarság számára. El kell következnie végre a román és a magyar nemzet megbékélésének... Ha kezet nyújtunk egymásnak, Európa is kezet nyújt nekünk." A székelyudvarhelyi ünnepi népgyűlésen Birtalan Ákos turisztikai miniszter olvasta fel román és magyar nyelven Victor Ciorbea miniszterelnök üzenetét. Ünnepi beszédet intézett a jelenlévőkhöz Törzsök Erika, a HTMH elnökhelyettese, Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete, aki háromnapos Hargita megyei látogatását Székelyudvarhelyen kezdte meg, Verestóy Attila Hargita megyei szenátor, aki tájékoztatta a részvevőket, hogy a kormány megváltoztatta az előző kabinet döntését a csereháti építkezésre vonatkozóan. A magyarországi vendégek közül köszöntötte az ünneplőket Demeter Ervin országgyűlési képviselő az MDF részéről, Tirts Tamás Orbán Viktornak, a FIDESZ elnökének üzenetét tolmácsolta, az MSZP nevében pedig Fedor Vilmos képviselő üdvözölte a többezer főnyi gyülekezetet. Szász Jenő polgármester felolvasta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét, és az egyházak képviselőinek nevében szólt a tömeghez Tamás József, a Székelyföld új katolikus segédpüspöke. - Marosvásárhelyen idén is mintegy nyolc-tízezer ember gyűlt össze a székely vértanúk emlékművénél. Tonk Sándor történész, Fodor Imre polgármester mondott beszédet, Lukácsy Szilamér a Bolyai Egyetem mellett mellett állt ki, Zonda Attila, Maros megyei RMDSZ-elnök kórházból küldött levelét Kincses Előd olvasta fel. - Nagyváradon Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke beszédében a magyarság jelenlegi igényeiről szólt. - A székelyföldi városokban mindenütt népes megemlékezésekre került sor. Szép ünnepség színhelye volt Csíkszereda és a közelében levő Nyergestető. Sepsiszentgyörgyön több ünnepség is volt, a város stadionjában 15-20 ezer ember gyűlt össze. - Brassóban több rendezvényen emlékeztek az 1848-as szabadságharcra, Ion Ghise polgármester is megjelent az ünnepségen. - Nagyenyeden Horatiu Iosan polgármester is beszédet mondott. Rácz Levente emlékeztetett: második esztendeje a város főterén megkoszorúzhatják Széchenyi István emléktábláját és az "1949. január 8." feliratú márványtáblát. Azon védtelen és ártatlan nagyenyedi polgárok emlékét őrzi ez a tábla, akiket megöltek ezen a napon a városba bevonuló lázadó csapatok. Az RMDSZ-székházban Győrfi Dénes, a Bethlen Gábor Kollégium főkönyvtárosa emlékezett márc. 15-re. - Márc. 15-én Temesvár magyarság a szabadfalui Petőfi-emlékműnél gyülekezett, jelen volt Gehorghe Ciuhandu, Temesvár polgármestere is. Toró T. Tibor, Temes megye RMDSZ-elnöke köszöntötte a megjelenteket, dr. Bárányi Ferenc képviselő mondott beszédet. - Nagybányán Dávid Lajos újságíró, a Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke és Szaniszló József, Nagybánya alpolgármestere emlékezett márc. 15-re. - Vajdahunyadon az RMDSZ székházban batyus fogadás volt, Csernakeresztúron a Hagyományőrző Csoport rendezte az ünnepséget. - Désen az Oroszlános Honvéd Emlékműnél koszorúztak, többek között Barabási Ferenc RMDSZ-elnök méltatta márc. 15-e jelentőségét. - Gyergyószentmiklóson a Petőfi-szobor köré gyűlt az ünneplő lakosság. Este gyertyás felvonulás következett, a hősök síremlékéhez vonultak, ahol Turcsány Péter budapesti költő szavalta el Székelyföldről írott Ki népei vagytok? című versét. - Felszabadultan ünnepelte március 15-ét Szatmárnémeti, Kézdivásárhely, Déva, Csernakeresztúr, Balánbánya, Csíkdelne, Csíkszepvíz és több más erdélyi város és község magyarsága is. Az ünnepségeken az RMDSZ helyi vezetői, önkormányzati tisztségviselői mellett sokhelyütt jelen voltak a román demokratikus pártok, valamint a helyi hatóságok képviselői. Valahányszor felolvasták román és magyar nyelven, a részvevők lelkes tapsa fogadta Victor Ciorbea miniszterelnök március 15-e alkalmából a romániai magyarsághoz intézett üzenetét. - Egyedül Kolozsváron volt magyarellenes összejövetel, Funar szervezésében. A kolozsvári magyarok azonban méltóságteljesen ünnepeltek. A Farkas utcai református templomban az ökumenikus istentiszteletet dr. Csiha Kálmán református püspök igehirdetése nyitotta meg, majd a római katolikus, unitárius és adventista egyházak képviselői után Boros János megyei RMDSZ-elnök üdvözölte a megjelenteket. Rövid ünnepi műsor után az ünneplő közönség az Avram Iancu utcába vonult, ahol koszorúzási ünnepségre került sor Petőfi Sándor emléktáblájánál. Itt Buchwald Péter alprefektus román és magyar nyelven tolmácsolta Victor Ciorbea március 15-i üzenetét. Méltatták az ünnepet román és magyar nyelven Eckstein-Kovács-Péter szenátor, Kónya Hamar Sándor és Mátis Jenő képviselők. Az emléktáblára felkerült a Kolozs megyei RMDSZ és a Magyar Köztársaság koszorúja. Este, az Állami Magyar Operában a Kodály- emléknapok zárókoncertjével ért véget a március 15-i ünnepség, amelyen részt vettek az RMDSZ országos vezetői, Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, az Ügyvezető Elnökség tagjai, az RMDSZ parlamenti képviselői, önkormányzati tanácsosai, a városi és megyei szervezet vezetői. - Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének tagjai több ünnepi megemlékezésen vettek részt március 14-én és 15-én. Takács Csaba ügyvezető elnök Brassóban és Kolozsváron, dr. Kötő József oktatás-, művelődés- és egyházügyi ügyvezető alelnök Máramarosszigeten és Kolozsváron, Nagy Zsolt ifjúsági alelnök Aradon, Székely István Önkormányzatokért és területi szervezetekért felelős alelnök Nagyváradon és Kolozsváron, Náznán Jenő gazdasági alelnök Székelykeresztúron képviselte az RMDSZ országos vezetését a magyarság nemzeti ünnepének szentelt rendezvényeken. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 17., 988. sz., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18., 19., Szabadság (Kolozsvár), márc. 17./1997. március 15.
A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány nevében Budapesten állásfoglalást adtak ki, felkérve az illetékes magyar kormánytényezőket, hogy támogassák a romániai magyarság jogos igényét az önálló magyar egyetem helyreállítására. A Bolyai Egyetemért Alapítvány élén álló Incze Miklós történész tudományos pályafutása a kolozsvári magyar egyetemen indult, 1945-ben. Nemrég tüntették ki 75. születésnapja alkalmából Budapesten. Dénes László megjegyezte, hogy "amikor végre nemzeti összefogás látszik kialakulni az önálló romániai magyar állami egyetem visszaállítása ügyében, s amikor a többségi hatalom ellenséges viszonyulása is oldódni látszik, ismét akadnak olyan közösségi szószólóink - akárcsak 1959-ben, az RKP színeiben - akik halogatás, tétovázás, időszerűtlenség, patópálság örve alatt egyenese a proletár internacionalizmus és az asszimiláns együttélés múltbeli tapasztalatait sem tartják elvetendőnek." /Dénes László: Ne legyen ábránd a magyar egyetem! = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 18./ Állásfoglalásról: márc. 13.1997. március 17.
Erdélyből áttelepedett újságíró az egyik megyei lapnál helyezkedett el. Most is hihetetlennek érzi: magához hívatta a főszerkesztő: ne magyarkodjon, mert kirúgja. Nemsokára el is bocsátották, több társával együtt. - Megszűnőben van az Erdélyi Magyarság című, negyedévenként megjelenő folyóirat. Az előző kormány még támogatta, a mostani nem. Az akkori főszerkesztője, Mátyás B. Ferenc a Határon Túli Magyarok Hivatalához fordult segítségért. Azt a választ kapta, hogy forduljon az erdélyiekhez, az RMDSZ-hez. A folyóirat Brazíliából tette át székhelyét Budapestre. A folyóirat nem kapott támogatást. Hasonló csapda áldozata a Budapesten, a Molnár utcában működő Erdélyi Magyarok Egyesülete. A kerületi önkormányzat a HTMH-hoz küldte. Hiába. Az erdélyi kultúrát felvállaló intézmények rosszabb helyzetben vannak, mint a hivatalosan elismert nemzeti kisebbségek hasonló intézményei. /Bágyi Bencze Jakab: Erdélyi - Magyarországon. = Magyar Fórum, márc. 20./1997. március 20.
A Szabadság ismerteti a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rektorának újabb állásfoglalását az intézmény szerkezetével kapcsolatos vitában. Andrei Marga szerint az ellentétek akkor pattantak ki, amikor a szakminisztérium az érvényes törvényeket megszegve zavarosan kezdte taglalni a problémát. "Ezzel szemben az egyetem reprezentatív értelmisége a romániai kultúra és tudomány iránti felelősséggel, szakszerűséggel, a tudományos színvonal versenyképességével, kutatói teljesítőképességgel ... tanúsítja hazafiságát" ? áll az állásfoglalásban. A BBTE rektora ugyanakkor kifejti, hogy a szembenállás az etnikai elszigetelődéssel, a nacionalista szélsőségességgel nem jár együtt a kisebbségek igényei iránti tisztelet hiányával. Március 24-től kezdődően megbeszélés kezdődik az egyetem fejlesztéséről a román, magyar és német tanárokból álló szakbizottságokban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Andrei Marga újabb állásfoglalásáról tájékoztat a Mesagerul Transilvan is A rektor vádolja a Tanügyminisztériumot címmel. A márc. 22-i Cronica Romana ismerteti a Vatra Romaneasca Művelődési Egyesület Igazgatótanácsának közleményét, melyben a szervezet támadja a román miniszterelnököt "a Bolyai Egyetem újralétesítése kérdésével szembeni zavaros és érthetetlen állásfoglalása miatt". A szervezet úgy véli, hogy mindez azt bizonyítja, hogy Victor Ciorbea nem ismeri a BBTE-n belüli magyar nyelvű oktatás működését, mely biztosítja a magyar diákok anyanyelven tanulásának minden feltételét. Az Ziua tájékoztat Victor Ciorbea márc. 22-i kolozsvári látogatása alkalmából a sajtónak tett kijelentéseiről. Ciorbea kijelentette, hogy támogatja a magyar nyelvű oktatás megvalósítását minden szinten. Elmondta, hogy Budapesten a magyar államfővel és miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai során nem vetették fel a Babes-Bolyai Egyetem szétválasztásának kérdését. "Egyébként ők se követelték ezt, de természetesnek ítéltük, hogy lehessen magyar nyelvű egyetemet létrehozni. A BBTE azonban megmarad két tagozattal" ? jelentette ki Ciorbea. A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel. Elmondta továbbá, hogy a helyi közigazgatás decentralizációja és a magyar nyelv bevezetése a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. Ciorbea kijelentéseiről tájékoztat az Adevarul de Cluj is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 24., 54. sz./1997. március 22.
Márc. 25-én napirend előtti felszólalásába foglalkozott Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt alelnöke a Bolyai Egyetem kérdésével. Két ok miatt szólalt meg ebben az ügyben, nyilatkozott az Új Magyarországnak "Az egyik: Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatása során határozott ígéretet tett az önálló magyar egyetem visszaállítására, azzal megszorítással ugyan, hogy erre csak két lépcsőben kerülhet sor: előbb önálló fakultás indul, majd az vélik önálló egyetemmé. Ezt az ígéretet azonban huszonnégy órán belül ?helyreigazította? Constantinescu elnöki hivatala: szó sem lehet önálló egyetemről - mondták. A mások ok a magyar kormány ellentmondásos viselkedése. Törzsök Erika, a HTMH megbízott vezetője még január 25-én így nyilatkozott egy napilapnak: ?Autonómiát, egyetemet követel nagy hangon boldog, boldogtalan.? Érdekes, pár nap múlva a kolozsvári Szabadelvű Kör nyilatkozatát hallhattuk: az önálló magyar egyetem irreális elképzelés." A Fidesz azt szeretné elérni, hogy világosan mondják meg, mit akarnak. Tisztázni kell, mi a magyar kormány hivatalos álláspontja a Bolyai Egyetemmel kapcsolatban és érjék el, hogy a kormány hivatalnokai is azt képviseljék. El kell kerülni, hogy az anyaország kevesebbet kérjen, mint ami a romániai magyarok jogos igénye. /Új Magyarország, márc. 26./ 1997. március 24.
Gajdos Balogh Attila hangsúlyozta, hogy az RMDSZ-nek pontosan meg kell fogalmazni követeléseit, különben úgy járunk, mint az egyetemmel. Ciorbea miniszterelnök Budapesten még Bolyai Egyetemről beszélt, hazatérése után már csak tagozatról. Ez a hasonlóság 1945-1947-tel, amikor a Magyar Népi Szövetség semmilyen jogi követelményt nem fogalmazott meg. Ez ellen próbáltak fellépni Márton Áron püspök és társai. - Az "analógiák fel nem ismerésével hasonló helyzetek és eredmények megismétlődését kockáztathatjuk." /Gajdos Balogh Attila: Hasonló helyzetek nincsenek? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./1997. március 24.
Magyar-román egészségügyi és orvostudományi megállapodást írt alá márc. 26-án Budapesten Kökény Mihály népjóléti és Stefan Iosif Dragalescu egészségügyi miniszter. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./1997. március 26.
Eörsi István emlékeztetett arra, hogy összegyűltek vagy huszonöten Budapesten, a Merlin Színházban, hogy egy másik íróegyesületet alakítsanak. Eörsi kirohant a Magyar Írószövetség ellen. Szerinte a Kádár-érában az Írószövetség a pártpolitika transzmissziós szíjaként funkcionált. A tagságot felduzzasztották. A rendszerváltás után a "tagságot tovább duzzasztották - hazaffyas kötelességből az összes jelentkező kisebbségi és emigráns magyart felvették, akinek neve nyomdafestéket látott." /Eörsi István: Van-e, ami nincs? = Népszava, márc. 27./ Horn Gyula miniszterelnök márc. 27-én találkozott a Magyar Írószövetség székházában hazai és határon túli magyar írókkal, akik az Írószövetség nehéz anyagi helyzetét tolmácsolták. Éppen ebben az időben jelentették be, hogy egy csoport új írószervezetet alakít. A kezdeményezők - Konrád György, Eörsi István, Szilágyi Ákos, Kukorelly Endre, Radnóti Sándor - akik nyugatos vagy posztnyugatos paradigmában gondolkodnak, nem kapnak kellő hangsúlyt a jelenlegi írószövetségben. /Népszabadság, márc. 28./ Pomogáts Béla reagált Eörsi írására. Elmondta, hogy Magyarországon jelenleg nyolc irodalmi társulás működik /Magyar Írószövetség, PEN Klub, József Attila Kör, Írószakszervezet, Magyar Írók Egyesülete, Független Magyar Írók Szövetsége, Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, Magyar Művészeti Akadémia/ és most lesz egy kilencedik. Pomogáts már tavaly ősszel javasolta Konrád Györgynek, hogy az írószövetségen belül jöjjön létre azoknak az "urbánus", "liberális" íróknak /most "posztnyugatosoknak" nevezik magukat/ a társulása, akik úgy érzik, kisebbségi helyzetbe kerültek a szövetség választmányán belül. Nevezzék Babits Társaságnak, ajánlotta Pomogáts, ő is belépne. Az Írószövetségben úgyis működik egy Móricz Zsigmond Kör a hagyományos irányzatúaknak, a baloldali íróké pedig a Nagy Lajos Társaság. Ebből nem lett semmi. - Az új szerveződés viszont azzal a veszéllyel jár, hogy a szolidaritás hamarosan megtörik. Az irodalom még inkább kiszolgáltatottja lesz a pártpolitikának, s még inkább a politika pártok alárendeltségébe kerül. Ezek a pártok igyekeznek növelni a befolyásukat a kulturális életben. "Nem az új írói egyesület megalakításának szándékára, hanem a szándékot kísérő retorikára gondolok." - írta. Kiábrándító, hogy egy irodalmi kezdeményezést ilyen agresszív kijelentések kívánnak megalapozni. A szervezők nem arra törekednek, hogy az egyesületnek értelmes feladatot adjanak, hanem arra, hogy besározzák és a talajba döngöljék a riválisnak tekintett szervezetet. Elsősorban Eörsi Istvánnak a Népszava márc. 27-i számában megjelent írására gondol. Eörsi indulatkitöréseit megcáfolni úgy sem lehet: ez egy másik dimenzió.- "Az új írótársulás bejelentését kísérő kíméletlen harcmodor ugyanis tovább növelheti az irodalmi életben amúgy is meglevő ellenségeskedést..." /Pomogáts Béla: Õrizzük a méltóságot és a szolidatást. = Magyar Hírlap, ápr. 3./1997. március 26.
Kárpátalján hatvanezer katolikus él, nyolcvan százalékuk magyar. Püspökük Majnek Antal /Munkács/, Budapesten ferences szerzetes volt püspökké szentelése előtt. 1997 elején Magyarországról nyolc katolikus pap, Erdélyből még két katolikus pap segíti munkáját. Szlovákiából három papot küldtek, közülük csak egyik tud magyarul. A városokban alig kaptak vissza valamit az egyházi vagyonból, a falvakban tucatnyi plébániaépület került vissza. A törvény nem engedi egyházi iskolák létrehozását, több kárpátaljai gyermek magyarországi egyházi iskolába jár. Nyaranta jönnek Magyarországról tanárok, fiatalok, hogy segítsenek a nyelvtanításban és a nyaraltatásban. Sok ruhát és élelmiszert küldenek Magyarországról, erre szükség is van. Január elsejétől rendelet tiltotta meg gyermekek külföldi utaztatását /nyaraltatását/. Kevés a magyar iskola, a Felső-Tisza vidéken például csak a nagyobb városokban található. A magyar határ mentén, tiszta magyar falvakban sincs magyar iskola mindenütt, mert a szülők nem igénylik, hogy legyen. A magyarok egységes érdekvédelme már a múlté, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségből több helyen is kiváltak a helyi szervezetek. Az elmúlt években nem támadták az egyházat, újabban az ukrán nacionalisták kezdenek támadni. /Magyar Nemzet, márc. 28./1997. április 1.
A két ország NATO-törekvéseiről, valamint a magyar-román békefenntartó katonai alakulat felállításáról tárgyalt ápr. 1-jén Budapesten Constantin Dudu Ionescu védelmi minisztériumi államtitkár és Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium integrációs és nemzetközi kapcsolatokat felügyelő helyettes államtitkára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ 1997. április 3.
Ápr. 3-án Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ bukaresti székházában fogadta Demszky Gábort, Budapest főpolgármesterét, aki Bukarest Polgármesteri Hivatalának meghívására Budapest Város Önkormányzata küldöttségének élén április 3-4-én kétnapos látogatást tesz Bukarestben. A delegációnak tagja volt Vajda Pál főpolgármester-helyettes, Keszthelyi András sajtófőnök, dr. Mérey Zsolt ügyosztályvezető, valamint több gazdasági és pénzügyi szakember, vállalatvezető. A találkozón részt vett Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető, Varga Attila képviselőházi frakcióvezető, Frunda György szenátor, az RMDSZ ET-képviselője, Kónya Hamar Sándor, a Képviselőház titkára, Czédly József, Bukarest alprefektusa, Vajda László, a szövetségi elnök belpolitikai tanácsosa és Szatmári Tibor, a szövetségi elnök külpolitikai tanácsosa. A megbeszélésen az önkormányzati munkával kapcsolatos kérdésekről, a két főváros gazdasági együttműködésének bővítéséről folytattak eszmecserét. Demszky Gábor fölajánlotta Budapest Város Önkormányzata, illetve budapesti kerületi önkormányzatok szakmai segítségét fiatal bukaresti önkormányzati szakemberek számára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1000. sz./ Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 3-án fogadta Demszky Gábort. /Népszabadság, ápr. 4./1997. április 3.
Egy évvel ezelőtt Budapesten, a Petőfi Irodalmi Múzeumban járt, írja Faragó József néprajzkutató, ahol arra kérték, küldje el nekik a romániai magyar irodalmi múzeumok, gyűjtemények, emlékházak, emlékszobák jegyzékét, gondozóik névsorát, mert az utóbbiakat meg szeretnék hívni egy tanácskozásra. Hazatérve rájött, hogy sehol sincs ilyen pontos lista. Ugyanígy hiányzik a szobrok pontos jegyzéke, a még létezőké, az eldugottaké, az összetörtek esetleg megmaradt darabjaié, az alkotás felavatásának időpontja, leírásuk, fényképük nincs meg egy helyen. A kőbe vésett emléktáblák, feliratok, címerek jegyzékére is szükség lenne. Az erdélyi vonatkozású magyar közgyűjtemények számbavételével foglalkoztak a szakemberek 1996. máj. 19-én Székelyudvarhelyen, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a Haáz Rezső Kulturális Egyesület által rendezett tanácskozáson, már harmadszor járva körül a témát. Faragó József - visszatérve Kolozsvárra - összeállította egy kis tudakozó körlevél szövegét, amelyeket szétküldve össze lehetett volna állítani a közgyűjtemények jegyzékét. A szöveget átadta az EME képviselőjének, aki azt elküldte Székelyudvarhelyre. Azóta semmi hír nem jött. Felvethető a műemlékek jegyzéke. Elkészítették? /Faragó József: Ki a gazdája kulturális örökségünknek? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./1997. április 4.
Ápr. 4-én Budapesten a Magyarok Világszövetsége autonóm szervezeteként a Magyar Ifjak Világfóruma. Elnöknek Sógor Csaba erdélyi református lelkészt választották meg, a két alelnök az amerikai Beke Imre és a budapesti Bercsényi László. Az Anyaországi Régió Ifjúsági Tagozatának alelnöke Szarka Gábor. Átvették az MVSZ paritásos elvét és törekszenek a régiók egyenlőségére. Mintegy kilencven polgári szervezet tagjai voltak jelen. A Magyar Ifjak Világfórumának célja a magyar fiatalok egybeforrasztása, nemzeti azonosságuk megőrzése, esélyegyenlőségük megteremtése. A kapcsolattartásra az informatika legmodernebb eszközeit kívánják felhasználni. A svédországi magyar fiatalok kezdeményezésére megalakult Magyar Ifjak Világfóruma az önálló kolozsvári Bolyai Egyetem létrehozását támogatja. /Magyar Nemzet, Új Magyarország, ápr. 7./1997. április 8.
Vinczefi Sándor szobrászművész Csíkszeredán élt, a nyolcvanas évek elején volt városában kiállítása. Most újra megnyílt a városban tárlata. Vinczefi Sándor 1988 óta Svédországban él és alkot. Két éve Budapesten, a Széchényi Könyvtárban állították ki alkotásait, ezek láthatók most Csíkszeredán. Ezeknek a munkáknak itt van a helyük, vallotta a művész, olvasható Forró Miklós beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./1997. április 8.
Ápr. 8-án, Antall József néhai miniszterelnök születésének 65. évfordulója alkalmából a nevét viselő baráti társaság emlékülést tartott Budapesten, a Magyarok Házában. A megemlékezés meghívottai voltak: Duka Zólyomi Árpád, a felvidéki Együttélés alelnöke és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, akik beszédeikben különleges hangsúlyt fektettek a tragikus sorsú államférfi határokon túli magyarság iránti elkötelezett politikájára. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- Eseménynaptár rovat/1997. április 10.
Az Országgyűlés külügyi bizottsága küldöttsége Romániába látogatott. Az Eörsi Mátyás, a külpolitikai bizottsági elnök által vezette küldöttség látogatást tett az RMDSZ székházában is, ahol a vendégeket Takács Csaba ügyvezető elnök fogadta. Eörsi Mátyás kijelentette, hogy az új román kormány felállása óta valóban nagyon sok és szép biztató nyilatkozat hangzott el a szerződés végrehajtását illetően, azonban az alapszerződés egyes rendelkezéseinek végrehajtásában késlekedés mutatkozik. A magyar küldöttség tagjai ezzel kapcsolatban Victor Ciorbea miniszterelnök budapesti ígéreteire hivatkoztak. Németh Zsolt képviselő elmondta: a román partnerek tudomásul vették a magyar képviselők felvetését a kisebbségi kérdéssel kapcsolatban esedékes törvényekről, csupán a Nagy-Románia Pár képviselője jegyezte meg: nem örül, ha Magyarország diktál a román parlamentnek. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10/ Eörsi az MTI-nek elmondta, hogy Ciorbea miniszterelnök és Severin külügyminiszter magyarországi látogatásuk alkalmával hangsúlyozták, hogy nem az alapszerződés betűjéhez kell ragaszkodni, hanem az indokolt igényeket kel teljesíteni, ehhez képest a külügyi bizottságokkal, illetve parlamenti frakcióvezetőkkel folytatott megbeszélésein, semmilyen választ nem kapott arra, hogy a kormány hogyan is látja ütemezni az alapszerződés legfontosabb pontjait, a tanügyi és a helyi közigazgatási törvények módosítását, az egyházi ingatlanok rendezésének kérdését, vagy a kétnyelvű feliratok ügyét, ami még csak parlamenti intézkedést sem igényel. Szerinte emiatt merült fel a kétely a magyar küldöttségben, hogy elbizonytalanodás tapasztalható a román kormány részéről. Eörsi kijelentette azonban, hogy a Tokay György miniszterrel való találkozás megnyugtató válaszokat adott az aggodalmakra. "Ha az RMDSZ megfelelőnek tartja az alapszerződés teljesítését, a magyar fél sem türelmetlenkedhet" ? jegyezte meg Eörsi. Szerinte sokat nyomhat a latban, hogy Románia mennyit valósított meg az alapszerződésből, tehát ilyen módon összefüggés állhat fenn az alapszerződés végrehajtása és a madridi döntés között. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a döntésnek az ódiumát elsősorban a romániai magyar közösség fogja viselni. /MTI/1997. április 10.
A Bolyai Tudományegyetem 1959-es felszámolása jelképes értelmet kapott: Romániában nem kívánják tiszteletben tartani a kisebbségi jogokat, és a román kormány hosszabb távon az erdélyi magyarság felszámolását tűzte ki célul" - írta Pomogáts Béla. Ciorbea miniszterelnök budapesti látogatásakor maga jelentette be az egyetem helyreállításának szándékát. Néhány nap múltán azonban Constantinescu államelnök, majd maga a miniszterelnök is elhatárolta magát a tervtől, és csak egy esetleges magyar tagozat engedélyezéséről beszélt, ezt a kolozsvári egyetem román vezetőinek jóváhagyásától tette függővé. Pomogáts Béla kiállt az önálló magyar egyetem mellett. /Pomogáts Béla: A visszaállítás nem szakmai kérdés. Erdély magyar egyeteme. = Magyar Nemzet, ápr. 10./1997. április 10.
Hetedik alkalommal szervezte meg a Koionia Könyvkiadó és a MÁSvilág KLUB a Király utcai esték című rendezvényt. Az egy héten át tartó előadásokon a mindennapi élet kihívásait a keresztény hagyomány tükrében szemlélik. Az elmúlt években megrendezték a természettudományos hetet, az utolsó idők keresztény szemléletéről szóló hetet, a kommunikáció hetét. Az előadók ismert teológusok, filozófusok, írók, tudósok, lelkészek, szerzetesek voltak, például Balla Péter református lelkész /Budapest/, dr. Kozma Zsolt /Kolozsvár, teológiai professzor/, stb. Ezúttal a szabadság a téma. Az elhangzott előadásokból válogatást fog megjelentetni a Koionia. /az alapszerződés egyes rendelkezéseinek végrehajtásában késlekedés mutatkozik. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./1997. április 11.
Ara-Kovács Attilával /sz. Nagyvárad, 1953/ készített interjút Bíró Béla. Ara-Kovács Attila volt az egyik elindítója 1981-ben az Ellenpontok című erdélyi szamizdat folyóiratnak. 1983 óta Budapesten él, ahol először megalapította az Erdélyi Hírügynökséget. Évekig az Európa Kiadó, majd a Beszélő munkatársa, írásai újabban a Magyar Narancsban jelennek meg. Ara-Kovács Attila elmondta, hogy kezdettől a baloldali és liberális világ vonzotta. Gyermekkorában Nagyvárad még magyar város volt, az első teljes román mondatot tíz éves korában hallotta. Csak az egyetemen tanult meg jól románul. Mély baráti szálak fűzték a magyar ellenzékhez, Pethő Ivánhoz, Kis Jánoshoz, Demszky Gáborhoz. Demszky és Rajk László segített a technikai részt illetően, szellemmel már az erdélyiek töltöttek meg a folyóiratot, emlékezett az Ellenpontok keletkezésére. Ara-Kovács Attila fontosnak tartotta leszögezni, hogy Szőcs Gézának fontos szerepe volt az Ellenpontok ügyében, de csak egy cikket közölt benne, tehát eltúlozta szerepét. Aki valóban nagyon fontos szerepet játszott, az Tóth Károly volt, aki most Svédországban él. A szálak Ara-Kovács Attila kezében futottak össze. Szerinte széltében-hosszában beszélték Budapesten, hogy Szőcs Géza szerkeszti a lapot, amikor még teljesen titokban dolgoztak. A Securitate valószínűleg szintén hallott erről, erre egyszerűen követni kezdték Szőcs Gézát. - A Magyarországra áttelepültek közül sokan nem találtak önmagukra és a szélsőségesek fele mentek el, jobbra tolódtak, még fasiszta szervezeteknek is támogatói lettek. Ara-Kovács Attila kirohant Szervátiusz Tibor, Páskándi Géza és Czegő Zoltán ellen: "Ezek az emberek /Szervátiusz, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Ara-Kovács Attila kifejtette, hogy számára "Magyarország mindig a világravaló kitekintést jelentette. Nem elsősorban az etnikai szempontjaim voltak azok, melyek Magyarországhoz kötöttek..." Ara-Kovács Attila Tőkés Lászlót is elítélte: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." /Brassói Lapok (Brassó), ápr. 11./