udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 1741-1770 | 1771-1800 | 1801-1830 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1997. április 13.
Ápr. 13-án tartotta nyolcadik küldöttközgyűlését Beregszászon a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/. Képviseltette magát valamennyi magyarországi parlamenti párt, az RMDSZ, a szlovákiai Együttélés és a Csemadok, a budapesti Kárpátalja Szövetség, a Magyarok Világszövetsége és a Határon Túli Magyarok Hivatala. Az elmúlt esztendő kimagasló eredménye a beregszászi magyar pedagógiai főiskola hivatalos elismerése és megnyitása. Az ukránosító állampolitika jelei megmutatkoznak, állapította meg Kovács Miklós. Az RMDSZ-t a KMKSZ kongresszusán Náznán Jenő gazdasági és Székely István önkormányzati ügyvezető alelnökök képviselték. Felszólalásában Székely István az RMDSZ kormányzati felelősségvállalásából eredő megnövekedett lehetőségekről beszélt. /Magyar Nemzet, ápr. 14., /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 16., 1009. sz./ 1997. április 21.
Victor Ciorbea miniszterelnök ápr. 21-én fogadta az ápr. 20-án romániai látogatásra érkezett Keleti György honvédelmi minisztert, aki előzőleg Victor Babiuc védelmi miniszterrel tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy 1998. jan. 1-től megalakul a közös román-magyar békefenntartó zászlóalj, és tanulmányozták a gyorsreagálású közös egység létrehozásának lehetőségeit is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./ Keleti György a román kormányfőtől ígéretet kapott arra, hogy idén okt. 6-án a 13 aradi vértanú emlékművénél személyesen a magyar honvédelmi miniszter koszorúzhat. A két miniszter által a hadisírok gondozásáról aláírt szándéknyilatkozat a következő, augusztusi miniszteri találkozón ölthet szerződéses formát. Jelenleg román hadtörténész küldöttség tartózkodik Budapesten, hogy tanulmányozza azokat a hadtörténeti dokumentumokat, amelyeket átad majd a magyar fél. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 23./1997. április 21.
Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ápr. 18-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár Budapesten fogadta Gheorghe Tatut Kovászna megye prefektusát és Orbán Árpádot, Kovászna megye tanácselnökét. A megbeszélésen Románia és Magyarország kapcsolatrendszerének egészéről, a kolozsvári Bolyai Egyetem ügyéről és a vállalkozásfejlesztés lehetőségeiről volt szó. A Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára elmondta, hogy az alapszerződés akkor válhat valóban általános érvényűvé, ha az abban foglaltak helyi szinten is megvalósulnak és hangsúlyozta, hogy Magyarország abban érdekelt, hogy Románia az elsők között csatlakozzon a NATO-hoz. Gheorghe Tatu elmondta, hogy Veszprém megye minden vezetőjével tárgyaltak, elsősorban a gazdasági és az oktatási kérdések voltak napirenden. Orbán Árpád kiemelte, hogy az RMDSZ nem mond le a Bolyai Egyetemről. Hozzátette, hogy az egyetemnek kihelyezett főiskolai fakultásokat kellene működtetnie Székelyföldön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./Ugyanaznap Eckstein-Kovács Péter Kolozs megyei szenátor politikai nyilatkozatot terjesztett elő azoknak a volt vagy jelenlegi kormányzati tisztségviselők által beperelt és akár felfüggesztett büntetéssel is sújtott újságírók ügyében, akik ilymódon már bűnözőkké minősülnek, kérvén, hogy a BTK idevágó szakaszainak, továbbá a homoszexuálisokra vonatkozó 200. szakasznak a mielőbbi módosításával vessenek véget az eddigi gyakorlatnak, az ET-ajánlásokra való tekintettel is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 1014. sz./1997. április 21.
Magyar-román történészkonferenciát rendeztek Szatmárnémetiben, a téma Erdély történelme, ezen belül az erdélyi román nemesség volt. Fontos, hogy jó viszony alakuljon ki a történészek között, mondta dr. Engel Pál történész /Budapest/. Riedl Rudolf prefektus mondott üdvözlő beszédet. Ciurbota Viorel házigazda, a helyi múzeum igazgatója az egymásra utaltságot hangsúlyozta. Jelen voltak még: Ioan Aurel Pop /Kolozsvár/ professzor, Ioan Dragan történelmi kutató, dr. Pandula Attila /Budapest/ történész, Érszegi Géza kutató, dr. Németh Péter /Nyíregyháza/, a Jósa András Múzeum igazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./1997. április 22.
Budapesten kétnapos /ápr. 21-22/ tanácskozást tartottak Az egyházak szerepvállalása a nemzeti kisebbségiek közösségépítésében címmel. 1945 óta először találkozott a Kárpát-medence magyar történelmi egyházainak csaknem 150 képviselője. Tabajdi Csaba államtitkár bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala kiemelt feladatának tekinti a kisebbségben élő magyarság önszerveződésének ügyét. Az államtitkár kifejtette: a magyar kisebbségek számára fontos, hogy a történelmi magyar egyházak visszakapják korábban elvett vagyonukat, illetve méltányos módon kárpótolják őket. Csiha Kálmán kolozsvári református püspök hangsúlyozta, hogy az egyház a nemzet lelkiismerete és nem feltétel nélküli szolgálója. Így tudja csak megtartani nemzeti identitását és nyelvét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ Az egyház döntő szerepet játszik a kisebbségek nyelvi és kulturális jogainak megőrzésében, a megmaradásban. Több előadóhoz hasonlóan Gulácsy Lajos munkácsi református püspök is kiemelte, hogy morális megújulásra, új evengelizációra van szükség, mert nem a pénzhiány, hanem a szeretet- és szolidaritáshiány okozza a legsúlyosabb gondokat. Ugyanakkor az egyházaknak a világi célok elérésében is missziós szerepük van, miként azt Kató Béla, Sepsiillyefalváról érkezett lelkész mondta. Erdélyi Géza szlovákiai református püspök az egyháznak a nemzeti önazonosság megőrzésében való szerepéről beszélt. A megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök is fogadta. /Új Szó (Pozsony), ápr. 22,23./ A moldvai csángóktól a horvátországi magyarokon át az Ausztriában élő magyarságig szinte minden terület gondjait felölelte a tanácskozás. A felszólalásokból kiderült, hogy az egyházak még gazdaságszervezői feladatokat is ellátnak, amíg ezt azt űrt arra hivatottabb nem tölti ki. Többen figyelmeztettek arra, hogy a kisebbségben élő magyarság előtt nem lebeghet állandó fátumkép. Törzsök Erika, a HTMH elnöke kiemelte, hogy az egyház napjainkban is a stabilitást, a folytonosságot és az ellenségképnélküliséget jelenti. Erdélyben nagy lehetőségek mutatkoznak az egyházi iskolák terén, mi ettől lemaradtunk, mondta Utasi Jenő, Tóthfalu plébánosa. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 23./ A határon túli magyar nemzeti közösségek életében az egyház megtartó, identitástudat- és nyelvvédő szerepet is magára vállalt. /Magyar Szó (Újvidék), ápr. 27./1997. április 26.
Ápr. 26-án Kolozsváron tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület éves közgyűlését. Benkő Samu elnöki beszámolójában leszögezte: "Jogaink visszaszerzésében nem történt változás. Ez a tényállás." Még mindig az anyanyelvi oktatási rendszer visszaállítása a legégetőbb gond, ugyanúgy mint hét évvel ezelőtt. A kulturális javak visszaigénylése is fontos követelés. Az EME taglétszáma jelenleg 3125 fő, és önerőből alig 5 %-át képes előteremteni a tevékenységéhez szükséges anyagiaknak. Az EME kiállt a Bolyai Egyetem mellett, felmerült az alkotmány megváltoztatásának szükségessége is: a magyar nyelv csak úgy használható természetességgel, ha az ország második nyelvének fogadják el. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége alelnöke bejelentette, hogy szervezete 200 ezer forinttal támogatja idén az Erdélyi Múzeum-Egyesületet, emellett a Bolyai Egyetem érdekében tudományos titkárságot nyit Budapesten és Kolozsváron, és külön programot indít a nagycsaládosok megsegítésére.Kötő József, az RMDSZ alelnöke kifejtette, hogy a romániai magyarság a felsőoktatás megteremtésében három forrásra támaszkodhat: az állami költségvetésre, az önszerveződésre és az anyaországi támogatásra. Májusra várható az új oktatási törvény elfogadása, júniusban pedig az RMDSZ szakemberei befejezik a jelenlegi hazai magyar tanügy felmérését. Zárszavában Benkő Samu hangsúlyozta: az önálló magyar egyetem ügyében a törvényes magyar szervezeteknek, tehát az egyházaknak, a megválasztott politikai képviselőknek és az erdélyi művelődési intézmények választott testületeinek a véleménye lehet perdöntő. Az önálló magyar egyetem, a magyar főiskolai rendszer ügyében nem dönthet a Babes-Bolyai Tudományegyetem szenátusa. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./ Kiss András főtitkári jelentésében elmondta, hogy beindult az EME nagyváradi fiókegyesülete is. Az EMÉ-nek három főállású kutatója van, két könyvtárrészlegük: a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-és történettudományi szakkönyvtár, kialakulóban van a kézirattár. Felelevenítették a vándorgyűlések hagyományát, 1996-ban Szilágysomlyón volt az első. Az EME rendszeresen megjelenő kiadványai: Erdélyi Múzeum, Múzeumi Füzetek /Természettudományi és Matematikai Szakosztály évkönyve/, Orvostudományi Értesítő /Orvostudományi Szakosztály szemléje/, Erdélyi Tudományos Füzetek. Az Emlékkönyv Zsigmond születésének nyolcvanadik évfordulójára című kötet egyúttal a romániai magyar történeti kutatás eredményeinek bemutatása is. - Jelentős az öt egyéves ösztöndíj, melyet a Magyar Tudományos Akadémia ajánlott föl az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium posztgraduális ösztöndíjakat biztosít. Az 1990-1995 között hosszabb időre kiküldött 25 ösztöndíjas közül 13 nem tért vissza. 1996-ban különböző adományok gazdagították az egyesületet. Kiemelkedő Szabó T. Attila hagyatéka, bútorzattal együtt, dr. Kós Károly hagyatéka, Nagy Jenő, az EME volt titkára hagyatéka. Két utóbbi néprajzi tárgyú hagyatékát az egyesület a Kriza János Néprajzi Társaságnál helyezte el. Pataki József történész szakkönyvtári és kéziratos hagyatéka szintén az EME tulajdonába került. Magyarországi könyvtárak szintén adományoztak könyveket. Kiss András megjegyezte, hogy az ismeretek hiányának tekinti a magyar kormányzati feladatokkal megbízott személy részéről annak jelzését, hogy a magyarországi támogatás - amelyet az első világháborút követően minden felelős és legális kormányzat erkölcsi kötelességének tartott - a jövőben átháramlana az itteni kormányra. - Az EME pert indított a Kolozsvár főterén álló Wass Ottilia házért, keresetét az Ítélőtábla elutasította. Nemzetközi bírósághoz fognak fordulni. - AZ EME-házban van az egyesületi elnök irodája, továbbá több szakosztály és könyvtár, az EME titkársága a római katolikus egyháztól bérelt lakrészben van, ott van továbbá a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztály és másik szakosztály is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr.23./1997. április 27.
A nagyváradi Bazilikában celebrált ünnepi szentmisével vette kezdetét ápr. 27-én a Varadinum 97 rendezvénysorozat. A hagyományos, sorrendben immár hatodik rendezvénysorozat megnyitó ünnepségén jelen volt Markó Béla szövetségi elnök, Takács Csaba ügyvezető elnök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei szervezetének elnöke, az RMDSZ kormánytisztviselői közül Tokay György kisebbségvédelmi, Birtalan Ákos turisztikai miniszter és Kelemen Hunor művelődésügyi államtitkár, továbbá Szőcs Ferenc, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete, Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Megjelentek a nyitóünnepségen a Bihar megyei és nagyváradi elöljárók is: Dan Balas prefektus, Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor, Aurel Demian a megyei tanács képviseletében, Mihai Sturza, Nagyvárad polgármestere, helyettese, Kapy István, továbbá Dumitru Strava városi rendőrparancsnok. Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és a római katolikus püspökség teljes papi kara mellett képviseltette magát a másik három nagyváradi történelmi magyar egyház is: jelen volt Tőkés László királyhágómelléki református püspök, Máthé Csaba evangélikus és Boda József unitárius lelkész. Tempfli József megyéspüspök számba vette és üdvözölte a vendégeket, valamint a szentmise hallgatóságát, majd felolvasta Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapestről, illetve Bara Gyula munkaügyi és társadalomvédelmi államtitkár Bukarestből küldött köszöntő levelét. A szentmisét Gyulai Endre szeged-csanádi római katolikus megyéspüspök celebrálta, aki Szent László királyt példaképpé emelte a mai keresztények elé, majd Tőkés László református püspök mondott ünnepi köszöntőt, amelyben kifejtette, hogy trónra lépésének 920. évfordulóján László királynak egyesítő ereje van, összefogja az egyetemes keresztény magyarságot. Tőkés László említést tett arról, hogy püspöktársaival együtt hamarosan látogatást tesz az államelnöknél az egyházi ingatlanok ügyében, és előrelépésként nyugtázta Emil Constantinescu készségét a találkozásra. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./1997. április 28.
Petre Roman házelnök vezetésével szenátusi küldöttség április 28-30. között hivatalos látogatást tesz Budapesten, eleget téve az Országgyűlés meghívásának. A delegációt, amelynek tagjai Teodor Melescanu SZDRP- és Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, fogadja Göncz Árpád köztársasági elnök, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, Horn Gyula miniszterelnök és Kovács László külügyminiszter. A küldöttség találkozik az ELTE Jogi karának vezetőivel, majd Petre Roman előadást tart "A NATO bővítése az új európai demokráciák felé" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 29., 1017. sz./1997. május 6.
Lehetséges, írta Szász, hogy a kolozsvári televízió magyar adásában Szőcs István tagadta a kontinuitás elméletének valós mivoltát Erdély földjén, vagy "olyasmiket koholt, hogy Mihai Viteazul Rudolf császár biztosa lett volna, Szent György szoborarcáról pedig az erdélyi arcok tipológiáját olvasta le" és ezt szembe, sőt fölé helyezte a bizánciaknak. Kifejezte azonban értetlenségét a Ziua tegnapi számában megjelent cikkel szemben, hogy az mindezekért miért nem vitatkozik Szőcs Istvánnal, és miért kell tromfként hangoztatni, hogy SZ.I. Szőcs Géza volt RMDSZ-szenátornak az apja, néhány vitatható kommentárból miért kell arra következtetni, hogy a magyarokat a románok ellen uszítja a kolozsvári televízió, vagy azt állítja, hogy "A célegyenesben, a madridi NATO-csúcs előtt a Bukarest és Budapest közötti viszonyt övön aluli ütés éri.". Szász János kifogásolta, hogy a Ziua történettudományi kérdésekből súlyos aktuálpolitikai kérdéseket vont le. A Ziua tájékoztat, hogy május 7-én a kolozsvári televízióban Ioan Aurel Pop az Erdélyi Tanulmányok Központjának igazgatója "helyre fogja hozni a magyar adásban elhangzott aberrációkat". A lap szerint az április 30-i műsorban olyan kijelentéseket tettek, melyek sértik az erdélyi román szellemiséget. /Szász János: Néhány kérdés a Ziua szerkesztőségéhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./ Az Adevarul de Cluj szerint Szőcs István az irredenta adás végén egy olyan kijelentést tett, melyek szuggerálták, hogy a jövő teljesíteni fogja az erdélyi magyarok azon vágyát, hogy a magyar nemzet tagjai legyenek. A kolozsvári televízió igazgatója Ioan Muslea egy közleményben kifejtette, megígéri, hogy az intézmény vezetősége mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy a jövőben hasonló eset ne forduljon elő. A lap szerint ez azt jelenti, hogy meg fogják szigorítani a magyar adás felügyeletét. Úgy véli, hogy a televízió vezetősége nem hagyja figyelmen kívül az eset politikai összetevőjét sem, mivel az RMDSZ egy külön magyar szerkesztőséget javasol, és "Boros János az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy hitelesek Szőcs feltételezései". Victor Romulus Constantinescu a Kolozs megyei tanács elnöke kijelentette, hogy az adás irredenta törekvések létezéséről tanúskodik. A szólásszabadság alapján vonakodik attól, hogy a szerkesztők megbüntetését kérje, de javasolja az adások anyagainak olyanszerű összeválogatását, hogy azok a harmonikus együttélést szolgálják. Az RTDP kolozsvári szervezetének elnöke szerint meneszteni kéne a kolozsvári televízió igazgatóját, Szőcs Istvántól pedig meg kellene vonni a román állampolgárságot. Grigore Zanc úgy véli, hogy a közölt adás mutatja, hogy a jelenlegi hatalom sokkal többet ígért az RMDSZ-nek, mint amennyit észlelni engedett. Zanc nem zárja ki, hogy probléma lesz Erdély Romániához való tartozása a közeljövőben. Az RTDP-s politikus azzal vádolja a jelenlegi hatalmat jegyzi meg a lap amivel az előző ellenzék is vádolta az előző hatalmat, azzal, hogy a etnikai nézeteltérésekkel akarja elterelni a figyelmet az ország nehéz gazdasági helyzetéről. A Cronica Romana tévesen közli, hogy az RMDSZ Kolozs megyei elnöke tette a vitatott kijelentéseket a magyar adásban. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), máj. 6., 82. sz.1997. május 7.
Bagi Gábor helyettes külügyi államtitkár máj. 6-án Bukarestbe utazott, Petru Cordos külügyminisztériumi igazgatóval, folytatott tárgyalásokat máj. 6-án és 7-én. Mint rövid beszámolójában Bagi Gábor elmondotta, a román-magyar alapszerződésben foglaltak konkrét megvalósításának menetéről és Göncz Árpád magyar köztársasági elnök máj. 25-27-én esedékes romániai látogatásának előkészületeiről tárgyalt. Megállapodtak abban, hogy az alapszerződés végrehajtását ellenőrtő vegyes bizottság első ülését ősszel tartják, Bukarestben, a két külügyminiszter vezetésével. A magyar-román konzultációk július elején Budapesten folytatódnak. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./1997. május 7.
Máj. 7-én a bukaresti Magyar Kulturális Központ adott otthont a MÚRE bukaresti tagozata által szervezett rendezvénynek, amelynek keretében a romániai magyar írott és elektronikus sajtó képviselői, fővárosi és vidéki magyar lapok és folyóiratok főszerkesztői, vezető munkatársai találkoztak több minisztérium vezető tisztségviselőjével, szakértőjével, illetve médiafelelősével. A találkozót megtisztelte jelenlétével többek között Birtalan Ákos turisztikai miniszter, Béres András oktatásügyi államtitkár, Niculescu Antal, a Kormány Főtitkárságának szakértője, Bartunek István, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal sajtó- és közönségkapcsolatokért, illetve protokoll-ügyekért felelős igazgatóságának igazgatója, Csorvássi Andor, a Munkaügyi és Szociális Védelmi Minisztérium igazgatója, Dana Camelia Hadareanu, a Területrendezési Minisztérium sajtóreferense, Anca Stramteanu, a Vízügyi, Erdőgazdálkodási és Környezetvédelmi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal megbízott szakértője. Ugyancsak részt vett a rendezvényen Márton Árpád Kovászna megyei és dr. Kakassy Sándor Maros megyei képviselő. Az RMDSZ képviseletében jelen volt K. Bodor András, a SZEH sajtóirodájának vezetője. A találkozón, amelyet Györfi György, a MÚRE bukaresti tagozatának elnöke egyben a Turisztikai Minisztérium tanácsosa és szóvivője nyitott meg, Ágoston Hugó, a MÚRE elnöke rövid laudáció után átadta a MÚRE "Pro Amicitia" díját Andrei Corneának, a "22" című folyóirat főmunkatársának a román-magyar barátság és közeledés érdekében kifejtett kiváló publicisztikai munkásságáért. - A meghívottak köszöntése és bemutatkozása után a hazai magyar média, a központi és vidéki magyar nyelvű sajtó és a központi adminisztráció kormány, minisztériumok, központi állami intézmények közötti jobb kommunikáció, hatékonyabb információáramlás lehetőségeit vitatták meg, majd Béres András, Birtalan Ákos, Niculescu Antal, Csorvássi Andor válaszolt a romániai magyar sajtó képviselőinek kérdéseire. Ezek között központi téma volt a tanügyi törvény módosításának jelenlegi helyzete, A Babes-Bolyai Egyetem ügye, de szó esett a külföldön élő magyar nemzetiségű román állampolgárok vízumkötelezettségéről, a gépkocsival külföldre utazókat sújtó benzinilletékről is. Birtalan Ákos egy korábbi, Sepsiszentgyörgyön tett kijelentését megerősítve elmondotta, hogy amennyiben a nyári parlamenti szünetig a tanügyi törvényt nem módosítja a törvényhozás az RMDSZ javaslatai szellemében, illetve a koalíciós kormányprogramban is szereplő tételes célkitűzés szerint, lemond miniszteri tisztségéről. Hozzátette, hogy ezt az elhatározását idejében, a parlamenti ülésszak befejezése előtt két hónappal hozta nyilvánosságra. Béres András tanügyi államtitkár hasonlattal élve úgy fogalmazott a tanügyi törvény módosítása és a Bolyai Egyetem ügyében, hogy sakkparti kezdődött. A nyitás ? az RMDSZ kormányzati szerepvállalásával ? megtörtént, most a második lépést kell megtenniük a sakkozóknak. Felmerült, hogy az effajta találkozókat rendszeresíteni kellene, esetleg havi gyakorisággal. A MÚRE-találkozót övetően a romániai magyar sajtó képviselői Szőcs Ferenc nagykövet úr meghívására a bukaresti Magyar Nagykövetségen találkoztak a nagykövetség munkatársaival. Ez a találkozó mint a magyar nagykövet rámutatott immár hagyományossá válik, hiszen hasonló találkozóra már a tavaly is sor került, és ezt évente legalább egyszer szeretnék rendszeresíteni. A mostani találkozóra a román-magyar kapcsolatokban kialakult igen kedvező légkörben került sor mondotta a magyar nagykövet, és utalt a két ország vezetői között létrejött egyre gyakoribb találkozókra elnöki, miniszterelnöki, külügyminiszteri szinten, valamint számos más tárca vezetőinek szintjén, akárcsak parlamenti szinten, illetve pártküldöttségek kölcsönös találkozóira, legutóbb Petre Roman szenátusi házelnök budapesti látogatására, valamint Göncz Árpád májusban esedékes romániai látogatására, továbbá a két ország között létrejött különböző egyezményekre. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 7., 1021. sz./1997. május 8.
Bíró Béla a Magyar Hírlap hasábjain szólt hozzá az egyetem vitájához. Mint mindig, kiállt a mérsékeltek mellett. Victor Ciorbea miniszterelnök váratlanul bejelentette a magyar egyetem visszaállítását. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen belül maradás híveinek /Cs. Gyimesi Éva/ legfőbb /"szakmai"/ érvei egyszerűen hamisak. Az, hogy nincs elég magyar oktató, minden magyar szintű oktatás ellen felhozható. Miért nem taníthatnának a magyar oktatói gárda kialakításáig a román tanárok? Fiatal romániai magyar értelmiségiek százai kerültek ki mostanában külföldi egyetemekről Budapesttől Firenzéig, közülük esetleg többen is hazatérnének. Bíró Béla kiáll Törzsök Erika, a HTMH elnöke mellett, akit többen hibáztatnak cikkéért. Bíró Béla szerint Törzsök Erika cikke a Bolyai Egyetem visszaállításának reális alternatívája előtt íródott. A visszaállítás ügyében Andrei Marga rektor is hajlíthatatlannak látszik, a maximum, amire hajlandó, a román dominancia legalizálása. Bíró Béla szerint az egyetem ügye megosztotta a romániai magyarságot. A román tévé esti híradójában Tőkés László püspököt láthatta a román néző, amint az egyetem azonnali megnyitását követeli. Bíró Béla következtetése: "Ha a független magyar egyetem kiharcolható, kutya kötelességünk kiharcolni, s ha ez a mai helyzetben sem látszik azonnal és minden átmenet nélkül elérhetőnek, azt kell elérnünk, amit e pillanatban biztosan el lehet, a Babes-Bolyai belüli magyar részleget." /Bíró Béla: Románia: az átalakuláshoz idő kell. = Magyar Hírlap, máj. 8./ Érthetetlen Bíró Béla kijelentése, hogy az egyetem ügye megosztotta a romániai magyarságot. Nem osztotta meg, hiszen mindenki azt követeli, kivéve Cs. Gyimesi Évát és három tanártársát.1997. május 8.
Horn Gyula miniszterelnök a Magyar Írószövetségnél tett látogatásakor kijelentette, hogy a magyar kormány nem tudja garantálni a határon túli magyarság életkörülményeinek javítását, mert Budapestről nem lehet más országok belügyeibe beleszólni. - Horn Gyula úgy véli, hogy a határon túli magyarok nem mindig élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket az adott országok teremtenek számukra. /Kossuth Rádió, máj. 8., Reggeli Krónika/1997. május 9.
Másodszor rendezték meg a kárpát-medencei iskolák találkozóját Budapesten. Boér Mária, a kolozsváriak szervezője elmondta, hogy a találkozót a magyar művelődési minisztériumi Határon Túli Magyarok Főosztálya, a Magyar Kultúra Alapítvány, a Kodály Alapítvány és a Soros Alapítvány finanszírozta. Kolozsvárról és Nagyváradról mentek csoportok a találkozóra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./ 1997. május 9.
Máj. 9-én Budapesten, a Hadtörténeti Múzeum díszudvarán felállították az Országos Hadifogoly-emlékművet "A második világháború hadifoglyainak és az elhurcoltak emlékére" felirattal. Paál Dezső szobra egy magyar honvédet ábrázol. Az avatás napján a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének elnökhelyettese, dr. Vértesy László köszöntötte a megjelenteket, köztük dr. Korsós László dandártábornokot, a Hadtörténeti Múzeum főigazgatóját. Fodor István honvédelmi államtitkár mondott ünnepi beszédet. Elmondta, hogy mintegy 700 ezer embert hurcoltak szovjet hadifogságba, és 300 ezret angol és francia hadifogságba. /Hadifogoly Híradó (Budapest), jún., VI. évf. 3. sz./1997. május 10.
Traian Basescu közlekedési miniszter éppen a napokban íratta alá a vasutak vezérigazgatójának a magyar-román vasúti szállítás korszerűsítéséről szóló megállapodást, majd Amerikába is elutazott, hogy tárgyaljon a román szállítás korszerűsítéséről. Ugyancsak nemrég elhangzott, hogy mielőbb meg kell építeni a Budapestet Bukaresttel összekötő autópályát. Mindennek a magyarázata a következő: amerikai cégeknek a Kaszpi-tenger zónájában lettek olajérdekeltségeik. Ezért kell az utakat korszerűsíteni, írta Tibori Szabó Zoltán. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./1997. május 10.
A Partiumi Közlöny egy-egy száma átfogó képet ad az egyházkerület működéséről, az elfogadott határozatokról, a történtekről, általában Tőkés László püspök igyekezetéről, hogy megfelelően dolgozzanak a gyülekezetekben. Még a kiadandó református egyházi énekeskönyvvel is foglalkoztak. Sok a probléma, ezt jelzik az ilyen megjegyzések: a püspök megengedhetetlennek tartja, hogy egyes lelkipásztorok nem laknak állandó jelleggel gyülekezetükben, nem léptek előre az egyházi kiadványok terjesztésében, stb. A fegyelmi ügyek is elhúzódnak, így például Makay Botond /Resicabánya/, Higyed István /Lugos/ lelkipásztorok, Papp László volt püspök ügye. Zalatnay István, a budapesti Erdélyi Gyülekezet lelkipásztora ellen a presbitérium egy része panaszt nyújtott be és törvénytelenül elbocsátotta. Az Erdélyi Gyülekezet 1997. jan. 25-i közgyűlése enyhe szavazattöbbséggel fegyelmi kivizsgálást kért Zalatnay István ellen. - Az egyházkerület kiadói és sajtóbizottsága a következő könyvek kiadását irányozta elő 1997-1998-ban: Hegyesi Márton: Bihar Vármegye 1848-1849-ben /1885-ben megjelent könyv újrakiadása/, Dánielisz Endre: A szalontai iskolák története a kezdettől az államosításig, Hajdú-Mohoros József: A Partium, a Királyhágómellék földrajzi leírása, id. Csernyák Béla: A református egyház Nagyváradon, II. kötet, Szabolcska Mihály: Válogatott versek /Czine Mihály válogatásában/, Olosz Lajos életrajza, Prédikációs kötet Csűry István gondozásában, Egyházkerületi név- és címtár. Elhatározták a Királyhágómelléki Füzetek állandósítását, májusban megjelenik a 6. és 7. füzet, amelyek az 1996. aug. 30-i jubileumi ünnepség, valamint az Árpádon megrendezett millecentenáriumi emlékezés anyagait tartalmazzák. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 10., VII. évf. 5. sz./1997. május 12.
Gheorghe Funar máj. 15-re rendkívüli ülésre hívta össze a Kolozs megyei tanácsot, mellyel el akarja fogadtatni provokatív határozatát: Göncz Árpád csak akkor léphet be Kolozsvárra, ha elismeri az 1918-as egyesülést, ha elhatárolja magát Erdély múltja és jövője című könyvétől, valamint bocsánatot kér a román néptől a bécsi diktátum után Románia területén elkövetett atrocitásokért és elismeri, hogy Magyarország bűnös abban, hogy Észak-Erdélyben 1941 és 1944 között 152 ezer zsidót öltek meg. A tervezet szerint a városi tanács felhatalmazza Funart, hogy nyilvános gyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervezzen azon szervezetekkel együtt, melyek védik a román nép érdekeit. - Funar ismételten Göncz Árpád könyvének mondja Bajcsy-Zsilinszky Endre munkáját, melyet Göncz Árpád fordított angolból magyarra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./ Bajcsy-Zsilinszky Endre munkája 1944-ben Genfben angolul jelent meg, 1990-ben magyarul /Erdély múltja és jövője, Tinódi Kiadó, Budapest/, Göncz Árpád fordította és Vígh Károly történész írt utószót a könyvhöz. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1997. május 12.
Bukarest főpolgármestere, Viorel List Demszky Gábor főpolgármester meghívására máj. 12-én kétnapos látogatásra Budapestre érkezett. Számít a magyar vállalkozók részvételére a román privatizációban, mondta Viorel List. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./ 1997. május 15.
Máj. 15-én Csíkszeredába látogatott Püski Sándor neves budapesti könyvkiadó, a Corvina Könyvesház meghívásának eleget téve, műhelybeszélgetést tartotta a székelyföldi kiadók és nyomdák képviselőivel /H-Press, Trisedes Press, Bon Ami sepsiszentgyörgyi, valamint Pro-Print, Pallas-Akadémia, Státus, Kájoni Könyvkiadó csíkszeredai/, majd az olvasókkal találkozott. Püski Sándor elmondta, hogy az erdélyi könyveseknek 50 %-os kedvezménnyel adja könyveit. Ugyanezen a napon a Kriterion Galériában megnyílt Fekete Zsolt marosvásárhelyi festőművész kiállítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19., Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./1997. május 19.
Máj. 18-án ismeretlen tettesek vandál pusztítást végeztek Máriaremetén, a budapesti kegyhelyen, ledöntötték a keresztúti állomás szobrait, köztük a Szűzanya szobrát, éppen a másnapi budapesti körmenet előtt. Máj. 19-ére, pünkösd hétfőjére zarándoklatot hirdettek a budapestiek részére, melyet Paskai László bíboros prímás, esztergomi érsek vezetett. A kegyhelyre érkező hívek ezrei láthatták az előző éjszakai pusztítás nyomait. Paskai felhívta a hívők figyelmét arra, hogy ne engedjék a szívükben eluralkodni a haragot, a szeretet civilizációjára van szükség. - A hívek virágot helyeztek el a ledöntött szobrokra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 20./1997. május 20.
Pop Simion Excelenta Sa /magyarul: Őexcellenciája/ címmel megírta budapesti emlékeit. Az 1989-es változás után őt nevezték ki budapesti román nagykövetnek. A magyarul anyanyelvi szinten beszélő volt nagykövet Lancranjan stílusában kifogyhatatlan az ellenséges megállapításokból. nem fogy ki a zsidózásból, a német-osztrák-magyar hármast a románság ősellenségének nevezi. Antall József néhai miniszterelnöknél a rákbetegségnél gyógyíthatatlanabbnak nevezi lelki rákbetegségét. II. János Pál pápát Sztálinnal és Michal Jacksonnal hasonlítja össze /vagonszám kapja az ajándékokat és fellépésével stadionokat tölt meg/. A szerző elemi hibákat vét: Göncz Árpádot szocialistának nevezi, gyónásról beszél a reformátusoknál. A könyv elején jelzi a kiadó: "Az Őexcelenciája regény állami megrendelésre jelent meg". Az előző kormány megrendeléséről van szó. /(vajk): Egy beteg öregúr fullánkjai. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 20./1997. május 20.
Brassóban, a Néprajzi Múzeumban máj. 20-án nyílt meg a kortárs romániai magyar képzőművészeti alkotások kiállítása. Örült, hogy meghívták a kiállításra, mondta a korondi Józsa János. 1993-ban volt a 25. kiállítása. Azért nem több, mert még 1983-ban volt egy bemutatkozása Budapesten, utána a kultuszminisztériumi vezető megtiltotta, hogy Józsa szerepelhessen kiállításon. Gyűjtötte az ősi magyar formákat, a székely népművészet formavilágát. Mindegyik őse szintén fazekas volt, nyilatkozta Dreguss Gyöngyvérnek. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 23./1997. május 21.
Erdély 17 városából és falvából 65 amatőr színjátszó és rendező ápr. 2-6-a között Sepsiszentgyörgyön végzett tanfolyamot, beszéd, mozgás-, színésztréning-gyakorlatok voltak. Eldugott falvakból, a brassói egyetem Harag György Színjátszó Köréből, Balánbányáról, Kézdivásárhelyről, Kovásznáról, Homoródszentpálról és máshonnan, többek között Kolozsvárról, továbbá Sepsiszentgyörgy négy műkedvelő csoportjából. Fort Krisztina beszédtanár Budapestről érkezett, Bocsárdi László, aki most Sepsiszentgyörgyön a Tamási Áron Színház főrendezője, maga is a műkedvelőkkel kezdte pályafutását, mint a gyergyószentmiklósi Figura Együttes vezetője, ezután végezte el a színművészetit Marosvásárhelyen. Ugyanígy kezdte Barabás Olga, aki most a sepsiszentgyörgyi színház rendezője. Az amatőr csoportokat öt éve összefogó Jádzó Társaság egyre több taggal működik. A Soros Alapítvány, az Illyés Közalapítvány és mások támogatják a műkedvelőket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./1997. május 22.
Az Erdélyi Magyarságért Alapítvány Budapesten, máj. 22-én tartott rendezvényén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke előadásában az erdélyi magyarság számára kollektív jogokat, a magyar történelmi egyházak kisajátított javai után pedig teljes körű jóvátételt követelt. Tőkés László kritikával illette az RMDSZ-t, mert elvben támogatja ugyan az egyházak követelését, de a gyakorlati politika terén fellépéseivel nem váltott ki elégedetlenséget. Szerinte veszélyeket hordoz Göncz Árpád látogatása, amennyiben nem társul konkrét eredményekkel. A rendezvényt követően megalakult a Magyar Érdekvédelmi Szövetség, melynek célkitűzései között szerepel a szomszédos országokban jogsérelmet szenvedett magyarok jogigényeinek felmérése és annak képviselete hazai és nemzetközi fórumokon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./ 1997. május 25.
A Partiumi Közlöny újabb száma beszámol a Miskolcon működő Károli Gáspár Theológiai és Misszió Intézetről, amely egyházellenes szellemben képez misszionáriusokat, a Bihari Naplóban is hirdette "misszionáriusképzésre" toborzó felhívását. Ezt az intézetet a Westminster Biblical Misions működteti, titkára Robert Rapp. A Partiumi Közlöny idézeteket közölt az intézet körleveleiből. Az intézet a református egyházteles reformációját akarja elvégezni, igyekszik lejáratni a püspököket, így Csiha Kálmán kolozsvári püspökről körlevelükben az olvasható, hogy "rosszindulatú ember, aki szembeszegül Krisztus igazságával és lelkével, s ezért Isten ellensége, akivel maga Isten fog majd leszámolni", népét "szörnyűséges sötétségbe vezeti", Tőkés László püspökről az, hogy "tengernyi ökumenikus pénz vesz körül" és "soha nem tesz különbséget a protestáns szószék és a római oltár között". Mindkét püspök "együtt fekszik be az ökumenikus kurva ágyába" /sic!/ /1993. aug. 28-i körlevél/. Dr. Hegedűs Lóránd püspök "emlékeztet arra a főpapra, aki Jézusra mutatott, mondván: ennek az embernek meg kell halnia". A körlevelek elítélően írnak a református teológiai képzésről is. - A Partiumi Közlöny bemutatja a Hit Gyülekezete nevű szektát is, jelezve, hogy róluk tanulmányt írt Váczi Gábor /Magyar Szemle (Budapest), 1993. máj./, most pedig a Demokrata (Budapest) hetilap máj. 8-i számából átvették Varga Domokos György írását. /Partiumi Közlöny - A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapja (Nagyvárad), máj. 25.., VII. évf. 6. sz.- /1997. május 26.
Romániai látogatásának második napján, máj. 26-án, a Magyar Köztársaság elnöke, Göncz Árpád felavatta az emlékoszlopot, amelyet a Bukarest közelében levő Snagovban állították Magyarország 1956-os miniszterelnökének, Nagy Imrének és társainak emlékére, akiket a forradalom leverése után itt tartottak fogva. Az emlékoszlopot Szilágyi András tervei szerint Budapesten faragták. Erre az alkalomra Snagovba érkezett az akkor fogva tartottak túlélőinek egy csoportja, valamint az 1956-os romániai volt politikai foglyok képviselői. Sokukat azért börtönözték be, mert kiálltak a forradalom mellett. Ezután Göncz Árpád fogadást adott, melyen a román politikai, gazdasági, kulturális élte, az egyházak és a romániai magyarság számos vezetője jelent meg. A magyar államfő a parlamentbe hajtatott, ahol Petre Roman szenátusi és Ion Diaconescu képviselőházi elnökkel tartott megbeszélést, majd ismét találkozott meghívójával, Emil Constantinescu elnökkel, akivel az éppen Romániában tartózkodó Leni Fischer asszony és Daniel Tarschys - az ET Parlamenti Közgyűlésének elnöke, illetve az ET főtitkára - jelenlétében folytatott újabb megbeszélést. Délben a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövete Szőcs Ferenc nagykövet adott fogadást a magas rangú vendég tiszteletére, amelyen részt vett Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, a szövetség parlamenti képviseletének több tagja, az RMDSZ kormányzati tisztségviselői között Tokay György kisebbségi, és Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter. Délután Göncz Árpád beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. A magyar államfő a két ország kapcsolatában bekövetkezett alapvető fontosságú változásokról szólva rámutatott arra, hogy ezeket a változásokat nemcsak a két ország, hanem Európa és a világ közvéleménye is elismeréssel és megnyugvással fogadta, a magyar-román jószomszédi kapcsolatokat régiónk stabilitásának fontos tényezőjeként tartják számon. Göncz Árpád méltatta a romániai demokrácia és jogállam intézményeit, azt, hogy a parlamentben képviseleti jogot kaptak a nemzeti és etnikai kisebbségek, köztük ? számarányának megfelelően a magyar kisebbség is, és kiemelkedő jelentőségűnek nevezte azt a tényt, hogy az RMDSZ szerepet kapott és vállalt a román kormányban. Ez, mondotta "felelősséget és elkötelezettséget jelent egész Románia boldogulása, demokratikus fejlődése és gazdasági virágzása, euroatlanti csatlakozása mellett, és összeurópai szinten is modellértékű lehet az etnikai kérdések megoldásában". Elégedetten szólt arról, hogy a román kormány a nemzetiségek érdekeinek megfelelő módosításokat fogadott el az oktatási törvényre, valamint a helyi közigazgatási törvényre vonatkozólag, és reményét fejezte ki, hogy a parlament is hasonló értelmű döntést hoz. Az európai integrációról, az egységes Európa megteremtéséről szólva kijelentette, Magyarországnak életbevágó érdekei fűződnek ahhoz, hogy Romániát mielőbb hívják meg a NATO-val folytatott csatlakozási tárgyalásokra. - Este a magyar államfő és kísérete Kolozsvárra utazott, ahol részt vett Kodály Zoltán Székely fonójának díszelőadásán az Állami Magyar Színházban. Az előadáson a megye és a város hivatalosságai és közéleti személyiségei között jelen voltak Alexandru Farcas prefektus, Buchwald Péter alprefektus, az RMDSZ több szenátora és képviselője, a szövetség megyei és városi szervezetének vezetői, megyei és városi tanácsosok, a kormányzó és más demokratikus pártok helyi szervezeteinek képviselői, az erdélyi és kolozsvári szellemi élet kiválóságai. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ 1997. május 27.
Máj. 27-én Budapesten az Országgyűlés elfogadta a magyar-orosz, magyar-szlovák és magyar-román alapszerződések kihirdetéséről szóló törvényjavaslatokat. A magyar-orosz szerződés kihirdetése kapcsán - a nemmel szavazó MDNP-n kívül - az ellenzéki pártok frakciói tartózkodtak, a műkincsügy miatt. A Meciar-kormány magyar kisebbséget érintő antidemokratikus intézkedéseire hivatkozva minden ellenzéki frakció elutasította a dokumentum kihirdetését. /210 igen, 77 nem, 2 tartózkodás/ A magyar-román alapszerződés szövegénél az ellenzéki pártok tartózkodtak, kivéve az MDNP-t, amely igennel szavazott. /216 igen, 7 nem, 55 tartózkodás/. /Népszabadság, máj. 28./1997. május 28.
Vjacseszlav Mihajlov orosz nemzetiségügyi miniszter hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett, máj. 28-án Budapesten tárgyalt Tabajdi Csabával, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárával és magyar orosz kisebbségpolitikai együttműködésről szóló jegyzőkönyvet írtak alá. Ennek értelmében a két fél évente küldöttséget cserél egymással. Mihajlov elmondta, hogy 25 millió orosz él a határokon túl, tehát minden ötödik orosz él kisebbségként, közülük Ukrajnában 12 millióan /ugyanakkor Oroszországban 179 nemzetiség él, köztük 6 millió ukrán. /Magyar Hírlap, máj. 29./1997. május 29.
Románia élén valóban történelmi változás történt, történelmi napokat él át Erdély, írta Máthé Éva, majd feltette a kérdést: azzal, hogy művelt vezetők kerültek az élre, "változott-e a középréteg, a sokaság mentalitása?" Az idei márc. 15-i ünnepségsorozat párját ritkította, nyílt tereken lenghetett a román mellett a magyar lobogó. Azonban a marosvásárhelyi román napilap, mely "1990-ben a tömegverekedés kirobbantásának szítója volt", nem tudott napirendre térni fölötte. Egyik terjedelmes cikke szabályos titkosszolgálati jelentés arról, hogy melyik szónok mit mondott az ünnep alkalmával. Nyilvánvaló, hogy az egyetlen marosvásárhelyi újságíró nem lehetett jelen egyszerre több erdélyi városban. Nem jegyezhette le egymaga azt, hogy ugyanaznap" mit mondtak a szónokok Székelykeresztúron, Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen. Márpedig a cikk szó szerint idéz a beszédekből. A "titkosszolgálati gépezet jól működik." A márc. 15-én elhangzott szövegek tehát kartotékokba kerültek, ahogy "talán az én írásom is bekerül" majd, írta Máthé Éva. Azután "hogy a számlát mikor nyújtják majd be profi megfigyelők, az csak politikai konjuktúra kérdése." Közismert a Babes-Bolyai Tudományegyetem átszervezésének esete. Victor Ciorbea miniszterelnök Budapesten bejelentette a külön Bolyai Tudományegyetem megindítását, de hazatérte után már elhárította a felelősséget, az egyetemi autonómia nevében. A jogi kar dékánja tiltakozott amiatt, hogy ötven magyar hely lesz náluk magyar felvételizőknek. /Máthé Éva (Marosvásárhely): Remények és kétségek között. = Magyar Hírlap, máj. 29./