udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 2131-2160 | 2161-2190 | 2191-2220 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2000. július 1.
Jún. 30-án Temesváron megkezdődött a hagyományos Csepűrágó Ünnep. Színház, bábszínház, zene, tánc a jellemzője ennek az ünnepnek. A részvétel ezúttal is nemzetközi: a hazai társulatok és együttesek mellett fellép a szegedi HORA színház, a Kövér Béla Bábszínház, az újvidéki színház, a budapesti Rátkai Márton zenés műhely, debreceni Mozgás Teátrum, a világ legerősebb embere, a Mandel Quartett stb. A főszervezők ezúttal is Demeter András, a Csíky Gergely színház direktora és Pánczél Zoltán, a Csepűrágó Alapítvány elnöke. (Pataki Zoltán): Csepűrágó Ünnep Temesvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./2000. július 3.
Jún. 30-án Budapesten, Ferencváros stadionjában tartották a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója nyitónapját. Összesen negyven országból érkeztek résztvevők, sokan jöttek Erdélyből és a Partiumból is, mintegy 15 ezer ember gyűlt össze a lelátókon. Jelen volt a találkozó fővédnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány több tagja. Tőkés László, a Magyar Református Világszövetség elnöke köszöntött minden résztvevőt: "Az a megtiszteltetés hárul reám, hogy megnyissam a Világtalálkozót. Ezen a jubileumi esztendőn ránk köszöntött az Úr születésének 2000., valamint a magyar államiság 1000. esztendeje." A püspök reményét fejezte ki, hogy a világtalálkozó a társadalmi megbékélést, a belső megújulást és a lelki ébredést segíti. "Vállaljuk a szolgálatot annak érdekében, hogy a külső és belső rendszerváltás valójában lezáruljon, a szétszakított nemzet határmódosítás nélkül egyesüljön" - mondta. Házigazdaként Hegedűs Lóránt, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke és Takaró Mihály főgondnok üdvözölte a vendégeket. Orbán Viktor üdvözlőbeszédében többek között ezeket mondta: "Egyházaink a jövőhöz tartoznak. Nem a múltat őrzik, hanem a jövőhöz szükséges lelki fegyvereket. Eljött az idő, amikor bízhatunk a közös és reményteli jövőben. Nem szabad megfeledkeznünk azon nemzetrészekről sem, amelyek mostoha helyzetbe keveredtek. Ha egy szabad ország nem tudja segíteni a sokakat, akik szegények, nem mentheti meg a keveseket, akik gazdagok." Az ünnepi istentiszteleten Bölcskei Gusztáv, a Magyarországi Református Egyház lelkészi elnöke mondott imát, igét hirdetett Hegedűs Lóránt püspök. Üdvözölte a világtalálkozót Csiha Kálmán erdélyi püspök is. Több ezer ember vett úrvacsorát, az ágenda zárórészét Erdélyi Géza felvidéki püspök mondta el. "Ez az asztali közösség nagy áldás számunkra. Szeretetben gondolkodjunk egymásról, ne uralkodjon el a bűn" - szólt többek között a püspök. A világtalálkozó nyitónapja a Szózattal ért véget. /Dérer Ferenc: Református világtalálkozó a fővárosban. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 3./2000. július 3.
Júl. 1-jén Áder János, az Országgyűlés elnöke fogadta Budapesten, a Parlament kongresszusi termében a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának több mint 700 fős küldöttségét. Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke az Országgyűlés épületéről, a törvényhozásról szólva azt mondta: "a mi helyünk üres ebben a házban; elsősorban a határon túliakra gondolok". Közölte továbbá, hogy a világ mára igencsak meggyengült magyarságát sok előítélet osztja meg, amelyeknek van is bizonyos valóságalapja. Ami politikailag nem lehetséges, földrajzilag a múlté, legyen valóság a hitben, az öntudatban, a szolidaritásban, a testvéri szeretetben - hangsúlyozva Tőkés László. /Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója. 700 fős küldöttség a Parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./2000. július 5.
Új vezetője van a Hargita megyei önkormányzatnak, Zsombori Vilmos, aki egy vokssal előzte meg Kolumbán Gábor eddigi elnököt. Kolumbán Gábor összegezte a tanácselnökként eltöltött négy esztendőt /a jövőben megyei tanácsos lesz/. 1992-96 között a megyei tanács alelnöke volt. Akkor még nagyon erős volt a megyei tanács költségvetési pénzt elosztó funkciója, még 1989 előtti beidegződések voltak jelen. Közben Kolumbán elment egy évre Budapestre, vezetéstudományt tanulni. - Kolumbán programjának lényege: a megye fejlesztése olyan közös célkitűzés, ami leültetheti egy asztalhoz a helyi önkormányzatokat. Ez a fejlesztő önkormányzat koncepciója. Azonban senkit sem érdekelt a programja. Kolumbán 1996-ban elkészített egy személyzeti személyiségprofil-elemzést a megyei tanácsnál. Azonban annyira kontraszelektált volt az apparátus, hogy kreatív típusú ember kettő volt a 130-ból. Ugyanakkor kezdett elöregedni a megyei tanács apparátusa. Kolumbán fiatal, az egyetemekről jövő embereket vett fel. Végül eredeti programját teljesíteni tudta. A döntéshozási mechanizmust sikerült megváltoztatni négy év alatt. Rengeteg újítás vezetett be. Új feladatkörök is megjelentek, mint például a gyerekvédelmi hivatal. Az intézmény átalakításánál azonban hibásan gondoltam, hogy az intézményi változás fontosabb, mint az intézményi kultúra megváltoztatása. A megye kapcsolatépítése miatt az első két évben sokat kellett utaznia, emiatt nem tudott foglalkozni a személyzet nevelésével, oktatásával, fejlesztésével. /Szondy Zoltán: Búcsúzás helyett. Beszélgetés Kolumbán Gábor volt megyei tanácselnökkel. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 5./2000. július 5.
A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója példás formában szolgálja nemzetünk sokrétű, külső és belső szétszakadásának gyógyítását - jelentette ki Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke júl. 5-én Budapesten. A püspök arról beszélt, hogy a magyarságot a földrajzi szétszakadozottsága mellett sok más szakadás is megosztja. Példaként említette a hívők és a hitetlenek táborának elkülönülését. Csiha Kálmán erdélyi püspök elmondta, hogy a Kárpátokon túl a magyar reformátusságnak csak mintegy 20 százaléka tagja a magyar egyháznak, vagy valamely magyar szervezetnek, 80 százalékuk "széthullt". Éppen ezért a tanácskozó zsinat úgynevezett világutazó magyar református lelkipásztori tisztség létrehozását tervezi. A júl. 5-i ünnepi ülésen a résztvevők közös millenniumi nyilatkozatot fogadtak el. "A nemzet megmaradásában" "református egyházunknak mindig döntő szerepe volt. Hisszük, hogy most, tíz évvel az ateista diktatúra összeomlása után ugyanez a hivatás hárul reánk: az újrakezdésben, a külső és belső rendszerváltozás következetes véghez vitelében, egyházunk és társadalmunk hitbeli-erkölcsi megújulásában" - áll a dokumentumban. Ennek legfőbb célkitűzései között említik a hitében meggyengült és közösségében szétszakított nemzet egységének visszaállítását, a visszatérést a történelmi folytonosság útjára, a történelmi igazságtételt és megbékélést, valamint a nemzet vészes fogyatkozásának megállítását. /Millenniumi nyilatkozat. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 6./2000. július 6.
Júl. 5-én a magyar demokratikus baloldalnak a nemzeti kérdéshez való viszonyáról rendezett műhelyvitát az MSZP Közép- és Kelet-Európa Tagozata Budapesten. Horn Gyula volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy az európai uniós csatlakozás azért nemzeti ügy, mert ez ad lehetőséget Magyarország évszázados elmaradásának felszámolására. Az Európai Unió számára minden más állam felvételénél nagyobb jelentőséggel bír Magyarország csatlakozása, ugyanis ez lehetővé tenné az elszakított magyar nemzetrészek felzárkózását is - mondotta. Tamás Gáspár Miklós az emberi történelem egyik legsikeresebb intézményének nevezte a demokratikus nemzetállamot, amely integrálni tudta a különböző fajú, vallású, etnikumú embereket. Tabajdi Csaba /MSZP/ országgyűlési képviselő, a tagozat elnöke szerint a "magyarkodó Fidesznek" torzuló, míg a "rasszista MIÉP-nek" torz a nemzettudata. Az MSZP nemzeti párt, létrejötte pillanatától kezdve elkötelezetten igyekszik szolgálni a nemzet, a nép, az egész magyar társadalom érdekeit. Annál fontosabb nemzeti tett ugyanis nem lehetett, ahogy 1995-96-ban az országot stabilizálta, az összeomlás széléről a fenntartható gazdasági növekedés pályájára állította. Tabajdi szerint a Fidesz megosztja, polarizálja, kettészakítja Magyarországon a társadalmat, a határon túl pedig a kisebbségi létben élő nemzeti közösségeket. Bírálta ugyanakkor az MSZP-t, amely nézete szerint a legtöbb esetben érzéketlenül hallgat és nem állít alternatívát a nemzeti egységgel, a magyar nemzettudat korszerűsítésével, a kisebbségbarát társadalmi környezet meghonosításával kapcsolatban. /A magyar baloldal és a nemzeti kérdés. Tabajdi: Az MSZP nemzeti párt... = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./2000. július 7.
A magyar kormány meghívására június végén a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Hannoverben, a magyar pavilonban a világ magyarságát képviselte. Az együttes tagjai az elmúlt hét végén tértek haza a világkiállításról, ahol nagy sikert arattak. András Mihály, a együttes művészeti vezetője nyilatkozott a hannoveri útról. A magyar nemzet kultúrájában egységes, államhatárainktól függetlenül Ezért képviselték a magyar nemzetet, hiszen műsoruk a kárpát-medencei magyarok népi kultúráját tükrözte. Hannoveri magyar családok szállásolták el őket. - Fellépéseiken majdnem minden alkalommal a külföldiek is beálltak a táncba. Azt mondták a táncukról, hogy óriási benne az életerő, hiteles, mert létező népi kultúra. /Daczó Dénes: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ A hannoveri világkiállításon való fellépés után az együttes tagjai is érezhetik, érdemes itt dolgozni, állapította meg András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. A világ felfigyelt az együttesre. Az együttes fellépett Bábolnán és Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozóján. - Az idei esztendő rengeteg fellépési lehetőséget jelent az együttesnek. Idén is megrendezik például a Prímások Találkozóját, augusztusban Kelet-Magyarországon vendégszerepnek, október 2-án fellépünk Budapesten, a Nemzeti Színházban Tímár Sándor koreográfus születésnapi gálaműsorán. Október 13-14-én ünneplik a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes harmincadik születésnapját. Még idén fellépnek az anyaország határain túli nagyobb magyar településeken, hét országot érint ez a turné. Elkíséri őket a Duna TV és az MTV1 stábja. /Szatmári László: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./2000. július 7.
Háromhetes táborozásra indul 54 erdélyi diák, akik a Rákóczi Alapítvány meghívására Kárpát-medencei tanulótársaikkal nyaralhatnak. A táborozás Győrben kezdődik, majd Kecskeméten, Pécsett folytatódik, és háromnapos budapesti ismerkedéssel ér véget. A táborozás keretében történelemórák megtartására is lehetőséget teremtenek. /Győrben kezdik a táborozást. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./2000. július 11.
A Határon Túli Magyarok Hivatala július 10-én Budapesten a határon túli magyarokról szóló törvény koncepciójáról szervezett tanácskozást. A megbeszélésen, melyen a határon túli magyar szervezetek vezetői voltak jelen, az RMDSZ-t Takács Csaba ügyvezető elnök képviselte. A találkozón az előző két szakbizottsági fordulóban kialakított és megfogalmazott szövegjavaslatot vitatták meg. A résztvevők egyeztették azokat az alapvető, eddig vitatott kérdéseket, melyek meghatározzák, kik lesznek a törvény alanyai, valamint, hogy melyek azok az intézményes keretek, amelyek a törvény alkalmazásához szükséges ügyvitelt biztosítják. A törvény hatálya alá esnek mindazok, akik a Magyarországgal szomszédos államokban élnek, magyarnak vallják magukat, és erről egy formanyomtatvány kitöltésével nyilatkozatot tesznek - ez szükséges, de nem elégséges feltétel. Ha a magyar identitásra vonatkozó alapvető ismérvek nem teljesülnek, akkor kiegészítő biztosítékokra van szükség. A határon túli magyar legitim szervezetek a felelősek és illetékesek a törvény adminisztrációs feladatait lebonyolítani, ott, ahol a magyar közösségek élnek. Takács Csaba hangsúlyozta annak szükségességét, hogy ezen túlmenően a törvénynek a jogosítványok szintjén arra kell törekednie, hogy megfeleljen a határon túli magyar közösségek és egyének elvárásainak. A törvény olyan kereteket kell hogy biztosítson, amelyek nem sérülhetnek vagy szűkíthetőek le akkor sem, ha Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Szabó Tibor, a HTMH elnöke ismertette a törvény előterjesztésének naptári tervét, melynek megfelelően a határon túli magyar szervezetek képviselői a törvény előírásait egy soron következő MÁÉRT-ülésen vitatják meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11. - 1762. sz./2000. július 11.
Nyolcadik éve szervez nyári táborozást a magyarországi Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnya. A táborozáson Jugoszláviából, Szlovákiából, Magyarországról és Romániából érkezett diákok vesznek részt. Az elmúlt években Nyíregyházán, Sopronban, Budapesten, Sepsiszentgyörgyön, Óbecsén verhettek sátrat a fiatalok. Az idén Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban szervezték meg a nyaralás központját. Az egyhetes kirándulás alatt a széchenyisek a Gyimesekbe, Háromszékre, Gyergyóba, Székelyudvarhelyre, valamint Kolozsvárra rándulnak. /(Daczó Dénes): Széchenyisek táborozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./2000. július 12.
Dr. Tonk Sándor történész-professzor az egyházi hátterű erdélyi magyar magánegyetem létrehozását célul tűző Sapientia Alapítvány kuratóriumának vezetője nyilatkozott a felsőfokú magyar oktatás távlatairól. Kifejtette, hogy a mindenkori román politikai elit tisztában van azzal, hogy egy önálló magyar egyetem lassítja, fékezi az asszimilációt. Ha egy közösség társadalmi struktúrája csonka, hiányzik belőle az értelmiségi elit, felgyorsul az asszimiláció folyamata. A román politika következetesen elutasítja a magyar egyetemet.1990 óta a magyar diáklétszám ugrásszerűen növekedett, a tanárok száma is több mint megkétszereződött. Kolozsvárott pillanatnyilag közel 3 és fél ezer magyar hallgató tanul anyanyelvén, emellett még több mint ezer román nyelven. Várhatóan tovább növekedik a diáklétszám az elkövetkezendőkben. A kedvezőtlen demográfiai előrejelzések ellenére 2010 táján romániai viszonylatban 30-35 ezer magyar egyetemi hallgatóval számolhatunk. Jelenleg az összlétszám 15 ezres. Egyharmaduk tanul magyar nyelven, kétharmaduk románul. - Az elmúlt tíz évben néhány életerős kezdeményezés indult be. Ezeket össze kell fogni. A magánegyetem létrehozásának célja: egyetlen intézményi keretbe foglalni a magánjellegű felsőoktatási kezdeményezéseket. - Az egyetem létrehozása a jelenlegi kétmilliárdnak sokszorosát igényli. Ez hosszú folyamatot jelent. - A kuratórium munkájába valamelyest befolyik a Budapesten, a Határon Túli Magyarok Hivatala felügyelete alatt működő programiroda, valamint a kolozsvári programiroda munkája. Ugyanakkor létezik a magyarországi programtanács, amelynek elnöke Hámori József, volt miniszter, tagjai pedig a magyar tudományos élet személyiségei. A programtanács koordináló testület, amely tanácsaival, elképzeléseivel próbálja befolyásolni a folyamatot. A két programiroda a különböző előkészületi munkálatokat végzi, elemzi a beérkező pályázatokat, ugyanakkor előzetes elképzeléseket, terveket dolgoz ki. Ebben a struktúrában a kuratórium a beérkezett javaslatok, pályázatok alapján hoz döntéseket. Első lépésként a kuratórium pályázatokat írt ki, hogy feltérképezze, milyen igények, életképes javaslatok, kezdeményezések vannak. Kiderült, hogy egész sor kezdeményezés szétfoszlott, mert nem tudott olyan javaslatot letenni az asztalra, amit el lehet fogadni. Az első pályázati fordulóban három javaslatcsomagot dolgoztak ki. Az egyikben pályázatokat kértek olyan szakokra, tanszékekre, amelyek már a 2000-2001-es tanévben beindíthatóak. Ebben a pályázati csomagban ilyen egyetlenegy volt: a csíkszeredai javaslat, amely négy szak létrehozását tűzte célul. Ezek az iratcsomók már Bukarestben vannak az illetékes bizottság előtt, és ígéret van arra, hogy még a nyári szünet előtt letárgyalják. Ha ez megtörténik, jó az esély arra, hogy ősszel valóban be lehet indítani itt a négy szakot. Ami azt jelentené, hogy itt fog indulni az erdélyi magyar magánegyetem. Illetve hozzátartozik a képhez a Partiumi Keresztyén Egyetem is. Tehát hosszú távon körvonalazódik az a kép, amely valóban Csíkszeredától Nagyváradig fogná össze a magánegyetemi oktatási hálózatot. Az elképzelések szerint Kolozsvárott lenne a rektorátus, a különböző városokban - attól függően, hogy milyen jellegűek és milyen méretűek az intézmények - vagy prorektorátusokat, vagy dékánátusokat fognak felállítani.Amikor létrejön a magánegyetem, fokozatosan megtörténik a távoktatás leépítése, illetve beépítése. A távoktatási tanfolyamokat le kell telepíteni. Csíkszeredában ezt meg lehet csinálni. Második fokon olyan tervekkel lehetett pályázni, amelyek hosszabb kifutási idejűek. A harmadik pályázati lehetőség a háttérintézményekre vonatkozik. Ezt elsősorban Kolozsvár számára írták ki, mert itt nincsenek kollégiumok /bentlakások/, tanári lakások, könyvtárhelyiségek. - Nagy kérdés az, hogy miből fog működni az intézmény. A támogatást nyújtó magyar kormánytényezők bizonyára felmérték, hogy milyen óriási felelősség nehezedik a vállukra. Folyamatos támogatásról lehet szó. A tandíjnak méltányosnak kell lenni és csak nagyon indokolt esetben kell tandíjhoz folyamodni. /Sarány István: Kétmilliárd forinttal nem lehet csodákat művelni. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 12./2000. július 13.
Júl. 12-én Budapesten határátlépési kérdésekről, kölcsönös kedvezmények nyújtásáról és kocsibérmentességről állapodott meg George Buruiana, a román, illetve Kukely Márton, a magyar vasúttársaság vezérigazgatója. /Román-magyar vasúti tárgyalások. = Krónika (Kolozsvár), júl. 13./2000. július 13.
A Magyar Igazság és Élet Pártja /MIÉP/ Budapest XI: kerületi szervezete megvendégelte a negyven csángó gyermeket, akik Somoska, Külső-Rekecsin, Klézse, Forrófalva és Pusztina településekről érkeztek. Tündik Tamás néptáncoktató már negyedik esztendeje szervezi a moldvai csángógyerekek magyarországi táborozását. Elmondta, hogy célja a csángó fiatalok nyelvi fejlődésének segítése, hogy a tehetségesebbek majd Magyarországon továbbtanulhassanak. A táborozást segítette a Csoma Gergely szobrász- és fotóművész által létrehozott Gyepűk Népe Alapítvány és az Illyés Alapítvány. /Csángógyerekek a MIÉP-nél. = Magyar Fórum, júl. 13./2000. július 14.
Többnapos erdélyi táborozáson vettek részt a magyarországi Országos Széchenyi Kör ifjúsági szárnyának tagjai. A napokban Csíksomlyón megtartott közgyűlésükön elnökké választották a gyergyószentmiklósi Ősz Elődöt. Ugyanakkor megalakították a Széchenyi Kör hatáskörébe tartozó egyetemista szárnyat. Az egyetemista szárny elnöksége négytagú, elnök Hegel Zsófia Budapestről, a titkár Tusa Cecília Veszprémből, az erdélyi alelnök Daczó Dénes Csíkszeredából, a vajdasági alelnököt a közeljövőben választják meg. A szárny központja pedig Veszprém lesz. /Bálint Eszter: Megalakult az Országos Széchenyi Kör egyetemista szárnya. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./2000. július 15.
1993-ban Budapesten megalakították az ekkor már tíz éve működő Országos Széchenyi Kör Ifjúsági Szárnyát. Minden év nyarán megszervezik saját táboraikat a fiatal széchenyisek. Az elmúlt nyolc évben több száz diák nyaralt együtt a Kárpát-medence minden régiójából. Volt már tábor Budapesten, Szegeden, Nyíregyházán, Óbecsén, Sepsiszentgyörgyön, Sopronban és most Csíkszeredában, Csíksomlyón. Erdélyszerte is több középiskolában működnek Széchenyi körök, többek között Gyergyószentmiklóson, Szatmárnémetiben, Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában. A fiatal Széchenyisek jövőre Szekszárdon találkoznak. /Daczó Dénes: Széchenyis találkozó Csíksomlyón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./2000. július 17.
Júl. 15-én istentisztelettel egybekötött ünnepséggel zárult a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójának több mint kéthetes központi rendezvénysorozata Budapesten, a Kálvin téri református templomban. Tőkés László püspök, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke köszönetet mondott a magyar kormánynak, kiemelten is Orbán Viktor miniszterelnöknek, a világtalálkozó fővédnökének az eseménysorozat támogatásáért. A püspök utalt arra, hogy "egyesek fanyalgással, olykor leplezetlen rosszhiszeműséggel követték nyomon" a találkozó eseményeit, és "a suttogó propaganda" szerint a református egyháznak és a világtalálkozónak távol kellene tartania magát a politikától. Tőkés László megjegyezte, hogy "egyes egyházi körök steril belterjességből fakadó értetlenségükkel tetézik a világ részéről tapasztalható kizáró törekvéseket". A püspök hangsúlyozta, hogy a református egyháznak mindig döntő szerepe volt a nemzet megmaradásában, a mindenkori kényszerű újrakezdésekben. Tőkés László elengedhetetlennek nevezte a történelmi egyházak ökumenikus összefogását. Az istentiszteleten Hegedűs Lóránt püspök hirdetett igét, aki azt hangoztatta: állam és az egyház különválik ugyan a ma társadalmában, de nem a szétszakítás, hanem a jobb együttmunkálkodás révén. A rendezvény lezárásaként okleveleket adtak át a világtalálkozó fő szervezőinek. - Az erdélyi magyarokat tömörítő kilenc szervezet közös nyilatkozata szerint a magyar kisebbségi közösségek megmaradásában döntő jelentőségű Magyarország anyagi támogatása, ami hosszú távon kiszámíthatóvá válna, ha a magyar költségvetés meghatározott részét fordítanák erre a célra. Véleményük az, hogy ennek jelenlegi, körülbelül 0,13 százalékos aránya a mostani gazdasági körülmények között is jelentősen növelhető. /A Reformátusok IV. Világtalálkozójának záróünnepségén Tőkés László az egyház politikai szerepvállalása mellett érvelt. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 17./2000. július 17.
A Magyarországon élő erdélyi magyarok találkozóját tartották meg júl. 16-án Budapesten, az Erdélyi Gyülekezet központjában, a Reménység Szigetén. A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójához kapcsolódó szabadtéri eseményen, amelyen Németh Zsolt külügyi államtitkár is jelen volt, nyilatkozatot fogadtak el. A schengeni határok leereszkedésének perspektívája a külhoni állampolgárság biztosítása nélkül kétségbeesésbe és reménytelenségbe taszíthatja a határon túli magyarságot, és ez tömeges áttelepüléshez vezethet - áll az elfogadott nyilatkozatban, melyet kilenc, erdélyi magyarokat tömörítő szervezet írt alá. A dokumentum szerint az elmúlt tíz évben a magyar kisebbség helyzete lényegében nem változott a környező országokban. A jelenlegi helyzetben alapvető változást jelentene a határon túli magyar közösségek számára a lehető legszélesebb körű autonómia, ehhez azonban hiányzik a többségi államok részéről a politikai szándék, illetve a nemzetközi feltételek. "A magyar kisebbségek érdekében Magyarország részéről ebben a helyzetben is megtehető lépés a külhoni állampolgárság megadása a határon túli magyarok számára" - olvasható a nyilatkozatban. Tőkés László, a Magyar Reformátusok Világszövetségének elnöke a rendezvényen az úgynevezett státustörvény kapcsán reményét fejezte ki, hogy az távlatilag a kettős állampolgárság elnyeréséhez vezet majd. Németh Zsolt arra szólította fel a Magyarországon élő erdélyi magyarokat, hogy őrizzék meg sajátosságaikat, továbbá segítsék a "hidak" felépítését az anyaország és a határon túli magyar közösségek között annak érdekében, hogy megvalósulhasson a határok feletti nemzeti egyesítés programja. /Erdélyi magyarok rendezvénye Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./2000. július 17.
A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója jegyében kétnapos ünnepet tartott Nagyszalonta. Júl. 15-én Bagosi Imre Tibor fotókiállításával kezdődött az ünnepség. Bemutatták Fábián Gyula A fejedelem hűségében című kötetének, amely irodalmi-történelmi áttekintést adott a városalapítóról, Bocskai Istvánról és a hajdúkról. Este a nyíregyházi Mandala Dalszínház bemutatta István, a király című rockoperát. Júl. 16-án megnyitották Domján Sándor huszonharmadik egyéni kiállítását. A falakon sorakozott 34 fametszete. /C. Patócs Júlia: Szoboravató ünnepség. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 17./ Tőkés László püspök tartotta az istentiszteletet. Beszédében elutasította azt a vádat, miszerint a protestánsok lennének az okai (a XVI. században) a magyarság megosztásának és romlásának. Másfelől megerősítette, hogy az egyháznak politizálnia kell. Bocskairól szólva hangsúlyozta: a fejedelem a tordai vallásbéke megerősítésével korszakos, máig ható szolgálatot tett a magyar nemzetnek. A számottevő kivándorlásra (Nagyszalontáról egy évtized alatt másfélezren távoztak el), a romló demográfiai állapotokra utalva figyelmeztetett: várainkat nem feladni, hanem erősíteni kell. A református templom melletti, Nagyszalonta központjában lévő parkban felavatták Bocskai-szobrot, Kolozsi Tibor alkotását. Az avatáson megjelent a volt magyar miniszterelnök, Antall József özvegye, Dávid Ibolya magyar igazságügyminiszter, Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul, számos magyarországi és romániai parlamenti képviselő, Tempfli József nagyváradi katolikus püspök is. A szobor költségéhez hozzájárult a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány, a budapesti Bocskai Szövetség is. /Ezer év múlva is legyen virág a Bocskai-szobor talapzatán. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 18./2000. július 17.
Gyergyószárhegyen, a ferences kolostorban hetedszer szervezett gyermekek számára nemzetközi alkotótábort a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Idén Tótfaluból (Vajdaság), Budapestről, Szigetszentmiklósról, Erdélyből és Lendváról (Szlovénia) jöttek tanulók. A tábort Kassay Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója nyitotta meg. /Bajna György: Alkotótábor gyermekeknek. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./2000. július 20.
Tavaly jelent meg a magyarországi Kairosz Kiadónál Kozma László A rózsát ne engedd! című kötete. Erdélyről szól ez a könyv, egyféle barangolás Erdélyországban. A versekből és a prózai betétekből kiderült, hogy a szerző Budapesten, a minisztériumban az oklevélhonosításokkal foglalkozik. /Éltes Enikő: "A rózsát ne engedd!" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./2000. július 22.
Idén is Szentegyházán a Gábor Áron Szakközépiskola ad otthont a Bolyai Nyári Akadémia műszaki szakterület és szaknyelv tagozatának, júl. 16-23-a között. Dr. Szenes György, a Magyar Szakképzési Társaság főtitkára a magyarországi szakképzésről, Görbe Péter, a műszaki tanerők szakfelügyelője és a Nevelésügyi Minisztérium magyar oktatásért felelős igazgatója pedig a romániai szakképzésről tartott előadást. A legrégebbi előadó, König Sándor, az Egressy Gábor Műszaki Szakközépiskola /Budapest/ tanára, már kilencedik alkalommal jött Szentegyházára. /Bolyai Nyári Akadémia. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 22./2000. július 23.
Az utóbbi években egyre kevesebb fiatal választja a papi hivatást. Ennek ellenpéldája volt a júl. 1-jei szatmári szentelési ünnep, ahol Reizer Pál megyéspüspök Szatmárnémetiben, a székesegyházban öt kispapot szentelt diakónussá. Közülük négyen a budapesti Központi Papnevelő Intézet hallgatói, az ötödik a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végzi tanulmányait. /Knecht Tamás: Rendhagyó diakónusszentelés Szatmáron. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 23./2000. július 24.
A budapesti Apáczai Közalapítvány összesen 100 millió forintot oszt majd szét a szülőföldjükön a szakfelsőoktatásban tanuló határon túli magyar nemzetiségű diákok számára. Az ún. Apáczai hallgatói ösztöndíjprogramban romániai, szlovákiai, ukrajnai, jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar fiatalok vehetnek részt. Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának elnöke közölte: cél, hogy a határon túli magyar diákok a szülőföldjükön képezzék magukat, és tanulmányaik befejezése után ne telepedjenek át más országba. Eddig még nem volt ehhez hasonló nagyságrendű, az egész Kárpát-medencére kiterjedő ösztöndíjprogram. A tervek szerint 1000-1300 szülőföldjén tanuló, szakiskolai és a felsőoktatásban részt vevő diáknak nyújtanak ösztöndíjat a 2000-2001-es tanévre. Az 1999 áprilisában bejegyeztetett Apáczai Közalapítvány tavaly két fordulóban hirdetett pályázatot. Az elsőben 200 millió forintot, a másodikban 275 milliót ítéltek oda. Az idén több pályázati forduló során 700 millió forintot osztottak el. A pénzt elsősorban az intézmények működési költségeinek kiegészítésére, valamint kollégiumi és tanári lakások építésére folyósították. /Apáczai Közalapítvány. Ösztöndíjprogram a diákoknak. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 24./2000. július 25.
A Szatmárnémetiben élő Vékás Zoltán lelkipásztor, a Romániai Magyar Baptisták Szövetségének alelnöke nyilatkozott a Magyar Baptisták II. Világtalálkozójáról, amelyet Nagyváradon rendeznek augusztus 11. és 13. között, ennek ugyanis ő az egyik szervezője és sajtóreferense. Első világtalálkozójuk 1992 augusztusában volt, Budapesten. A gyülekezetek között testvéri kapcsolatok jöttek létre. Megalakították a magyar baptisták világszövetségét. Elnöki tisztét felváltva töltik be az egyház legreprezentatívabb személyiségei, a három szövetség: az anyaországi, az amerikai és a romániai képviselői. Most Kulcsár Sándor, az erdélyi származású amerikai lelkipásztor, az ottani szövetség vezetője az elnök. A világszövetség minden évben kiadja a Napi Áhítat című könyvet, az idei tizenegyezer példányban jelent meg. A magyar baptisták huszonötezren lehetnek, és van még tízezer hozzátartozó, családtag, barát. Erdélyben közel tízezer tag van, és négyezer körüli a hozzátartozók száma. A legnagyobb magyar baptista gyülekezet Nagyváradon működik. Népes gyülekezetek vannak a Szilágyságban, de a szatmári is ezek közé tartozik. - 1989 után új imaházak épültek, például Szilágypaniton, Diósadon, most épül a csíkszeredai imaház. 1991-ben a Hargitán létrehozták a Keresztény Tábort. Évente ezerötszáz-kétezer személy nyaralását tudják biztosítani. - 1990 márciusában, 50 év betiltás után, újraindulhatott a Romániai Magyar Baptisták Szövetsége. A szövetség lapja a Szeretet /főszerkesztője Vékás Zoltán/, van még a Mustármag című ifjúsági és a Harmatcsepp gyermeklap. Évek óta működik a szatmárnémeti Keresztény Könyvtár. Ákoson a magyar cigányok körében indult baptista gyülekezet. - Működtetnek egy öregek otthonát a Bihar megyei Szalárdon, ahol nem csak baptistákat fogadnak be. /Sike Lajos: Beszélgetés VÉKÁS ZOLTÁN lelkipásztorral, a Romániai Magyar Baptisták Szövetségének alelnökével, a Magyar Baptisták II. Világtalálkozójának sajtóreferensével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./2000. július 27.
Orbán Viktor júl. 28-án Genfből Romániába utazik, ahol részt vesz a XI. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen. Júl. 29-én előadást tart a szabadegyetemen a román-magyar kapcsolatokról, és másnap, 29-én vasárnap utazik vissza Budapestre. Mugur Isarescu miniszterelnök nem lesz jelen a szabadegyetemen, a két ország miniszterelnöke nem találkozik egymással. Sajtóértesülések szerint a román miniszterelnök azért nem megy el a szabadegyetem sjúl. 29-i záró rendezvényére, mert családi körben szeretné ünnepelni születésnapját. /Elmarad az Isarescu-Orbán találkozó. A magyar kormányfő pénteken Tusnádfürdőre utazik. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 27./2000. július 31.
A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja címet viselte a XI. Bálványos Nyári Szabadegyetem zárórendezvénye, amelyen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök, Mircea Ciumara román államminiszter, Adrian Severin, az EBESZ Parlamenti Közgyűlésének nemrég megválasztott elnöke, Nicolae Manolescu, a Nemzeti Liberális Párt országos vezetésének néhány nappal korábban lemondott tagja, Markó Béla, az RMDSZ elnöke, valamint Tőkés László püspök, tiszteletbeli RMDSZ-elnök. A vitát Andreas Oplatka, a Neue Züricher Zeitung külpolitikai elemzője vezette. "Az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek a magyar-román kapcsolatokban, mert egy antikommunista, Európa irányába elkötelezett polgári kormány alakult Romániában, ezáltal pedig megszűnt a korábban a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés" - jelentette ki Orbán Viktor a szabadegyetemen. Ami a magyar-magyar viszonyt illeti, a miniszterelnök úgy értékelte: először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, amikor a kedvezőtlen külső feltételek megszűntek, és tényleges lehetőség van arra, hogy az itt élő magyarok számára a megmaradás és a gyarapodás megvalósítható programmá váljon. Magyarországon olyan kormány van, amely egységes egészként kezeli a Kárpát-medencei magyarságot. Ezért jött létre a Magyar Állandó Értekezlet, jogelvek helyett ezért léptek a tettek mezejére. Hangsúlyozta: a magyar-magyar és a magyar-román viszony konszolidálásán túl Magyarország a történelmileg és szellemileg létező Közép Európa gazdasági és politikai megteremtésének mentén tevékenykedik. Akik hajlandók elfogadni ezt a magyar ajánlatot, azokkal szívesen működnek együtt. Kérdés az, hogy Románia is társunk lesz-e - zárta előadását Orbán Viktor. Mircea Ciumara felszólalásában az EU-integráció fontosságát hangsúlyozta. Adrian Severin, a szabadegyetem gyakori vendége azt vallotta: a magyaroknak és a románoknak közös jövője mindenekelőtt egy új, egyesült Európában van, amelynek a különböző kultúrák, történelmi tapasztalatok szintézisévé kell válnia. Severin a multikulturalitásnak, a kultúrák együtt, nem pedig egymás mellett élésének a jelentőségét hangsúlyozta a balkanizmus, az egy etnikumú nemzetállam meghaladott eszméjével szemben. Nicolae Manolescu úgy értékelte: a magyar-román kapcsolatok kulcsa mindenekelőtt az RMDSZ. A szövetségnek olyan erős, európai szellemiségű politikai párttá kell kinőnie magát, amely minket, románokat is európai politizálásra tanít - vélte Manolescu, elismerően értékelve az RMDSZ kormányzati tevékenységét. Markó Béla kifejtette: elégedetlen a magyar-román kapcsolatok alakulásával. Az elmúlt időben bekövetkezett szemléletváltást, az RMDSZ kormányzási szerepvállalását nem sikerült úgy kihasználni, hogy az a kétoldali kapcsolatok épülésére vált volna. A szövetségi elnök szerint Magyarországnak ma lehetősége van arra, hogy összehangolja a térség integrációs törekvéseit. Markó szerint Magyarország elsősorban abban segítheti az erdélyi magyarságot, hogy idehaza tartsa fiataljait, s hogy egy jó, a tervezettnél jobb státustörvény szülessen, hogy Magyarországon és itthon is otthon érezhessék magukat. A magyar-román alapszerződés Markó szerint nem egy dinamikus, belső erők által szuverén módon létrejött termék, hanem azt s Nyugat diktálta. Tőkés László szerint Romániának most lehetősége nyílik arra, hogy felzárkózzon a nyugati keresztény értékrendhez, ebben pedig Erdélynek nagy szerepe van. Magyarország és az RMDSZ felismerte a románokkal közös érdeket, de nem ismerte fel, hogy ez a helyzet milyen jelentős alkupozíciót teremt számára. Javasolta: "a kincstári elégedettség, a teljesítetlen ígéretek, az öndicséret helyett valós lépéseket tegyünk a kérdések megoldására". Amivel nem lehet egyetérteni az Nyugat félrevezetése, a látszatkeltő politizálás, amely a romániai magyarság helyzetének súlyosbodásához vezet. Az előadásokat követően a meghívottak a hallgatóság kérdéseire válaszoltak. Orbán Viktor a magyarországi sajtó azon felvetését kommentálva miszerint a szabadegyetemen állítólag elhangzó nacionalista kijelentések azok, amelyek a meghívott román politikusokat távol tartják a rendezvénytől, elmondta nem éli meg kudarcként azt, hogy román kollégája, Mugur Isarescu nem jött el Tusnádra. Nem egy "meghiúsult kormányfői találkozóról van szó, a rendezőknek nem ennek összehozása volt a célja. De ha meghívták a magyar miniszterelnököt, kötelességüknek tartották hasonló meghívást intézni a román kormány vezetőjéhez is." A státustörvényről, külhoni állampolgárságról, kettős állampolgárságról szólva a magyar miniszterelnök kifejtette: minden alternatívát megfontolnak. De végiggondolták-e a javaslattevők azt, hogy milyen következményekkel járna az, ha Magyarország úgy dönt: teljes jogkörrel rendelkező állampolgárságot ad valamennyi Kárpát-medencei magyar számára. Véleménye szerint ez az intézkedés a szülőföldjüket elhagyni kívánókat bátorítaná. A MÁÉRT-t épp azért jött létre, hogy az ilyen "súlyos következményekkel járó egyébként legitim gondolatokat" elemezze - mondta a magyar kormányfő. Orbán kijelentette: a schengeni határok kiterjesztésének következményeit akkor lehet felmérni, ha eldőlt már az, milyen vízumpolitikát szándékozik érvényesíteni az EU Romániával szemben. Ugyanennél a kérdéskörnél kifejtette: nem Budapesten dől majd el, hogy "ki a magyar", tehát hogy kik esnek majd a státustörvény hatálya alá. Az alternatívákat a határon túli magyar szervezetek dolgozzák ki. A kérdésre, miszerint változik-e a magyar kormány biztatása az RMDSZ kormányban való részvételével kapcsolatban a sorra következő választások után, Orbán Viktor kijelentette: a magyar kormány azt az RMDSZ-álláspontot tartja hivatalosnak (mindaddig, amíg más jelzések nem érkeznek), hogy nem szerepel a terveik között az, hogy szövetségre lépjenek a mai román ellenzékkel, amennyiben az megnyeri a választásokat. A romániai helyhatósági választásokkal kapcsolatban megjegyezte: bár voltak kudarcok, lásd Marosvásárhely helyzetét, nem lenne szabad sikertelenségnek megélni az összehasonlíthatóan jobb eredményeket. /Székely Kriszta: Orbán Viktor a Székelyföldön. A nyugati orientáció: a magyar-román kapcsolatok alapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./ A Romániai Magyar Szó bőven idézett Orbán Viktor beszédéből: "Időm korlátozottsága miatt elsősorban állításokra kell szorítkoznom és érvelésekre, indoklások megadására kevésbé lesz módom. Mondandómat azzal szeretném kezdeni, hogy az ember benne él egy korszakban, annak a sajátos történeti jelentőségét, miután benne él, nem mindig tudja felmérni. Ennek ellenére, mi egy történeti pillanatban vagyunk, ha nem is érezzük ezt mindennap. Az egész Európai Unió metamorfózison megy át. A kibővítési tárgyalások Romániával is megkezdődtek. Magyarország tagja a NATO-nak, egy nagyon határozott misszióval, a délkelet- európai stabilitás kiépítésében való közreműködéssel. A magyar gazdaság tíz év zsugorodás után növekedésnek indult, regionális befolyása, hatása is növekszik. Ez jótékonyan hat nem csak a Magyarországon élő magyarokra, hanem - véleményünk szerint - hamarosan érezhető módon az egész Kárpát- medencében élő magyarságra is. A magyar állam tárgyalásai az Európai Unióval a végső szakaszhoz érkeztek. Hogy a végső szakasz milyen hosszú lesz, az egy más kérdés. Ez az a helyzet, amiben érdemes a román-magyar viszonyról véleményt cserélni. Első állításom az, hogy Magyarország támogatja Románia NATO-tagságát. Nem csak elvi okokból, hanem azért, mert mi, magyarok, amiután bent vagyunk, érzzük ennek jótékony hatását. Ma a NATO bővítés nem szerepel a NATO politikai napirendjén. Erről ugyan esik szó itt-ott, amott, de nincs olyan hivatalos NATO-dokumentum, mely a legfontosabb kérdésként jelölné meg a további bővítés ügyét. A magyar diplomáciának ma azért is kell dolgoznia, hogy a NATO bővítése továbbra is napirenden legyen. A második állításom az Európai Unióra vonatkozik. Az EU 1990-ben egy történelmi lehetőséget mulasztott el, ez mostmár látszik. A dilemma úgy hangzott, az egyébként Nyugat- Európához köthető, szervesen létező Közép-Európa legyen a legfontosabb az Unió számára, vagy a már meglévő keretek helyett/mellett az Unió együttműködésének, belső szerkezetének az elmélyítése. Az Unió e második forgatókönyvet választotta, ezért van az, hogy 1990 óta egyfolytában öt évre vagyunk az Európai Uniós tagságtól. És ez ma sincs másként. Ezzel függ össze a vízumkényszer problémája. Ami a román-magyar viszonyt illeti: az 1996-os romániai választások fordulópontot jelentettek. A választások jelentették a fordulópontot. Azért, mert egy antikommunista, európai irányban elkötelezett polgári kormány alakult Romániában. Ez egy történelmi esély volt és egy történelmi kísérlet zajlik. Ennek a végéhez vagy első fejezetének végéhez érkeztünk el, amikor Romániában a magyarok részt vettek a polgári kormány működtetésében. Ennek a mérlegét megvonni nekem nem dolgom. Ráadásul a helyzet rendkívül egyszerű, mert mind az RMDSZ-nek, mind a román polgári kormánynak van saját programja, amihez képest meg lehet mondani, abból mi valósult meg és mi nem. Egy dolgot mindenképpen szeretnék elmondani. Van egy választóvonal a '96-előtti és a '96 utáni román-magyar viszony szempontjából. Azt talán rögzíthetjük, hogy a központi kormányzatból irányított magyarellenes hangulatkeltés 1996 óta nem volt Romániában. Ennek megléte illetve hiánya választja el a 96 előtti és a 96 utáni időszakot a két egymástól különböző korszakra az én Budapestről kialakuló látásom szerint. A demográfiai helyzet a Kárpát-medencében a magyarság körében nem változott. A romló tendenciák fennmaradtak, de azt is megemlíthetem, hogy először állt elő olyan gazdasági és geopolitikai helyzet a Kárpát-medencében, hogy megszűntek a kedvezőtlen külső körülmények, legalábbis ezek egy része, beleértve a Budapestről jövő időnkénti értetlenséget is, és tényleges lehetőség van arra, hogy a Kárpát-medencében élő magyarság számára a megmaradás és a gyarapodás valósággá tehető program legyen. Ráadásul egy olyan kormány van Magyarországon, mely egyben látja a Kárpát-medencei magyarságot, döntését is ez vezeti. Ezért hoztuk létre az Magyar Állandó Értekezletet. A jogelvek helyett ezért léptünk át a tettek mezejére más kérdésekben, mint pl. a magyar egyetemnél, és ezért akarunk egyébként egy státustörvényszerűséget, amiről még viták vannak, létrehozni. Láttam olyan pólót, amire az van írva: magyar vagyok nem turista. Ez nagyon helyes, ez a státustörvény kiindulópontja. A román-magyar kapcsolatok kulcsa Románián belül van, és ezt a jövőben is követendő irányként tudjuk megjelölni a magyar diplomácia számára. Szeretném, ha a román-magyar viszonyt, valamint a magyar-magyar viszonyt közép-európai összefüggésbe is tudnánk helyezni. A magyar kormány hisz abban, hogy létezik Közép-Európa és lehetséges egy közép-európai építkezés. Ez lehetséges a politika világában és lehetséges gazdaság világában is. A politika világában két lépést tettünk: az első, hogy a magyar választások után a polgári kormány újra vitalizálta a visegrádi együttműködést. Most szeptemberben pedig meg fog történni az, hogy az eddig létezett szlovén-olasz- magyar hármas együttműködést Horvátország befogadásával négyes együttműködésre fogjuk kibővíteni. Erről megszületett a szükséges politikai döntés. A gazdasági építkezés terén: Szlovénia esetében összekötöttük a magyar-szlovén vasúti rendszert, Horvátországban közös kikötőt építünk Rijekában, közös autópálya programot valósítunk meg és összekötöttük tavaly a horvátországi és a magyarországi elektromos rendszereket. Szlovákiával közösen felépítjük a hidat, amely Esztergomban és Kispárkánynál található és elvi megállapodás született politikai szándéknyilatkozatok szintjén a Miskolc-Kassa autópálya megépítésére. Ukrajnával is megállapodásunk van egy határmenti fejlesztési térség létrehozásáról. Ezek nem különálló történetek mindössze, hanem egy Magyarország által kialakított közép- európai építési koncepció. Van ilyen értelemben a magyar viszonyon is túllépő, történelmileg és szellemileg létező Közép-Európát gazdaságilag és politikailag is újra megteremteni akaró magyar szándék, illetve magyar ajánlat. Aki hajlandó ezt az ajánlatot elfogadni, hajlandó velünk társulni e célok érdekében, azzal mind a gazdaság, mind a politika világában örömmel működünk együtt. A kérdés, hogy Románia a jövőben milyen társuló partnerünk lesz ebben majd." /A 11. Bálványosi Nyári Szabadegyetem zárónapján hallottuk ...ORBÁN VIKTORTÓL. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./2000. július 31.
Júl. 29-én hatodik alkalommal rendezték meg az Ady-Napokat Kalotaszentkirályon. Poszler György budapesti akadémikus előadásában párhuzamot vont Márai Sándor, Cs. Szabó László, valamint Szabó Zoltán művei között, amelyekben a szerzők szülőföldhöz való viszonyulását vizsgálta. Csíki László Kolozsvárról elszármazott budapesti író ifjúságának szentkirályi élményeit elevenítette fel. Kántor Lajos Kós Károlynak Kalotaszegre gyakorolt jótékony hatásáról beszélt. Történelmi vetélkedőt tartottak a helyi iskolában a szeghalmi és kalotaszentkirályi diákok részvételével, amelynek témája a magyar államalapítás volt. Júl. 30-án az istentiszteleten Tőkés István teológiai professzor hirdetett igét. A délutáni szabadtéri ünnepségen megnyitották az egyhetes tánctábort. /Valkai Krisztina: Ady-Napok Kalotaszentkirályon. Kós Károly jótékony hatása Kalotaszegre. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 31./2000. augusztus 2.
Székelyzsombor első írásos emléke 1453-ból maradt fent. A falu melletti Várhegyen van a feltételezések szerint a 13. században épült Zsombori vár. Székelyzsombor, a vár, az évente itt megszervezett diáktábor története már a világhálón is megtalálható. A www.nexus.hu/szekelyzsombor honlapot a budapesti Berzsenyi Dániel Gimnázium diákjai hozták létre, a zsombori munkatábor egykori résztvevői. Évről-évre nyáron egy hónapra magyarországi, pozsonyi, szlovákiai, holland, valamint brassói magyar és román diákok érkeznek ide. /Nyári munkatábor Székelyzsomboron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./2000. augusztus 3.
Idén júl. 29-e és aug. 5-e között ötödik alkalommal rendezi meg a Kászonokban a kolozsvári Minimum Party Társaság az összművészeti alkotótábort. Az előző években a jakabfalvi Salutaris-borvíz környéke adott otthont, jelenleg a Kászonfeltíztől 5 km-re eső Tiszásfőn táborozik a népes társaság: 120 egyetemista, köztük budapesti zenészek, győri filmesek, bukaresti fotóművészek, képzőművészek, építészek, színészek vesznek részt a műhelytevékenységekben, melyeket közismert művészek vezetnek - tájékoztatott a tábor főszervezője, Korodi Szabolcs. Gáspárik Attila színész és Szabó Attila rendező a színházi műhelyeket, Starmüller Géza, a képzőművészeket, Radu Igazság a fotósokat, Hartyándi Jenő a filmeseket irányítja- Tábori újság és rádió tudósítanak a nap eseményeiről. /Kristó Tibor: Minimum Party a Kászonokban. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 3./2000. augusztus 5.
A 75 éves Erőss Attilával készített interjút a Romániai Magyar Szó. Apja ragaszkodott ahhoz, hogy fia elvégezze a jogot. 1949-ben befejezte be az egyetemet, akkor már a marosvásárhelyi Szabad Szónak volta a munkatársa. Újságírói szakképesítését Bukarestben szerezte meg. Marosvásárhelyen 1953-ban született meg az irodalmi folyóirat, az Igaz Szó. Főszerkesztője Kovács György lett, Hajdu Győző volt a főszerkesztő-helyettes, ő meg a technikai szerkesztő. Később véleménykülönbsége támadt Hajduval, ezért lemondott állásáról. Jogtanácsos lett egy vállalatnál. Közben nem adta fel írói munkáságát. Nyolc önálló kötete van, versek, novellák, regények, színművek és esszék. - Versek a fiókból c. kötete összes példánya elkelt, a Remények bölcsője, álmok temetőjéből is alig akad. Legújabb kötetet - Legyen meg a Te akaratod - a magyarországi kiadó eddig csak Budapesten és Budakeszin mutatta be, szép sikerrel. /Adamovits Sándor: ″A közérthetőséget szeretem...″ Születésnapi beszélgetés a 75 éves Erőss Attilával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./