udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 2161-2190 | 2191-2220 | 2221-2250 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2000. augusztus 11.
Augusztus első napjaiban rendezte meg Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány az V. Kárpát-medencei Találkozót. Ezen, több más erdélyi részvevő mellett, fellépett a zilahi Terbete táncegyüttes, Gáspár Attila /Zilah/ bemutatta a millennium alkalmából megjelent Szilágysági magyarok (Kriterion Könyvkiadó) című kötetét. Az Identitás Klub részvevői /magyarországi és határon túli egyetemi tanárok, történészek, lelkészek, újságírók, irodalmárok/ elfogadták, és a magyar kormány elé terjesztették az Identitás Klub Zárónyilatkozatát. A nyilatkozat szerint a történelmi magyar egyházaknak fontos szerepük van a határon túli magyar közösségek nemzettudata és anyanyelve megőrzése terén. Elismerést érdemelnek azok a határon túli magyar egyházi intézmények, amelyek a nemzetmegtartó szerepet a múltban is vállalták és ma is végzik. A jövő szempontjából az illetékes felekezeti vezetők és testületek részéről elengedhetetlen a magyar nemzeti identitás őrzésének tudatos felvállalása valamennyi határon túli közösségben. Magyarország részéről kulcsfontosságú feladatnak tartják, hogy széleskörűen támogassa a határon túli magyar egyházak tevékenységét, vallási könyvek és folyóiratok biztosítását, valamint azok eljuttatását minden régióba, továbbá szükség szerint a pap-, illetve lelkészképzést. Az Identitás Klub segítséget kér a következőkhöz: A magyar hatóságok járjanak közben Mátyás király kolozsvári szülőházának az UNESCO védnöksége alá helyezése érdekében, valamint segítsék elő egy emlékszoba létrehozását az említett épületben. Kérik az aradi Szabadság-szobor minél előbbi visszaállítását. Járjanak közben, hogy a Kiss Ernő 1848/49-es honvédtábornok földi maradványait őrző eleméri templomot méltóképpen felújítassák, valamint kerüljön fel a régen elkészített emléktábla a másik délvidéki vértanú, Schweidel József zombori szülőházára. Támogassák az egyetemes magyar kultúra tekintetében jelentős deáki műemléktemplom helyreállítását, valamint a felújított rozsnyói Kossuth-szobor eredeti helyére való visszaállítását. Szorgalmazzák a torzóban maradt vereckei honfoglalási emlékmű mielőbbi befejezését. /Régiók találkozása - V. Kárpát-medencei Napok. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 11./2000. augusztus 12.
Megjelent a Vallásosság és nemzettudat - vizsgálódások Erdélyben /Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet, Budapest/ című munka, melyben egy-egy tanulmányt adott közre Tomka Miklós vallásszociológus és Gereben Ferenc művelődésszociológus. Előbbi a Magyar Tudományos Akadémia Filozófiai Intézetének főmunkatársa, az Országos Lelkipásztori Intézet Vallásszociológiai Központjának igazgatója, utóbbi a magyarországi Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcsészkarának tanára, és a budapesti Kerkai Jenő Egyházszociológiai Intézet vezetője. Tomka Miklós leszögezte, hogy a vallásosság milyensége nem megítélés, hanem vállalás kérdése. Vallja, hogy ″... a mai élő vallásosság tőke, ami megmenthető a jövő javára. Kérdés, hogy hogyan? Hogyan lehet felkészülni a türelmetlenül kopogtató modernizációra? (...) Mi ma sokmindent tudunk arról, hogy miért vesztett az európai kereszténység embermilliókat. Ezt a tudást használni lehet. (...) Erdély okulhat a magyarországi társadalom veszteségeiből, hibáiból, ″viszonzásul″ adhat valamit saját hívőbiztonságából, s hozzájárulhat az egész magyar kereszténység gyógyulásához″. A magyarországi 64 százalékkal szemben az erdélyi magyarok 81, az erdélyi románoknak pedig 82 százaléka hiszi, hogy az egyház az embereket az igazságra tanítja. Gereben Ferenc kifejtette, hogy az erősen kisebbségi helyzetben benne rejlik a fokozott késztetés (az asszimiláció mellett) az identitás vállalására. Gereben Ferenc rámutatott arra, hogy egyértelmű kapcsolat áll fenn a vallásosság és a tudatos identitásvállalás között az érzelmi hangoltság tekintetében: ″A templomba soha nem járó és nem imádkozó rétegek (Erdélyben nincsenek sokan; az ottani felnőtt magyar népességnek mindössze 6-7%-át teszik ki) az identitás kérdésében lényegesen közömbösebbek az átlagnál; a rendszeresen imádkozók, de különösen a rendszeres (hetenkénti) templomlátogatók pedig kitűnnek a nemzeti azonosságtudat pozitív beállítódású típusaiban″. - Nincs különbség az erdélyi katolikusok és reformátusok nemzeti identitásarculata szempontjából. A nemzeti önkép, múlt- és jövőkép a legreálisabb a művelt egyetemi ifjúság és az értelmiség körében. A torzulások az alacsony műveltségi fokkal (pl. románul végzett inasiskola) és az életkorral fokozódnak. Örvendetes, hogy a 90-es évek első feléhez viszonyítva a magyar történelem ismerete felértékelődött. /Fodor György: Vallásosságunk és nemzettudatunk helyzete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 12./2000. augusztus 14.
Nagyváradon rendezték meg aug. 11-13-a között a Magyar Baptisták Világszövetségének szervezésében a magyar baptisták II. világtalálkozóját. A háromnapos találkozón a világon élő mintegy 20 ezer magyar baptista képviseletében közel 6 ezer ember vett részt. A világtalálkozó házigazdája a Romániai Magyar Baptista Gyülekezetek Szövetsége volt, melynek több mint 8 ezer tagja van. A konferencián bemutatták a résztvevőknek a baptisták készülő új énekeskönyvét. A rendezvény Kulcsár Sándor, a Magyar Baptista Világszövetség (MBVSZ) elnöke, Mészáros Kálmán, az MBVSZ magyarországi elnöke és Simon József, az MBVSZ romániai alelnöke zárógondolataival ért véget. A magyar baptisták első világtalákozójukat 1992-ben tartották Budapesten. /Magyar baptisták II. világtalálkozója. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 14./ A résztvevők 11 országból érkeztek: Erdély mellett Magyarországról, az Amerikai Egyesült Államokból, Kanadából, Németországból, Svédországból, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Ausztráliából, Felvidékről, Belgiumból. A román baptisták képviseletében Viorel Jurga, aradi lelkipásztor, beszédében hangsúlyozta a magyar baptistákkal való jó kapcsolat kiépítésének fontosságát. Nagyvárad a magyar baptista közösség fellegvára, itt van a legnagyobb magyar baptista gyülekezet és az erdélyi szövetség központja is. /Józsa Tímea: Magyar Baptisták II. Világtalálkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./2000. augusztus 14.
Aug. 7-én nemzetközi kórustalálkozót tartottak Gyergyóditrón, a Jézus szíve templomban. A Seprődi János Nemzetközi Kórusszövetség Millenniumi Kórusának vándorhangversenyén törökbálinti, soproni, karcagi, simontornyai, tengelici, marosvásárhelyi, nyárádszeredai és ditrói kórusok vettek részt. A budapesti székhelyű kórusszövetség szándéka létrehozni egy összmagyar térséget átfogó 1000 tagú millenniumi kórust, ezzel az elképzeléssel nyújtott be pályázatot a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumához, ám az árvízsújtotta ország kevesebb támogatást tudott nyújtani a szükségesnél. Ennek ellenére a Reformátusok Világtalálkozóján már 700 taggal lépett fel a kórus, és Nagy Ferenc, a kórusszövetség budapesti elnöke reméli, hogy augusztus 18-án Törökbálinton a millenniumi hangversenyen a Millenniumi Kórus már 1000 tagú lesz. A ditrói koncert alkalmából bemutatták Csiky Boldizsár - Batsányi Neved új díszére című, erre az alkalomra írt kórusművét. /Millenniumi kórushangverseny Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./2000. augusztus 16.
Aug. 14-én Marosvásárhelyen befejeződött a IX. Anyanyelvi Konferencia, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társaságának közgyűlése. Pomogáts Béla leköszönő elnök kifejtette, hogy az egyetemes magyarság szolidaritásának erősítését, illetve a szórványban élő magyarság támogatását tekintették eddig is fő céljaiknak, és ezután is erre összpontosítanak. Megőrizték pártsemlegességüket. A Társaság több kormánytámogatást kapott, mint korábban, ezért ingatlant vásárolhatott Budapesten, ahol új székházat rendezett be a Rákóczi úton. Pomogáts Béla elmondta, idén az uniós csatlakozásról volt szó, arról, hogy ez milyen gondokat okozhat a magyar nemzet egységesülése szempontjából, ha országaink nem egy időben válnak az unió tagjaivá. Pomogáts aggodalmát fejezte ki a magyar nyelv romlásával kapcsolatban, főként a televízióműsorok nyelvezetének elsekélyesedése aggasztja. A mostani tanácskozáson a szekciókban olyan jó javaslatok születtek, melyek közül egyeseket az Országgyűlés elé terjesztenek, és törvényjavaslat is lehet belőlük. A következő öt évre szintén Pomogáts Béla lesz az elnök és Komlós Attila az ügyvezető elnök. Heves vita előzte meg a négy társelnök megválasztását. A szavazás eredményeként nem került be a vezetőségbe Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, helyette Péntek János professzor lett a romániai társelnök. A másik három társelnök: Nagy Károly az USA-ból, Fazekas Tiborc Németországból és Gál Sándor Szlovákiából. Az elnökség további tagjai: Balázs Géza - Magyarország, Dupka György - Ukrajna, Gömöri György - Anglia. /(Máthé Éva): Véget ért a IX. Anyanyelvi Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 16./2000. augusztus 17.
Aug. 17-én kezdődik Közös múlt - közös jövő címmel a külföldön élő magyar könyvtárosok sorrendben immár ötödik szakmai találkozója Budapesten. A háromnapos világtalálkozó az Országos Széchényi Könyvtárban aznap nyíló "Három kódex″ című millenniumi kiállítással veszi kezdetét. Az ezeréves magyar államiság és a kereszténység kétezredik jubileuma évében a világ különböző pontjain élő magyar, illetve magyar származású könyvtárosok többi között megvitatják az információs korszak hatásait, a "korszerű″ bibliotéka fogalmát és a határokon túli magyar kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolataival is foglalkoznak. A találkozó plenáris ülésének előadója Romsics Ignác történész és Gombár Csaba szociológus lesz. Az előzetes jelentkezések alapján a szekcióüléseken harmincnál több előadás hangzik majd el. /Külföldön élő magyar könyvtárosok szakmai találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./2000. augusztus 17.
A magyarországi Szent István Egyetem Kertészettudományi, határon túli levelező tagozata működik Nyárádszeredán, ahol augusztus 5-én tartottak felvételi vizsgát. A 72 jelentkezőből 60-an jutottak be a főiskolai szintű kertészmérnöki szakra. A bejutott felvételizők zöme Nyárád, Küküllő, és Maros menti, sokan vizsgáztak sikeresen Nagykárolyból, Szatmárról, és Háromszékről. A II. - III. évfolyam hallgatói szeptember 11-én Lakitelekre, míg az I. - IV. évfolyamon tanulók szeptember 17-én Budapestre utaznak a gyakorlati tevékenységre. /Kertészmérnöki szakképzés Nyárádszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./2000. augusztus 17.
Aug. 16-án Magyar Bálint, a Szabad Demokraták Szövetségének elnöke megbeszélést folytatott Gáspárik Attilával, a Román Médiatanács magyar tagjával Budapesten. A találkozón a felek áttekintették az ország médiaügyeit és a frekvenciaelosztás aktuális kérdéseit, különös tekintettel az erdélyi magyarság igényeire és lehetőségeire. /Gáspárik Attila találkozott Magyar Bálinttal. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 17./2000. augusztus 19.
Külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezetet dolgozott ki és ajánlott a magyar törvényhozó szervek figyelmébe a Magyarok Világszövetsége (MVSZ). A világszervezet koncepciója nem ütközne a magyar kormány és a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH) által kidolgozott státustörvénnyel, hanem kiegészítené azt. A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan fogadják a külhoni állampolgárságról szóló törvénytervezet hírét. Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetsége elnöke aug. 18-i budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: a külhoni állampolgárság intézményének megteremtését többszintes, az európai gyakorlatban már létező jogi precedens alapján képzelik el. Dr. Zétényi Zsolt jogász részletesen ismertette Mádl Ferencnek, a Magyar Köztársaság elnökének, Orbán Viktor miniszterelnöknek, Áder Jánosnak, a magyar Országgyűlés elnökének és Dávid Ibolya igazságügyminiszternek elküldött tervezetet. A külhoni állampolgárság kedvezményezettjei a státustörvény koncepciójától eltérően magyar útlevelet kapnak, és a magyar állampolgárokhoz hasonlóan szabadon utazhatnak a schengeni területeken is. Egy másik eltérés a magyar kormány elképzeléséhez képest annak a szervnek a meghatározásában rejlik, amelyik arról hivatott dönteni, hogy ki esik a törvény hatálya alá. Az MVSZ úgy véli, hogy a külhoni állampolgárságot csakis egy arra hivatott magyar szerv adhatja meg, a határon túli magyar szervezet pedig csak ajánlást adhat a kérelmezőnek. Ezzel ellentétben a magyar kormány a határon túli magyar szervezetekre bízná a határon túli magyar kedvezményezett meghatározását. A külhoni állampolgárság apróbb részleteiben hasonlítana a státustörvény biztosította kedvezményekhez és jogosultságokhoz: magyar munkavállalás, orvosi ellátás, szociális háló, tanulási lehetőség. Mindezt a Magyarországon dolgozó külhoni állampolgárok adójából létrehozandó alapból, és a külhoni magyar állampolgár alapítvány segítségével finanszíroznák, így a magyar adófizetőket nem érintené közvetlenül a változás. A nem Magyarországon dolgozók önkéntesen adózhatnának az alapba. - Patrubány jelezte, hogy a jövő héten a törvénytervezetről egyeztető tárgyalást kezdeményez valamennyi magyar parlamenti párttal. - A határon túli magyarok képviselői ellentmondásosan ítélik meg a külhoni állampolgárságot. Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának ügyvezető alelnöke szerint a külhoni állampolgárság fogalma az erdélyi politikusok kedvence, amelyet a romániai parlamenti választások küszöbén kiújuló politikai harcban egymás ellen használnak fel. Józsa László, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke jelezte: alaposan át fogják tanulmányozni az ajánlást. - Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint a külhoni állampolgárság tervezete jövőbeli tanácskozás tárgya. Kiemelte: a státustörvény biztosította kedvezményekkel és jogosultságokkal az RMDSZ nincs megelégedve, mert alapvető igény az erdélyi magyarok számára a szabad mozgást biztosító útlevél birtoklása. A törvénytervezet szerint külhoni magyar állampolgárságot kaphatnának mindazok a kárpát-medencei és Duna-völgyi országokban élő magyarok, akik magyar nemzetiségűek, ismerik a magyar nyelvet és felmenőjük valamikor magyar állampolgárságot szerzett. A külhoni magyar állampolgárok nem rendelkeznének szavazati joggal, és nem szereznének automatikusan letelepedési engedélyt. /Elkészült a külhoni állampolgárság törvénytervezete. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./2000. augusztus 21.
A Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával kezdődött meg Budapesten, a Kossuth téren az augusztus 20-i központi állami megemlékezés. A Parlamentben délelőtt Mádl Ferenc elnök - a miniszterelnök előterjesztésére - államalapító Szent István király ünnepe alkalmából állami kitüntetéseket adott át. Az Ezeréves álom című hivatalos millenniumi ünnepségek Budapesten, Tihanyban és Debrecenben, mintegy 3800 művész részvételével zajlottak. A fővárosban délelőtt légiparádét tartottak. Az augusztus 20-i ünnepi rendezvénysorozat keretében Orbán Viktor miniszterelnök találkozott a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) képviselőivel. A rövid megbeszélésen jelen voltak a romániai, szlovákiai, ukrajnai (kárpátaljai), jugoszláviai, horvátországi és szlovéniai magyar politikai szervezetek vezetői, valamint Németh Zsolt, külügyi államtitkár és Szabó Tibor, a HTMH elnöke. A tanácskozáson Orbán Viktor arra kérte a szervezetek képviselőit, fogalmazzák meg elgondolásaikat az MVSZ által kidolgozott külhoni állampolgárság jogintézményével kapcsolatban. - A kormányfő jelezte, hogy a magyar kormány készen áll minden, a határon túli magyarok javát szolgáló elgondolást megfontolni - mondta el újságíróknak Németh Zsolt külügyi államtitkár. /Szent István ünnepén... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2000. augusztus 21.
Erdélyből, Kárpátaljáról, Felvidékről és a Vajdaságból több mint 200, határon túli egyetemistát és főiskolást várnak az első alkalommal, augusztus 21. és 31. között Budapesten megrendezett Márton Áron Nyári Egyetemre. A hagyományteremtő szándékkal a budapesti Márton Áron Szakkollégium által szervezett rendezvényen tizenegy, többségében bölcsészettudományi szekció kínál lehetőséget a fiataloknak a tapasztalatcserére, együttgondolkodásra. A résztvevőket pályázati úton választották ki. A nyári egyetemen Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke előadást tart a státusz-, illetve a kedvezménytörvényről. /Ma kezdődik a Márton Áron Szabadegyetem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./2000. augusztus 22.
A Magyar Demokrata Fórum támogatja a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének gondolatát és szükségesnek tartja, hogy az szerves része legyen a különleges jogállásról szóló törvénynek - jelentette ki Csapody Miklós magyar országgyűlési képviselő aug. 21-i sajtótájékoztatóján Budapesten. Hangsúlyozta: az MDF a konszenzusos megoldás mielőbbi megtalálásának érdekében szükségesnek tartja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) plenáris ülésének összehívását, a munkabizottságok javaslatainak összehangolását és a MÁÉRT végleges ajánlásának rögzítését. Az MDF megfontolandónak tartja a hatpárti egyeztetés fórumának szükség szerinti összehívását is. /Az MDF támogatja a külhoni magyar állampolgárságot. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./2000. augusztus 22.
Háromnapos látogatásra aug. 21-én Budapestre érkezett a Román Találmányi és Védjegyhivatal küldöttsége, hogy tárgyaljon a Magyar Szabadalmi Hivatal szakértőivel az ipari tulajdon oltalmának időszerű nemzetközi kérdéseiről, valamint a kétoldalú együttműködés további lehetőségeiről. A román küldöttséget Varga Gábor, a hivatal főigazgatója, az RMDSZ vezetőségi tagja vezeti. Az MSZH, mint a régió oktatási tevékenységében élenjáró hivatala, felajánlja román partnerének a távoktatásban használható magyar nyelvű iparjogvédelmi tananyagot. /Magyar-román szabadalmi tárgyalás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./2000. augusztus 22.
A római katolikus püspökség, a református esperesség, az evangélikus egyházközség és a Szent István Kör rendezésében háromnapos ünnepség volt Szatmárnémetiben a magyar államalapítás és a kereszténység felvételének 1000. évfordulója alkalmából. Aug. 18-án a Scheffler János Lelkipásztori Központban Thoroczkay Gábor budapesti egyetemi tanár beszélt arról, hogy milyen volt a magyar állam Szent István korában. Aug. 19-én, a Láncos templomban Thoroczkay Sándor szatmári tanár, a Szent István Kör elnöke méltatta első királyunk történelmi cselekedetének fontosságát. Kónya László tanár a németi és a Szamos-negyedi református templomban tartott előadást. Aug. 20-án a római katolikus székesegyházban ünnepi szentmisére került sor. A székesegyház homlokzatterében álló Szent István királyszobor előtt, a nyílt téren zajlott az ünnepség. Az egyházak, a magyar szervezetek és iskolák képviselői megkoszorúzták Szent István szobrát. /(Sike Lajos): Először ünnepeltünk Szent István szobra előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22./2000. augusztus 23.
Kinde Annamária, az Ady Endre Sajtókollégium /Nagyvárad/ igazgatónője elmondta: ez évben az eddigi általános újságírói, fotóriporteri, egyházi újságírás és olvasószerkesztői szakon kívül tördelőszerkesztői tanfolyamot is indítanak levelező tagozaton. Valamennyi szakon tanítják az internetes újságírás alapjait is. A nappali tagozat tanrendjében egyhetes budapesti tanulmányút, továbbá négy hetes szerkesztőségi gyakorlat is szerepel. /(Szőke Mária): A hetediknek vágnak neki. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 23./2000. augusztus 23.
Véget ért a Budapesten megrendezett magyar könyvtáros-tanácskozás, a Közös múlt - közös jövő cím köré szerveződött Külföldön élő magyar könyvtárosok V. szakmai találkozója, melyen a Hargita megyei könyvtárosokat a Csíkszeredában székelő Megyei és Városi Könyvtár igazgatója, Kopacz Katalin képviselte. A konferenciát az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Könyvtárosok Egyesülete és az Informatikai és Könyvtári Szövetség szervezte. Monok István, az OSZK főigazgatója köszöntötte a tanácskozás résztvevőit. Bitay Éva a kézdivásárhelyi Báró Wesselényi Miklós Könyvtár helyismereti tevékenységéről számolt be. A külföldi hungarikagyűjtéssel és -feltárással foglalkozó szekcióülés elemezte a kanadai magyar irodalmat, felhívták a figyelmet a szerb Matica Könyvtár zeneműtárára, különös tekintettel a magyar zeneszerzők műveinek feldolgozására, bemutatták a Belgrádi Egyetem hungarológiai tanszékének olvasókörét, a hamburgi Hungarológiai Központ könyvtárát, valamint a fiumei Egyetemi Könyvtár hungarikáit. Erről a szekcióról sem hiányoztak az erdélyi magyar könyvtárosok: Fülöp Mária a marosvásárhelyi helyismereti feltárásról értekezett, Endrődi András pedig a nagyváradi Római Katolikus Egyházmegyei Könyvtár rehabilitációs kísérletéről tartott előadást. Egy harmadik szekció a kisebbségek könyvtári ellátásának, a kisebbségi könyvtárak anyaországi kapcsolatainak elemzését tűzte ki célul. Deé Nagy Anikó (Marosvásárhely) a Kárpát-medencei könyvörökségünket vette számba; Kiss Jenő (Sepsiszentgyörgy) a Magyarország határain túli könyvtárügyet vázolta; majd ismertették a délvidéki, vajdasági és őrségi könyvtárak anyaországi kapcsolatait. Fülöp Géza (Marosvásárhely) az olvasás jövőjéről tartott előadást, Poráczky Rozália pedig a Kolozsvári Egyetemi Könyvtár elmúlt 10 esztendős periódusáról számolt be. /Közös múlt - közös jövő. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 23./2000. augusztus 23.
A Magyar Szocialista Párt Budapesten Nyitott kapuk címmel négynapos szabadegyetemet rendezett, amelyre a határon túlról is érkeztek fiatalok, Lamperth Mónika MSZP-alelnök szavai szerint fórumot szeretne teremteni azoknak a fiataloknak, akik érdeklődnek az MSZP elképzelései iránt és megosztanák a párt képviselőivel a jövőről alkotott gondolataikat. A zárónapon Magyarok a Kárpát-medencében címmel előadást tart Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. /MSZP-s nyári szabadegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./2000. augusztus 23.
A millennium televíziójaként kíván mostantól egy éven keresztül működni a Magyar Televízió - jelentették be Budapesten. Az MTV az elmúlt években leépített külföldi tudósítói hálózatát újra kívánja építeni. Elsőként Pozsonyban hoztak létre februárban tudósítói irodát. Szeptember elsejétől pedig Marosvásárhelyen kezdi meg működését az erdélyi iroda, amely műholdon keresztül ad majd anyagokat. /Az MTV a millennium televíziója. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 23./2000. augusztus 24.
A Csíkkörzeti Magyar-Örmény Szentháromság Alapítvány kezdeményezésére a múlt években többízben is megemlékező ünnepségekre került sor a csíkszépvízi örmény katolikus templomban. A budapesti XIV. kerületi önkormányzat támogatásával az újraszerveződött csíki örmény közösség felújította a falu központjában az egykori örmény kaszinót, a falu jelenlegi kultúrotthonát. Aug. 26-án a millennium jegyében szerveznek újabb találkozót Csíkszépvízen az örmény családok számára. Az ünnepségen emléktábla avatásra és temető látogatásra kerül sor. (Daczó Dénes: Örmény találkozó a millennium jegyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./2000. augusztus 26.
Hargitafürdőn rendezték meg aug. 24-27-e között az Erdélyi Magyar Közművelődési és Könyvtárügyi konferenciát. Kiss Jenő a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke a konferenciát az idei legnagyobb hazai magyar könyvtáros rendezvénynek nevezte. Amint mondotta, a több mint negyven meghívott a romániai magyar könyvtárosok egyötödét teszi ki, hiszen országszerte kétszáz magyar könyvtárosról beszélhetünk. Több olyan város is van, ahol csak egy vagy két magyar könyvtáros tevékenykedhet, ám ezekben a könyvtárakban nem nézik jó szemmel, ha a magyar könyvtárosok ilyen jellegű rendezvényeken vesznek részt. Legtöbb esetben el sem engedik őket az összejövetelekre. - Erdei István csíkszeredai alpolgármester kifejtette: a város egy éve vette át a városi és municípiumi könyvtár működtetési költségeinek egy részét. Az idei költségvetésből 1,4 milliárd lejt ítéltek oda a könyvtárnak amelyből 150 milliót szántak a könyvvásárlásra. A jelenlegi gazdasági helyzetben felértékelődik a könyvtár szerepe. Ennek is tulajdonítható, hogy az elmúlt években megnőtt a könyvtári olvasók száma. Az utóbbi időben nagy segítséget jelentenek a CD-k és CD-ROM-ok, amelyek igen változatos anyagokat kínálnak az olvasók számára. /Könyvtárakról magaslaton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./ Aug. 25-én a könyvtár-üggyel kapcsolatos előadások hangzottak el. Kálóczy Katalin (Budapest) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatási törekvéseiről számolt be a jelenlévőknek. Róth András muzeológus, könyvtáros (székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár) a Schola Orbis iskolatörténeti adatbázis-építés jelentőségéről értekezett. Csupán a székelyudvarhelyi dokumentációs könyvtárban az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területéről kb. 800 iskola több mint 8000 évkönyve található, s ezeknek a feldolgozása nagy tudományos haszonnal jár. László Anna Déva állami könyvtárának mostoha helyzetéről számolt be. Tavaszi Hajnal (Nagyvárad) a téka-gyűjtemény-könyvtár fejlődési irány lehetőségekről beszélt, Kopacz Katalin a Hargita Megyei és Városi Könyvtár terveiről, Pillich Katalin (Kolozsvár) pedig az egyetemi szintű könyvtárosképzésről tartott előadást, Bedő Melinda (Csíkszereda) bemutatta a BIBLIS erdélyi fejlesztésű könyvtári szoftvert. /Könyvtárak fejlesztési stratégiái. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./2000. augusztus 26.
Szep. 15-17-e között színházi fesztivállal ünnepli a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház fennállásának 10.évfordulóját. Fellép a sepsiszentgyörgyi Andrei Muresanu Színház, a budapesti Szkéne Színház, a debreceni Tabak Színház. Szakmai Fórumot tartanak Csíkszeredában. Bemutatják Szebeni Zsuzsa Figura-történet c. könyvét, majd fellép a Csíki Játékszín. A jubileumi fesztivált a Figura Stúdió Színház bemutató előadása zárja. Szabó Tibor színházigazgató tájékoztatott az évad további terveiről. /10 éves a Figura Stúdió Színház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 26-27./2000. augusztus 28.
Aug. 26-27-én Kolozsváron emlékeztek Reményik Sándor költőre, születésének 110. évfordulója alkalmából. Az ünnepségre a millennium jegyében gyűlt össze számos erdélyi és magyarországi közéleti személyiség. ″Egy lángot adok, ápold, add tovább...″ címmel tartották meg a hétvégi rendezvényeket. Dávid Gyula, a tudományos ülésszak házigazdájaként mondta el bevezetőjét. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke értékelte a költő életművét. Reményik Sándor ″elutasította az igazságtalan trianoni rendezést, s egyszerűen nem tudta elfogadni, hogy szülőföldje, szeretett városa, Kolozsvár és a közel kétmillió erdélyi magyar egy közönyös nagyhatalmi döntés következtében egyik napról a másikra idegen és vele szemben ellenségesen viselkedő, erőszakos elnemzetietlenítésére és beolvasztására törekvő kormányzat uralma alá kerül.″ Ezért még idézni sem volt szabad a két kis kötetre rúgó Végvári-verseket. Hamarosan változott a költő hangneme, és a Végvári-versek harciassága helyett a ″vallásos hitben, az evangéliumi testvériség gondolatában keresi a jóvátételt″. Bertha Zoltán, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem tanára szintén Reményik vallásos verseiről tartott előadást. Kántor Lajos Malomkövek közt - álmok szőnyegén című előadásában Reményiket, a szerelmes embert mutatta be, aki két asszony iránti érzelmeivel vívódott haláláig. Ferencz Árpád fiatal lelkipásztor előadása Teológiai széljegyzetek Reményik kereszténységének margójára lelkészi megközelítését adta a Reményik-lírának. Az előadásokkal párhuzamosan tartották meg a Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány által szervezett versmondó versenyt hazai és magyarországi résztvevőkkel, majd megnyílt a Reményik Sándor Galériában a gyermekrajz-kiállítás, a rajzok eredeti megközelítését nyújtották a Reményik-verseknek. Hantz Lám Irén a költő életéről készült fényképkiállításon vezetette végig a közönséget. Másnap kezdődtek a Reményik-ünnepség egyházi rendezvényei a főtéri evangélikus templomban, ahol Jancsó Adrienne bensőséges hangulatú Reményik-versműsora hangzott el, majd Dávid Gyula Reményik Sándor-emlékdíjakat adott át. Díjat kapott a Szegeden letelepedett Sövényházi Sándor Judit, akinek induló költői pályáját annak idején Reményik igazgatta, Jancsó Adrienne előadóművész, és a Reményik-emlékplakett megalkotója, Gergely István. Ezután ünnepélyes leleplezték az evangélikus templom udvarán Vágó Gábor Reményik-mellszobrát, amelyen részt vett többek között Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Kolozs megyei parlamenti képviselők és számos más közéleti személyiség. A résztvevők megkoszorúzták Reményik síremlékét a Házsongárdi temetőben. A délutáni egyházi ünnepség dr. Jakubinyi György gyulafehérvári római katolikus érsek igehirdetésével kezdődött. /Makkay József: 110 éve született Reményik Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./2000. augusztus 28.
Csíkszépvízen aug. 26-án tartották meg az örmény-magyar családok találkozóját. Erre a találkozóra több városból érkeztek a Dajbukátok, a Szávák, a Fejérek, a Busligok, a Potozkyik, a Kabdebók és Ávédok. Meghívottként részt vettek a budapesti XIV és XV kerületi Örmény Önkormányzat képviselete is. Fellépett a gyergyószentmiklósi örmény kórus is. A templomkertben emléklapot lelepleztek le. /Példaértékű tisztelgés a múlt és a jelen előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./2000. augusztus 31.
Elképzelhető, hogy csak a tanév második félévében indul be az oktatás az erdélyi magyar magánegyetemen - közölte Tonk Sándor, az egyetemet működtető Sapientia Alapítvány vezetője. Szeptember közepén ül össze a bukaresti akkreditációs bizottság, amely az alapítvány által beterjesztett csíkszeredai gazdasági szakok és a marosvásárhelyi szociálpedagógia szak beindítási kérvényét elbírálja. Fésüs László, a Debreceni Kossuth Lajos Egyetem rektora és Szendrő Péter, a Budapesten és Gödöllőn működő Szent István Egyetem rektora Náray Szabó Gáborral, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, valamint Misovicz Tiborral, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettesével Kolozsváron felajánlotta szakmai segítségét az egyetemalapítási folyamatban. A debreceniek a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemmel működnek együtt, a Szent István Egyetem kihelyezett tagozatokat működtet Csíkszeredában és Nyárádszeredában. A Sapientia doktori ösztöndíjat is hirdet azzal a céllal, hogy kinevelje az egyetem majdani oktatói gárdáját. Az ösztöndíjra a beinduló, vagy beindított szakok tanársegédjei jelentkezhetnének. /Erdélyi magyar magánegyetem. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./2000. augusztus 31.
A magyar millennium rendezvényei keretében tartották meg a Magyar Orvosok Millenniumi Világtalálkozóját Budapesten és Szegeden aug. 16-19 között, melyre Erdélyből kétszáz résztvevő érkezett. Sorrendben az ötödik találkozó volt az idei. - Az első találkozót 1983-ban a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében rendezték. Akkor még csak a Nyugatra "szakadt″ orvosok voltak hivatalosak, és pár, véletlenül Magyarországon nyaraló felvidéki és erdélyi magyar orvos jutott el, nagy bonyodalmat okozva az akkori politikai élet vezetőinek. Ezt fel is elevenítette Vízi L. Szilveszter, az MTA alelnöke az idei találkozón mondott megnyitó beszédében. Az 1992-ben tartott harmadik találkozón jelentek meg az elcsatolt országrészek orvosai is. /Kétszáz erdélyi résztvevő a világtalálkozón. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./2000. augusztus 31.
Petőfi Sándor és Szendrey Júlia házasságkötésének 150. évfordulója óta minden esztendőben a szeptember eleji koltói hagyományos ünnepséget megelőző nap Erdőd és Nagykároly is megemlékezik a szerelmes költőről. Idén e két helység szeptember 2-án a Kárpát-medence Petőfi-emlékhelyeinek küldötteit látja vendégül. Kecskemét, Kiskőrös, Kolozsvár, Losonc, Munkács, Nagypeleske, Nagyszalonta, Pápa, Rozsnyó és Szatmárnémeti jelezte jelenlétét, valamint fellépését az ünnepi műsorban. A Szatmár megyei Petőfi-ünnepségek meghívottjai Kolozsvárról Dávid Gyula irodalomtörténész, Budapestről pedig Tabajdi Csaba országgyűlési képviselő, Kerényi Ferenc Petőfi-kutató, valamint Bán Éva és Budai Katalin, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma munkatársai. /Muzsnay Árpád: A Petőfi-emlékhelyek küldöttei találkoznak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 31./2000. szeptember 2.
Aug. 7. és 21. között Horvátországban és Magyarországon vendégszerepelt a kolozsvári magyar opera. Magyarországon Esztergomban, Nyíregyházán és Budapesten léptek fel. A vendégjátékról Simon Gábor igazgató, Hary Béla karmester és Horváth József karigazgató számolt be. Esztergomban Erkel István király operáját mutatták be, Budapesten és Budakeszin templomi koncerten lépett fel a társulat. /Hintós Diana: Újra külföldön szerepelt a kolozsvári Állami Magyar Opera. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./2000. szeptember 2.
Háromnapos budapesti vendégszereplésen vesz részt szeptember 3-5-én a gyergyótekerőpataki fúvószenekar, eleget téve a Trianon Társaság meghívásának. /Turnén a fúvószenekar. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 2./2000. szeptember 6.
Szept. 5-én megnyílt Budapesten Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművész Erdélyi képek 1967-1998 című kiállítása. A kolozsvári születésű, 1949-től Magyarországon élő művész elmondta: a tárlat anyaga 31 esztendő terméséből nyújt válogatást. Fényképezőgépével számtalanszor járt Erdély magyar- és románlakta falvaiban. Megörökített egy már-már eltűnő életformát, de lencsevégre kapta a változás jeleit is. " Azokat a magyar és román falvakat jártam be, ahol a nyolcvanas évek végéig - Európában kivételesen hosszú ideig - sok minden megőrződött a régi paraszti kultúrából: az életforma mellett a szokások, a viselet, a zene, a tánc. S a hagyományokkal együtt a közösség összetartó ereje" - fogalmazott a művész. /Erdélyi képek 1967-1998. Korniss Péter tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 6./2000. szeptember 7.
A Magyar Televízó szeptemberben megnyitotta Marosvásárhelyen erdélyi tudósítóirodáját. A marosvásárhelyi stúdió hét alkalmazottja megkezdte tevékenységét. Szept. 5-én küldték az első anyagot Budapestre. Naponta fognak jelentkezni rövid tudósítással. A tudósításokat műholdas rendszerrel továbbítják. /Szakács Zsuzsanna: Megkezdte munkáját az MTV erdélyi stúdiója. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./