udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 3181-3210 | 3211-3240 | 3241-3270 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1998. október 20.
Erdélyben Székelyföldhöz hasonlóan talán csak Kalotaszegen alkot a magyarság egységes tömböt. A több mint negyven települést Trianon óta a mindenkori román hatalom igyekezett elrománosítani. Az 1989-es fordulat utáni években sorra alakultak az egyesületek, Bánffyhunyadon a Kós Károly Kulturális Egyesület, Kalotszentkirályon az Ady Endre Kulturális Egyesület, Kőrösfőn a Rákóczi Kulturális Egyesület. Két éve bejegyezték a Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesületet, melynek célja a kalotaszegi magyarság kulturális életének fellendítése és összehangolása. Sorra emlékeztek meg olyan történelmi személyiségekről, mint Kájoni János, Vasvári Pál, Gyarmathy Zsigáné, Ady Endre, Kós Károly és Ravasz László. Idén elkészült hat kalotaszegi település címere és zászlója, ebből négyet már fel is avattak olyan önzetlen emberek segítségével, mint Okos Márton, Pécsi L. Dániel vagy Petrás Mária. Az egyik ilyen ünnepség a 240 lelkes Zsobokon volt, ahol ekkor felavatták a Bethesda Gyermekotthon új iskolaépületét, a vadonatúj malmot és sütödét, majd Csiha Kálmán püspök felszentelte a falu címerét és zászlaját, amelyet ingyen készített el Pécsi L. Dániel budapesti jelképtervező. Okos Márton, a Mocsáry Lajos Alapítvány irodavezetője bejelentette, hogy idén az Erdélynek járó Mocsáry-díjat Molnár János és Molnár Irma lelkipásztor házaspárnak ítélték oda azért a munkáért, amit Zsobokon végeztek. Másnap Csucsán leleplezték Petrás Mária Budapesten élő csángó szobrász alkotását, amely a csucsai református templom falát díszíti. /Péntek László: Zászlók, címerek, kopjafák Kalotaszegen. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 20./1998. október 21.
Ábrahám Dezső újabb Tőkés László püspök elleni támadással jelentkezett, visszautasította Csipor Ildikó írását /Szemléltető Ábra(-kadabra-)hám, Romániai Magyar Szó, szept. 22./. Ábrahám ártatlannak vallotta magát és mindent tagadott. Csipor idézte Ábrahám egyik régebbi dicsekvését, hogy 1990-ben 55 román művészt hozott "saját zsebéből" Budapestre. Ábrahám ezt úgy cáfolta, hogy három személy utazását ő fizette /a többit nem említette/. Ábrahám ítélkezett a Székelyföldi Fórum ügyében is, szerinte Tőkés László azt az RMDSZ legitim vezetése ellen szervezte, Markó Béla megbuktatására. - Ábrahám kifejtette: 1993 augusztusában 52 határon túli magyar sajtókiadót 126 újságíróval látott vendégül "saját pénzemen", állította. - 1993-ban ő nem lebukott, hanem felajánlotta lemondását, mert adminisztrációs hanyagsággal vádolták. Ábrahám sorolta újabb vádjait : Tőkés László saját számlájára íratta át a közcélra szánt támogatásokat, a Kanadában gyűjtött pénzt szintén. /Ábrahám Dezső: Tőkés/ített/ bértollnok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./1998. október 22.
Rendkívüli tanácsülést hívott össze Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere a magyar-román labdarúgó-mérkőzésen történtek kapcsán. Az ellenzéki tanácsosok nem vettek részt az okt. 20-i rendkívüli tanácsülésen, így nem volt meg a szükséges létszám. Emiatt Funar baráti beszélgetést javasolt, ahol egymás után hangzottak el a magyarellenes kirohanások. Ion Marinescu egységpárti tanácsos szerit a román szurkolók helyett az erdélyi negyedik hadseregnek kellett volna Budapestre mennie. A polgármesternek a meccsen történtek miatti tiltakozó levelét továbbították az államfőnek, a kormányfőnek és az Európai Unió külképviseleteinek. /Magyarellenes kirohanások a kolozsvári városi tanácsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./1998. október 25.
A magyar egyházmegyék közül a szatmárit darabolta fel a legjobban a trianoni döntés, a püspökség négyfelé szakadt: az anyaországon kívül Szlovákiához, Ukrajnához, Romániához kerültek plébániái. Reizer Pál szatmári püspök fontosnak tartja a hívekkel való kapcsolattartást. Ezt segíti vértanú elődjéről elnevezett Scheffler János Lelkipásztori Központ Laikus Irodája, amely nemrég egyházmegyei felmérésbe kezdett. Munkatársaik valamennyi egyházközséget és szervezetet felkeresik. Az egyházmegyében lelkigyakorlatos ház is működik. Másfél éve internátus indult a püspökség székhelyén. Az egyházmegye könyveket jelentet meg, saját kalendáriumuk van. /Czoborczy Bence: Papi arcélek. "Krisztus szeretete sürget minket" Reizer Pál szatmári megyéspüspök. = Keresztény Élet (Budapest), okt. 25. - VI. évf. 43. sz./1998. október 25.
Okt. 11-én Nagykárolyban a Fatimai Szűzanya-templomot Reizer Pál szatmári érsek kegytemplommá nyilvánította. Sokan zarándokolnak el ebbe a templomba. A templomban levő Fatimai Szűzanya-szobrot Svájcból kapták. /Keresztény Élet (Budapest), okt. 25. - VI. évf. 43. sz./1998. október 28.
Burány Béla /sz. 1931. febr. 12./ népmesegyűjtése, 66 vajdasági erotikus népmese Szomjas a vak ló címmel 1984-ben jelent meg, nagy sikere volt, Budapesten is kiadták 65 ezer példányban, az is hamar elfogyott. További mesegyűjteményei /Piros a tromf, A legkisebb királylány kívánsága, A menyecske meg a feketerigó/ is napvilágot láttak. Burány Béla mindig úttörő munkát végzett, így adta ki az első vajdasági magyar balladáskönyvet, az első katonadal-gyűjteményét, az első gyermekjáték-gyűjteményét, majd Vadvirágok címmel hímzésgyűjteményt jelentetett meg. Dr. Burány Béla orvosprofesszor figyelme a magyarság népességcsökkenése felé fordult. A vajdasági magyarság lélekszáma 1961 és 1991 között százezerrel fogyott, nagyon sokan elhagyták az országot. "A jólét és a kényelem igénye mai társadalmunk gyilkos tényezője, amely felgyorsult kipusztulásunkhoz vezet" - állapította meg Burány Béla. Ezt a problémát járta körül Szakad a part! című, idén megjelent könyvében, megállapítva, hogy ezt a problémát egyetlen magyarországi és határon kívüli magyar párt nem tűzi érdemben zászlajára. Nem készít tudományos programot. "Az összmagyar vitálstatisztikai helyzetkép elkészítése megkerülhetetlennek látszik." Valamennyi párttól a probléma megoldását célzó programot kell kérni és azt nyilvánosságra hozni. "A probléma teljes nyelvterületre szóló tudatosítása a folyamat leállítását, megfordítását még elősegítheti." /Krekity Olga: Nemzetpusztító kór. = Szabad Hét Nap (Szabadka), okt. 28./ 1998. október 31.
Magyarország támogatja azt a bukaresti igényt, hogy az Európai Unió tagállamai töröljék el a Romániával szembeni vízumkötelezettséget - jelentette ki Martonyi János külügyminiszter pénteken újságíróknak, azt követően, hogy megbeszélést folytatott Andrei Plesu román külügyminiszterrel, aki néhányórás nem hivatalos látogatást tett Budapesten. Martonyi János hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is támogatja Románia beilleszkedését az euroatlanti szervezetekbe. Szeretnénk, ha Románia Magyarországot követően minél hamarabb a NATO tagjává válna - szögezte le Martonyi. Andrei Plesu a sajtó képviselői előtt hangsúlyozta, hogy Románia kiemelten kezeli Magyarországhoz fűződő kapcsolatát. Kifejezte, hogy nagy örömmel látnák a magyar tőke jelenlétét Romániában - mint fogalmazott -, egészen a Duna tengeri torkolatáig. Elhangzott, hogy várhatóan november közepén Magyarországra látogat Radu Vasile kormányfő. /Magyar?román külügyminiszteri találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./1998. október folyamán
A hetvenéves Nagy Pál irodalom- és művelődéstörténész, közíró, tanár és szerkesztő örök városa Marosvásárhely, ezt mutatja legújabb kis könyve is: Bolyaiak tere /Impress, Marosvásárhely, 1998/. Czegő Zoltán mutatta be a könyvet szeretettel, elismeréssel. Szó esik Nagy Pál munkájában a 110 éves EMKE alakulásáról. Czegő itt megjegyezte: Budapesten az EMKE épülete ma Chicago söröző. A könyvben a szerző a Székely Színházra és rendezőjére, Tompa Miklósra emlékezett, továbbá a Kemény Zsigmond Társaságra. /Czegő Zoltán: Marosvásárhely szellemi udvarmestere. = Nyugati Magyarság (Montréal), okt./1998. november 3.
Megjelent magyarul Radolph L. Braham professzor Román nacionalisták és a holocaust /Kitalált mentőakciók politikai kiaknázása/ című könyve. Ebből az alkalomból Budapestre érkezett az erdélyi származású, magyarul kitűnően beszélő professzor. Tavaly jelent meg a Belvárosi Kiadónál a Népirtás politikája, a holocaust Magyarországon című könyve. Braham a Magyar Nemzet munkatársának elmondta: "Ha a németek nem szállják meg a szövetséges Magyarországot, a magyarországi zsidók megmenekülnek." Braham azt észlelte, hogy a román nacionalisták meghamisítják a holocaust romániai történetét, kötelességének érezte, hogy megírja az igazságot. Romániában ugyanis azt terjesztik, hogy nem volt holocaust. /Osztovics Ágnes: "A magyar revizionizmus ügynökének tartanak". Radolph L. Braham professzor a romániai holocaustról, a kisajátíthatatlan múltról és a megbékélésről. = Magyar Nemzet, nov. 3./1998. november 5.
Nov. 3-án rendezte meg a Szent László Akadémia Budapesten Magyarnak maradni a Kárpát-medencében című fórumát a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke közölte: A magyar kormány az eddiginél több száz millió forinttal többet szán jövőre a határon túli magyarság támogatására. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kiemelte: nem szabad hagyniuk, hogy eluralkodjon a határon túli magyarokon a kilátástalanság, akkor ugyanis önként mondanának le jogaikról, hagynák el szülőföldjüket. Mint mondta, 1991 és 1996 között mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaság területét. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. Megítélése szerint az a tény, hogy Magyarország eljutott az európai integráció kapujába, "nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető". Mindezért Németh Zsolt köszönetet mondott a határon túli magyar szervezetek megjelent képviselőinek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a magyarországi magyarokból hiányzik a nemzeti szolidaritás érzése: "A magyar társadalmat nem igazán érdekli, hogy állnak ügyeink. Nincs szolidaritás, érzékelhető társadalmi nyomás a kisebbségek ügyében." Hozzátette: Magyarország azért van, mert szomszédai azt hiszik, hogy még nemzetben is létezik. Míg a kárpátaljai magyarság állva, büszkén fog meghalni, aggódunk a magyarországiak sorsáért. Kovács Miklós szerint "ez a tény létében veszélyezteti a magyar nemzetet". Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy a politikai támogatás mellett szükség lenne azon intézmények anyagi alapjainak megteremtésére, amelyek "az együvé tartozás szellemiségét hordozzák". Szerinte ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon. Takács a magyar kisebbségnek juttatott pénzeszközöket sokallók figyelmébe ajánlotta, hogy egy magyar állampolgár zsebéből évi 23 forintot "húz ki" a határon túliaknak juttatott támogatás. Szabó Tibor úgy fogalmazott: 100 ezer forintnyi költségvetési összegből 50 forintot fordítottunk erre a célra. Takács Csaba hangsúlyozta: "A magyar állampolgárok nem fogalmazták meg politikájukat a határon túli magyarságot érintő kérdésekben." Kovács Miklós szavaira Csoóri Sándor reagált, nem fogadta el ezt az értékelést. Emlékeztetett az 1956 utáni megtorlásra, amely után elindulni nem volt egyszerű. /Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár: Magyarország integrációja nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Udvardy Zoltán: Tanácskozás határon túli kapcsolatainkról. Megmaradni a Kárpát-medencében. = Napi Magyarország, nov. 5./1998. november 13.
Nov. 5-7-e között Budapesten tartották az Erdélyi és Pest Megyei Orvosok V. Kongresszusát. Dr. Horváth Szabolcs főorvos fölvázolta az előzményeket. A rendszerváltás után Patrubány Miklós, Török István és ő volt a kezdeményező. Maroknyi elszánt magyarországi orvos végiglátogatta Erdély nagy kórházait, keresték a kapcsolatteremtés lehetőségeit és a segítségnyújtás módozatait. A Magyarok Világszövetség, a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága és Pest megye támogatása tette lehetővé a rendszeres találkozást, az együttgondolkodást a nemzet egészségügyi sorskérdéseiről. A mostani kongresszus fővédnöke Orbán Viktor miniszterelnök volt, a védnökök között a SOTE rektora és Tőkés László, az MVSZ tiszteletbeli elnöke is szerepelt. A tanácskozást támogatta a Bolyai Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület, az Erdélyi Körök Országos Szövetsége és több megyei önkormányzati vezető. Ezen a mostani kongresszuson 127 előadás hangzott el. Az Erdélyi és Pest Megyei Orvosok V. Tudományos Tanácskozása nyilatkozatot adott ki. Ebben megállapították, hogy a magyarságot sújtó népbetegségek határon innen és túl sok hasonlóságot mutatnak. A nemzet jövője szempontjából a legtragikusabb tény a magyarság fogyása. A legsürgősebb tennivaló a családok megerősítése és az élveszületések számarányának növelése. /Napi Magyarország, nov. 13./1998. november 18.
Sikeres volt Csíkszeredán Domokos Géza Esély /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1998/ című önéletrajzi könyve III. kötetének bemutatója. Nov. 17-én Budapesten, a Custos-Zöldi Könyvesboltban, nov. 19-én Szekszárdon, majd Nagyszalontán mutatják be a könyvet. /Nem csak Csíkszeredában mutatják be. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1998. november 19.
Megrökönyödéssel olvasta ifj. Tőkés István Ábrahám Dezső "Tőkés(ített) bértollnok" című írását. A kanadai gyűjtéseket a Transylvania Alapítványnak küldték, csak Ábrahám tudhatja, hogyan kerülhetett ez az összeg magánszámlára. Felmerül a kérdés, vajon nem jövedelmező megbízásból tette mindent Ábrahám Dezső? /Ifj. Tőkés István, Budapest: Replika. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, nov. 19./ 1998. november 19.
Nov. 14-én tartotta közgyűlését a Magyar Írószövetség Budapesten, a Vigadóban, melynek jelenleg 1005 tagja van. Pomogáts Béla elnök beszámolójában kitért arra, hogy bár az utóbbi időben több, különböző csoportosulásokat tömörítő szövetség alakult, ez nem jelentett tömeges kilépést a Magyar Írószövetségből, így a szövetség maradt a Kárpát-medence írótársadalmának átfogó érdekszövetsége. A tagság megszavazta azt a határozatot, hogy kiáll a határon túli magyar kultúra megmaradása mellett, a szlovákiai magyar iskolák megerősítése és a kolozsvári állami magyar egyetem újraindítása, valamint az egyházi és egyéb magyar intézmények visszaadása mellett. Fölrótták a média egyoldalúságát, hogy csak bizonyos írócsoportot szerepeltet. Megválasztották a választmányt, a legtöbb szavazatot Pomogáts Béla kapta, őt Jókai Anna követte, a harmadik az erdélyi Lászlóffy Aladár. A 71 tagú választmányban további erdélyi vagy Erdélyből áttelepült írók: Csíki László, Kántor Lajos, Szilágyi István, Szőcs Géza, Gálfalvi György, Bálint Tibor, Farkas Árpád, Beke György és Kocsis István. /Gál Éva Emese: A Magyar írószövetség közgyűléséről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./1998. november 20.
A nov. 19-i bukaresti lapok zöme első oldalon, a felháborodás legváltozatosabb eszközeivel adják tudtuk a "hihetetlen, de igaz" eseményt: hogy egy román katonai egységet a magyar határőrök /"vámosok"/ se szó, se beszéd, nem engedtek át a baráti Magyarországon, hogy részt vehessenek egy szlovéniai hadgyakorlaton. Az üggyel kapcsolatban az MTI az alábbi értesülést továbbította: Valószínűleg technikai hiba történhetett román részről, és ezért nem sikerült megteremteni a törvényi feltételeket ahhoz, hogy egy román katonai kontingens hétfőn belépjen Magyarországra - mondta nov. 18-án Erdélyi Lajos, a magyar Honvédelmi Minisztérium szóvivője. Az alkotmány szerint ugyanis az Országgyűlés engedélyére van szükség ahhoz, hogy Magyarország területére külföldi fegyveres erők léphessenek be. A román fél először nov. 13-án jelezte, hogy szeretne Magyarország területén áthaladni nov. 26-án, mert részt kívánnak venni Szlovéniában a NATO békepartnerségi hadgyakorlatán. Ezt követően 16-án reggel újból közölték, hogy igénybe vennék az ország területét az áthaladáshoz. A bejelentéssel szinte egy időben megjelent a 29 fős katonai kontingens Nagylaknál a határon. A határőrség törvényt sértett volna azzal, ha beengedi a román csapatot az országba - hangoztatta Erdélyi Lajos. A határőrség felajánlotta a román katonai alakulat tagjainak, hogy civilként, fegyver nélkül lépjenek be az országba, de ezzel a lehetőséggel a románok nem éltek - tette hozzá. A szóvivő felhívta a figyelmet, hogy eddig hasonló esetekben mindig időben érkezett a román kérelem, és az Országgyűlés is minden esetben engedélyezte a csapatok átvonulását. Erdélyi Lajos reményét fejezte ki, hogy a Romániában nagy vihart okozó eset nem rontja meg a két honvédség közötti jó kapcsolatot. A bukaresti rádió nov. 19-i reggeli budapesti tudósításában a magyar fél elismerte, hogy a hasonló esetekre vonatkozó egész szabályrendelet tökéletesítésre szorul, s a jövőben minden bizonnyal könnyebb lesz intézkedni egy ilyen nézeteltérés esetén. /A magyar határőrség nem engedte be a román kontingenst. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1998. november 20.
A Szatmár Megyei Művelődési Felügyelőség, a Kölcsey Kör és az EMKE nov. 20-án és 21-én kilencedik alkalommal rendezi meg az Ifjú szívekben élek Kárpát-medencei vetélkedőt és érmindszenti zarándoklatot. A rendezvényről Muzsnay Árpád számolt be a Szatmári Friss Újság hasábjain. A vetélkedőre eddig 17 csapat jelezte részvételi szándékát. Szatmárról a Kölcsey Ferenc Kollégium, a Református Gimnázium és a Hám János Szemináriumi Líceum, valamint a Nagykárolyi Hepaj csapata vesz részt a vetélkedőn. Magyarországról a budapestiek, a debreceniek, a hajdúnánásiak, a nyíregyháziak és a sátoraljaújhelyiek, Jugoszláviából a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csapata, Erdélyből a kolozsváriak, a marosvásárhelyiek, a nagyváradiak, a nagybányaiak és a kézdivásárhelyiek mutatják be műsorukat. Bár készültek, az árvíz miatt mégsem vesznek részt a kárpátaljaiak. A zsűriben olyan személyiségek lesznek mint: Medvigy Endre, az Irodalmi Társaságok új elnöke, Indig Ottó, az Ady Társaság elnöke, Porkoláb Albert tanár, Kovács Ferenc rendező, Tóth-Páll Miklós színművész és Görbe István tanár. Nov. 21-én elzarándokolnak az érmindszenti Ady Múzeumhoz és szoborhoz. Az eseményt . Kányádi Sándor verseiből összeállított műsor zárja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./1998. november 23.
A magyarok "fóbiás" magatartást tanúsítanak a román hadsereggel szemben - fejtette ki Ioan Mos, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) Arad megyei szervezetének elnöke. A nacionalista politikus szerint a magyar vámőrség azért nem engedte be Magyarország területére a román katonai alakulatot, mivel attól tartottak, hogy "Budapestet harmadszorra is elfoglalják" - írja a Transilvania Jurnal. Ioan Mos nyilatkozatában ugyanakkor minősíthetetlen szavakkal jellemezte a magyar-román alapszerződést, pártja számára nem létezőnek titulálva azt. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), nov. 23. 217.sz./1998. november 25.
Romániai privatizációs és befektetési lehetőségek címmel a budapesti Economix Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával konferenciákat szervez. A legutóbbit nov. 20-án, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen tartották. Romániából két előadót hívtak meg, Tudorel Dumitrascut, az Állami Vagyonalap külkapcsolatokkal foglalkozó igazgatóját és Pécsi Ferenc parlamenti képviselőt, a parlament reformügyi, privatizációs és integrációs bizottságának tagját. Dumitrascu nyíltsággal és őszinteséggel beszélt a romániai privatizáció eredményeiről és eredménytelenségéről, a privatizációt követő káros jelenségekről, sőt a visszaélésekről is. Külön kitért rá, hogy a politika, a pártok marakodása rányomja bélyegét a magánosításra, akadályozza fontos gazdasági egységek eladását. Példaként a fővárosi Bucuresti szálloda és a Neptun-Olimp tengerparti üdülő privatizálása körüli botrányokat említette. De nem hallgatta el az állami vagyonalap vezetésében tapasztalható bajokat, problémákat sem. Egy esztendőben 2800 igazgatót kellett leváltani, mert rossz menedzsernek bizonyultak vagy éppen összefonódtak, együttműködtek a helyi maffiával. A nacionalista román sajtó könnyen a nemzeti érdek feladásának, mi több árulásának nevezhette volna Dumitrascu nyíltságát, holott egyáltalán nem volt az. Dumitrascu 40 romániai szálloda és 38 kereskedelmi társaság privatizációs ügycsomóját hozta magával és kínálta fel az érdeklődőknek. /Sike Lajos: Budapesti tanácskozás a romániai privatizációról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./1998. november 26.
Nov. 26-án Romániába látogatott Bukarestben Torgyán József magyar földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter és Bukarestben Ion Diaconescuval, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével a közép- és kelet-európai parasztpártok együttműködéséről folytatott megbeszélést. Torgyán József szerint rendkívül hasznos, tárgyszerű volt a találkozó, egyetértettek abban, hogy célszerű lenne megteremteni a közép-és kelet- európai parasztpártok erős együttműködését. Ennek érdekében az érintett pártok vezetői számára a magyar Független Kisgazdapárt Budapesten találkozót szervez. Torgyán József az RMDSZ bukaresti székházában megbeszéléseket folytatott Markó Bélával, az RMDSZ vezetőivel, minisztereivel. Erről a találkozóról Torgyán József elmondta, hogy az RMDSZ részéről megfogalmazták az új magyar polgári kormánnyal szembeni elvárásaikat, kifejtették, milyen területeken várnak konkrét segítséget, és az együttműködés mely formáit tartják hasznosnak. /Torgyán József Bukarestben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28./1998. november 27.
Háromnapos budapesti hivatalos látogatása befejeztével együttműködési megállapodást írt alá nov. 25-én Budapesten Gheorghe Tatu, Kovászna megye prefektusa és Szabó Lajos, a Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetője. Az egyezmény értelmében a felek - többek között - kicserélik tapasztalataikat a középszintű államigazgatási szervek koordinálásáról, illetve a köztisztviselők továbbképzésének formáiról. A két ország közigazgatási hivatalai elősegítik a gazdasági kamarák és az önkormányzatok kapcsolatfelvételét. Utóbbiak együttműködésére példa a Hargita megyei Tusnádfürdő és Budapest XVIII. kerületének szándéknyilatkozata, amelyben egy tusnádfürdői telken az önkormányzatok üdülőt készülnek építeni - tartalmazza a közlemény. /Kovászna megyei kormányhivatal prefektusa Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./1998. november 28.
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Állami Magyar Színház dec. 1-jétől 3-ig Budapesten vendégszerepel a Thália Színház Stúdiójában, Euripidész Alkésztisz című szatírjátékával. Az együttes a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi esték keretében mutatkozik be a kassai és a szatmárnémeti társulat fővárosi vendégjátékát követően. /A sepsiszentgyörgyi színház vendégjátéka a Thália Stúdióban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./1998. november 28.
Nov. 28-án tartotta Budapesten az Erdélyi Szövetség megalapításának 10. évfordulója alkalmából rendezett jubileumi küldöttgyűlését. A nemzetpolgár - vagyis a magyar nemzet polgára - jogi definíciót javasolta a határon túli magyarok számára Atzél Ferenc, az Erdélyi Magyarságért Alapítvány elnöke az összejövetelen. Atzél Ferenc úgy vélte, hogy a nemzetpolgár kifejezés bevezetésével a határon túli magyarok számos jogosultságot kaphatnának Magyarországon. Székelyhidi Ágoston történész, az Erdélyi Szövetség elnöke elmondta, hogy a szövetséget 1988. nov. 29-én magyar állampolgárok hozták létre az egyetemes magyarság nemzetpolitikai és kulturális érdekvédelmi szervezeteként. Immár tíz esztendeje jelentetik meg lapjukat, az Erdélyi Tükör folyóiratot. /Az Erdélyi Szövetség jubileumi küldöttgyűlése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30./1998. december 8.
A budapesti Teleki László Közép-Európa Intézetben nemrég konferenciát tartottak Szlovákia és Románia 1989 utáni magyarságpolitikájáról. Az esemény része volt egy szélesebb kutatási programnak, amely Magyarországgal szomszédos, magyar kisebbségeket magába foglaló országok kisebbségpolitikáját vizsgálja. A vitaindítóként szolgáló tanulmányok Magyar nemzeti kisebbség Közép-Kelet-Európában címmel könyv formájában is napvilágot látnak majd. Takács Ferenc, a Határon Túli Magyarok Hivatala Románia főosztályának munkatársa kijelentette: amikor az RMDSZ 1996 telén belépett a kormányba, két rossz megoldás közül a kisebbiket választotta. Ha nem vált volna a koalíció részévé, soha nem lehetett volna lemosni róla a vádat, hogy kihagyott egy ilyen történelmi lehetőséget. Még a legradikálisabb kisebbségi vezetők is tudják, hogy az adott ország többsége nélkül szinte lehetetlen a kisebbségi kérdés demokratikus rendezése. E szempontból is példaértékű volt az RMDSZ bukaresti szerepvállalása. Másrészt a Szövetség kormányba kerülésével a "rebellis" magyarok ellenőrzése is könnyebbé vált a román politikai elit számára. Takács szerint Románia modern történelme során csak akkor tett engedményeket a magyar kisebbségnek, amikor külpolitikai érdekei úgy kívánták. A hozzászóló Vincze Gábor szerint a tanulmányból hiányzott annak a meghatározása, hogy mi is a kisebbségpolitika. A szegedi egyetem történésze kijelentette: a Takács dolgozatában megjelenő, a többség által megfogalmazott kisebbségi türelmetlenség fogalma vitatható koncepció. Íjgyártó István, a HTMH elemzési osztályának vezetője szintén kritikailag szólt a tanulmányról, amelyből többek között kimaradt az alapszerződés körüli játszma megvilágítása, az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció közötti kapcsolatrendszer mélyebb bemutatása. Törzsök Erika, a HTMH volt vezetője figyelmeztetett: az ilyen jellegű kutatásokban ügyelni kell arra, hogy Magyarország és szomszédai között rengeteg kölcsönös félreértés és fóbia létezik a kisebbségügy kapcsán. Törzsök úgy vélte, a dolgozat legnagyobb baja, hogy nem derül ki, milyen műfajban írta a szerző, szerinte ez csak sajtóelemzésként állná meg a helyét. A dolgozat tartalmával kapcsolatban leszögezte: ahhoz, hogy értsük Bukarest magyarságpolitikáját, mindig szem előtt kell tartani: ki van kormányon Budapesten. A konferencián részt vevő kisebbségi létben élő ember számára felvetődött a kérdés, hogy miért kell Budapesten újságcikkek alapján történelmi dokumentumot készíteni, miért nem vontak be olyan RMDSZ-szakértőket, akik e kérdés alapos ismerői? /Budapesten tanulmányozzák Románia magyarságpolitikáját, de nem tudni, hogy mi is az. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8. - Gui Angéla cikkének átvétele a Szatmári Friss Újságból./ Megjegyzés: Dec. 3-án tartotta a Teleki László Alapítvány Hamberger Judit Szlovákia magyarságpolitikája 1989 novembere után és Takács Ferenc: A román kormányzat magyarságpolitikája 1989-1996 című tanulmányok vitáját /nem konferencia volt/. Guy Angéla láthatóan félremagyarázta a vitát, megállapításai nem helytállóak. /Ott voltam. Guy Angéla nem nagyon figyelt, késve jött be, előadás közben is kiment, nem lehetett képe a vitáról!/1998. december 8.
Dec. 8-án Budapesten a magyar-magyar tudományos kutatások lehetőségeiről szervezett kerekasztal-beszélgetést a Magyar Tudományos Akadémia Politikai Tudományok Intézete, Kisebbségkutató Műhelye, valamint a csíkszeredai KAM - Regionális és Antropológiai Kutatási Központja. A magyarországi és a határon túli magyar kutatóknak jobban át kellene gondolniuk az együttműködés lehetőségeit" - javasolta Bíró A. Zoltán /KAM/. Az erdélyi magyarság részéről az elmúlt időszakban erős igény mutatkozott a Magyarországgal való kapcsolatteremtésre. A nyelvi azonosságból fakadóan Magyarország "menedzselési háttérbázist" ad a romániai magyaroknak. Bíró A. Zoltán fontosnak nevezte, hogy a határon túli magyarsággal kapcsolatos tudományos vizsgálódásokba ne csak alkalomszerűen vonják be az érintetteket, mert az időnkénti bekapcsolódás - megfogalmazása szerint - ellenőrizhetetlen eredményekhez vezethet. Szarka László /Budapest/ történész felszólalásában kiemelte: a nemzetközi kisebbségkutatásban nemigen szerepel a magyar kisebbség helyzete. Az anyanyelvi kultúra kutatása például éppen csak megkezdődött. A történész kijelentette: Magyarországon a szolidaritás és az utálat együtt van jelen nemcsak a közgondolkodásban, hanem a tudományszervezésben is. A rendezvény keretében mutatták be a KAM kiadásában újonnan megjelent köteteket. A Stratégiák vagy kényszerpályák? című kiadvány tanulmányokat tartalmaz a romániai magyar társadalomról, Bíró A. Zoltán szerkesztésében. Másik kiadványuk a székelyföldi elszegényedési folyamatokat elemzi. /Fórum a magyar-magyar kutatásokról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./1998. december 10.
Orbán Viktor miniszterelnök zsúfolt decemberi programja miatt az idén várhatóan nem kerül sor magyar-román hivatalos miniszterelnöki találkozóra - közölte dec. 10-én a magyar miniszterelnöki hivatal. A két fél között a tervek szerint januárban kerül sor újabb időpont egyeztetésére. Radu Vasile budapesti látogatására december 6. és 8. között került volna sor, ám a román fél ezt lemondta. /Idén nem lesz Orbán?Vasile találkozó. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 11./1998. december 13.
Debreczeni József A miniszterelnök /Osiris, Budapest, 1998/ című könyvében Antall Józsefnek állított emléket. A többre törekvő hívő ember nemcsak a szentek, hanem a közösség szolgálatában elkötelezett és hiteles életvitelű személyiségek, politikusok /ezúttal a magyar miniszterelnök/ életéből is levonhat önmaga számára bizonyos tanulságokat, állapította meg Jakab Gábor, a Vasárnap főszerkesztője. /Jakab Gábor: Írás egy emberről. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 13., átvette: Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./1998. december 18.
Megjelent a Sepsiszentgyörgyön élő Sepsiszéki Nagy Balázs négykötetesre tervezett sorozatának első kötete: Székelyföld falvai a huszadik század végén I. Háromszék /Nap Kiadó, Budapest, 1998/. A szerző tanulmányait Magyarországon végezte, néprajzkutatóként gyalog és kerékpárral bejárta Háromszék 125 falvát, ennek eredménye a most napvilágot látott munka. /Nádudvari György: Isten hozott, Balázs! = Brassói Lapok (Brassó), dec. 18./1998. december 22.
Dec. 22-én Orbán Viktor miniszterelnök Budapesten fogadta az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetőit. A megbeszélésen a vallásszabadság, a többnyelvűség és az egyházi ingatlanok kérdéséről esett szó. A megbeszélésen részt vevő Németh Zsolt külügyi államtitkár a sajtó képviselői előtt fontosnak nevezte, hogy a kormányfő és az egyházi vezetők azonos módon ítélik meg Magyarország európai integrációja és a határon túli magyarság kérdését. A jövő évi állami költségvetésben magyar kormány megnövelte a határon túli magyarságnak nyújtott támogatási kereteket. A megbeszélésen felvetődött, hogy vannak olyan ingatlanok Magyarországon amelyek a világháború előtt a határon túli magyar egyházak tulajdonában voltak. Az egyházak szeretnének ehhez hasonló értékű magyarországi ingatlannal rendelkezni. A kormány megvizsgálja a kérdést. /Erdélyi magyar egyházi vezetők a magyar kormányfőnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./1998. december 27.
A nagyváradi egyházmegyében 109 ezer római katolikus él. Az egyházmegyében 58 plébánia van, 74 pap /1997-ben 7 újmisés volt/, 4 szerzetes és 51 apáca, az egyházi iskolában 222-en tanulnak, a 3 katolikus óvodának 148 óvodása van. 1997-ben 685 keresztelés és 1190 halálozás volt, tehát a fogyatkozás 505 fő. /A Nagyváradi Egyházmegye múltja és jelene. = Keresztény Élet (Budapest), dec. 27./1991. december 4.
Traian Chebeleu külügyi szóvivő a múlt heti sajtótájékoztatóján elmondta: a budapesti konzuli tanácskozáson a román küldöttség felrótta, hogy magyar rendőrségi szervek indokolatlanul zaklatják az ideiglenesen Magyarországon tartózkodó román állampolgárokat. Hermann János magyar külügyi szóvivő erre reagált: idén eddig 700 ezer román állampolgár látogatott Magyarországra, a három évvel ezelőttihez képest ötvenszeresére nőtt a határátlépések száma. Az őrizetbe vétel és a vizsgálat mindig szigorúan az összhangban van a törvénnyel. Hermann János elmondta, hogy a magyar fél viszont felvetette: a bukaresti magyar nagykövetség nem kap vagy csak nagy késéssel kap tájékoztatást a letartóztatásokról vagy a közúti balesetekről. A román rendőrség gyakran nem készít jegyzőkönyvet arról, amikor magyar állampolgárt kifosztanak. A magyar fél újból szorgalmazta a kolozsvári főkonzulátus megnyitását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./