udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 3901-3930 | 3931-3960 | 3961-3990 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1997. november 3.
Budapesten a rendőrség erőszakkal szétverte a gazdák tüntetését, amelyet a földkérdésben tartottak, azon a címen, hogy nem engedélyezett tüntetésről volt szó. Hatalmas rendőri erő vonult fel a kevés tüntető ellen. Őrizetbe vették, megbilincselve elszállították Pongrácz Gergelyt, az 1956-os forradalom hősét, rajta kívül Zacsek Gyulát. A rendőrök gumibotot is használtak. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, nov. 4./ Nyolc értelmiségi Nem engedjük többé megverni magunkat! címmel közös közleményben ítélte el a tüntetés szétverését. "A legsötétebb időket hozta közénk a főváros rendőrségének alakulata. Megalázni, letegezni, megverni! Azután a médiumok közismert szolgáival rágalmazni, mocskolni klozetszinten." "...újra lelepleződtek Göncz, Horn, Kuncze és társaik céljai." Ez pedig: provokációval elterelni a figyelmet a legfontosabb kérdésekről: a Dunáról, a földről és a NATO-ról. Az aláírók: Balogh János akadémikus, Balogh Gyula, Vaja polgármestere, Gyurkovics Tibor író, Makovecz Gyula építész, Nemeskürthy István író, dr. Papp Lajos szívsebész, Schmidt Mária történész, Zelnik József néprajzkutató. /Új Magyarország, nov. 6./ Pongrácz Gergelyt olyan durván bilincselték meg, hogy megsérült, véres lett a keze. Ezért írta Lovas István: "Ismét piros a vér a pesti utcán. És ismét Pongrácz Gergely vére. /Lovas István: Ismét piros a vér... = Új Magyarország, nov. 5./ Kecskés Ferencet 12 óra tájban vitték el a rendőrök a Dózsa György útról, mert meglökött egy rendőrt. A rendőrségen nyolc rendőr rátámadt és gumibottal össze-vissza verték, közben "ordítoztak, hogy ellenforradalmár vagyok, mocsok csavargó, a Maczó Ágnes egy nagy kurva, és engem eltesznek láb alól, mert én csak egy csöves vagyok, a kutya sem figyel rám. Ezután a verés után írtam alá, hogy kaptam kétezer forintot és egy deci konyakot. A saját halálos ítéletemet is aláírtam volna, annyira féltem" - számolt be a rendőrségen történtekről. Ahhoz, hogy fogdába vigyék, szükségük volt orvosi igazolásra, elvitték a Fiumei úti klinikára, ahonnan a Péterfy utcai kórházba utalták. A kórházban Baranyi doktor elkészítette a látleletet és Kecskés Ferencet azonnal kórházba utalta. A kórházban a rendőrök odabilincselték az ágyhoz. Ott egy gépelt papírt az orra alá nyomtak, vagy aláírja, vagy elviszik. Aláírta, mert ekkor még az ágyhoz volt bilincselve. A dokumentumok szerint a Fiumei úti rendelőintézet az orvosi vizsgálatról 42 580 forintos számlát állított ki. Kecskés Ferenc munkanélküli. A Népszabadság nov. 5-i száma a címlapon az szerepelt, hogy az Országgyűlés nov. 4-i ülésén az ellenzéki képviselőknek a tüntetésre vonatkozó kérdéseire válaszolva Kuncze Gábor belügyminiszter idézte azt az őrizetbe vett személyt aki azt vallotta, hogy egy számára ismeretlen személy, kétezer forintot és egy deci konyakot adott a rendőrök provokálásáért. /Akit összevertek. = Magyar Demokrata (Budapest), nov. 13., Konyak, pénz a rendőrök provokálásáért? = Népszabadság, nov. 5./1997. november 4.
Ismeretlen tettesek nov. 4-én Budapesten feltörték Tőkés László püspök néhány percre őrizetlenül hagyott gépkocsiját és kiemelték belőle a püspök irattáskáját. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./1997. november 4.
Okt. 20-26-a között új értékvédő program indult a Transylvania Trust Alapítvány és a budapesti Műszaki Egyetem közös szervezésében, melynek célja a magyar szórványközösségek feltérképezése és részletes dokumentálása. A Budapesten és Kolozsváron tanuló építészhallgatók felügyelete alatt hat Szamos menti falu, Magyarderzse, Páncélcseh, Csomafája, Bádok, Ormány és Magyarköblös református templomait látogatják meg. Tervezik az erdélyi magyar szórványközösségek leginkább veszélyeztetett műemlékeinek pontos felmérését. 1996 februárjában alakult meg Erdélyben a Transsylvania Trust Alapítvány, amely jelenleg négy szakosztályban fejti ki tevékenységét: egyházi építészeti örökség szakosztály, népi építészeti szakosztály, várak, kastélyok, udvarházak szakosztály és tudományos kutatás, oktatás, népművelés szakosztály. A szervezet szoros kapcsolatot tart fenn az angliai The National Trust nevű szervezettel. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./1997. november 5.
Megjelent Németh Tünde, Budapesten politológiát és jogot hallgató fiatal újságíró interjúkötete A jéghegy a magyar-magyar csúcson címmel. A szovjet elnyomás megszűnése után újra felszínre jöttek az össznemzeti problematika főbb megválaszolatlan kérdései, állapította meg az előszóban dr. Borbély Zsolt Attila. A kötetben Kovács Miklóssal, Tabajdi Csabával, Németh Zsolttal, Duray Miklóssal, Szőcs Gézával, Hódi Sándorral, Borbély Imrével, Kodolányi Gyulával, Jeszenszky Gézával, Demeter Ervinnel, Semjén Zsolttal, Horváth Bélával és Bencsik Andrással készült interjú olvasható. Németh Tünde az Erdélyi Napló munkatársa volt. Az új főszerkesztő nemzetileg egyértelműen elkötelezett, de hosszabb lélegzetű írásokat nem közölt, ezért nem jelenhettek meg a hetilapban Németh Tünde interjúi. /Kisgyörgy Réka: A jéghegy a magyar-magyar csúcson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./1997. november 6.
Nov. 6-án Budapesten ünnepélyesen megnyitották a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány székházában a Határon Túli Magyar Ifjúsági Szervezetek Információs Irodáját. Az Amerikai út 96. szám alatti iroda hivatalos megnyitásán beszédet mondott dr. Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára. A megjelenteket köszöntötte Varjú László, a Nemzeti Gyermek és Ifjúsági Közalapítvány kuratóriumának elnöke és Kali Zoltán, a Romániai Magyar Ifjúsági Tanács elnöke. A felvidéki, a vajdasági, az erdélyi és a kárpátaljai magyar fiatalok közös koordinációs tanácsot hoztak létre, s kijelölték országonként azt a két-két fiatalt, akik ellátják az állandó budapesti képviseletet. /Magyar Nemzet, nov. 7./ Ezután sor került a határon túli magyar ifjúsági szervezetek képviselőinek találkozójára Tabajdi Csaba politikai államtitkárral, amelynek során tájékoztatók hangzottak el a régióbeli ifjúsági szervezetek helyzetéről, gondjairól. Szóba került a felvidéki magyar ifjúsági szervezetek helyzete, a Romániai Ifjúsági Tanács alakulási folyamata, a román-magyar ifjúsági alapítvány létrehozása, a Magyarországon tanuló határon túli magyar diákok szociális és tanulmányi helyzete, a támogatási lehetőségek kérdése. A romániai magyar ifjúsági szervezetek képviseletében jelen voltak a MIT, MISZSZ, OMDSZ, TMD, MAKOSZ, ÁME, valamint az RMDSZ ÜE Ifjúsági Főosztályának a képviselői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 7., 1150. sz./1997. november 7.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívására november 4-7-e között hattagú román parlamenti küldöttség látogatott Budapestre. A delegációt Victor Bostinaru /DP/, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke vezette, tagjai között volt Szilágyi Zsolt (RMDSZ) képviselő is. - A háromnapos látogatás során a román parlamenti delegáció megbeszéléseket folytatott Kovács László külügyminiszterrel, az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival, a Honvédelmi Minisztérium államtitkárával, a Kárpátok Eurorégió képviselőivel, az Országgyűlés honvédelmi bizottságával, valamint a gyulai románok képviselőivel. Megállapodás született arról, hogy a külügyi bizottságok találkozzanak évente kétszer - Budapesten, illetve Bukarestben. Az RMDSZ képviselője szorgalmazta a Bukarest-Budapest autópálya tervének mihamarabbi véglegesítését a szakminisztériumok tárcavezetői által, továbbá az erdélyi magyar felsőoktatás kérdéseinek megtárgyalását a két ország tanügy- és külügyminisztereinek szintjén. Kérte ugyanakkor a magyar országgyűlési képviselőket, hogy segítsék Románia integrációs törekvéseit, hogy 1999-ben országunk is a NATO tagjává válhasson. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 1151. sz./1997. november 7.
Nov. 7-én Budapesten, a Magyarok Világszövetsége székházában Veszélyben a magyar nyelvű felsőoktatás Kárpátalján címmel közös sajtótájékoztatót tartott Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke és Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Amennyiben megvalósul az ukrán oktatási minisztérium aug. 4-én kiadott koncepcióterve, akkor a kárpátaljai magyar iskolák elsorvadnak és veszélybe kerül a értelmiségi utánpótlás, hangsúlyozta Orosz Ildikó. A tervezet ugyanis a kisebbségi anyanyelvű oktatást az elemi iskolákra akarja korlátozni. A tervezet ellen számos nemzetiségi szövetség tiltakozott. Kovács Miklós arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatási koncepció ellentmond az alkotmánynak, az ukrán-magyar alapszerződéshez csatolt kisebbségi nyilatkozatnak és a kisebbségi nyelvek európai chartájának. /Magyar Nemzet, nov. 8./1997. november 8.
Nyolc ország magyarsága címen Szabó A. Ferenc vázolta fel a Kárpát-medence demográfiai-szociológiai állapotát. 1970-ben a történelmi Magyarország területén még mindig a magyarság élt többségben, konkrétan 13,3 millió lakos az összeszámolt 24,8 millió 53,6 %-a, ezzel szemben 1990-ben már csak 12 millió 611 ezer magyar élt a Kárpát-medencében, más szóval 46,7 %-os kisebbségbe került. Az apadás okainak vizsgálatakor az asszimilációs módszereket bemutatta a szerző. 1920-ban még több magyar élt az ország nyugati határvidékén, mint a Székelyföldön. - A nagy probléma a kivándorlás. Körülbelül 600 ezer magyar jött el Erdélyből 1920 óta, s a folyamat megállíthatatlannak látszik. - A szerző véleménye az, hogy akik az anyaországban akarnak letelepülni, azoknak törvényesen ne nehezítsék elképzelésüket. "Tegyük lehetővé a választást a Kárpát-medence magyarsága számára arról, hogyan kívánja leélni életét."- javasolta. /Magyar Napló (Budapest), okt., ismerteti: Lapszemle rovat, A Hét (Bukarest), nov. 6./ A tanulmányt újraközölte: Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./1997. november 8.
A kolozsvári Magyar Királyi. Ferencz József Tudományegyetem alapításának 125. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a Szent László Akadémia és a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete nov. 8-án Budapesten, a Magyarok Házában. Faragó József kolozsvári néprajztudós előadásában kifejtette: a Ferencz József Tudományegyetem 1872. október 19-én, 258 diákkal kezdte meg működését. Megszüntetéséig, 1919-ig falai között összesen csaknem 60 ezer hallgató fejezte be tanulmányait. Az egyetemen 1940-ben ismét megindulhatott az oktatás. Néhány esztendővel később, az 1944-45-ös tanévben az intézmény nevét Kolozsvári Magyar Tudományegyetemre változtatták, ám még abban az évben meg is szüntették és utódjaként megalapították a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet. Ez az önálló magyar intézmény 1959-ig működött, abban az évben azonban erőszakkal egyesítették a kolozsvári román egyetemmel. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora a fórumon hangsúlyozta: a romániai magyar közösségnek elvitathatatlan és jogos igénye, hogy a Bolyai Egyetemet helyreállítsák, mégpedig egykori városában, Kolozsvárott. Azzal, hogy az egyetem ügyével kapcsolatosan Romániában a "multikulturalizmus álnok jelszavát" hangoztatják, a magyarok identitásának felszámolását célozzák, önazonosságukat kérdőjelezik meg, állapította meg. Hozzátette: a Bolyai Egyetem újraindítása az egyetemes magyarság jussa, és érdeke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./1997. november 8.
Nov. 8-án Gyergyószentmiklóson, a Salamon Ernő Líceumban rendezték meg a szavalóversenyt, melyre Budapestről, Nyíregyházáról, Székelykeresztúrról, Gyergyóditróból, Csíkszeredából, Maroshévízről is érkeztek versmondók. A résztvevők megtekintették a helyi Figura Stúdiószínház előadását. /Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), nov. 12./1997. november 11.
Sepsiszentgyörgyön nov. 14-16-a között népzene- és néptánc-találkozót rendez Háromszék Állami Népi Együttes. Fellép a Budapest Táncegyüttes, táncház is lesz, nov. 16-án pedig az Erdélyi Magyar Táncszövetség tartja közgyűlését. A Budapest Táncegyüttes fellép még Brassóban és Kolozsváron is. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 11./1997. november 12.
Nov. 12-én véget ért Bukarestben a Magyar Kultúra Hete rendezvénysorozata a Győri Balett nagy sikerű estjével. A győri együttes a harmadik táncszínházi együttes volt, amely ezen a héten a bukaresti közönség elé lépett. A Liszt Ferenc Kamarazenekar koncertje ízelítőt adott a magyar zenei életből. Továbbra is nyitva tart viszont az Olaj/Vászon című nagyszabású festészeti kiállítás és a Budapest Anno 1900 fotókiállítás. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./1997. november 13.
A Könyvjelző /Csíkszereda/ 4. száma a határon túli magyar könyvkiadás támogatásának 1997. évi eredményeit összegezte. A magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium hirdeti meg évente a pályázatot. Ebben az évben 41 romániai magyar könyvkiadó 263 művel pályázta meg a támogatást. A kéziratokat a Romániai Magyar Könyves Céhhez kellett beküldeni. Jöttek olvashatatlan kéziratok, hiányosan kitöltött űrlapok, oldalszámozás nélküli pályamunkák is. A könyvszakmáén belüli információáramlás hiánya miatt megtörtént hogy több kiadó pályázott ugyanazzal a művel. Budapesten a Határon Túli Magyar Könyvkiadás Tanácsa 1997-ben összesen 30 899 ezer forint támogatást szavazott meg a romániai magyar kiadóknak, 136 pályázat kapott támogatás. /Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), nov. 13./1997. november 14.
Háromnapos programjának befejeztével nov. 14-én elutazott Magyarországról Alexandru Popescu román ifjúsági államtitkár. A politikus - aki magyar kollégája, Koncz István címzetes államtitkár meghívására érkezett Budapestre - a két állam közös ifjúsági csereprogramjait egyeztette partnerével. - Alexandru Popescu és Koncz István képviselik saját országukat a magyar-román ifjúsági szakmai bizottságban. E testület létrehozásáról a két miniszterelnök októberi bukaresti találkozóján született döntés. A szakmai bizottság feladatai közé tartozik a csereprogramok összehangolása, az ifjúságkutatói projektek támogatása, a hátrányos helyzetű fiatalok segítése, valamint nemzetközi rendezvények közös szervezése. A grémiumban a két ország nemzeti kisebbségeinek és ifjúsági szervezeteinek képviselői is helyet kapnak. /MTI/1997. november 15.
A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület meghívására érkezett Budapestről Kőrösfőre Pécsi L. Dániel múzeumi szakértő, a Szent Koronáról tartott előadást. Előzőleg Bánffyhunyadon, Kalotaszentkirályon, Jegenyén és Zsobokon tartotta meg előadását. Az előadó elmondta, hogy eddig több mint kétszáz előadást tartott Felvidéken és az anyaországban. Erdélybe most hívták meg először, de jövő tavaszra meghívást kapott a Kolozs megyei RMDSZ-től és az EMKE vezetőségétől. Pécsi L. Dániel készítette el Bánffyhunyad, Kalotaszentkirály, Jegenye, Kőrösfő és Zsobok címerét és zászlóját, melyet jövőre avatnak fel. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./1997. november 15.
A Budapesten 1988-ban alakult Erdélyi Magyarok Szervezete nov. 15-én tartotta Budapesten, a Magyarok Házában küldöttközgyűlését. Székelyhidi Ágoston elnök visszatekintett az elmúlt évekre. 1988-ban a szervezet ellenzéki szerepben vállalta a diktatúra idején az erdélyi magyarság védelmét. 1990 után az egyetemes magyar kultúrába igyekeztek visszakapcsolni az erdélyi magyarságot, ezért a szövetség mozgalomként működve elsősorban testvértelepülési kapcsolatokat épített ki. Segítségükkel napjainkra már több mint kilencven erdélyi város és falu tart fenn szoros viszonyt anyaországi településsel, ezen belül pedig háromszáz intézménnyel, aminek keretében iskolák, könyvtárak, múzeumok működnek együtt. Ápolják a hagyományőrző népművészeti, közművelődési és egyházi önszerveződések kapcsolatát, amelyek ma már 19 erdélyi helységet fognak át Aradról Székelyudvarhelyig. Rendszeresen támogatják erdélyi pedagógusok, könyvtárosok, muzeológusok anyaországi továbbképzését. /Magyar Nemzet, nov. 17./1997. november 16.
Ady Endre születésének 120. évfordulóján Nagyváradon és Zilahon tartottak vándortanácskozást a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/, a nagyváradi Ady Társaság és a Szilágy Társaság /Zilah/ rendezésében. A partiumi újságírással foglalkoztak, illetve annak jeles képviselője, Ady publicisztikájával. A résztvevők megkoszorúzták Érdmindszenten az Ady-szobrot. Nagyváradon, az Ady Társaság tanácskozásán /nov. 15-16-án/ Cseke Péter vezette, a kolozsvári egyetemi tanár, Kozma Dezső, továbbá Koczkás Sándor /Budapest/ és Kántor Lajos tartott előadást. A temesvári újságírás korabeli viszonyairól Szekernyés János, az aradi publicisztikáról pedig Puskel Péter beszélt. Szűcs László, a Bihari Napló főszerkesztője A hírlapírói attitűdök Ady apropóján címmel, Tóth János, a nagyváradi Ady Múzeum igazgatója pedig Ady-mítosz Váradon címmel tartott előadást. Az évforduló alkalmából jelent meg Élet /Litera, Nagyvárad/ címen Ady publicisztikai írásainak válogatása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 18./1997. november 17.
Horn Gyula miniszterelnök lakossági fórumon vett részt Budapest XVIII. kerületében. Egy Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke politikai szerepvállalását kifogásoló felszólalásra reagálva a miniszterelnök úgy fogalmazott: jó lenne, ha Tőkés László a hitközségével foglalkozna, és nem avatkozna a politikába. Horn Gyula szerint a püspök az ellen a román kormány ellen szítja a hangulatot, amelyik valójában segíteni akar a magyar kisebbség helyzetének rendezésében. /Maradjon a hitközségnél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./1997. november 18.
A bukaresti magyar hét összköltsége 28 millió forint volt, Magyar Bálint művelődési miniszter bejelentette, hogy a jövő év tavaszán Budapesten megrendezendő román kulturális hét rendezvényeit a magyar fél 14 millió forinttal fogja támogatni. A bukaresti magyar kulturális bemutatók nem a gulyásos-csárdásos magyar kultúrát mutatták be, összegezte a látottakat Miklós László, azonban a rendezők láthatóan ódzkodtak mindattól, ami "magyaros", csak a magyar kultúrára jellemző. A mai magyar képzőművészet modern törekvéseit bemutató kiállítás képeit "akár Szingapurban is szignálhatták volna az ottani művészek." /Miklós László: Magyar-hétről, román-hétről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18./1997. november 19.
Nov. 17-e és 19-e között tartották meg Budapesten a Kárpát-medence műemlékvédőinek tanácskozását. Ennek keretében az Erdélyi Magyarok Egyesülete budapesti székhelyén, a Molnár utcában /nov. 18-án/ Maksay Ádám bemutatta az Erdélyi műemlékek sorozatot, melyet a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete gondozásában az Utilitas Kiadó (Kolozsvár) ad ki. Eljutottak a 28. füzethez. Az 1997-ben indult program keretében 2000-ig mintegy 200 falképes és nagy kazettás erdélyi templom állagvizsgálatát végzik el. A szakértői csoportban a magyarországi Állami Műemlék-Restaurálási Központ is részt vesz. /Meghívó alapján/1997. november 20.
Az RMDSZ Operatív Tanácsa nov. 11-i ülésével kapcsolatban fejtette ki nézetét Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készített interjúban. A történelem és a földrajz anyanyelvű tanításának kérdésében "nem tartok lehetségesnek semmiféle további engedményt. Eljutottunk a megszépítve kompromisszumnak nevezhető jogfeladásnak arra a határára, ahonnan már nincs hova hátrálni." - szögezte le. A kormányban való részvétellel csökkent az RMDSZ mozgástere kül- és belpolitikailag egyaránt. "Az egész oktatási törvény körüli manőverből az 1918 óta követhető magyarellenes román politikának az árnyéka rajzolódik ki. - Az elmúlt években egyházpolitikai téren sem történt változás. Az ortodox egyház átállt a hatalom oldalára, kormányhatározatokkal milliárdokat kapott az államtól. Az új kormányzat idén januárban ígéretet tett arra, hogy egyházanként 5-10 épületet visszaad. Tőkés Lászlónak ezt áprilisban személyesen Severin külügyminiszter erősítette meg. Azóta sem történt semmi. - Az ortodox egyház határozottan tiltakozott az egyházi személyekre vonatkozó szekusdossziék nyilvánosságra hozása ellen. - Sajnálatos párhuzam mutatható ki a magyarországi politikai sikerpropaganda és az RMDSZ kongresszusa sajtóbeli visszhangja között. - Nem sikerült elvinni az RMDSZ-t a pártosodás irányába. - Szentimrei Krisztina emlékeztetett: az RMDSZ legutóbbi kongresszusán a Ceausescu-időkben a Securitatéval együttműködő Makay Botond javasolta a tiszteletbeli elnöki funkció megszüntetését. Tőkés László megjegyezte, hogy Makay az 1989 előtti magyarellenes politika egyházi kiszolgálója volt. 1989 után szerkesztője lett egy dél-erdélyi lapnak, RMDSZ-elnökké választották, így tagja a Szövetségi Képviselők Tanácsának /SZKT/ is. - A román politika régóta igyekszik túladni Tőkés Lászlón. "E hatalompolitikai szándék mögé 1994 óta felzárkózott a magyarországi politika is. Nekik nyújt segítséget az RMDSZ neptuni ihletettségű csúcsvezetésének magatartása is, mely készségesnek mutatkozik túladni azon politika képviselőjén, aki útjában áll Budapestnek és Bukarestnek egyaránt." Soraink megritkultak, állapította meg Tőkés László. - A kormányba lépés előtt egy pillanatig sem kérdőjelezte meg valaki a Bolyai Egyetem visszaállításának létjogosultságát. Horn Gyula miniszterelnök a magyar egyetem Kolozsváron kívüli megvalósítása mellett foglalt állást. "Ennek a zavaros helyzetnek, illetve Horn Gyula jogfeladó állásfoglalásának megvolt az a haszna, hogy mozgósította az erdélyi magyar közvéleményt, eszünkbe juttatta, hogy jelen helyzetünkben már nincs hova hátrálnunk." /Szentimrei Krisztina: Már nincs hova hátrálni. = Új Magyarország, nov. 20./1997. november 20.
Megjelent Balassa Iván Szabó T. Attila /1906-1987/ című monográfiája Budapesten, a Püski Kiadó gondozásában. A könyvet a Hitel folyóirat ismertette. Szabó T. Attilát 1940-ben nevezték ki a kolozsvári egyetem nyelvészeti tanszékének professzorává, ahol három fő kutatási irányt jelölt ki: az erdélyi magyar nyelvjárások atlaszának elkészítése, az erdélyi helynevek összegyűjtése, nyelv-járási és nyelvtörténeti monográfiák készítése. Később ezekhez egy erdélyi magyar oklevéltár terve csatlakozott. A Romániai magyar nyelvjárások atlasza, amelynek munkálatait még Szabó T. Attiláék kezdték és Murádin László folytatta, csak mostanában kezd megjelenni Budapesten, Juhász Dezső szerkesztésében. Az erdélyi magyar oklevélszótár terve a monumentális Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárrá bővült. A magyar, de tán a világ tudományosságában is párját ritkítja az ilyen szótár. Az első kötetet /A-C, 1968/ Szabó T. Attila még maga szerkesztette, azután már kolozsvári nyelvészekből alakult munkaközösség vette át a szerkesztést. A kiadás később kényszerű okokból Magyarországra került, jelenleg a nyolcadik vaskos kötetnél, az M betűnél tart. Lapjairól az 1500-as évektől az 1800-as évek végéig terjedő erdélyi valóság, a régi magyar nyelv szól hozzánk. Szabó T. Attila a házsongárdi temetőben nyugszik. Az akkori légkört jelezte, hogy B. Gergely Piroska tanszékvezető a dékán tilalma ellenére mondott a sírnál búcsúztatót. /Hitel (Budapest), 1997/10. sz. ismerteti: Lapszemle rovat. = A Hét (Bukarest), nov. 20./1997. november 20.
Dec. 20-án Budapesten, a Fészek Klubban ünnepélye keretek között átadták az idei Szentgyörgyi István színművészeti díjakat. A budapesti Székely Kör által lapított díjat évről évre ítélik oda erdélyi színészeknek. Idén Csíky András /Kolozsvár, Magyar Színház/, Tóth Tamás /Marosvásárhely/ és Molnár Gizella /Sepsiszentgyörgy, Állami Színház, Tamási Áron Tagozat/ vehette át a díjat. Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója mondott beszédet. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 25./1997. november 20.
A Budapesten lezajlott nov. 3-i tüntetésről írt Elek István. Csaknem tíz éve, "még a rendszerváltás előtt rendőri erőszakkal oszlattak fel Magyarországon tüntetést. ugyanazok kezében volt a főhatalom, akikében ma, midőn a kormányzók ismét erőszakhoz nyúltak." Most, nov. 3-án rosszul vizsgázott a rendőrség. A zömében idős emberekből álló tüntetőkkel szemben "indokolatlanul durván, provokatív módon lépett fel, fölöslegesen bilincselt, gumibotozott, rugdosódott, nemzeti zászlókat kobozott el, az '56-os emlékműnél térdeplőket vonszolt el, forgalmat nem zavaró, járdán bámészkodókat ütött le, állított elő stb." "A sérelmeket elszenvedők beszámolói szerint több esetben félreérthetetlenül rendőrállami magatartást tanúsítottak a hatóság emberei. Úgy viselkedtek a lefogottakkal szemben, mintha azok politikai ellenfeleik volnának. A lelki megfélemlítés, a verés, a és a hamis vallomásra kényszerítés eszközét egyaránt alkalmazták. Nyomdafestéket nehezen tűrő szavakkal szidalmaztak legalább egy ellenzéki politikust. Aki akkor még a parlament alelnöke volt." - "Az emberi jogok egykori öntudatos védelmezőinek mai pártja megint minden különösebb lelkiismereti skrupulus nélkül közös nevezőre jutott e jogok egykori eltipróinak mai pártjával abban, hogy ha a közös politikai ellenfeleikről van szó, nem kell olyan szigorúan venni az állampolgárok demokratikus jogait; és nem árt nekik időnként egy kis erőt mutatni." /Elek István: A közös bűn pecsétje. = Magyar Nemzet, nov. 20./1997. november 21.
Nov. 21-én tartották meg Szatmárnémetiben az Én nem bűvésznek, de mindennek jöttem címmel tartották meg az idei Kárpát-medencei vetélkedőt. Az Ady Endre születésének 120. évfordulója alkalmából rendezett versenyen középiskolásokból álló csapatok versenyeztek. A 18 résztvevő csapat a szomszédos országok magyarlakta területeiről érkezett. Varga Domokos budapesti író, a zsűri elnöke magas színvonalúnak értékelte a versenyt. Első helyen a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ csapata végzett. A rendezvényen jelen volt Tabajdi Csaba államtitkár, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és Riedl Rudolf prefektus is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság, nov. 24./1997. november 22.
Nov. 22-én sokan elzarándokoltak Adyfalvára, azaz Érdmindszentre, a költő szülőfalujába, hogy tisztelegjelek emléke előtt, halálának 120. évfordulója alkalmából. A Kárpát-medence minden részéből érkeztek, Pozsonytól Nagybecskerekig, Kassától Aradig, Pápától Kézdivásárhelyig. Az ünnepség szervezői között volt a Kölcsey Kör /Szatmárnémeti/. A korábbi emlékezésektől eltérően most istentisztelet vezette be az ünnepséget. A vendégek alig negyede fért be a kis református templomban ahol Tőkés László püspök hirdetett igét. Az ünnepséget Muzsnay Árpád, a Kölcsey Kör elnöke nyitotta meg, majd Gheorghe Buhoi, a falu polgármestere üdvözölte a megjelenteket. Beszédet mondott Riedl Rudolf prefektus, Tabajdi Csaba államtitkár, George Vulturescu költő is hitet tett Ady Endre életműve mellett, majd Tőkés László, és Riedl Rudolf prefektus, Dobos László, a Magyarok Világszövetsége kárpát-medencei elnöke, Tőkés László református, Tempfli József katolikus és Mózes Árpád evangélikus püspök és Varga Domokos budapesti író. A koszorúzók között volt, többek között,.Bitay Károly kolozsvári főkonzul is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26., Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24./ Nov. 22-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájánál koszorúztak. Visnyai Csaba, a helybeli RMDSZ-elnök, Oprea Dorei, Nagykároly polgármestere és Végh Balázs Béla tanár, a Nagykároly és Vidéke szerkesztője mondott beszédet. A koszorúzók között voltak a két helyi társaság /Kaffka Margit Művelődési Társaság és Pietas Keresztény Kulturális Egyesület/ képviselő is. /Szatmári Friss Újság, nov. 24./1997. november 29.
A tárgyilagos történetírásnak az 1956-os forradalom erdélyi eseményeit tekintve még nem jött el az ideje, állapította meg Sipos Gábor történész, az Erdélyi Református Egyházkerület levéltárosa, akivel Aniszi Kálmán beszélgetett. A rendelkezésre álló anyagot máris rostálni kell, mert a Securitate iratait csak nagy óvatossággal szabad használni. "Ötvenhatban eggyé vált a nemzet." Sepsiszentgyörgyön is felvonultak magyar zászlókkal a forradalom hírére. Hubecz Márton könyvelő börtönbe is került miatta. Le is ülte büntetését. Sokan forradalmi verseket másoltak, adtak tovább. Dobri János kolozsvári lelkész, aki 1940 őszétől újjászervezte a cserkészetet, 1956-ban a forradalmi versek egyik fő terjesztője volt. Ugyanígy Molnár Dezső kolozsvári lelkész, Dobainé Varga Piroska, Bányai Miklósné és sokan mások. 1956-ban újra felvetették az erdélyi magyar értelmiségiek Erdély helyzetét. Úgy érezték, emlékiratban a világ elé kell tárni a lehetséges megoldásokat: független Erdély, Erdély megosztása, illetve a Erdély teljes egészében kerüljön Magyarországhoz. Dobai István nemzetközi jogász Komáromi József matematikatanárral készítette a memorandumot, melynek szövegét Varga László református lelkész, Bereczki András és Gazda Ferenc tudományos kutatók ismerték a legjobban. Dobai István elvitte a memorandumot Márton Áronhoz, aki helyeselte a memorandumot, mert ő a Szent István-i Magyarország híve. Márton Árontól hazafele tartott Dobai István, amikor letartóztatták, megtalálták nála az emlékirat egy példányát. Az egyik szekus rögtön azt mondta: ez az - tehát tudtak róla. Ezután letartóztatták a többieket is. Sokáig az a hír járta, hogy Dobai azonnal kiadta a közreműködők nevét. Sipos Gábor cáfolta ezt a változatot. A perben nagyon súlyos ítéletek születtek, de halálos ítélet nem volt. Az emlékirat teljes szövegét még nem közölték sehol. A Dobai-Varga-per, másnéven ENSZ-per volt a legfontosabb megmozdulása az erdélyi magyarságnak ötvenhatban. Ezt a kezdeményezést a hatalom megtörte, de azt tudják, hogy az egyes változatokra kik szavaztak. A független Erdély mellett voltak a szociáldemokraták: Jordáky Lajos, Pásztai Géza, Nagy Géza és mások. Erdély Magyarországhoz tartozásának eszméje mellett tett hitet Márton Áron püspök és az idősebb nemzedék. Erdély igazságos megoszlása mellett állt ki a többség, Dobai István, Varga László, Kertész Gábor zilahi ügyvéd, a per egyik vádlottja. Annak, hogy Erdély Romániánál maradjon, csak a kollaboránsok voltak a pártolói.- A perben a vádlottak bátran viselkedtek. Később másokat is letartóztattak és a Dobai-csoporthoz csatoltak, köztük volt László Dezső kolozsvári lelkész, akit azért vittek el, mert esélyes lett volna a közelgő püspökválasztás. A börtönben a per több elítéltje meghalt. Szekeres Nagy József éhen halt a börtönben, Dobai István és Varga László többször volt a halál szélén. Hét év után kikerültek a börtönből a per elítéltjei. Beszélni kell még az érmihályfalvi csoportról. Itt már nem volt kézzelfogható vádpont, mint a másik perben a memorandum. Ebben a perben halálos ítélet is született, Sas Kálmán érmihályfalvi lelkészt kivégezték. Ez a per az erdélyi magyarság megfélemlítését szolgálta. /Aniszi Kálmán: 1956 - Erdély. = Kapu (Budapest), okt., újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 29-30./1997. december 2.
Horn Gyula miniszterelnök rábólintott arra, olvasható az Erdélyi Naplóban, hogy Kolozsváron nincs helye magyar állami egyetemnek. "Horn Gyula hithű internacionalistaként helyeselte Victor Ciorbea miniszterelnök Victor Ciorbea multikulturális blabláját." A "militánsan balliberális" Bíró Béla kifejtette a Brassói Lapokban: "Ha ma a Bolyairól lemondunk, egykor talán a Babes-Bolyai Egyetem magyar tagozata is visszanyerheti egykori súlyát és szerepét." A budapesti kormánykörökhöz közel álló publicista írása azt látszik igazolni, hogy a magyar miniszterelnök lemondó beleegyezése korántsem volt elszólás. Az Erdélyi Napló főszerkesztője ugyanígy elítéli Horváth Alpárt, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő főszerkesztőjét, aki szerint nem kell magyar egyetem Kolozsvárra, inkább Székelyföldön kellene megindítani azt. /D. L [Dénes László]: Gyanús csönd. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 2./ Bíró Béla cikke: Brassói Lapok, okt. 31.1997. december 3.
Erdélyi tárlat címmel nyílik csoportos kiállítás dec. 3-án Budapesten, a Vármegye Galériában. A tárlaton tíz - közöttük székelyudvarhelyi, marosújvári, csíkszeredai, kolozsvári, szovátai, marosvásárhelyi, korondi, valamint nagybányai - alkotó munkáját tekinthetik meg az érdeklődők. A bemutatóra Bíró Gábor festő; Botár Edit díszlettervező, textilművész, festő; Botár László festő; Kádár T. Tibor festő-szobrász, Kusztos Endre festő-grafikus; Orbán Sándor festő; Páll Lajos festő-keramikus és költő; Pócsai András festő; Szilágyi Géza festő, valamint Tőrös Gábor szobrász hozta el műveit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./ Az erdélyi művészek fővárosi galériája több mint hat esztendővel ezelőtt nyitotta meg kapuját, az V. kerületi Vármegye utca 11. szám alatt.1997. december 6.
Dec. 6-án tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban. Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya előadója beszámolt a Romániai Ifjúsági Tanács megyei fiókjainak alakuló üléseiről, majd nyilatkozatot fogadtak el, melyben szorgalmazzák találkozó létrejöttét azok között a szervezetek között, amelyek nem fogadták el az ifjúságügyi minisztérium által javasolt alapszabályzatot. A határon túli magyar ifjúsági szervezetek budapesti irodájának megnyitójáról, valamint az irodával kapcsolatos szervezési kérdésekről Kali Zoltán, a MIT elnöke tartott ismertetőt. A résztvevők beszámolót hallgattak meg a Magyar Ifjúsági Világszövetség Erdélyi Tanácsának megalakulásáról; ebből kiderült, hogy a MIVET elsősorban nem képviseleti fórumként, hanem az információáramlást elősegítő, szakmai jellegű szervezetként kíván működni. Az idei Romániai Magyar Ifjúsági Csúcstalálkozó sikerére való tekintettel a MIT pályázatot hirdetett meg az 1998-as csúcstalálkozó megszervezésére, melynek 1998. február 21-i határideje megegyezik a következő MIT-küldöttgyűlés dátumával. A MIT küldöttgyűlését követően a magyar ifjúsági szervezetek képviselői találkoztak Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, aki ismertette a jelenlegi politikai helyzetet, és válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Elmondotta, hogy a kormányátalakítással az RMDSZ államtitkárainak száma nem csökken. A tanügyi törvény vitájával kapcsolatban Markó Béla beszámolt arról, hogy a koalíció pártvezetői ismét elkötelezték magukat a sürgősségi kormányrendelet eredeti formája mellett, kivételt képez a történelem és földrajz oktatása, amellyel kapcsolatban továbbra is fennállnak a nézetkülönbségek. A találkozó része az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya által kezdeményezett rendezvénysorozatnak, amelynek célja lehetőséget teremteni a közösség ügyei iránt érdeklődő fiatalok számára, hogy eszmecserét folytathassanak a szövetség vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./