udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6109 találat lapozás: 1-30 ... 4201-4230 | 4231-4260 | 4261-4290 ... 6091-6109

Helymutató: Budapest

2002. június 29.

A sepsiszentgyörgyi születésű, nagyajtai nevelkedésű Moyses Márton mindössze 29 éves életének történetét legfőképpen a mellette mindvégig kitartó húga, Moyses Éva ismerte. 1970. február 13-án Moyses Márton felgyújtotta magát Brassóban, a Román Kommunista Párt székháza előtt. 1969 telén a prágai egyetemi hallgató, Jan Palach, majd néhány napra rá Budapesten a Nemzeti Múzeum lépcsőin a középiskolás Bauer Sándor, egy év múlva pedig Moyses Márton felgyújtotta magát. Ezt tette a brassói Liviu Babes is 1989-ben, Brassó-Pojánán. - Moyses Márton egyetemi hallgatót 1960-ban tartóztatta le a Securitate. A kiváló képességű fiatalembert a matematikatudományok, az irodalom, a folklórkutatás, a társadalomfilozófia, az atomfizika mellett különféle találmányok is foglalkoztatták. Az 1956-os magyar forradalom idején a baróti gimnáziumból megszökve nekivágott negyedmagával a román—magyar határnak, hogy a szabadságharc oldalára szegődjön. Moyzes 1962-ben kiszabadult a börtönből, nem folytathatta tanulmányait, sőt, állami munkahelyet sem kaphatott, hanem a nagyajtai kollektív gazdaságba kényszerítették napszámosnak. A lap két részletet közölt a Moyses Márton kálváriáját összeállítani igyekvő, Bűn volt a szó című kötetből. 1960. decemberében Moyzes a marosvásárhelyi Securitate egyik kihallgatója előtt elismerte, hogy ő írta a Holnap forradalom című verset, továbbá a Szomorú beszéd magamról (Barátomnak) és az Igaz emberséggel ölni címűt. Moyzes a börtönben levágta a nyelvét, mert olyasmire kényszerítették, hogy mondja azt, amit nem csinált. Erre a kegyetlenül, érzéstelenítés nélkül visszavarrták a nyelvét. Az öncsonkítás 1962. szeptember 28-án történt. - Moyses Mártont a Szovjet Kommunista Párt Központi Vezetőségéhez Moszkvába írt levelében /1969-ben/ az erdélyi magyarság kérdését is felvetette: Erdély 1944 utáni kérdése olyan problémát jelenthet, amely ,,a kommunista tábor egységét veszélyeztető tényezővé válhat". ,,Az 1944 után kialakult helyzet marxista elemzését sem a romániai, sem a magyarországi kommunisták nem végezték el (Ezért a felelősség kölcsönös.)". Mindkét állam kommunista vezetőségének oda kell hatnia, hogy megkülönböztetett barátság alakuljon ki Románia és Magyarország között, hogy a két állam között levő határ váljon adminisztratív határrá, ne legyen politikai határ, javasolta. - Moyses Márton folklórgyűjtéssel is foglalkozott. ,,A válogatásnál arra törekedtem, hogy olyan termékeket mutassak be, amelyeket a Konsza-gyűjtemény nem közöl (sok esetben a Vadrózsák sem)" — írta. /Benkő Levente: Bűn volt a szó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 28., jún. 29./

2002. április 30.

A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt. Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.” /Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2002. április 30.

A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt. Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.” /Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./

2004. január 3.

Szilveszter este úgy megtelt a szatmárnémeti Északi Színház, hogy még pótszékeket is elő kellett venni. A darabot megelőzte a híre: szerzője, Sárossy Szüle Mihály, aki 1922–től színészként és rendezőként dolgozott budapesti, majd vidéki színházaknál. 1927–ben amerikai vendégszereplésre indult, majd operettszínházat alapított New Yorkban, amelyet 1934–ig, hazatéréséig vezetett. Itthon ismét játszott, rendezett, színházat igazgatott, darabokat, sőt könyveket írt. 1946–tól ugyanazt folytatta New Yorkban, később egy ottani magyarlakta vidékeket járó vándortársulat vezetőjeként, majd Miamiban, ahol ismét létrehozza a saját színházát, melyben magyarországi művészek vendégjátékát is megszervezte. 1982–ben megírta – barátja, Jávor Pál személyéhez kötötten – az amerikai magyar színjátszás történetét. Végül hazatért, Budapesten halt meg, 1992–ben. Sárossy Szüle Mihály Egy bolond százat csinál című zenés komédiájából film is készült, ifjabb Latabár Kálmán főszereplésével, amelyet Budapesten 1944 végéig vetítettek, hatalmas sikerrel. Annak ellenére, hogy a történet látszólag semmivel nem több a kor filléres regényeinél. /Báthory Éva: Szilveszter a színházban. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 3./

2004. január 5.

Budapesten 2003 végén átadták az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesülete által adományozott Szongott Kristóf-díjat. Ezúttal két Kis-Szamos menti értelmiségi nyerte el a magas kitüntetést: Gabányi János tanárnak post mortem ítélték oda az értékes díjat, elismerve ezzel több mint öt évtizedes tanügyi, cserkész- és művelődéstörténeti tevékenységét. A másik kitüntetett Lengyel Ákosné néprajzkutató, akit a szamosújvári és mezőségi tárgyi emlékek, a helybeli örmény-katolikus temető kriptáinak állagmegóvása, a szamosújvári-válaszúti magyar szórványközpont megsegítése terén kifejtett munkájáért kapta a díjat. /Erkedi Csaba: Szamosújvári néprajzkutatók kitüntetése. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2004. január 6.

Január 5-én az oktatási-nevelési támogatások 2003–2004-es évre szóló romániai folyósításáról írt alá együttműködési megállapodást Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke és Kelemen Hunor, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének képviselője, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke Budapesten. Romániában a támogatást az Iskola Alapítvány juttatja el az érintettekhez. Bálint-Pataki József elmondta, hogy az idei büdzsében 1,7 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Hozzátette: tavaly Erdélyben körülbelül egymilliárd forintot fordítottak oktatási-nevelési támogatásra ott, ahol legalább két gyermek részesült magyar nyelvű oktatásban, és ezt a szülők igényelték, azonban idéntől a segítségnyújtás minden magyarul tanuló gyermekre kiterjed, így ennek az összegnek várhatóan a duplájára lesz szükség. Kárpátalján összesen mintegy 274 millió forintot, Vajdaságban 181 millió forintot, Szlovéniában 1 millió 839 ezer forintot, Horvátországban 5 millió forintot osztottak szét. A hivatal elnöke január végéig határozza meg az általános és középiskolások esetében a tankönyv- és taneszköz-támogatás összegét, illetve új elemként az egyetemisták, főiskolások esetében a tankönyv- és jegyzettámogatást. Előreláthatólag 2400 forint körül lesz a tankönyv- és taneszköz-támogatás, és 2500–3000 forint az egyetemisták tankönyv- és jegyzettámogatásának összege. Az egy tanulóra jutó támogatás összege húszezer forint. Tavaly 1,2 milliárd állt rendelkezésre tankönyv- és taneszköz-támogatásra, amelyet további mintegy 300 millió forinttal egészítettek ki a beérkezett igények alapján. A keretösszegből több mint 38 ezer fiatal támogatására nyílt lehetőség, akiknek a száma becslések szerint idén várhatóan a 70 ezret is meghaladja. A pályázati űrlapokat a státusirodákban lehet igényelni. /1,7 milliárd forint a magyarul tanuló fiataloknak. Megállapodás az oktatási támogatások romániai folyósításáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2004. január 6.

Legkésőbb 2004. febr. 15-ig vissza kell fizetnie az Illyés Közalapítvány (IKA) számlájára a Székelyudvarhelyért Alapítványnak azt a 163 ezer eurót, amelyből két évvel ezelőtt egy kétszobás ingatlant vásárolt a városban működő civil szervezetek részére. Az IKA január 5-i döntését azután hozta meg, hogy kiderült: a pályázati cél nem teljesült. A Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester által elnökölt alapítvány politikai leszámolást sejt a döntés mögött, mivel a pályázat elszámolását az IKA még tavaly márciusban elfogadta. A pénzből a Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester elnökölte szervezet egy kétszobás házat vásárolt, melyben a városban működő négy civil szervezet számára létesítettek volna irodákat. Az összeg elköltéséről elszámolást juttattak el az IKA budapesti irodájába, ahonnan 2003. március 21-én levelet küldtek a Székelyudvarhelyért Alapítványnak: ebben arról értesítik őket, hogy elszámolásukat elfogadták, a pályázó alapítványnak pedig a továbbiakban elszámolási kötelezettsége nincs. Miután az Erdélyi Riport hetilap tavaly terjedelmes tényfeltáró riportban számolt be arról, hogy az ingatlant a reális ár tízszereséért vásárolta meg a Székelyudvarhelyért Alapítvány, az IKA bizottságot küldött a helyszínre, hogy a pályázati cél megvalósulását ellenőrizze. Ekkor kiderült, hogy a pályázati cél nem teljesült, az ingatlanban nem működnek irodák. „A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs. A kuratóriumnak joga van ilyen döntést hozni akkor is, ha az elszámolás már megtörtént” – nyilatkozta Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány kuratóriumának titkára. Arra a kérdésre, hogy mit tesznek abban az esetben, ha a Székelyudvarhelyért Alapítvány nem tesz eleget a felszólításnak, Laborczi azt válaszolta, hogy a kuratórium mérlegelni fogja a további lépések megtételét. „Elképzelhetőnek tartom, hogy a kuratórium ebben az esetben az IKA felügyeletét ellátó politikai államtitkárhoz fordul” – tette hozzá a kuratórium titkára. Orbán Attila, a Székelyudvarhelyért Alapítvány igazgatója a Krónika laptól értesült a döntésről. „A pénzt visszafizetni nem lehet, hiszen azt a pályázatnak megfelelően elköltöttük, az elszámolásunkat pedig elfogadták” – nyilatkozta. Orbán Attila jóhírnév-rontás vádjával indítana pert az IKA ellen. A pályázat szerint a megvásárolandó ingatlanban négy, „Székelyudvarhely és környéke civil életében meghatározó szerepet betöltő szervezetnek” kellett volna helyet kapnia: a Székelyudvarhelyért Alapítványnak, a CIVITAS Alapítványnak a Polgári Társadalomért, az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetségének és a SZINFÓ Ifjúsági és Tanácsadó Irodának. A központnak ezenkívül egy tárgyaló- és egy szemináriumteremmel kellett volna a térség mintegy 65 működő civil szervezetének rendelkezésére állnia. Az Erdélyi Riport hetilap szerint a négy szervezet nehezen fér el a tárgyaló- és szemináriumteremmel együtt 120 négyzetméteren, két szobában. A lap sejtetni engedte, hogy a reális érték megvásárolt ingatlan vételárának csak töredéke jutott az eladóhoz; ily módon – állítják – Szász Jenő alapítványa csalás gyanújába keveredett. /Lukács János: Vissza kell fizetni a 163 ezer eurót. = Krónika (Kolozsvár), jan. 6./

2004. január 6.

Az év végén ünnepi megemlékezést szerveztek Budapesten abból az alkalomból, hogy tíz évvel ezelőtt hozták létre a Kézfogás Alapítványt, mely később Új Kézfogás néven átalakult közalapítvánnyá. Pécsi Ferenc szatmári parlamenti képviselő elmondta, hogy jelen volt az RMDSZ szinte egész vezérkara, csodálkozott is ezen az erődemonstráción. Az ünnepi megemlékezés után szakmai tanácskozás volt. Szatmár megyében az Új Kézfogás Közalapítvány segítségével valósíthattak meg nem egy elgondolást. A támogatásnak köszönhetően a Magyarország határain kívül élő magyarság mintegy 30 ezer új munkahelyet létesíthetett. Pécsi arról beszélt a tanácskozáson, hogy a kétoldalú együttműködésre alapozott vállalkozások támogatásánál figyelembe kellene venni a PHARE-kiírásokat is. Az Új Kézfogás Közalapítvány vezetősége vállalta, hogy minden javaslatot összpontosít. Nehezményezte a jelenlévők többsége, hogy az RMDSZ-vezetők szinte rátelepedtek az összejövetelre, figyelembe sem vették: az itt lévők immár tíz esztendeje dolgoznak a vállalkozások beindításán és fejlesztésén. Pécsi például az RMDSZ vezetőségét még évekkel ezelőtt írásban kérte: segítsen beindítani minden erdélyi megyében a vállalkozásfejlesztési központokat, de akkor süket fülekre talált. Elterjedt a hír, mely szerint egyes politikai pártok befolyásolni szeretnék a kuratóriumot és annak elnökét, hogy ne támogassa azokat a vállalkozásfejlesztési központokat és vezetőiket, akik a hatalmi csoportosulásokkal szemben ellenzéki szerepet játszanak. Lábody László elnöknek erre az volt a válasza, hogy az új kuratórium is az alapító okirat szerint fog eljárni: csak a szakmai kritériumokat fogja alapul venni és nem enged semmilyen politika nyomásnak. /Román Győző: Vonz a pénz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 6./

2004. január 9.

Szilágyi Domokos (1938-1976) erdélyi költő Plugor Sándor (1940-1999) grafikusművész rajzaival illusztrált Öregek könyve című, 1976-ban Bukarestben közreadott verseskönyvének a hasonmás kiadását jelentette meg a veszprémi Kollázs Kiadó, amely a magyar kultúra napja tiszteletére január 22-én Sepsiszentgyörgyön, Kolozsvárott, Budapesten és Veszprémben mutatja be a kötetet. – A kötet nem jelenhetett volna meg Horváth Balázs veszprémi országgyűlési képviselő támogatása nélkül – jelezte Nagy Károly, a könyvkiadó vezetője. /Szilágyi Domokos hasonmás–kötete a magyar kultúra napjára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 9./

2004. január 12.

Budapesten a magyarul tanuló fiataloknak szánt 1,7 milliárd forint támogatás romániai folyósításáról megállapodást írt alá Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, valamint Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány kuratóriumának elnöke. Kelemen Hunort, a pályázás részleteiről nyilatkozott. Elmondta, hogy a pályázatot meghirdetik, a jelentkezési lapokat begyűjtik, elbírálják, és a pénzeket eljuttatják az arra jogosultaknak – ez mind az Iskola Alapítvány feladata és felelőssége Romániában. A magyarul tanuló diákok száma Romániában az 2002–2003-as évben 144 ezer főt számlált. /Dobre Nóra: Indulhat a 2003–2004-es oktatási pályázat! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 12./

2004. január 12.

Gecse Géza /Budapest/ ismert rádióriporter és történész Állam és nemzet a rendszerváltás után címmel jelentette meg az általa készített riportokat. Elsősorban a határokon túl élő magyarokról esik szó ezekben a beszélgetésekben. A kötetet január 15-én, mutatják be Kolozsváron, a Gaudeamus könyvesboltban. /Szempontok és nézőpontok. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 12./

2004. január 13.

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kinyilvánítja igényét, hogy Románia EU-csatlakozásának előzetes feltételeként kezeljék Székelyföld autonómiájának kérdését – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke január 12-én Budapesten, miután Németh Zsolt fideszes képviselővel tárgyalt. Az SZNT autonómiatörekvései nem különböznek az RMDSZ 1993-ban megfogalmazott hármas autonómiakoncepciójától – mondta Csapó József. Hozzátette: amióta az RMDSZ 1996 nyarán kormányzati szerepet vállalt, az autonómiatörekvéseket nem tudta kellőképpen képviselni. Mint elhangzott, legkésőbb február közepéig a román parlament elé terjesztik a székelyföldi autonómiáról szóló törvénytervezetet. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke közölte: támogatja, hogy a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) következő ülésére az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és az SZNT képviselőit is hívják meg. "Január 17-re összehívtam a Székely Nemzeti Tanácsot a módosított és kiegészített autonómiastatútum jóváhagyására" – jelentette ki Csapó József, az SZNT elnöke. Csapó József elmondta: a román szenátus és képviselőház frakcióvezetői mellett a magyar parlament frakcióvezetőit egyaránt megkeresték az autonómia ügyének támogatása érdekében, és utóbbiak közül egyelőre csak a Fidesz reagált erre. "Az SZNT alkotmányos, a demokráciákra jellemző eszközöket használ és csakis azokat" – szögezte le a szervezet vezetője. Csapó József közölte, hogy az SZNT vezetői az RMDSZ parlamenti frakcióvezetőivel is találkoztak, és ismertették álláspontjukat az autonómiáról. Azzal kapcsolatban, hogy Kovács László külügyminiszter egy néhány héttel ezelőtti nyilatkozatában "veszélyesnek" tartotta, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az SZNT "bizonyos értelemben az RMDSZ belső ellenzékeként jött létre", Csapó József azt mondta: ha valaki meg akar maradni szülőföldjén őshonosként, tényleges egyenlőségben, akkor nem mondhat le arról, hogy saját kebeléből választott elöljárók révén saját sorsáról döntsön. "Az autonómiáért való küzdelmet nem szabad olyan politikai eszközként felhasználni, ami megoszthat egy közösséget" – fűzte hozzá. Németh Zsolt fontosnak nevezte, hogy a magyar kormányzat "világosan és egyértelműen kötelezze el magát az autonómia támogatása mellett". Egyben felajánlotta, hogy a Fidesz nemzetközi kapcsolatain keresztül támogatni fogja az autonómia ügyét. A fideszes képviselő azt is rendkívül lényegesnek tartja, hogy "a román hatalom szüntesse be mindazok zaklatását, akik Erdélyben kiállnak az autonómia mellett". Kitért arra, hogy az SZNT tavaly októberi megalakulását "olyan atrocitások kísérték, amelyek ellentétben állnak az alapvető európai normákkal". "Támogatjuk Románia EU-csatlakozását, Bukarestnek pedig meg kell felelnie az alapvető demokratikus európai normáknak, így például a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadságának" – mondta Németh Zsolt. Megjegyezte, hogy az SZNT az európai szervezetek ajánlásai alapján jár el. Ennek kapcsán arra is kitért, hogy az Európa Tanácsban nemrég az európai autonómia charta kidolgozására tettek javaslatot. /Németh–Csapó megbeszélés Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2004. január 13.

Telt ház előtt mutatták be január 11-én, vasárnap Párizsban a Lucernaire Színházban Samuel Beckett Játék című színművének Tompa Gábor rendezésében színpadra állított magyar nyelvű előadását, a Kolozsvári Magyar Színház és a budapesti Thália közös produkcióját. Tompa Gábor elmondta, hogy a Beckett-mű egy éven belül a második produkció, amelyet a Tháliával közösen hoztak tető alá, s havonta többször is műsorra tűzik Kolozsvárott, illetve Budapesten. /A Játék Párizsban. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2004. január 13.

Jancsó Árpád temesvári mérnök magyar és román nyelvű szakmunkái a bánsági utak és hidak történetéről, útügyi szakszótára, franciaországi úti jegyzetei élvezetes olvasmányok. Most rendhagyó könyvvel áll elő: albumot készít Temesvár több évszázados ábrázolásaiból. Nemcsak a metszeteket fogja publikálni, hanem a könyvek vagy lapok eredeti kiadásainak címlapmásolatát is, amelyben az ábrázolások fellelhetők. A kiadvány anyagának nagy részét Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban és az Országos Széchényi Könyvtárban találta. Jancsó Árpád a Mirton Könyvkiadóval folytat tárgyalásokat, várhatóan februárban napvilágot lát a könyv. A szerző jelenleg az anyagi eszközök előteremtésén dolgozik. A négynyelvű könyvbe díszes ex libriseket iktat be a jelentősebb támogatók részére. /Szekernyés Irén: Temesvár több száz éves metszeteken. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 13./

2004. január 14.

Az Oktatási Minisztérium (OM) a határon túli magyar oktatás támogatására 1,365 milliárd forintot irányozott elő az elmúlt évben, 2004-ben ez a keret két milliárd forint körül van. Az idén az OM a legfontosabb feladatának a szórványvidékeken történő magyar oktatás támogatását tekinti. Ugyanakkor a hazai állami egyetemeken dolgozó magyar oktatók továbbképzését is finanszírozza. Egy magyarországi kormányrendelet értelmében tavalytól az erdélyi pedagógusok egyénileg is jelentkezhettek az anyaországi programokra. A gond viszont az volt, hogy ezeket a tanfolyamokat tanév közben szervezték, csak 45 határon túli pedagógus vett részt anyaországi tanfolyamokon. A 2004-re vonatkozó pályázati kiírások január közepétől jelennek meg a minisztérium honlapján, amelynek a címe: www.OM.hu. Március 15-ig lehet majd jelentkezni. Ettől az évtől a határon túli magyar pedagógusok évente 14 ezer forint értékben ingyenesen szakkönyveket kaphatnak. A szaktárca két könyvkereskedéssel: a budapesti Kódex és a szegedi Kazinczy Ferenc Könyvesbolttal kötött erre vonatkozó szerződést, ott lehet majd válogatni. A könyveket személyesen lehet átvenni, illetve egy személy még egy másik tanárnak adhat megbízást. A OM idén nagyobb összeget áldoz a Julianus testvériskola programra, főként az azonos földrajzi régiókban levő magyar, illetve határon túli magyar tanintézetek együttműködését szorgalmazza. Arra is figyelnek, hogy tankönyvíró műhelyeket támogassanak. /(Máthé Éva): Ingyenes szakkönyvek magyar pedagógusoknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2004. január 14.

A Korunk folyóirat a 2004. esztendővel kezdődően kiemelten jutalmazni kívánja egy-egy munkatársát, aki fontos szerepet vállal a folyóirat munkájában. A jelképes kulcsot, Korunk Kulcsát a szerkesztőség első alkalommal Tettamanti Béla Budapesten élő grafikusnak ítélte. Tettamanti 1991 januárja óta közel kétszáz rajzával volt és van jelen a lapban. Munkái szerepeltek a Korunk Galériában (Kolozsvár, 1996) és a Műcsarnokban szervezett Korunk-esten (Budapest, 1998). – A Kulcs átadására 2004 februárjában, a Korunk szerkesztőségében kerül sor. /Korunk Kulcsa. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 14./

2004. január 14.

Január 9-én a bukaresti Calvineumban a Koós Ferenc Kör megtartotta ez évi első gyűlését, melynek keretén belül Reinhart Erzsébet mutatta be az általa szerkesztett és tavaly a Magyar Tudományos Akadémia kiadásában Budapesten megjelent magyar–román és román–magyar szótárt. A szótár mintegy 20.000 címszót tartalmaz, melyek összeállításánál a különböző szavak legalább két-három szinonímájának megadására törekedtek. /Gáspár Hajnal: Új kétnyelvű szótár jelent meg. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

2004. január 14.

Jan. 13-án őrizetbe vették D. Miklóst és M. Richárdot, akiket azzal gyanúsít a rendőrség, hogy ők égették el az izraeli zászlót január 11-én, vasárnap, a Tilos Rádió elleni tüntetésen – jelentették be a Budapesti Rendőr-főkapitányság sajtótájékoztatóján. A férfiakat a rendőrségi nyilvántartás segítségével találták meg. /Őrizetben a zászlóégetés-ügy gyanúsítottjai. = Krónika (Kolozsvár), jan.14./

2004. január 16.

Közös nemzetstratégia kidolgozását és a határon túli magyar szervezetek egységes támogatását kéri Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a magyarországi értelmiségtől. A Heti Válaszban, illetve az Élet és Irodalomban egyidejűleg megjelenő nyílt levelet külön is elküldi az államfőnek, a kormányfőnek, az Országgyűlés elnökének, a parlamenti pártok elnökeinek, az MTA elnökének és számos vezető értelmiséginek. /Markó Béla: Egy magyar-magyar egyetértés esélyeiről. = Heti Válasz (Budapest), 2004. január 16., Élet és Irodalom, jan. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2004. január 16.

A Tilos Rádióban gyalázkodóan beszélt egy magáról megfeledkezett bemondó, ezért azután Budapesten 2004 januárjában „nem zsidót, csak zsidó – akarom mondani már csak izraeli – zászlót égetnek.” – írta Sebestyén Mihály. Erdély nem maradt ment a magyarországi pártcsatározásoktól és megosztásoktól, és bejött „importként a magyarországi antiszemitizmus.” Vannak ilyenek és olyanok, „mint egy igazi, nagy nemzetben, hiszen a Kövér Lászlók, akik a nemzet tudatalattijában zaccosodó (ócska) nézeteket szokták kifejezni, megjelentek, működnek, fáradságot nem ismerve, ahol csak lehet.” A karácsony ma mindenkié, hangoztatja folyton a média. Sebestyén Mihály hozzátette: „Egyeseket mégis ingerel. Főleg olyanokat, akik azt hiszik, hogy a demokrácia és szólásszabadság a tolerancia semmibevételét is megengedi.” Sebestyén szerint túl nagy volt az ellenzajongás, hiszen a Tilos Rádió egy a sok magyar rádió közül. /Sebestyén Mihály: Zászlóégetés ellen való. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 16./

2004. január 19.

„Az RMDSZ keresztbe fog tenni mindenkinek, aki ellene dolgozik, rontja az RMDSZ esélyeit, és rosszat akar tenni a magyarságnak” – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Ez arra utal, hogy az RMDSZ vezetői félnek. Közel másfél évtizeden keresztül az erdélyi magyar nemzetközösség sorsát legjobb belátásuk szerint alakíthatták, élvezik a bukaresti és a budapesti kormányok támogatását, döntési jogkörrel bírnak a jelentősebb pénzosztó intézmények kuratóriumaiban – és mégis félnek – írta Zilahi Imre. /Zilahi Imre: RMDSZ mindenekfölött? = Krónika (Kolozsvár), jan.19./

2004. január 20.

Markó Béla tanulmányáról vitáztak január 19-én a budapesti Teleki László Alapítvány találkozóján. „Ez az első alkalom, hogy egy politikus nyíltan kimondja azt, amire eddig csak utalások történtek: Magyarországnak nincs egységes nemzetstratégiája” – jellemezte Kántor Zoltán, a budapesti Teleki László László Alapítvány kutatója Markó Béla RMDSZ-elnök tanulmányát, melyben a magyarországi értelmiséget szólítja meg. A szervezők szándékosan nem politikusokat hívtak meg, hanem a kisebbségi kérdéssel régóta foglalkozó szakértőket. Markó Béla vitaindítóját követően a felkért szakértők az RMDSZ-elnök által felvetett kérdésekre reflektáltak. Balogh András elmondta, meglátása szerint az utóbbi években szűnt meg az a konszenzus, amely a magyarországi pártok között a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekben a kilencvenes években létezett. Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének vezetője és Szász Zoltán, az MTA Történelemtudományi Intézetének kutatója nem értettek egyet a Markó-tanulmány azon tételével, miszerint az erdélyi magyarság megosztottsága magyarországi sugallatra alakult ki. „Egy másfél milliós közösségtől nem várható el, hogy az azt alkotó valamennyi egyén azonos véleményen legyen bármilyen kérdésben. A megegyezéshez szükséges minimumot ennek a pluralizmusnak a keretében kellene megtalálni” – hangsúlyozták a felkért szakértők. A jelen levők egyetértettek a közös nemzetstratégia kialakításának szükségességében, ennek gyakorlati megvalósíthatóságával kapcsolatban többnyire szkeptikusnak mutatkoztak. /Salamon Márton László: Kerekasztal a nemzetstratégiáról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 20./

2004. január 20.

Az RMDSZ elemzése szerint Erdélyben 14–15 százalékra tehető azoknak az aránya, akik magyar állampolgárság birtokában áttelepülnének, írta a Népszabadság. A lap szerint ha a kettős állampolgárság migrációs hatásairól Budapesten készülő tanulmány következtetése is ez lenne, az kínos politikai helyzetet szülne. A kettős állampolgárság hívei ugyanis csak olyan következtetést hajlandók elfogadni, amely szerint az állampolgárság megadása szülőföldjükön tartja a határon túli magyarokat. A vajdasági magyarok úgy nyilatkoztak: ha a tanulmány tömeges áttelepülést jósol, nem a valós tényeken alapul. "Ötvenezer aláírást gyűjtöttünk a kettős állampolgárság támogatására, aminél jobb hatástanulmányt el sem lehet képzelni" – mondta a VMSZ képviselője. A Külügyminisztérium hatástanulmányát a Magyar Állandó Értekezlet februári ülésén hozzák nyilvánosságra. /(b): Kettős állampolgárság: Milyen következménnyel járna? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 20./

2004. január 20.

Az elmúlt nyáron Gyergyószentmiklós főtéri parkjának szemetesládáin megjelentek a székely rovásírásos feliratok, Forró Edit meghirdette a szövegek megfejtésének versenyét. Forró Edit diplomáciai tanulmányokat folytató egyetemi hallgató Budapesten. Elmondta, ha a megadott dátumig nem érkezik Gyergyóból teljes megfejtés, kiterjeszti nemzetközi szintű versenyre, hogy minél több ember érdeklődését felkeltse a rovásírás és Gyergyószentmiklós iránt. Forró Edit elhatározta, hogy jún. 4-én elindul gyalog Gyergyószentmiklósról Hágába, azon a napon indul, amikor a trianoni szerződést aláírták, erre emlékezve, (emlékeztetve), hogy a hit, remény, és szeretet jegyében erőt gyűjtsön megbocsátani a sok fájdalmat és sérelmet, ami igazságtalanul ért bennünket – mondta Forró Edit. /Gál Éva Emese: Különös kezdeményezések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

2004. január 22.

Hatalmas keresztet készül állítani a Brassó megyei önkormányzat a megyeszékhely közeli Cenk-tetőre. A hegyen 1916-ig egy magyar honfoglaló szobra állt, ezt a beözönlő román seregek felrobbantották. A brassói magyarok köztudatában a Cenk a századelőn felrobbantott honfoglaló magyar harcos szobra által sugallt szellemiséget őrzi mindmáig. Aranyosi István, a brassói kulturális bizottság RMDSZ-es tagja elmondta, szó sincs arról, hogy a kereszt az egykori műemlék helyére épülne, sőt elképzelhető, hogy a későbbiekben a hegyoldalban megtalálható kövekből az egykori szobor 24 méter magas talapzatát is rekonstruálják. A köztudatban Árpád-szoborként élő, de valójában honfoglaló magyart ábrázoló, 10 méter átmérőjű kör alakú oszlopon álló alkotást Jankovics Gyula budapesti művész készítette a millenniumi megemlékezések alkalmából. Bár a szobor az 1913-as robbantást túlélte, még ugyanabban az évben, szilveszter éjjelén egy szélvihar ledöntötte, majd 1916-ban a román katonák újra felrobbantották. A többszöri merénylet után a 3,5 méter magas szoborból mindössze a fej maradt meg, ezt jelenleg az evangélikus egyház parókiáján őrzik. /Dénes Jónás: Stilizált kereszt a cenki honfoglaló helyén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2004. január 23.

Január 22-én Kárpát-medence-szerte megemlékeztek a Himnusz születésnapjáról, a Magyar Kultúra Napjáról. Budapesten a magyar kulturális élet kiemelkedő személyiségeinek elismerésével ünnepeltek. Marosvásárhelyen első alkalommal tartottak emlékezést a Kultúrpalotában. Az EMKE Maros megyei szervezete és a Tompa Miklós Társulat közös szervezésében Bánffy Miklós Szétszórtan című művéből hallottak részleteket a jelenlevők. Találkozóra hívta a képzőművészeket Nagyváradon a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége. A tárlaton 38 bihari és magyarországi művész munkái, festmények, akvarellek, grafikák, szobrok, fafaragványok voltak láthatók. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület szervezésében a Szobrok szabadsága címmel ünnepi estet rendeztek, amelynek díszvendége Melocco Miklós magyarországi szobrászművész volt. Kolozsváron a Magyar Opera társulata Dehel Gábor rendezésében Erkel Ferenc István király című operáját adta elő. A két felvonás közti szünetben Laskay Adrienne A Kolozsvári Állami Magyar Opera 50 éve című kötetét mutatták be. Sepsiszentgyörgyön a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület szervezésében ünnepeltek, vetítették a Bánk bán című operafilmet. Székelyudvarhelyen a régió népzenei kincseit leltározó konferenciával ünnepeltek. Kallós Zoltán néprajzkutató tartott előadást Moldvai, gyimesi csángó, mezőségi és kalotaszegi magyar népzenegyűjtés címmel. Haáz Sándor az irányításával kiadott Törpe-Daloskönyvek sorozatot mutatta be. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Budapesten Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere adta át a Márai Sándor-díjakat, a Csokonai Vitéz Mihály alkotói és közösségi díjakat, a Bibliotéka emlékérmeket, A kultúra támogatója, valamint A kultúra pártfogója elismeréseket Budapesten. Márai Sándor-díjat kapott Monoszlóy Dezső Ausztriában élő író, hat évtizedes regényírói és költői munkásságáért. /Antal Erika, Botházi Mária, Farkas Réka, Pengő Zoltán, Zilahi Imre: Díjeső és művészeti estek a Magyar Kultúra Napján. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. január 23.

Január 22-én Gyergyószentmiklóson, az Echo Vállalkozói Inkubációs Központban 36 budapesti és valamivel több gyergyószentmiklósi vállalkozó találkozott, hogy a májusban esedékes jelentős változásokra – Magyarország EU-taggá válására – és az azzal adódó új helyzetre megpróbáljon felkészülni. A két polgármester: dr. Mester László Budapest, XVIII. kerületéből és Pál Árpád Gyergyószentmiklósról a konferencia és a hasonló vállalkozói találkozók fontosságát hangsúlyozta megnyitóbeszédében. A konferencia január 23-án folytatódik. /Bajna György: Vállalkozók konferenciája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 23./

2004. január 23.

Az Unirea Nemzeti Kollégium (Marosvásárhely) Búvár diákköre 2000 októberében alakult a diákok kezdeményezésére, Márkos Katalin tanárnő támogatásával. A kör célja a tehetséges kutató diákok támogatása. Társadalomtudományi körként alakultak, gerincét a tudományos dolgozatok jelentik Felvették a kapcsolatot a budapesti Kutató Diákokért Alapítvánnyal. A kör az alapítvány támogatását élvezi. 2001 májusában a Székelyudvarhelyen megrendezett alternatív tantárgyversenyen Dósa Csaba és Fodor Zsuzsanna Ifjúkori deviancia című dolgozatukkal második díjat nyertek, meghívták őket Budapestre, a Bolyai-díj átadására. Ugyanazon év őszén Miskolcon Szécsi Orsolya mutatta be a gyerekkori agresszivitásról készített pályamunkáját a TUDOK-on (Tudományos Diákkörök Országos Konferenciája). Márciusra terveznek egy interdiszciplináris jellegű diákkonferenciát. /Mészely Réka: Kör a tehetséges búvárkodókért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 23./

2004. január 23.

Budapesten megjelent Kárpátalja című album (Kovács László, Nagy Zoltán: Kárpátalja, Somos Kiadó, Tölgyfa könyvek-sorozat, 2003), amely e régió szépségeit és jellegzetességeit, magyar vonatkozású műemlékeit mutatja be. A kétnyelvű – magyar–angol – könyv előszavát Balázsi József, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház igazgatója jegyezte. /Botházi Mária: Kárpátalja albuma. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. január 24.

Csató Béla főesperes nyitotta meg január 23-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban a harmadik alkalommal megszervezett Kereszténység és közélet tanulmányi napokat, amelynek célja Európa és az erdélyi magyarság kapcsolatának vizsgálata a keresztény értékek jegyében. A Deus Providebit Ház, a budapesti Justita et Pax Bizottság, a Márton Áron Társaság valamint az RMDSZ szervezésében zajló rendezvényen az együttgondolkodás fontosságát hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /(bodolai): Kereszténység és közélet. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 24./


lapozás: 1-30 ... 4201-4230 | 4231-4260 | 4261-4290 ... 6091-6109




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék