udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 4321-4350 | 4351-4380 | 4381-4410 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2004. március 24.
A kolozsvári Magyar Színház munkatársai, Benjamin Britten: Noé bárkája, valamint Selmeczi György – Visky András: A vasárnapi iskola című előadások résztvevői, mintegy 150 gyermek, színészek, műszakiak, indultak budapesti vendégjátékra az új Nemzeti Színházba. Osztatlan sikert arattak Budapesten, a jegyek már néhány nappal azelőtt mind elkeltek. /Halmos Katalin: Noé bárkája a budapesti Nemzeti Színházban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2004. március 24.
Annak idején a Jóbarát gyermeklap meghirdette a Varrj ruhát Zsuzsi babának népviseletvarró versenyt. A verseny lázba hozta a falvakat, iskolákat, 160 népviseletbe öltözött baba gyűlt össze. A kollekció azóta is szaporodik, főleg, hogy utána az Andris babákat is felöltöztették, újabb kiírás keretében, emlékezett Szentimrei Judit /Kolozsvár/ 83 esztendős nyugalmazott néprajzkutató, főiskolai tanár. Szentimrei Judit Budapestre ment tanulni, a Néprajzi Tanszékre. A tanszékvezető, Györffy István mondta: akit ennyire érdekel a néprajz, az menjen Finnországba. Szentimrei Judit el is ment. Délelőttönként szőtt, délután a múzeumban dolgozott. 1939-ben haza kellett jönnie. Négy gyermeke volt, amikor tanítani hívták a Képzőművészeti Főiskola textil szakára. Azután 1952-ben megalakult a Népművészeti Kutatócsoport, Szentimrei Judit velük járt Kászonban, majd Moldvában a csángóknál, Szilágyságban és a Kis-Küküllő mentén. Később Szentimrei Juditot a román kutatócsoportba hívták. Meghívták előadást tartani: 1980-ban bejárta Nyugat-Európát. /Sándor Boglárka Ágnes: "Megfutamodtam a székely festékes nyomán…" Életéről mesél Szentimrei Judit néprajzkutató. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./2004. március 24.
Tófalvi Zoltán /sz. Korond, 1944. márc. 24./ Kolozsváron szerzett történelem-filozófia tanári képesítést. Éveken át szülőfalujában volt tanár, majd a Marosvásárhelyi Rádió riportere, később A Hét, az Erdélyi Napló munkatársa, jelenleg az RTV magyar adásának szerkesztője. Művei: Pogány fohászok faluja (riportok, 1979), Ceramica din Corund – A korondi kerámia (kétnyelvű monográfia Kardalus Jánossal, 1981), A Temesváron élő atyhai közösség (szociológiai tanulmányok, 1984), Ha egyszer egy ember támad (riportok, 1989), Kövek egy siratófalhoz (vallomások a kommunista diktatúra mártírjairól, Gazda Józseffel közösen, 1994), A sóvidéki népi fazekasság (monográfia, 1996), Északi változatok (Beszélgetések Dániában, Svédországban, Norvégiában, Finnországban élő jeles magyar értelmiségiekkel, 2000), Élet a föld alatt (Balaskó Vilmos református lelkipásztor 1983-ban papírra vetett emlékirata – felfedezte, sajtó alá rendezte, bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel látta el T.Z., 2000), Fodor Pál és az erdélyi kérdés (tanulmány, Korunk, 2003), A Dunánál (sorozat az erdélyi ötvenhatosokról a Székelyföld c. folyóiratban). A hatvanéves Tófalvi Zoltán riporter, kutató, helytörténész, monográfus, író és 1956 kutatója. A történetkutatás mellett fontosnak tartja a néprajzi kutatást, doktori dolgozata témája is a sóvidéki fazekasság volt. Óriási anyagot kell átnézni 1956-ról is, például csak a Szoboszlay-per perirata több mint harmincezer oldalt tesz ki. Tófalvinak van szerepe abban, hogy a kiskunmajsai kápolna falára odakerültek az erdélyi magyar mártírok nevei is, és Budapesten a 301-es parcellában is ott olvashatóak ezek a nevek. /Bölöni Domokos: "A pászma, melyet vállaltam". = Népújság (Marosvásárhely), márc. 24./2004. március 25.
Tőkés Elek, aki tizennégy esztendeje tanintézetek szervezésével, vezetésével, működésével foglalkozik, kifejtette véleményét a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről. 1999 augusztusában az Országgyűlés jóváhagyott kétmilliárd Ft költségvetési támogatást az erdélyi magyar egyetem létrehozására. A Fidesz-kormány egyházi hátterű alapítvány létrehozása mellett döntött. Tőkés Elek akkoriban az Erdélyi Református Egyházkerület tanügyi tanácsosa és a bukaresti Vallásügyi Államtitkárság osztályvezetője volt, az egyházi vezetők felkérésére 2000 februárjáig elkészítette a Sapientia Alapítvány statútumtervezetét. Az egyházi hátérre azért volt szükség, hogy az erdélyi magyarság közintézménye biztonságos legyen. 2000-ben az alapítók közgyűlésén közmegegyezéssel, az adományozók jelenlétében kinevezték a kuratórium tagjait. Tőkés Eleket beválasztottak az alapítvány vezető testületébe. 2000 márciusában–áprilisában feláll a kuratóriumi iroda Kolozsváron. A HTMH képviselői minden ülésen jelen voltak, sokszor vezető szerepet töltöttek be a vitákban, mindig több szakértővel, anyaországi intézményvezetővel, kutatóval érkeztek. 2000 május-júniusában Tőkés értesült arról is, hogy Erdély különböző városainak tudós emberei, közösségei, civil szervezetei pályázni fognak az alapítványnál, hogy hol és milyen szakokat, karokat indítanának az eljövendő egyetemen. Tőkés Elek javasolta, hogy részletes egyetemtervet kell kidolgozni a megvalósíthatósági ütemtervvel együtt. Ezeket a terveket kell elfogadtatni a közvéleménnyel. Egyetemterv nem volt – kivéve Tonk Sándor, azóta elhunyt professzor, kuratóriumi elnök és rektor vázlatos tervét –, de megvalósíthatósági ütemterv nem született. 2000. aug. 31-én Tőkés Elek levélben fordult az egyházi vezetőkhöz, amelyben jelezte, hogy rossz irányba haladnak az ügyek. A kormányváltás után, 2002 novemberében minden kurátort Budapestre hívott Bálint-Pataki József HTMH-elnök. Tőkés Elek nem ment el. Tonk Sándort megfélemlítették, mindig szorongott. Tőkés szerint erre ment rá az egészsége, ezért kellett meghalnia! Tőkés Elek nem érti, miért kell annyi vendégtanár, amikor van erdélyi tanár is, miért kell szakvéleményezéseket drágán elvégeztetni Magyarországon, miért kell a pénzügyi átvilágítását elvégezni az alapítványnak több tízezer dollárért? Tőkés Elek mindezek miatt lemondott 2002. december 31-i hatállyal. /Tőkés Elek: Szegény Sapientia…. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 24., folyt.: márc. 25./2004. március 25.
Mindeddig nem bizonyult sikeresnek a moldvai csángók székelyföldi integrációja, annak ellenére, hogy a magyar kormány jelentős anyagi és erkölcsi támogatást nyújtott ehhez – jelentette ki Bukarestben Varga Andrea történész, aki egyik előadója lesz a napokban rendezendő Csángó-konferenciának. A témáról romániai, magyarországi és nyugat-európai kutatók tanácskoznak márc. 25-26-án Budapesten, a Teleki László Alapítvány szervezésében. A moldvai csángók címet viselő nemzetközi tudományos konferenciának Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára lesz a fővédnöke. A csaknem tíz éve Romániában élő Varga Andrea kutató elmondta: a csángó kérdésről ma gazdag szakirodalom áll rendelkezésre. /A csángó kérdés feltáratlan területei. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 25./2004. március 26.
Márc. 25-26-án csángó konferenciát rendeztek Budapesten. – Az Európa Tanács (ET) hangsúlyosabban kíván foglalkozni a csángókérdéssel a kisebbségvédelmi keretegyezmény ellenőrzésének februárban kezdődött, második ötéves szakaszában – jelentette ki a konferencia megnyitóján az Európa Tanács képviseletében megjelent Artemiza-Tatiana Chisca. A Walter Schwimmer ET-főtitkár védnöksége alatt tartott rendezvény megnyitóján Lakatos Mihály, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának főosztályvezetője csodának nevezte, hogy a fokozott asszimilációs nyomás ellenére a moldvai csángók egy része máig megőrizte nyelvét, kultúráját. Megmagyarázhatatlannak tartotta ugyanakkor azt is, hogy a csángókérdés ma is megoldatlan, kényes kérdésnek számít. A konferencián magyar, román és német kutatók tartottak előadásokat a veszélyeztetett kisebbségekről és sajátosan a moldvai csángókról. A müncheni Meinolf Arens előadásában arra figyelmeztetett, a Vatikán évszázadokon keresztül erős nemzeti egyházak kialakítására törekedett. Ez pedig Moldvában a románosodást segítette elő. A budapesti Tóth István György előadásából kiderült, a Csángóföldön a 17. században egyaránt szolgáltak bosnyák, görög, olasz és más misszionáriusok. A 18–19. században azonban – amint azt a bukaresti Marius Diaconescu kifejtette – eltűnt e sokszínűség, és az olasz ferencesek jelenléte vált meghatározóvá. Diaconescu úgy vélte, az olasz misszionáriusok magyarellenes érzelmei erőteljesen befolyásolták a csángó identitás kialakulását. A kolozsvári Tánczos Vilmos az 1945 utáni csángókutatásokat próbálta rendszerezni. Megállapította, míg a románok a moldvai katolikusság egészét tekintik vizsgálataik tárgyának, a magyar kutatások a magyarul beszélő csángókra szorítkoznak. Tánczos károsnak tartotta a kérdés átpolitizálását. Megjegyezte, a magyar kutatók munkáját sok esetben a csángómentés szándéka torzítja, a román kutatók közül pedig sokan kötelességüknek érzik, hogy a csángók román eredetét igazolják. /Gazda Árpád: Nagyobb odafigyelés. Csángó konferencia Budapesten. = Krónika (Kolozsvár), márc. 26./2004. március 26.
A holtmarosi és szászrégeni Wass Albert-szobrok eltávolítása után újabb Wass-szobor-ügy bontakozott ki, ezúttal Budapesten: az önkormányzati testületben vitákat gerjesztett a szobornak az I. kerületben, a Vérmezőn tervezett felállítása. Az újabb szobor-ügy nem sokkal azután bontakozott ki, hogy a budapesti önkormányzat elutasította a tragikus sorsú miniszterelnöknek, Teleki Pálnak emléket állító szobor emelését. A Budapest Galéria Andrássy Kurta János szobrászművész agyagtervét megvalósításra alkalmasnak tartotta. Az emlékállítást levélben támogatta az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, s egyetértett ezzel az I. kerületi önkormányzat. Schiffer János főpolgármester-helyettes kijelentette, hogy Wass Albertet 1946-ban háborús bűnösként halálra ítélte a kolozsvári népbíróság. Schiffer szerint a szobor felállítása veszélyezteti a Romániával már kialakulni látszó konszenzust az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. Az MSZP-SZDSZ koalícióval szemben az ellenzékiek párhuzamot vontak a nemrég lezajlott Teleki-szoborállítási politikai vitával. Hont András (Fidesz) közölte, szerinte nincs kizáró ok, emberiség elleni bűntett az író életében. Engedélyezni kellene a magánszemélyek pénzéből megvalósuló szoborállítást. Az ellenzékiek nem értettek egyet az igazságügy-miniszter és a külügyi tárca politikai államtitkára írásban csatolt véleményével, hogy a szoborállítás komoly politikai megfontolást igényel, mivel messzemenően érintheti a magyar–román kapcsolatokat. /Budapestnek sem kell Wass Albert? = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/2004. március 26.
A tizenöt éve Budapesten élő Beke György író tanulmányokat, interjúkat, portrékat tartalmazó kötete /Makacs realizmus – Tanulmányok, interjúk, portrék, I–II. kötet, Közdok, Budapest, 2003/ széles sávot fog át az időben, közel hatvan évet ölelnek fel, az Új Székely Népben 1946-ban megjelent írástól napjainkig. A kisebbség ügyeinek szószólójaként munkálkodik – ez Beke György írói munkásságának legsajátosabb, legjellemzőbb vonása. A sorskérdéseinkhez való viszonyulást jelzi, hogy kik kerülnek vizsgálódásai középpontjába: Veres Péter és Móricz Zsigmond, Illyés Gyula és Féja Géza, Tamási Áron és Czine Mihály, továbbá Nyirő József és Kós Károly, Bánffy Miklós és Molter Károly, Horváth Imre és Szabédi László, Páll Árpád és Lakatos Demeter, Veress Dániel és Sütő András, Kántor Lajos és Cseke Péter, az anyaországi Pomogáts Béla, a vajdasági Hornyik Miklós, a felvidéki Duba Gyula, a müncheni Juhász László és Borbándi Gyula, az amszterdami Kibédi Varga Áron, a bécsi Szépfalusi István, a cambridge-i Gömöri György… /Máriás József: Beke György: Makacs realizmus = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 26/2004. március 27.
Bakacsi Gyula, a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem előadótanára lett a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) rektor-helyettese. A magyar professzor mellett Dávid László, az EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kara villamosmérnöki tanszékének oktatója is rektor-helyettesi tisztséget tölt be. Az egyetem szenátusa márc. 26-án választotta meg az új vezetőket. Bakacsi Gyula 1959-ben született, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanít. Kutatási területe a szervezeti és nemzeti kultúrák és a vezetés. Több éves kapcsolat fűzi a határon túli felsőoktatási intézményekhez. A csíkszeredai születésű Dávid László okleveles villamosmérnök, a marosvásárhelyi Petru Maior Műegyetemen tanít. A Transindex internetes portál nyilvánosságra hozta az egyetem átvilágítását elvégző jelentés tartalmát. A dokumentum megállapította, hogy az egyetem nem érte el a kezdeti célkitűzést, miszerint több forrásból finanszírozzák működését. A jelentés szerint az EMTE szerződései közül többet nem zártak le. A leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök, mivel az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradtak. Az sem tekinthető át, hogy az egyetem gazdasági társaságai és a Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Csíkszeredában működő karok kinek számolnak el. A vezető beosztással járó fizetések és extrapótlékok aránytalanul nagyok. A lap úgy tudja, hogy az EMTE a karok és a tudományos kutatási tevékenység költségeinek fedezésére rendszerint nem nyújt be pályázatokat. Ez a helyzet némileg pozitívabb a szintén az alapítvány hatáskörébe tartozó Partiumi Keresztény Egyetemen. A stratégiai tervezésben teljes a lemaradás. Az egyetem vezető testületei nem követik, hogy az egyes döntések mikor és milyen mértékben valósulnak meg a gyakorlatban. A Transindex szerint az egyetem oktatói, vezetői körében halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat és jellemző az összefonódás. /B. T.: Rektor-helyetteseket választottak az EMTE-n. Nyilvánosságra hozták az átvilágítási jelentést. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./2004. március 27.
Tőkés Elek ex-kurátor szerint a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem az okozott problémát, hogy a kuratórium minden döntését felülbírálták Budapesten, az ott létrehozott programirodán /Szegény Sapientia, Szabadság, márc. 24., 25./. A Sapientiát átvilágította egy felkért független szakértői csoport, ennek eredményét a Transindex a napokban ismertette, s ennek lényege, hogy az EMTE valahol a működésképtelenség határának közelében található. A dokumentum szerint „a leszerződött összegek egyharmadát nem költötték el, de az így keletkezett pénzmaradványt sem számolták el. Jelentős mértékben felhalmozódtak a pénzeszközök: vagyis az egyetem, illetve az egyetemet működtető alapítvány bankszámláin elköltetlen támogatások maradnak” A jelentés szerint az oktatói, vezetői körökben halmozzák a tisztségeket, sok a rokoni kapcsolat. /Cseke Gábor: Szegény Sapientia... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./2004. március 29.
Ioan Rus belügyminiszter azt válaszolta az interpelláló RMDSZ-honatyáknak (Szilágyi Zsoltnak és Toró T. Tibornak) a határról visszafordított Bayer Zsolt ügyében, hogy levelet írt Bayernek, amiben a 2002/194-es sürgősségi kormányrendeletre hivatkozott, melynek értelmében nemzetközi szervezetek figyelmeztetésére, illetve a terrorizmusellenes és a nemzetbiztonságot szavatoló román állami intézmények értesítése alapján megtilthatják külföldi állampolgárok beutazását, de a kitiltás okai titkos információknak minősülnek. Szilágyi Zsolt nem tartotta kielégítőnek ezt az indoklást. A belügyi válasszal szinte egyidőben Bayer levelet kapott Calin Fabian budapesti román nagykövettől, aki közölte: „A Románia parlamentje által a 357/2003. számú törvényben jóváhagyott 194/2002-számú sürgősségi kormányrendelet előírásai alapján illetékesnek minősített román hatóságok által szolgáltatott adatok alapján az alábbiakról tájékoztatom önt: az Ön Romániából való 90 napra történő kitiltásáról szóló határozat annak következménye, hogy Ön polgári engedetlenségre uszító tevékenységet folytatott a Románia területén rendezett nyilvános rendezvényeken való részvétele alkalmából. Mindez, valamint az ön nyilvános állásfoglalásai, melyek a fent említett jogszabály alkalmazására vezettek, szükségszerűen szerepelnek a fent említett hatóságoktól kapott válaszban". Most már kérdés, hogy a külügy fecsegett avagy valótlanságot állított? /A belügy titkosít, a külügy fecseg? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2004. március 29.
A költségvetés megváltoztatása érdekében nemzeti aláírásgyűjtő akcióra szólította fel híveit Orbán Viktor, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség elnöke a szervezet első szövetségi gyűlésén, márc. 27-én, a Budapest Sportarénában. Orbán Viktor közölte, hogy lezárult a Fidesz szövetséggé alakulásának folyamata, és megszületett az első magyarországi európai néppárt, a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség, „az európai néppárt”. A meghívottként jelen lévő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke kijelentette: „Magyarország szabadabbá válik, ha ismét Orbán Viktor lesz a miniszterelnöke”. A gyűlés elején köszöntötték a határon túli magyar szervezetek meghívott képviselőit, köztük Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, valamint a társszervezetek vezetőit. Szász Jenő, Székelyudvarhely polgármestere, az erdélyi Magyar Polgári Szövetség elnöke szót emelt a kettős állampolgárság lehetőségéért a határon túli magyarok számára. A politikus elítélően szólt Románia „demokráciadeficitjéről” is, amiért az erdélyi magyarság „mindig megfizette az árat”. /Szövetségi gyűlésen jelentették be a Fidesz néppárttá alakulásának befejezését. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./2004. március 29.
Az MTA Politikai Tudományok Intézete és a KAM – Regionális és Antropológiai Kutatások Központja – együttműködési programjuk keretében – a romániai magyar oktatás helyzetéről tartottak Budapesten kerekasztal tanácskozást. Biró A. Zoltán vitaindítójában az erdélyi magyar oktatás helyzetképét vázolta a KAM munkatársai kutatásainak tükrében. Elemzésében Biró A. Zoltán az erdélyi magyar oktatás jövőjére helyezte a hangsúlyt. A kutató figyelmeztet arra, hogy a „van", a „csak ennyi van", a „nincs elég" kimutatása és elemzése jóval nagyobb s figyelmet kapott, mint a működés módjára vonatkozó elemzés. /Guther M. Ilona: Társadalomtudományi kutatások tükrében. A romániai magyar oktatás helyzetéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./2004. március 29.
Alexandru Ghisa, a budapesti román nagykövetség tanácsosa. „Kétéves párbeszédet folytattunk a státustörvény kapcsán, és megállapodtunk a jogszabály valamennyi cikkelyének alkalmazásáról. Ha szükség van a magyar állam által Romániában nyújtandó további támogatásokra, ezekről meg kell egyezni a román állammal, mert a támogatások haszonélvezői román állampolgárok” – nyilatkozta a Krónikának a Budapesten tartott csángó konferencia után. A rendezvényt lezáró kerekasztal-beszélgetésen Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke a 2000 óta létező évi százmillió forintos csángó alapról tett említést. Bálint-Pataki szerint az új helyzetben – amikor a Draskovics-csomaggal a magyar kormány 20 millió forintot vont el a célalapból – az a cél, hogy a keretnek a lehető legnagyobb hányadát használják fel Moldvában, a csángók szülőföldjén. A vita során Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke egy 1983-as levél felolvasásával érzékeltette, hogy Moldvában nem történt változás a csángók anyanyelvi hitélete tekintetében. „A mai tanácskozásunkról is titkosszolgálati jelentés készül, megállapításainkat feldolgozzák a iasi-i püspökségen” – jelentette ki Németh. Hozzátette, helyénvalónak találná, ha a két ország külügyminisztere egy csángóföldi találkozón kötelezné el magát a csángó gondok orvoslása mellett. Alexandru Ghisa felvetette, hogy Moldvában nem a magyar, hanem a csángó nyelv használatáról kellene beszélni. Felvetését Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének megbízott elnöke szemléltető eszköznek tartotta arra, hogy milyen félremagyarázásokkal kell megküzdeniük, amikor a Bákó megyei tanfelügyelőségen az anyanyelv oktatásának a kiterjesztése mellett érvelnek. /Gazda Árpád: Beleszólnának a pénzosztásba. = Krónika (Kolozsvár), márc. 29./2004. március 31.
Mircea Geoana külügyminiszter márc. 30-án Budapestre látogatott, ezzel az útjával másfél hónapja elhalasztott látogatását kívánta pótolni. A román-magyar határátkelőhelyek fejlesztésének, az európai integrációnak, a kormányközi vegyes bizottság tevékenységének, valamint a Gozsdu-örökség hasznosításának témája egyaránt szerepelt hivatalos látogatásának napirendjén. Geoana Budapesten tárgyalt Medgyessy Péter miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel, és találkozott a parlament képviselőivel. A vendég Az európai bővítés hatása a román-magyar kapcsolatokra címmel előadást tartott a Közép-Európai Egyetemen. Geoana a közeli EU-bővítéssel összefüggő kérdéseket is megvitatta vendéglátóival. /Budapesten tárgyalt a román külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./2004. április 1.
Románia örül Magyarország EU-csatlakozásának, saját uniós belépéséhez számít a magyar tapasztalatokra, Bukarest NATO-taggá válásával pedig a két ország ugyanazon szövetség tagja lett – mondta Mircea Geoana román külügyminiszter márc. 30-án Budapesten sajtótájékoztatón, miután magyar partnerével, Kovács Lászlóval tárgyalt. A külügyminiszterek megbeszélésén szó volt a kétoldalú kapcsolatokban meglévő nyitott kérdésekről. Mircea Geoana közölte: szeretnék, ha a következő hónapokban a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány megkezdhetné működését Budapesten. Kovács László erről kifejtette: Magyarország kész hozzájárulni egy Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) emléktábla felállításához, illetve felajánlja, hogy az alapítvány helyiséget béreljen a budapesti Gozsdu udvarban. "A román igény az, hogy az alapítvány fizikailag is kapcsolódjon a budapesti Guzsdu udvar épületkomplexumhoz, ám az nem állami tulajdon, így egyelőre nincs lehetőség a román tulajdonszerzésre, csak egy későbbi időben lehet majd" – mondta Kovács László. Mircea Geoana az emléktábla mellett az ortodox kápolna felújítását is szorgalmazta a Gozsdu udvarban. Kovács László elmondta: az aradi Szabadság-szobor visszaállításának ügye a megoldás útján halad. Kijelentette, a csíkszeredai konzuli képviselet mielőbbi felállítását az EU-csatlakozás miatt, a zökkenőmentes vízumkiadás érdekében szorgalmazza Magyarország. Mindkét külügyminiszter elégedettségét fejezte ki a magyar-román gazdasági kapcsolatok alakulása kapcsán. A kétoldalú kereskedelmi forgalom összértéke 2003-ban elérte a másfél milliárd dollárt, kölcsönösek a befektetések. Kovács László közölte, úgy tekinti az autonómiát, mint a kisebbségi jogok érvényesítésének, az identitás megőrzésének legátfogóbb formáját, "de kizárólag békés úton, tárgyalásokkal, többség és kisebbség megegyezésével lehet létrehozni". Mircea Geoana kitért arra, miért nem engedték be Románia területére Bayer Zsolt magyar újságírót február végén. Kovács László ezzel kapcsolatban elmondta: "a tűzzel játszik" az a magyar politikus vagy újságíró, "aki Erdélybe utazik és ott azt mondja, sikeresebbek azok a népek, amelyek fegyveres eszközökkel próbáltak érvényt szerezni autonómiaigényüknek, majd utána biztonságban hazautazik, felhevült állapotban hagyva az erdélyi magyarokat". /Geoana: A NATO-tagság ugyanazon szövetségi rendszerhez tartozást jelent. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 1./2004. április 2.
Várhatóan ősztől megkezdheti működését az Erdélyi Magyar Televízió, a sugárzás feltételeinek megteremtését is segítő pályázatokat áprilisban írja ki az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM) – közölte Kovács Kálmán miniszter ápr. 1-jén Budapesten, sajtótájékoztatón. További 200 millió forintos keretösszeggel hirdetnek pályázatot az uniós csatlakozással kapcsolatos információk terjesztésére, népszerűsítésére. A miniszter hozzátette, a többi határon túli magyar terület számára is hasonló támogatási formákat terveznek. Az IHM idén 300 millió forintot, a tavalyi keretösszegnél 50 százalékkal többet fordít a határon túli magyarság informatikai támogatására. A sajtótájékoztatóra azt követően került sor, hogy a miniszter tárgyalásokat folytatott Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról számolt be, hogy a televízió megalapítására létrehozták a Janovics Jenő Alapítványt. (Az 1945-ben elhunyt Janovics Jenő az erdélyi magyar mozgóképgyártás jelentős formálója volt.) Szerinte a 300 millió forintból megfelelő eszközöket lehet vásárolni a televízió működtetéséhez. Emellett várhatóan több száz millió forintot tesznek majd ki a működtetési költségek – tette hozzá. A miniszter közlése szerint tavaly informatikai fejlesztésekre a romániai magyarságot 97 millió forinttal segítették. /Várhatóan ősztől sugároz az erdélyi magyar tv. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./2004. április 3.
Ápr. 2-3-án Kolozsváron folytatott megbeszélést a Duna Tv erdélyi stábja az intézmény vezetőségével, amelyből jelen volt Pekár István elnök, Mátay László, a határon túli és integrációs műsorok igazgatója, Meszleny László hírigazgató, Borsány András stratégiai igazgató, Pörös Géza kulturális igazgató, Szeles Pál kereskedelmi igazgató, valamint a főszerkesztők. Pekár István elnök elmondta, hogy egy héttel korábban Budapesten találkoztak a Kárpát-medence többi régiójának Duna-tévéseivel. Erdélyben dolgozik a legtöbb határon túli tudósítójuk, könnyebb volt megoldani, hogy a vezetőség látogasson ide. A cél a további fejlesztés, mert Dél-Erdély egy részét, a különböző szórványvidékeket továbbra sem tudják lefedni. A Duna Tv segíteni fogja az új erdélyi televíziót. Amikor a Duna Tv elindult, ellenséges légkörben kellett gyökeret vernie. Nem akarják ezt az új tévének. Egy új televízióhoz nagyon sok ember kell, sok pénz, a 200–300 millió forint rendkívül kevés. A Duna Tv-nek Erdélyben három stúdiója van, Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen, 60 erdélyi munkatárssal. /Balázs Bence: Tanácskoztak a Duna Tv erdélyi tudósítói. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./2004. április 3.
Az afganisztáni és iraki eseményekkel kapcsolatos román tudósítások hosszú ideig a román hadsereg dicsőséges és áldozatos hozzájárulásáról szóltak. A makulátlan, igazságosztó hadsereg képének fenntartását szolgálja a kevésbé ismert atrocitások letagadása. A történelem tankönyvek esetében sincs elmozdulás. Azok az atrocitások, amelyeket elkövetett a bevonuló román hadsereg mind az első, mind a második világháború után a nem román erdélyi, illetve magyarországi civil lakosság ellen, a mai napig tabutémának számítanak, ugyanígy az odesszai vérengzés is. A román hadsereg 1919-es erdélyi és budapesti, a kommunista kormány elleni bevonulását a jog és igazságért vívott harc fényes sikereként emlegetik ma is. Szentségtörésnek számít a bevonuláshoz kapcsolódó gyilkosságokat, rablásokat, ingatlanfoglalásokat és a számtalan egyéb jogfosztást emlegetni. Az 1944-ben bevonuló román hadsereg olyan atrocitásokat követett el, amelyek még a szovjet (!) katonai vezetést is megdöbbentették. Olyannyira, hogy a román polgári és katonai adminisztráció visszavonására utasította a román kormányt, és Észak-Erdély öt hónapig (1944. október–1945. március) gyakorlatilag közvetlen szovjet katonai közigazgatás alá került. Hannah Arendt írta (Hannah Arendt: Eichmann la Ierusalim. Un raport asupra banalitatii raului), hogy a két világháború közötti időszakban Románia volt a legantiszemitább állam, később még az SS alakulatok is meglepődtek és ugyanakkor elszörnyedtek a nagy méretű romániai zsidóellenes pogromok kegyetlenségei láttán. Maga Hitler is tudatában volt annak, hogy – amint 1941-ben Göbbelsnek elpanaszolta –- Románia messze megelőzte Németországot az "Endlösung", azaz a zsidó lakosság kiirtása terén. /Herédi Zsolt: A rettenthetetlen román hadsereg mítosza. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./2004. április 3.
Büszkék vagyunk azokra az Erdélyből elszármazott s az európai avantgárd művészetben is nyomot hagyó művészeinkre, mint Barcsay Jenő, Mattis Teutsch János, Kemény Zoltán, Hajdu Etienne, Román Viktor, akik a párizsi és budapesti iskolák jelentős alkotói lettek, írta Jakobovits Miklós képzőművész. A fiatal Ferencz S. Apor festőművész játékos új világot teremtett. Kecskeméti kiállítása üzenetet Székelyföldről. /Jakobovits Miklós: Ferencz S. Apor kiállítása Kecskeméten. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./2004. április 3.
Csíkszeredán ápr. 2-án mutatták be Iancu Laura Pár csángó szó című verseskötetét. A moldvai Magyarfaluból származó szerző a budapesti Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett, jelenleg a szegedi József Attila Tudományegyetem néprajz szakos hallgatója levelező tagozaton. A bemutatott verseskötete istenes és szerelmes verseket tartalmaz, melyekhez Ferenczes István írt előszót. /Iancu Laura verseskötete. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./2004. április 3.
Dr. Fejős Zoltán, a budapesti Néprajzi Múzeum főigazgatója intézménye kiadványait ismertette ápr. 1-jén Kolozsváron, az EME előadótermében. Tavaly 14 kiadványuk jelent meg. A Magyar népművészet sorozat a nagyközönséghez szól. A Néprajzi Múzeum gyűjteményeit könyvalakú, terjedelmes mű tartalmazza a 39 gyűjteményre vonatkozó összes megjelent kiadvány, kiállítás felsorolását. A Néprajzi Értesítő két éve új arculattal jelenik meg, és évkönyvként szolgál. A folyóiratok közül a félévenkénti Tabula emelkedik ki. /Ö. I. B.: Anyaországi néprajzi kiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./2004. április 5.
A 2000-es tiszai ciánszennyezés után új veszélyforrást teremt a romániai verespataki bányaberuházás tervezete – jelentette ki Lezsák Sándor parlamenti képviselő, az MDF alelnöke ápr. 3-án Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Románia is aláírta a cianidos bányászat megszüntetését előirányzó európai egyezményt, ennek ellenére folynak az előkészületek annak beindítására. A politikus közölte: levelet írt Vizi E. Szilveszternek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a kanadai–román vegyes vállalat tervének leállítása érdekében. /MDF: veszélyforrás a verespataki bánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./2004. április 5.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége ápr. 4-én, virágvasárnap Bákóban tartotta közgyűlését. Az ülésen elsősorban klézsei és külsőrekecsinyiek vettek részt. Bilibók Jenő, a szövetség megbízott elnöke az eddig elért eredményekről számolt be, miszerint jelenleg Moldvában hét településen, kilenc csoportban folyik a magyar anyanyelvű oktatás az iskolában, ugyanakkor további tíz településen iskolán kívül oktatják a magyar nyelvet. Eddig 145 kérést iktattak, ami körülbelül 250 gyereket érint, ugyanakkor mintegy ötszáz gyermek jogosult a magyar állami támogatásra. A magyar nyelvű misék bevezetésére is kaptak ígéretet egy nemrég, a bukaresti nunciatúrán folytatott beszélgetés során, azonban „itt nehezebben mennek a dolgok, mint más területen, mert ezen a téren másabbak a törvények, mint az állam törvényei" – fogalmazott Bilibók Jenő. Benke Pável kifejtette: a szövetségnek szüksége lesz egy gazdasági vezetőre vagy az RMDSZ gazdasági szakembereitől kérnek segítséget, hiszen a 2000–2003 közötti időszakra is nemrég sikerült elkészíteni a zárszámadást. A szervezetnek ezentúl az elnök mellett két alelnöke lesz, ugyanakkor egy gazdasági igazgatója. A szervezet továbbra is Sepsiszentgyörgyön marad bejegyezve. – Az elnöki tisztségre két személyt jelöltek Róka Szilviát és Bilibók Jenőt. A szavazás eredményeként 43 szavazattal Róka Szilviát választották meg elnöknek, míg Bilibók Jenő 10 szavazatot kapott. Bilibók Jenőt és Benke Pávelt választották meg az alelnöknek. A vezetőség többi tagja: Hegyeli Attila oktatási, Nisztor Tinca vallási, Benke Pável kulturális, Gál Mónika ifjúsági, Istók Angella pedig szociális felelős lett. Bilibók Jenő az ülést követően kifejtette: nem fogja vállalni az alelnöki tisztséget. Bilibók szerint egyezség született arra, hogy a szervezetnek nincs pénze arra, hogy az embereket beszállítsa a falvakról, ezért mindenki maga oldja meg a szállítást. Szerinte Benke Pável és Róka Szilvia megszervezték a beszállítást, ezért voltak a teremben javarészt klézsei és külsőrekecsinyi emberek. Bilibók nehezményezte, hogy a vezetőség tagjainak többsége klézsei lett, így a többi település nincs képviselve. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ Szórvány és Szociális Főosztályának alelnöke vett részt az RMDSZ részéről a közgyűlésen. Az utóbbi két évben szoros kapcsolat volt az RMDSZ és a Csángó Magyarok Szövetsége között, jelezte. /Daczó Dénes: Bár megválasztották alelnöknek Bilibók Jenőt, nem vállalja a tisztséget. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./ Bilibók a Krónikának azt nyilatkozta, nem vállalja a funkciót. „Holnap valószínűleg be is nyújtom felmondásomat. Az új elnökségnek teljesen más a mentalitása, koncepciója”. Nem személyi ellentétről van szó, hanem eltérő munkamódszerekről. Az eltelt négy év alatt belefáradt a pénztelenségbe, nyilatkozta Bilibók. Róka Szilvia elmondta, hogy az utóbbi időben egyre nehezebben vállalnak vezető tisztséget a szövetség tagjai, a nagy felelősség és a pénzhiány miatt. /Zsidó Ferenc: Róka Szilvia a csángószövetség új elnöke. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./ Róka Szilvia 1972-ben született a moldvai Trunkon, 1992 és 1995 között a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetem bölcsészkarán tanult, majd diplomája megszerzése után az MCSMSZ-ben töltött be különböző tisztségeket, legutóbb a kedvezménytörvény alkalmazását segítő bákói iroda vezetőjének tisztét. /Tisztújítás a Moldvai Csángómagyarok Szövetségében. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./2004. április 5.
Teleki Pál szobra méltó környezetbe, a lengyel-magyar barátság kegyeleti helyére kerül – tartalmazza az az ápr. 3-án Balatonbogláron aláírt adománylevél, amely szerint a Teleki Pál Emlékbizottság a szobrot a Balaton menti város megőrzésére bízta. Koszorúzással emlékeztek Teleki Pál egykori miniszterelnökre Máriabesenyőn, a katolikus temetőben lévő sírjánál felállított szobornál. A néhai kormányfő halálának 63. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen Fábri Mihály, a Teleki Pál Egyesület elnöke elmondta: Teleki Pált 1941. április 3-án bekövetkezett halála után nagy állami pompával eredetileg a budapesti Fiumei úti temetőben helyzeték örök nyugalomra. 1947-ben fiának kérésére földi maradványait a máriabesnyői katolikus temetőbe helyezték át. Teleki Pálnak jelenleg Magyarországon három helyen, Érden, Máriabesenyőn, valamint most Balatonbogláron áll szobra – mondta Fábri /Felavatták Teleki Pál szobrát. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./2004. április 6.
A napokban a budapesti Apolló cirkusz vendégszerepelt Marosvásárhelyen. A magyar cirkusz Marosvásárhelyen kizárólag román nyelven reklámozta és konferálta be a műsorszámokat, annak ellenére, hogy a városban a lakosság nemzetiségi összetétele fele-fele arányban oszlik meg. /Horváth Kovács Ádám: Magyar cirkusz – románul. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 6./2004. április 7.
Ha 1905 májusában valaki azt mondta volna dr. Bernády György marosvásárhelyi polgármesternek, mint megrendelőnek, vagy a két tervezőnek, a budapesti Komor Marcellnek és Jakab Dezsőnek, hogy 2004 áprilisában a marosvásárhelyi „cifra palota" homlokzatán a román nemzeti zászlót és az észak-atlanti katonai tömb lobogóját fogja lengetni, és hogy csak az egy szem magyar felirat (Maros Megyei Tanács) lesz, bizonyára jót nevettek volna az urak az okvetetlenkedőn, írta Máthé Éva. Románia belépett a NATO-ba. A helyi román sajtó megírta, hogy az RMDSZ nem „méltóztatott megjelenni" az ünnepségen. Közben az RMDSZ Maros megyei székhelyére nem érkezett semmiféle meghívó, sőt Brassai Zsombor megyei ügyvezető elnök azt sem tudta, hogy a „cifra palotára" kikerült a kék lobogó. /Máthé Éva: Beléptünk… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2004. április 7.
Nyárádszeredában immár 11 éve működik a budapesti Szent István Egyetem Kertészeti Karának távoktatási tagozata. Az itt végzett diákok létrehozták a nemrég hivatalosan is bejegyzett Magyar Kertésztársaságot, melynek elnöke dr. Jakab Sámuel, alelnöke Seprődi József, titkára Kentelky Endre. Célkitűzései között szerepelt többek között az időszerű kertészeti kultúra terjesztése, a kertészeti oktatás támogatása, a magyar kertészeti szaknyelv megőrzése és fejlesztése, szakinformációs hálózat kialakítása, zöldség-, gyümölcs-, dísznövénytermesztők szakszövetségeinek létrehozása, országos kertészeti hálózat kialakítása, piackutatás, kertészeti szaktanfolyamok szervezése. /(Bögözi Attila): Magyar Kertésztársaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./2004. április 9.
Passió egy ártatlan ember szenvedését mutatja be, egy igazi forradalmárét, újítóét – mondta Maia Morgenstern, a 41 éves román színésznő, a Jézus életének utolsó 12 óráját elbeszélő film női főszereplője Budapesten. Mel Gibson ausztrál színész, rendező 125 perces filmjét március 25-e óta vetítik Budapesten és 12 magyarországi nagyvárosban, azóta már több mint 200 ezren nézték meg. A rendezőt több amerikai és más országbeli zsidó szervezet antiszemitizmussal vádolta. A színésznő tiltakozott az ellen a felvetés ellen, hogy a film a zsidókat teszi felelőssé Jézus haláláért. – Ha így lenne, nem fogadtam volna el a szerepet. A nagyapámat meggyilkolták. A holokauszt áldozata volt, ezért különösen érzékeny vagyok ebben a témában, jelentette ki. A színésznő több magyar filmben is szerepet kapott; az ausztrál rendező Mészáros Márta A hetedik szoba című alkotásából ismerte meg és alakítása láttán választotta ki Mária szerepére. A bukaresti Állami Zsidó Színház egykori csillaga magyarországi színpadokon is fellépett, 2000-ben például a zsámbéki szabadtéri színpadon Gertrudist alakította a Bánk bánban, a budapesti Bárka színházban 2001-ben a Lola Blauban, tavaly pedig önálló esttel lépett fel. /Papp Annamária: Morgenstern szerint nem zsidóellenes a Passió. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 9./2004. április 10.
Egyes budapesti ellenzéki források úgy vélik, hogy az ápr. 25-én a magyar és a román miniszterelnök jelenlétében leleplezendő Szabadság-szobor ára túlméretezett – írta az ápr. 9-i Népszabadság. Ezek szerint az újraállítás engedélyezéséért cserében a magyar kormány úgymond aránytalan kötelezettségeket vállalt volna Bukaresttel szemben a Gozsdu-vagyon sorsával kapcsolatban, illetve jogokról mondana le, még az újraavatás előtt. A fideszes Németh Zsolt képviselő kijelentette, hogy tájékozódás céljából Romániába utazik. /Szabadság-szoborért Gozsdu-vagyon? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./