udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 4351-4380 | 4381-4410 | 4411-4440 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2004. április 10.
Bársony András külügyi államtitkár egyelőre nem tudja megmondani, mikor kezdheti meg működését Budapesten a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány. Hozzáfűzte: a Gozsdu-vagyon ügye Románia és Magyarország között jogi értelemben végérvényesen lezárult. Mircea Geoana külügyminiszter múlt heti budapesti tárgyalásait követően azt mondta, szeretné, ha a következő hónapokban a közös magyar-román Gozsdu Alapítvány megkezdhetné működését Budapesten. Bársony András kitért arra, hogy a Gozsdu Alapítvány létrehozója a két ország kormánya lenne, "azonban szó sincs arról, hogy a volt Gozsdu-vagyon bármilyen eleme az alapítvány induló vagyonához kerülhetne". /Gozsdu-ügy: Még bizonytalan az alapítvány indulásának időpontja. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 10./2004. április 10.
Tóth István tanár-festőművész-műkritikusra emlékezett Sas Péter. Tóth István /Marosvásárhely, 1892. máj. 29. – Kolozsvár, 1964. máj. 24./ Kolozsváron végezte iskoláit, korán felfedezték rajztehetségét. Tóth István megismerkedett Kelemen Lajossal, az Erdélyi Múzeum-Egyesület levéltárosával, a későbbi történettudóssal. Ő vonta be a tehetséges ifjút genealógiai, heraldikai, vagyis családtörténeti és címertani munkálatok illusztrációs feladataiba. A budapesti Rajztanárképző Intézetben végzett, majd rajztanár lett Kolozsváron. 1920 után szinte évente vett részt csoportos vagy egyéni tárlatokon. Nemcsak kiadványokat, lapokat illusztrált, képeslapokon is megjelentek alkotásai. Az igazi elismerést albumainak megjelenése jelentette. 1939-ben megjelent A magyar díszítés alapformái című könyve. /Sas Péter: Negyven éve halt meg Tóth István tanár-festőművész-műkritikus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./2004. április 14.
Németh Zsolt, a Fidesz Magyar Polgári Szövetség alelnöke, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a hét végén nem hivatalos látogatást tett Sepsiszentgyörgyön, ahol találkozott a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) helyi képviselőivel. Hangsúlyozta, hogy az autonómia nem XIX. századi, ahogy a román államelnök, a miniszterelnök, a külügyminiszter mondta, inkább nemzetállam XIX. századi, hiszen az elzárkózás jellegét hordozza. A Fidesz alelnöke szerint "nem a mi feladatunk az autonómiát képviselni, hanem azoké a közösségeké, akik részéről az erre irányuló politikai szándék megszületik, ezért üdvözlöm az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsot (EMNT), az SZNT-t, az MPSZ-t, amelyek felvállalják az autonómiát. Semmi indokát nem látom annak, hogy ezen szervezetek javaslataira Magyarország kellő támogatást ne nyújtson. Elvárjuk a magyar kormánytól, hogy nyújtson politikai és diplomáciai támogatást ez ügyben az erdélyi magyarságnak". Kifejtette: Magyarország támogatja Románia EU-csatlakozási erőfeszítéseit, de ő azt szeretné, ha egy olyan Románia csatlakozhatna az EU-hoz, amely teljes területi és kulturális autonómiát biztosít az erdélyi magyarság számára. Németh Zsolt kitért arra is: ha a román fél megnyitja a Gozsdu-ügyet, akkor Magyarországnak is elő kell állnia a magyar állam követeléseivel. A Fidesz alelnöke szerint az 1953-as államközi szerződés lezárta a Budapest központjában levő három nagy ingatlan értékének ügyét, és a magyar állam dollárszázmilliókat kitevő követeléseit is Németh Zsolt üdvözölte az aradi Szabadság-szobor felállítását, de emlékeztetett arra, hogy "a szobor a polgári kormány diplomáciai erőfeszítése eredményeként került szabadlábra". A magyar politikus kifejtette, "zsákbamacskának" tartja a román kormány által javasolt Megbékélési park ötletét, mivel "nem mindegy, milyen műemlékegyüttest állítanak a Szabadság-szobor mellé". "Tudomásom szerint a konstrukcióval kapcsolatosan a román kultuszminisztérium fenntartja magának a kizárólagos döntés jogát, ezért fontosnak tartom, hogy a romániai magyarság és a helyi közösség megkérdezése nélkül ne születhessen meg a szoborpark" – tette hozzá Németh Zsolt. /Németh Zsolt: "Az autonómiát a XXI. századi Európa intézményének tartjuk". = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 14./2004. április 14.
Ápr. 10-én, nagyszombaton este, az ünnepi szentmisét követő feltámadási körmenet indulásakor kondult meg először újra Gyergyószentmiklós háborús viszontagságokat túlélő, hazatért harangja. Az 1920-ban a gyergyói hívek által öntetett harangot 1944 augusztusában szállították el Budapestre, Nagytéténybe, ahol csodával határos módon megmenekült a beolvasztástól, hogy közel 60 éven át a nagytétényi híveket szolgálja. A harang hazatérésének folyamata már a Fidesz kormányzása idején elindult. A nagytétényiek a harangért harangot kértek, s az új harang öntésének költségeit a magyar kormány vállalta fel. A 2003. december 6-án Gyergyószentmiklósra hazatért harangot 2004 virágvasárnapjáig a plébánia udvarában tekinthették meg a hívek. Ezután a harangot felhúzták a toronyba. Bollok Istvánné, a 22. kerület (Nagytétény) polgármesterasszonya arról szólt, hogy a harang teremtett testvériséget Nagytétény és Gyergyószentmiklós között. Németh Zsolt képviselő hangsúlyozta: fontosabb, hogy a harang a Székelyföld szívében szóljon, mint Budapest perifériáján. Vagy öt percen át szólt a harang, majd püspöki áldással és a székely himnusz hangjaival zárult az ünnepi szertartás. /(Gál Éva Emese): Megkondult a régi harang. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./2004. április 15.
A pedagógusszövetség irodavezetője szerint a magyar kormány és az RMDSZ szándékosan hallgat a 2002–2003-as évről. „Kifelejtettek” egy évet az oktatási támogatásokból – jelentette ki Márton Zoltán, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége által működtetett pályázati iroda vezetője. Szabó Vilmos államtitkár szerint viszont a támogatásokat nem a 2001–2002-es, hanem a 2002–2003-as esztendőtől kell számolni. A szülők szinte mind úgy tudják, hogy gyermekeik az elmúlt tanévre kapták a segélyt. Ezzel szemben a Medgyessy-kabinetnek az – immár az Iskola Alapítványon keresztül meghirdetett – újabb programja már a 2003–2004-es tanévre vonatkozik. „Annak, hogy a pedagógusszövetség helyett az idéntől az RMDSZ-nek alárendelt Iskola Alapítvány osztja a támogatást, politikai vetülete van. A budapesti döntés lényegében nem is ellenünk irányul, hanem inkább az RMDSZ-nek próbál kedvezni. A szövetség politikusai a kampányban azzal ágálhatnak, hogy ők pénzt osztanak” – jelezte Márton Zoltán. Azzal egy időben, hogy a támogatás már nem az RMPSZ-en keresztül jut el a címzettekhez, a szovátai iroda megszűnik. „Erről még senki nem értesített hivatalosan, mi is hónapokkal ezelőtt, az újságokból szereztünk tudomást a döntésről. Pedig az Illyés Közalapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatalának ellenőrei elégedetteknek bizonyultak a tevékenységünkkel, mi több, Budapesten dicséretet is kaptunk” – mondta Keresztesi Erzsébet. Szabó Vilmos államtitkár kifejtette: a kedvezménytörvény 2002. január elsején lépett életbe, tehát az oktatási-nevelési támogatás sem vonatkozhatott a 2001–2002-es esztendőre. Szabó szerint a félreértés azzal kezdődött, hogy a 2002. január elsején életbe lépett törvény végrehajtási utasításaiban nem szerepelt, hogy naptári vagy iskolai évre vonatkozik a támogatás. Az államtitkár ezen állításának ellentmond viszont, hogy a Szülőföldön magyarul címet viselő program Budapestről érkezett dokumentumain ez szerepel: „2001–2002 pályázati ciklus”. Szabó Vilmos azzal érvelt, hogy utolsó napjaiban az Orbán-kormány „kiürítette az Illyés Közalapítvány kasszáját”. A támogatás kifizetését Orbán Viktor volt miniszterelnök is felvetette a jelenlegi kormányfővel az év elején folytatott megbeszélésén. Akkor Medgyessy Péter ígéretet tett Orbánnak, hogy abban az esetben is kifizetik a határon túli magyar családoknak járó támogatást, ha ennek összértéke eléri a keret dupláját. /Szucher Ervin, Salamon Márton László: Oktatási támogatás – egy hiányzó esztendő? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./2004. április 15.
Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban átadták a fiatal irodalmárok alkotói tevékenységét támogató Móricz Zsigmond irodalmi ösztöndíjakat, amelynek egyik nyertese Király Zoltán kolozsvári költő. A három évtizede létrehozott Móricz Zsigmond-ösztöndíjra a 35 évesnél fiatalabb írók, költők, kritikusok, irodalomtörténészek pályázhattak. Munkájához ugyancsak elnyerte a támogatást Lengyel Tamás kárpátaljai költő, Mizser Attila szlovákiai költő és Pénzes Tímea szlovákiai születésű, jelenleg Prágában élő író. A tíz nyertes egy éven át havi 70 ezer forint ösztöndíjban részesül. /Budapesten átadták a Móricz-ösztöndíjakat. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./2004. április 15.
A szocialistáknak felül kell vizsgálniuk, hogy alkalmas-e pártigazgatónak Tóbiás József, aki nyílt jogsértésre buzdítja az MSZP kampányának helyi irányítóit – mondta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke ápr. 14-i budapesti sajtótájékoztatóján. A nagyobbik magyar ellenzéki párt annak nyomán tette közzé felszólítását, hogy az Index hírportál Háborút indít az MSZP címmel tudósítást közölt a szocialista párt Csapatjáték nevű kampánycsapatának zárt megbeszéléséről. A tudósítás szerint az eligazításon Tóbiás így buzdította a kampánycsapat tagjait: „Ne legyünk szemérmesek abban, hogyan juttassuk el az üzeneteket a polgárokhoz. Ezen a meccsen fair play díjat nem osztanak. Nem érdekelnek az etikai és a választási kódexek, de az ellenfél egyéni szabadságjogait tiszteljük. ...Mindegy, hogy egy körzetben milyen a szokásjog a pártok és az önkormányzat között, a végén majd megbeszéljük, hogy mennyi a bírság.” Kovács László külügyminiszter, a párt elnöke etikátlan magatartással vádolta az Index tudósítóját. Az Index eljárását Halák László, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) etikai bizottságának elnöke is elmarasztalta. Az ügy kapcsán az Index tiltakozott, és azzal vádolta a MÚOSZ-t, hogy az MSZP befolyása alatt áll. /Újabb „médiaháború”. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 15./2004. április 16.
A kedvezménytörvényről, az autonómiáról és a kettős állampolgárságról folytatott vitát Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának fideszes elnöke ápr. 15-én egy budapesti fórumon. Egyik kérdésben sincs egyetértés a politikai élet szereplői között – mondta Németh Zsolt. Kijelentette: a magyar külügyi vezetők nem támogatják az autonómiatörekvések különböző formáit. A szocialisták által kedvezménytörvénynek nevezett státustörvényt az MSZP is megszavazta, de a kormányváltás előtt „durva mértékben megcsonkította"– állapította meg Németh Zsolt. Szabó Vilmos kijelentette: a nemzetpolitikának azt kell segítenie, hogy a határon túli magyarság a szülőföldjén boldoguljon. Hangsúlyozta, hogy az autonómiát csak a többségi nemzettel egyetértésben lehet megvalósítani. /Szabó Vilmos és Németh Zsolt vitája a határon túli magyarságról. Nincs egyetértés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./2004. április 16.
Magyar és román költők találkozóját tartották meg Zilahon ápr. 14-én. Verseket olvastak fel a szilágysági Győrfi-Deák Erzsébet, B. Simon György, Kiss Lehel és a budapesti Hatházi Áron, illetve Daniel Stanca, Marcel Lucaciu, Viorel Tautan, Ion Pitoiu, Daniel Hoblea, Cristian Contras. A verseket magyarról románra és fordítva Győrfi-Deák Erzsébet fordította. A rendezvény meghívott vendége volt Kiss László, a Budapesten megjelenő Versmondó című folyóirat főszerkesztője és Popper Ferenc, a kiadó részéről, akik az 1992-ben alakult Magyar Versmondók Egyesülete tevékenységéről is beszámoltak. A művelődési központ tervében szerepel egy versantológia megjelentetése román, magyar és német nyelven. /Költők találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./2004. április 16.
A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Irodalmi Kör, a SEIK, 1962 óta tartja összejöveteleit. Önképzőköri jellegű, tagjai száma 12–20 között ingadozik, de voltak időszakok, amikor 35–50 irodalombarát is látogatta üléseit, s tagjai között olyan irodalmárokkal büszkélkedhetett, mint Györffi Kálmán, Szávai Géza, Gál Éva Emese vagy az orvosként is köztiszteletnek örvendő Kercsó Attila és Panigay Róbert. A kör tagjai között tarthatták számon a történész Garda Dezsőt is. Az idei rendezvények közül Ambrus Lajos költő, meseíró, Rokaly József helytörténész, Komán János költő felolvasóestje emelkedik ki. E hónapban Tüzes Bálint nagyváradi költő lesz a vendég, májusban Kozma János budapesti költő, előtte a Helikon szerkesztőségéből Szilágyi István, Sigmond István és Király László látogat Gyergyószentmiklósra felolvasni. Júniusban a beregszászi Füzesi Magdolnát várják estjükre. /Bajna György: Túl a negyvenen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./2004. április 16.
Kóka Rozália előadóművész, érdi néprajzi gyűjtő meséket, mondákat, anekdotákat tartalmazó kötetének /Mátyás király rózsát nyitó ostornyele. Mesék, mondák, anekdoták. Timp Kiadó, Budapest, 2003/ második kiadása is napvilágot látott. Megjelent Kós Károly kis munkája /Mátyás király születési háza, Litera Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2004/ is. Kós Károly tanulmánya élethű képet fest a királyról, családjáról és koráról. /Sarány István: Mátyás király fényből és mesékből. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 16./2004. április 22.
Elhunyt dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi /Magyarcséke, 1917. jan. 22. – Temesvár, 2002. ápr./, aki 1949 óta megszakítás nélkül töltötte be a magas tisztséget. Egyházi tevékenysége mellett szakadatlanul munkálkodott a bánsági soknemzetiségű lakosság egymásra találása, az egymás iránti tisztelet elmélyítésén. A rabbiképző főiskolát Budapesten végezte, vele párhuzamosan az egyetem filológia karán ókori történelmet és sémi nyelveket tanult. Temetése ápr. 22-én lesz a temesvári Lippai úti zsidó temetőben. /Elhunyt dr. Neumann Ernő főrabbi. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 22./ 2004. április 22.
Ápr. 22-én kezdődik a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, melyen a jelentősebb erdélyi kiadók is részt vesznek. A Kriterion, Koinónia, Mentor, Pro Print, az aradi Irodalmi Jelen, a sepsiszentgyörgyi Charta, a kolozsvári Kalota és Tinivár, valamint a nagyváradi Literátor Kiadó, a kolozsvári Polis, illetve a csíkszeredai Pallas–Akadémia is. Idén tizedik alkalommal vesznek részt az erdélyi magyar kiadók a könyves eseményen. A legjobb periódus 1999–2000-re tehető, amikor nagyon sok könyv fogyott. A 2003-as vásáron viszont visszaesést tapasztaltak. Több erdélyi író is jelen lesz a vásáron, köztük Farkas Árpád, Kányádi Sándor, Anavi Ádám, Ferencz Zsuzsanna és Szőcs Géza. /A nagyobb erdélyi kiadók is bemutatkoznak. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./2004. április 23.
A vajdasági magyar pártok vezetői egyetértenek a Magyar Demokrata Fórum (MDF) felvetésével, miszerint az anyaországnak haladéktalanul meg kell adnia a délvidéki magyaroknak a magyar állampolgárságot, és Budapestnek fel kell erősítenie diplomáciai tevékenységét a vajdasági magyarok elleni atrocitások megszaporodása miatt. Kasza József, az MVSZ elnöke pozitívan értékeli az MDF képviselőcsoportjának felvetését, mert miközben "Magyarország kötözködik, Szerbia arra készül, hogy megadja az állampolgárságot mindenkinek, aki egy kicsit is tud szerbül, s még a szerb származást sem fogják firtatni". A VMSZ elnöke nem kívánta kommentálni Balogh László MDF-es képviselő kijelentését, miszerint nem elég, ha a magyar külügyminiszter felhívja Belgrádot és elmondja, hogy Budapestet aggasztják a megszaporodó magyarellenes atrocitások. Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) elnöke közölte, hogy pártja nagyra értékeli a MDF aggodalmát és segítőkészségét. A VMDP elnöke emlékeztetett arra: már korábban is javasolta Kovács Lászlónak, hogy Draskovic kinevezése után tegyen villámlátogatást Belgrádban, s javasolja, hogy a készülő szerb alkotmány rendelkezzen a magyar kisebbség politikai és perszonális autonómiájáról, s szavatoljon garantált helyeket a kisebbségeknek a szerb parlamentben. /Véleménycsere a kettős állampolgárságról. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 23./2004. április 23.
Ápr. 21-én Budapesten Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, az RMDSZ ügyvezető alelnökét Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter fogadta. A megbeszélés napirendjén többek között az RMDSZ sportprogramja és a Félsziget fesztivál szerepel. Kovács Péter budapesti látogatása során megbeszélést folytat Zilahi Lászlóval, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, Csőzik Lászlóval, az SZDSZ–Új Generáció elnökével, valamint Nyilas Ágnessel, az Agora iroda programigazgatójával. A MIÉRT vállalkozásfejlesztő programjának megbeszélése is napirenden szerepel. /A MIÉRT elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterrel találkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./2004. április 23.
Kántor Zoltán (szerk.): Nacionalizmuselméletek – szöveggyűjtemény. /Rejtjel Kiadó, Budapest, 2004/ elsősorban a felsőoktatás számára készült, de a szélesebb szakmai közönség is haszonnal forgathatja. A válogatás átfogó képet nyújt a nacionalizmus problémakörének legújabb, elsősorban angolszász szakirodalmáról, a nemzetközi tudományosságban jelenleg meghatározó nacionalizmuselméletekről. /Figyelemreméltó könyv a nemzeti politikáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./2004. április 24.
Megjelent Bárdi Nándor: Tény és való. A budapesti kormányzatok magyarságpolitikája és a határon túli magyarok kapcsolattörténete. Problémakatalógus /Pozsony, Kalligram, 2004/ című tanulmánykötete. A könyv az 1989 utáni történésekkel is foglalkozik. /Figyelemreméltó könyv a nemzeti politikáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./2004. április 25.
Morus Szent Tamás mártírhalála előtt írt szellemi végrendelete, amelyet a Mohács utáni magyarság létkérdéséről írt két magyar nemes filozofikus párbeszéde formájában, Erősítő párbeszéd balsors idején /Szent István Társulat, Budapest, 2004/ címmel először jelent meg magyar nyelven. A könyvet Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Szőcs Géza író részvételével ápr. 24-én mutatják be a budapesti nemzetközi könyvfesztiválon, a Budapest Kongresszusi Központban. /Először magyarul! = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 25./2004. április 26.
Hiller István magyar kulturális miniszter és Mircea Geoana román külügyminiszter közösen felavatta ápr. 24-én Gozsdu Manónak (1802-1870), a budapesti Gozsdu-udvar bejáratánál elhelyezett emléktábláját. "Magyarország és Románia új úton jár; ez az út közös, ez az út a történelmi megbékélés és partnerség útja" – jelentette ki a miniszter. Mircea Geoana örömét fejezte ki, hogy a két ország történelmi megbékélése "egy újabb pillanatának" lehet tanúja. Emanuil Gojdu (Gozsdu Manó) a XIX. század második felében sikeres ügyvédként dolgozott Budapesten és alapítványt hozott létre "a tanulni vágyó ortodox román fiatalok" támogatására. /Budapest: Felavatták Gozsdu Manó emléktábláját. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./2004. április 26.
Budapestre látogatott Mircea Geoana külügyminiszter. Mircea Geoana hangsúlyozta: Románia számára prioritást jelent a Gozsdu vagyon megszerzése. Geoana szerint úgy ahogy a magyar fél gyakran „erőszakos unszolására” Románia számos, a románok érzékenysége szempontjából kényes ügyet elintézett, a közös magyar–román örökséget jelentő Gozsdu-vagyon átadása „minimális gesztus” lenne annak viszonzására, amit Románia az utóbbi időben tett. /Balogh Levente: Jár a Gozsdu-vagyon. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./2004. április 26.
A magyar és a román nép közötti történelmi kibéküléshez szükség van az egyházakra is – hangsúlyozta Geoana külügyminiszter, a román ortodoxnapok központi ünnepségén ápr. 24-én Budapesten. A külügyminiszter a román kormány részéről azt kérte a magyar kormánytól, vigyázzon a magyarországi román kisebbségre is, amely hidat jelent a két ország között. Mint hozzátette, Románia is igyekszik vigyázni az ott élő magyar kisebbségre. /Geoana a magyar–román történelmi kibékülésről. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 26./2004. április 26.
Gróf Széchenyi István mellszobrát, Kampfl József szobrász alkotását leplezték le ápr. 24-én Székelyudvarhelyen, a Művelődési Ház előtti téren. Beszédet mondott Harragh Péter, az Országgyűlés alelnöke, dr. Rubovszky András, a Budapesti Széchenyi Társaság főtitkára, valamint dr. Mitnyán György, Budapest XII. kerületének polgármestere. A házigazdák nevében Szász Jenő polgármester, a Magyar Polgári Szövetség elnöke köszöntötte a megjelenteket. A rendezvény az újonnan felavatott szobor koszorúzásával, valamint – a Balázs Ferenc Vegyes Kar és a Székely Dalegylet közreműködésével – a Szózat és Székely Himnusz előadásával zárult. /Szász Emese: Széchenyi-szobor Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./2004. április 26.
A Rákóczi szabadságharc 300. évfordulójának nagyenyedi eseményeire, többek között az akkor hősi halált halt diákokra emlékeztek a hét végén a Bethlen Gábor Kollégiumban. A díszbeszédek sorát Szabó Hajnal kollégiumi igazgatóhelyettes nyitotta meg. Mádl Ferenc köztársasági elnök és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke üzenetének tolmácsolása után Kötő József, az EMKE főjegyzője emelkedett szólásra. Az emlékünnepségen felavatták a magyarországi Siklós település támogatásával újraöntött iskolacsengőt, majd ismertették a diákok és tanárok tudományos dolgozatait. Bemutatták az I. György angol király mellszobrát, a budapesti Mikó Diana szobrászművész munkáját. A király a 300 évvel ezelőtti labanc pusztításokat követően oroszlánrészt vállalt a kollégium újjáépítésében. Az avatások sorát a kollégium véndiákjának, Barabás Miklós festőművésznek emléket állító dombormű leleplezése zárta (Lőrinc Lehel műve). A kollégiumokban kiállítások nyíltak meg, tárlatok fogadták az érdeklődőket. A rendezvényt az ápr. 25-i ünnepi istentisztelet és a "nagyenyedi két fűzfa" újraültetése zárta. /Szabó Csaba: Emlékünnep a nagyenyedi két fűzfa árnyékában. Felavatták I. György angol király mellszobrát. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 26./2004. április 26.
Ápr. 25-én Sepsiszentgyörgy a Szent György-napok alkalmával átadták át az idei három Pro Urbe-díjat, valamint egy díszpolgári címet. Vidor Alice nyugalmazott szerkesztő, műfordító a Talita Kumi gyermekvédő társaság mindenese, a Kincs nevű, gyermekeiket egyedül nevelő asszonyoknak menedéket nyújtó otthon megalapítója, Sztolyka Gábor, a Textil futballcsapat egykori játékosa kapott Pro Urbe-díjat és dr. István Tibort több mint hatvanéves orvosi tevékenységéért. Sepsiszentgyörgy díszpolgára címet adományozta az önkormányzat a Budapesten élő, de háromszéki származású, életének 85. évét taposó dr. Kicsi Sándornak, a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztősége egykori igazgatójának. /(s): Átadták a Pro Urbe-díjakat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./ Kicsi Sándor /sz. Dálnok, 1919. márc. 4./ a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumban végzett 1938-ban. 1945-47 között a Székely Mikó Kollégium tanára volt, majd Magyarországra távozott. 1958–80 között a Magyar Tudományos Akadémia Lexikonszerkesztőségének igazgatójaként irányította a magyar enciklopédikus sorozatok megjelentetését (Magyar irodalmi lexikon, Atomfizikai lexikon, Magyar életrajzi lexikon, Magyar néprajzi lexikon stb.). Az 1980-as években közreműködött a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum 1929. évi emlékkönyvének újra megjelentetésében, egyben megírta a múzeum történetét. Ugyanabban az évtizedben készült el Erdély leírásával, amely a szintén háromszéki származású Szacsvay Imre fotóival az Erdélyi Utakon című monumentális három kötetben jelent meg. /Kónya Ádám: : Dr. Kicsi Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 27./2004. április 27.
Magyar oktatási minisztériumi berkekből röppent fel a hír: megszűnik a határon túli oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítvány. Ez az állapot jellemző arra, ahogyan a határon túli magyarság ügyeihez a budapesti hivatalokban viszonyulnak, írta Salamon Márton László. A Draskovics-csomag néven elhíresült költségvetés-megszorító intézkedések révén drasztikusan csökkent az az összeg, amellyel az Apáczai Közalapítvány gazdálkodhat. /Salamon Márton László: Lóverseny. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A minisztérium egyik tervezete szerint a határon túli magyar oktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítványt öt másik – magyarországi oktatást finanszírozó – közalapítvánnyal együtt egy új struktúrába olvasztják be. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az Apáczai honlapján egyetlen idei pályázati kiírás sem található. Zilahi László, az OM határon túli ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője nem kívánta kommentálni az Apáczaira vonatkozó értesüléseket. – Folyamatban van egy tervezet kidolgozása, amely az EU-csatlakozás után egy újfajta struktúrában fogná közre a magyarországi közalapítványokat, és az Apáczai helyzetét is újra elemeznék – nyilatkozta Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke. „Határozott ígéretet kaptunk, hogy az átszervezés folyamatában konzultálni fognak velünk” – nyilatkozta Kötő József. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány budapesti irodavezetője megdöbbenéssel fogadta a hírt. „A határon túli magyarságra nézve kifejezetten hátrányos lenne, ha a jövőben egy szászrégeni pályázónak a pécsi és szolnoki pályázatokkal kell versenyre kelnie” – fogalmazott. Csete Örs elmondta, a magyarországi közalapítványok közül az Apáczai az egyetlen, amely megszerezte a döntés-előkészítés és -végrehajtás vonatkozásában az ISO 9001:2001, Brüsszelben kiállított tanúsítványt. Az Apáczai Közalapítvány máj. 6-án ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. Ez idő alatt mintegy négymilliárd forint támogatást juttatott a határon túlra, több mint felét Romániába. /Lukács János: Megszűnik az Apáczai-alapítvány? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./2004. április 30.
Ápr. 29-én átadták a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Édes anyanyelvünk elnevezésű programja 100 millió forint összdíjazású pályázatának jutalmait Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban. A pályázatot tavaly októberben – Magyarország európai uniós csatlakozásának küszöbén – hat kategóriában írták ki – emlékeztetett megnyitóbeszédében Hiller István miniszter. A pályázaton több erdélyi szerzőt is kitüntettek: Lövétei Lázár László vers kategóriában a második, Vida Gábor novella kategóriában a harmadik, Orbán János Dénes gyermekirodalom kategóriában szintén a harmadik díjat érdemelte ki, Mátyus Ilonát pedig a Jelentés az anyanyelvről csoportban, a Pedagógusok anyanyelvünkről – a gyakorlat tapasztalatai témakörben díjazták. A vers, novella, dráma és gyermekirodalom témában az első díj – kategóriánként – 10-10 millió forint volt. A második díjjal 6-6 millió forint, a harmadikkal 4-4 millió forint járt. Az elismeréseket megosztva ítélték oda – összesen 75 pályaművet díjaztak. /P. A. Zs.: Megosztott forintmilliók. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./2004. április 30.
II. Rákóczi Ferenc fejedelemmé választásának 300. évfordulója alkalmából történelmi tanácskozás kezdődött ápr. 29-én Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban. A háromnapos rendezvényt – amelynek fő szervezője az EMKE, az EME, a Fehér megyei és Nagykárolyi RMDSZ és a Szatmárnémeti Kölcsey Kör – Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke nyitotta meg, jelezve, hogy az Élő Rákóczi tanácskozásra ilyen nagy számban jöttek el hazai és külföldi szaktekintélyek. Az első előadó Magyari András egyetemi tanár volt. Őt Köpeczi Béla akadémikus, egyetemi tanár követte. Bariska István kőszegi főlevéltáros, Zachar József budapesti egyetemi tanár, Czigány István, Csetri Elek akadémikust és Varga J. János tudományos kutató tartott még előadást. Másnap Gyulafehérvárra, a 300 évvel ezelőtti fejedelemválasztás helyszínére látogatnak az illusztris vendégek. A rendezvény máj. 1-jén, a nagymajtényi síkon, illetve Nagykárolyban ér véget. /Szabó Csaba: Történelmi szaktanácskozás Nagyenyeden. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./2004. április 30.
Az egri Segít a Város Kiemelten Közhasznú Alapítvány támogatásával és a budapesti Terror Háza Múzeum jóvoltából, erdélyi körút után végleg Gyergyószentmiklóson marad a boldog emlékű Márton Áron püspök – három évig gyergyószentmiklósi segédlelkész – meghurcoltatását bemutató anyag. A kiállítás megnyitója máj. 1-jén lesz. /Márton Áron hazaérkezése. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 30./2004. április 30.
A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola /Székelyudvarhely/ hagyományt teremtett a folyamatosan megrendezett Bárdos Lajos zenefesztivállal. Elismert előadókat, kórusokat vonultat fel most is, az "Éneklő Ifjúság" nevet viselő jubileumi kórusfesztiválon. Bárdos Lajos (1899-1986), mint ének szakos tanár, zeneszerző és karnagy 1931-ben – Kerényi György és Kertész Gyula társaságában – megalapította Budapesten a Magyar Kórus folyóiratot és azonos nevű kiadóvállalatot. Húsz év alatt kb. 2000 művet adtak ki egyfelől régi mesterek, másfelől fiatalabb magyar zeneszerzők tollából. A kiadott gazdag zeneirodalom bemutatására sok iskola részvételével hangversenyeket szerveztek, ezzel elindították az Éneklő Ifjúság mozgalmat. Székelyudvarhelyen a rendezvényekre május 7–9. között kerül sor. /(bb): X. Bárdos Lajos Fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 30./2004. április 30.
Ápr. 30-án tartja alakuló ülését Temesváron a Szent Korona Szövetség temesvári tagozata. A szövetség célja a Szent Korona tiszteletének elmélyítése, a magyarságtudat erősítése, minden, a magyar hagyományok megőrzésére irányuló kezdeményezés támogatása, magyarságismereti táborok szervezése a határon túli fiatalok részére. A Szent Korona Szövetség budapesti küldöttsége Temesváron részt vesz a tagozat alakuló ülésén. Másnap, május 1-jén reggel tovább indulnak, és Lugos–Karánsebes–Herkulesfürdő–Mehádia érintésével Orsovára utaznak. A Duna-parti városban emléktábla avatására kerül sor a Szent Korona ottlétének emlékére, mivel az úgynevezett Koronakápolna – a hely, ahol a hazát elhagyó Kossuth Lajos és kísérői elásták az ország szimbólumát –, a vaskapui duzzasztás miatt az óvárossal együtt víz alá került. /A Szent Korona Szövetség programja. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./