udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 5581-5610 | 5611-5640 | 5641-5670 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
2006. május 26.
Zárt ajtók mögött zajlott Gyurcsány Ferenc kormányfő és az ellenzéki pártok vezetőinek mintegy kétórás egyeztetése május 25-én Budapesten, az MDF székházában. Gyurcsány a múlt héten kezdeményezett külön-külön egyeztetést az ellenzéki pártok elnökeivel, de ezt csak Dávid Ibolya, az MDF elnöke fogadta el, ő is azzal a feltétellel, hogy erre az MDF székházában kerüljön sor. Miután a Fidesz és a KDNP ötpárti egyeztetést javasolt, Dávid Ibolya meghívta valamennyi párt képviselőjét az egyeztetésre. Hiller István, az MSZP és Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke nem volt jelen. „Sok-sok év után sikerült kimozdítani a magyar pártpolitikát a tárgyalásképtelenség állapotából” – nyugtázta Gyurcsány. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke jelezte, több témában van kidolgozott javaslatuk, amit rövidesen megküldenek a kormány számára. /Guther M. Ilona: Egyezkedik a kormány az ellenzékkel. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./2006. május 26.
Radikális nézetei miatt Toroczkai Lászlót több országból, így Romániából is kitiltották már. Ő nem radikális, hanem egyszerűen magyar, vallja. Ezt nem csak Budapesten meri kinyilvánítani, hanem a Délvidéken, Kárpátalján vagy akár Erdélyben. Ezért meghurcolták, volt része veszedelemben. Legalább négy állam titkosszolgálata figyeli az általa alapított Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) tevékenységét. Nemrég úgy döntöttek: június 4-én Trianonban, a békediktátum aláírásának helyszínén emelnek szót a magyarságot ért igazságtalanság ellen. Toroczkait Lászlóval a Vármegyés a véres úton című könyvének kézdivásárhelyi bemutatóján készített interjút a hetilap. A HVIM öt esztendeje tiltakozik június 4-én. Tudatosítani akarják a magyar lakosságban, hogy a trianoni békediktátum évfordulója nemzeti gyász, amikor a kereskedelmi televízióban nem szabadna vígjátékokat sugározni. Bátran ki kell állni az igazunkért, a nemzetközi közvéleményt is a magyar nemzet ügye mellé szeretnék állítani, vallja. Június 2-án gyülekeznek a budapesti Regnum Marianum templom helyén levő keresztnél. Autóbusszal mennek Versailles-ba, a Kis-Trianon palotában folytatják a demonstrációt. Mintegy 500-600 tüntető indul el autóbuszokkal. A titkosszolgálatok működnek, ezt bizonyítja, hogy egy francia szervezet máris ellentüntetést jelentett be Versailles-ban. Persze a francia hatóságok nem adtak rá engedélyt, de a furcsa az, hogy míg a Kárpát-medencében is kevesen tudnak erről a megmozdulásról, már akadnak olyanok Franciaországban, akik ellentüntetést szerveznek. A román vagy a szerb titkosszolgálatok munkája lehet ebben. Az elszakított részekről is jönnek fiatalok. A Kis-Trianon palotában a magyarság köztiszteletnek örvendő személyiségei fognak felszólalni, Erdélyből Tőkés László püspök, Délvidékről Andrási Attila színházi rendező, Felvidékről Duray Miklós, a Magyar Koalíció Pártjának alelnöke. Június 4-e idén pünkösdre esik, amikor sok százezer magyar Csíksomlyóra zarándokol. Ez azt jelenti, hogy Európa két, egymástól eléggé távol eső szegletében egyszerre fog a magyar fohász felhangzani. Toroczkai László mostani idelátogatásakor két órát vesztegelt a nagylaki határátkelő őrszobáján. A román határőrség szervei nem voltak hajlandók megindokolni, miért állították félre az autót, illetve miért szedték ízekre. Az egyik könyvét elkobozták. Egyébként romániai kitiltása alatt végig Erdélyben tartózkodott, a párjánál. Ezt valószínűleg a határőr figyelmetlenségének köszönheti. Toroczkai áprilisban megnősült, felesége Jászvásáron élt, a templomi esküvő idejét a nyár végére halasztották. Szegeden fognak lakni. Toroczkai aljasnak tartja, hogy a családját sem hagyják békén. Számos fenyegetés éri szüleit Szegeden, valószínűleg azért, mert az ő címükre van bejegyeztetve a Hatvannégy Vármegye Alapítvány székhelye. /Dimény Haszmann Árpád: Aki nemcsak Budapesten mer magyar lenni. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), máj. 26./2006. május 26.
Az Erdély Művészetéért Alapítvány Vármegye Galériájában május 25-én Budapesten Kopacz Mária festőművész alkotásaiból nyílt kiállítás. A születésnapi tárlatot Lászlóffy Aladár költő nyitotta meg. Kopacz Mária grafikus, festőművész, író Marosvásárhelyen született. Diplomáját Kolozsváron, a Képzőművészeti Egyetemen szerezte. Két kötete is megjelent saját rajzaival, A babiloni karperec című regény és a Borika világ körüli sétája egy szerda délután című gyermekkönyv. /Kopacz Mária kiállítása. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 26./2006. május 26.
Negyven évvel ezelőtt, 1966. május 26-án Budapesten meghalt Tamási Áron. Sírja ma már idegenforgalmi látványosság Farkaslakán. Az írót, végakaratának megfelelően, szülőfalujában temették el, s hogy hazahozták, az dr. Bakk Sára nagy érdeme. A Bakk család az író barátja volt, e meghitt kapcsolat miatt Sára asszony az író utóéletének és életművének hűséges őrzője mindmáig. Annak idején a Securitate minden lépését figyelte: kivel beszél, kikkel tartja a kapcsolatot. Dr. Bakk Sára a magányos székely megmunkálását szorgalmazta először, azt el is készítette Szervátiusz Jenő. A Szervátiusz gyűjteményes kiállításon látható Kolozsváron a Szent Mihály-templom parókiáján. A Tamási Áron-emlékműhöz a követ 1971 májusában hozták a Hargita sándorfalvi részéből. Akkor nekiállt a két Szervátiusz, és elkészítette az emlékművet. Az avatás 1972. szeptember 24-én volt. Akkor nevezte Sütő András az emléket tonnás hegyibeszédnek. Tamási Áron halálának ötödik évfordulóján Balogh Edgár azt fejtegette előadásában, hogy a test után a szellemnek is haza kell térnie. Neki és Kacsó Sándornak nagy szerepe volt Tamási rehabilitálásában, műveinek kiadásában, újrakiadásában. A cserefa kopjafát a sírra pedig Székely Lajos faragta. A kopjafaállítás az író halála fordulóján, 1967. május 26-án volt. Azután 1977-ben jött a szomorú hír, hogy a Szervátiuszok művészetére Romániának nincs szüksége, ki kellett menjenek Magyarországra. /Oláh István: A csodakő hiteles története. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 26./2006. május 27.
Az Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS) Dániában, Apenradéban (Aabenraa) tartott közgyűlésén örömmel vette tudomásul, hogy a regionális és helyi lapokat sajtótényezőnek ismerik el az európai gondolat tudatosításának kampánya szempontjából. A MIDAS kéri az Európai Bizottságtól, hogy arányos mennyiségben közöljön közérdekű felvilágosító anyagot a kampány során az EU-ról a kisebbségek napilapjaiban is. A Habsburg Ottó-díjat Nagy Iván Zsolt, a budapesti Magyar Hírlap publicisztikai rovatvezetője kapta. /A MIDAS Közgyűlésének Határozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./2006. május 27.
Negyven esztendeje halt meg Tamási Áron, Budapestről ,,hazaköltözött” Farkaslakára, a templom szomszédságába, a cserefák alá. Haza, övéihez. A székelység alighanem legnagyobb szelleme, be kell őt állítani abba a képzelet teremtette sorba, mely Bethlen Gáborral kezdődik, folytatódik Kőrösi Csoma Sándorral, Orbán Balázzsal, Kriza Jánossal s Tamási Áron kortársaival is, úgymint Nagy Imre, Márton Áron, írta Magyari Lajos. Ők voltak az értékek védelmezői. A nagy székelyudvarhelyi költő, Tompa László Lófürösztés című csodálatos költeményének zárósorai: ,,Imre szorítja, s Áron, Áron nem hagyja magát.” Magyari szerint egyszerre két Áronra gondolhatott a poéta, Tamásira és a nagy püspök Márton Áronra. Székelyudvarhelyen alig százméternyire egymástól állanak ma szobraik, „e két nagy szellem életében és halálában is valódi erkölcsi, szándékbéli ikercsillagot alkot”, állapította meg Magyari. /Magyari Lajos: Tamási Áron emlékezete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 27./2006. május 27.
Hazaértek Budapestről a Gyimes-völgyében tevékenykedő Lépések Színekben és Formákban Alapítvány köré tömörült alkotók. Tímár Károly, Nagy I. Gábor, Csata Jenő és Moldován Zsolt állította ki munkáit. Az erdélyi tájakat bemutató pasztellek, vegyes technikával készült munkák egy, a Magyar Művelődési Intézet által szervezett konferencia társrendezvénye volt. A Dunának, Oltnak egy a hangja című, háromnapos konferencián a kapcsolatteremtésről, az információcseréről hangzottak el előadások. A különböző magyarországi tájegységek képviselői mellett az utódállamokban élő magyarok – köztük erdélyiek – is részt vettek. /Sarány István: Kiállítás Budapesten. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 27./2006. május 29.
A romániai Magyar Zenetársaság szervezésében a Bartók-év alkalmából zenetudományi konferenciát tartottak május 27-én Sepsiszentgyörgyön. Pávai István népzenekutató, Németh G. István, Sepsiszentgyörgyről elszármazott fiatal budapesti zenetudós előadása után Demény Attila, a zenetársaság elnöke egykori tanára, Vermessy Péter munkásságáról írt reflexióját olvasta fel /(Ferencz): Bartók a Képtárban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 29./2006. május 29.
Május 27-28-án, szombat-vasárnap első alkalommal szervezték meg Backamadarason a Madaras nevet viselő települések találkozóját, melyre meghívták a magyarországi testvértelepülés, Kunmadaras, a Nagykanizsa melletti Bácsmadaras, valamint a hazai Csíkmadaras és Mezőmadaras küldöttségeit is. A Madarasi Napok keretében a falu egykori tudós és filozófus szülötte, Kiss Gergely nevét vette fel a helybeli tanintézmény. Mezőmadaras egy iskolai küldöttséggel, negyventagú tánccsoporttal, Csíkmadaras a helyi tánccsoporttal, zenészekkel érkezett a rendezvényre. Kunmadarassal, a magyarországi településsel Backamadaras 1992 óta tartja a kapcsolatot. A családok közt mára szoros kötelékek alakultak ki, és gyerekeknek folyamatosan cseretáboroztatásokat szerveznek. Backamadarason az iskola névadásának hátterében tízéves munka áll, a tanfelügyelőség részéről csak nemrég érkezett meg a jóváhagyás, hogy a backamadarasi tanintézmény felveheti a neves iskola- és templomalapító Kiss Gergely nevét. Hivatalosan megnyitotta kapuit a falumúzeum. Pletl Rita magyartanárnő valamint Gáspár Kinga, a budapesti néprajzi tanszék tanárának vezetésével rendszerezték, felcímkézték az anyagokat. Elkészült az ünneplő település címere és zászlója. Csiki Sándor Állj meg madár, fejem fölött dalolva! című könyvének bemutatója után a tánccsoportok szórakoztatták a közönséget. /Mészely Réka: Madarasok találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29/2006. május 30.
„Budapest nem válaszol” – jellemezte a magyarországi kormány magatartását az elszakított területeken élő magyarok iránt, édesapja egyik könyvére utalva, Schöpflin György fideszes EP-képviselő kolozsvári előadásán. A professzor a Bolyai Kezdeményező Bizottság meghívására tartott előadást az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában Az Európai Unió és a kisebbségpolitika címmel. Előadásában Schöpflin a kisebbségi lét hátrányairól beszélt, ecsetelve a többségi kultúra kétségtelen presztízse által gyakorolt nyomást. Schöpflin szerint az állami magyar egyetem és az egyházi ingatlanok ügye rendeződik, de még várni kell rá, a kisebbségi törvényt is elfogadják idővel, csak éppen semmit sem fog érni, valamint a székely autonómiatörekvés is célt érhet, viszont egyáltalán nem lesz könnyű. A kisebbségi ügyekben Budapest nem hajlandó lépni ez ügyben, az RMDSZ még úgy sem, ők hárman pedig (Gál Kingával és Tabajdi Csabával) nem sokat tudnak elérni ilyen körülmények között. Schöpflin elmondta, nem sikerült rábírni az RMDSZ-t arra, hogy beszéljen a bővítési biztossal, s világosítsa fel tévedéséről. Rámutatott, hogy ha az RMDSZ-re nem lehet számítani, kimagaslóan fontos a civil szféra szerepe, a BKB által indítványozott e-mail-kampány új kezdete lehet annak, hogy az erdélyi magyarság igényt formáljon a véleménye meghallgatására. A magyar külügyminisztériumtól segítséget várni fölösleges, az ország gazdasági csőd előtt áll, és egy hatványozott Bokros-csomag előállításán fog ügyködni a kormány, másrészt mert sem Medgyessy, sem Gyurcsány kormányának nem volt és nincs külpolitikája. /Bagoly Zsolt: Schöpflin György Kolozsváron. Budapest nem válaszol. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 30./2006. május 30.
Az EU abból indul ki, hogy minden egyes tagállam megbízható, becsületes, nyilatkozta Schöpflin György professzor, az Európai Parlament fideszes képviselője interjújában. Megállapította: a határon túli magyarok egyik fő problémája, hogy kötődnek Magyarországhoz, de ott ők mégis valamennyire külföldiek. A határon túli magyar politikusok – és ez az, amit Budapesten nagyon nehéz megértetni – a román politika részesei. A kisebbség maga dönti el, hogy milyen célkitűzésekkel él, hol helyezi el magát a román politikai mezőnyben. Egy másik probléma: a lélektani távolság Erdély és Bukarest között. A román gondolkodás homogenizálja az országot, ennek következtében a régióknak alig van szerepük Romániában. A román regionalizmus, mint fogalom a valóságban alig létezik. Schöpflin úgy látja, a romániai magyar társadalom kérhet, követelhet magának különféle politikai-hatalmi döntésjogokat, mondván: a regionalizmus és nem az etnicitás alapján teszi ezt. Az RMDSZ-nek létre kellene hoznia a visszahívhatóságot, a felelősségvállalást. Schöpflin felvetette, a legkönnyebben legitimizálható Európában: civil társadalmi alapon követelni dolgokat, mert mindezt etnikai alapon tenni, megnehezíti a helyzetet. Az Európai Unión belül a kisebbségvédelem csak most indul el. A globalizáció Erdélyt is elérte. A fiatalabb korosztály másképpen nézi a politikát, másképpen látja az RMDSZ tevékenységét. Magyarország a gazdasági csőd szélén áll. Az államháztartás deficitje legalább hat százalék, hivatalosan, ami amúgy is a legmagasabb az EU-n belül, nem hivatalosan pedig, mondjuk kilenc százalék. Ez aggasztó. /Köllő Katalin: Megbízható államokban gondolkodik az Unió. Beszélgetés Schöpflin György professzorral, fideszes EP-képviselővel. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 30./2006. május 30.
Évek óta nem látogatott el Székelyföldre a kolozsvári Magyar Opera, most viszont turnéra indult Gyergyószentmiklós, Székelyudvarhely és Csíkszereda állomásokkal. A turné a Hargita Megyei Tanács, a MOL, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a Communitas Alapítvány támogatásával jöhetett létre, jelezte Dehel Gábor rendező. Bánk bán szerepét Daróczi Tamás (budapesti Operaház) énekelte, II. Endre szerepében Szeibert Istvánt, a Gertrúdéban pedig Georgescu Máriát láthatták. /Barabás István: Bánk francia karmestere. Székelyföldön járt a világ egyetlen kisebbségi operája: a kolozsvári állami opera. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./2006. május 31.
Ismert romániai és külföldi értelmiségiek május 30-án elektronikus úton tiltakozó levelet küldtek a bukaresti Ziua című napilap szerkesztőségébe, az utóbbi időben a hasábjain egyre gyakrabban megjelenő uszító hangvételű, nacionalista és idegengyűlölő tartalmú írások, különösen Victor Roncea gyűlöletbeszédet idéző cikkei ellen. Roncea legutóbb a Ziua május 29-i számában írt – Ungureanu nyelve címmel, a román külügyminiszterre célozva – bujtogató publicisztikát. Az értelmiségiek által összeállított Tiltakozás megállapítja: „Eszméi, amelyek elfogadhatatlanok a civilizált sajtóban, apoteotikusan és vegytiszta vasgárdista szellemben bujtogatnak: »Parancsnok, add ki az utasítást!« 2006. február 13-i írásában Roncea felvetette a kérdést, hogy el kell bocsátani mindazokat a személyeket, akik »Románia ellen cselekednek«. Minthogy akkor senki sem kérdezte meg tőle, hogy rendelkezésére áll-e az »árulók« listája, ez már, íme, értelmét vesztette. A lista azonban szükség esetén hozzásegíthet a »Parancsnok utasításának« gyakorlatba ültetéséhez.” A Tiltakozás megállapította, hogy a Ziua nem egy szerzője vesz részt nacionalista-szekuritátés támadásokban, amelyeknek olyan személyiségek estek áldozatul, mint Vladimir Tismaneanu, Smaranda Enache és most Mihai Razvan Ungureanu. „A Románia elnöke által nemrég jóváhagyott felbujtás elleni törvények értelmében az ügyészségnek vizsgálatot kell indítania annak megállapítására, hogy ki áll az »Árulásellenes Nemzeti Ügyosztály« és a Roncea által Codreanut és Simát idéző módon említett »Parancsnok« mögött. Másfelől a lap vezetőségének, különösen Sorin Rosca Stanescunak és azoknak a szerzőknek, akik bizonyos hitelt kölcsönöznek ennek a kiadványnak, ha megkésve is, tudatosítaniuk kellene az igazi veszélyt, amelyet az ilyen cikkek jelentenek. Konkrét lépést várnak Sorin Rosca Stanescu főszerkesztőtől. A Tiltakozás aláírói között van Liviu Antonesei, Mihai Chioveanu, Adrian Cioflanca, Andrei Cornea, Victor Eskenasy (Prága), Marco Maximilian Katz, Dan Matei, Andrei Oisteanu, Marta Petreu, Liviu Rotman, Michael Shafir, Tamás Gáspár Miklós (Budapest), Daniel Ursprung (Zürich), Ion Vianu, Leon Volovici (Jeruzsálem), a hazai magyar publicisták közül pedig Ágoston Hugó, Bányai Péter, Tibori Szabó Zoltán, Visky András. Az ÚMSZ megkeresésére Victor Roncea elmondta: perelni készül a tiltakozó levél aláíróit. A Ziua külpolitikai rovatvezetője „mocskos és alaptalan támadásnak” tartja a levélben foglaltakat. „Mi köze lenne írásaimnak a Vasgárdához? A »Parancsnok« alatt Traian Basescu államfőt értettem, az »Árulásellenes Nemzeti Ügyosztály« alatt pedig a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, amelynek hatáskörébe – Basescu parancsnoklatával – a hazaárulásos esetek tartoznak” – szögezte le a Ziua újságírója./Levél ordas eszmék ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./2006. május 31.
Bodor Pál tavaly volt 75 éves. Születésének évfordulója alkalmából Hazám- ill. Simonyi- díjjal tüntették ki „életművéért, gyökérhűségéért, a sajátosság méltóságának megőrzéséért”. Az irodalmi Simonyi-díjat eddig Szabó Magdának (erdélyi Kossuth-díjként értékelte) és Beke Györgynek ítélték oda. A díj alapítója a hazai magyar irodalom jelese és mecénása, Böszörményi Zoltán. A Hazám-díjat minden évben hét ember kapja. A kitüntetekkel interjúkötetet készített Hovanyec László. Az idei díjazottak: Berek Kati színművész, Cselőtei László természettudós, Gál István filmrendező, Kányádi Sándor, Korniss Péter fotós, Seregi László koreográfus és Bodor Pál. Június elsején Budapesten lesz Bodor Pál Saxum Kiadónál megjelenő Búcsúlevél nincs c. kisregényének a bemutatója. A kisregény az ötvenes években játszódik a kolozsvári Bolyai Egyetem diákjainak körében, lélektani krimi. Bodor Pál a Népszabadságban publikál. /Hevesi Mónár József: Bodor Pál köszöntése. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 31/2006. június 1.
Uray Péter budapesti tánc- és mozgásszínházi rendező, koreográfus főnyeremény az erdélyi színházak, táncegyüttesek számára. Mind több színház fedezi fel magának Urayt. A Háromszék Táncegyüttes Mozgásszínházi Műhelye első bemutatójának számít a május 30-án Kolozsváron látott A falu című előadás. Szép kezdet egy mozgásszínházi műhely számára. /(köllő): Mozgásszínház a láthatáron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 1./2006. június 2.
Hivatalosan nem foglalt állást és nem is kommentálta a nyíregyházi román második világháborús emlékmű fehér lepellel való bevonását a budapesti román nagykövetség. Nyíregyházán a Jobbik Magyarországért mozgalom helyi szervezete fehér lepellel burkolta be a román emlékművet, ennek eltávolítását követelve az önkormányzattól, azzal az indokkal, hogy el kellene távolítani a közterületről a szocialista jelképet. Az obeliszkből és egy olajágat tartó román katona szobrából álló köztéri alkotás a román nép ajándékaként került 1960-ban Nyíregyházára. A Jobbik szerint a temetőben, a román katonák sírjai mellett lenne a helye. „Romániával a kapcsolatunk hadisír vonatkozásban még nincsen kormányközi egyezményben rögzítve, de több egyeztető tárgyalást is lefolytattunk már, hisz ez ügyben mindkét fél érdekelt” – nyilatkozta korábban Holló József vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Megjegyezte, a Magyarország területén lévő román katonasírok, emlékhelyek gondozottak, végigjárta ezeket Budapesttől Ostffyasszonyfáig. Az ostffyasszonyfai katonai temetőbe az első világháborúban elesett 4300 román katonát temették. A Jobbiknak nem ez volt az első szoborletakarásos demonstrációja. Május 5-én a kozák lovas szobrot takarták le néhány órára lepellel, szintén az áthelyezését kérve a helyi temetőbe, az orosz katonák sírjához. /Guther M. Ilona, Budapest: Hősök napi magyar-román szoborvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2006. június 2.
Írói vendégoldalakat épít adatbankjához a Transindex.ro portál, a sort Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, drámaíró honlapja nyitotta. Az Adatbank.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex akadémiai projektje, melyben eddig 35 irodalmár és társadalomtudós vendégoldalát indította el. Bányai Éva és Balázs Imre József irodalmárok választották ki a kiemelkedően jelentős irodalmi szerzőket, akik életműve digitalizáltsága nem megfelelő. Eszerint a következő hónapokban Balla Zsófia, Bogdán László, Csiki László, Demény Péter, Farkas Árpád, Kelemen Hunor, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor adatbanki vendégoldalait teszik közzé. Az írói vendégoldalakat követően a kiemelkedő természettudósok és filmesek vendégoldalainak elindítását tervezik. Az Adatbank.ro szakmai irányítója Bárdi Nándor budapesti jelenkortörténész. A vendégoldalak mellett az Adatbank.ro bibliográfiákat, tanulmányköteteket, folyóiratokat, helységnévtárakat, katasztereket, könyvtárkatalógusokat, térképtárakat és egyéb kutatóknak szánt segédeszközöket tartalmaz. /Íróvendégek a Transindex-”bankban”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2006. június 2.
Miske László rendezésében állította színre a debreceni Csokonai Színház Sütő András Káin és Ábel című drámáját, melyet szatmárnémeti és nagykárolyi fellépések után a Nagybányán, a Városi Színházban is bemutattak. Miske László sok erdélyi vagy Erdélyből elszármazott színészt választott munkatársul e darabhoz. Az Arabellát alakító színésznő, Vencz Stella a szatmárnémeti Harag György Társulat tagja, Éva megtestesítője, Sebők Klára pedig Kolozsvárról indult, de jelenleg szabadúszó, és Budapesten él. Káin és Ábel újvidéki (Cservenák Miklós és Révész Béla). /Farkas E. Zoltán: Káin és Ábel erdélyi színészekkel. Sütő András-drámával turnézik a debreceni színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./2006. június 2.
Darvay Nagy Adrienne A kor foglalatjai – Hamlet az ezredfordulón című újonnan megjelent kötetét mutatják be június 2-án a Holnap Kiadó sajtótájékoztatóján Budapesten. Az erdélyi származású színháztörténész szerint az ezredforduló különösen ‘analóg’ Shakespeare zaklatott korával. /Köllő Katalin: Hamlet az ezredfordulón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./2006. június 3.
A Transylvania Trust Alapítvány működésének tízéves évfordulója alkalmából a zárónapon Torockó került a középpontba, az ugyancsak tízéves rangos Europa Nostra-díjjal is kitüntetett Torockó Értékvédő Programmal együtt. Kiemelkedő dr. Román Andrásnak, a program kezdeményezőjének munkája, aki nélkül Torockó minden bizonnyal nem a mai képét mutatná. A Transylvania Trust elnöke, Szabó Bálint köszöntő szavai után Torockó polgármestere, Veres Rudolf szólt a közönséghez, megköszönve Budapest V. kerület önkormányzatának a tíz éven át tartó támogatást, a kerület évről évre vita nélkül szavazza meg a 10–12 millió forintos támogatást. Balasa M. Iván, a kötet lektora mutatta be a Műemlékvédelem Torockón című, frissen napvilágot látott kiadványt. A helyi unitárius templomban folytatódott a rendezvénysorozat Román András építész, műemlékvédő post mortem díszpolgárrá avatásával. Ezután a 15. számú ház falán álló emléktáblát leplezték le. A latin nyelvű felirat méltó emléket állít Román Andrásnak. Késő délután nyújtották át a Transylvania Trust Alapítvány díjait Torockó lakosainak, akik valamilyen módon kiemelkedően hozzájárultak az örökség megőrzéséhez: a tavaly is kiosztott Zsakó István díjat Balogh Szabolcs vehette át, az idén alapított Bosla Ferenc díjat Petri Irén és Zsakó Anna kapta. /F. I.: Torockó: a népi építészeti örökség génbankja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./2006. június 3.
Sebestyén Mihály az erdélyi magyar íróról fejtette ki keserű véleményét, mondván, erdélyi magyar íróról az, aki erdélyi magyarként napjának egy meghatározott részét írásra szánja „erdélyi tollal, ceruzával, számítógéppel és erdélyi szívvel, lélekkel”. „Az anyaországiak nem kíváncsiak rá, gőgösek és különben is internetet böngésznek és azt a hat divatos szerzőt, valamint Wass Albertet; a honiak, ha még vannak erdélyi olvasók, eredetiben sem fogják megvenni.” Az erdélyi magyar írót csak szerzőtársai és a szerkesztők olvassák, akkor beszélnek róla, amikor megjelenik a gyászkeretes neve. Az erdélyi magyar író az, akit kötelezően itthon adnak ki. Róla nem írnak kritikát, nem lesz már soha szemináriumi vagy diplomadolgozat. A pesti könyvvásárra kiviszik mint kövületet. /Sebestyén Mihály: Az erdélyi íróról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./2006. június 5.
Mintegy 400 ezer ember gyűlt össze június 2-án, a pünkösdszombati csíksomlyói zarándoklaton. Az ünnepi szentmise előtt P. Pál Leó, a Szent Istvánról Nevezett Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója köszöntötte a zarándokokat. „Isten, tarts meg minket őseink szent hitében és erényeiben” – fogalmazta meg az idei búcsú célját Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye elöljárója, idézve a Kis-Somlyó hegyén található Szálvátor-kápolnán olvasható feliratot. Az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállás megszüntetésére buzdított az ünnepi liturgia szónoka, Majnek Antal munkácsi megyéspüspök a csíksomlyói búcsún elhangzott szentbeszédében. Jakubinyi érsek köszöntötte a határon túli és a helyi zarándokokat, a keresztényeket és minden érdeklődőt, aki eljött erre a magasztos eseményre. Hangsúlyozta: az idei csíksomlyói nemzeti zarándoklat célja megegyezik az Erdő Péter bíboros-prímás által meghirdetett nemzeti imaév szándékával. Majnek Antal munkácsi megyéspüspök szentbeszédében kiemelte a csíksomlyói Mária-kegyhely jelentőségét, méltatva, hogy mit jelentett a történelem folyamán a Mária-tisztelet a magyarság, ezen belül a székelység számára. Mint mondta, a székely nép sokszor megtapasztalta imái meghallgatását, mikor „győzelmet és békét esdett”. Külön kitért arra, hogy veszélyben van a család intézménye, a házasság szentsége. Tragikusnak nevezte, hogy sok családban már „nem kell a gyermek”, s hogy az eutanázia révén többen szabadulni akarnak a betegektől és az öregektől. „Az ember Isten akar lenni Isten helyett” – mondta a szónok, hozzáfűzve, hogy közben „szétesik a család, elfogy a nemzet”. „Jönnek új népek, általunk megvetettek, de akik szeretik a gyermeket és megkapják az Istentől a jövőt” – fűzte hozzá a püspök. Majnek Antal hangsúlyozta, hogy mindezek ellenére van esély a megmaradásra, ha a hit szilárd sziklájára építjük ezt a jövőt, ha hűségesek maradunk az egyházhoz és mindent alárendelünk az evangélium tanításainak. A politika kisebbségbe kényszerítette a határon túli magyarságot – mondta a szónok, aki szerint a megoldás nem a politikában, hanem e nemzeti közösség lelkében rejlik. Véleménye szerint „nagy bajban van” a nemzet, de hozzáfűzte, hogy a jövőre reménységgel kell gondolni. A nemzet megújulását a püspök abban látja, hogy a magyarok rendet tesznek önmagukban és egymáshoz fűződő kapcsolataikban. Szerinte véget kell vetni az összmagyar társadalmon belül tapasztalható szembenállásnak. /Egységet az összmagyarságon belül! Közel félmillió résztvevő a csíksomlyói búcsún. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 5./ Nem riasztotta el az esős időjárás a hét végén a Csíksomlyóra érkezett több százezer zarándokot. A csíkszeredai járhatatlan utak megpróbáltatásokat okoztak. Több tízezren vágtak neki gyalog a zarándoklatnak – egyes környékbeli hívek, mint például a gyergyóalfalusiak vagy gyimesközéplokiak „keresztaljával”, vagyis a templomi zászlókkal, kereszttel felvezetett zarándokcsoporttal gyalogosan teszik meg a mintegy hatvan kilométeres távolságot. Az utóbbi években a magyarországi testvértelepülésekről érkezett zarándokok is az itteni falvak keresztaljáihoz csatlakoznak. Idén Belső-Ázsiából hárman zarándokoltak el a pünkösdi búcsúra, ujgurok. Évente jönnek Kanadából, Új-Zélandról, valamint Európa több országából. A szertartást követően Majnek Antal püspök a lapnak nyilatkozva azért adott hálát Istennek, hogy eljöhetett Csíksomlyóra, és hogy az utóbbi napok rossz időjárása ellenére egy csepp eső sem esett a szentmise alatt. „Ez sem véletlen, hiszen az Úristen nagyon figyelmes” – mondta az egyházi vezető. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke évente elzarándokol Csíksomlyóra. „Nagy várakozásokkal jöttem idén is, mint minden évben – mondta az akadémikus -, és úgy megyek haza, hogy csodálatos pillanatokat élhettem át, mert magyarokat láttam érkezni a világ minden tájáról. Valami összeforrasztott minket, ez pedig a magyarság érzete, és ettől nagyon boldog vagyok.” /Mihály László: Pünkösd rózsafüzérrel, esőkabáttal. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./ Tavaly húsvétkor indították útjára első ízben Balatonzamárdiból a feltámadási jelvényt, amely stafétaként járta körbe a Kárpát-medencét, hogy pünkösdszombatjára Csíksomlyóra érkezzen. Idén nagypénteken, a tihanyi Golgotán kettévált a feltámadási jelvény útja: egyik északnak, másik délnek indult, hogy szív alakban járják körbe a magyarok által lakott területeket. A déli útvonalat követő feltámadási jelvényt Zala – Szlovénia – Somogy – Baranya – Horvátország – Bácska – az Alföld (Szeged és környéke) – Déva – Gyulafehérvár – Makfalva – Homoródújfalu – Sepsiszentgyörgy – Kászonok – és Alcsík fontosabb állomásokkal e vidékek katolikus, református és unitárius magyarsága adta kézről kézre. Az északnak induló jelvény Veszprém – Sopron – Győr – Felvidék – Budapest – Eger – Sátoraljaújhely – Felvidék – Kisszelmenc-Nagyszelmenc – Kárpátalja (Ungvár, Munkács) – Szatmárnémeti – Kalotaszeg – Kolozsvár – Torda – Marosludas – Marosvásárhely – Szászrégen – Gyergyószentmiklós – Felcsík útvonalat járta be, Somlyóra a madéfalvi keresztaljával érkezett. A jelvényeket minden állomáson ünnepséggel fogadták, mindenütt szalagot tűztek rájuk. Az utolsót Jakubinyi György érsek tűzte fel a kordon indulása előtt. /Takács Éva: Nemzeti zarándoklat Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 5./2006. június 6.
A trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója alkalmából két helyszínen koszorúzással egybekötött megemlékezést tartott június 4-én, vasárnap Budapesten a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ székházában, majd a Hősök terén emlékeztek meg az 1920. június 4-én történtekről. Az MVSZ megkoszorúzta a Szabadság téren Bandholz tábornok szobrát, majd a Szabó Ervin Könyvtár előtt a Rothermere kútnál tartott megemlékezést. Ezt követően a közel százötven fős csoport az Erzsébet térről az Andrássy úton gyalogosan vonult a Hősök terére, a központi megemlékezés helyszínére. Gyetvay György Gergely, a Magyarok Világszövetsége fővárosi szervezetének elnöke kijelentette: a nemzetellenes parlamenti politika miatt mára fekéllyé nőtte ki magát a Trianon okozta seb. A tömeg az egymást követő beszédek közben többször azt skandálta: Vesszen Trianon! A Felvonulás a nemzetért címmel tartott megemlékezés résztvevői közösen elénekelték a magyar, valamint a székely himnuszt, majd a Hősök teréről átvonultak a lebontásra ítélt turul-szoborhoz. Ugyanezen a napon a magyar szervezők szerint nyolcszázan, a francia rendőrség közlése szerint háromszázan vonultak fel Versailles utcáin. A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet (HVIM) és a Kárpátia zenekar szervezésében a Magyarországról érkező tüntetők a versailles-i kastély előtt gyülekeztek, majd szoros rendőri kísérettel a kisvárosnak a forgalom elől előzetesen lezárt utcáin haladva a Trianon Palace hotelbe vonultak. A magyar csoport „Vesszen Trianon”, „Justice for Hungary”, „Ria, ria Hungária” és „Nem, nem soha” jelszavakat kiáltva vonult a szállodáig, amelynek konferenciatermében tartották magyar és francia nyelvű megemlékezésüket az első világháborút lezáró békeszerződés 86. évfordulóján. A rendezvény szóvivője hangsúlyozta: a demonstráció elsődleges célja a francia közvélemény figyelmét felhívni arra az igazságtalanságra, amely Magyarországgal 1920-ban történt. A szállodában tartott egyórás megemlékezésen először határon túli magyar szervezetek képviselői tartottak beszédeket, amelyek francia nyelvű fordítása is elhangzott, majd Toroczkai László, a HVIM vezetője szólt a magyar hallgatósághoz, aki megköszönte a szervezet francia barátainak támogatását a figyelemfelhívó felvonulás megszervezésében. Toroczkai beszéde végén a „trianoni békediktátum felülvizsgálatát és a trianoni határok eltörlését” követelte. A rendezvény zárásaként a Kárpátia zenekar adott koncertet. /Trianoni megemlékezés Budapesten és Versailles-ban. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 6./ A Hősök terére jelen voltak a Trianon Társaság, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Hun Szövetség, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Kovács Imre Társaság, az Egyesült Magyar Ifjúság, a Lelkiismeret ’88 Csoport és a Magyar Nemzeti Front tagjai. /”Vesszen Trianon!” = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 6./2006. június 6.
A Bánk bánból ismert fohászból kiragadott, Hazám, hazám, te mindenem mottóval operagála-sorozatot tartanak a budapesti Magyar Állami Operaház előadóművészei. Jótékonysági koncertjükkel június 4-én a sepsiszentgyörgyieket, 5-én a csíkszeredai közönséget lepték meg. Június 6-án Gyergyószentmiklóson, majd Székelyudvarhelyen lépnek fel. A belépőjegyek jelképesek, az adományozott összeget a moldvai csángók testi és szellemi épülését szolgáló célokra ajánlják fel. /Antal Ildikó: Operadal és zenei áhítat a csángó magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./2006. június 6.
Kolozsváron június 2-án három helyszínen is bemutatták Karácsonyi Zsolt legújabb, a budapesti Magvető Kiadónál nemrég megjelent A nagy Kilometrik című verseskötetét. Az Insomniában, a Bulgakovban és az Aux Angés-ban lezajlott eseményen sorrendben Szántai János, Papp Attila Zsolt és Bréda Ferenc ismertette a könyvet, majd felolvasás és beszélgetés következett. Karácsonyi Zsolt immár harmadik kötetnyi ideje írja nagyjából ugyanazt a világot, egyre nagyobb cizelláltsággal, mívességgel. /(köllő): A nagy Kilometrik vándorlása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./2006. június 6.
„Ez a szöveg nem a magyar olvasónak készült. Egyáltalán: nem is olvasóknak készült, hanem nézőknek. Olyanoknak, akik soha semmit nem hallottak 1956-ról, de talán még a magyarokról sem. Azt is lehetne mondani: a szerző egyféle nemes értelemben vett történelmi ország-reklámot, még inkább: nemzet-imázst próbált szolgáltatni e történettel, mely talán naiv, mint olykor mi magunk, és éppoly egyszerű, mint annyi minden, ami megesett velünk.” – olvasható Szőcs Géza legújabb, Liberté 56 című könyvének előszavában. A ma Budapesten élő kolozsvári költő a Bulgakov kávéházban az Erdélyi Magyar Írók Ligája és az Előretolt Helyőrség közös rendezvényén mutatta be a Libertét, amely eredetileg nem drámának, hanem filmnek készült. Idén nyáron forgatnak egy filmet belőle, de nem az eredeti elképzelések szerint, a darabot pedig a szegedi színház fogja játszani. Az Irodalmi Jelen Könyvek által kiadott kötetben a drámán kívül szemelvények találhatók orosz, német, angol és orosz fordításokból, valamint több rövid tanulmány a műről és a szerző kutatásairól. /Bagoly Zsolt: Szőcs Géza drámája 56-ról. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 6./2006. június 7.
A koalíciós egyeztető tanácsnak nem sikerült konszenzust kialakítania a kormány átalakításáról. Abban viszont megállapodtak, hogy körülbelül egyharmadára csökkentik az állami ügynökségek, valamint az államtitkárok számát. Az RMDSZ-nek kilenc államtitkára tevékenykedik a kormányban. Az ÚMSZ kérdésére ők maguk értékelték eddigi tevékenységüket. Bogos Zsolt a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkáraként az integrációs kérdésekért felel 2005 szeptemberétől. Államtitkári kinevezése előtt tanácsos, majd kabinetvezető volt a Gazdasági Minisztériumban. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes jelentős megvalósításnak tartja, hogy sikerült bevezetni egy új rendszert, amely szerint minden jogszabály kidolgozásakor elemzik a tervezet gazdasági-szociális vonzatait, és figyelnek az alkalmazással járó költségekre is Cseke a magyar közösség tekintetében saját sikerként könyveli el, hogy tíz megye 21 településén több mint 25 ingatlant kaptak meg az önkormányzatok. Cseke 2002-2004 között a Bihar megyei tanács elnöke, illetve a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség jogtanácsosaként tevékenykedett. Csutak István az integrációs tárca államtitkára, villamosmérnök két területen véli úgy, hogy eredményes volt. Az első, hogy „változás állt be az ügyféllel való bánásmódban”. Másik: a fejlesztési régiók átalakításának előkészítése. Csutak István 1990-1992 között Hargita megyei képviselő volt. Korodi Attila a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára. Rendkívüli eredménynek tekinti, hogy az idei országjelentésben sikerült zöldre és sárgára „festeni” a környezetvédelmi zászlócskákat. Részt vett annak az európai infrastrukturális fejlesztési programnak a beindításában. Korodi Attila kinevezése előtt a Hargita megyei tanács jogi bizottságának elnöke, 2000-2001 között pedig az RMDSZ képviselőházi frakciójának tanácsosa volt. Markó Attila 2001-től vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. A Tariceanu-kormányzás másfél évét „a nagy csaták időszakaként” élte meg. „A nevemhez fűződő legnagyobb eredménynek a kisebbségi törvénytervezet, valamint a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája kormány általi ratifikálásának előkészítését tartom” – fejtette ki. Markó Attila 2002 óta az egyházi tulajdonokat visszaszolgáltató kormánybizottság alelnöke. Ezt megelőzően, 1997-től négy éven át dolgozott osztályvezetőként a Kisebbségvédelmi Hivatalnál, 1995-1997 között az RMDSZ elnökének emberjogi tanácsosaként tevékenykedett. Niculescu Tóni a külügyi tárca államtitkára. Vegyészmérnöki oklevele mellett nemzetközi kapcsolatokból szerzett mesterfokozatot az egyetemen. A román delegáció élén helytállt magas szintű nemzetközi rendezvényeken. Niculescu Tóni politikai tanácsosként, illetve szakértőként dolgozott alapítványoknál, illetve az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén. A konvenciós kormány idején szintén integrációs államtitkár volt, előzőleg azonban a kormányfőtitkár-helyettesi tisztséget töltötte be. 2003 óta az RMDSZ EU-integrációs főosztályát vezeti, ügyvezető alelnök. Székely Ervin Zoltán az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, jogász. 1992-től parlamenti képviselő, 2004 vége óta államtitkár. Az egészségügyi reform kidolgozásában, alkalma volt olyan irányba elmozdítani a törvénycsomagot, hogy az elsősorban a betegek érdekeit szolgálja. Kötő József oktatási államtitkár másodszor tölti be ezt a tisztséget: a konvenciós kormányzás idején két évig volt a tanügyi tárca államtitkára. Pályafutását magyar nyelv és irodalom szakos tanárként kezdte egy vidéki iskolában. 1991-től tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsész Karának Színházi Tanszékén, ahol tanszékvezető helyettes is. Számos könyv és tanulmány szerzője. 2003-tól az RMDSZ oktatási és egyházügyi alelnöke. Jelenleg a kisebbségi oktatásért felel az oktatási minisztériumban. Jakab István pénzügyi államtitkár jelentős szerepet vállalt a kormányváltás után az egységes adókulcs bevezetésében. Az egyetem elvégzése után két mesterfokozatot szerzett a dublini University College-ban, illetve a budapesti Közép-európai Egyetemen. 2003-2004 között a megyei pénzügyi igazgatóság tanácsosa, államtitkári kinevezése előtt a képviselőházi RMDSZ-frakció szakértője volt. Kötő József oktatási, illetve Jakab István pénzügyi államtitkárt nem sikerült az UMSZ-nek elérnie. /Ön)értékelés a záróvizsga előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./2006. június 7.
Rövid hír az egyik erdélyi napilapban, május 29-én: „Erdélyi táncház-muzsikusok találkozóját szervezték meg a hétvégén a Gyimesközéplokhoz tartozó Borospatakon. A rendezvényen a zenészek kerekasztal-beszélgetést tartottak, népdalokat oktattak, esténként táncház várta az érdeklődőket”. Csupán ennyit írtak a mi bolondulásig gyönyörűséges ünnepünkről, tette hozzá Panek Kati. Valóban népzenész-találkozó volt, előadást tartott dr. Pávai István és Könczei Csongor az erdélyi táncház kezdeteiről. Deák Gyula, a Néptánc Szövetség elnöke a népzenész szövetség létrehozásának szükségességéről és mikéntjéről beszélt. Közel 50 zenész muzsikált együtt. A zenészek népdalokat oktattak, ez túlzás. Ő például sms-t kapott: „Itt a helyed az erdélyi zenészek között Panek Kati, itt a helyed mellettünk-velünk. Igyál, mulass, ahogy csak te tudsz, ereszd ki erős bátor hangodat, hadd töltse be az egész tájat s mindannyiunk szívét...” Borospatakán szüntelen muzsikálnak, soha nem kevesebb zenész mint mondjuk 17. Pávai István a zenetudományok doktora, 6 gyerek édesapja, mégsem restellte elővenni a brácsáját. Ezen a találkozón beérni látszott a fiatalkori álmuk: az utánuk jövök is olyan megszállottan akarják – szeretik a népzenét. És folyt az erdélyi népzene frissen csobogva napokon át, nőttön nőtt a zenészek tábora, ahogy sorra érkeztek Bécsből, majd Budapestről, Nagyváradról, Kolozsvárról, Marosvásárhelyről, Székelyudvarhelyről, Csíkból, Gyergyóból, Sepsiszentgyörgyről vagy Máréfalváról. /Panek Kati: Erdélyi táncház-zenészek találkozója. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./2006. június 8.
Feltétlenül be kell vinni az európai alkotmányba a keresztény gyökerekre való hivatkozást, és hangsúlyosabban kell tartalmaznia a kisebbségi jogvédelemre való hivatkozást – véli Kelemen Kálmán, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke. Megint evangelizálni kell Európát. Az Európai Néppárt Robert Schuman Alapítványa május 29-30-án Budapesten tartott nemzetközi értekezletet. Tizenöt éve Budapesten működik a Robert Schuman Közép-Európai Politikai Akadémia. Az értekezleten Kelemen Bárányi Ferenc doktorral vett részt, ott volt ideig-óráig Borbély László is a budapesti román nagykövettel. Tőkés László püspök tavaly, a Magyar Nemzetben megjelent írásában, emlékeztetett, hogy a Mucuska-szereplők – nevezetesen Szatmári Tibor és Ildikó – annak a Kereszténydemokrata Pártnak a tagjai, melynek elnöke Kelemen Kálmán. /Lokodi Imre: Evangelizálni kell Európát. Interjú Kelemen Kálmánnal, a Kereszténydemokrata Mozgalom elnökével. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./2006. június 8.
Június 7-én Aradon, a Jelen Ház nagytermében átadták a Regionális Simonyi Társaság által odaítélt Simonyi-díjat Bodor Pál publicistának, a bukaresti TV magyar adását annak idején elindító főszerkesztőnek, az immár évtizedek óta Budapesten él és publikál, jelenleg a Népszabadságban. Böszörményi Zoltánnak, a Simonyi-díj alapítója mellett többek között dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke is beszélt. Az ágyai iskolások magyar néptánc-összeállítást mutattak be. /Kiss Károly: Bodor Pálnak átadták a Simonyi-díjat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 8./