udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2006
 

találatszám: 6109 találat lapozás: 1-30 ... 5611-5640 | 5641-5670 | 5671-5700 ... 6091-6109

Helymutató: Budapest

2006. június 8.

Mintegy 300 új könyvet mutatnak be a ma kezdődő 77. Ünnepi könyvhéten, amelynek négy budapesti és számos vidéki helyszínén több mint ezer író-olvasó találkozót is szerveznek. A június 8. és 12. között zajló kortárs magyar irodalom ünnepével együtt tartják az 5. Gyermekkönyv-napokat is. Az eseményt hagyományosan a Vörösmarty téren nyitják meg. Kolozsvárról a Koinónia, Polis, Kriterion, valamint a Komp-Press kiadók vesznek részt a vásáron. Dávid Gyula igazgató közölte, a Polis Kiadó könyvei között lesz Bánffy Miklós Politikus-portrék /Balassi Kiadóval közösen/, Bíró Béla, A tragédia paradoxonai címmel, amely Az ember tragédiáját elemzi, Hatházi András A hetérák tudománya című, három drámát tartalmazó könyve, Gazda Ferenc Elrabolt esztendők című visszaemlékezése börtönéveiről, László Ferenc Bartók markában című tanulmánykötete, és Lőrinczi László újabb regénye, A Raphsody fedélzetén, a Prospero Könyvei két új kötete: Botházi Máriának Vitályos Ildikóval, illetve Hegyi Rékának László Gerővel készített életinterjúja. A Reményik-életmű sorozat újabb kötete, a Kéznyújtás. Kántor Lajos tájékoztatása szerint a Komp-Press Kiadó két újdonsággal jön, Bányai Éva Sikertörténet kudarcokkal (Bukaresti életutak), valamint Pomogáts Béla Együtt Európában című tanulmánykötete. A Kriterion Kiadó nyolc címmel jelentkezik, ezek között található verses- és tanulmánykötet, népmesék, népmondagyűjtemény, valamint történelmi regény: 101 vers a Székelyföldről, Válogatta Papp Kincses Emese; Cs. Szabó László Kárpátkebelében, (Szellemi utazás); Csetri Elek Európa és Erdély, (Tanulmányok és források); Dsida Jenő Séta egy csodálatos szigeten (Cikkek, riportok, novellák és levelek); Az igazmondó varjú (Tréfás magyar népmesék); Jakabffy Elemér Kisebbségi sorskérdések; Jancsik Pál Mit tanácsolsz, cinege, Versek gyermekeknek; Makkai Sándor Magyarok csillaga és A rókaszemű menyecske, Kovács Ágnes ketesdi népmondagyűjteménye. A Koinónia Kiadó könyvei: Láng Zsolt Kovács Emma születése, Selyem Zsuzsa 9 kiló, Történetek a 119. zsoltárra, Visky S. Béla Játék és alap, Zakariás Erzsébet Miesnapok képei (Moldvai csángó hétköznapok), Demény Péter Visszaforgatás és Visky András A szökés. /(köllő): Kolozsvári kiadók a 77. Ünnepi könyvhéten. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2006. június 9.

Június 9-én teszi le Budapesten az esküt az új kormány. Ezt követően derül ki, milyen konkrét változások következnek be a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátásában. Egyelőre csak annyi biztos, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe kerül. Az anyaország és a határon kívülre szakadt magyarok kapcsolatát a rendszerváltás óta eltelt tizenhét évben folyamatos, zökkenőkkel teli metamorfózis jellemzi. A Kárpát-medencei magyarság vezető politikusai képtelenek voltak közös nemzetstratégiát kialakítani. Ennek egyik negatív hozadéka a 2004. december 5-i népszavazás, illetve hogy a magyar kormány azóta sem hívta össze a Magyar Állandó Értekezletet. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök határozottan kijelentette többször is, hogy amíg nincs egyetértés, addig nincs MÁÉRT. A magyar-magyar kapcsolatok intézményesülésének első állomása az 1989. április 24-én minisztertanácsi határozattal létrehozott tanácsadói testület, a Nemzetiségi Kollégium volt, amely Pozsgay Imre államminiszter irányításával a magyarországi kisebbségek és a határon túli magyar közösségek ügyének felügyeletét látta el. A hatvan, mások szerint ennél sokkal több tagot számláló Kollégium tagjai között volt Antall József, Csepeli György, Csoóri Sándor, Hanák Péter, Hankiss Elemér, Herczegh Géza, Jeszenszky Géza, Konrád György, Pomogáts Béla, Pungor Ernő, Vásárhelyi Miklós és Vígh Károly. Ez a testület nem rendelkezett döntéshozói jogokkal, a Minisztertanács 1989 őszén létrehozta az elsősorban adminisztratív feladatokat ellátó Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Titkárságot, amelynek vezetésével miniszterhelyettesi rangban Tabajdi Csabát bízták meg. Ezzel Magyarország nyíltan és intézményesítetten felvállalta az anyaország szerepét. Külön intézményként létrehozták 1990 tavaszán a Miniszterelnöki Hivatalhoz tartozó Határon Túli Magyarok Titkárságát, címzetes államtitkári minőségben Entz Géza vezetésével, majd ősszel a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalát. Közben rendre alakultak meg a kisebbségi magyar érdekképviseleti szervezetek, pártok szerte a Kárpát-medencében. Az Antall-kormány az 1992. június 1-jén érvénybe lépett 90/1992. (V. 29.) számú rendelettel a Titkárságot megszüntette és önálló szervként létrehozta a Határon Túli Magyarok Hivatalát Entz Géza vezetésével, a Külügyminisztérium felügyelete alatt. Ezzel a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek ügyeinek intézésére nemzetközi diplomáciai tevékenységre is alkalmas intézmény jött létre. A kormányváltásokkal a Határon Túli Magyarok Hivatalát is változott: csúcsvezetésében, szerkezetében és tevékenységében is. A Horn kormány idején (1994-1998) a HTMH élére elnökként Lábody László került, elnökhelyettesnek Törzsök Erika, felügyeletét Tabajdi Csaba látta el a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként. Az Orbán kormány idején (1998-2002) Szabó Tibor lett a HTMH elnöke, felügyeletét Németh Zsolt látta el a Külügyminisztérium politikai államtitkáraként. Ebben a ciklusban erősítették meg a különféle minisztériumokban az addig csak nyomokban jelen lévő határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatokat, valamennyi miniszter feladat- és hatáskörében megjelenítve a határon túli magyarsággal kapcsolatos kormányprogram végrehajtásának kötelezettségét. A tárcáknál létrehozták ehhez a megfelelő szervezeti kereteket, a munka koordinálása pedig a HTMH-ra hárult. Ugyancsak az Orbán-kormány idején jött létre a magyar-magyar kapcsolatok újabb intézményi kerete, a nemzeti egyeztető tanácsként működő Magyar Állandó Értekezlet. És ebben a ciklusban alkották meg a kedvezménytörvényt, melynek nyomán közel egymillió határon túli magyar igényelt eddig magyarigazolványt. A Medgyessy-kormány (2002-2004) idején a HTMH ismét visszakerült a Miniszterelnöki Hivatalhoz, Szabó Vilmos politikai államtitkár irányítása alá. Elnöknek Bálint-Pataki Józsefet nevezték ki, aki addig a HTMH keretében a román területi főosztályt irányította. A Gyurcsány-kormány (2004-2006) idején a HTMH-t megint áttették ugyan a Külügyminisztérium hatáskörébe, de felügyeletét továbbra is Szabó Vilmos látta el. Bálint-Pataki lemondása után az elnöki teendőket ideiglenesen Szabó Béla, a jelenlegi csíkszeredai főkonzul végezte, 2006. január elsejétől pedig Komlós Attilát nevezték ki a HTMH élére. Az új Gyurcsány-kormány ismét a Miniszterelnöki Hivatal hatáskörébe vonja a határon túli magyarok ügyeivel kapcsolatos feladatok ellátását, illetve a HTMH felügyeletét. Külügyi bizottsági meghallgatásán Szilvásy György kancelláriaminiszter-jelölt kitérő választ adott Németh Zsolt fideszes politikus azon kérdésére: igaz-e, hogy a kormány megszünteti a Határon Túli Magyarok Hivatalát? Szilvásy annyit közölt: nem le, hanem felértékelése az ügynek, hogy a HTMH szakállamtitkársággá válik. A létszámcsökkentésről szóló híreket megerősítette, de azt nem közölte, hogy ez milyen mértékű lesz. A MÁÉRT-ről pedig Szilvásy úgy vélekedett, hogy nem az intézményrendszer, hanem a párbeszéd a fontos. Azt is kijelentette: nem szándékoznak állampolgárságot adni a határon túliaknak. Göncz Kinga külügyminiszter-jelölt elmondta, hogy a határon túli magyarság esetében a kishatárforgalom fejlesztésében, a vízumügyekben és stratégiai kérdésekben a külügynek is kiemelt feladatai lesznek. Sólyom László köztársasági elnök a határon túli magyarok ügyéről úgy nyilatkozott: a pártok politikája vakvágányra vitte ezt a kérdést, az eddigi nemzetpolitika pedig nem volt eredményes, inkább bajt okozott. /Guther M. Ilona, Budapest: Magyar-magyar metamorfózis. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./

2006. június 9.

Tamási Áron halála 40. évfordulójára Farkaslakán, szülőfalujában emlékeztek. Felavatták a felújított Tamási-kiállítást, mely a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársait dicséri, valamint a budapesti Tamási Alapítvány elnökét, Ugrin Arankát, de részt vállalt a munkából a Farkaslaki Polgármesteri Hivatal mellett a székelyudvarhelyi múzeum is. Ünnepi beszédet a jeles budapesti irodalomtörténész, Görömbei András akadémikus mondott. Június 4-én, vasárnap a zsúfolásig megtelt templomban Kovács Sándor kanonok-főesperes celebrálta a misét és emlékezett Tamási Áronra, a sír mellett Ferenczi Éva művésznő énekszámai és felolvasásai jelentettek művészi élményt –, majd több felszólalás következett. /Lőrincz György: A főhajtó Tamási Áron. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2006. június 9.

Június 8-án Budapesten megnyílt a 77. Ünnepi. A 84 magyarországi könyvkiadó mellett 9 határon túli magyar könyves műhely van jelen. A kiállított 298 kötetből 67 jelent meg határon túl. A könyvhét csupán 1957-ben maradt el – a magyar írók és könyvkiadók így fejezték ki szolidaritásukat bebörtönzött társaikkal. /Guther M. Ilona: Ünnepi könyvhét-nyitány. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Az erdélyi magyar könyvkiadók a könyvhéten négy sátrat bérelnek, jelen van Budapesten a Pallas-Akadémia, a Mentor, a Polis, a Koinónia, a Pro Print, a Kompress, az Irodalmi Jelen, a Kriterion és a Corvina Könyvposta. Az erdélyi irodalmárok közül Bogdán László, B. Kovács András (mindketten a lap munkatársai), Balázs Imre József, Király Kinga Júlia, Láng Zsolt, Demény Péter, Selyem Zsuzsa, Kovács András Ferenc és Visky András dedikál a könyvhéten. /Erdélyiek az Ünnepi könyvhéten. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 9./

2006. június 9.

Nagyváradon, a Partiumi Írótábor második munkanapján, június 8-án az előadások gyűjtőcíme a Tiszta beszéd volt. Pomogáts Béla irodalomtörténész A szabadság áramában címmel személyes emlékeiről, a budapesti írótársadalom 1956-os szerepvállalásáról szólt. Pomogáts Béla szerint nem egyetlen vers hívó szavára csatlakoztak a tömegek a forradalomhoz, mint 1848-ban, de mindenképpen ki kell emelni Illyés Gyulának Egy mondat a zsarnokságról című versét. Székelyhidi Ágoston író, egykori forradalmár nemzettörténeti keretek közé foglalta 1956-ot. Előadásában kitért arra, hogy újfajta szereplők és események összetűzése jellemezte 1917 után a magyar társadalmat. A világuralmi törekvés, a szocialista nemzetfejlődés téves képlete 1956-ra torkollott kudarcba. Péter Miklós váradi teológiai tanár személyes élményeiről beszélt, amikor 56-ról szólt. A forradalom leverése után eszközölt erdélyi letartóztatásokat úgy időzítették, hogy sikerüljön megfélemlíteni mindazon intézményeket, melyeket átszervezni kívántak. Lásd a Bolyai Egyetemet, az unitárius teológiát. Az ismeretlen magyarországi teológustársak meggyászolása miatt kapott Péter professzor 14 évi kényszermunkát. Lelkésszé szentelésének első évfordulóját a szamosújvári börtönben ünnepelte, de amint azt mondta, a börtönévek iskolát is jelentettek számára. /Tüzes Bálint: Tiszta beszéd – írók között. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./

2006. június 9.

Nikolits Árpád, a Nagyváradról Budapestre települt író nagyobb lélegzetű, monografikus interjút készített: Kozmikus csendből. – Megőrzött vallomások a Holnap városából címmel, a Kecsmetion Pressnél százhat példányban megjelent kötetében a száz éve született Horváth Imrét és nejét, Margit nénit beszéltette. Emellett születésnapi üzenetekben mondta el véleményét, jókívánságát néhány, a költővel közeli kapcsolatban álló kortárs: Bajor Andor, Marosi Péter, Létay Lajos, Banner Zoltán. Nikolits beszéltette az interjúalanyokat. Óvatosan kérdezett, jelentéktelen epizódok kerülnek előtérbe. A kötetből nem tudhatja meg az utókor, hogy Horváth Imre miként vált a Petru Groza-i, Gheorghiu Dej-i kommunista diktatúra egyik kegyenc magyar költőjévé. Nem szembesít azzal a ténnyel, minek elismeréséül kapta a tizenötezer lejjel (egy komoly ház ára akkor!) járó állami díjat. Vajon hogyan jutott el beérett költőként, negyvenhét évesen a kulákság gúnyrajzáig, Sztálin dicsőítéséig? Az olvasó arra is kíváncsi lehet, a kisebbségbe nyomorított erdélyi magyarság létkérdései miért nem itatják át költészetét, miért nem foglalkoztatta – miként nagy kortársait, Kós Károlyt, Reményik Sándort – a nemzetsors? Arra sem derül fény, hogy 1971-ben miért nem írta alá a pártállam megbecsült költője a nagyváradi írók, festők, színészek petícióját, melyben egy, a Familiával párhuzamos magyar nyelvű irodalmi folyóirat megjelenését kérték a Központi Bizottságtól? /Pataki István: Költőarc félhomályban. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 9./

2006. június 10.

Herrmann Antal /Brassó, 1851. júl. 30. – Szeged, 1926. ápr. 15./ a néprajzoktatás kezdeményezője. 1875-ben a Budapesten középiskolai tanári és levéltárnoki oklevelet, majd ugyanebben az évben egyetemi doktori címet szerzett. 1898-ban néprajz tárgykörből, a kolozsvári tudományegyetemen habilitált. 1886-tól két éven át az erdélyi letelepült és sátoros cigányság népköltészetét, szokásait és hiedelemvilágát tanulmányozta. 1887-ben a magyarországi néprajzkutatás nemzetközi elismertetése érdekében elindította és szerkesztette az Ethnologische Mitteilungen aus Ungarn című folyóiratot. A kiadvány rövidesen a cigánykutatók nemzetközi társaságának (Gypsy Lore Society) hivatalos folyóiratává vált, őt magát pedig e társaság főtitkárává választották. Figyelemmel kísérte a cigányságra vonatkozó intézkedéseket, a cigány gyermekek iskolába járását szorgalmazta. Cigánykutatásaira felfigyelt József Károly királyi herceg. Együtt dolgozták ki a cigány nyelvtant, amelynek német nyelvű fordítását Herrmann végezte el. Időközben, 1887-ben, felkérést kapott az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című kiadvány néprajzi vonatkozású fejezeteinek szerkesztésére. 1889. január 27-én megalakult a Néprajzi Társaság, első közgyűlésükön (1889. október 27.) a társaság titkárává választották. A társaság 1890-ben elindította önálló folyóiratát az Ethnographiat, amely napjainkig a néprajzi tárgyú közlések legrangosabb fóruma maradt. Herrmann Antal részt vett a Magyar Zenetudomány, Kalotaszeg és Armenia című lapok szerkesztésében és/vagy nyomtatásában, valamint a budapesti néprajzi szervezetek megalakulása mellett a kolozsvári Erdélyrészi Kárpát-Egyesület (EKE) létrehozásában is. 1892-ben elindították az egyesület hivatalos lapját, az Erdély című honismertető folyóiratot, amely az EKE „turistai, fürdőügyi és néprajzi” értesítője lett, majd megalakították a néprajzi bizottságot, amelynek előadójává Herrmannt választották. Az EKE megalakulásakor annak alapszabályában megfogalmazta egy erdélyi néprajzi múzeum létrehozását. Az 1902 októberében rendezett ünnepség alkalmával az Erdélyi Kárpát Múzeum – amelyet értékes szakkönyvtárral gazdagított – Mátyás király szülőházában kapott helyet. A további vidéki múzeumok szervezésében Herrmann maga is tevékenyen kivette a részét, közreműködve a kalotaszegi, a szamosújvári örmény, a brassói szász, a dévai, a tordai és a dési történeti múzeumok életre hívásában. Herrmann a magyar nyelvű néprajzi képzés elindítója. Az 1897–98-as tanévben a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Karon az általános és hazai etnográfia magántanára lett. Egyetemi előadói tevékenysége Erdély néprajzát és a néprajztudomány általános kérdéseit ölelte fel. Az ő tanítványai voltak a magyar néprajztudomány későbbi nagy egyéniségei: Visky Károly, Györffy István, Szendrey Zsigmond, Seprődi János és Biró Lajos. A pályatársai közül Vikár Béla, Jankó János és Sztripszky Hiador is látogatta előadásait. Herrmann Antal a román megszállásig 21 és fél tanévet töltött a kolozsvári egyetemen. A kényszerű távozását követően, 1921-ben a Szegeden létesített Ferenc József Tudományegyetemen folytatta oktató munkáját. A szegedi egyetemen eltöltött néhány év alatt megalapozta a néprajztudomány iránti érdeklődést, tevékenységének hatására Magyarországon elsőként (1929-ben) itt létesült néprajzi tanszék. /Czégényi Dóra: A néprajzoktatás kezdeményezője. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

2006. június 11.

Majnek Antal munkácsi püspök Budapesten született, 1977-ben belépett a ferences rendbe. Közben elvégezett néhány egyetemet, diplomát szerzett pedagógiából, technika szakból. Pappá szentelése után a Szentendrei Ferences Gimnáziumban tanított, majd 1989-ben jött a felkérés, hogy néhány évre el kell menni Kárpátaljára, kisegíteni az ottani egyházat, a magyarokat, mert nagyon kevés papjuk van. 1989 júliusa óta él Kárpátalján. Majnek Antalt 1995 novemberében kérte fel a szentatya a nunciuson keresztül, hogy vállalja el a püspökséget. Kárpátalján a hívek 80-85 százaléka magyar, a többiek németek és szlovákok. Újabban az elukránosodott német és magyar fiatalok is kérik az ukrán nyelvű katekézist, illetve liturgiát. Azonban ha olyan ütemben mennek el a magyarok is, mint a németek, akkor a nemzetiségi eltolódás magától megtörténik, pedig nagyon sokat tesznek a papok azért, hogy a tradíciókat tartsák, a nyelvet tanítsák. Nagy a népfogyás, a gyermekvállalás is csökken, Kárpátalján a kivándorlás egyre erősödik Magyarországra, illetve Nyugatra. Pedig helyzet gazdaságilag javul, a magyarok jobban élnek, mint például bent Ukrajnában, a falvakban az ukránok. Kárpátalján harmincöt pap van, ebből tíz más egyházmegyés, vannak még szerzetesek is: ferencesek, lazaristák, egy-két domonkos és jezsuita. Öt kispapjuk tanul Egerben. Nagyon sok katekétájuk van, 13 éve indították el ugyanis a teológia hároméves levelezői tagozatát. Nehéz Kárpátalján kisebbségiként élni, többszörös kisebbséget jelent: római katolikusként negyedikek az ortodoxok, a görög katolikusok és a reformátusok után. Nemzetiségi szempontból is hasonló a helyzet: az ukránok és az oroszok után jönnek harmadikként a magyarok. /Jakab Gábor: Erősnek maradni a hitben. Interjú Majnek püspökkel. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 11./

2006. június 12.

Gyurcsány Ferenc Budapesten összehozott egy kormányt, úgy tűnik, hogy a fő kritérium a miniszterelnök melletti statisztaszerepre való alkalmasság volt, írta Sylvester Lajos.  Az új magyar honvédelmi miniszter nem volt katona. A külügyminiszter a pszichológus Göncz Kinga. Megmondta, hogy továbbra sem folytatnak ,,sérelmi politikát. Néhány hónappal ezelőtt még választást lehetett nyerni a ,,dübörög a gazdaság”, ,,a nagy a jólét”, ,,az irigyelnek bennünket a spanyolok, franciák” táncos-komikus jelenetekkel, emlékeztetett Sylvester Lajos. Ahol a hazugság kultusza dívik, ahol az adott és írott szó becsülete elillan, s ahol a ,,nem lesz gázáremelés”, ,,van gázáremelés”, ,,lesz gázáremelés” örvényében hánykolódva megfeledkeznek arról, hogy az erősen nacionalista nemzetállami gyűrűbe fogott, biológiailag is aláhulló népesség sorsáért kik a felelősök. /Sylvester Lajos: Kormány és annak programja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 12./

2006. június 12.

Június 9-én Marosvásárhelyen újrajátszották Nagy Imre perét a Bolyai Farkas Líceumban, ítélkeztek, támadtak, védtek tinédzser ifjak és lányok. A félórás per során vádolók és védők korhű mondatokban és érvek szerint döntöttek a miniszterelnök sorsáról. A tárgyalás végén a tanárokból álló esküdtszék egyöntetűen felmentette a vértanúhalált halt miniszterelnököt, a további fejleményekről pedig vetített képek által szerezhetett tudomást a telt házas diákpublikum. Józsa István történelemtanár, osztályfőnök elmondta: A Budapest–Marosvásárhely Baráti Társaság 1956 ötvenedik évfordulója alkalmából dolgozatírói pályázatot hirdetett. Az egyik téma, ’56 erdélyi vetülete, megtetszett diákjainak, akik több kiváló dolgozatot küldtek el és több díjat nyertek. Magyarságtörténet-órákon számtalan esetben szó esett ötvenhatról, egy ilyen alkalommal vetődött fel: el kellene játszani a huszadik századi magyar történelem egyik legaljasabb kirakatperét. Ők készítették a forgatókönyvet, ők írták a szöveget is. /Nagy Botond: A Bolyai felmentette Nagy Imrét. Újrajátszott tárgyalás az iskolában. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 12./

2006. június 13.

Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartotta jubileumi ülését május 10-én az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottsága abból az alkalomból, hogy tíz éve kezdte meg működését. Az ülésen részt vett dr. Fazakas József professzor, a sepsiszentgyörgyi üzleti tanszék vezetője is. Az anyaországgal szomszédos államok magyar egyetemeinek képviselői Erdélyből, Újvidékről, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból, Kárpátaljából, valamint a nyugati magyarság egyetemi képviselői Ausztriából, Belgiumból és Kanadából beszámoltak eredményeikről, melyek nem valósulhattak volna meg a MTA határon túli programjai: a Domus, Arany János, Bolyai, valamint a Szülőföldprogram segítsége nélkül. A MTA elnöke, Vizi E. Szilveszter akadémikus kiemelte, hogy az Akadémiának több mint ezer köztestületi tagja van a Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról. Közülük hárman a sepsiszentgyörgyi egyetemi tagozat oktatói. A tudományos ülésen akadémiai ezüstérmet vehetett át Berényi Dénes, aki tíz éven át vezette a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottságot, helyét szeptemberben Görömbei András irodalomtörténész veszi át. A rendezvényen Arany János-életműdíjban részesült Egyed Ákos erdélyi professzor. Bíró A. Zoltán csíkszeredai szociológus Arany János-díjat, Balázs Imre József erdélyi irodalomtörténész és kritikus Arany János Fiatal Kutatói Díjat kapott. A tudományos ülésen ismertették a Beregszászon működő II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola jogi és anyagi helyzetét. A főiskola az egyetlen államilag elismert, akkreditált ukrajnai magyar felsőfokú iskola, 562 hallgatója van. Tanárokat, tanítókat, óvodai pedagógusokat, valamint kertészmérnököket és közgazdászokat képez. Az alaptevékenységen kívül fejlesztést, tudományos kutatást és szaktanácsadást végeznek. Az intézmény a fenntartáshoz szükséges anyagi támogatást az anyaországi oktatási minisztériumtól kapja, amit pályázati úton egészít ki. Teljes infrastruktúrával működik, amit a beregszászi ukrán helyhatóság bocsátott a rendelkezésére, bentlakásokkal, menzával, kulturális és sporttevékenységekhez szükséges helyiségekkel, pályákkal. Ez a felsőfokú tanintézmény, a sepsiszentgyörgyi tagozathoz hasonlóan, a bolognai folyamat keretében most alakul át egyetemmé. Fazakas professzor elmondta, ha sikerül a beiskolázási tervet teljesíteniük, majdnem 1500 hallgató kezdi meg az új egyetemi tanévet Sepsiszentgyörgyön. Az intézmény infrastrukturális gondjai még megoldatlanok. Czompó János: Szűkölködik a sepsiszentgyörgyi egyetem. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 13./

2006. június 14.

Megállapodásokat felmutatni képtelen Magyar Állandó Értekezletet (Máért) nem hív össze Gyurcsány Ferenc – jelentette be a kormányszóvivő a miniszterelnöknek a határon túli vezetőkkel rendezett június 13-i munkavacsorája után. A Fidesz szerint nem a Máért, hanem a két kormányzó párt kompromisszumképtelen. László Boglár, a magyar kormányfő szóvivője megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, miszerint szó volt a Máért sorsáról is, amelyet egyes információk szerint Gyurcsány Ferenc legszívesebben megszüntetne. Hozzátette: ez nem jelenti azt, hogy semmiképpen nem lesz Máért. A bejelentésre a Fidesz reagált. – Értetlenül állunk a Máért megszüntetésére vonatkozó nyilatkozat előtt, a testület összehívására politikai megállapodás kötelez, amit a kormánynak, a szocialista pártnak is be kell tartania – mondta Németh Zsolt, a parlament külügyi és határon túli magyarok bizottságának fideszes elnöke. A politikus szerint, ha valakire érvényes a kompromisszumképtelenség vádja, akkor az a két kormányzó pártra – az MSZP-re és az SZDSZ-re – alkalmazható, hiszen miattuk zárult közös nyilatkozat nélkül a Máért utolsó, 2004. novemberi ülése. Az RMDSZ továbbra is hasznosnak tartaná a Máért által biztosított együttműködési keretet, de csak akkor, ha ez a fórum nem válik a magyarországi pártok egymás elleni politikai küzdelmének a terepévé. Akkor ugyanis valóban ellehetetlenül ez a fórum, az elmúlt időszakban ezt lehetett is tapasztalni – nyilatkozott Markó Béla. A budapesti találkozó résztvevői abban is megegyeztek: a jövőben több konzultációra is sor kerül különböző formákban, hogy megállapíthassák az együttműködés különböző prioritásait – mondta Markó. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának (MKP) frakcióvezetője, Bárdos Gyula elmondta: az eddigi hűvös viszony feloldását előrevetítő, barátságos beszélgetésen vettek részt. – Egyetértettünk abban, hogy minden számításba vehető változásról velünk, az érintettekkel minden esetben konzultáljon a magyar kormány – mondotta. A frakcióvezető szerint a határon túli magyaroknak juttatandó támogatások összegéről, „bőkezűbb, vagy szűkmarkúbb juttatásokról” annak ellenére sem esett szó, hogy ezzel kapcsolatosan azonnal különféle híresztelések keltek szárnyra. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke azt reméli, hogy a Gyurcsány Ferenc által javasolt változások révén átláthatóbb lesz a határon túli magyarok támogatási rendszere. Véleménye szerint a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) várható átalakítása, létszámcsökkentése is ennek a célnak lesz alárendelve. Megjegyezte, hogy „az elmúlt időben annyira elburjánzott a határon túli magyarokkal foglalkozó magyarországi adminisztráció, hogy a bábák között elveszett a gyerek, az intézményvezetők kiskirályoknak érezték magukat, és úgy is viselkedtek”. /Függőben a Máért sorsa. Budapesti munkavacsorán a határon túli vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./ Vacsorán fogadta Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a határon túli szervezetek képviselőit. A találkozón tárgyaltak a magyar-magyar kapcsolatokról, de konkrétumokról nem lehet beszélni. Gyurcsány Ferenc annyit azonban leszögezett, hogy „kompromisszumképtelen Máértot nem fog összehívni. Markó Béla ezzel szemben úgy gondolja, hogy a Máértra szükség van, és ha lemondanak a Máért végén megszokott közös állásfoglalások kiadásáról, akkor ezek a találkozók „még hasznosak is lehetnek.” A miniszterelnöki javaslatokra reagálva Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: „a kormányfő egyes javaslataival egyetértek, másokkal nem; ami biztos, az az, hogy nagyobb hangsúlyt kell fektetni a magyar kormány és a határon túli kisebbségi érdekvédelmi szervezetek közötti kapcsolat javítására.” Ezt a kapcsolattartást a miniszterelnök a Máérttól különböző egyeztetési fórumokon képzeli el. Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke szerint a találkozón „nagyjából mindannyian pozitívan értékelték és fogadták” a Gyurcsány által ismertetett változásokat. A szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) részéről Bugár Béla MKP-elnök és Csáky Pál szlovákiai miniszterelnök-helyettes vettek részt a tanácskozáson. Bugár Béla szerint arról, hogy Gyurcsány elképzeléseiről mikor fognak konkrétan tárgyalni, nem lehet semmit sem tudni. Kasza szerint a HTMH „elbürokratizálódott”, ezért megérett már az átszervezésre. /Gujdár Gabriella, Isán István Csongor: Vacsoraasztaltól a tárgyalóasztalig. Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel „csevegtek” a határon túli vezetők. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./ A találkozón mások mellett Szlovákiából Bugár Béla, Romániából Markó Béla, Szerbiából Kasza József és Ágoston András, Ukrajnából Kovács Miklós és Gajdos István, Horvátországból Pasza Árpád vett részt. „Sokunknak van abban felelőssége, hogy a magyar-magyar kapcsolatok sok esetben inkább hűvösek, és hogy érdemes ezért önvizsgálatot tartani” – olvasható Gyurcsány Ferenc internetes naplójában. A miniszterelnök kiemelte, hogy újra és újra előjön 2004. december 5-e kérdése. „Azt mondtam tegnap (...), hogy másfél év távlatából is azt gondolom, nekünk elvi okok miatt kellett nemet mondanunk a népszavazási kezdeményezésre”. Hozzátette: „ugyanakkor azt is gondolom, az akkor használt érvelés nem volt elegáns, és okkal sérthette a határon túli magyarság önérzetét. És talán azzal együtt is kerülni kellett volna a szociális érvelés rendszerét, hogy egyébként azok az elvi okok és indokok, amik miatt nekünk komoly ellenvetésünk van a második állampolgárság automatikus és tömeges megadásával szemben, nehezen elmagyarázható államjogi, történelem- filozófiai összefüggésekből és megfontolásokból erednek.” Markó Béla, az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: tisztáztak, illetve megerősítettek bizonyos, eddig is érvényes alapelveket, például azt, hogy a határon túli magyar közösségeket a szülőföldjükön kell megerősíteni, önállóságukat kell támogatni. A találkozó a sajtó mellőzésével zajlott, Ágoston András nem kívánt részleteket elárulni róla. /Keresztúton a magyar–magyar kapcsolatok. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 14./

2006. június 14.

A budapesti Evangélium Színház Nyírő József A próféta című színművét mutatta be a váradi színházban. A társulat az erdélyi író drámájának ősbemutatóját 2005-ben tartotta Budapesten. A szerző egyetlen színművét az Evangélium Színház tagjai Nagyváradon két alkalommal játszották. Az Udvaros Béla rendezte kétrészes színművet az emigrációba vonult szerző 1949-ben írta. A dráma cselekménye azokban az időkben játszódik, amikor Jézus először lép az emberek elé. /Gálovits Zoltán: Kevés híve akadt A prófétának. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 14./

2006. június 14.

Életének hetvenedik évében elhunyt Bartis Ferenc költő, író, újságíró, a Magyar Írószövetség tagja. Bartis Ferenc /Gyergyószárhegy, 1936. júl. 4. – Budapest, 2006. jún. 9./ újságíró-szerkesztő volt a Bukarestben megjelenő Falvak Népénél, a marosvásárhelyi Új Életnél és a Csíkszeredában kiadott Hargitánál. Tíz évet ült román börtönökben, 1984-ben megfosztották román állampolgárságától, azóta Budapesten élt, 1988 és 1989 között a Magyarok, 1990-től A Céh című folyóiratok főszerkesztője, a Ring munkatársa volt, az Összmagyar Testület elnöke. Munkásságát a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjével és az ’56-os Forradalom Hőse kitüntetéssel is elismerték. Főbb művei: Konok szeretet (1970), Kegyetlen szépség (1975), Fohászok és titkok föltámadás előtt (1996), Ellopták a világ lelkét (1998), Rovások az idő mestergerendáján (1998), Akarjatok élni szabadon (1999), Fekete tűzijáték (2003), A kényszerhelyzet művészete és a művészet kényszerhelyzete (1994), Az összmagyar eszme (2005). /Elhunyt Bartis Ferenc. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

2006. június 15.

Június 12-én Budapesten Gyurcsány kormányfő vendégeként találkoztak olyan kárpát-medencei magyar politikai vezetők is, akik a lehető legritkábban szoktak találkozni, például a vajdasági és kárpátaljai szembenállók. A nemzetpolitikai hírekből „a Határon Túli Magyarok Hivatalának kiváló sajtószemléje csupán tegnap 31 témába vágó friss anyaggal örvendeztette meg a nemzetpolitikai információkra kiéhezett címzettjeit. A kötetre rúgó szöveghalmazból csupán két apróságot nem tud kihámozni az olvasó: milyen intézkedésekre készül a múlt pénteken hivatalba lépett kabinet a magyar-magyar kapcsolatrendszer intézményi átalakítását célozva, illetve a nyilatkozataikban szereplő általánosságokon túl milyen elvárásokat fogalmaztak meg a magyar fővárosban vizitelő határon túli elnökök” – írta Szőcs László. A határon túli vezetőknek nem marad egyéb mozgásterük, mint tudomásul venni a Gyurcsány-Szilvásy-Gémesi csapat előbb-utóbb megfogalmazódó javaslatait, vagy duzzogva visszautasítani azokat. Gyurcsány arról is beszélt, hogy a Máért helyett szükség szerinti gyakorisággal és formában egyeztet majd a határon túli vezetőkkel, akár külön-külön. A kormányfői elvárás: ne szóljanak bele egymás dolgába határon innen és túl. A hangulat javítása érdekében Gyurcsány a népszavazás kérdésében módosított eddigi álláspontján, elismerve, hogy a kettős állampolgárság elutasítása érdekében folytatott kampányuk nem volt elegáns. /Szőcs László: Egy vacsora morzsái. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2006. június 15.

Az Apáczai Közalapítvány visszautasította – pontosabban nem hívta meg a kiírás második fordulójába – a temesvári szórványkollégium létrehozására benyújtott pályázatot. A döntésről írásban tájékoztatták a pályázó Szórvány Alapítványt és a projekt kidolgozásában egyaránt részt vállaló civilszervezeti vezetőket, politikusokat. Az indoklás szerint formai okok miatt nem fogadták el Budapesten a terveket, de a temesváriak csak kifogásnak tartják a magyarázatot. “Azt mondták, hogy hiányzik az aláírási színpéldány, amit egy korábbi pályázatunkhoz elfelejtettünk csatolni. Mi akkor ezt pótoltuk, de az Apáczainál azt állítják, hogy nem. Ezen kár vitázni, mert mi akkor sem tartjuk helyesnek, hogy egy vétségért háromszor büntessenek” – mondta Bodó Barna, a Szórvány Alapítvány elnöke. A szórványkollégium létrehozására kiírt 15 millió forint (600 ezer euró) elnyerésére két pályázatot nyújtottak be Temesvárról: az egyik verzió szerint a római katolikus egyháznak visszaítélt egykori józsefvárosi Ferenc-rendi árvaház átépítésével alakították volna ki a kollégiumot, a másik változat egy négyszintes ingatlan építéséről szólt a Kós Károly Közösségi Központ udvarán. Az Apáczai Közalapítvány küldöttsége (Kőnig Sándor elnök, Bálint-Pataki József kurátor és Csete Örs igazgató) április 27-én terepszemlét tartott Temesváron, és akkor pozitívan nyilatkoztak a látottakról, most mégis elutasították a pályázatot. A hét pályázat közül a kuratórium végül csak a kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet és a Maradéki Református Egyházközség (Szerbia) pályázatát fogadta be a második fordulóba. Toró T. Tibor Temes megyei RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Magyar Kollégium egyik megálmodója aláhúzta, hogy nem szociális intézményről van szó, hanem elitképzésről; hatvan bentlakó, illetve harminc külső hallgató élvezhetné az intézet szolgáltatásait. Toró közölte: megóvják az Apáczai döntését. /(pataky): Elutasították a Magyar Kollégiumra benyújtott pályázatot. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 15./

2006. június 15.

A Ünnepi Könyvhét Budapesten részt vevő Romániai Magyar Könyves Céhnek újabb megmutatkozásra nyílt lehetősége a bukaresti Bookfesten, mely június 14-től várja az érdeklődőket. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke, a Mentor Kiadó igazgatója elmondta, a 77. Ünnepi Könyvhét budapesti főrendezvényén az erdélyi kiadók, a Romániai Magyar Könyves Céh tagjai az idén négy standot béreltek, lassan már ez is elégtelennek bizonyul ahhoz, hogy valamennyi könyv – közel 500 cím – az érdeklődők elé kerüljön. A határon túli magyar kiadók nagy többsége könyvei jelentős részét támogatások igénybevételével jelenteti meg. Közös gondjuk a saját folyamatosan beszűkülő könyvpiac és emiatt a forgatható tőke hiánya. Kivételt a felvidéki kiadók képeznek, ahol a kormányzati támogatás régebbi keletű, így hamarabb jelen tudtak lenni a magyarországi piacon. A pozsonyi Kalligram jobbára Magyarországon működik, könnyebben bekerült a köztudatba. A bukaresti Bookfesten a Bukarestben élő magyaroknak is lehetőségük van, hogy rátekinthessenek a hazai magyar könyvtermésre. A vásáron az Erdélyi Gondolat, a Komp-press, a Kriterion, a Mentor, a Pallas-Akadémia, a Polis és a Pro-Print legújabb kiadványai vásárolhatók meg. /Osváth Annamária: Könyvhétről Bookfestre. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

2006. június 15.

A Magyar Pedagógiai Társaság (MPT) Mozgalompedagógiai Szakosztálya öt éve hozta létre az erkölcsi elismerésnek számító Vasvári-diplomát, melyet az alapítók a szabadságharc mártírjáról neveztek el. Szőcs Judit, aki nemcsak az RMPSZ egyik vezető aktivistája, de oszlopos tagja a Magyar Pedagógiai Társaság határon túli tagozatának, javasolta, hogy a díjátadásra az ötödik, jubileumi alkalommal a kőrösfői Vasvári-kopjafa előtt kerüljön sor. A díjakat Laurenszky Ernő szakosztályi elnök adta át: Kondor Endre 75 éves budapesti cserkészvezető, a magyar–lengyel Bem cserkészcsapat vezetője, valamint Selkánszky Endre, az erdélyi cserkészet doyenje, az újjászervezés kulcsembere részesült Vasvári-díjban. A hajlott korú Selkánszky színművész egy Reményik-vers előadásával fejezte ki köszönetét. /Trencsényi László MPT ügyvezető elnök: Vasvári diploma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2006. június 16.

Megszűnik a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH). „Ne fektessünk túlságosan sok energiát az anyaországgal való kapcsolatra, mert nem kifizetődő.” – írta Borbély Tamás, a lap munkatársa. A közösségi sérelmek orvoslását nem elsősorban Budapesten kell keresni, hanem Bukarestben. A románokkal a közeljövőben lehet együttműködési formákat találni. A HTMH megszűntetéséből tehát nem kell tragédiát csinálni, figyelmeztetett az újságíró. Be kell látni, „a jövőt illetően több a közös dolgunk az erdélyi románokkal, mint a magyarországi magyarokkal.” /Borbély Tamás: A HTMH és a kisebbségi naivitás. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2006. június 16.

Június 15-én a szenátorok visszaküldték a szakbizottságokhoz azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely ratifikálja a Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról szóló román-magyar kormányegyezményt; a rendeletet korábban a képviselőház már elutasította. A ratifikálást az ellenzék azért nem fogadja el, mert szerintük az új közalapítvány megfosztaná az ortodox egyház által működtetett nagyszebeni Emanuil Gojdu Alapítványt attól a lehetőségtől, hogy megtartsa, illetve visszakérje a nagynevű budapesti ügyvéd végrendelete alapján 1870-ben létrehozott alapítvány javait. Az ülésen az ortodox egyház álláspontját maga Laurentiu Streza erdélyi érsek képviselte. /Cseke Péter Tamás: Gozsdu-ügy: késik a ratifikálás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

2006. június 16.

Dr. Barta Tibor, Kolozsvárról elszármazott, Budapesten élő ortopédsebész, orgonaművész a romániai mozgássérültek javára tartott jótékonysági orgonakoncertet június 11-én a bühli (Németország) Szent Péter és Pál-székesegyházban. /Kishírek. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2006. június 16.

Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke tizenhat éve akadálytalanul uszít a magyarok ellen. Fellépéseinek eddig semmilyen jogi következménye nem volt, és okkal lehet attól tartani, hogy nem is lesz, különösképpen akkor nem, ha Slota pártja a választások után ismét parlamenti párt lesz.  A ,,korcs lovaikon betolakodó, rút képű és görbe lábú magyarokat” szidalmazó, a már Budapest lerombolására is buzdító zsolnai polgármester, aki úgy tudja, hogy II. Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Kun Béla és sokan mások a szlovákok népirtói voltak, s aki szerint a honfoglaló magyarok karddal forgatták ki a szlovák anyák hasából magzataikat. Slota uszításait a szlovák politikai pártok szó nélkül hagyják. Az MKP nyolc éve, a Slotával együtt kormányzó Vladimír Meciar bukása óta két egymást követő választási cikluson át volt a mai napig a szlovák kormánykoalíció tagja, végül annak második legerősebb pártja, de Slota ellenében még egyetlen szlovák koalíciós partnere sem védte meg. Még csak egy gesztussal sem. Következetesen Ivan Kusy politológus veszi védelmébe a magyarokat, és szembefordul a Slota-féle nyílt gyűlölködéssel. Legutóbbi írásában kiemelte, hogy a magyarellenes hisztériát gerjesztő Slota ezt azért teheti, mert a szlovák többségű közeg eltűri a szélsőséges, soviniszta kirohanásokat. Az utóbbi napokban a legnagyobb támogatottságot élvező Irány – Szociáldemokrácia (Smer-SD) nevű baloldali ellenzéki erő vezetője, Robert Fico tárgyalóasztalhoz ült Slotával.   /(mol): Meddig uszíthat még Ján Slota? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 16./

2006. június 17.

A rendszerváltás után minden magyar kormány nagyobb figyelmet szentelt a kisebbségi sorban élő magyaroknak, mint a nemrég leköszönt Gyurcsány-kabinet. A 2004. decemberi, kettős állampolgárságról tartott népszavazás kampányában vállalt dicstelen szerepe miatt szinte összes nem magyarországi magyar szervezettel elhidegült a kapcsolata. Az újraválasztott baloldali kormány a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) összehívása előfeltételekhez kötésével és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszüntetésével indul. A HTMH megszűnése még nem jelenti, hogy az új magyar kormány figyelme elfordulna a határon túli magyarok felől, hiszen hasonló struktúrát hoznak létre, kisebb személyzettel, immár a Miniszterelnöki Hivatal keretében, Gyurcsány Ferenc személyes stratégiai irányítása alatt. Gyurcsánynak így alkalma lesz bizonyítani, hogy „valóban a mi érdekünket tartja szem előtt, mint ahogy a választások után ígérte”, írta Balló Áron, a Szabadság főszerkesztője. Az erdélyi magyaroknak önerőre kell támaszkodni, ezt mutatja megannyi civil szervezet, oktatási vagy médiaintézmény, amelyek az idén is 25 százalékkal csökkent magyarországi támogatások nélkül tönkremennének, megszűnnének. Az új magyar kormány felelőssége is, hogy mit tart fenn, s mit ítél pusztulásra közülük. A határon túli reprezentatívabb magyar szervezetek vezetői június 12-én Budapesten megegyeznek a kormányfővel az együttműködés folytatásáról, a szülőföldön maradó közösségek és politikai képviseletük támogatásáról, majd másnap bejelentették a HTMH megszüntetését. Elméletileg lehet, hogy a 25–30 emberrel működő új kormányszerv hatékonyabban fog működni, mint az eddigi 80 fős HTMH. De mi lesz a gyakorlatban? Az új magyar–magyar viszony stratégiája mennyire lesz átütőbb az eddiginél? Rendelkezik-e az új kormány egyáltalán nemzetstratégiával? – kérdezte Balló Áron. /Balló Áron: Viszonyt iszony helyett. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

2006. június 17.

A hét végén tudományos ülésszakot szervez Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban a németországi székhelyű, Nagyszebenben is fiókot működtető Erdélyi Honismereti Munkacsoport A székelyek Erdély népei között címmel. A szakmai, de a székelység eredete, története, néprajza iránt érdeklődők számára is nyitott rendezvény június 16-án kezdődött, az ülésszak első napján az előadók – Demény Lajos (Bukarest), Tüdős Kinga (Bukarest), Csáki Árpád (Sepsiszentgyörgy), Gernot Nussbächer (Brassó) – a székelység történelmének forrásanyagáról beszéltek. Június 17-én néprajzi és régészeti tematikájú előadásokat tart Korde Zoltán (Szeged), Benkő Elek (Budapest), Zeno Pinter (Nagyszeben) és Bordi Loránd (Sepsiszentgyörgy), Olasz Gabriella (Nagyszeben), valamint Pál Antal Sándor (Marosvásárhely), délután a székelyek történelméről értekezik Konrad Gün­disch (Oldenburg), Balogh Judit (Miskolc), Hermann Gusztáv (Székelyudvarhely), Egyed Ákos (Kolozsvár) és Pál Judit (Kolozsvár). A román és magyar nyelvű előadások fordításáról szinkrontolmács gondoskodik. /(vop): A székelyek Erdély népei között. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 17./

2006. június 19.

Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (KKSZ) alakult június 18-án a hatodik alkalommal Budakalászon nyolc országból összesereglett mintegy száz résztvevővel megrendezett Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán, melynek szervezői a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium. A KKSZ elnökének Szabó Tibort választották, a HTMH volt elnökét, főtitkárnak Romhányi Andrást, az MMI tanácsosát, a Magyar Kollégium elnökét. „Én jelen pillanatban és akkor sem, amikor a HTMH elnöke voltam, nem tekintettem a rám bízott feladatot politikai tisztségnek, tehát képes vagyok civilként gondolkodni” – nyilatkozta Szabó Tibor. Azért vállalta el a KKSZ elnöki tisztségét, mert ez a most megalakult Kárpát-medencei civil szövetség ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai megosztottság ellenére a magyar nemzeti közösségek képesek összefogni, egymás érdekében szót érteni. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Bodó Barna kifejtette, hogy egy ilyen szövetség megalakításának a gondolata a rendszerváltozás óta jelen volt. A KKSZ-t nemcsak kisebbségi magyar civil szervezetek alapították meg, létrehozásában közreműködtek magyarországi civil szervezetek is, többek között a Koncz Gábor vezette Magyar Kultúra Alapítvány. A KKSZ székhelye Budapest, tagszervezeteinek tevékenysége kiterjed a Kárpát-medence országaira: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria. A szövetség fő célja a magyar kulturális értékek őrzése, gyarapítása, bemutatása és elfogadtatása nemzetközi szinten, valamint tagszervezetei érdekvédelmének biztosítása. Alapelvként határozták meg, hogy a szövetség a szabad egyesülés elvén alapuló politikamentes szerveződés, mely céljának tekinti a Kárpát-medencében élő népek harmonikus kapcsolatainak elősegítését, egymás kultúrájának megismerését, és az együttműködést ezen népek között. /Guther M. Ilona, Budapest: Kulturális összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Hatodik alkalommal szervezték meg június 16–18 között Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát, röviden a Budakalászi Találkozót. A szervezők – Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet tanácsosa, a Magyar Kollégium elnöke, és Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főtanácsosa – szívvel-lélekkel igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a rendezvényt. Hat évvel ezelőtt 54 szervezet vett részt az akkor június 4-én tartott találkozón, idén már nyolc országból 114 civil szervezet küldte el képviselőjét (romániai, szlovákiai, szerbiai, horvátországi, bosznia-hercegovinai, ukrajnai, cseh- és morvaországi, szlovéniai szervezetek), ebből 33 először volt jelen a találkozón, de öt magyarországi szervezet is elküldte képviselőjét. Valamennyi eddigi találkozó végén zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, ez legtöbbször pusztába kiáltott szónak bizonyult, a hivatalos szervek ugyanis nem figyeltek fel eléggé a találkozó fontosságára. Ezért is határozták el 2005-ben, hogy idén szövetséget alakítanak. A fórumon megfigyelőként jelen volt dr. Bicskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezető helyettese. Meghívottként részt vett, és előadást tartott: C. Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Jagasics Béla, az Ifjúsági, Családi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium civil kapcsolatok főosztályának megbízott főosztályvezetője, Filotás Lászlóné, a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati csoportvezetője, dr. Koncz Gábor, a Magyar Kulturális Alapítvány igazgatója, valamint Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határon túli magyarokkal foglalkozó munkatársa. A civil szervezetek leginkább a pénzhiányt sérelmezték, felhívták a figyelmet, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt költségvetésen spóroljon. A jelenlévő hivatalok képviselői azonban tagadták, hogy a megszorítások a határon túliaknak szánt pénzalapokat érintenék. /Köllő Katalin: Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2006. június 19.

Június 17-én ért véget a VI. Pécsi Országos Színházi találkozó, amelyre idén a határon túli magyar színházak közül a Kolozsvári Állami Magyar Színházat hívták meg. A kolozsvári társulat három kategóriában is a kitüntetettek között szerepel a találkozó díjazottjainak listáján. Bogdán Zsolt elnyerte a szakmai zsűri Legjobb férfi főszereplőnek járó díját, Kézdi Imola a Pesti Műsor díjai közül a Legjobb 30 év alatti színésznőnek járó kitüntetést vehette át, és a Kolozsvári Állami Magyar Színházat a Baranya megyei önkormányzat a Legjobb társulatnak járó különdíjban részesítette. /Deberczeni Hajnal: Kolozsvári színházsiker. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2006. június 20.

Megrongálták Budapesten Bodó Barna kolozsvári egyetemi tanár román rendszámú személygépkocsiját. „Szerintem ez a rendszám miatt történt, és azt a feszültséget tükrözi, amelyet a magyar hatalom indokolatlanul gerjeszt az erdélyiekkel szemben: úgymond mi szociálisan veszélyeztetjük őket” – kommentálta Budapesten háromnapos konferencián részt vevő Bodó Barna a történteket. A hátsó ablaktörlőt teljesen össze- csavarták, a jobboldali tükröt letörték, a baloldalit kiszedték, és az első ablaktörlőket összecsavarták. A mellette parkoló tucatnyi magyar rendszámú autóknak semmi baja nem esett. /Guther M. Ilona: Megrongálták Pesten Bodó Barna autóját. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

2006. június 20.

A második székely nemzetgyűlést is megtartották Gyergyóditróban, s a székelyudvarhelyihez hasonló forgatókönyv szerint az összegyűltek újra kinyilvánították a székelység önrendelkezési igényét, a székelyföldi autonómia követelését. Kérdés, hogy mikor teljesülhet mindez? Annyi a változás a korábbi évekhez hasonlítva, hogy a gyülekezőket már senki nem fenyegeti légicsapással, tankokkal, inkább hagyja a hatalom, hadd mondják a magukét az összesereglettek. Az álmokat újra és újra ki kell mondani, még akkor is, ha rövid távon nem mutatkozik semmi jel valósággá válásukra, írta Magyari Lajos. A mostani – szórólapokon is terjesztett – kiáltványnak jelenleg nincs reális esélye. Kezdve az adók kilencvenszázalékos helyben tarthatóságától, addig, hogy Székelyföld a Kárpát-medence legdinamikusabban fejlődő régiójává válhatna az autonómia kimondása után. Valójában előbb néhány évtizedes lemaradást kellene leküzdenie ahhoz, hogy legalább Románia kedvezményezettebb régióihoz felzárkózzék. Az RMDSZ újra távol maradt a székely nagygyűléstől. Az RMDSZ évek óta harcol egy olyan kisebbségi törvény elfogadtatásáért, mely legalább a kulturális autonómiát követeli, de haladást nem tud elérni. Ez rávilágít a romániai parlamentáris ,,demokrácia” természetére és toleranciaszintjére. A Kárpát-medencében újra romlottak a magyarság esélyei. A gyergyóditrói nagygyűlés valami védhatalmi státust szeretne Budapest részéről a székelyföldi autonómia ügyében. Elég odapillantani, hogy ennek esélyeiről meggyőződhessünk, írta Magyari. /Magyari Lajos: Gyergyóditró, Pozsony, Budapest. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./

2006. június 20.

Az MTI június 16-án A romániai magyarságnak nem Budapesten kell keresnie gondjai orvoslását a romániai magyar sajtó szerint címmel küldött szét a Kárpát-medencében egy anyagot. Az MTI csúsztat, két, meglehetősen szűk körben terjesztett és olvasott lapra, illetve az azokban megjelent két véleménycikkre hivatkozva az MTI azt állítja, hogy azok a romániai magyar sajtó egészének álláspontját tükrözik. Az idézett két szerző, a politikai elkötelezettségéről ismert, mindenkor a többségi hatalom álláspontját képviselő politológus, valamint a névtelen kolozsvári újdondász sem a romániai magyar sajtó, sem a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nevében nem beszélhet, legkevésbé pedig az egész romániai magyarságéban, írta a Reggeli Újság. A romániai magyar közösségnek a román államon belül, annak kereteit kihasználva kell megtalálnia helyét, és közösségi sérelmeinek orvoslását nem elsősorban Budapesten kell keresnie, írta az MTI, az Új Magyar Szó hasábjain Bíró Béla politológus, egyetemi tanár nézeteit idézve. A kolozsvári Szabadság a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) megszűnésével kapcsolatban megállapította: jó ideje látszik, hogy Magyarország nem tud sem állampolgárságot, sem olyan komolyabb anyagi juttatást nyújtani, ami jelentősen megkönnyítené az anyaországiakhoz képest többségében elszegényedett határon túli magyarok életét. /Csúsztat az MTI. = Reggeli Újság (Nagyvárad), jún. 20./

2006. június 21.

Június 20-án Popescu-Tariceanu román miniszterelnök telefonon beszélt magyar kollégájával, Gyurcsány Ferenccel. A két kormányfő az őszi, Budapesten tartandó második együttes kormányülésről cserélt eszmét. Felmérték azt is, hol tart a tavaly októberben Bukarestben elfogadott közös határozatok ügye. A két miniszterelnök kitért a Gozsdu Közalapítvány körüli vitákra. /I. I. Cs.: Telefonon beszélgetett Gyurcsány Calin Popescu-Tariceanuval. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 21./


lapozás: 1-30 ... 5611-5640 | 5641-5670 | 5671-5700 ... 6091-6109




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék