udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1994. szeptember 27.
Szept. 27-én az RMDSZ küldöttsége Budapesten folytatott tárgyalásokat. A Határon Túli Magyarok Hivatalában /HTMH/ Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Lábody László, a HTMH elnöke és Törzsök Erika elnökhelyettes fogadta a Takács Csaba ügyvezető elnökkel az élen érkező delegációt /tagjai: Dézsi Zoltán SZKT-elnök, Csávossy György, az Egyeztető Tanács elnöke, Bodó Barna politikai alelnök, Tokay György képviselőházi frakcióvezető, Cs. Gyimesi Éva oktatási alelnök, Magyari Nándor önkormányzati alelnök, Szabó Károly szenátusi frakcióvezető-helyettes/. A küldöttséget fogadta Kuncze Gábor belügyminiszter, Szent-Iványi István külügyi államtitkár, Pető Iván, az SZDSZ elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Új Magyarország, szept. 28./1994. október 13.
Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke meghívására okt. 13-án Budapestre látogattak az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai. Találkoztak meghívójukkal és Tabajdi Csaba államtitkárral, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetőivel, továbbá a szenátusi és képviselőházi frakció vezetői Pető Ivánnal, az SZDSZ elnökével és Tompa Sándorral, az MSZP frakcióvezető-helyettesével. A megbeszéléseken az alapszerződés, a határátkelők megnyitása, a diplomák honosítása, az egyházi vagyon visszaadása és a Duna Televízió helyzete szerepelt. Az RMDSZ delegációja találkozott az Országgyűlés külügyi bizottságával, a megbeszélésen a román-magyar kapcsolatokról volt szó, továbbá arról, hogy az EBEÉ budapesti konferenciáján Magyarországnak lehetősége nyílik arra, hogy fellépjen a romániai magyarság érdekében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15-16., RMDSZ Tájékoztató, 390. sz., okt. 14./ A tárgyalás után Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakciójának vezetője kijelentette, hogy az alapszerződés megkötése az alapja annak, hogy mindkét ország az Európai Unió tagja legyen. Tokay György a problémák között felsorolta az anyanyelvi oktatás nehézségeit, a kétnyelvű feliratok kérdését. Egyetértenek azzal, hogy a magyarság támogatási rendszerét úgy kell átalakítani, hogy ellenőrizhető legyen. Verestóy Attila, a szenátusi frakció vezetője fontosnak tartja, hogy a szakbizottságok legalább kéthavonta, a parlamenti bizottságok félévente egyeztessenek. /Új Magyarország, okt. 14./1994. október 16.
Okt. 16-án háromnapos látogatásra Magyarországra érkezett Teoctist bukaresti pátriárka. Gyulára, Méhkerékre látogat, majd Budapesten Göncz Árpád köztársasági elnök fogadja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./1994. október 18.
A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Pártot /RKDP/ márciusban a Budapesten ülésezett Európai Kereszténydemokrata Pártok Uniója /EUCD/ felvette tagjai sorába, ezt a határozatot szept. 24-én Brüsszelben a közgyűlés megerősítette, nyilatkozta Varga László, az RMKDP elnöke, aki Kelemen Kálmánnal, az RMKDP főtitkárával vett részt Brüsszelben az EUCD közgyűlésén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./1994. október 19.
Az elnöki kegyelemmel szabadult, most Budapesten élő székelyföldi elítéltek emlékeztek börtönéveikre. Rendszeresen verték őket, a szamosújvári börtönben másfél hónapig vasra verten tartották egyiküket. /Magyar Nemzet, okt. 19./1994. október 22.
Székelyudvarhelyen kiadták Gergely András budapesti egyetemi tanár Magyarország története című könyvét román nyelven /Istoria Ungariei, Infopress Kiadó, Székelyudvarhely, 1994./, Hermann Gusztáv Mihály fordításában, a fordítás Gelu Pateanu ellenőrizte. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22-23./1994. október 23.
Az 1956-os forradalomra emlékezve a Műegyetem 1956 Alapítvány és a Rákóczi Szövetség szervezésében a budapesti megemlékezésen közel 500 romániai diák vehetett részt. Több erdélyi városból jöttek a diákok /köztük 50 román nemzetiségű/, Budapesten csatlakoztak a Felvidékről, Kárpátaljáról érkező magyar diákokhoz. A fiatalok megismételték az 56-os menet útját. Szeretnék, ha ez a közös ünneplés hagyománnyá válna, mondták többen. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 1./ 1994. október 24.
Okt. 24-én tartotta a FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ Népcsoportvédelem Európában című tanácskozását Budapesten. Az egyik központi téma az autonómia volt. Kísértet járja be Közép- és Kelet-Európát, az autonómia kísértete, hangzott el Tabajdi Csaba államtitkár megnyitójában. A rangos konferenciát az EBEÉ Budapesten ülésező utókonferenciájához kapcsolva rendezte meg a FUEV. A FUEV Európa 30 országának 65 népcsoportját reprezentálja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26., MTI/1994. október 24.
A Kézfogás Alapítvány nov. 24-től Budapesten rendezett székely vásárt, hogy a székelyföldi gyártók és kereskedők bemutatkozhassanak. Magyarországnak Romániával az éves áruforgalma 300 millió dollár, amelyből 190 millió dollár a magyar export és 110 millió az import. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./1994. október 26.
Romániában "az 1940-1944 között megszállt Észak-Erdély felszabadításáért vívott harc" utolsó mozzanatának, Nagykároly visszafoglalásának emlékére okt. 25-én tartják a hadsereg napját. Gheorghe Tinca ebből az alkalomból adott interjút a Népszabadságnak. Arra kérdésre, hogy léteznek-e az etnikai konfliktusok esetére vonatkozó titkos katonai tervek, amelyről Ioan Mircea Pascu államtitkár beszélt, így válaszolt: "Pascu úr azt mondta, hogy léteznek. Én ezt sem meg nem erősítem, sem nem cáfolom. A román hadsereg úgy gondolja el és tervezi meg a feladatát, hogy az alkotmányos demokráciát bárkivel szemben megvédje." Cáfolta a székely megyék militarizálásának hírét. "Antonescu kiváló katona volt." - mondta. Antonescut nem azért tisztelik, mert együttműködött a Vasgárdával, "becsületes ember volt és tökéletes katona. Ezért tisztelik..." A miniszter szeptemberben elmaradt budapesti látogatásának nem kell jelentőséget tulajdonítani, fejezte be az interjút. /Népszabadság, okt. 26./1994. október 26.
Okt. 20-án Budapesten kiosztották a Szentgyörgyi István Alapítvány ez évi díjait /ez volt az első alkalom a díjazásra/. Az alapítvány a budapesti Székely Kör és a Hitelbank támogatásával jött létre, évente az erdélyi magyar színjátszás neves képviselőit tüntetik ki. A mostani díjazottak: László Gerő kolozsvári, Ferenczy István marosvásárhelyi és Péterffy Lajos nagyváradi színművész. Erdélyi színikritikusok ítélik oda a díjat. Szőcs István ismert kritikus szerint "sok pozitív, de még több elszomorító körülmény jellemzi az erdélyi színház világát: bizalomkeltő, hogy elkezdődött ismét a rendezők képzése és jóval népesebbek a színművészetis évfolyamok, de általános mindenütt a pénzhiány, az anyagi bizonytalanság." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 26./1994. október 27.
Funar, az RNEP elnöke nyilatkozott egy Szatmárnémetiben megjelenő lapnak: nagy katonai felvonulást kellett volna szervezni, jelentette ki, hogy figyelmeztessük azokat, akiknek román területre fáj a foguk. "Háromszor vonultunk be Budapestre." "Isten ments, hogy ismét bevonuljunk Budapestre, mert onnan nem térünk vissza hamar, s Románia tartományává alakítjuk át." "Mint ismeretes, ez a magyar népre és a romániai kisebbségre jellemző nomád szellem, barbár viselkedés nem tűnt el ezer év alatt sem. Valószínű, hogy mi, románok leszünk kénytelenek kigyógyítani őket ebből a feszélyezettségből, hogy ők is békés, európai, civilizált néppé váljanak, amely nem sóvárog többé idegen területek után." /Informatia Zilei (Szatmárnémeti), okt. 27., magyarul: Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 9. Média mell., ismerteti: Magyar Hírlap, nov. 2./1994. november 1.
1993 elején alakult meg Budapesten a Teleki Pál Baráti Kör, tagjai keresztény-nemzeti nézeteket valló fiatalok, ők segítették az expó megrendezéséért népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtést. Az Orvostovábbképző Egyetem jóvoltából 1993-ban egy 896 kötetes könyvtárat ajándékoztak Málnásfürdőnek, megteremtve ezzel a falu könyvtárát. Többen nyaranta Moldvába utaznak, hogy a csángókat a magyar írásra és olvasásra tanítsák. /Új Magyarország, nov. 1./ 1994. november 2.
November közepéig elkezdődhetnek a magyar-román szakértői tárgyalások, amelyeken az alapszerződés is szóba kerül, jelentette be Budapesten Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. /Magyar Hírlap, nov. 2./1994. november 2.
Az Egyesült Államok mérlegeli, hogy a decemberi budapesti EBEÉ-csúcsértekezleten felvesse a kisebbségvédelem nemzetközi intézményesítését, mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke, amerikai körútján. /Népszabadság, nov. 2./ 1994. november 2.
Nov. 2-án osztották ki az Országos Széchényi Könyvtárban a Bethlen Gábor Alapítvány díjait. Idén Gazda József kovásznai néprajzkutató, Kató Béla sepsiillyefalvi református lelkész, Koncsol László pozsonyi költő-irodalomtörténész, Sulyok Vince, Norvégiában élő műfordító nyerte el a díjat, Tamási Áron-díjban pedig Marosi Ildikó marosvásárhelyi irodalomtörténész, Márton Áron-díjban a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete, Jenenits István budapesti piarista tartományfőnök, Királyhelmec polgárai, az amerikai Magyar Öregdiák Szövetség Bessenyei György Köre és a közelmúltban elhunyt dr. Levendel László részesült. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 3., Magyar Nemzet, nov. 3./ 1994. november 2.
Nov. 2-án könyvkiállítás nyílt a marosvásárhelyi Kultúrpalotában, melyet a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a budapesti Akadémiai Kiadó rendezett. Zöld Ferenc, az Akadémiai Kiadó igazgatója ismertette a kiadó tevékenységét, a Pallas Kiadóval történő együttműködést, Sütő András a szellemi értékek folyamatos találkozásáról beszélt és szeretettel üdvözölte a megjelent Gabriel Liiceanu ellenzéki írót, a Humanitas Kiadó igazgatóját. /Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./ 1994. november 4.
Nov. 3-4-én Tokay György, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője és EBEÉ-képviselője részt vett Budapesten az EBEÉ értekezletén. AZ RMDSZ az ENSZ-ben Nem Képviselt Nemzetek Szervezete, az UNPO tagjaként vehetett részt az EBEÉ-nek a nemzeti kisebbségekkel foglalkozó kétnapos ülésén. Tokay átadta Rob Zaagmannak, Max van der Stoel kisebbségi főbiztos tanácsosának Gheorghe Funarnak a kisebbségeket gyalázó újabb nyilatkozatát, valamint a romániai sajtóban napvilágot látott, az RMDSZ létjogosultságát megkérdőjelező politikai esszét, Oliviu Gherman tollából. Az EBEÉ rendezvényén jelen volt Tőkés László püspök is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./1994. november 5.
Nov. 5-én Marosvásárhelyen zsúfolt nézőtér előtt köszöntötték Lohinszky Loránt érdemes művészt, aki idén betöltötte 70. évét. A marosvásárhelyi Székely Színház nagy korszakának örököseként méltatták, felidézve a színművész emlékezetes alakításait. Marin Sorescu román, Fodor Gábor magyar művelődési miniszter köszöntő levelét olvasták fel, majd a fogadáson Ablonczy László, a budapesti Nemzeti Színház igazgatója nyújtotta át színháza ajándékát a művésznek. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 8./1994. november 7.
A Szabadelvű Körnek jó kapcsolatai vannak a magyarországi és a romániai liberális pártokkal, hangzott el nov. 7-én Kolozsváron az RMDSZ liberális platformja, a Szabadelvű Kör sajtóértekezletén. Magyari László Nándor alelnök, egyetemi tanár tájékoztatott az október végén Budapesten az SZDSZ és a Fidesz vezetőivel folytatott eszmecseréiről, a további együttműködésről. Egyed Péter egyetemi tanár A kisebbségek kulturális szerepe Európában című, Triesztben megtartott nemzetközi konferencia tapasztalatairól számolt be. Hangsúlyozta, hogy a Szabadelvű Kör elfogadja az RMDSZ álláspontját az alapszerződést illetően, szerinte a más nézeteknek hangot adók, így az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform tagjai viszont kívül helyezik magukat az RMDSZ-en. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./ 1994. november 8.
Kincses Előd Strasbourghoz fordult, a román hatóságok ugyanis felelősségre akarják vonni el nem követett bűneiért. Amikor Melescanu külügyminiszter Budapesten tárgyalt /szept. 5./, Kincses Előd találkozott vele, volt évfolyamtársával. Melescanu kijelentette: "Mi, román hatóságok nem vagyunk hajlandók hazaengedni téged. Menj csak, küszködj a nemzetközi fórumokon, ott úgyis nagyon lassan mennek a dolgok." - A román hatóságok folytatólagos mulasztásos jogsértést követtek el, mert négy és fél év alatt nem zárták le az ügyét, állapította meg Kincses Előd. A vele készült interjúban visszatért a Csoóri Sándorral való ellentétére. Szerinte a Magyarok Világszövetségének elsősorban a külföldi magyarok szervezetének kell lennie. /Népszava, nov. 8./1994. november 9.
Az RMDSZ platformja, a Szabadelvű Kör sajtótájékoztatót tartott Kolozsváron. Beszámoltak budapesti útjukról. Magyari Nándor elmondta, hogy az SZDSZ meghívásának tettek eleget, ezzel a párttal kezdettől fogva jó kapcsolatot tartanak fent. A Szabadelvű Kör közvetítő szerepet vállal ezután is a román és magyar liberális pártok között. Triesztben szeptember végén kisebbségi konferenciát tartottak, az Adrian Dohotaru vezette román küldöttségben helyet kapott a Szabadelvű Kör képviselője, Egyed Péter is. A Szabadelvű Kör kifogásolja, hogy a képviselőházi titkári posztról leváltották Kónya-Hamar Sándort, a Szabadelvű Kör tagját /ezt kisebb puccsnak is minősítik/ és helyére a neptunos Borbély László került. A Szabadelvű Kör elítéli a Független Magyar Kezdeményezés, a Katona Ádám vezette RMDSZ-platform szeptember végi nyilatkozatát, amely az alapszerződés ügyében kétségbe vonja az RMDSZ állásfoglalását. Eckstein-Kovács Péter szerint ez a nyilatkozat akár diverziónak is minősíthető. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./1994. november 10.
Nov. 10-én Budapesten rendezte meg a Nemzeti és Etnikai Hivatal "Kormányok a kisebbségekért Közép-Kelet-Európában" című nemzetközi konferenciát, melyen 14 ország kormánytisztviselői vettek részt. Az európai kisebbségvédelem terén az előrelépés feltétele a kormányok közötti együttműködés, hangsúlyozta Tabajdi Csaba államtitkár megnyitójában. A hatékony kisebbségvédelemnek négy feltétele van, mondta: alkotmányos garanciák, szakszerű államapparátus, illetve helyi önigazgatási rendszer, a kisebbségek törekedjenek identitásuk megőrzésére, végül az országban kisebbségbarát legyen a légkör. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 12-13./1994. november 11.
A határon túli magyarság egzisztenciateremtésének gazdasági feltételeiről tanácskozott nov. 11.-én az MSZP Közép-és Kelet-Európai Tagozata Budapesten, ahol Tabajdi Csaba államtitkár, a tagozat titkára kifejtette, hogy a legfontosabb feladat a kisebbségi magyarság polgárosodásának elősegítése. Az anyaországi magyarság nem pénztőkével, hanem információs tőkével tud segíteni. Az Illyés Alapítvány és a Kézfogás Alapítvány kettévált, az előbbi megmarad nonprofit szervezetnek, elsősorban a szellemi életet támogatja, az utóbbi alapítvány 1995-ben 200 millió forintot kap a költségvetésből. A fórumon György Béla Zsolt, az RMDSZ gazdasági ügyvezető alelnöke az erdélyi magyarság helyzetéről szólt. /Magyar Nemzet, nov. 12./ Tabajdi Csaba elmondta, hogy a Határon Túli Magyarok Hivatala gazdasági adatbank felállítását tervezi a határon túli magyarság számára. /Magyar Hírlap, nov. 12./ 1994. november 13.
Október utolsó napjaiban Magyarországon, Újkígyóson rendezte meg második tudományos ülését a Lakatos Demeter Egyesület. Az első ülés 1991-ben volt, Budapesten. Az ott elhangzott előadások kötetben is megjelentek. /"Megfog vala apóm szokcor kezemtül..." Tanulmányok Domokos Pál Péter emlékére /Lakatos Demeter Egyesület, Budapest, 1993./. A mostani ülésen Halász Péter, az egyik legeredményesebb mai csángókutató, Gazda József /Kovászna/, több csángó kötet szerzője és Czeizel Endre volt az előadók között. Czeizel Endre munkatársaival megvizsgálta az egyik "legcsángóbb" falu, Egyházaskozár lakosságát. Megállapították, hogy a csángók közelebb állnak a finnekhez és az irániakhoz, mint más magyar közösségek a Kárpát-medencében. "Európában ritka az ilyen tiszta népcsoport" - állapította meg Czeizel Endre. Megemlékeztek a névadóról, Lakatos Demeter csángó költőről, aki húsz éve halt meg. /Új Ember, nov. 13./ Az emlékülés október 28-30-a között volt Újkígyóson.1994. november 15.
A Tinerama hetilapban arra a kérdésre válaszolva, hogy továbbra is be akarja-e tiltani az RMDSZ-t, Funar kijelentette: "El kell távolítani a román politikai életből az olyan etnikai alapon létrejött pártokat, mint az RMDSZ." Az RMDSZ "szervezett módon a budapesti kormányok érdekeit képviseli Románia területén. Nincs jelentősége a budapesti kormányváltozásnak, céljuk továbbra is az, hogy visszaállítsák az 1918 előtti határokat, bekebelezzék a szomszédos országok bizonyos területeit, és így újrateremtsék Nagy-Magyarországot." /Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ 1994. november 16.
A Romániai Református Egyház bekapcsolódik az Egyházak Emberjogi Programjának /CHRP/ munkájába. Az EBEÉ Budapesten tartott konferenciáján szept. 2-7-e között részt vett Tőkés László püspök és előadást tartott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./1994. november 17.
A legfontosabb bukaresti napilapok /köztük a Romániai Magyar Szó/ szerkesztői a Romania Libera szerkesztőségében találkoztak, hogy tárgyaljanak a válságossá vált papírellátásról. A megjelent 16 lap képviselői közös közleményükben jelentették, hogy az ország egyetlen rotációspapír gyárának /Bákói Letea/ akadozó szállítása következtében veszélyben van a megjelenésük. Amennyiben a kormány nem intézkedik, a kormányt terheli a felelősség a sajtó felszámolásáért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17., Világgazdaság (Budapest), nov. 17./1994. november 17.
A budapesti Gábor Dénes Műszaki Informatikai Főiskola négy tagozatot hozott létre Erdélyben: Nagyváradon, Kolozsvárt, Székelyudvarhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Levelező tagozatról van szó, hetente konzultációt tartanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 17./1994. november 19.
Nov. 19-én Kolozsváron az Interconfessio Társaság rendezett tanácskozást, hogy emlékezzenek a két éve megszületett Kolozsvári Nyilatkozatra, másrészt megpróbálják felismerni a magyarság jelenlegi haladásának irányvonalát. Tőkés László, a nyilatkozat szellemi atyja elmondta, hogy az elmúlt 75 év tapasztalatai alapján a magyarság alapvető pusztulási tendenciáján a 2-3 éves fellazulások sem változtattak, és az autonómia az egyedüli esély a hanyatlás megállítására. Az RMDSZ-nek építeni is kell az autonómia struktúráit, hangsúlyozta Markó Béla. Borbély Imre Magyar paradigma és posztmodern jövőkép című dolgozatára magyarországi, vajdasági, kárpátaljai és németországi magyar politikusok, politológusok reflektáltak. Borbély Imre szerint a magyarságnak most kell kedvezőbb fejlődési irányba váltani, az információs forradalom idején ez csakis a tudástöbblet iránya lehet. Nahimi Péter, az MDF képviselője szerint a területhez kötött állam a feudális rend maradványa, a jövő államát információs államnak képzeli, melynek alapját nem a terület, hanem az információs kapcsolat jelentené. Tőkéczki László politológus óvatosságra intett az ilyen jövendölés kapcsán. A kárpátaljai Kovács Miklós szerint csak nemzeti csapások után egyezik meg az emberek széles rétegeinek a véleménye ugyanazon dologról. Trianon tragédiája formálta egységessé a magyar politikát. Szerinte ma csak a kisebbségi magyarság véleménye egyezik meg a sorskérdésekről, ez pedig nem elég paradigmaváltáshoz. A vajdasági Hódi Sándor abban látja a megoldást, ha a kisebbségi magyarság megkapná a magyar állampolgárságot. Szőcs Géza a "hogyan" kérdését firtatta. Borbély Imre bejelentette, hogy reménye szerint az elhangzottakat a közeljövőben könyvalakban lehet olvasni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 26-27./ Elhatározták, hogy létrehozzák a társaság testvérszervezeteit az anyaországban és az utódállamokban. A következő közgyűlést Budapesten tartják, három hónap múlva, amelyen a társaság összegezi az addig elkészült koncepciókat. /RMDSZ Tájékoztató 417. sz., nov. 22./