udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-630 | 631-660 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1994. november 21.
Az Adevarul nov. 21-i száma kezdte közölni a Román Hírszerző Szolgálat, az SRI éves jelentését, amely a "jobb- és baloldali szélsőségesekről" szól, továbbá több oldalon át "egyes szélsőséges magyar nemzetiségűek neorevizionista, románellenes magatartásával" foglalkozik. Ezt külföldről ösztönzik, támogatják, részt vesznek benne "külföldi közhivatalnokok, tisztviselők" is. Részletesen írnak a Katona Ádám vezette Erdélyi Magyar Kezdeményezésről, de nem jelzik, hogy ez az RMDSZ egyik platformja. Csapó Józsefet említik, aki Budapesten aláírt egy dokumentumot a szlovákiai, vajdasági és az erdélyi magyarok autonómiájáról, de nem említik, hogy az RMDSZ egyik szenátoráról van szó. /Magyar Nemzet, nov. 22./ Az SRI jelentésében elismeréssel szól arról, hogy a csíkszeredai Koszta Nagy István a Csíki RMDSZ aug. 24-i ülésén bírálta az RMDSZ oktatási törvénytervezete melletti aláírási kampányt. Ebben az időpontban nem is ülésezett a Csíki RMDSZ, az illető nem tagja a szervezetnek. /Új Magyarország, nov. 22./1994. november 22.
Iliescu elnök bárhol és bármikor kész találkozni a magyar vezetőkkel, hangoztatta Traian Chebeleu elnöki szóvivő az Adevarul nov. 22-i számában. Iliescu reméli, hogy az EBEÉ budapesti csúcsértekezletén módja lesz találkozni Göncz Árpád elnökkel és Horn Gyula miniszterelnökkel. /Népszabadság, nov. 23./ 1994. november 23.
A marosvásárhelyi Nemzeti Színház magyar tagozata nov. 27-én Budapesten vendégszerepel a budapesti Nemzeti Színházban. Ebből az alkalomból nyilatkozott Kincses Elemér, a magyar tagozat vezetője, aki egyben főiskolai tanár a helyi színművészetin. Jó a kapcsolatuk a budapesti Nemzeti Színházzal, 1993-ban jártak Marosvásárhelyen, Kincses társulata pedig 1992-ben vendégszerepelt Budapesten. Marosvásárhelyen 30-40 hallgatója van a színművészetinek. /Népszabadság, nov. 23./1994. november 25.
A Magyarok Világszövetsége a nemzeti kisebbségek önrendelkezési joga érdekében memorandummal fordult az EBEÉ Budapesten tartandó felülvizsgálati konferenciájához. /Szövege: Pest Megyei Hírlap, nov. 25./1994. november 28.
Nem egyezik Iliescu elnök véleményével a Dimineata nov. 25-i számában megjelent írás, amely bírálta Melescanu külügyminisztert a román-magyar szakértői tárgyalásokról az RMDSZ-nek adott tájékoztatásáért, közölte nov. 28-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 30., Világgazdaság (Budapest), nov. 29./1994. november 30.
A Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ történetére pillantott vissza, szerepét értékelve Beke György. Megalakulásától kezdve az MNSZ a Román Kommunista Párt függvénye volt. A létrehozására felhívó kiáltvány aláírója, Szemlér Ferenc évtizedek múlva tárta fel, hogy az események mögött Vincze János, a kommunista párt tartományi titkára állt. /Ugyanő később budapesti román nagykövet, majd Ion Vinte néven román helyettes belügyminiszter, majd megint Vincze Jánosként a Magyar Nemzetiségű Román Dolgozók Tanácsának alelnöke az 1989. dec. 22-i fordulatig./ Az MNSZ az igazán nagy történelmi próbák majdnem valamennyién elbukott. 1945 novemberében az MNSZ százas intézőbizottsága a "romániai magyarság nevében" a trianoni határok visszaállítása mellett foglalt állást. Márton Áron gyulafehérvári püspök ekkor erélyesen elítélte az MNSZ vezetőinek önfeladó politikáját. "Bukdácsolásai ellenére, a végig kiszolgáltatott helyzetben levő Magyar Népi Szövetség a magyar iskolahálózat kiépítésében, a művelődés szervezésében, még előbb, 1944 őszén a Maniu-gárda gyilkosságainak megfékezésében, a magyar népállomány megmentésében történelmi érdemeket szerzett." - állapítja meg Beke György. /Magyar Nemzet, nov. 30./1994. december 1.
Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke párja nagyváradi székházában sajtótájékoztatót tartott, majd Budapestre utazott, a Szocialista Internacionálé kongresszusára. Keményen bírálta a kormányt hazug propagandájáért, az életszínvonal csökkenéséért: "Ha a jelenlegi kormány hatalmon marad, akkor lehet, hogy egy újabb Ceausescu-féle hatalom fenyegeti az országot." Az ellenzék gyenge, állapította meg, ezért szükség van a Demokrata Konvenció mellett egy másik koalícióra, ezt talán jövőre létrehozzák. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 7./1994. december 2.
Az Illyés Alapítvány nem intézményeket, hanem projekteket finanszíroz, elsősorban az oktatás, a kultúra területén, és semmiképpen sem politikai célokat - nyilatkozta Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának /HTMH/ elnöke a Magyarország hetilapnak. A politikai szervezetek finanszírozása nem a magyar állam feladata. - Eddig a támogatások elosztásáról Budapesten döntöttek, ez tarthatatlan. Azért kellettek az alkuratóriumok, hogy az érintetteket bevonjuk a pályázatok elbírálásába. - A Magyarok Világszövetsége legutóbbi ülésén némi megütközést keltett Tabajdi Csaba államtitkár kijelentése: a magyar kormány "hajlandó túlmenni Helsinkin is", mit jelent ez, kérdezte a lap munkatársa, Beke Mihály András. - A határok megváltoztatása nem realitás. Lábodyt ennél pillanatnyilag jobban foglalkoztatják a határon uralkodó állapotok. - Kidolgozzák a határon túli magyarság új támogatási rendszerét. A támogatások egyik forrása a költségvetés, a másik a gazdálkodó szférából összegyűjtött szponzori pénz, a harmadikat az adományok képezik, a negyedik a kárpótlás. A költségvetés ellenőrizhető, a HTMH kompetenciája erre terjed ki. A költségvetési támogatás három helyen jelenik meg, a miniszterelnökségnél, a népjóléti és a művelődési tárcánál. - Az átláthatóság nem jelent nyilvánosságot. - A Duna Tv-re óriási szükség van. /Magyarország, dec. 2./1994. december 2.
A Magyar Műveltség Szolgálat 1990-ben alakult meg Budapesten, feladatának tekinti a szomszédos országok magyarságának tankönyvekkel, tanfelszereléssel való segítését, ismertette tevékenységüket Tatár József. Jelenleg huszonkilenc határon túli helyi csoportjuk van. Erdélyi gyermekeket nyaraltattak, olvasótábort szerveztek, idén júliusban megrendezték a csillebérci kórustalálkozót. /Brassói Lapok, dec. 2./1994. december 3.
A sepsiszentgyörgyi Baász Művészeti Alapítvány a Horror Vacui füzetsorozatban az erdélyi műemlékek feltérképezését tervezi. Eddig a mezőségi Tancs művelődéstörténetét, valamint a háromszéki Gelence műemlék templomát bemutató füzetük jelent meg. A kiadványokat Budapesten, a Püski könyvesházban János Mihály, a kötetek egyik szerzője, Sebestyén József építész és Ütő Gusztáv grafikai tervező mutatták be. - A Németországba települt szászok megszerveztek egy településkutatási programot, amely 245 település teljes feldolgozásához nyújt lehetőséget. Nekünk erre nincs pénzünk, mondták az előadók. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület elindított ugyan egy ismeretterjesztő sorozatot, de ez az első kötetnél elakadt. /Pest Megyei Hírlap, dec. 3./1994. december 3.
A Magyar Nemzeti Tájékoztatási Alapítvány szervezésében dec. 3-án Gödöllőn a magyar nemzeti ellenállás hőse és áldozata, az erdélyi származású báró Atzél Ede tiszteletére emlék-estet rendeztek. Dr. Gazsi József történész vázolta fel Atzél Ede életútját. 1944. szept. 22-én indultak el Atzél Ede vezetésével /Dudás József és Faust Imre könyvkereskedő/ Moszkvába, hogy közvetítsék Horthy fegyverszüneti megállapodásról szóló ajánlatát. Moszkvában Kuznyecov vezérezredessel tárgyaltak. Szept. 29-én indultak vissza, okt. 1-jén lépték át a határt, okt. 3-án Budapesten voltak. Közben /okt. 1-jén/ megérkezett Moszkvába a hivatalos magyar küldöttség Faragho vezetésével. Atzél Ede tájékoztatta Horthyt megbeszéléseiről. Atzél titkos útja hamarosan kitudódott. - Később Atzél Ede is részt vett a fegyveres ellenállásban, 1944. dec. 3-án fontos megbízatással ment át az orosz parancsnoksághoz, nyolc nap múlva kellett volna visszatérnie, de nyoma veszett. - Eltűnt, mint annyi ember a szovjet hatóságok kezében. - Ölvedi Ignác olvasta egy szovjet levéltárban Atzél Ede kihallgatási jegyzőkönyvét, tehát egy adat majd előkerül további sorsáról. Mikó István visszaemlékezéseiből olvastak fel az esten. Atzél Ede a Magyar Pártban tevékenykedett, majd az EMGÉ-ben, egy Kalot-ülésen is találkozott vele az emlékező. Atzél megalakította az önkéntesekből álló Wesselényi Lövészegyletet, hogy védelmet nyújtson a román partizánakciók ellen. Katona Szabó István is jó ismerője a családnak, elmondta, hogy Atzél Ede Béla fiának tanítója volt.1994. december 4.
Iliescu elnök és Melescanu külügyminiszter Budapestre érkezett, részt vesznek az EBEÉ államfőinek dec. 5-6-i csúcstalálkozóján. Még dec. 4-én Iliescu elnök több mint egy órás megbeszélést tartott Horn Gyula miniszterelnökkel. A találkozó után a két fél nem tájékoztatta a várakozó újságírókat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./ Iliescu elnök dec. 5-én a bukaresti rádiónak nyilatkozott tárgyalásáról. Megegyeztek abban, hogy a kétoldalú viszony nem konfliktusos természetű. Megállapították, hogy "vannak még bizonyos problémák, különösen az alapszerződés vonatkozásában." Iliescu hangoztatta a magas szintű találkozók szükségességét, úgy, hogy "nem szabnák előfeltételéül bizonyos megegyezések létrejöttét." A találkozóról dec. 5-én kiadott magyar kormányszóvivői közlemény szerint Horn Gyula szóba hozta az anyanyelvi oktatással kapcsolatos problémákat. Pozitív ösztönzést jelentene, mondta, ha az Európa Tanács nemzeti kisebbségekről szóló okmányát a két ország az elsők között írná alá. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Népszabadság, dec. 6./ Iliescu államelnök a Magyar Nemzetnek kifejtette: a jövő év folyamán véglegesítik az alapszerződést. Melescanu külügyminiszter kiemelte, hogy Horn Gyula és Iliescu egyaránt szorgalmazta a két külügyminisztérium közötti tárgyalási folyamat felgyorsítását az alapszerződésről. /Magyar Nemzet, dec. 6./ 1994. december 4.
Iliescu elnök az EBEÉ csúcstalálkozóra érkezett Budapestre és tárgyalt Horn Gyula miniszterelnökön kívül Mircea Snegur moldovai és Zselev bolgár elnökkel. Traian Chebeleu elnöki szóvivő elmondta, hogy a moldovai elnökkel folytatott tárgyaláson a két ország közötti kapcsolatok további fejlődésének szükségességét hangsúlyozták. A bolgár elnökkel tartott találkozón a kétoldalú kapcsolatokról volt szó. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./1994. december 5.
A Magyar Művészetért Közhasznú Társaság és a Magyar Művészetért Szalon megalakulása alkalmából a budapesti európai csúcskonferencia idejére adta ki az Üzenet Erdélyből című albumot, a Kner Nyomda termékét, amelyet Szántó Tibor tervezett. A könyv az Erdélyben élő népek - magyarok, románok, szászok, zsidók, örmények - kultúrájának szimbiózisát tárja az olvasó elé. /Magyar Nemzet, dec. 5./1994. december 6.
Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a Budapesten tartott EBEÉ csúcskonferenciára érkezett Iliescu elnököt. A tervezettnél hosszabb, több mint egy órás volt a tárgyalásuk. Iliescu a közös érdekek dominanciáját tartotta fontosnak. "Feladatunk, hogy a pozitív elemeket emeljük ki és ezekre épüljenek a román-magyar kapcsolatok" - mondta és hibának tartotta, hogy a két ország viszonylatában állandóan a feszültségeket emlegetik, noha pozitív példák is vannak. Göncz Árpád válaszában leszögezte, hogy helytelen lenne a problémákról megfeledkezni, azokat meg kell oldani. A Romániában élő magyarság helyzete belpolitikai problémát jelent Magyarországon, mondta. Iliescunak arra a megjegyzésére, hogy mintegy 10 millió román él az anyaország határain kívül, Göncz Árpád javasolta, hogy a román és magyar elnök a jövőben együtt lépjen fel a kisebbségi jogok védelmében a nemzetközi fórumokon. /MTI, Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7., Magyar Nemzet, Népszabadság, dec. 7./1994. december 7.
Banner Zoltán művészettörténész 1988-ban települt át Erdélyből Békéscsabára, ahol a Kőrösi Csoma Sándor Tanítóképző Főiskola művészeti tanszékének vezetője. Egyetlen magyar kultúra létezik, amit mesterségesen osztottak régiókra, hangsúlyozta. Sok éves munkájának eredménye az Erdélyi magyar művészet a XX. században /Budapest, 1990./ című munkája, 780 hivatásos képző- és iparművészről szól, 6000 példányban jelent meg, ebből 2000 eljutott Erdélybe. Most készíti az erdélyi magyar naívokról és ábrázoló mesterekről szóló könyvét Teremtő önvédelem címen. Egy halódóban levő világot szeretne megörökíteni. "Nincs Európában még egy olyan nép, melybe annyi művészi hajlam és ihletés szorult volna, mint az erdélyi magyarságba."/Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./ 1994. december 8.
Iliescu elnök a Dimineata dec. 8-i számában megjelent interjújában bírálta Tőkés Lászlót, amiért a püspök azt kérte Göncz Árpádtól és Horn Gyulától, hogy ne találkozzanak az EBEÉ-összejövetel alkalmából Budapesten tartózkodó román elnökkel. Tőkés lépése tiszteletlen, hiszen tanácsokat osztogat a magyar elnöknek és kormányfőnek és fellép a jószomszédi kapcsolatok fejlődése ellen, jelentette ki a román államfő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10-11., Magyar Hírlap, dec. 9./1994. december 10.
Budapestre látogatott a Romániai Magyar Református Egyház küldöttsége /dr. Csiha Kálmán és Tőkés László püspökök, Szilágyi Aladár főgondnok/, hogy részt vegyen az 1995-ben tartandó Egyetemes Magyar Református Konvent előkészítésével foglalkozó tanácskozáson. A megbeszélésen megjelentek a szlovákiai, kárpátaljai református püspökök, valamint a nyugat-európai és kanadai reformátusok küldöttei. Másnap a háromtagú küldöttséget fogadta Tabajdi Csaba államtitkár, dr. Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökhelyettese, Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, valamint Gellért Kis Gábor, az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságának elnöke. A felek megállapodtak a rendszeres kapcsolattartás szükségességében. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10-11./ 1994. december 10.
A Budapesti Székely Kör meghívására Magyarországon turnézó marosvásárhelyi Maros Székely Népi Együttes tánccsoportja Most jöttem Erdélyből című műsorát Budapesten bemutatja dec. 17-én. /Pest Megyei Hírlap, dec. 10./1994. december 12.
A Bölöni Farkas Sándor Alapítvány, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság és a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közreműködésével 1993. febr. 1-je óta 23 fiatal erdélyi szakember négyféléves posztgraduális képzésen van Budapesten. 1995 februárjában gazdaságtan és menedzsment szakközgazdász diplomával térnek haza, ezt a diplomát mindenütt elismerik a világon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./1994. december 13.
Tabajdi Csaba államtitkár és Lábody László címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke dec. 13-án Bukarestben Oliviu Ghermannal, a szenátus, egyben a kormánypárt elnökével, Victor Herbenciuc kormány-főtitkárral, majd Melescanu külügyminiszterrel tárgyaltak. Még 13-án Temesvárra utaztak, hogy Tőkés László püspök vendégeiként részt vegyenek az 1989. decemberi forradalomról rendezett tudományos tanácskozáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./ Tabajdi Csaba államtitkár Bukarestben sajtóértekezleten adott tájékoztatást tárgyalásairól. Elmondta, hogy a határon túli magyarokért felelős személyt eddig még nem fogadtak Bukarestben, a hivatal fennállása óta. Előrelépést jelentettek ezek a tárgyalások. Jelzésértéke van annak, hogy a kényes kérdések kerültek szóba. Januárban Hrebenciuc Budapestre látogat. Az államtitkár elmondta, hogy felvetették az oktatási törvény tervezetét, a szakoktatás helyzetét, a felsőfokú oktatás terén levő megszigorításokat, az egyházi tulajdon visszaadásának kérdését, Cseresznyés Pál ügyét. Tabajdi Csaba találkozott az RMDSZ parlamenti frakciójával is, ahol az alapszerződésről, az anyagi támogatás rendszeréről volt szó. Tabajdi Csaba Oliviu Gherman előtt kifejtette, hogy egy kétmilliós kisebbségtől nem tagadható meg, hogy megszerveződjenek, akár etnikai alapon is. Hivatkozott a dél-tiroliak néppártjára, a spanyolországi katalánok pártjára és a svédországi finnek pártjára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./ A magyar-román együttműködés legösszetettebb, legérzékenyebb területéről tárgyaltak, jelentette ki Tabajdi. /Új Magyarország, dec. 14./1994. december 13.
A csángó sorsról szóló film szerepelt a televízióban: Budapesten bemutatott Csángó Kánaán című filmet /szerkesztő: dr. Majos Árvácska/. Jelenleg 140 moldvai csángó gyermek tanul Csíkszeredában, mondja el Györgydeák Lajos atya, de mi lesz velük, erre kell választ adni. Nincs egy felépülő rendszer, nincs pontosan meghatározott cél. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./1994. december 15.
Temesváron a nemzetközi konferencia zárónapján, dec. 15-én Octavian Buracu, a kolozsvári Interetnikus Dialógus Csoport elnöke hitet tett a román-magyar közeledés mellett. Levele által jelen volt a tanácskozáson a Budapesten élő Gelu Pateanu is, aki a magyar-román viszonyról megjegyezte: "nem vagyok elkeseredett próféta, csak elkeseredett." Vekov Károly, Toró T. Tibor, Gazda József és Doru Braia mondott még beszédet. Ünnepi ökumenikus istentiszteletet tartottak, majd a templomból az utcára vonult a tömeg, megkoszorúzták a templom falán elhelyezett emléktáblákat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17-18./ Temesvári Ellenállók Szövetsége /TESZ/ néven új szervezet megalakulását jelentette be Temesváron, dec. 15-én, a nemzetközi tanácskozás záró sajtóértekezletén Tőkés László püspök. A jelenlegi hatalom meg sem hívta őt a dec. 16-án kezdődő hivatalos megemlékezésre, mondta. Tőkés László gyülekezetével már hónapokkal előbb megkezdte az ellenállást, ennek mártírja is volt, a Temesvár környékén holtan talált Újvárossy Ernő, akit a Securitate meggyilkolt vagy halálba kergetett. Különböző mesterkedéssel érték el, hogy sokan elhidegültek tőle, így a Tinerama hetilap sorozatot közölt a püspök ellen, felhasználva a saját egyházán belüli ellenfeleit, illetve közzétéve a Securitate által tőle 20 évvel ezelőtt kicsikart vallomást. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 17., Új Magyarország, dec. 16./1994. december 15.
A magyar külpolitika a rendszerváltás óta címmel Budapesten, a Windsor Klubban dec. 15-én tartott rendezvényen a jobbközép erők, egykori kormánypolitikusok és Fidesz-képviselők bírálták a kormány szomszédsági politikáját. Bírálták, hogy a kormány az ellenzéket nem kérdezi meg, nem tart igényt arra a tudásra, amelyet a távozó külügyi vezetés halmozott fel. /Magyar Nemzet, dec. 16./ Kovács László külügyminiszter reagált erre: az ellenzék miatt nincs politikai konszenzus, mondta. Szerinte a nyugati vezetők az előző kormányt tartják felelősnek a szomszédokkal megromlott kapcsolatokért. Egyetlen miniszterelnöki találkozó sem volt Romániával. "Találkozók, tárgyalások nélkül meggyőződésünk szerint semmit sem lehet elérni, a magyar kisebbségek sorsának javítását sem." - jelentette ki. A kormány bevonja az ellenzéket a külpolitikai döntések folyamatába. /Népszabadság, dec. 17./1994. december 23.
Kolozsváron a néprajz szakos hallgatók 1993 májusában alakították meg a Néprajzi Szakosztályt a KMDSZ-en /Kolozsvári Magyar Diákszövetség/ belül, Hantz Péter, akkori KMDSZ-elnök javaslatára. A kolozsváriak csatlakoztak az 1992-ben Magyarországon hivatalos bejegyzést nyert Magyar Néprajz Szakos Hallgatók Egyesületéhez /MNE/. A kolozsváriak nyári, moldvai szakmai gyakorlatán a debreceni és a budapesti kollégák is részt vettek, a csángók körében végzett gyűjtés gazdag tapasztalatokat eredményezett. 1993 nyarán részt vettek az erdélyiek egy esztergomi vallási néprajzi konferencián, majd a pécsiek által szervezett szigetközi gyűjtésen. 1993. okt. 15-17-e között 71 hallgató vett részt Illyefalván a Magyar Néprajz Szakos Hallgatók II. Nemzetközi Konferenciáján, melyre Magyarországról, Vajdaságból, Ausztriából és Kanadából is érkeztek. A szakosztály jó kapcsolatot tart fenn a Kriza János Néprajzi Társasággal. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./1994. december folyamán
1994-ben látott napvilágot Vincze Gábor A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1953 /Kisebbségi Adattár I., Budapest-Szeged, 1994. Kiadja a Teleki László Alapítvány, a JATE Központi Könyvtár, Társadalomtudományi és Kortörténeti Gyűjteménye és a JATE Új- és Legújabbkori Történeti Tanszéke/ című munkája.1996. január 3.
Az RMDSZ vezetőségében kevés a gazdasági szakember. A gazdasági szakemberek, a vállalkozók kivonulnak az RMDSZ-ből, mert attól tartanak, árt nekik ez a kapcsolat. Szabó Árpád Budapesten elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd hazatért, azonban nem kapott munkát. Az RMDSZ Maros megyei szervezeténél alkalmazták, jelenleg gazdasági alelnök. Marosvásárhelyen létrehoztak a magyar vállalkozók számára alternatív kamarát, azonban nem működik. Felélesztése fontos lenne, hiszen Maros megyében a vállalkozók 85 %-a magyar. - Rácz Sándor, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete /RMGE/ Kolozs megyei elnöke szerint az RMDSZ mezőgazdasági főosztályán az RMGE embereinek kellene dolgozni, mert nekik van tömegbázisuk, megszervezték a gazdaköröket. - Az RMDSZ gazdasági főosztályának vezetője Náznán Jenő agrármérnök, azonban tisztségében nem erősítették meg, mert már két SZKT-ülésen a küldöttek többsége hazament, mielőtt személyéről szavaztak volna. /Simon Judit: Gazdasági kisebbségben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./1996. január 3.
Király Károly 1972-ben fordult szembe a Ceausescu-rendszerrel, amikor lemondott Kovászna megyei első titkári tisztségéből. Életútját megismerhetjük önéletrajzában /Nyílt kártyákkal. Önéletírás és naplójegyzetek, Nap Kiadó, Budapest, 1995./, amelyben kitér arra is, hogyan viselkedtek egyes magyar értelmiségiek. Dr. Jeszenszky Ferenc 1979-ben lehallgatókkal felszerelt helyre hívta Király Károlyt, ugyanez az ember ma az egészségügyi miniszter egyik tanácsadója. Gálfalvi Zsolt minden beszélgetésükről jelentést tett, Huszár Sándor maga vallotta be Király Károlynak, hogy ő is jelentést készít. - 1990. jan. 5-én a Nemzeti Megmentési Front vezetősége elfogadott egy nyilatkozatot, amely kiállt a kisebbségek egyéni és kollektív jogai mellett. A stilizálás eredményeképpen ebből kimaradt a területi autonómia gondolata, ez Domokos Gézának köszönhető, aki hevesen vitatkozott és Iliescu autonómia-ellenes érveit támogatta. Az új román hatalom az 1990. jan. 5-i hatalmi hierarchiában második helyet elfoglaló Király Károly irodájába lehallgatót szereltetett, de lehallgatóval bélelt volt az a rádiókészülék is, amelyet a budapesti román nagykövetség munkatársaitól kapott, magyarországi gyógykezelése idején. - Könyvében elmondja azt is, hogy Verestóy szenátor beszédének szövegét előzetesen átnyújtotta Vacarunak, a Nemzeti Megmentési Front frakcióvezetőjének. Király kérdésére, hogy jóváhagyatja-e, azt válaszolta Verestóy, hogy csak konzultál. Ez a beszéd volt, amelyben kérte: az autonómiapártiakat ki kell zárni az RMDSZ-ből. /Csutak István: Király Károly történetei. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 3./ 1996. január 4.
December végén osztották ki a csíkszeredai Julianus Alapítvány hagyományos évi díjait. Az alapítvány a szórványmagyarság megerősítését tekinti legfontosabb feladatának. Az idei kitüntetettek: Deáky András gyimesbükki tanár, Sebestyén Ottó zernyesti katolikus plébános, aki segítette a különböző oktatási formák létrehozását, Kövesdi Kiss Ferenc marosvásárhelyi nyugdíjas tanár, aki fáradhatatlanul járta a nyárádmenti falvakat, négy évtized alatt közel félszáz falumonográfiát készített, Balogh Júlia, a Duna TV szerkesztője és Beke György író, aki betegsége miatt nem tudott Budapestről Csíkszeredára utazni. Beder Tibor, az alapítvány elnöke elmondta, hogy életműveket jutalmaznak. Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke magánszemélyként vett részt a díjak kiosztásánál, beszédében kiemelte, hogy az anyaországi magyarságnak nemzeti érdekei érvényesítésénél jobban össze kellene tartania. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 4./ 1996. január 4.
Erdély kortárs képzőművészetét bemutató kiállítás nyílt jan. 4-én Budapesten, az MSZP Köztársaság téri székházának galériájában. A tárlatot Lábody László, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke nyitotta meg. /Népszabadság, jan. 5./