udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
6109
találat
lapozás: 1-30 ... 601-630 | 631-660 | 661-690 ... 6091-6109
Helymutató:
Budapest
1996. január 6.
Kovács László külügyminiszter kijelentette: károsnak ítéli, ha a határon túli magyar szervezetek egyes politikusai csatlakoznak a magyarországi ellenzéki pártok rendezvényeihez, a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. - Sorin Ducaru román külügyi szóvivő elmondta a Ziua lapnak, hogy Budapest három hónapig tanulmányozta a román megbékélési javaslatot, ezért Románia is három hónap alatt fogja elkészíteni válaszát az alapszerződéssel kapcsolatban. /Népszabadság, jan. 6./ 1996. január 9.
Több román lap is foglalkozott Göncz Árpád köztársasági elnök elnök újévi üzenetével kapcsolatos magyarországi vitával, illetve Kovács László külügyminiszternek a román-magyar tárgyalásokra és a határon túli magyar szervezetek szerepére vonatkozó megjegyzéseivel. Az Adevarul jelentésének címe: "Kovács László külügyminiszter károsnak tekinti a külföldi magyar szervezetek beavatkozását a diplomáciai tárgyalásokba." Dorin Suciu, a lap budapesti tudósítója ismertette a magyar külügyminiszternek az MTI számára adott nyilatkozatát, kiemelve abból, hogy a román-magyar alapszerződésnek tartalmaznia kell azokat a kisebbségi jogokat, amelyeket az ide vonatkozó nemzetközi szerződések rögzítenek, s amelyeket belefoglaltak a magyar-szlovák alapszerződésbe is. Dorin Suciu idézte Kovács László megjegyzését, amely károsnak minősítette, hogy a határon túli szervezetek egyes vezetői csatlakoznak a magyar külpolitika belpolitikai indíttatású bírálatához. Suciu idézte a szlovákiai Együttélés mozgalom vezetőjének, Duray Miklósnak a megjegyzését, miszerint a határon túli magyar kisebbségek kérdését a magyar kormányzatnak belpolitikai kérdésként kellene kezelnie, illetve Markó Béla megfogalmazását, miszerint ez egyszerre bel- és külpolitikai kérdés. - A Vocea Romaniei kormánylap idézte Molnos Lajost, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnökét, aki kifejtette: az a benyomása, hogy a hivatalos Magyarország, beleértve az államfőt is, nem tanúsít szilárd magatartást minden esetben, nem találja meg a hatékony tiltakozási formákat a kisebbségek kérdésében... "Az új oktatási törvény életbelépésekor nem tapasztaltunk semmiféle komolyabb lépést. Csalódást keltett, hogy az anyaország ebben az esetben is hallgatásba burkolódzott, noha tudnia kellene, hogy a kisantant működik." Molnos Lajos azt is nyugtalanítónak ítélte, hogy Horn Gyula csak tízmillió magyar miniszterelnökének tekinti magát. /Csalódtunk az anyaországban - nyilatkozta Molnos Lajos. Lapvélemények a magyar államfő újévi üzenetéről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./1996. január 13.
A Csángószövetség múlt évi kudarca figyelmeztet arra, hogy új módszerekre van szükség, hiszen tavaly könyvégetés történt, elégették a moldvai csángóknak szánt könyveket és elüldözték a szövetség embereit. A Kriza János Társaság és a budapesti Lakatos Demeter Egyesület szervezésében január 12-13-án Sepsiillyefalván, a KIDA-központban megtartott, Csángó sorskérdések című konferencián új cselekvési stratégiát vázolt fel Kötő József, az EMKE főjegyzője. A moldvai csángók még nem asszimilálódott 60-70 ezres tömege nyelvileg megmenthető. Kötő József három kiemelt irányt tart fontosnak: az első a tudományosság és kultúra feladatait ölelné fel, a második a csángó értelmiség kialakítása, itt megfontolandó Csicsó Antalnak az átmeneti csángó nyelvváltozat kialakítására tett javaslata, a harmadik olyan közélet megteremtése, mely a Csángószövetség súlypontját áthelyezné Bákóba. Legalább a kétnyelvű iskolákat fel kellene állítani. Ferenczes István kifogásolta, hogy az RMDSZ parlamenti frakciójában nincs képviselője a csángó ügynek, ezért erre felkérik a frakciót. /Európa legelhagyatottabb gyermekei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./ Az előadók között volt Pozsony Ferenc, Tánczos Vilmos, Benedek H. János, Tóth Erika, Lukács János, Kallós Zoltán Kolozsvárról, Halász Péter, Virt István Budapestről, Gazda József Kovásznáról. Tánczos Vilmos szerint mintegy 60 ezer moldvai csángó ért, tud és beszél magyarul. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 12., 13., 15./ 1880-ban az Amicul familiei című lap még így írt: Moldva két megyéjében a lakosok "csak magyarul beszélnek". "A mi államférfiaink megbocsáthatatlan bűne, hogy soha nem gondoskodtak ennek az elemnek az elrománosításáról". A cikkíró felszólított az elrománosításra, román iskolákat sürgetett és román papokat. - Tánczos Vilmos nyolcvannégy moldvai csángó falut keresett fel és megállapította: az asszimiláció feltartóztathatatlan. Néhány faluban, ahol zömében magyarok laknak /Pusztina, Lészped, Szitásfalu/, le lehetne fékezni az asszimilációt. - Csicsó Antal Szegeden végezte el a történelem-magyar szakot, majd hazajött, Csíkszeredában dolgozik, ő a Moldvai Csángómagyar Szövetség alelnöke. Szerinte legfontosabb Erdélyben, Csíkszeredában folytatni az iskoláztatást. Csicsó Antal Csángó apróábécé címen tankönyvet készített. /Benkő Levente: Csángó kérdések. Tanácskozás egy süllyedő hajóról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./ Csicsó Antal: Apró ábécé - Abecedar marunt /Kolozsvár, 1995/ Alcíme: Magyar nyelvi alapismeretek moldvai csángó-magyar gyermekek részére. - A szerkesztésben közreműködött: Györffy Enikő, lektorálta: Borbáth Erzsébet és Sándor Klára - Készült az Erdélyi Tankönyvtanács ajándékaként 500 példányban.1996. január 15.
Egész napos tanácskozásnak adott helyet a Magyarok Világszövetsége székházában, jan. 15-én, Püski Sándor szervezésében: Trianon-konferencia zajlott, azzal a céllal, hogy felhívja a közvélemény figyelmét Trianon máig ható következményei re, valamint a határon túli magyarság romló helyzetére. Raffay Ernő bevezető előadásban utalt megjelent könyvére (Trianon 75 éve /Püski Kiadó, Budapest, 1995/), amellyel fel akarta hívni a figyelmet arra, hogy szót kell emelni a határon túli magyarokért. A trianoni rendszer felbomlása megkezdődött, tucatnyi ország jött létre a néhány hajdani helyén. Hol van előírva, hogy csak a magyar határok örökkévalók? Tamáska Péter azt ecsetelte, hogy a különféle egyezményeknek a magyarság javára vonatkozó részeit sohasem tartották be. Pozsgay Imre kifejtette, hogy még mindig nem vagyunk egészen szabadok, mert egy szaktudományi műben kell elbújtatni fontos és évtizedek óta tabuként kezelt gondolatokat. A bennünket körülvevő nemzetek legitimációjukat nemzeti alapon valósították meg. A magyar jogállam legitimációja viszont kurzuskérdéssé tett a magyarság egészét érintő kérdéseket. Dobos Krisztina, MDF-es parlamenti képviselő az Új Magyarországnak elmondta, hogy 1990-1994 között szoros volt az együttműködés a határon túli pedagógus- és kulturális szövetségekkel, mert a kulturális kormányzat el akarta érni, hogy ne legyen műveltségbeli különbség a határ két oldalán tanuló diákok között. A jelenlegi helyzet nem kedvez ennek a folyamatnak. - A konferencia teljes anyagát a közeljövőben megjelenteti a Püski Kiadó. /Haefler András: Trianon-konferencia az MVSZ-ben. /Új Magyarország, jan. 16./ 1996. január 16.
A kisebbségben élő magyarok "nyelvükben, kultúrájukban magyarok. Magyar rádiót hallgatnak, magyar televíziót néznek, ha tehetik, magyar újságot olvasnak. Nem válik szét számukra egyértelműen a politikai nemzet és a kulturális nemzet. Egy magyar állampolgár attitűdjével lépnek fel a magyar kormánnyal szemben, miközben tudják, hogy melyik állam polgárai." - nyilatkozta Lábody László, címzetes államtitkár, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke. Az "ő gondolatmenetük másfajta, mint a miénk: sérelmeket fölsoroló, historizáló, "archaikus"." - Tényleges sérelmeiket "olyan nyugati érveléssel kell eladni, amelyet ők maguk nem nagyon értenek meg. Ez a gyakorlatban úgy is jelentkezik, hogy egy lakossági fórumon - például Erdélyben - három és fél órán keresztül gyomroztak bennünket, mondván: a magyar kormány odadobott, elárult bennünket." - Lábody László elkerülhetetlennek tartja a kommunikáció megindítását a többséggel. Kifejtette, hogy a határon túli magyaroknak nyújtott költségvetési támogatás 1996-ban reálértékben is növekszik. /Eladhatatlan sérelmek. = Reform (Budapest), jan. 16./ 1996. január 17.
Katona Ádám szerint kár volt Kósa Csabának megírni Szabadulás /Püski, Budapest, 1995/ című könyvét Vass-Kiss Elődről és Karsai Lászlóról, a két székelyföldi fiatalról, akiket az 1989. decemberi rendőrgyilkosságért ítéltek el és szabadulásuk után mindketten öngyilkosok lettek. Kósa Csaba életvidámnak mondja Vass-Kiss Elődöt, akinek 1994. aug. 22-i öngyilkossága, melyet Budapesten követett el, érthetetlen. Kósa Csaba visszautasította Katona Ádám véleményét, kitart amellett, hogy a fiú halála rejtélyes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./1996. január 22.
Jan. 22-én ülésezett Kolozsvárott az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. A napirenden szerepelt az állami költségvetésből az RMDSZ-nek juttatott és a saját kiadványok támogatására szánt összeg elosztási kritériumainak kidolgozása, az RMDSZ személyi elvű autonómiája részletes kidolgozásának ütemterve. Náznán Jenő gazdasági alelnök a Székelyudvarhelyen jan. 13-án tartott privatizációs tanácskozásról tájékoztatott, áttekintették az oktatással és a művelődéssel kapcsolatos problémákat, amelyeket az RMDSZ küldöttsége jan. 24-én Budapesten szándékozik megvitatni Magyar Bálint művelődési- és közoktatási miniszterrel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 23., 702. sz./1996. január 22.
Vocea Romaniei kormánylap /jelenleg: "országos tájékoztatási lap"/ főszerkesztője, D. D. Rujan, aki az utóbbi időben vezércikkek sorozatában támadta az RMDSZ-t, a jan. 22-i számban Az irredentizmus lidércnyomása címmel tudósított Horn Gyula miniszterelnöknek a millecentenárium alkalmával elmondott parlamenti beszédéről. Rujan szerint Budapesten megünnepelték "annak 1100. évfordulóját, hogy a hun törzsek megtelepedtek a pannóniai síkságon". A főszerkesztő szerint a megemlékezések "példátlanul irredenta és soviniszta megnyilvánulásokra adtak lehetőséget", majd idézte Raffay Ernőt, aki Magyarország határainak kiigazításának gondolatát vetette fel. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23., Magyar Nemzet, Magyar Hírlap, jan. 24./1996. január 24.
Jan. 24-én Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapesten fogadta Markó Béla, az RMDSZ elnöke vezette küldöttséget, melynek tagjai voltak Takács Csaba ügyvezető elnök és Kötő József művelődési alelnök. A találkozón felmérték, hogy a magyar állam miként támogatja az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményépítését, hogy szolgálja a támogatás a magyar kisebbség megtartó erejét. Szóba kerültek a tankönyvtámogatás, a pedagógusképzés, a módszertani központok segítésének kérdései, a rész- és posztgraduális képzés, a távoktatás, a diplomák kölcsönös elismerésére vonatkozó egyezmény megkötésének szükségessége és a magyarországi könyvek romániai terjesztése. A sajtótájékoztatón Markó Béla jónak értékelte a magyar támogatási rendszer alapelveit. Elmondta, hogy az RMDSZ politikai támogatást vár a magyar kormánytól a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 25., 704. sz./ Az RMDSZ köszönettel fogadta, hogy a magyar kormány 30 százalékkal növeli a határon túli magyarság kulturális támogatására szánt összeget. Ez is bizonyítja, hogy valóban odafigyelnek ránk. Még akkor is fontos ez az emelés, ha voltaképpen csak a tavalyi összeg reálértékét biztosítja - nyilatkozta Kötő József a Magyar Hírlapnak, a megbeszélés után. /Magyar Hírlap, jan. 27./1996. január 24.
Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke nemrég egyik interjújában úgy fogalmazott, hogy "taktikai bizonytalanság" érzékelhető a magyar külpolitikában, idézte Székely Kriszta, megkérdezve Takács Csaba ügyvezető elnököt, milyen támogatásra számíthat autonómiatörekvéseiben Budapest részéről a romániai magyarság. A magyar külpolitika csak akkor tud hatékony egységet alkotni, válaszolta Takács Csaba, "ha nem hordozza magán - a szövetségi elnök által is érzékelt - bizonytalanság jegyeit." Magyarország politikai vezetése igyekezett elkerülni minden olyan megnyilvánulást, amely sértené Románia érdekeit, "Romániában mégis dúl a magyarellenes kampány. Elég csak az oktatási törvényre gondolni vagy Kolozsvár Főterére nézni - akkor, amikor a román-magyar megbékélésről van szó." A magyar külpolitika akkor lehet sikeres, ha "a nemzetközi gyakorlat szellemében szorgalmazza a határon túli magyarság helyzetének megoldását." /Székely Kriszta: Interjú Takács Csaba ügyvezető elnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./ 1996. január 25.
Az RMDSZ-küldöttség /Markó Béla elnök, Takács Csaba ügyvezető alelnök, Kötő József művelődési alelnök/ budapesti látogatása alkalmával jan. 25-én találkozott Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 26., 75. sz./ Magyar Bálint művelődési és közoktatási miniszter Budapesten fogadta a Markó Béla elnök vezette RMDSZ-delegációt. A találkozón a felek egyetértettek abban, hogy a magyar állam anyagi támogatásának az erdélyi magyarság kulturális és oktatási intézményépítését kell segítenie. Magyar Bálint elmondta azt is, hogy az előzőévhez képest reálértékben is jelentősen nőtt a magyar kultúrnemzet részét képező erdélyi magyarság támogatására szánt összeg. A miniszter a közoktatás területén három célt nevezett meg: úgymint a tankönyvtámogatási programok, a pedagógusképzés, valamint a módszertani központok segítése. A felnőttoktatás terén a rész-, a posztgraduális- képzésre, valamint a távoktatás támogatására helyezik a hangsúlyt. Radó Péter, az MKM civil kapcsolatok igazgatóságának vezetője elmondta: februárban Bukarestben ismét összeül az a magyar-román szakértői vegyes bizottság, amely megvizsgálja, hogy a román tanügyi törvény mennyiben felel meg az európai normáknak, illetve hogyan érinti a romániai magyar kisebbség helyzetét. /Markó Béla vezette RMDSZ-küldöttség megbeszélése Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 25./ 1996. január 29.
Több román lap is idézte - eltérő hangsúlyokkal - azt az interjút, amelyet Kovács László külügyminiszter adott az Új Magyarországnak. Az Adevarul budapesti tudósítója, Dorin Suciu írását közölte "Kovács László Romániát vádolja az alapszerződés késedelméért" címmel. A Cronica Romana kiemelése: "Kovács László úgy gondolja, hogy a határon túli magyarság bizonyos követelései irreálisak". /Román lapok Kovács László nyilatkozatáról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./1996. január 31.
Csíkszeredában hetek óta folyik a szoborvita, hogy ki készítse el a városban felállítandó Márton Áron-szobrot. A városban alig van szobor /csak a román katona és a fáktól elrejtett Petőfi-Balcescu kettős/. A csíksomlyói kegytemplom elé Domokos Pál Péter szobrát tervezik, ezért Márton Áron szobrát a csíkszeredai katolikus templom elé szeretnék felállítani. Borbély Gábor csíkszeredai főesperes Szervátiusz Tibort kérte fel egészalakos szobor elkészítésére, aki ezt nem vállalta, helyette felajánlotta saját, készen álló Márton Áron mellszobrát. A polgármesteri hivatal szoborbizottsága viszont nagyobb, andezitből készült szobor mellett döntött, melyet a város főterén állítanának fel, és a pályázaton csak helyi művészek vehetnének részt. Azt ajánlották, hogy a felajánlott Szervátiusz-szobrot máshová helyezzék el. Csíkszereda polgármestere Budapestre utazott, hogy Szervátiustz Tiborral tárgyaljon, engedélyét kérve a szobor máshol való felállítására. A polgármestert a művész felesége fogadta, aki elutasító hangnemet használt, törpéknek nevezte a szoborbizottságot. /Székedi Ferenc: Kis vita, nagy szobor, nagy vita, kis szobor? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./1996. január folyamán
Cs. Gyímesi Évával éppen ellentétes véleményt fejtett ki Toró Tibor temesvári atomfizikus, elméleti fizikus, tanszékvezető tanár, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az erdélyi magyar tudományos élet egyik fő képviselője, akivel Aniszi Kálmán beszélgetett. Az anyaországi segítség nélkül nem megy az erdélyi magyarság gazdasági megerősödése, de ki kell zárni az önös pártpolitikai érdekeket. Elég a Duna Tv megkérdőjelezésére gondolni. "Az ilyesmi annyira visszataszító! Ha valaki segíteni akar, mindjárt a víz alá nyomják." - Annak idején sokan felháborodtak Tőkés László püspök "etnikai tisztogatás" kifejezésén. Alaptalanul, mert "a magyar anyanyelvű oktatás megcsúfolása, iskoláink fokozatos elsorvasztása is az etnikai tisztogatás része." Toró hangsúlyozta: "nagy fájdalmunk, hogy nem sikerült újraindítani az önálló magyar egyetemet". Helyesnek tartotta, hogy Tőkés László elindította Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskolát. /Hitel (Budapest), jan./ 1996. január folyamán
1995. nov. 23-án ünnepélyesen megnyílt a Beszterce Művelődési Alapítvány könyvtára, amely Besztercén, a református templom egyik melléktermében talált otthont. A budapesti Országos Széchényi Könyvtár 3000 kötetet adományozott, a megfelelő bútorzattal együtt. Darabos Ilona önkéntes könyvtárosnő hetente az olvasók rendelkezésére áll. /Besztercei Híradó (Beszterce), jan./ 1996. február 2.
A Budapesten Kisebbségekért-díjjal kitüntetett Kató Béla /Sepsiillyefalva/ református lelkésszel készített interjút Gellérd Lajos. Kató Béla 1988 óta áll az illyefalvi gyülekezet élén. Ami Illyefalvát illeti, nem egyházi vállalkozásokról van szó, hanem egyházi indíttatású magánlétesítmények hálózatáról. A KIDA /Keresztény Ifjúsági Diakóniai Alapítvány/ patronálja a KIDA-központot, ahol évente 70 egyházi és világi rendezvényt tartanak. A KIDA hozta létre a gyermekfalut és a Kovászna megyei szegény gyermekek támogatásának rendszerét, a másik alapítvány a LAM /Landwirdschaft-Agricultura-Mezőgazdaság/, amely a falu gazdasági erejének növelését és a mezőgazdaságban dolgozók képzését szolgálja. Kovászna megyében közel 150 mezőgazdasági létesítmény valósult meg, köztük sajtgyárak, húsfeldolgozó üzemek. /Brassói Lapok (Brassó), febr. 2./1996. február 3.
Febr. 3-án a Magyarok Világszövetsége szervezésében Budapesten tanácskoztak a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével a határon túli magyarságnak a magyarországi médiákban való jelenlétéről, az új médiatörvényről, különös tekintettel a Duna Televízióra. A konferencián az RMDSZ képviseletében Markó Béla elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök is megjelent. A résztvevők állásfoglalást fogadtak el, melynek értelmében a határon túli magyar közösségek hatékonyabb jelenlétet sürgetnek a Duna Televízió kuratóriumában. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 5., 711. sz./ A konferencia szünetében sajtótájékoztatót tartottak, ahol a tanácskozás résztvevői sajnálattal állapították meg, hogy a Magyar Televízióban, rádióban általában csak belpolitikai hírek "függelékeként", vagy akkor esik szó a határon túli magyarokról, amikor valami kuriózumot szolgáltatnak. /Ne csak belpolitikai hírek "függelékeként"! Határon túli magyar szervezetek a magyarországi médiáról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 5/1996. február 6.
A bukaresti Adevarul febr. 6-i száma vezércikkében éles támadást intézett Kovács László magyar külügyminiszter ellen, azzal vádolta, hogy nem akarja őszintén a tárgyalásokat. A lap szerint "csökkenőben van a romániai magyarság jogsérelmeivel kapcsolatos szüntelen budapesti siránkozás hitele". /Népszabadság, febr. 7./ 1996. február 7.
Kézdivásárhely polgármester-jelöltje a helyhatósági választáson a Budapesten jogot végzett, jelenleg Nagyváradon dolgozó Tamás Sándor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./ 1996. február 9.
Az Erdélyi Napló jan. 24-i számában jelent meg a Tőkés László püspökkel készült beszélgetés. "A magyarországi sajtó csak töredékesen, lényegi gondolatokat elhallgatva utalt erre a nyilatkozatra. Ezért közöljük most a beszélgetés főbb részeit" - olvasható az ellenzéki hetilapban. /Ez a Hét (Budapest), febr. 9./ 1996. február 10.
A marosvásárhelyi Tabu szórakoztató hetilap felmérése szerint a romániai magyarok népszerűségi listáján első helyen Markó Béla, a másodikon Frunda György, a harmadik helyen Tőkés László áll. 1995-ben a legellenszenvesebb romániai magyar Hajdu Győző és felesége, Ádám Erzsébet, volt színésznő, akit kineveztek a budapesti Román Kulturális Központ igazgatójának. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 10./1996. február 12.
Febr. 10-én közös felhívás elfogadásával befejeződött a Magyarország 2000, a magyar kormány által Budapestre meghívott ismert és sikeres nyugati magyarok konferenciája. A résztvevők felkérték a nagyvilágon bárhol élő honfitársaikat, hogy Magyarország és a magyar nemzet felemelkedéséért fáradozzanak. Záróbeszédében Horn Gyula miniszterelnök megköszönte a vendégeknek a biztatást, amelyet a kormány eddigi politikájának folytatásához kapott. Arra kérte a meghívottakat, hogy érdeklődésük a haza sorsa iránt legyen folyamatos. A miniszterelnök elutasította a Nyugat kirekesztő, az országot és annak vezetését posztkommunistának nevező olykori magatartását, s emlékeztetett arra, hogy a nyugati nagyhatalmak is felelősek amiatt, hogy az ország évtizedeken át a sztálini kommunizmus igájában vergődött. Horn Gyula szerint az ország demokratikus átalakulását a reformkommunisták indították el. A készülő ügynöki törvényre célozva, Horn Gyula kijelentette, hogy mindazoknak, akik állami tisztségviselést vállalnak, be kell mutatniuk múltjukat is. A határon túli magyarságra utalva kifejtette, hogy a sérelmi politikát sem lehet folytatni, mert az sehová sem vezet. Horn Gyula egyetértett azzal, hogy a konferenciát évente meg kell ismételni, hogy a kapcsolattartást a magyar kormány és a sikeres nyugati magyarok között intézményesíteni kell. Jogosnak tekintette a miniszterelnök azt a felvetést is, hogy az anyaországi, kisebbségi és a nyugati magyarságnak képviselőit minél előbb össze kell hívni Budapestre, hogy a most felvetett kérdéseket és gondolatokat szélesebb körben lehessen megvitatni. /T. Sz. Z.: A magyarság képviseletét senkinek sem szabad kisajátítania. Befejeződött a Magyarország 2000 konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./ 1996. február 12.
Az Adevarul bukaresti napilap febr. 12-i vezércikkében újra visszatért Kovács László külügyminiszter bírálatához Budapest számára irritáló a francia-román javaslat címmel. Az Adevarul érvelése ellenére a magyar külügyminiszter jan. 17-i nyilatkozatában nem "kevéssé kívánatosnak" /ahogy fordították/, hanem "kevéssé alkalmazhatónak" mondta a francia-német megbékélési modellt, helyesbített a Szabadság. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 13./ 1996. február 13.
Székelyföldön a magyarság még nem érzékeli az új oktatási törvény hatását, nem figyelnek fel idejében a veszélyre. Kevés szó esik az alkoholizmusról. "Az alkoholizmus ma már politikai kérdés Székelyföldön!" Okai között van a kisebbségi lét személyiségromboló hatása, a létbizonytalanság és a munkanélküliség. Székelyföldön olcsóbb az ital. Egy példa: Székelykeresztúron egy deci vodka 500 lej, Segesváron 1000 lej. /Gerendás Lajos: Gagy-menti elmélkedés a Székelyföldről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 13./ Gerendás Lajos budapesti fiatalember, aki Orbán Balázs útját végigjárva el akarja készíteni Székelyföld új leírását. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), 1995. dec. 19./1996. február 14.
Febr. 14-16-a között Budapesten tartják a román-magyar szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalások első fordulóját. Románia kifejezte érdekeltségét abban, hogy csatlakozzék a közép-európai szabadkereskedelmi megállapodáshoz (CEFTA), az európai gazdasági struktúrákhoz. /Román-magyar szabadkereskedelmi tárgyalások. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ 1996. február 15.
Zernyest Brassó környéki falu plébániaépületét nemzetközi segítséggel katolikus közösségi házzá fejlesztették. A közösségi házban jelenleg óvoda működik, ahol magyar gyermekeket készítenek elő a magyar tagozatos iskolákba. A terület szórványvidék, ezért szükséges az anyanyelvi készség fejlesztése. Az épületben hitoktatás is folyik és a falu fiataljai itt találkozhatnak. /Magyar Kurír (Budapest), febr. 15. , 39. sz./1996. február 16.
Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke febr. 16-án Budapesten vendége volt a Fidesz-Magyar Polgári Párt külpolitikai klubjának, ahol "A román-magyar kapcsolatok 1996-ban" címmel volt szó a szomszédság-politikáról. Szükség lenne egy hatpárti kerekasztal-konferenciára, amelyen a hat parlamenti párt és a határon túli magyarság képviselői konszenzusra jutnak az autonómia fogalmát illetően, javasolta Tőkés László. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ Orbán Viktor, Németh Zsolt, Szőcs Géza mellett Szőcs Ferenc bukaresti nagykövet és Borsi Kálmán Béla fejtette ki nézeteit. Radikális fordulat állt be 1994 után a magyar szomszédsági politikában, cáfolta Orbán Viktor a kormány által hangoztatott külpolitikai prioritások változatlanságát. A szlovák-magyar alapszerződés látszatszerződés politikai akarat nélkül, amely inkább növelte a feszültséget, állította Orbán Viktor. Hasonló kudarc fenyeget a magyar-román alapszerződéssel. Tőkés László püspök felhívta a figyelmet a "megbékélési"-nek nevezett politika illuzórikus, a magyar külpolitikát tévutakra helyező veszélyeire. Szinte bajkeverőnek tűnnek a magyar kisebbségek. Szőcs Ferenc ismertette az alapszerződési tárgyalások legújabb fejleményeit, elmondva, hogy a pártalapítás és az anyanyelv használata a nehezen egyeztethető kérdések közé tartozik. /Új Magyarország, febr. 19./ Az est után Tőkés László megbeszélést tartott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével és Németh Zsolttal, a Fidesz külpolitikusával. A megbeszélés célja - Németh Zsolt szerint - az, hogy alternatíva alakuljon ki a kormány külpolitikájával szemben. A megbeszélés után Tőkés László püspök kijelentette: a magyar külpolitika 1994 óta kényszerpályán mozog a román-magyar kapcsolatok terén. A magyar kormány bár kikéri az RMDSZ véleményét, azonban azt nem veszi figyelembe. Tőkés László emlékeztetett arra, hogy a román-magyar megbékélésre tett javaslatát román részről lefasisztázták, Göncz Árpád köztársasági elnök pedig jókívánságokra méltatta, noha a javaslatot az RMDSZ testületileg elfogadta. Sajnálattal állapította meg, hogy a magyar kormány nem a két nemzet, hanem kizárólag a két állam közötti megbékélésről beszél. Kéri, hogy a magyar kormány külpolitikai álláspontja kialakítását megelőzően folytasson hatpárti megbeszéléseket, s ezekre hívja meg a határon túli magyar szervezetek képviselőit is. /Új Magyarország, febr. 17./ A találkozót követő sajtótájékoztatón Tőkés László hangsúlyozta, hogy a román-magyar megbékélésnek nem két állam, hanem két nemzet közeledésének kell lennie. Ezért nagyon fontos az, amit a Fidesz memorandumában javasolt, hogy a dokumentumokat csak az RMDSZ egyetértésével írja alá a magyar kabinet. Tőkés László sajnálatosnak mondta, hogy amikor a megbékéléssel kapcsolatos alternatív indítványát elküldte Göncz Árpádnak, a köztársasági elnök nem tett semmit, csupán jókívánságát kifejezve válaszolt. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke hangoztatta, hogy gyors fordulatra van szükség a magyar kormány kisebbségi politikájában. Nemzeti minimumot követel a Fidesz, mondotta Orbán Viktor a Tőkés László püspökkel közösen tartott sajtótájékoztatón. Orbán Viktor leszögezte, hogy a Fidesz támogatja Tőkés László hatpárti egyeztetésre vonatkozó indítványát. Véleménye szerint egyedül a magyar kormányon múlik, hogy az RMDSZ-nek milyen jogai lesznek a megbékélési dokumentumok alapján. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ A hatpárti konszenzus valóban elengedhetetlen, fejtette ki Tőkés László, hozzátéve: "jó volna, ha nem csupán a kormány képviselőivel, az egyébként irányunkban rendkívül pozitív Határon Túli Magyarok Hivatalával konzultálhatnánk, hanem egy hatpárti kerekasztal mellett." Orbán Viktor megállapította, hogy pártja és a püspök javaslata egyaránt kitörést kínál a mai magyar külpolitika defenzív helyzetéből. Kívülről úgy látszik, hogy a románok folyamatosan bombáznak bennünket javaslataikkal, a magyar kormány pedig kibúvókat keres, de nincs magyar nemzeti érdekeket képviselő ellenjavaslat, mutatott rá Orbán Viktor. A sajtótájékoztató lezárásaként megismételték közös javaslatukat egy olyan kerekasztalra, amely mellett a határon túli magyarokat képviselő szervezetek és a hat magyar parlamenti párt közösen alakítanák ki a nemzeti minimumot az autonómiakérdésben. /Hajdú-Bihari Nap (Debrecen), febr. 19./ 1996. február 17.
Febr. 17-én tartották meg a marosvásárhelyi Kultúrpalotában az 1996. évi Ki mit tud megyei döntőit. A Magyar Televízió, Budapest önkormányzata, több minisztérium, a Határon Túli Magyarok Hivatala és a Honfoglalás Emlékbizottsága által meghirdetett vetélkedőn 89 fiatal vett részt. Az egyes kategóriákban győztesek márciusban vetélkednek az erdélyi döntőn, ennek nyertesei pedig az 1996. májusi budapesti döntőn vesznek részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./1996. február 19.
Az elmúlt évben jelentősen, 54 %-kal növekedett a Magyarország és Románia közötti kereskedelem. A további bővítésről tanácskozott Budapesten Gilyán György, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára Mihai Berindével, a román Kereskedelmi Minisztérium főigazgatója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./1996. február 19.
A magyar kormány által február 9-10-én Budapestre összehívott Magyarország 2000, a sikeres nyugati magyarok konferenciáján a kisebbségi magyarságot utódországokként egyetlen személyiség képviselte. A romániai magyarság részéről Verestóy Attila szenátort hívták meg a kétnapos tanácskozásra. A második napon szekcióülések voltak. Verestóy Attila elmondta: nagy megértéssel fogadták javaslatát, hogy Kelet-Magyarország és Nyugat-Románia gondjai közel azonosak. Ezért indokolt volna annak a koncepciónak a kidolgozása, amely ezen régiók együttes gazdasági fellendítését szolgálná. Tehát erdélyi befektetéseket szorgalmazott, tette hozzá a lap munkatársa. Andrew Sarlos kanadai üzletember azt szeretné, ha Magyarország semleges maradna, Charles Gati amerikai politológus ennek a fordítottját szorgalmazza: Magyarország mielőbb legyen NATO-tag. Méray Tibor a hat éve bezárt párizsi Magyar Ház mielőbbi újranyitását szorgalmazta. Habsburg Ottó derűlátó Magyarország jövőjét illetően, azt kérte a magyar néptől, hogy szorítsa háttérbe a "hungaropesszimizmust". Soros György a magyar gazdaság helyzetének javulását a kormány programjának sikerességével hozta összefüggésbe. - Tabajdi Csaba államtitkár kifejtette, hogy ezt a konferenciát korábban kellett volna megtartani. A tanácskozás akkor lesz eredményes, ha ez a párbeszéd, ez az együttműködés intézményesül. Ezt tehát legalább évente egyszer meg kellene szervezni. Milyen területeken tudnák segíteni a résztvevők Magyarországot? Az első terület a korszerűsítés. Magyarországnak a piacgazdaságra való átállásában nagyon komoly külföldi tapasztalatokat tudnak elmondani. A második terület: a műszaki vívmányok, teljesítmények minél előbb elérhetők és adaptálhatók legyenek Magyarország számára is. A harmadik: a szokásjog. Közép- és Kelet-Európa legnagyobb gondja, hogy nem léteznek ezek a szokásjogra vonatkozó évszázados beidegződések. A negyedik dolog, hogy segítsék a Magyarország-kép alakítását a világban, lobbyzzanak Magyarországért. "Itt nemcsak az országképre gondolok, hanem a nemzetképre is." Az ötödik elem: segítsék a határon túli magyarság ügyét. "Próbálják meg egy nemzetpropaganda jegyében érzékeltetni, hogy itt nem államközi konfliktusokról van szó, hanem Szlovákián, Románián és Jugoszlávián belüli demokratikus és emberi jogi hiányosságokról, a kisebbségek jogainak nem megfelelő szavatolásáról." /Tibori Szabó Zoltán: Magyarország 2000. Nyugati magyarok kéznyújtása. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./