udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 1501-1530 | 1531-1560 | 1561-1590 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1992. július 25.
Az RMDSZ júl. 25-én Brassóban kibővített elnökségi ülést tartott. A magyar prefektusok leváltása indokolatlan volt, tiltakoznak a kormány provokációs, diszkriminatív lépése ellen. Kiadott nyilatkozatukat Kolumbán Gábor RMDSZ-alelnök olvasta fel. A kormány megszegte azt az ígéretét, hogy a választások tekintetében megőrzi semlegességét. Az RMDSZ megelégedéssel vette tudomásul, hogy a román demokratikus erők és a független sajtó elítélte a kormány intézkedéseit. Az elnökség felhívást intéz Hargita és Kovászna megyei szervezetekhez, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne a sárga csillagot, hanem a fehér kokárdát tűzzék ki. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29., Magyar Nemzet, júl. 27./ Ugyanezen az ülésen az RMDSZ Országos Elnöksége a kiadott Közlemény szerint az EMKE felkérésére kijelölte a Magyarok Világtalálkozóján az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget. Az RMDSZ elfogadta a jogsértésekről a jogászok által júl. 23-án összeállított /Maros megyei RMDSZ közleménye/ elemzést azzal, hogy azt, megfelelő jogi dokumentációval a hazai és a nemzetközi szervezetek elé kell tárni. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./1992. július 28.
Az Europa Est-Vest román lap durván támadta Sütő Andrást, "Horthy pofátlan unokáját", mert a tévé jún. 20-i magyar adásában védte a marosvásárhelyi magyar "gyilkosokat". /MTI, Cristian Ben: Iritate. = Europa Est-Vest (Bukarest), júl. 28.-aug. 3./1992. július 31.
A Bolyai Egyetem visszaállításának szükségességét többen, több szempontból taglalták már. Hantz Lám Irén földrajztanár, a Bolyai Társaság tagja a középiskolai tanárutánpótlás gondjaira hívta fel a figyelmet. Magyar tanárok hiánya főleg a történelem és földrajz szakoknál mutatkozik meg. 1992-ben a Babes-Bolyai Tudományegyetem földrajz karán átlagban 10 hallgató van évfolyamonként, tehát évente 8-10 végzősre lehet számítani. A történelem kar I-IV. évfolyamán mindössze 6 hallgató tanul. Hantz Lám Irén vizsgálta az egyes megyék helyzetét a két tantárgyat tanítókat illetően. A tanárok legnagyobb része 41 év fölötti. Beszterce-Naszód megyében nincs magyar földrajz- és történelemtanár. Több megyében betöltetlen a magyar középiskolákban a két tárgy szaktanári állása. A tanárnő javasolta, hogy be kellene indítani magyar nyelvű földrajz-történelem szakot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./1992. július 31.
A romániai börtönökben továbbra is kínoznak embereket címmel ismertette Dan Pavel Hadzsiev Marinov Zvezdomir politikai fogoly kálváriáját, akit 1991. szeptember 9-én tartóztattak le és megkínoztak. Élete, egészsége veszélyben van. /MTI, 22 (Bukarest), júl. 31.-aug. 6./1992. augusztus 1.
Anyagi nehézségek miatt utoljára jelent meg a Falvak Népe (Bukarest) hetilap. Az infláció, a papír árának emelése miatt egyre nehezebb a lapok megjelentetése. /Falvak Népe (Bukarest), aug. 1./1992. augusztus 2.
Milan Panic jugoszláv miniszterelnök látogatást tett Bukarestben. Panic és Stolojan kormányfők megbeszélésén felmerült egy balkáni államokat tömörítő gazdasági unió terve. /MTI/1992. augusztus 5.
A román kormány döntése értelmében Kovászna és Hargita megyében a jövőben egy-egy magyar és román prefektus lesz, egyenrangúan: Kovászna megyében Telea Ioan Dan és Fodor Ferenc, Hargita megyében Doru Ioan Vosloban és Várady György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6., Magyar Nemzet, aug. 6./1992. augusztus 5.
Maroshévizen az RMDSZ székházban működő Tulipán Kft kétnyelvű cégtábláját összetörték, ugyanakkor a polgármesteri hivatal nem engedélyezte a kétnyelvű feliratot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1992. augusztus 6.
Ismeretlenek meggyalázták Sipos Domokos síremlékét, az író születésének századik évfordulója napjaiban. Dicsőszentmártonban gumiabroncsot tettek a sírkőre, koromfeketére égették, szétvésték a betűket, feszítővassal elhajlítgatták a vaskorlátot. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 6., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 27./ Sipos Domokos /Dicsőszentmárton, 1892. aug. 4. - Dicsőszentmárton, 1927. dec. 22./1992. augusztus 6.
Nemrég Székelyudvarhely vendége volt Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke, akit az Orbán Balázs Közművelődési Egyesület hívott meg. Magyarországon az utóbbi két-háromszáz év minden fontos politikai gondolata az irodalomban született meg, mondta. Az irodalom, a nyelv összeköti a szétszakadt országrészeket. Számára az irodalom nagyon fontos, de "vannak olyan pillanatok, amikor az embernek be kell látnia, hogy netán még az irodalmat is abba lehet hagyni. Lehet, most ez lenne az én politikai feladatom: rendbehozni a szellemi életet." - "Egy mozaiknemzet minden kockája fontos. Ha egy is hiányzik, az egész nem ér semmit... Én megszüntettem már rég magamban a kinti és benti magyar fogalompárt. Tudom, hogy van, de az eszmém az, hogy nincs." Mindezt a Magyarok Világszövetségének elnöke, Csoóri Sándor mondta. /Oláh István: Csoóri Székelyudvarhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./1992. augusztus 6.
A Bihorul című román lap átvette Ceausescu bizalmi emberének, Hajdu Győzőnek Együtt-Impreuna című lapjában megjelent önértékelését. Hat hónapja jelenik meg ez a lap. A romániai magyar sajtó támadta őket, ennek ellenére növekszik olvasótáboruk, állította a szerkesztőség, vagyis Hajdu Győző. /Bihorul (Nagyvárad), 1992. aug. 6-12., Együtt-Impreuna (Bukarest), 1992. 5. sz./ 1992. augusztus 7.
Funar államelnöknek jelöltette magát. Bukarestben tartott sajtóértekezletén felhívést intézett Románia magyarjaihoz: legyenek lojáliasak, akkor tiszteletben fogja tartani jogaikat. Ő nincs a magyarság ellen, csak az RMDSZ csúcsa, az irredenta magyar vezetők ellen száll síkra, továbbá a magyar kormány, a magyar média felelőtlen nyilatkozatai ellen. /Miklós László: Funar korteshadjáraton. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./1992. augusztus 7.
Ifjúsági tábort szervez idén a Magyar Fórum című lap Felsőháromszéken negyven fiatal részére. A tábor Kézdiszentléleken lesz, célja a "nemzeti értékek korszerű értelmezésével" megismertetni a jelenlevőket. A tábor megnyitásakor Kézdivásárhelyre látogatott Csurka István író, az MDF képviselője, a magyar közélet vitáinak kereszttüzében álló politikus. A nagyszámú hallgatót vonzó találkozón részt vett Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője is. Csurka kitért Antall József miniszterelnök szándékosan félremagyarázott kijelentésére: a kormányfő kívánsága hogy lélekben - hangsúlyozandó: lélekben - minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Ez úgy értelmezhető, hogy a magyar demokráciát kisugárzó demokráciává kell tenni. Mi nem kívánunk senkitől semmit elvenni, de nem lehet erős a demokrácia, mely nem tud segítséget nyújtani, nem tudja megvédeni azokat, akiket valamilyen hátrány ért. - A bolsevizmus uralma alól felszabadult népek egymásnak estek. Soha nem volt nagyobb szükség a népek összefogására. A vendégek állásfoglalásait Fazakas Miklós volt szenátor, az alkotmánybíróság tagja jó szándékú közeledésként méltatta. Dénes László és Bíró Béla újságírók figyelmeztettek: Romániában csínján kell bánni a nemzeti jelszavakkal. /Csurka István Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./1992. augusztus 8.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Csomakőrösön aug. 8-án tartott összejövetelén a résztvevők nyilatkozatot adtak ki, melynek értelmében Király Károlyt jelölik szenátornak. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./1992. augusztus 9.
Dan Stanca élesen támadta a Nemzeti Méltóság Szövetségének élén álló Dumitru Mazilut. Ez a politikai formáció a parlamenten kívüli pártokból áll, választási jelük a trombita. A cikkíró szerint ez a szövetség a Securitate CIA-Pacepa vonalát képviseli a KGB-s Iliescuval szemben. /Tineretul Liber (Bukarest), aug. 9./1992. augusztus 11.
Kincses Előd elmondta, hogy 1991. dec. 12-én választották meg a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkárának. A 16 tagú elnökség megbízatása a III. Magyar Világkongresszus és a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése befejezéséig, azaz aug. 21-ig tart. Az MVSZ elnökségében jelenleg a régiók szerinti arányos elosztás érvényesül. - Az MVSZ-ben az információáramlás esetleges. - Nem igaz az a hír, hogy ő nyugodtan hazamehet, nem esik semmi bántódása, ezt a szekuritáte diverzánsai találták ki. Tamás Emil marosvásárhelyi rendőrszázados, aki leleplezte a marosvásárhelyi választások során a csalásokat és ezért el kellett menekülnie, elmondta, mi az igazság: érvényben van a Kincses Előd elleni körözés. - Úgy szeretné, ha majd újra beléphet Romániába, hogy legalább fele annyi időt tartózkodhasson odahaza, Marosvásárhelyen, mint itt, Budapesten. Jól esett neki, hogy marosvásárhelyiek felkérték, vállaljon szenátorjelöltséget. Kijelentette, hogy vállalja, ha a két évvel ezelőttivel azonos helyen jelölnék, vagyok RMDSZ-listavezetőként, ahogy akkor jelölték őt, de erről a Vatra Romaneasca "levette" őt. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Kincses Előddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./1992. augusztus 11.
Ion Iliescu elnök választási programja általánosságokat tartalmaz. Elismeri, hogy voltak hibák is. A széthúzást, az intoleranciát fel kell váltania a társadalmi megbékélésnek, az építésnek, a párbeszédnek. A célok között szerepel a Moldovai Köztársasággal való egyesülés. /Hiszek Románia sorsának jobbrafordulásában! = Tineretul Liber (Bukarest), aug. 11./1992. augusztus 11.
C. V. Tudor egy sajtókonferencián kijelentette, hogy a Romania Mare Párt támogatja Iliescu elnökké választását. /Dimineata (Bukarest), aug. 11., MTI/1992. augusztus 12.
A kormány aug. 12-én kelt határozata értelmében a görög- katolikus egyház visszakapja az államosítás során kisajátított javait. Murvai László a Romániai Magyar Szóban megjegyezte, hogy az 1948-as 176-os dekrétum alapján Romániában 1593 iskolát államosítottak, amelyből 1300 magyar tannyelvű egyházi iskola volt. Remélhető, hogy olyan kormányhatározatot is hoznak, hogy az akkor elvett 468 római katolikus, 531 református, 266 evangélikus-lutheránus és 35 unitárius magyar tannyelvű, egyházi tulajdonban levő iskolát /épületet és felszerelést/ szintén visszaadják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1992. augusztus 12.
Hajdu Győző Tőkés Lászlót támadta, románellenes uszítónak nevezve a püspököt a román hetilapban. /Totusi Iubiera (Bukarest), aug. 12-19., MTI/1992. augusztus 12.
A Verdet vezette Szocialista Munkapárt július végi országos tanácskozásán Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes javasolta, hogy a résztvevők foglaljanak állást a két magyar prefektus leváltásával kapcsolatban, de hangosan lehurrogták. Fazekas ekkor bejelentette, hogy szakít a párttal. Most azt tervezi, hogy elvbarátaival létrehozza az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, mert a baloldaliság hiányzik a romániai magyarság politikai palettájáról, de csak a választások után, hogy ne bontsa meg a magyarság egységét a választásokon. Fazekas nyílt levéllel fordult Tőkés Lászlóhoz, Domokos Gézához, Szőcs Gézához és Kolumbán Gáborhoz. A nyílt levelet rövidítve közölte a napilap. /A választások után: új erdélyi magyar párt születőben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./1992. augusztus 14.
Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ tagjai bojkottja miatt még mindig nem alakulhatott meg a Maros Megyei Tanács. A helyi hatalmat két évvel ezelőtt megszerzett PUNR-csoport ragaszkodik régi pozíciójához, nem veszi figyelembe a választások eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./1992. augusztus 15.
Petru Gerghel iasi püspök meghívására magyar papok /Szőke János, Kozma Imre, Keglevich István és mások/ érkeztek Chaia moldvai csángó kegyhelyre és aug. 15-én először fordulhatott elő, hogy magyar nyelvű szentmisét mutattak be. A szentmisét Jáki Teodóz magyar énekek betanításával kezdte. Szőke János mondta a szentbeszédet. Szép gesztus volt a iasi püspök meghívása, ám lerontotta a szándék hitelét, hogy a magyar szentmisét az előre hirdetett délelőtt 10 óra helyett reggel 8 órára tették, ezért nagyon sokan lemaradtak róla. A mise színhelyéül a kegytemplom hátánál levő barlang-kápolnát jelölték ki, ahol a szűk tér miatt ezer-ezerötszáz hívő tudott csak összezsúfolódni. /Sike Lajos: Magyarul szólt az Úr Cacicában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., Új Magyarország, aug. 17./1992. augusztus 15.
Júl. 20-a és 30-a között a szatmárnémeti MADISZ és a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ szervezésében helyi és magyarországi szakemberek táboroztak a Bacau környéki Lujzikalagor határában. Céljuk adat- és információgyűjtés volt: a csángók helyzetének felmérése, hogy a segítségnyújtás az igényeknek megfelelően történjen. A Néprajzi Múzeum /Budapest/ munkatársai, dr. Forray Ibolya, Szacsvay Éva és Katona Edit házról-házra járva jegyezték fel az élő folklórt, a temetkezési és lakodalmas szokásokat. A tábor egyik résztvevője, a szatmári Benedek Ildikó elmondta, hogy meglepték a mondhatni középkori viszonyok, a gazdasági és szellemi elmaradottság, amelyben élnek. Megalázott sorsú emberek, akik nem kötődnek igazán sem a magyarokhoz, sem a románokhoz. A románok bozgoroknak nevezve kiközösítik őket. Bacau környékén nagy tömbben beszélik a magyar nyelvet. Hangyaszorgalommal dolgoznak, de annak alig van látszata, nem tudják jól megszervezni a munkát, nincsenek eszközeik, gépeik. - A Csángó Szövetség hatása itt nem érződik, pedig nagy szükségük lenne érdekvédelmi szervezetre. A Csángó Újság sem jut el a falvakban, a postán nem fogadnak el rá előfizetést. - Az elő szó, a közvetlen kapcsolat nagyon hat rájuk, rövid időn belül eredményes lehetne a foglalkozás. Ezt bizonyítja a szatmárnémeti MADISZ-bábszínház sikere is: hat faluban /Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Csík, Lészped, Luizikalagor/ összesen nyolc előadást tartottak, bemutatva a Ludas Matyit. /Gál Éva Emese: Lujzikalagor képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./1992. augusztus 15.
A magyar külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki a Magyarok III. Világkongresszusa /aug. 19-21./ alkalmából. A világ közel 16 milliós magyarságának fontos ünnepi eseménye a Magyarok III. Világkongresszusa. A külügyminisztérium kívánja, hogy a találkozó a magyar-magyar kapcsolatok új korszakát nyissa meg. Az anyaország az emberi jogok és a kisebbségvédelem alapelveire építve felelősséget érez a világon élő magyarok és közösségeik iránt. "Az új, demokratikus Magyarország nemzetfelfogásának alaptétele, hogy mindazok a magyar nemzet tagjainak tekinthetik magukat, akik magyarnak vallják magukat, éljenek a világ bármely pontján." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./ 1992. augusztus 15.
Iliescu elnök autójával megállt egy elnökellenes jelszavakat skandáló csoport előtt Konstancán és egyiküket, Pavel Pirvut, a helyi Telegraful munkatársát megragadta, ráförmedve: mit kiabálsz, te állat. Ez az incidens azután a hírügynökségek témája lett. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 18., hangfelvétel alapján közli a párbeszédet: Romania Libera (Bukarest), aug. 18./ 1992. augusztus 15.
A tévében bemutatkozott a Nemzeti Jobboldal Pártja /Partidul Dreptei Nationale/, elnökük, Radu Sorescu a román nép ellenségeinek nevezte a kisebbségeket, elsősorban a cigányságot, akiket rezervátumba küldene, utánuk következnének a magyarok. /Tessék fogat mosni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./1992. augusztus 17.
Adrian Nastase külügyminiszter aug. 17-én levelet intézett Jeszenszky Géza külügyminiszternek, kifogásolva azt, hogy az aug. 19-21-e között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az "erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot". A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére. Erdély román föld, hangsúlyozta, ezért a hangoztatott szempontok rágalmazó jellegűek, revizionista tételeket visszhangoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./ 1992. augusztus 17.
A bukaresti Expres Magazin augusztusi száma részleteket közöl Mihály exkirállyal folytatott beszélgetésből. A kisebbségi kérdésről megállapította: a feszültséget azok idézik elő, akiknek van vesztenivalójuk. Nacionalista volt Iorga professzor és nacionalisták voltak a vasgárdisták, akik Iorgát megölték. Hazafiságból nem lehet megütni valakit, mert az más nemzetbéli. Most, hogy a dolgok rosszul mennek, bűnösökre van szükség. A bűnösöket nem a magyarok, zsidók, az ukránok és tatárok között kell keresni. /Népszabadság, aug. 17./ 1992. augusztus 17.
A Magyarok Világszövetsége, a Berzsenyi Dániel Irodalmi és Művészeti Társaság, valamint a Magyar Írószövetség szervezésében aug. 17-18-án Keszthelyen megrendezték a Magyar Írók Első Világtalálkozóját. A keszthelyi Helikon-kastélyban a találkozót Göncz Árpád köztársasági elnök nyitotta meg. Az egyetemes magyar irodalmi értékek közös védelme jegyében hangzott el Jókai Anna írószövetségi elnök és Pomogáts Béla beszéde. Csoóri Sándor a világkongresszus szervezése miatt nem tudott eljönni, felolvasták meleg hangú üdvözletét. Elhangzottak a szlovákiai, jugoszláviai, kárpátaljai és nyugati emigrációs magyar irodalmak helyzetéről szóló előadások. Az erdélyi magyar irodalomról Szilágyi István, Gálfalvi Zsolt, Egyed Emese, Markó Béla, Gálfalvi György és Lászlóffy Csaba szóltak. Visszásnak egyelten hozzászólás tűnt, a Párizsban élő Papp Tiboré, aki igazolta, hogy az emigrációban élő írók némelyikének fogalma sincs a kisebbségek létkérdéseiről. /Gál Éva Emese: A magyar írók első világtalálkozójáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./