udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 1531-1560 | 1561-1590 | 1591-1620 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1992. augusztus 19.
Magyar kormánynyilatkozat jelent meg a magyar kisebbségekről. "Közép-és Kelet-Európa stabilitásának és biztonságának előfeltétele, hogy a különféle (nemzeti, etnikai, vallási és politikai) kisebbségek ne válhassanak az állam hatalmi politikájának áldozataivá. Térségünkben a 20. század során olyan erő- és érdekviszonyok érvényesülnek, amelyek következtében az állam nem mint minden polgár közjavát szolgáló intézmény működött, hanem a többségi nemzet tulajdonává vált. Ennek jegyében a kisebbségekre gyanakvással tekintettek, kétségbe vonták állampolgári lojalitásukat, és a nyelvük, kultúrájuk megőrzésére irányuló törekvéseket nemegyszer az államrend és az államegység elleni támadásnak nyilvánították. A kommunista rendszer összeomlása után helyüket kereső népek és államok sajnálatos módon hajlamosak visszatérni ehhez a kettős mércével mérő nacionalizmushoz, a nemzeti kizárólagosság korszerűtlen eszméjéhez. Ez térségünk demokratikus átalakulásának egyik legnagyobb akadálya." A "nemzetállam eszméjét végképp meghaladta az idő. Ilyen körülmények között az etnikailag tiszta államok létesítésére irányuló törekvések anakronisztikusak, emberellenesek, és ellentmondanak az ENSZ alapokmányának, a helsinki záróokmánynak és a párizsi kartának." "Az államok és nemzetek békés új rendjének kiépítéséhez csak az államokon belüli nemzeti és etnikai sokszínűség alkotmányos elismerésén keresztül vezethet az út." A Kárpát-medencében élő magyar közösségek "nem vonják kétségbe az adott államkereteket, azokon belül kívánják megteremteni az önszerveződésükhöz, jogaik gyakorlásához, kulturális autonómiájukhoz szükséges alkotmányos és törvényes formákat. Ebbe a folyamatba illeszkednek a különféle autonómia-elképzelések is. Figyelembe véve a kisebbségi létforma sajátos helyzeteit, ez szórványban a személyi, helyi kisebbségekben az önkormányzati, szubregionális többség esetén pedig a területi elvű autonómiák rendszere lehet." /Kormánynyilatkozat a magyar kisebbségekről. = Új Magyarország, aug. 19., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./1992. augusztus 19.
Andrei Sangheli moldovai miniszterelnök népes küldöttség élén aug. 18-án Bukarestbe érkezett. Kétnapos látogatása során találkozik Theodor Stolojan miniszterelnökkel és Ion Iliescu elnökkel is. /MTI/1992. augusztus 19.
Boros Zoltán, a tévé magyar adásának vezetője kifejtette, hogy szükség lenne a magyar nyelvű elektronikus média összefogására. A bukaresti televízió épületében 1990. jan. 8-án ismét sugározni kezdett a régi műsoridőben a magyar nyelvű adás. Több olyan városban is indult adás, ahol azelőtt nem is volt, így született meg a magyarul is sugárzó adás Marosvásárhelyen, Nagyváradon, Temesváron, Brassóban, Aradon, ezek helyi adások voltak, valamint Kolozsváron a területi tévéadás. A marosvásárhelyi műsort hamarosan leállították, de a többi megmaradt. Ezekhez később csatlakozott a Háromszéki Televízió Alapítvány /Sepsiszentgyörgy/, majd Székelyudvarhely, legutóbb Gyergyószentmiklós kábeltévés adása. Megszületett az audiovizuális törvény tartalmi megszorítások tömkelegével, amely a jelenlegi hatalmat konzerválni hivatott jellege mellett szabályozta a fekvenciaelosztást is. Boros Zoltán két éve munkálkodik a Magyar Televízió és a Román Televízió közötti együttműködésen. Már 1990 májusában javasolta Hankiss Elemérnek, az MTV elnökének, hogy az MTV és a környező országok magyar tévéadásainak alkotócsoportjai között jöjjön létre állandó kapcsolat. Boros a műsorcserét sürgette, továbbá azt, hogy legyen állandó műsoridő az MTV-ben a külföldi magyar tévéműsorok sugárzására. Ugyanezt a javaslatát megismételte egy év múlva, 1991-ben, majd 1992 júniusában. Attól fél, hogy hiába. - Egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiahálózatnak nincs legyőzhetetlen akadálya. - Néhány nappal ezelőtt parajdi kezdeményezésre kerékpáros staféta indult Budapestre, hogy felhívja a III. Magyar Világkongresszusát arra: a romániai magyarok szeretnék látni a műholdas magyar adást. - A Média MRG Alapítvány céljai között egy országos nemzetiségi tévéstúdió létrehozása szerepel. Az Intermédia Kft. többek között kereskedelmi Urh rádióadók beindításán fáradozik. - A jövő magyar műholdas adása nem szorítkozhat csak Budapestről sugárzott műsorra. Az adásban jelen kell lennie a kárpátaljai, erdélyi, bánsági, bihari, szatmári, csángó, délvidéki, felvidéki, őrségi magyarságnak is. Kell lennie egy olyan közös gondolatnak az összmagyarság sorsa iránt, amely fölül áll minden pillanatnyi érdeken. /Boros Zoltán: Néhány gondolat egy összefüggő magyar nyelvű elektronikus médiáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./1992. augusztus 19.
Tőkés László püspök nyilatkozatban utasította vissza, hogy a még meg sem kezdődött Magyarok Világkongresszusa kapcsán magyarellenes sajtóhadjárat kezdődött. Hangsúlyozta, hogy a Magyarok Világszövetsége a kormányzattól független társadalmi szervezet, melynek az RMDSZ nem tagja. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./1992. augusztus 19.
A lap hozta a választásról szóló törvény magyar nyelvű fordítását. /Törvény a Képviselőház és a Szenátus megválasztásáról 68/1992. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./1992. augusztus 19.
A romániai magyar gyermekkönyvek kiadása jelenleg reménytelen helyzetben van. A Creanga Ifjúsági Könyvkiadó /Bukarest/ minisztériumi határozattal júl. 27-én kettévált, a kiadó egyetlen magyar szerkesztője, V. Gál Ilona az új Junior Klubhoz került. Egyetlen magyar gyermekkönyvre sincs megrendelés, nincs pénz sem. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./1992. augusztus 20.
A Magyarok Világtalálkozóján megjelent erdélyi küldöttek nyilatkozatot adtak ki. Sajnálatukat fejezték ki a román sajtó magyarellenes propagandája, az irredentizmus vádjának alaptalan hangoztatása miatt. A cél: Erdély veszélyeztetettsége ürügyén továbbra is jogfosztottságban akarják tartani a kisebbségi népközösséget. Az aug. 24-re meghirdetett Erdélyi Magyar Kongresszusra az RMDSZ meghívót sem kapott, nincs része a megszervezésében, az RMDSZ nem tagja az Erdélyi Világszövetségnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 22-23., Új Magyarország, aug. 26./1992. augusztus 20.
Az RMDSZ Udvarhely Széki Választmánya közleményében a Csíkszerdában aug. 21-re meghirdetett megyei elektor-ülést illegitimnek minősítette, arra hivatkozva, hogy az RMDSZ Küldöttek Országos Tanácsa Székelyudvarhelyen, 1992. máj. 1-jén hozott határozata értelmében a parlamenti választásokra való jelöltállítás az RMDSZ megyei és területi /széki/ szervezeteinek hatáskörébe tartozik. A Csíki területi RMDSZ nevében nem jelent választmányi döntést Hajdú Gábor aláírása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20./1992. augusztus 21.
Adrian Nastase külügyminiszter találkozott az EBEÉ-tagországok Bukarestbe akkreditált nagyköveteivel, és ismertette Románia álláspontját a Magyarok Világtalálkozója rendezvényeiről. A találkozóra nem hívták meg Magyarország bukaresti nagykövetét. A bukaresti rádió közlése szerint elsősorban a román külügyminiszter Jeszenszky Gézához intézett levelében foglalt, a világtalálkozóval kapcsolatos aggodalmát ismertette. A tudósításból nem tűnt ki, miként reagáltak a nagykövetek Nastase értékelésére. Az elnöki hivatalhoz közel álló Dimineata az eddigi legdurvább magyarellenes támadást közölte, ugyanakkor a Cotidianul vezércikke elítélte a román sajtóban az utóbbi napokban tapasztalt nacionalista uszítást. /MTI/1992. augusztus 21.
A Dimineata aug. 21-i számában nyolc cikk támadta a magyar világtalálkozót, továbbá hozta az Iliescu elnököt támogató Nemzeti Megmentési Demokrata Front elítélő közleményét, és más pártok hasonlóan éles hangú nyilatkozatait. A cikkírók szerint a puszta felől a nacionalizmus forró szele fúj. A két rendezvény "kalandor kongresszus"... Gheoghe Funar kolozsvári polgármester az UPI tudósítójának azt nyilatkozta, hogy a budapesti összejövetel kapcsán Erdélyben majd összecsapásokra kerül sor. Hasonlóan nyilatkozott Alexandru Mironov, Iliescu szóvivője az Universul Bucurestiilorban. /Magyar Hírlap, aug. 22./1992. augusztus 21.
Román ellenzéki politikusok is részt vettek az amerikai Republikánus Párt houstoni kongresszusán. Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnökjelöltje is csatlakozott a konvenció küldöttségéhez. A romániai ellenzéki küldöttség vezetője Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke, tagjai között volt Tokay György képviselő, az RMDSZ elnökhelyettese. Tokay György az MTI-nek nyilatkozva elmondta, örvendetes, hogy a küldöttség egységes volt a kisebbségi kérdés tekintetében, Corneliu Coposu határozottan kiállt az erdélyi magyarság kérdéseinek megoldásáért. Az amerikaiak is úgy látják, hogy a kisebbségi kérdés európai biztonsági kérdéssé lépett elő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ Nicolae Manolescu, a Polgári Szövetség Pártja elnöke az MTI-nek kifejtette, hogy pártja számára nincs "magyar probléma", azt azok csinálják, akiknek ez érdekükben áll, miként legutóbb, amikor indoklás nélkül leváltották Hargita és Kovászna magyar polgármestereit. /MTI/1992. augusztus 22.
Lezajlott a sokat rágalmazott esemény, a Magyarok III. Világkongresszusa. Szinte vele egyidőben tartották világtalálkozójukat a lengyelek, majd az ukránok, de azokat nem követték hisztériás felhangok. - Megválasztották a Magyarok Világszövetsége új vezetőségét, amely részben a régi. Elnök újra Csoóri Sándor, a három alelnök: Fónay Jenő /Magyarország/, Dobos László /Kárpát-medence/ és Jakabffy Ernő /nyugati emigráció/. - Aug. 22-én megtartották Budapesten az Erdélyi Magyar Kongresszust. Előzetesen szórólap keringett a Magyarok III. Világkongresszusa résztvevői között: A független Erdély esélyei című előadásra szóló meghívó. Az előadóként feltüntetett Borbély Imre, Katona Ádám, Kreczinger István és Hajdú Demeter nem tudtak az előadásról. Az Erdélyi Magyar Kongresszuson beteget jelentett, távol maradt az egyik szervező, Csapody Miklós országgyűlési képviselő, szintén távol maradt a rendezvényről Borbély Imre és Tempfli József püspök. - Az Erdélyi Magyar Kongresszuson Zolcsák István /Brazília/, Király Károly Erdélyből és Eva Maria Barki /Ausztria/ tartott előadást, majd a résztvevők elfogadták az erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot. Király Károly, akit a kongresszus az Erdélyi Világszervezet társelnökévé választott, nem osztotta az eseményhez fűződő általános aggodalmakat. Az önrendelkezés elvét már a gyulafehérvári nyilatkozat is kimondja, állapította meg. - Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az Erdélyi Magyar Kongresszus összehívását furcsának tartotta: nélkülünk ki hívhat össze kongresszust? - Az Erdélyi Magyar Kongresszus nyilatkozatot adott ki, ebben követelte az erdélyi magyarság számára az önrendelkezési jogot, felszólította a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségét az erdélyi magyarság védelmében, a nemzetközi fórumok előtt. /Cseke Gábor: Utóhangok, rezdülések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./1992. augusztus 24.
Az RMDSZ Országos Elnöksége aug. 24-én Széken tartotta soros ülését, együtt a parlamenti választások alkalmából létrehozott Jelölési Egyeztető Bizottsággal. Minden megyében megállapodtak a tagság bizalmát élvező jelöltek személyében, kivéve Hargita megyét. Felkérték Hargita megye választmányát, hogy aug. 26-ig fejezzék be a jelölést. A kibővített elnökség részt vett a helyi református templomban az 1717. aug. 24-i, Széket feldúló tatárpusztítás áldozatainak emlékére tartott gyászszertartáson. Az istentiszteletet Tőkés László püspök tartotta. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./1992. augusztus 25.
Hajdu Győző Ceausescu idejében is Paunescu munkatársa volt, a fordulat után ugyancsak ő Paunescu magyarja a Totusi Iubireában, most pedig Paunescu új lapjában, a Vremeában ő képviseli a "kisebbségi véleményt". Hajdu Győző újabb cikkében Bogdán Tibort, a Magyar Hírlap bukaresti tudósítóját támadta és Zolcsák Istvánt, továbbá a magyar világtalálkozókat. /Vremea (Bukarest), aug. 25-26., MTI/ 1992. augusztus 26.
Az aug. 26-án kezdődő Jugoszlávia-konferencián, Londonban Adrian Nastase külügyminiszter találkozott Lawrence Eagleburger ügyvezető amerikai külügyminiszterrel. Nastase a Rompresnek elmondta, hogy a szept. 27-i választások után intenzív dialógust kezdenek az Egyesült Államokkal. Az a feladatuk, fejtette ki, hogy elkerüljék a torz Románia-kép kialakulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./1992. augusztus 26.
Hajdu Győző - román nyelvű cikkében - újabb durva támadást intézett Tőkés László püspök és Szőcs Géza ellen. /Vremea (Bukarest), aug. 26-27., MTI/1992. augusztus 26.
Mihály volt román király üzenetet intézett a román néphez, ebben kifejtette, hogy mindenkor kiállt Románia határainak integritása mellett. A kisebbségekkel szemben nagylelkű magatartást ajánlott. Erdély román föld, autonómia-javaslatot nem fogad el. A magyarországi, bulgáriai román kisebbséget elnemzetlenítették. /Romania Libera (Bukarest), aug. 26., MTI/1992. augusztus 27.
Szőke János atya, a nyugati magyarság püspöki helynöke mondta a magyar nyelvű szentmisét aug. 15-én, Cacica csángó kegyhelyen. Nem kell félni felemelni szavunkat, amikor mások akarják ránk kényszeríteni az ő igazukat, hangsúlyozta. Szentbeszédében azt mondta, hogy nekünk nem kell hazatérni, mi itthon vagyunk. Ugyanerről beszélt Csíksomlyón is. "Ebben benne van az a történelmi fájdalom, amikor a magyarokat hazátlannak bélyegzik, mely kijelentések miatt tiltakoznunk kell." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ 1992. augusztus 27.
Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke felkérte Adrian Paunescut, Ceausescu régi propagandistáját, hogy legyen a párt szenátorjelöltje. Paunescu elfogadta a felkérést, azzal a feltétellel, hogy ő legyen az első szenátor-jelölt a volt kommunisták pártjának Dolj megyei listáján. /Romania Libera (Bukarest), aug. 27., MTI/1992. augusztus 28.
Iliescu elnök a UPI-nak nyilatkozott, kijelentette, hogy katonai puccs lehetséges. Magyarországot vádolta az etnikumok közötti viszály szításáért. /Cotidianul (Bukarest), aug. 28., MTI/1992. augusztus 28.
A Polgári Szövetség Pártja /PAC/ és a Demokratikus Konvenció /DK/ felkéri a Romania Mare Párt vezetőit, foglaljanak állást vezetőjüknek, C. V. Tudornak a tévében, aug. 20-án elhangzott kijelentésével kapcsolatban, melyet a Romania Mare lap is közölt: két óra alatt be kell tiltani az összes románellenes csoportosulásokat: az RMDSZ-t, a Soros /Sörösnek írják/ Alapítványt és cinkosait, a PAC-t, a DK-t, a Társadalmi Dialógus Csoportot és a Romania Libera lapot. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/1992. augusztus 28.
Petrosaniban a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ vezetője a helyi rendőrségi vezetőtől, David őrnagytól a lakossági nyilvántartásokat kérte, hogy beírhassa a PUNR-szimpatizánsok adatait. David őrnagy ezt a kérést visszautasította. Mivel nem minden rendőrfőnökről feltételezhető, hogy hasonlóan jár el, nem ártana Funar jelölőlistáit átnézni. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/1992. augusztus 29.
A volt román király, Mihály, nyilvánosságra hozta nyilatkozatát a nemzeti kérdésről. Románia csakis egységes, oszthatatlan terület lehet. A román büszkeséget legragyogóbban a kisebbségek iránti nagylelkűséggel lehet bizonyítani. A kisebbségek minden szükségletét "illik meghallgatni", minden román állampolgárnak egyenlő jogokat és kötelezettségeket kell élveznie. - "Erdély román föld." Semmiféle "autonomizálási" kísérlet nem javasolható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./1992. augusztus 31.
A szept. 27-i választásra 39 párt, politikai alakulat és koalíció nyújtotta be jelöltjeinek listáját. Ezek közül 9 állít az ország mind a 42 körzetében jelölteket: Demokratikus Konvenció, Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja, Nemzeti Megmentési Front, Romániai Környezetvédő Mozgalom, Nemzeti Liberális Párt, Köztársasági Párt, Nagy-Románia Párt /Romania Mare Párt/, Szocialista Munkapárt, Románok Nemzeti Egységpártja. /Adevarul (Bukarest), aug. 31., MTI/1992. augusztus folyamán
A romániai magyar színházak módszeres sorvasztását összegezte Kovács Levente történelmi visszapillantásában. A romániai magyar színházi élet jelenlegi struktúrája 1954-re alakult ki: hat társulat /Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti/ és egy színészképző főiskola Marosvásárhelyen. Kolozsvárról Bukarestbe telepítették a magyar nyelvű rendezőképzést, ez az 50-es évek második felére teljesen elsorvadt. A hatvanas években kezdődött a lassú visszaszorítás. 1965-től kezdődően csökkent a színművészetire felvehető magyar hallgatók száma, 1971-től a hetes létszámkeret /4 fiú, 3 lány) lépett életbe. 1976-ban váratlanul, szakmai előkészítés nélkül a magyar színművészeti főiskolán román tagozatot létesítettek. A cél az utolsó magyar felsőoktatási intézmény megtörése volt. 1982-től négy, 1984-től három magyar hallgatóval indultak évfolyamok, ezáltal veszélybe került a színészutánpótlás. Az egyre nehezebb helyzet miatt sok színész kivándorolt, Magyarországra települt. 1963-1992 között végzett összesen 199 hallgató, közülük gyakorló színészként romániai magyar színpadon működnek 88-an, kivándorolt 84 színész, ebből Magyarországra 63, pályamódosulás, elhalálozás, lemorzsolódás miatt a színészmesterséget nem gyakorolja 27 fő. A rendező-utánpótlás helyzete még siralmasabb. A színházak anyagi helyzete nagyon nehéz, segítségre szorulnak. A szerző bemutatta az egyes színházakat is. Kolozsváron az Állami Magyar Színháznak 1981/82-ben 43, 1989/90-ben 23, jelenleg 22 tagja van. Kivándorolt: 21 színész. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 33, 1989/90-ben 26, jelenleg 21 tagja van. Kivándorolt: 19 színész. Nagyváradon az Állami Színház Szigligeti Társulatának 1981/82-ben 25, 1989/90-ben 24, jelenleg 23 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Szatmárnémetiben az Északi Színház magyar társulatának 1981/82-ben 34, 1989/90-ben 26, jelenleg 15 tagja van. Kivándorolt: 16 színész. Sepsiszentgyörgyön az Állami Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 31, 1989/90-ben 26, jelenleg 16 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Temesváron a Csiki Gergely Színháznak 1981/82-ben 24, 1989/90-ben 21, jelenleg 9 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Megállapítható, hogy az erdélyi magyar színházak 1981/82-es 190 fős színészlétszáma 1992-re 106-ra csökkent. Nagy a rendezőhiány, emellett egyáltalán nincs dramaturgképzés. Nincs biztosítva a díszlettervezői utánpótlás sem. /Kovács Levente: Látlelet a sorvasztásról. = Tiszatáj (Szeged), aug./1992. szeptember 1.
A szept. elsejei választási műsorban D. I. Mirescu /Romania Mare Párt/ volt ügyész a kommunizmus visszaállításával fenyegetett, továbbá az 1989. decemberi események kirobbantásáért felelős egyének törvényszék elé állításával. /Romania Mare (Bukarest), szept. 3., MTI/1992. szeptember 1.
Ioan Buduca beszámolt Csurka István tanulmányának hatásáról, a kibontakozott vitáról. Információit Bodor Páltól kapta. Buduca arra utalt, hogy Csurka esetleg besúgó volt, és valami nemzetekfölötti, kelet-európai Securitate ügynöke. Buduca szerint Csurka ugyanazt mondja, mint Adrian Paunescu és C. V. Tudor. /MTI, Cuvintul (Bukarest), szept. 1-7./1992. szeptember 2.
Boross Péter belügyminiszter szept. 1-jén kétnapos látogatásra Romániába utazott, az első napon és Victor Babiuc román belügyminiszterrel együtt Bukarestben aláírta a személyek átvételéről szóló kormányegyezményt - közkeletű nevén toloncegyezményt. A két miniszter egyúttal megállapodást írt alá minisztériumaik közötti együttműködésről, valamint két új határátkelőhely /Méhkerék- Nagyszalonta, Battonya-Tornya/ 1993 végéig történő megnyitásáról. /MTI, Magyar Nemzet, szept. 1./ Másnap Boross Péter Marosvásárhelyre látogatott, találkozott Nagy Győző polgármesterrel, majd a városi tanács tagjaival. A miniszter felajánlotta az általa vezetett tárca és a magyarországi helyi önkormányzati, közigazgatási segítségét. Találkozott az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel is. /Népszabadság, szept. 3./1992. szeptember 2.
Tőkés László püspök szept. 2-án Temesváron sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez intézett felhívást tett közzé, ebben megfogalmazta az éhségsztrájk okait /a hatalom gerjeszti az idegengyűlöletet, a magyarellenességet, miközben a tömeggyilkos Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják/ és a követeléseket /többek között: vizsgálják ki a marosvásárhelyi és bukaresti erőszakos bűncselekményeket, bocsássák szabadon a magyarellenes koncepciós perek marosvásárhelyi, oroszhegyi és zetelaki elítéltjeit, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit/. /Pesti Hírlap, szept. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Sionért s az igazságért /Tőkés László felhívása/: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./1992. szeptember 2.
Friedrich König, az Európa Tanács alelnöke, az Európa Parlament romániai jelentéstevője Kolozsváron tárgyalt, majd Hargita megyébe látogatott, ahol Csíkszeredán a megyei és helyi önkormányzatok képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ részéről Hajdú Gábor szenátor és Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke ismertette az etnikumközi kapcsolatok gondjait, a törvényhatósági szervek nemzetiségi összetételét. Az állandó erődemonstrációk, feszültségkeltő nyilatkozatok, fenyegetések nem a megértést, a nyugodt együttélést szolgálják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./