udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 15481-15510 | 15511-15540 | 15541-15570 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2002. március 14.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségnek a népszámlálásra vonatkozó közleménye elkésett, figyelmeztetett Benedek Gyula ny. statisztikus. Szükség lett volna a felügyelő testületekben való részvétel, a törvény által kínált lehetőségek kihasználása. Azonban a számlálóbiztosok lajstroma a múlt év decemberében elkészült, a szükséges nyomtatványok pedig már januárban megérkeztek. /Benedek Gyula (ny. statisztikus): Későn is jobb, mint soha… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./2002. március 14.
A nagyváradi Partiumi Egyetem is megkapta a Magyar Posta támogatását, azt a nagykapacitású számítógépet, amit múlt évben Orbán Viktor miniszterelnök egyetemavató látogatásakor ígért mindkét romániai magyar magánegyetemnek. Hamarosan egy professzori ösztöndíj és diákösztöndíj feltételeit is megteremti a Magyar Posta. Tőkés László püspök utalt a két magánegyetem egyesítésére és kiemelte a hit és a közös akarat erejét. A Magyar Posta felajánlotta az egyetem munkatársainak informatikai továbbképzését is. A Magyar Posta vezérigazgatója és a PKE rektora aláírta a két intézmény idei együttműködési tervét. /(balla): A Magyar Posta adománya Váradra is megérkezett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./2002. március 14.
Márc. 14-én veszi át Csíky Boldizsár marovásárhelyi zeneszerző Budapesten az Erkel-díjat. Ez a magyar kormány által létrehozott kitüntetés, zeneszerzőket tünetnek ki Erkel-díjjal. /(Máthé Éva): Csíky Boldizsár Erkel-díjat kap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./2002. március 15.
Adrian Nastase miniszterelnök a prefektusokkal tartott márc. 14-i távértekezleten közölte, hogy a kormány üzenetet küldött a március 15-én ünneplő magyar nemzetiségű román állampolgároknak, amely szerint a bukaresti kormány "határozottan" kiáll azon felelősségvállalása mellett, hogy betartsa a kormányzási program etnikumközi kapcsolatokról szóló előírásait. A kormányfő elmondta, a kormány üzenetét elküldték a prefektúrákra, és kérte a prefektusokat, intézkedjenek annak érdekében, hogy az üzenet eljusson a magyar többségű települések önkormányzataihoz. /Üzenetek március idusán. Román kormányfői gondolatok a magyar nemzeti ünnepen. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2002. március 15.
A román kormány nem fogadhatja el azt a politikai agresszivitást, amelyet a Moldovai Köztársaság jelenlegi vezetése Románia és a román szellemiség ellen próbál irányítani saját korlátainak és sikertelenségeinek motiválására, jelentette ki Adrian Nastase miniszterelnök márc. 14-én. A kormányfő szerint a Románia iránti barátságtalan magatartás bizonyítéka az a tény, hogy a kisinyovi vezetés nemkívánatos személynek nyilvánította a román katonai attasét, akit azzal vádol, hogy köze van a moldovai románok tiltakozó megmozdulásaihoz. " /Elmérgesedett a román–moldovai viszony. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./ Azt követően, hogy a moldovai hatóságok kiutasították az országból Románia kisinyovi nagykövetségének katonai attaséját, a román vezetés hasonló intézkedéssel válaszolt egy moldovai diplomatával szemben. A kilencvenes évek eleje óta első alkalommal fordul elő, hogy egy román diplomatát kiutasítanak állomáshelyéről. Vlagyimir Voronin moldovai államfő személy szerint Ion Iliescu román elnököt tette felelőssé a két ország közötti viszony megromlásáért. /Elmérgesedett a román–moldovai viszony. Szemet szemért: Bukarest kiutasított egy moldovai diplomatát. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./2002. március 15.
Március 15-e nemcsak a magyar nép, hanem minden nemzet számára jelentős esemény, hiszen fontos üzenete: a szabadság, egyenlőség, testvériség egyaránt szól mindenkihez - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök az RMDSZ szokásos heti sajtóértekezletén. Markó Béla hozzátette: méltányolja, hogy a kormány a múlt héten elfogadta a nemzeti himnuszok és zászlók használatáról szóló kormányrendelet módosítását, ami így jogossá teszi a nemzeti kisebbségek számára saját nemzeti szimbólumaik használatát. - Romániának nagy lemaradása van a mezőgazdasági területek és erdők tulajdonjogát illetően - szögezte le dr. Kelemen Attila, az RMDSZ képviselőházi frakciójának elnöke a képviselőházban elfogadott sürgősségi rendelet kapcsán. Az RMDSZ következetesen kitartott javaslata mellett, hogy a gazdasági és erdei tulajdonok törvény által legyenek védve. A rendelet szövege egyébként az RMDSZ és a kormánypárt közötti protokollumban is szerepel. Tamás Sándor RMDSZ-képviselő az erdők visszaszolgáltatása kapcsán elmondta: Románia 6, 3 millió hektárja erdő, amiből eddig csupán 5%-ot kaptak vissza az igénylők a 18-as törvény alapján, így nagyon jól jött a 102-es rendelet. Seres Dénes szenátor, a Helyi Közigazgatási bizottság elnöke a 15/2002-es kormányhatározat a közalkalmazottakra és a helyi választott vezetőkre vonatkozó tilalmakról szólt röviden. E szabályozó rendelkezés a korrupció ellen irányul. Kérdésre válaszolva Markó Béla elmondta: a protokollumok szövege a legtöbb megyében már elkészült. /(Koszta Erika): RMDSZ sajtótájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2002. március 15.
A csángó kérdés minden népszámlálástól függetlenül is kérdés. Maguk a csángók erősítenek egyik vagy másik irányba, szövetségük csángómagyarnak mondja magát, a Dumitru Martinasról elnevezett egylet a román csángókat hívta be. A iasi-i római katolikus püspök körlevele óvintézkedés, miszerint a csángók románok, s a moldvai katolikusok feltüntetése külön népcsoportként példa nélküli eset, mert a csángók soha nem szerepeltek önálló népcsoportként, hivatalos összeírásban, legalábbis. A népszámlálási dokumentumokban a csángó népcsoport szerepel ugyan, de a csángó nyelv nem. Nyelv nélkül nép nincs, ezért se vallja magát senki csángónak – sommázza a püspöki körlevél. A moldvai csángókról megszövegezett Európa Tanácsi ajánlás, a Helsinki Bizottság és a Pro Európa Liga által megfogalmazott jelentés is a csángók önálló népcsoportként való elismertetése mellett teszi le a garast. /Oláh István: A csángók népszámlálás előtt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./2002. március 16.
Sepsiszentgyörgyön volt idén az erdélyi magyarság központi márc. 15-ei ünnepe. Nemzeti lobogók alatt a gelencei hagyományőrzők, a 15. székely határőr gyalogezred a híres ,,szakállas" ágyú hű mását kísérte a Tamási Áron Színház előtt felállított emelvény szomszédságába. Őket követte a környező falvakból érkezett feldíszített szekerek menete. A népviseletbe öltözött asszonyokat, férfiakat, bandériumot szállító szekerek elvonulása után a rétyi Kováts András Fúvószenekar kíséretében az egyesített férfikórus a többezres ünneplő tömeggel együtt énekelte a Szózatot. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke köszöntötte az ünneplő közönséget és a meghívottakat, Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendezőt, a Magyar Kulturális Alapprogram elnökét, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Tibort, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnökét, Íjgyártó Istvánt, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetét, Sallai Imrét, a nagykövetség katonai attaséját. Élnünk kell már kivívott jogainkkal, hangsúlyozta Tóth Birtan Csaba. Olosz Gergely helyettes kormánybiztos Adrian Nastase kormányfőnek ,,a magyar nemzetiségű román állampolgárokhoz" intézett üzenetét tolmácsolta, Szabó Tibor, a HTMH elnöke pedig Orbán Viktornak a határon túli magyarokhoz szóló üzenetét olvasta fel. Markó Béla ünnepi beszédét a tömeg tapsa többször félbeszakította. Jankovics Marcell kiselőadása a magyarságtudat elmélyítéséhez nyújtott támpontot. A Nemzeti dalt ezúttal a Bumeráng együttes adta elő, az egyházi áldást Zelenák József evangélikus lelkész tolmácsolta. A tízezernyi torokból felcsendülő székely himnusz és nemzeti imánk eléneklése után a tömeg csendesen feloszlott, sokan az Erzsébet-parkbeli '48-as emlékmű felé vették útjukat, a koszorúk borította oroszlános emlékmű előtt még egy utolsó főhajtással tisztelegve szabadságharcos őseink: a mi hőseink emléke előtt. /(vop): Sepsiszentgyörgy. A magyar méltóság ünnepe. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ 2002. március 16.
Március 15. jegyében rendezte meg Győrben a Nyugat-Magyarország Egyetem Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskolai Kara, a Határon Túli Magyarok Hivatalának közreműködésével a kedvezménytörvényt – mint nemzeti kultúránk megerősítésének eszközét – köszöntő Kárpát- medence szinten meghirdetett pályázat díjkiosztó ünnepségét. Jelen volt a magyar Külügyminisztérium, a HTMH, az Oktatási Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője, valamint Győr város polgármestere, alpolgármestere és más közéleti személyiségek. A pályázat kiírói magyarországi és határon túli iskolák, főiskolák, egyetemek diákjait szólították meg: tegyenek javaslatot múltunk olyan kiemelkedő magyar személyiségeinek számbavételére és megmutatására, akik a mai Magyarország határain túl születtek és alkotásaikkal, tevékenységükkel hozzájárultak nemcsak a magyar, hanem az európai és az egész világ kulturális eseményeihez, civilizációs vívmányaihoz. Külön díjazták azokat a javaslatokat, melyek olyan személyiségek teljesítményére mutattak rá, akik munkásságukkal hidat teremtettek a magyar és a környező országok népei, kultúrái között. Közel kétszáz pályázat érkezett be, ebből 88 Felvidékről, 12 Kárpátaljáról, 8 Erdélyből, a többi az anyaországból. A zömmel határon túli díjazottak közül Erdélyből Tóth Szabolcs Barnabás (Babes-Bolyai Tudományegyetem, Európai Tanulmányok) kapta – Csutak Vilmos tanárt, múzeumigazgatót bemutató munkájáért – a négy első díj közül az egyiket. A beérkezett pályázatok alapján a tavasz végéig száz jeles személyiség – tudósok, költők, írók, nagy magyarok – kiemelkedő teljesítményét, munkásságát méltató kötetek jelentetnek meg, kiegészítve a pályamunkák angol és német nyelvű összefoglalójával. A kiadványt elsősorban az iskolák könyvtáraihoz juttatják el. /(Guther M. Ilona): /Nagyjainkról, egykori "státusmagyarokról". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ 2002. március 16.
A jövő héten tartják Brassóban a magyar, német és a műszaki tantárgyak olimpiáinak országos szakaszát. A Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszára első ízben kerül sor Brassóban. Az ország magyarlakta vidékeiről érkezik 170 diák (hetedikestől tizenharmadik osztályosg), 20 kísérő tanár és a javítóbizottság 20 tagja. A rendezvényt az Oktatásügyi Minisztérium szervezi és támogatja. Márc. 17-én, vasárnap érkeznek a vendégek Brassóba, másnap lesz az ünnepélyes megnyitó. /Országos magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ 2002. március 16.
Márc. 14-én Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban emléktáblát avattak a Kolozsvári Unitárius Kollégium azon 47 diákja emlékére, akik részt vettek az 1848-49-es magyar szabadságharcban, sokan életüket áldozva érte. Az avatóbeszédet dr. Szabó Árpád unitárius püspök mondta. /(Csomafáy Ferenc): Emléktábla szabadságharcos diákok tiszteletére. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ 2002. március 16.
A Bihar megyei Margittán 2001. májusában alakult újra a Midesz szervezet, 120 taggal, 78 fiatal pedig azóta is állandóan tevékeny részt vállal az ifjúsági szervezet munkájából. Ma már nincs is olyan városi rendezvény, amelynek szervezésében ne segítenének. Székhelyre lenne szükségük. Jelenleg erejüket meghaladó feladat volna az irodának felajánlott pincehelyiség tatarozása. Főként a margittai vállalkozók támogatására gondolnak. /Székházra volna szükségük, hogy önállóbbak lehessenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2002. március 16.
Izraelben megírt, itthon Laskay Adrienne gondozásában megjelent első kötete után most a hazatekintő Szinberger Sándor újabb három könyvvel gazdagította a hazai operairodalmat, a magyart és a románt egyaránt. A három kötet cím szerint: A visszatekintő számadása, Vesszőparipáim, A közönség rászedésének rövid antológiája. Szinberger Sándor visszaemlékezett a kolozsvári színjátszás utolsó hatvan esztendejére, "mint szem- és fültanú, no meg egy kissé mint cselekvő részese az eseményeknek". A nyolcvanadik évét betöltött Szinberger Sándor zeneszerzést tanult a kolozsvári Zeneakadémián és művészettörténetet a Bolyai Tudományegyetemen. 1951-ben lett főrendező a Magyar Operában, 1956-tól pedig ugyanott igazgató és főrendező. 1974-i volt a Magyar Opera igazgatója, utána a kolozsvári román operánál dolgozott még négy évet. Sikerei voltak külföldi rendezésein is, hiszen dolgozott Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Olaszországban, sőt, Egyiptomban is rendezte az Aidát! 1978-ban kivándorolt Izraelbe, ahol újságíróként dolgozott, később pedig egyetemi tanárként és operaszerzőként. Azonban Izraelben is megmaradt jó magyarnak. Bizonyíték rá ez a négy, magyarul megírt és megjelentetett könyv. /Kovács Ferenc: A visszatekintő számadása. Szinberger Sándor gondolatai az operáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./2002. március 16.
Március 12-én hazaengedték a budapesti Országos Traumatológiai Intézetből Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspököt, akin február végén sikeres csípőprotézis műtétet hajtottak végre a magyarországi klinikán. A nagyváradi egyházfő itthon lábadozik, a körülményekhez képest jól érzi magát, teljes felépülése még időbe kerül. /(Balla Tünde): Hazatért Tempfli püspök. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 16./ 2002. március 17.
A Nemzeti dal lelkesítő sorai - Mátray László színművész előadásában - vezették be márc. 15-én Temesváron, a Millenniumi templomban tartott ökumenikus ünnepséget. Orbán Viktor magyar miniszterelnök üzenetét Horváth Gabriella, a bukaresti magyar nagykövetség munkatársa olvasta fel, majd Halász Ferenc történész, Temes megyei RMDSZ-elnök mondott megemlékező beszédet a 154 évvel ezelőtti eseményekről. /Pataki Zoltán: Ökumenikus ünnepség a Millenniumi templomban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2002. március 17.
Márc. 18-án kezdődik Brassóban a Mikes Kelemen magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny országos szakaszának döntője - tájékoztatott Both Mária magyar szakos tanfelügyelő. Este szórakoztató estet szervez a brassói Áprily Lajos Gimnázium Nebulónia diákszervezete. A következő napokban lesz irodalmi kirándulás, táncház, helytörténeti vetélkedő. /(Tóásó Áron Zoltán): Országos magyar nyelv és irodalom tantárgyverseny Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2002. március 17.
Ifjúsági jövőképek 2002 címmel szervezett találkozót Temesváron a Magyar Ifjúsági Tanács. Az előadók között volt Bodó Barna, Temes megyei önkormányzati képviselő, Jakab István MIT elnök, Bakk Jutas, TMD-elnök és Ilonczay Zsolt TEMISZ elnök. Bodó Barna egyetemi tanár, a helyi Szórvány Alapítvány elnöke hangsúlyozta: az RMDSZ-nek nem szabad utánpótlás-neveléssel foglalkoznia, a magyar ifjúságnak önállóan kell megfogalmaznia igényeit és döntenie az őt érintő kérdésekről. Szó esett a MIÉRT létrehozásáról is. Jakab István, a MIT elnöke elmondta, hogy az előkészítő találkozón a MIT tagszervezetek nem kaptak szavazati jogot, Szovátára pedig meg sem hívták őket. A MIT elnök így fogalmazott: az RMDSZ vezetőknek felmutatható és hűséges ifjúsági szervezetekre van szüksége, erre a hozzáállásra a Magyar Ifjúsági Tanács nem volt vevő. /Ifjúsági jövőképek 2002. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./2002. március 19.
A román–orosz alapszerződés szövege gyakorlatilag elkészült, jelenleg egy járulékos dokumentumon dolgoznak a két ország szakértői, jelentette ki Alekszandr Tolkacs, az Orosz Föderáció új bukaresti nagykövete márc. 18-án. /Kész az orosz–román alapszerződés. Az orosz fél reméli, az aláírás ezúttal nem marad el. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./2002. március 19.
Temesváron az RMDSZ és az SZDP helyi vezetői a sajtó jelenlétében márc. 18-án aláírták a helyi együttműködési egyezményt. Az RMDSZ-t Halász Ferenc Temes-megyei elnök, Toró T. Tibor parlamenti képviselő, Marossy Zoltán megyei és Fórika Éva városi tanácsosok képviselték. A kormánypárt helyi szervezete megígérte, hogy törvényes eszközökkel támogatja a magyar közösséget elkobzott javai visszaszerzésében. Konkrétan a református egyház 107 hektáros földbirtok- visszaigénylését nevezte meg az SZDP-s politikus, de "ingatlanokról" is szó esett. (Mint tudjuk, a Temes megyei RMDSZ első számú követelése a temesvári Magyar Ház visszaszolgáltatása). /(Pataki Zoltán): Helyi SZDP-RMDSZ egyezményt írtak alá Temesvárott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ 2002. március 19.
Nagybányán a március 15-i ünnepség-sorozat részeként felavatták a Teleki Sándor gróf nevével fémjelzett helyi Magyar Házat, amely a harmadik Máramaros megyében (a máramarosszigeti Hollósy Simon-Ház és a felsővisói Magyar Ház mellett), s amely nem jöhetett volna létre a nagybányai magyarok összefogása és az Illyés Közalapítvány, közvetve pedig a magyar állam anyagi támogatása nélkül. "Itt, e mai ünnepen is már sokan hiányoznak, akik még tavaly itt voltak, ma már másutt ünnepelnek" – hangzott el több hozzászóló beszédében. A Nagybányai Ifjúsági Szövetség /NISZ/ tagjai jelen voltak az ünnepen. - A medgyesi MADISZ a református templomban koszorúzott és adott elő szavalóműsort. A besztercei MADISZ a művelődési ház nagytermében diákműsorral ünnepelte márc. 15-ét. /(Farkas E. Zoltán): Itthon ünnepeljék március 15-ét! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ Márc. 15-én elhangzott a nagybányai Misztótfalusi Kis Miklós Közművelődési Egyesület elnöke, Dávid Lajos rövid köszöntője.Az Illyés Közalapítvány elnöke, dr. Halzl József bejelentette: a Közalapítvány Kuratóriuma legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy újabb 20 millió forinttal támogatja a Teleki Magyar Házra vonatkozó tervek megvalósítását. A Magyar Ház átadásakor Dávid Lajos felolvasta a ház alapító okiratát. Jelképes ajándékokkal köszönték meg mindazok segítségét, akik hozzájárultak az épület megvásárlásához, a Magyar Ház részleges felújításához. Az avatóünnepséget kulturális program zárta. /Vásárhelyi D. Miklós: Felavatták a Teleki Magyar Házat. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), márc. 22./ 2002. március 19.
Készül az erdélyi magyar érdekeltségű falusi ingatlanok listája, tájékoztatott Csomós Attila, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) Maros megyei szervezetének elnöke. Az Új Kézfogás Közalapítvány és az RMGE országos vezetősége indította ezt a felmérést annak érdekében, hogy megvizsgálják: jelenleg azoknak a községeknek, falvaknak a területén, ahol tömbmagyarság él, de nemcsak ott, hanem szórványban is - milyen a földterületek kihasználása. Tudni kellene - az adatok ismeretében -, hogy mi a teendő: iskolát kell indítani vagy gazdálkodni kell tanítani az embereket? Budapesten, május végén kárpát-medencei ingatlanbörze is lesz. Ennek az a célja, hogy újra benépesüljenek a most kihasználatlan régi gazdasági épületek. Jó lenne falura befektetőket csalogatni. Máthé László, az RMGE Maros megyei szervezetének alelnöke közölte: a parlagon heverő földek felmérését már korábban megkezdték. - A birtoklevelek kiadása azért késlekedik, mert a magyaroknak nem akarják visszaadni a földeket. Maros megyében is a magyar lakta vidéken van nagy lemaradás. Az 1991/ 1-es törvény szerint azokat is földhöz juttatták, akiknek nem járt semmi, mert a kollektivizálás előtt nem volt földjük. E bevándorlók, leginkább a romák, akik a legjobb földekből kaptak. Ezekkel kapcsolatban rengeteg vita van. /Máthé Éva: RMGE- felmérés. A budapesti ingatlanbörzére készülnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ 2002. március 19.
A legújabb bukaresti magántévé telefonos kérdéseire adott válaszból áradt a magyar nemzeti közösség felé megnyilvánuló gyűlölet. Átlagban tíz magyarokat ostorozó véleményre jutott egyetlen megértő, európai szintet képviselő válasz. A telefonhívások egyaránt szidták a pofátlan magyarokat, akik ahelyett, hogy meghúznák magukat a béketűrő, jóindulatú, barátságos stb. románok között, most is szemtelenül olyan jogokat követelnek, amelyek ismeretlenek a földkerekségen. Hallatlan, mit nem kívánnak, hiszen vannak iskoláik, egyetemeik, ez is példátlan Európában! Bezzeg a szerencsétlen magyarországi románok félelmetes elnyomás alatt élnek, se egyetem, se himnusz, és még a pap is magyarul prédikál. A kutya székelyek nem is akarnak megtanulni románul, annak ellenére hogy ők magyarul beszélő románok. Egy öreg harciasan ajánlkozott, hogy akár bocskorban is hajlandó Budapestre menni fegyverrel a kezében. /Jósa Piroska: Nemzetállam és himnusz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./2002. március 19.
1998-ban történt, hogy az Adevarul című bukaresti, valamint a Cuvintul Liber és a 24 Ore Muresene című helyi lapokban megjelent cikkek szerzői azt kifogásolták, hogy a marosvásárhelyi bíróságon a román nyelvet kellőképpen nem ismerő fél meghallgatása magyar nyelven történt. A szaktárca azonnali vizsgálatot indított, és megállapította, hogy az érintett bíró, Adorjáni Erzsébet eljárása mindenben megfelelt a törvényes rendelkezéseknek. Ennek ellenére ezt követően sem Adorjáni, sem más többé nem követte a három évtizedes gyakorlatot, azóta kizárólag a hivatalos román nyelvet használják. - A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek anyanyelvhasználati joga az alapvető emberi jogok közé tartozik – mondta Tőkés József, aki 1968-tól nyugdíjaztatásáig, 1975-ig volt a Maros Megyei Törvényszék elnöke. –Tőkés szerint a hetvenes évek végéig nem is volt gond, hisz a bírói testület tagjai fele-fele arányban voltak románok és magyarok. Mára ez az arány megváltozott, a vásárhelyi bíróság 24 tagú, valamint a megyei törvényszék 21 tagú bírói testületének csupán 2, illetve 3 magyar nemzetiségű tagja van, ami nem tükrözi a város s a megye etnikai összetételét. - A mintegy három évtizeden át folytatott, magyar nyelvet is használó gyakorlat során – ugyancsak Tőkés szerint – egyetlen alkalommal sem merültek fel kifogások sem az igazságügyi tárca, sem más államigazgatási szervek, sem az egyes ügyekben megidézett személyek részéről. Egészen a már említett 1998-as esetig. Azonban semmiféle indoka nincs a ‘98-ig követett joggyakorlat megváltoztatásának. Markó Béla szövetségi elnök a 2000 augusztusában Marosvásárhelyen tartott IX. Anyanyelvi Konferencián még a következőképpen nyilatkozott: "Amit mi itt Erdélyben teszünk, küzdelem az anyanyelvhez való jogért, amelyet másképpen, mint az édesanyához való jogot, nem tudok elképzelni. Ez tehát nem politika, annál több, fontosabb, lényegesebb. Ez nem a fordításhoz, nem a szinkronizáláshoz való jog." Rá alig öt hónapra viszont – igaz, közben parlamenti választások voltak, s megköttetett az utódkommunistákkal az együttműködési egyezmény is – egy ügyvezető elnökségi ülés után már azt nyilatkozta, hogy "vannak még fontos területek, amelyeken szabályozni kell az anyanyelv használatát, mint például az igazságszolgáltatás, ahol létezik ez a lehetőség azáltal, hogy fordítót biztosítanak". Legutóbb Kerekes Károly képviselő próbálkozott azzal, hogy a kormánypárttal kötött, 2002-re érvényes együttműködési protokollumba illesszék be a bíróságok megszervezésére vonatkozó 92-es számú törvény módosítását, olyan értelemben, hogy az garantálja a kisebbségek anyanyelvének használatát. Azonban ez nem sikerül. /Szentgyörgyi László: Amikor Justitia nem ért magyarul – és nem is akar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 19./2002. március 19.
Laczkó Teréz és Melles Előd Hargita megyei erdészek tavaly télen perbe fogták Gál Éva Emese gyergyószentmiklósi tudósítót és a Romániai Magyar Szót, elsősorban a Garda Dezső parlamenti képviselővel 2000 őszén készített interjúkban foglaltak miatt. Véleményük szerint a lap folyamatosan rágalmazta őket, anyagi és erkölcsi kárt okozva nekik, ezért szász-száz millió lej kártérítést követeltek az alperesektől. A több mint egy évig tartó perben, Bukarestben a bíróság márc. 14-én hirdetett ítéletet, mely szerint Gál Éva Emesét és a Romániai Magyar Szót kiadó Transil Rt.-t vétlennek találták, a kártérítési igényt elutasították, a felpereseket pedig két- kétmillió lejes perköltségre kötelezték. /Pert nyert az RMSZ. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ 2002. március 19.
Kovács Lajos, a Romániai Református Pedagógiai Intézet igazgatója ismertette: 1992 óta az Erdélyi Református Egyházkerület (ERE) évente megszervezi a vallásismeretfelmérő versenyeket. A tíz évvel ezelőtti szerény keretek közt indult vetélkedő egyre terebélyesebb és az egész egyházkerületre kiterjednek. Ehhez hasonló vetélkedők Maros megyében, a Székelyföldön vannak. Az országos vetélkedő megszervezését akadályozta az utazás és szállás költsége. /Bibliai-ismereti vetélkedő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 19./ 2002. március 20.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) küldöttsége márc. 19-én Bukarestbe érkezett, hogy a Romániával kötött készenléti hitelszerződés kiegészítő jegyzőkönyvének feltételeit megvitassa. Stephane Cosse, az IMF állandó bukaresti irodájának vezetője elmondta. Neven Mates IMF-főtárgyaló néhány nap múlva utazik majd Bukarestbe, miután a szakértők és a kormány álláspontjait egyeztették. Februári tárgyalásaik során a kormány és az IMF képviselői nem jutottak megállapodásra a kiegészítő jegyzőkönyv elfogadásához szükséges szándéklevél tartalmát illetően. A szándéklevélben a kormány az idei költségvetési hiánynak a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 3 százalékáról 3,2 százalékára történő növelését javasolja. A különbséget a kabinet főképp infrastrukturális beruházásokra fordítaná. A költségvetési hiány finanszírozása azonban nem változna, s annak mintegy 55–60 százalékát külföldi hitelekből, a fennmaradó részt pedig a belföldi pénzpiacról biztosítanák. /Fűt-fát ígérünk a Nemzetközi Valutaalapnak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./2002. március 20.
Márc. 19-én rendes heti tanácskozását tartotta az SZDP és az RMDSZ által aláírt megállapodás teljesítését értékelő bizottság. Borbély László, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokkal foglalkozó ügyvezető alelnöke jelezte, a találkozó ezúttal is hasznos volt. Öt megyei egyezményt ellenjegyzett a figyelő bizottság: Brassó, Beszterce-Naszód, Máramaros, Szeben és Temes megyékben a felek már megállapodtak a helybeli magyarság igényei teljesítéséről. Más megyékben a tárgyalások, az egyeztetések még zajlanak. Az egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvénytervezet előkészítése közös bizottság feladata lesz, a bizottság e héten megkezdi tevékenységét. Az RMDSZ ígéretet kapott a marosvásárhelyi Bolyai Farkas, illetve a brassói Áprily Lajos líceumok helyzetének rendezéséről. /(Gyarmath János): Vegyes bizottság az egyházi ingatlanok kérdésében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./2002. március 20.
A Nastase-kormány egy héttel azelőtt jelentette be a háborús bűnösök kultuszát betiltó kormányrendelet elfogadását, hogy a NATO-csatlakozásra váró országok képviselői Bukarestben országuknak a holokauszthoz való viszonyulását is megvitatják. Az Amerikai Zsidó Tanács által szervezett nemzetközi megbeszélést a vilniusi csoport néven nyilvántartott országok március 25–26-i bukaresti tanácskozásával egy időben tartják az illető államok zsidó szervezeteinek részvételével. A rendezvényre meghívták a vilniusi csoport országainak nemzetiségi kérdésekben illetékes kormányhivatalnokait, akik arról számolnak majd be, hogy az illető államban hogyan kezelik a zsidó közösségi ingatlan-visszaszolgáltatás kérdését, a holokauszttörténet oktatásának és a népirtással kapcsolatos felelősségvállalásnak a problémáját.A résztvevőknek arról is számot kell adniuk, hogy országukban hogyan lépnek fel az antiszemitizmus, a rasszizmus és az idegengyűlölet ellen. A sürgősségi kormányrendelet meghozatalát márc. 18-án bejelentő Adrian Nastase kormányfő az Amerikai Egyesült Államokban 2001 őszén tett látogatása során a NATO-csatlakozáshoz kért zsidó lobbinak ígéretet tett: Románia orvosolni fogja a restitúció és az antiszemitizmus problémáit, és betiltja a háborús bűnösök, köztük Ion Antonescu marsall kultuszát.Bejelentését akkor a román kormánypárti és nacionalista ellenzéki politikusok körében egyaránt elutasítóan fogadták. Adrian Paunescu a szenátus plénuma előtt vonta kérdőre a kormányt, miért nyilvánítja háborús bűnösnek az egykori marsallt. Paunescu az Antonescu-per újratárgyalását kezdeményezte, míg az ugyancsak kormánypárti Gheorghe Pruteanu szenátor népszavazást javasolt Antonescu megítélése ügyében. A Demokrata Párt parlamenti frakciója azt kifogásolta, hogy Nastase kormányfő attól függően kezeli a kérdést, hogy éppen a világ mely földrajzi pontján tartózkodik. A Nemzeti Liberális Párt értelmetlennek tartotta a kilátásba helyezett törvény csak általánosságban és nem nevesítve tiltja be a háborús bűnösök kultuszát. Adrian Nastase ígérete nem volt az első a hasonló ígéretek sorában. 1994 januárjában Abraham Foxmannak, egy amerikai zsidó elöljárónak Ion Iliescu államfő levélben fejtette ki: "Románia elnökeként – amint eddig is tettem – továbbra is határozottan fel fogok lépni bárminemű Antonescu rehabilitálását célzó kísérlet ellen, valamint azok ellen, akik megpróbálják elfelejteni háborús bűnök miatti felelősségét." Az államfő azonban nem lépett fel a marsall kultuszának elterjedése ellen. E kultusz eredményeként ma legalább hét Antonescu-szobor áll Romániában – köztük a Maros megyei Nagysármáson három évvel ezelőtt leleplezett szobor –, és szinte valamennyi nagyvárosban neveztek el utcát a marsallról. Az első Ion Antonescu szobrot 1993. október 22.-én – két nappal azután, hogy az Amerikai Kongresszus megszavazta Románia számára a Legnagyobb Kereskedelmi Kedvezményt – a sloboziai rendőrség udvarán avatták. Az ünnepségen részt vett Mihai Ungureanu, a Művelődésügyi Minisztérium államtitkára, Corneliu Vadim Tudor és Romulus Vulpescu szenátor, Iuliu Furo, Dan Ioan Mirescu és Leonida Lari képviselők, valamint a rendőrség képviselői. A szobor leplezését Josif Constantin Dragan, a Ion Antonescu Marsall Liga tiszteletbeli elnöke végezte.1994 márciusában néhány nappal beiktatása után Gavril Iosif Chiuzbaian igazságügy-miniszter első sajtótájékoztatóján kijelentette: "Ion Antonescu marsall – tevékenységének minden árnyoldala ellenére is – századunk hőse. Tudatosan öltötte magára a Krisztus-inget vállalván az ország vezető szerepét, amikor Romániának egy autoriter vezetőre volt szüksége.“ 1994. november 12.-én Piatra Neamton lepleztek le katonai tiszteletadással újabb Antonescu- szobrot. A leleplezési ceremónián koszorúval voltak jelen a Neamt megyei prefektúra képviselői. 2000 szeptemberében az ortodox egyház emelt Bukarestben szobrot Antonescu marsallnak. Emil Constantinescu államfő rövid úton felmentette tisztségéből a szoboravatáson megjelent vezérkari főnököt, Mircea Chelarut. /Gazda Árpád, Salamon Márton László: Törleszt a kormány. Időre született meg az Antonescu-rendelet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./2002. március 20.
Tizenkét év telt el azóta, hogy leitatott és félrevezetett román parasztok dúlták föl Marosvásárhely belvárosát, csatatérré változtatva a központot, miközben hajtóvadászatot indítottak a magyarság vezetői ellen. Azóta kiderült: a vasvillával és dorongokkal fölfegyverzett libánfalviak és hodákiak korántsem önszántukból támadtak a magyarokra. Ők maguk is az akkori bukaresti vezetés mesterkedései áldozatainak tekinthetők. Eszközként használták fel őket ahhoz, hogy az ország egységét fenyegető állítólagos aknamunka és a mesterségesen kirobbantott konfliktusok ürügyén újra létrehozhassák a forradalom idején feloszlatott titkosszolgálatot. Emellett félreérthetetlen üzenetet küldhettek a magyarságnak: a kommunista diktatúra megszűnte nem jelenti egyben a mindenkori román állam asszimilációs, kisebbségellenes politikájának végét. Idén márciusban úgy tűnik, mintha azóta minden megváltozott volna: az erdélyi és a partiumi településeken több ezren vehettek részt a március 15-i ünnepségeken, szabadon használhatták a nemzeti jelképeket, énekelhették a Himnuszt. Mégis, ilyenkor, Marosvásárhely fekete márciusának évfordulóján újra összeszorul az ember torka, hiszen az akkori állami vezetők közül, akiknek kötelességük lett volna a vérengzések megfékezése, sokan ma is vezető beosztásban tevékenykednek, emlékeztetett Balogh Levente. Az akkori események kapcsán csupán magyarokat ítéltek el. Az is sejthető, hogy a magyaroknak tett mai engedmények csupán az európai és a washingtoni megfigyelők számára küldött jelzések. Ha nem áll már érdekében, a román vezetés valószínűleg felhagy az engedmények biztosításával, hogy ismét kijátszhassa a nacionalista kártyát. /Balogh Levente: Tizenkét év. = Krónika (Kolozsvár), márc. 20./2002. március 20.
Kovács Albert terjedelmes nyílt levelet írt Tőkés László püspökhöz, melyben elítélte azt, hogy a Királyhágómelléki Egyházkerület szembefordult az RMDSZ-szel. Régi barátságukra hivatkozva Kovács Albert megjegyezte: "nincs ínyemre arra irányuló határtalan törekvésed, hogy csak magadat ünnepeljed, ünnepeltesd." Szemére vetette a püspöknek, hogy Domokos Gézát "fundamentalista önteltséggel" ócsárolja. Kovács Albert szerint az RMDSZ-nek részt kell vennie minden demokratikusan megválasztott kormányban. - Azok, akik nem sorakoznak fel a szövetség törvényesen megválasztott vezetősége mellett, legyen az akár a tiszteletbeli elnök is, morálisan csak egy dolgot tehetnek: lemondanak tisztségükről. /Kovács Albert: Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz. Meddig lehet elmenni a fenyegetőzéssel? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./