udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 15511-15540 | 15541-15570 | 15571-15600 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2002. március 20.
Az RMDSZ és a Magyar Ifjúsági Értekezlet közös programsorozatot tervezett a népszámlás idejére. Céljuk: a fiatalokkal is megismertetni e folyamat fontosságát. A felvilágosító kampány része a márc. 18-án elindult RMDSZ tájékoztató körút. Ennek keretén belül hangsúlyt fektettek azon települések, helységek felkeresésére, ahol a magyarság számaránya 20 százalék körül mozog. /Számít a számunk – tájékoztatási vándorkampány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./2002. március 21.
Johannes Rau német szövetségi elnök márc. 19-én Romániában érkezett. Németország támogatja Romániát az európai és euroatlanti integráció érdekében tett erőfeszítéseiben — jelentette ki Bukarestben Rau. A német szövetségi elnök megbeszéléseket folytatott vendéglátójával, Ion Iliescu államfővel és Adrian Nastase miniszterelnökkel, valamint részt vett a bukaresti német nagykövetség új épületénél rendezett ünnepélyes zászlófelvonáson. Rau márc. 20-án Nagyszebenbe, az erdélyi szászok egykori fővárosába látogatott, ahol a látványosan megfogyatkozott hazai német nemzeti közösség képviselőivel találkozott. /Németország már nem ellenzi NATO-tagságunkat. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 21./2002. március 21.
Lestyán Ferenc A boldog házasság felé /Gloria Nyomda, Kolozsvár/ című könyve a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztérium támogatásával jelent meg. Lestyán Ferenc hosszú lelkipásztor-évtizedei után, Marosvásárhelyen 37 évig volt plébános, amely idő alatt 7000 bérmálkozót és 9400 párt készített elő a házasságra. Szeretet és féltő aggodalom lengi át a könyv minden fejezetét. /Jakab László, Csíkszereda: Lestyán Ferenc A boldog házasság felé. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./ 2002. március 22.
Tiltakozott a Romániai Legionárius Mozgalom a fasiszta, rasszista és idegengyűlölő szervezetek tevékenységét, az ilyen szimbólumok használatát, illetve az emberiség és a béke elleni cselekedetekben érintett személyek kultuszát betiltó sürgősségi kormányrendelet ellen. Serban Suru, a mozgalom vezetője kijelentette: a tervezett jogszabály ellentétes Románia alkotmányával és az emberi jogokat sérti. Suru hangsúlyozta: a nemzetközi zsidó szervezetek a második világháború áldozataiért kártérítést kértek, de nem tudták bebizonyítani azt, hogy Romániában zsidó áldozatok léteztek. Ezzel szemben ismert, hogy a második világháború után közreadták azon dokumentumok egy részét, amelyek bizonyítják: Románia mintegy 270 ezer zsidó kivégzéséért felelős. Ezek közül körülbelül 15–20 ezren 1941-ben, a jászvásári, dorohoi-i, bukaresti és más pogromok során vesztették életüket, a többieket pedig Odesszában, illetve a Transznyisztriában felállított lágerekben irtották ki. A tömeg-gyilkosságok nagy részét a román hadsereg végezte. /Tiltakoznak a legionáriusok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ A kormányon lévő román Szociáldemokrata Párt (PSD) történelmi súlyú lelkiismereti önvizsgálat elé került: az ország NATO-csatlakozása érdekében meg kell szabadulnia a Ceausescu-diktatúra hírhedt politikai rendőrségének azoktól az ügynökeitől, akiket 1989 vége óta mind a mai napig oltalmazott és megvédett - írta márc. 21-i kommentárjában a Cotidianul című napilap. /Románia—NATO. Securitate — le az ügynökökkel? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 22./2002. március 22.
Márc. 18-án elnöki kegyelemet kapott Héjja Dezső, akit Ioan Aurel Agache milicista őrnagy 1989 december 22-én történt meglincselésének vádjával a román bíróságok börtönbüntetésre ítéltek. Az eseményről több román napilap büszkén hirdette címlapján, hogy Iliescu elnöki kegyelemben részesítette egy "forradalmi hős" gyilkosát. A több mint egy évtizede tartó perről nyilatkozott Héjja védőügyvédje, Frunda György szenátor. Az elhíresült Agache-ügyben elítélt öt kézdivásárhelyi személy közül Héjja Dezsőt és Reiner Antalt börtönbe zártak, Reiner ma is börtönbüntetését tölti, a többiek Magyarországon tartózkodnak. A bírósági ítélet igazságtalan. A bíróság öt embert elítélt, kiragadva őket abból a tömegből, amely 1989. dec. 22-én halálra ütlegelte az egykori milicista őrnagyot. Népharagról volt szó és nem etnikai gyilkosságról. Ioan Aurel Agache őrnagy még 1989 dec. 22-én is pisztollyal kezében próbálta védeni a Ceausescu-rendszert, de azelőtt is közismert volt agresszivitásáról, embereket bántalmazott, jogtalanul elkobzott javakat, egy fiatalembert öngyilkosságba kergetett, nőket zaklatott szexuálisan. Amikor az ítélet véglegessé vált, Frunda egyrészt személyi kegyelmet kért az államfőtől mindegyik elítélt - nyomatékkal a két bebörtönzött – javára. Héjja Dezsőt 2002. március 18-án szabadlábra helyezték. Ez pozitív lépésnek minősíthető. Héjja Dezső súlyos beteg, egyik lábára nem tud ráállni, többször műtötték, és újabb műtétek elé néz. A múlt évben a román bíróságok által hozott döntéseket Frunda megtámadta a Strassbourgi Bíróságon. Beadványát iktatták, tehát megindul a strassbourgi eljárás. Reiner Antal egészségi állapota is rossz, Funda az ő részére is megpróbálja kieszközölni az elnöki kegyelmet. Iliescu kegyelmi rendeletét sokan visszásnak minősítették, mert ugyanő 1991-ben post-mortem Forradalmi Hős címmel tüntette ki a kézdivásárhelyi milicistát, ezredesi rangra emelve őt. Frunda leszögezte: nem érthet egyet Agache őrnagy forradalmi hőssé nyilvánításával. /(Szász Attila): Nyilatkozik Héjja Dezső védőügyvédje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./2002. március 22.
Mircea Geoana külügyminiszter szerint a Moldovai Köztársaság hamarosan - április-május folyamán - fizetésképtelenné válik - írta márc. 21-i számában a Ziua című napilap. A Moldovai Köztársaság jelenlegi vezetői, a kommunisták nem tudták megoldani a Dnyeszteren túli terület problémáját, ellenségükké tették a besszarábiai ortodox vallásúakat, üldözni kezdték az ellenzéket, bonyolulttá tették a gagauz terület helyzetét és tovább súlyosbították a gazdasági válságot - mondta a külügyminiszter. Bukarest nem ért egyet azokkal a románellenes, diktatórikus kijelentésekkel, amelyekkel a moldovai vezetés az ország lakossága ellen fordul. Románia történelmi felelősséget visel a Moldovai Köztársasággal szemben. Történelmi szempontból felelősek vagyunk azért, hogy Moldova Európa irányába tartson - szögezte le Mircea Geoana. /Külügyi előrejelzés a moldovai válságról. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 22./ 2002. március 22.
A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek /kegyhelyek, sírkertek, rituális fürdők és mészárszékek, más ingó vagy ingatlan vagyontárgyak/ feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el márc. 21-én a kormány. A rendelet része annak a határozatcsomagnak, amelyet a kormány a vilniusi csoport országainak jövő heti bukaresti értekezlete előtt hoz az amerikai Zsidó Tanács nyomására. A Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének a zsidó közösségi értékek– feletti tulajdonjogát szabályozó sürgősségi kormányrendeletet fogadott el tegnap a kormány. A zsidó kegyhelyeket részben vagy teljesen megrongáló személyek egy hónap és három év közötti szabadságvesztésre ítélhetők. A zsidó temetőkben történő sírgyalázást a sürgősségi kormányrendelet három évig terjedő börtönnel, illetve 250 millió lejig terjedő pénzbírsággal bünteti. /S. M. L. Védelmezik a zsidó temetőket. A kormány elfogadta a zsidó vagyont védő rendeletet. = Krónika (Kolozsvár), márc. 22./2002. március 22.
Andrei Marga, a Babes–Bolyai Tudományegyetem rektora a márc. 21-i sajtótájékoztatón kifejtette: a jelenlegi négyéves alapképzést három évre szeretnék csökkenteni, amelyet kétéves mesteri képzés követne. A hároméves alapképzést a piaci követelményeknek megfelelően alakítanák, amit a jelenlegi oktatási rendszer figyelmen kívül hagy. A másik alapvető baj a korai szakosodás, amely nem előnyös az elsőéves diákok számára. Ésszerűbb lenne, ha csak két-három év után választanának szakterületet — mondta. Az új elképzelés meghonosítása érdekében minisztériumi jóváhagyásra van szükség. Az egyetem vezetősége ajánlotta módosításokhoz szkeptikusan viszonyulnak Bukarestben — fejtette ki Marga. /B. T.: Későbbi szakosodást a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2002. március 22.
Orbán János Dénes /sz. Brassó, 1973. júl. 4./ magyar–angol szakot végzett a kolozsvári bölcsészkaron, ezt magiszteri (ugyanitt, irodalomkritikából), majd doktori (Szegeden, világirodalomból) tanulmányok követték. Jelenleg az Erdélyi Híradó Kiadó igazgatója. Több verseskötete, egy novelláskötete jelent meg, továbbá megírta a Méhes György-monográfiát /Bizalmas jelentés egy életműről (Méhes György-monográfia), Erdélyi Híradó, 2001./ Több díjat kapott: A Romániai Írók Szövetségének Debüt-díja (Bukarest, 1996), Sziveri János-díj (Budapest, 1996), Faludy György-díj (Szeged, 1999), Petőfi-díj (Budapest, 2000), Móricz Zsigmond-ösztöndíj (Budapest, 2000), Herder-ösztöndíj (Bécs, 2000) (Kertész Imre Herder-díjas író javaslatára), Tivoli-díj (Róma, 2000) (beválasztották a 12 legjobb 35 év alatti európai poéta közé) és most megkapta a József Attila-díjat. Orbán János leszögezte, hogy nem a transzszilván eszméket vallja, hanem egyetemes irodalomban gondolkodik. Míg Magyarországon és időnként külföldön sikert siker után aratott idehaza gyakran mellőzték. Az erdélyi sajtó nem akarta észrevenni, hogy egy nemzetközileg elismert fiatal irodalmi műhely virágzik itt, Kolozsvárott, az Előretolt Helyőrség, amely nemcsak az erdélyi, hanem a magyarországi irodalomszemléletre is nagy hatással volt, és van. Orbán János kollégáival együtt szeretnek egy jól működő kiadót és egy jól működő írószövetséget (az Erdélyi Magyar Írók Ligájára gondolok) megteremteni. /Szabó Csaba: Aki próféta lett saját világhazájában. A József Attila-díjas Orbán János Dénes. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./2002. március 23.
Veres Emőd, az RMDSZ Ügyvezető elnöksége által létrehozott információs iroda munkatársa a népszámlálással kapcsolatos panaszokat, gondokat összefoglalta. Sokan érdeklődnek, hogyan járjanak el akkor, ha kettős állampolgárságuk van, illetve, ha külföldön tartózkodnak hosszabb ideje. Sokan panaszkodnak, hogy a biztosok nem kódoltak helyben. Azonban nem kötelező a helyszíni kódolás. Visszaélés viszont a ceruzás kitöltések esete. Veres szerint nem minden esetben a rosszindulat vagy a csalás szándéka a mozgatóok. Az ilyen esetekben a panasztevőnek célszerű írásban, pontos névvel és címmel beterjesztenie az RMDSZ területi irodájához észrevételét. Oda lehet hatni, hogy elrendeljék a megfelelő korrigálást. - Egyes tévé-állomások, lapok hírül adták, hogy számos roma, Moldvában pedig csángó vallja magát magyarnak. /(Gyarmath János): Baj van a ceruza körül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2002. március 23.
Egy Temesváron lakó idős hölgy jelezte: a számlálóbiztos ceruzával töltötte ki az etnikum-anyanyelv-vallás rovatokat a népszámlálási űrlapon. A hölgy kérte, hogy használjon golyóstollat, de a biztos ezt megtagadta és közölte, hogy felsőbb utasításra használja a ceruzát. A nénit sikerült megfélemlíteni – a biztos a nyomaték kedvéért egy polgárőr kíséretében jött – és aláírta a helyenként ceruzával kitöltött űrlapot. Halász Ferenc RMDSZ elnök szerint eddig 4-5 esetben jeleztek visszaéléseket Temes megyében, az eseteket jelentették az illetékes szerveknél. /(pataki): Temesváron is ceruzával írnak a számlálóbiztosok… = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2002. március 23.
A Romák Pártjának márc. 21-én tartott brassói sajtótájékoztatóján Gábor Tibor elnök elmondotta, bizonyítékokkal rendelkezik arra vonatkozóan, hogy például Bodolán arra késztették a cigányokat, románoknak vallják magukat. Sok esetben ceruzával töltik ki az ívet. /(Tóásó Áron Zoltán): Népszámlálás 2002. Ha nehezen meghatározható az anyanyelv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2002. március 23.
A következő tanévtől magyar nyelvű tanítóképzés indul a nagyváradi állami egyetemen - közölte márc. 22-én az MTI bukaresti irodájával Teodor Maghiar, az intézmény rektora. Teodor Maghiar elmondta, hogy az egyetem szenátusának erről szóló határozatát elküldték a minisztériumnak. A tervek szerint a 2002-2003-as tanévtől kezdve az intézmény keretében működő felsőfokú tanítóképzőben egy-egy magyar nyelvű szakot indítanak tanítók, illetve óvónők részére. A nagyváradi állami egyetemen jelenleg nincs magyar nyelvű oktatás. Maghiar arról nem kívánt nyilatkozni, hogy a tanítóképzés után terveznek-e más magyar nyelvű szakokat is indítani. A magyar nyelvű tanítóképzés azért is rendkívül fontos a Partiumban, mert a Nagyváradon működő magyar magánegyetem, a Partiumi Keresztény Egyetem, illetve jogelődje, a Sulyok István Főiskola nem kapta meg az akkreditálást a tanítóképző szakra. A magánegyetem terveit végleg ellehetetlenítette az, hogy a román oktatási minisztérium tavaly megvonta a pedagógusképzés jogát a Romániában működő felsőfokú magánoktatási intézményektől. Lakatos Péter, a Bihar megyei RMDSZ elnöke az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett rá, hogy a Sulyok István Főiskolán végzett pedagógusok diplomáját államilag nem ismerték el. Emiatt az ilyen diplomával rendelkező végzősöket csak helyettesítőkként lehetett alkalmazni ideiglenes jelleggel. Ez nagy anyagi és szakmai hátránnyal járt a végzősökre és az érintett magyar tannyelvű iskolákra nézve. /Magyar nyelvű tanítóképzés Nagyváradon . = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 23./2002. március 23.
Márc. 7-én Maroshévíz bejáratainál is elhelyezték a kétnyelvű helységtáblákat, azonban öt nap múlva, márc. 12-re eltűntek a kétnyelvű helységnévtáblák. /(gál): Öröm és üröm Maroshévízen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2002. március 23.
A nagyváradi római katolikus egyházmegye szobrot állít vértanú püspökének dr. Bogdánffy Szilárdnak, akit titokban szenteltek fel pappá és akit 1949-ben letartóztattak a román hatóságok. A püspök a nagyenyedi börtönben halt meg 1953-ban. A nagytudású tanár főpap sírjának nyoma sem maradt. A bazilika kertjében állítják fel a szobrot, a tervek szerint október 3-án, amikor 49 esztendeje lesz annak, hogy a püspök eltávozott. Az egyházmegye kérte dr. Bogdánffy Szilárd boldoggá avatását a Vatikántól, a kérelem a szentté avatásokkal foglalkozó testület elbírálására és a szentatya jóváhagyására vár. A bronz mellszobor elkészítésére egy ifjú képzőművészt, Harmath Istvánt kérték fel, akinek Sepsiszentgyörgyön már van egy köztéri alkotása, mégpedig sárkányölő Szent György egészalakos szobra és pályázaton nyerte meg Márton Áron püspök mellszobrának elkészítését. /(balla) Szobrot állítanak a vértanú püspöknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2002. március 23.
Márc. 18-án Frunda György szenátor részt vett az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén, amelynek napirendjén szerepelt a bruxellesi tartomány francia kisebbségének az a kérése, hogy anyanyelvét használhassa a helyi közigazgatásban. A belga törvények pontosan előírják az egyes tartományokban használható hivatalos nyelveket (ez egyes tartományokban a francia, másokban a flamand). A francia kisebbség kérését csakis a belga törvények módosításával lehetne teljesíteni. Frunda György szenátor javasolta, hogy Belgium – Franciaország mellett az egyedüli ország, amely még nem ratifikálta a Kisebbségvédelmi Keretegyezményt – minél előbb ratifikálja az Európai Emberjogi Egyezmény 12. pontját, valamint a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartáját. A Bizottság elfogadta az RMDSZ szenátorának javaslatát tartalmazó zárójelentést. - Erik Jürgens, aki a státusztörvényről ír jelentéstervezetet, levélben kérte az ET Jogi Bizottságát, hogy ne látogasson Romániába, és hogy a Budapesten és Pozsonyban szerzett tapasztalatok alapján, az áprilisi ülésszakon mutassa be jelentéstervezetét. Frunda György szenátor javasolta, hogy Erik Jürgens látogasson el Bukarestbe és Belgrádba is, és jelentéstervezetében tüntesse fel azt a megoldást, amelyet a román és magyar kormány között létrejött megállapodás jelent, és térjen ki az RMDSZ-nek a kétoldali megállapodás létrejöttében játszott pozitív szerepvállalására. A szenátor ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet a jelentést úgy előterjeszteni, hogy előzőleg ne hallgassák meg az érintett kisebbségeket, valamint azokat, akik közvetlenül érdekeltek a kérdés megoldásában. /Frunda szenátor az ET Jogi bizottságának párizsi ülésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./2002. március 23.
A Romániai Képzőművészek Szövetségének temesvári fiókszervezete közgyűlésén jelentős szavazattöbbséggel Szekernyés János műkritikust választotta meg a szövetség elnökének. Szekernyés János ismert helytörténeti kutató, több, Temesvárról szóló könyv szerzője, jelentős zene- és színháztörténeti tanulmány publikálója, a hatvanas évek végétől állandó jelleggel írt képzőművészeti tárgyú tanulmányokat és cikkeket. Forrásértékűek a két világháború közötti, illetve a közelmúltban élt magyar művészeket bemutató írásai. A szövetség a művészek szakmai-érdekvédelmi szervezete, de gazdasági feladatokat is vállal, szakszervezetként is működik. Szekernyés János úgy érzi, hogy Bukarest után a legerősebb művészközösség bizalma kitartó munkára kötelezi. /Kurkó Irén: Műkritikus a temesvári képzőművészek szövetségének élén. Szekernyés János új feladatok előtt. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23./ 2002. március 23.
Márc. 15. alkalmából Budapesten Rockenbauer Zoltán, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának tárcavezetője Erkel Ferenc-díjjal kitüntette ki Csíky Boldizsár marosvásárhelyi zeneszerzőt. Csíky Boldizsár legutóbbi zenei jellegű kitüntetést, a Bartók- Pásztory-díjat 1986-ban kapta az ugyancsak magyarországi Berzsenyi-díjjal már nem a zeneszerzői munkásságát jutalmazták, inkább a Kemény Zsigmond Társaságnál végzett munkáját. Az Erkel-díjat viszont kimondottan zeneszerzőknek adják. Csíky Boldizsár elmondta: létezett egy erdélyi zeneszerzői iskola, ebbe néhány magyar zeneszerző révén Bukarest is bekapcsolódott. Ez ma már nem létezik. Az idősebb generáció kihalt, a középgeneráció máshol kereste az érvényesülést. A kolozsvári zeneakadémia szenátusa elutasítja a magyar fakultás létrehozását, bár nagy százalékban tanulnak ott magyar diákok. Ezért nincs zeneszerzői utánpótlás. Csíky Boldizsár vezeti a Kemény Zsigmond Társaságot, más közéleti szerepeket is betölt. Kevesen maradtunk sok mindenre, magyarázta. /N. M. K.: Beszélgetés az Erkel Ferenc-díjas Csíky Boldizsárral. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 23./2002. március 25.
A román kormány márc. 22-én nyilvánosságra hozott sürgősségi rendelettel tiltotta meg a fasiszta és fajgyűlölő jellegű szervezetek létrehozását, az ilyen szervezetek jelképeinek használatát, illetve a béke és az emberiség elleni bűncselekmények miatt elítélt személyek emlékének dicsőítését. Ide kell sorolni azokat a szervezeteket is, amelyek az alkotmányos rend és a demokratikus intézmények erőszakos megdöntésére ösztönöznek, illetve szélsőséges nacionalizmust hirdetnek. Az ilyen szervezetek, pártok, politikai mozgalmak, alapítványok, gazdasági társaságok létrehozói 5 évtől 15 évig terjedő börtönnel és egyes jogaik elvesztésével büntethetők. Hasonló büntetés szabható ki azokra a személyekre, akik csatlakoznak az ilyen szervezetekhez, vagy bármilyen formában támogatják azokat. A rendelet szerint a béke és az emberiség elleni bűncselekményt követtek el azok a személyek, akiket román vagy külföldi bíróság ilyen váddal elítélt. Ide tartoznak a nemzetközi bíróság által háborús bűnök miatt elítélt személyek is. Az ilyen személyekről tilos utcákat és köztereket elnevezni, nekik közterületen szobrot, emléktáblát állítani, illetve fenntartani. A tilalom megszegői 6 hónaptól 5 évig terjedő börtönnel, illetve pénzbüntetéssel sújthatók. A sürgősségi kormányrendelet külön kimondja, hogy hasonló büntetéssel sújthatók azok, akik nyilvánosan kétségbe vonják, vagy tagadják a holokausztot, illetve annak következményeit. /A NATO-csatlakozás reményében. Kormányhatározat a fajgyűlölet és a szélsőségek ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 2002. március 25.
Birtalan Ákos képviselő, a Polgári szárny tagja az Erdélyi Napló hetilapnak adott interjújában arról beszélt, hogy a jelenleg többségben levő kollégák egy olyan viselkedési kódexet akarnak kikényszeríteni, amely leszűkítené a képviselők megnyilvánulási terét a lehető legminimálisabb szintre. Erről kérdezte Gyarmath János, a Romániai Magyar Szó főszerkesztője Kelemen Attilát, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjét. Kelemen beszámolt arról, hogy Márton Árpád képviselő javasolta: bizonyos esetekben erősítsék meg a frakciófegyelmet, hogy bizonyos elemi szabályokat betartsanak. /(Gyarmath János): Viselkedési kódexről, ami nincs. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./2002. március 25.
A budapesti székhelyű (Nagymező utca 14.) Határok Nélkül Iroda nemzetközi kertészeti konferenciasorozatot szervezett. A negyedik konferenciát márc. 23-án tartották meg Nyárádszeredán, a művelődési házban, mert Nyárádszereda az erdélyi magyar nyelvű kertészeti oktatás központja. Néhány éve itt működik a magyarországi Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti tagozata, amelynek dékánja dr. Jakab Sámuel. A konferenciasorozat célja, hogy a magyarországi mezőgazdasági, kertészeti cégeket, vállalkozókat összehozzák a határon túli magyar szakemberekkel. /Kertészet - határok nélkül. "Varázsoljuk virágos kertté Erdélyt!". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./2002. március 25.
Kevéssel a '89-es fordulat után Szatmárnémetiben Erdélyi Futár néven megjelent egy lap, amely aztán később megszűnt. Nemrég nyomdafestéket látott az Erdélyi Futár új kiadásának 0. száma. A kiadványt ez alkalommal Marosvásárhelyen szerkesztik, és a Romániai Magyar Szabad Demokrata Párt havilapja. /Régi-új lap: Erdélyi futár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./2002. március 25.
A Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárba 4642 olvasó iratkozott be az elmúlt évben, ismertette Csergő Kálmán, a könyvtár igazgatója. A könyvtár összállománya, könyvek mellett a bekötött folyóiratokkal, kazettákkal és lemezekkel 101 918, ebből 62 880 kötet szépirodalmi mű. Az állományból 44 412 kötet román nyelvű, 55 108 magyar nyelvű, míg 2398 német, angol, francia és orosz nyelvű. A szűkös költségvetésből 2001-ben mindössze 238 könyvet sikerült vásárolniuk. Ezzel szemben bel- és külföldi adományokból 1650 kötettel gyarapodott a könyvtár.. A könyvtár 1995-ben elindította a számítógépes feldolgozási programot, katalogizáló programot is vásároltak. /Gál Éva Emese: Könyvtár a város életében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./2002. március 25.
Sarmaságon elkezdik a második magyar református templom építését. A bányatelepen élő reformátusok közössége egy évvel ezelőtt mondta ki a különválást, az új gyülekezetbe augusztus elején a végzett teológus Lucza Istvánt nevezték ki lelkipásztornak. A Bányatelepi Református Egyházközség 450 lelket számlál, hozzá tartozik még három szórvány félszáz református magyarral, ebből 37 lélek a szintén Sarmasághoz tartozó Csókalábon, 7 Nagyderzsidán és 9 Zálnokon. Negyedszázaddal korábban hetvennél több református magyar volt Zálnokon, jelenleg az Orbán családon kívül – ahol az istentiszteleteket tartják – a Szabó család magyar, a többiek vegyes házasságúak. Nagyderzsidán nem vállalják, hogy valamelyikük lakásán tartsák meg a vasárnapi istentiszteletet. Szégyellik azt, hogy magyarok. /Fejér László: Új lelkipásztor új gyülekezetben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./2002. március 25.
A Beszterce-Naszód megyei Almásmálomban Krizbai Attiláné óvónő és Veress Blanka tanítónő kezdeményezésére megalakult a Bethlen Művelődési Egyesület égisze alatt működő Almavirág színjátszó és hagyományőrző csoport. A színjátszók január 28-án mutatkoztak be a helyi közönség előtt. A csoport már járja a környező falvakat. Március 17- én Veresegyházán és Szentmátén léptek fel. A hagyományőrző csoport célja felkutatni és feleleveníteni az észak-mezőségi népi szokásokat, táncokat és viseletet. /Almásmálomi színjátszó és hagyományőrző csoport. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./2002. március 26.
Látható, mi késztette a román kormányt arra, hogy 12 évi bizonytalankodás után határozottan lépjen fel a román háborús bűnösök kultusza és a fajgyűlölet ellen. A kabinet négy nappal a NATO-ba igyekvő államok bukaresti csúcstalálkozója előtt fogadta el az erről szóló rendeletet. Ezzel egy időben tartják a román fővárosban azt a kerekasztal-megbeszélést, melyen a tízek zsidó közösségeinek a helyzete a téma. Könnyen belátható, ha e megbeszélésről az hallatszana át a NATO-konferenciára, hogy Romániában ma is szobrokat állítanak a zsidók százezreinek haláláért felelős Antonescu marsallnak, aligha lehetne reménykedni a gyors NATO-csatlakozásban, állapította meg Gazda Árpád. A román kormány intézkedett. Ehhez az is kellett, hogy a romániai zsidóság mögött a nyugati világ befolyásos zsidó-lobbija álljon, mely – e szolgálatért cserében – Románia NATO-csatlakozásának megsürgetését ígérte. – Erről a külpolitikai mozgástérről mondott le az RMDSZ 1996-ban, amikor belépett a kormányba, majd 2002-ben, amikor vállalta, hogy külpolitikai kérdésben is együttműködik a kormánypárttal. /Gazda Árpád: A diplomácia lehetőségei. = Krónika (Kolozsvár), márc. 27./2002. március 26.
Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői és márc. 25-én kerekasztal-megbeszélés keretében mutatták be Bukarestben a zsidók tragédiájának elismertetése terén elért eredményeket. Jelen volt Razvan Theodorescu művelődési miniszter, Viorel Hrebenciuc, a Szociáldemokrata Párt (PSD) alelnöke, Nicolae Cajal, a Zsidó Közösségek Szövetségének elnöke, Victor Opaschi elnöki tanácsos és Andrew Baker, az American Jewish Committe képviselője. A romániai, albániai, macedón, bolgár, szlovén, szlovák, horvát, valamint a balti államok zsidó közösségeinek képviselői hangsúlyozták: a kommunizmus bukása óta eltelt tíz évben országaik erőfeszítéseket tettek a zsidó közösségek XX. századi történelmének tisztázása érdekében. Ion Iliescu államfő üzenetében "figyelmeztetett arra, hogy Antonescu marsall háborús bűnös, következésképpen minden, személyére irányuló kultusz, indoklásától függetlenül a demokratikus értékek iránt elkötelezett nemzetközi közösség ellen való". Üzenetében az államfő kitért a zsidó közösségek javainak visszaszolgáltatására is, és hangsúlyozta, hogy a folyamat tovább tart. Razvan Theodorescu említést tett a zsidó kultikus épületek védelméről, illetve a szélsőséges megnyilvánulások és szimbólumok használatának betiltásáról szóló kormányrendeletre. /Bukarestben találkoztak a NATO-tagjelölt országok zsidó közösségeinek képviselői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./2002. március 26.
Több nagyváradi magyart és cigányt is románnak akart feltüntetni néhány számlálóbiztos. A hiszékenyebb polgárokkal úgy íratták alá a kérdőíveket, hogy ceruzával töltötték ki a nemzetiségre, a vallásra és a végzettségre vonatkozó adatokat, vagy pedig önhatalmúlag írtak be mindenfélét a kérdőívekbe a bihari megyeszékhely egy olyan negyedében, ahol köztudottan kompakt magyar, illetve roma közösség él. Igen sok embert becsaptak. Az érintettek csak azután merték bevallani a velük történteket, miután néhány határozottan fellépő polgár nem írta alá a nyomtatványt, majd amikor a biztos nem volt hajlandó bemutatni a golyóstollal helyesen kitöltött ívet, a sajtónyilvánossághoz fordultak segítségért. Több tucat család esetében jártak el törvénytelenül a biztosok. A váradi magyar médiát értesítők a biztosok nevét nyilvánosságra hozták, azonban nem tudni, indul-e eljárás a törvénytelenségek elkövetői ellen. /(Balla Tünde): Népszámlálás 2002. Visszaélések Váradon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 2002. március 26.
Az RMDSZ vezetősége a magyar kormány külügyi küldöttségét fogadta az RMDSZ bukaresti Elnöki Hivatalában. A magyar küldöttség részéről jelen volt többek között Martonyi János külügyminiszter és Íjgyártó István, Magyarország bukaresti nagykövete. Martonyi János a megbeszélés után közölte, hogy bukaresti látogatásának elsődleges célja Magyarország egyértelmű támogatásáról biztosítani Románia NATO-csatlakozási erőfeszítéseit a román fővárosban Szövetségesek tavasza címen megrendezett NATO-értekezleten. Markó Béla szövetségi elnök kifejtette: az utóbbi időben Románia csatlakozási esélyei nőttek. Megszűntek a státustörvény körüli feszültségek, jelezte Markó Béla, és három hónap távlatában Magyarország és Románia viszonyáról elmondható, hogy nem csak a státustörvény tekintetében, hanem minden viszonyban jól alakul. /Az RMDSZ vezetősége Magyarország külügyi küldöttségét fogadta. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 26./2002. március 26.
Márc. 25-én Bukarestben megkezdődött a NATO-felvételre váró országok kétnapos csúcstalálkozójuka. Az úgynevezett Vilnius 10 csoport valamennyi tagállama — Albánia, Bulgária, Észtország, Horvátország, Macedónia, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia — miniszterelnöki szinten vesz részt a találkozón. Az Új Szövetségesek Tavasza elnevezésű találkozón a NATO-tagállamok részéről jelen lesz Aleksander Kwasniewski lengyel államfő, Bülent Ecevit török és Milos Zeman cseh miniszterelnök, Richard Armitage amerikai külügyminiszter-helyettes, Martonyi János magyar külügyminiszter, valamint a holland, a luxemburgi és a török védelmi miniszter. A bukaresti találkozón két fő témakörben — az Új fenyegetések, új szövetségesek, valamint A NATO-hoz való alkalmazkodás, a leendő tagállamok álláspontja, a Prágába vezető út és a további teendők elnevezésű munkacsoportban — fejtik ki a jelölt államok miniszterelnökei országuk álláspontját. Martonyi János külügyminiszter márc. 26-án kétoldalú megbeszélést folytat román kollégájával, fogadja őt Adrian Nastase miniszterelnök, és találkozik Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /NATO-jelöltek tanácskoznak Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./