udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 16621-16650 | 16651-16680 | 16681-16710 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2005. október 21.
Október 20-án első alkalommal tartott együttes kormányülést Bukarestben a magyar és a román kabinet. A repülőtérről Gyurcsány Ferenc és kísérete Snagovba hajtatott, ahol a magyar kormányfő megkoszorúzta az 1956-os forradalom vezetői fogva tartásának színhelyén álló Nagy Imre-emékoszlopot. Az ünnepélyes fogadtatásra a bukaresti Victoria kormánypalota előtt került sor. Gyurcsány Ferenc és Calin Popescu Tariceanu rövid nyilatkozatait követően a két küldöttség megkezdte az együttes kormányülést, amelynek napirendjén fontos közös politikai, gazdasági, kulturális, környezet- és árvízvédelmi, diplomáciai, katonapolitikai, belügyi, határvédelmi és szociális kérdések szerepeltek. – Barátok között érzem magam, csakúgy, mint magyarországi látogatásom idején. Olyan barátok között, akik együtt dolgoznak egy projekt sikerén – ezekkel a szavakkal nyitotta meg az ülést Calin Popescu Tariceanu. Rámutatott: az ülés legfontosabb napirendi pontja a két ország nemzeti fejlesztési tervében szereplő tervek összehangolása. „Rendezni végre közös dolgainkat, ez a munkánk, és nem is kevés” – Gyurcsány Ferenc József Attilát idézve vezette fel mondanivalóját. Majd románul hozzátette: – Magyarok és románok sorsa közös, sorsunk az együttműködés. Markó Béla RMDSZ-elnök, a román kormány miniszterelnök-helyettese elmondta: a magyar érdekvédelmi szervezet kezdettől fogva a többség és a kisebbség állandó párbeszéde mellett szállt síkra, így sikerült az etnikumközi viszonyokat újragondolni. A két miniszterelnök sajtótájékoztatón elmondta: sikerült megállapodni, hogy a jövő év elején Magyarország Csíkszeredában, Románia pedig Gyulán főkonzulátust nyisson, Iasiban, illetve Győrött pedig tiszteletbeli konzulátusokat létesítsenek. Abban is egyetértettek, hogy jövőre újabb közös kormányülést tartanak. Tariceanu közölte: folynak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel, hogy az észak-erdélyi autópálya megépítésére vonatkozó szerződést a román kereskedelmi joggal összhangba hozzák. Ha ez megtörténik, azonnal újraindul a sztráda finanszírozása, és folytatják annak építését. Egyeztetés történt a Debrecen–Nyíregyháza–Szatmárnémeti gyorsforgalmi út megépítéséről. Verespatak ügyéről is tárgyaltak. A román kormányfő szerint Bukarestnek mindössze annyi a dolga, hogy magánprojekt esetében a törvények maradéktalan betartását kísérje figyelemmel, s nem pedig az, hogy a gazdasági terveket megakadályozzon. A kolozsvári magyar egyetemi karok, illetve az önálló állami magyar egyetem létrehozására vonatkozóan a román kormányfő kifejtette: a kormányprogramban szereplő vállalásokat teljesíteni szeretnék. Elismeri az anyanyelvű oktatás biztosításának fontosságát, úgy véli, Erdélyben elsősorban a sokszínűség gazdagítja a románok és a magyarok kulturális értékeit. Éppen ezért nem hisz az oktatás elkülönülésére vonatkozó követelések megalapozottságában. Gyurcsány Ferenc kijelentette: az Országgyűlés költségvetési vitája előtt az erdélyi magyarság programjainak és intézményeinek anyagi támogatásáról mindössze annyit mondhat, hogy a jövő évi költségvetési támogatás nagyságrendileg várhatóan azonos lesz az ideivel. Este a Román Atheneumban a két miniszterelnök és a többi hivatalos személy gálakoncerten vett részt. Az est a bukaresti magyar nagykövetség által a magyar nemzeti ünnep alkalmából adott fogadásával ért véget. A déli órákban a magyar kormányfő különrepülőgépén Nagyváradra indul. Tizenöt dokumentumot írtak alá az első magyar–román együttes kormányülésen. A „Bridges into the Future” (Hídak a jövőbe) című memorandum a két ország együttműködésének elveit és céljait rögzíti. Együttműködési memorandum jött létre a Romániai Kis- és Középvállalkozások és Szövetkezetek Országos Ügynöksége és a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium között. Az információs társadalom fejlesztését célzó regionális programok kiszélesítéséről szóló négyoldalú nyilatkozatot a két kormány mellett az RMDSZ és a Magyarországi Románok Országos Önkormányzata jegyzi. Jegyzőkönyv rendelkezik a román Távközlési és Információs Technológiai Minisztérium és a magyar Informatikai és Hírközlési Minisztérium között Budapesten, 2005. január 14-én aláírt együttműködési megállapodás végrehajtásáról. Kormányhatározat döntött a Magyar–Román Környezetvédelmi Vegyes Bizottság harmadik ülése jegyzőkönyvének jóváhagyásáról, a kormányközi környezetvédelmi együttműködési egyezmény előírásainak alkalmazására. Közös kormányfői nyilatkozat szól az árvízvédelmi együttműködésről. Államközi szociális biztonsági egyezményt írtak alá. Külön megállapodás szól a magyar–román államhatár rendjéről, amely rögzíti a két ország közötti együttműködést és a kölcsönös segítségnyújtást. A menekültügy kérdésében együttműködési jegyzőkönyv született a két belügyminisztérium között. Kormányhatározat rendelkezik a román–magyar Gozsdu Közalapítvány létrehozásáról. Ugyancsak kormányhatározat született a konzulátusi hálózat bővítéséről. Kormányközi egyezmény szabályozza mostantól a Magyar Köztársaság Bukaresti Kulturális Központja és a Budapesti Román Kulturális Intézet működését. Aláírták a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a román Kulturális és Egyházügyi Minisztérium közötti kulturális együttműködési munkatervet a 2006 és 2008 közötti időszakra. Technikai egyezményt írtak alá a katonai légiszállítás együttműködéséről. Adrian Nastase volt román miniszterelnök kijelentette: bántja, hogy nem kapott meghívást a kormányülésre. Nastase örömmel emlékezett vissza a Medgyessy Péterrel, és előtte Orbán Viktorral tartott találkozókra. Hasonlóan nyilatkozott György Ervin, Kovászna megye prefektusa is, aki sérelmezte, hogy nem hívták meg az együttes kormányülésre. Közölte: azért szeretett volna jelen lenni, hogy ismertesse Kovászna megye „valódi problémáit”. A magyar kormányfő erdélyi látogatása elleni tiltakozásra szólította fel tagjait és híveit külön közleményben a székelyudvarhelyi és a nagyváradi Magyar Polgári Szövetség (MPSZ). Az udvarhelyi MPSZ arra buzdította tagjait és szimpatizánsait, hogy „megfelelő módon” fogadják azt a magyar kormányfőt, aki megtagadta a határon túli magyarokat. – Amíg meg nem követik az elárult erdélyi magyarokat, a nemzeti összetartozást fontosnak tartó bihari magyarok nevében tiltakozunk Gyurcsány Ferenc nagyváradi kampányrendezvénye ellen, és elítéljük azt, hogy az RMDSZ felvállalta ennek megszervezését – áll a nagyváradiak közleményében. /Tibori Szabó Zoltán: Román–magyar kormányülés Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2005. október 21.
A közös magyar-román kormányülés alkalmával az alábbi 15 dokumentumot írták alá: 1. a határátlépésre vonatkozó közös nyilatkozat előírja, hogy az egyik országból a másikba tartó vonatokon menet közben végzik majd az útlevél- és vámellenőrzést; 2. kormányfői nyilatkozat arról, hogy a felek teljes körű együttműködést vezetnek be az árvízmegelőzés és a környezetvédelem terén; 3. Budapesten létrehozzák a Gozsdu Magyar-Román Közalapítványt; 4. gazdasági memorandum, amely ígéri, hogy a felek kölcsönösen segítik a kis- és közepes vállalatok tevékenységét; 5. katonai szállításokra vonatkozó egyezmény: a román fegyveres erő vállalja a magyar katonák és felszerelések elszállítását különféle békefenntartó akciók színhelyére; 6. kulturális egyezmény: rendezik a bukaresti magyar és a budapesti román kultúrközpontok működésével, státusával és finanszírozásával kapcsolatos kérdéseket; 7. határvédelmi szerződés: új, közös határvédelmi, együttműködési és segélynyújtási normákat vezetnek be; 8. menekültügyi megállapodás; 9. belügyi együttműködési megállapodás; 10. a nemzeti fejlesztési tervek összehangolására vonatkozó közös nyilatkozat; 11. társadalombiztosítási egyezmény; 12. művelődési tárcák közötti együttműködési megállapodás; 13. egészségügyi együttműködési megállapodás; 14. informatikai tárcák közti együttműködési megállapodás; 15. az informatikai alapú társadalom kifejlesztésére, illetve e közös magyar-román internetportál létesítésére vonatkozó négyoldalú nyilatkozat, amelynek valóra váltásában a romániai magyarok, illetve a magyarországi románok is partnerséget vállalnak. /Népszabadság, okt. 21./2005. október 21.
Több konkrét eredményt is hozott a romániai magyaroknak az első, történelminek nevezhető magyar–román együttes kormányülés – hangsúlyozta Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 21-én Bukarestben. Markó rövid megbeszélést folytatott Gyurcsány Ferenc magyar kormányfővel az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó utáni sajtónyilatkozatában Markó Béla a konkrét eredmények között azt emelte ki, hogy megállapodás született a csíkszeredai magyar főkonzulátus megnyitásáról, fiókintézményt létesíthet a bukaresti magyar kulturális intézet a székelyföldi Sepsiszentgyörgyön. Ugyanilyen fontos, hogy a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elismerte, hogy jelenleg elmaradás van a határon túli magyaroknak szánt oktatási-nevelési támogatás kifizetésében, de határozott ígéretet tett arra, hogy az idei támogatást még a karácsonyi ünnepek előtt kifizetik. /Eredményekkel zárult az első magyar–román kormányülés. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 21./ Markó Béla kifejtette: „a román kormány elkötelezte magát a Sapientia Egyetem támogatása mellett, így a magyar kormány finanszírozásával létrehozott erdélyi magyar magánegyetem a jövőben a magyar költségvetési pénzek mellett román állami segítségre is számíthat”. Nem tért ki azonban arra, hogy a román állami támogatásra csak a Sapientia akkreditálása után, azaz évek múlva lehet számítani. /Salamon Márton László: Román-magyar „tandemkormány” alakult meg tegnap Bukarestben. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2005. október 21.
Bozóki András magyar kulturális miniszter nyitotta meg az Ezredforduló a magyar képzőművészetben című kiállítást Bukarestben, a Magyar Kulturális Intézetben. Bozóki András a magyar kultúra hírnevének külföldön történő öregbítéséért adományozott Pro Cultura Hungarica emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek, a Magyar Kulturális Intézet havonta jelentkező irodalmi kávéházának keretében kifejtett művészi teljesítményéért. A miniszter felajánlott az árvíz által sújtott erdélyi magyar könyvtáraknak 650 könyvet, köztük a Nagy Könyv verseny döntőjébe jutott tizenkét címet is, 30-30 példányban. A felajánlásról szóló dokumentumot Kiss Jenő, a Romániai Magyar Könyvtárosok Egyesületének elnöke vette át, akit a magyar miniszter biztosított arról: román kollégájától ígéretet kapott a hazai magyar könyvtárak hatékonyabb támogatására. Bozóki András bukaresti tárgyalásai során aláírták – az újabb, három évre szóló román-magyar államközi kulturális megállapodás mellett – azt a külön egyezséget is, melynek értelmében – a miniszter szavai szerint – „a legközelebbi jövőben” megnyílik Sepsiszentgyörgyön bukaresti Magyar Kulturális Intézet jó ideje felavatott, de mindeddig működésképtelen fiókintézménye. Alexandru Repan magyarul mondott köszönetet Bozóki Andrásnak az elismerésért. /Szonda Szabolcs: Bozóki András emlékplakettet nyújtott át Alexandru Repan bukaresti színésznek. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./2005. október 21.
A két ország kapcsolataiban valóban közösen rendezendő kettős állampolgárság megadásáról, éppen a Romániában már rendezett kérdés ,,ellentételezéseként”, szó sem esett. Mi több, Gyurcsány Ferenc egy, a magyaroknak címzett nyilatkozatában egyenesen elutasította: a Krónikában kijelentette, hogy Magyarországon belátható időn belül nem lesz napirenden a kettős állampolgárság ügye. ,,Akik egymással jó viszonyban akarnak lenni, a megoldható kérdésekkel foglalkoznak. Olyan ügyekkel foglalkoznak, amelyekben esély van a megállapodásra.” Esély azért lehetne a megállapodásra, hisz közismerten tisztázódott a kettős állampolgárság ügye az unió előtt, és Románia ennek intézményét a saját nemzetéhez tartozók számára létrehozta, írta Sylvester Lajos. A két kormányfő tárgyalásán a székelyföldi és általában az autonómia ügyéről szó sem volt. A Bolyai Egyetemmel kapcsolatban Gyurcsány Ferenc az RMDSZ bukaresti székházában azt mondta, hogy az RMDSZ a román kormányzat részese, ebben a minőségben neki kell egyeztetnie a kormányban, és nem kell a magyar kormánynak megszólalnia. A román miniszterelnöknek ugyanez a véleménye: a lényeg az, hogy anyanyelven tanulhassanak, és nem az, hogy ez elkülönülő intézményben történjék. /Sylvester Lajos: Ez a mi munkánk – és kevés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 21./2005. október 21.
Nem hiszem, hogy tizenöt évvel ezelőtt valaki is előre látta volna, hogy a két ország kormánya együttes ülést tart itt, Bukarestben – mondta Markó Béla a közös kormányülés ünnepélyes megnyitóján. Hozzátehette volna: nem hittem volna, hogy a Ion Iliescu által tíz évvel ezelőtt javasolt, és az akkori erdélyi magyar közszereplők által meglehetős egyöntetűséggel elutasított francia–német megbékélési modell ma ennyire kedvelt és elfogadott példa lehet, állapította meg Bakk Miklós. Románia EU-csatlakozása és az ország számára oly fontos országjelentés vitái előtt európai márkanevet kell adni a román–magyar kapcsolatrendszernek. Román–magyar „modell” tulajdonképpen – nincs is. A kérdés csupán az: e modell megtalálásában jut-e még szerep, s mekkora az erdélyi magyarságnak? Szól-e majd az őróla, vagy marad a modell az, ami most volt: márkanév két korszak határán. /Bakk Miklós: Márkanév a határon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./2005. október 21.
A kormányfői találkozó utáni a két kormányfő sajtófelelősei három-hárommal maximálták a romániai és magyarországi kérdezők számát. A romániai magyar sajtó képviselői egyik csapatba sem kerültek be. Gyurcsány emberei a sajátjaikat részesítették előnyben, Tariceanué pedig a központi bukaresti orgánumok képviselőit. Az utóbbi sajtósa, Oana Marinescu ingerült hangon vonta felelősségre Csinta Samut, a Krónika munkatársát, hogy milyen jogon mászkál az újságíróknak nem engedélyezett területen. Csinta csak azt kérdezte volna meg, hogy a kormányülésen esett-e szó a különböző autonómiaformákról, illetve ezeknek a magyar kormány által próbálgatott alternatív kompenzációs formáiról. Nem sokkal korábban a román kormányfő azt fejtegette: úgy kell dolgozni, hogy országainkban a kisebbségek ne érezzék másodrangú állampolgárnak magukat. /Csinta Samu: Szájzár. = Krónika (Kolozsvár), okt. 21./2005. október 21.
4 forradalom címmel nyílt fotókiállítás Kolozsváron a Szentegyház utcai Galériában. A Francia Kulturális Központ szervezte tárlat a világ egyik vezető sajtóügynöksége, a France Presse sajtófotósainak munkáiból áll össze. A bemutatott anyag két részre tagolódik, egyike négy forradalmi város legforróbb napjait mutatja be: Budapest és Prága 1956-ját, Bukarest 1989-ét és Belgrád 2000-ét. A tárlat második része Közép-Kelet Európa mai valóságát tárja fel, sajtófotók segítségével. A tárlatot bemutatták már Temesváron is. /F. I.: Forradalmak – képekben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./2005. október 21.
Az év elején jelent meg Stefano Bottoni olasz történész Konföderáció a cél című tanulmánya az 1956-os romániai eseményekről, nevezetesen a Szoboszlay-ügyről. Szoboszlay Aladár temesvári római-katolikus plébános annak a „kísérletnek a szellemi atyja és operatív motorja”, amelynek célja a kommunista rendszer megdöntése egy Magyarországon és Romániában egyidőben kirobbantott forradalom révén, illetve egy közös román-magyar államalakulat, az ún. Confederatio létrehozása – állította a történész a periratok és más források tanulmányozása alapján. Melyik nemzetnek az ügye, kérdezte Bottoni, tekintettel arra, hogy a román Fintinaru másodrendű vádlott, és a per során még tucatnyi román embert ítélnek el. A Szoboszlay-ügyben közel kétszáz személyt vettek őrizetbe államellenes összeesküvés vádjával. Ötvenhét személy ellen emeltek vádat, közülük tízet (Szoboszlay Aladárt is) kivégeztek, 47 személyt életfogytiglani vagy több tízéves kényszermunkára, börtönbüntetésre ítéltek. A Szoboszlay-ügyben 15 embert ítéltek el Háromszéken, köztük nyolc papot: Ábrahám Árpád (Torja), Kovács Balázs (Szentkatolna), Kovács Béla (Kovászna), Kosza József (Ozsdola), Ráduly Géza (Gelence), Páll Gyula (Futásfalva) plébánosokat, Mezei Levente Mór ojtozi és Kovács István esztelneki szerzetest. Továbbá hét „világi” személyt: Baróti Pált, Szörcsei Eleket és Lőrincz Károly Sándort Torjáról, Farkas Pál kézdivásárhelyi tanárt, Bulárka Istvánt (Csernáton), Kónya Béla-István és Vajna László kézdivásárhelyi ügyvédeket. Ábrahám Árpádot és Kónya Béla-Istvánt halálra ítélték és kivégezték. A perbefogottak közül ma már csak hárman élnek: Bulárka István, Farkas Pál és Vajna László. Lőrincz Károly Vargyason élő volt politikai fogoly a Székely Hírmondónak elmondta, Szoboszlay terve az volt, hogy 1956. augusztus 28-án Bukarestben forradalmat robbantson ki. Egy tankegység-parancsnoknak az lett volna a feladata, hogy alakulatát Bukarestbe vezérelje és elfoglalja a belügyminisztérium, a rádió stb., épületét, miközben a Székelyföldről különvonattal érkező magyarok csatlakoztak volna a katonákhoz, de ez gyermekes, igen naiv elgondolás volt, nem is lett semmi belőle. Nagy Imre Snagovra hurcolását követően kapóra jött ez a szervezkedés a román hatalomnak, jó ürügyet szolgáltatott az erdélyi magyarok üldözéséhez. Nem sokkal az interjú elkészülte után Lőrincz Károly meghalt. /Kocsis Cecília: 1956 Romániában: melyik nemzet ügye? = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 21./2005. október 22.
Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnökkel együtt szerepelt a román televízió politikai talkshow műsorában, amelyet a Magyar Televízió Este című műsora is sugárzott. „Ha azt kérdezi, hogy a magyarok többsége az első világháborút lezáró békét igazságosnak találja-e vagy sem, akkor azt tudom önnek mondani, hogy tízből kilenc azt mondja, hogy nem, és én is a kilenc között vagyok” – mondta Gyurcsány Ferenc a román televízió műsorvezetőjének arra a kérdésére, hogy Magyarország vissza akarja-e kapni Erdélyt. „Ha azt kérdezi, hogy a magyarok többsége tudomásul veszi-e megváltoztathatatlan realitásként ezt a békét és ennek következményeit, azt fogom mondani, hogy tízből kilenc igen, és a kilenc között vagyok én is” – mondta Gyurcsány Ferenc. Popescu Tariceanu kilátásba helyezte: a jövőben a bukaresti más szomszédos országok kormányával is tarthat együttes ülést. Ezek között nevezte meg Bulgáriát és – a moldovai demokratizálódási folyamat folytatásának függvényeként – a Moldovai Köztársaságot. /A közös kormányülés visszhangjából. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 22./2005. október 22.
Október 23-a, Magyarország nemzeti ünnepe, valamint az együttes magyar–román kormányülés alkalmából október 21-én díszelőadást tartottak Bukarestben, a Román Atheneumban. Műsoron Bartók- és Enescu-művek szerepeltek a George Enescu Filharmónia Szimfonikus Zenekarának előadásában. A felújított koncerttermet zsúfolásig megtöltő közönség – soraikban ott voltak a magyar és román kormány tagjai, élükön a két kormányfővel – vastapsa hatására ráadásként Bartók román táncát játszotta a zenekar. „Két ország határa nem két kultúra határa” – mondta üdvözlőszavaiban a magyar kulturális miniszter a Bukarestben most zajló magyar kulturális napokkal példázva a kölcsönhatások egymást gazdagító erejét. /Borbély László: Ráadás Bartókkal. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 22./2005. október 24.
„Történelmi” eseménynek, a román–magyar kapcsolatokban beállott „áttörésnek” nevezik a Bukarestben lezajlott kormányülést. A román–magyar kormányülés kapcsán mély sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a létrejöttében közreműködő Markó-klikk újból csak elárulta az erdélyi magyar autonómiát – írta Tőkés László, az EMNT elnöke. Jellemző, hogy miközben a magyarországi – határon túli magyar kapcsolatok történelmi mélypontra süllyedtek, a román–magyar államközi kapcsolatok „Kempinski” magasságokba emelkedtek. Markó Béla szerint „a két országnak a párbeszédet sikerült érvényesítenie a konfrontáció helyett”. Miközben Budapest, Bukarest és az RMDSZ kiválóan megértik egymást – ezzel szemben az erdélyi magyarság RMDSZ-en kívüli erőivel, valamint az egyházi és a civil élet képviselőivel a nevezettek még csak szóba állni sem hajlandók. A bukaresti közös kormányülés előtti napokban zajlottak az állami magyar nyelvű felsőoktatás helyreállítását követelő tüntetések. Az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei ez időben tettek látogatást az Európai Unió brüsszeli intézményeinél, a kisebbségi és vallásszabadság kivívása, az egyházainkat sújtó diszkrimináció megszüntetése és a kommunizmus idején elkobzott közösségi javaink visszaszerzése érdekében. A román parlament ebben az időszakban szavazta le a Székelyföld autonómiájára vonatkozó törvénytervezetet, és magyarellenes gyűlöletbeszéddel fejezték ki szembenállásukat a kisebbségi törvénytervezettel szemben. Jellemző, hogy a román–magyar kormányülésnek még csak a napirendjén sem szerepelt az erdélyi magyar közösségi önrendelkezés, vagy az önálló magyar nyelvű felsőoktatás ügye. A Gyurcsány-kormány a határon túli magyaroknak juttatott támogatást minden téren megnyirbálta, és már közel egy éve nem hajlandó összehívni a Magyar Állandó Értekezletet. /Tőkés László, az EMNT elnöke: A román–magyar kormányülésről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 25./2005. október 24.
Közös román–magyar hírközlési-informatikai portál indítását jelentette be Nagy Zsolt hírközlési és informatikai miniszter október 20-án Bukarestben, a román–magyar informatikai-hírközlési fórumon. A www.bilateral.ro/hu portál is Románia és Magyarország ama törekvését szolgálja, hogy feltérképezzék a szakterületen megvalósítható közös projekteket azzal a céllal, hogy a két ország cégei partnerekként léphessenek fel harmadik országbeli piacokon, illetőleg hogy közösen vehessenek részt az európai hírközlési-informatikai programokban. Kovács Kálmán, a magyar kormány hírközlési és informatikai minisztere ugyanazon a fórumon kiemelte a magyar–román együttműködés jelentőségét a szóban forgó szakterületen. A lehetséges beruházási projektek között említette a magyar szaktárca vezetője a MATÁV-nak azt a szándékát, hogy informatikai hálózatokat fejlesszen ki a román piacon. Szó lehet az oktatás és a kutatás terén való együttműködésről is közös egyetemi hálózat kialakítása révén. Nagy Zsolt miniszter bejelentette: kezdeményezni fogja a hírközlési-informatikai területen érdekelt román és magyar üzletemberek tanácsának létrehozását, a szakterületre vonatkozó programok és projektek előmozdítására. /(bg): Közös román–magyar portál indul. Néhány nap múlva Petőfi nyelvén is elérhető. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./2005. október 24.
Gyarmath János annak idején összevásárolta, majd Birtalan Józsefnek eladta a Romániai Magyar Szó kiadójának, a Transil cégnek a többségi részvényeit. Ez az adásvétel kétes volt, hiszen az eredeti alapító okmány kimondta, hogy csak részvényesnek adható el részvény. A Transil alapszabályzatát azonban a későbbiekben csalafinta módon, megváltoztatták, úgyhogy a végén a többségi tulajdonos Birtalan József lett, akinek a háta mögött Verestóy Attila, na meg az RMDSZ vezetősége volt. Előzőleg a kisrészvényesekkel, főleg a részvények húsz százalékát birtokoló Koncz Gézával folytatott perek – ezek tekintélyes hányadát a részvényesek nyerték meg – bizonyították, hogy a törvényességgel továbbra is bajok voltak, a cég vesztesége pedig évről évre növekedett, amíg el nem érte a szinte negyedmillió eurót. Az erdélyi magyar olvasók előtt nem volt népszerű a pártlap, amely szinte száz százalékban az RMDSZ dicséretét zengte. Tudja ezt Stanik István is, hiszen úton-útfélen nyilatkozza, hogy az RMSZ romjain létrehozott Új Magyar Szó nem lesz az RMDSZ lapja, tehát pártlap. Az új lapot megjelentető Scripta Kiadó többségi – több mint 80 százalékos – birtokosa azonban ugyancsak Verestóy Attila, tehát a színfalak mögött megint az RMDSZ áll. Az RMSZ mintegy 250 000 eurós veszteségét még nem rendezték. Az RMDSZ vezetősége nem akart ekkora összeget kidobni az ablakon, értsd, az államnak adni, ezért Stanik tanácsára létrehozta az új lapot. Stanik azonban a kilencvenes évek elején összemosta a közpénzt a magánvagyonnal. Később, amikor az általa indított lapoknál elfogyott a pénz, továbbállt. (Sajtóberkekben úgy tudják, amikor a Scripta Kiadó megjelentetett egy-egy új Erdélyi Magyar Ki Kicsodát, akkor Stanik soros lapjánál kimerült a kassza.) Az Erdélyi Riport – ugyancsak Verestóy-lap – elszegényedését most nem Ki kicsoda követte, hanem Stanik feljövetele Bukarestbe, ahol sajtótanácsosként már nem a kiadványtól kapja a bérét. A Transil veszteségét valaki(k)nek ki kell fizetnie. Egy új lap elindítása és felszínen tartása nagy összegbe kerül. Ezért gondolták úgy a scriptások, hogy átveszik az RMSZ mintegy 3500 előfizetőjét, ezzel is megkönnyítik az indulást. – A budapesti Heti Világgazdaság szerint az RMDSZ vezetősége azért szüntette meg az RMSZ-t, mert ennek menedzserei nem tudtak a piacgazdasághoz igazodni. A 160 ezer eurónyi indulótőke az új lap indításához alig négy hónapra elégséges, a lapindítók szerint ugyanis havonta mintegy 36 ezer euróba kerül az ÚMSZ /Új Magyar Szó/ kiadása. Újabb két hónapot még kihúznak a Magyarországról az RMSZ megsegélyezésére kapott, de félretett forintokból. Azután Bukaresthez kell fordulni. Olyat is hallani, hogy az erdélyi magyarság megsegítésére küldött summákat – Szülőföld Alap – is ide akarnak irányítani. Ez viszont sért bizonyos szabályokat. /Szóról szóra. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), okt. 24./2005. október 26.
Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök október 25-én biztosította Gyurcsány Ferenc magyar kormányfőt arról, hogy a képviselőházban a koalíció pártjai készek megszavazni a kisebbségi törvényjavaslatot, amely garantálná a kulturális autonómiát az erdélyi magyarság számára – közölte László Boglár, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-vel. A román szenátus határozata kapcsán Gyurcsány Ferenc telefonon felhívta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és a román miniszterelnököt. Utóbbi biztosította őt arról, hogy a képviselőházban, amely a végső döntést meghozza, a koalíció valamennyi pártja kész megszavazni a kormányjavaslatot. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint azzal, hogy a román szenátus elutasította az RMDSZ által benyújtott kisebbségi törvényt, a román politika csattanós választ adott Gyurcsány Ferenc bukaresti „kontárkodására”. /Miniszterelnöki ígéret a kisebbségi törvény elfogadására. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 26./2005. október 27.
Két napot sem tartott a megegyezés a koalíciós pártok között a kisebbségi törvényre vonatkozóan: október 26-án a képviselőház állandó bizottsága elutasította a kormány kérését, hogy a tervezetet sürgősségi eljárásban vitassák meg. Erre azért kerülhetett sor, mivel a házbizottság konzervatív tagjai kivonultak a gyűlésről. – Aki egyszer elárul, az másodszor is megteszi, most ez történt – kommentálta bukaresti újságíróknak az esetet Kelemen Hunor képviselő. Kelemen úgy nyilatkozott: elbizonytalanodott, ami a kisebbségi törvény sorsát illeti, a konzervatívok magatartása kérdőjeleket ébreszt. Adrian Nastase, a képviselőház elnöke, kijelentette: Ami Európának jó a kisebbségek tekintetében, az Romániának is jó kell legyen. Ezért meg kell néznünk az európai standardokat, nem kell túloznunk, ne legyünk katolikusabbak a pápánál. /Sz. K.: Ismét cserbenhagytak Voiculescuék. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2005. október 27.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának testülete 12 igen szavazattal, hat ellenében általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi magyar büdzsé előterjesztését. Az ülésen Németh Zsolt, a bizottság fideszes elnöke azt mondta, a határon túli magyarok támogatására 2006-ban tervezett összeg 25 százalékkal csökken az ideihez képest annak ellenére, hogy a központi költségvetés kiadási főösszege tíz százalékkal nő. – A támogatáscsökkentés éles ellentétben áll azzal, amit Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a múlt héten Bukarestben bejelentett, vagyis hogy jövőre nem fog csökkenni a határon túli magyarok támogatása – jelentette ki Németh Zsolt. Kifejtette: a határon túli magyarok támogatására fordított összeg büdzséhez viszonyított aránya az idei 0,18 százalékhoz képest jövőre 0,13 százalékra csökken, az oktatási-nevelési támogatás összege 625 millió forinttal lesz kevesebb, a törvény szerint egymilliárdos összeggel működő Szülőföld Alap támogatási előirányzata pedig mindössze félmilliárd forint. Németh Zsolt azt is kifogásolta, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 1,4 milliárd forintra számíthat, miközben az intézmény induláskor még kétmilliárd forint volt a támogatási összege. A magyar pénzügyi tárca és a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) képviselői válaszukban hangsúlyozták: jövőre nem csökken a határon túli magyarok támogatása, ezen belül az oktatási-nevelési támogatás, valamint a Szülőföld Alap számára rendelkezésre álló összeg sem lesz kevesebb, mint az idén. Tollár Tibor, a PM főosztályvezető-helyettese kiemelte: mindkét tétel felülről nyitott előirányzat, hiszen a beérkező igényeket nem tudják előre megállapítani. Hozzátette: a normaszöveg tartalmazza, hogy a Szülőföld Alap támogatása egymilliárd forintig túlléphető. /Ellentmondó vélemények a határon túli magyarok támogatásáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./2005. október 28.
A román-magyar kormányülés után a bukaresti és a budapesti közszolgálati adó, az RTV és a Duna Televízió közös beszélgető műsort szervezett az eredmények kiértékelésére. A két csapatban közös az volt, hogy egyiknek sem hiányzott egy olyan személy, aki képviselné azokat, akiket a legjobban érint a román-magyar viszony. Vagyis az erdélyi magyarokat, vagy a magyarországi románokat. A kisebbség véleményét itt a többség képviseli. „Igazuk is van: lehet, hogy csak dadogtunk volna hibás román, illetve helytelen magyar beszédünkkel. Sértettük volna a két ország érzékenységét.” – írta Gáspárik Attila. Nagyon rosszul esett, hogy Bukarestben és Budapesten is másodrangúnak tekintenek, legalábbis bizonyos körökben, tette hozzá. A szerző cikkét az Új Magyar Szónak küldte, de ott visszautasították. /Gáspárik Attila (Transindex): Gondoskodó kezek. Közös kormányülés – tévé által homályosan. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 28./2005. október 28.
Nem született végleges döntés arról, kié lehet az egykori marosvásárhelyi Református Kollégium. A bukaresti Legfelsőbb Bíróság ugyanis nemrég megsemmisítette a Maros megyei táblabíróságnak a városháza javára hozott döntését, és újratárgyalásra küldte vissza az iratcsomót. Így jövőben újrakezdődhet a pereskedés a Bolyai Farkas Gimnáziumnak helyet adó épületért. Az Országos Restitúciós Bizottság visszajuttatta ugyan a református egyháznak a Református Kollégium épületét, de Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere a táblabíróságon támadta meg a döntést. Dorin Florea a marosvásárhelyi önkormányzat nevében, de annak tudta és felhatalmazása nélkül indított pert az Országos Restitúciós Bizottság döntése ellen, amelyet alapfokon megnyert. A marosvásárhelyi városi tanács RMDSZ-es tagjai még a tavasz folyamán írásban tiltakoztak a polgármester eljárása ellen. /Szucher Ervin: Bolyai-per: újratárgyalják a restitúciós kérést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./2005. október 28.
A Iasi-i Római Katolikus Püspökség hátrányos megkülönböztetésben részesíti a moldvai csángókat, amikor megtagadja tőlük az anyanyelvi egyházi szertartásokat, állapította meg az Országos Diszkriminációellenes Tanács október 27-i ülésén, amikor a pusztinai Szent István Egyesület beadványát és az azzal kapcsolatban összegyűjtött információkat elemezte. Asztalos Csaba, a tanács elnöke elmondta, bírságot azért nem róttak ki, mert tekintettel akartak lenni az egyházi autonómiára. A Szent István Egyesület a botrányos pusztinai temetés miatt fordult a bukaresti hatósághoz, melyről elsőként a Krónika adott hírt. A pusztinai László Katalin temetésén Irinel Iosif Iosub helyi káplán az elhunyt meggyalázására használta fel a prédikáció lehetőségét. Indulatait az váltotta ki, hogy László Katalin végakarata szerint a család magyar nyelvű virrasztást is szervezett a halott koporsója mellett. A döntés meghozatalakor jelentős súllyal esett latba az, hogy mi a gyakorlat a többi romániai római katolikus egyházmegyében. A kérdésről kikérték a többi püspök véleményét is. Kiderült, hogy valamennyi egyházmegyében több nyelven folynak az egyházi szertartások. Mi több, a iasi-i egyházmegye sem jelent kivételt, hiszen az észak-moldvai lengyel közösség számára itt is biztosítják az anyanyelvi szertartásokat. /G. Á.: Elmarasztalták csángóügyben a püspökséget. = Krónika (Kolozsvár), okt. 28./2005. október 29.
Corneliu Vadim Tudor és Gheorghe Funar súlyos magyarellenes kijelentései miatt a marosvásárhelyi Pro Europa Liga panaszt tett az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál. Korábban a négy kormánypárt is elítélte Tudornak a kisebbségi törvénytervezet szenátusi vitáján elhangzott beszédét. Markó Béla, az RMDSZ elnöke október 27-én Habsburg Ottóval folytatott bukaresti megbeszélésén kérte, hogy az európai fórumokon is figyeljenek fel a romániai nacionalista kirohanásokra. /Össztűzben a nacionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./2005. október 29.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Bukarestben kijelentette: Magyarország nem akarja Erdélyt. – Nem is olyan régen, amikor még Nastase volt Románia miniszterelnöke, egyik budapesti látogatása során egy riporter megkérdezte tőle, miért gondolják azt a románok, hogy Magyarország vissza akarná szerezni Erdélyt? Nastase elmosolyodott, majd azt mondta: mert mi, ha tőlünk vettek volna el valamit, megpróbálnánk! Miért ez a beteges önigazolási hajlam? Miért él belső kényszer a magyar politikumban bizonygatni a románnak, hogy nem akarja Erdélyt? Mondhatni, a magyar kér bocsánatot a romántól, amiért esetleg eszébe juthat jogos igénye! Ahelyett, hogy a románnak lenne történelmi bűntudata, a magyarnak van, írta Zsidó Ferenc. Ennek sajnálatos hagyománya van, nem Gyurcsány az első, aki szemlesütve így nyilatkozott, Kádár is ilyesmit hangoztatott. Pedig az erdélyi magyarok kevéssel beérnék. Nem kellene azt mondani, hogy követeljük Erdélyt, elég arra utalni, hogy nem felejtettük el, a miénk volt.- Azonban Gyurcsányék letagadnák Trianont, ha tehetnék! /Zsidó Ferenc: Az oktondi és a román. = Polgári Élet (Székelyudvarhely), okt. 29./2005. október 29.
A Romániai Magyar Népművészeti Szövetség október 15-én és 16-án Csíkszeredában ünnepelte fennállásának tizedik évfordulóját. Ebből az alkalomból vargyasi Máthé Ferenc népművészt a szövetség életműdíjjal tüntette ki. A rangos szakmai elismerést tanúsító oklevelet Szatmári Ferenc, a szövetség elnöke nyújtotta át. Máthé Ferenc 1927. május 4-én született Vargyason. Különböző állásokat töltött be nyugdíjazásáig. Munka mellett faragott. Huszonnyolc templomba faragott csillárt, énekmutató táblát, úrasztalát, szószékborítást. Közösségi megemlékezések alkalmával kopjafát, emléktáblát ajándékozott egy-egy történelmi esemény, személyiség tiszteletére. Kiállításokra hívták Sepsiszentgyörgyre, Barótra, Bukarestbe, Szovátára, Parajdra, Budapestre. /Kovácsné István Anikó: Máthé Ferenc életműdíjas. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./2005. október 31.
Gyurcsány Ferencnek és kormányának bukaresti és nagyváradi látogatása a román–magyar viszony alakulásának történetében csak Kádár János 1958-as, Erdélyt és az erdélyieket a román hatalmi érdekeknek kiszolgáltató árulásához hasonlítható, állapította meg Sylvester Lajos. Friss példa erre az RMDSZ által beterjesztett kisebbségi törvénytervezet megbuktatása a román felsőházban, amely Gyurcsánynak az RMDSZ számára elsütött bókjait illeszti a maga helyére. ,,A romániai magyarság első számú képviselője nem a magyar kormány, hanem az RMDSZ” – jelentette ki Nagyváradon a magát felelős magyar miniszterelnökként aposztrofáló vendég. A bukaresti magyar–román kormányülés alkalmával megköttetett megállapodások közül Markó Béla hármat emelt ki. A Sapientia Egyetem román állami támogatásának kilátásba helyezését s az önálló állami magyar egyetem visszaállítását a ,,multikulturális” Babes–Bolyai Tudományegyetem ellenében. A másik a csíkszeredai magyar, illetve a gyulai román konzulátus megnyitása. Gyurcsány az általa megtagadott kettős állampolgárságról azt állította, hogy a múlt év decemberében igen nehéz, de fontos döntést hoztak, amellyel elkerülték, hogy a régióban és a magyar–magyar viszonyban egy igen komoly konfliktushelyzet alakuljon ki”. A harmadik megvalósítás a bukaresti magyar kulturális központ Sepsiszentgyörgyre kihelyezett fiókja. A bukaresti intézet amúgy is szűkös költségvetéséből kicsípett pénzen fejti ki tevékenységét majd egy irodavezető, legfeljebb egy számítógép előtt üldögélő kisasszonnyal, aki majd a Bozóki miniszter úr által vezényelt magyarhoni popzenekarok székelyföldi-erdélyi szereplését harmonizálja. Ennyi a kiemelt megállapodás. Az erdélyi magyarság autonómiája nem került szóba. A Bihar megyei települések önkormányzati képviselői előtt szólott erről is Gyurcsány miniszterelnök: ,,nem igaz, hogy az autonómia előrébbvaló, mint az autópálya.” /Sylvester Lajos: Az autonómia autópályára állítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./2005. október 31.
Trianon és Európa címmel tartottak lakossági fórumot Nagyváradon. A rendezvényen magyarországi és partiumi politikusok Trianon 85 éves utóéletét idézve a kérdés unión belüli megoldására keresték a választ. A résztvevők bírálták a magyar miniszterelnököt egy neki tulajdonított bukaresti kijelentése miatt, miszerint Gyurcsány Ferenc a minap Trianont semminek nevezte. A református püspöki palotában tartott fórumon Székelyhídi Ágoston kijelentette: a nemzetet Európa sem tekintheti nem létező emberi közösségnek, és az államközi érdekeket kell alárendelni a nemzeti érdeknek. Tőkés László szerint az erdélyi magyarság Trianonra hittel, erővel és meg nem alkuvó öntudattal válaszol. /Trianon-fórum Nagyváradon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./2005. október 31.
Európában most már lehet megoldást keresni Trianon égető kérdéseire – jelentette ki Székelyhídi Ágoston író Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Trianon és Európa címmel október 28-án rendezett konferencián. Lehangolónak tartotta, hogy Magyarország baloldali kormánya tavaly decemberben elutasította a kettős állampolgárság megadását a határon túliaknak, ráadásul Gyurcsány Ferenc kormányfő maga állt a „tagadás kampányának” élére. Tőkés László püspök a magyar miniszterelnök közelmúltbeli bukaresti látogatásán tett nyilatkozatára utalva kijelentette, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Gyurcsány között az a különbség, hogy „az egyiknek kell Erdély, a másiknak meg nem”. A püspök szerint ez a tény, valamint az, hogy a magyar kormányfő szerint „Trianon semmi”, a december ötödike előtt történtekkel egyetemben nem más, mint lélektani hadviselés a keresztény értékek és a Trianonhoz kapcsolódó fájdalmak ellen. Ékes József országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum alapító tagja a mai magyarországi helyzettel kapcsolatosan úgy vélte, az ottani folyamatok a nemzettudat elsorvasztását célozzák. A szintén a Nemzeti Fórum nevében felszólaló Püski András az európai integrációs folyamatok kapcsán leszögezte: a magyarországi nemzeti elkötelezettségű polgári erők ebben segítséget kívánnak nyújtani az erdélyi és partiumi magyaroknak. /Balogh Levente: Trianon és Európa Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./2005. november 1.
Érdemes odafigyelni arra, hogy a román sajtó miként értelmezte a nagy összeborulást, a román–magyar kormányülést. A legjelentősebb nyolc bukaresti román napilap közül egyedül a Cotidianul számolt be az eseményről címoldalon. A többi központi román napilap valamelyik belső oldalon és ott is elrejtve tálalta a magyar újságokban vezető anyagként, nagybetűs címekkel ellátott tudósítást. /Fazekas Károly Csaba: A vegyes kormányülésről. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./2005. november 1.
Az eset sokat elárul a román toleranciáról. Gyimesbükkön immár második alkalommal vágták ki és tüntették el ismeretlen tettesek a kétnyelvű helységnévtáblákat. Tették mindezt akkor, amikor – a „reálpolitikusok” szerint – történelmi jelentőségű román–magyar kormányülés zajlott Bukarestben, amelyről azóta tudjuk, hogy az ott aláírt megállapodások nagy része teljesen lényegtelen a romániai magyarság szempontjából. A román diplomácia ismét diadalmaskodott! – írta Deáky András. /Deáky András: Idegenként szülőföldünkön. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 1./2005. november 1.
Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./2005. november 2.
Verestóy Attila RMDSZ-szenátornak nincs ellenvetése, hogy az illetékes állami szervek bankszámláit ellenőrizzék. A szenátor részt vesz tőzsdei tranzakciókban. Verestóy furcsállta, hogy a felsőház elnökének értesítése nélkül ellenőrzik szenátorok bankszámláit. Közölte: részvényeinek mintegy 10–15 százaléka a kőolajiparban van, de nem a Rompetrolnál, hanem más társaságoknál. Hozzátette: több millió euróval vesz részt a tőzsdei tranzakciókban. A szenátus honlapján olvasható vagyonnyilatkozata szerint Verestóynak 24,2 milliárd régi lej és 2 886 700 euró értékben vannak számlái és betétei a Raiffeisen Bankban. Verestóy rendelkezik egy 180 millió régi lejes számlával a City Bankban és egy 44 millió forintos betéti számlával egy magyarországi bankban. A szenátornak egy 1 780 000 eurós, idén nyitott számlája van a monacói KLB bankban, továbbá egy 242 millió lejes számlája a bukaresti ABN AMRO bankban. /Verestóy: nincs rejtegetnivalóm. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 2./