udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 16651-16680 | 16681-16710 | 16711-16740 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
2005. november 3.
A képviselőházban is folytatódik a szenátusban alkalmazott halogatási folyamat, amely csak alkalom arra, hogy egyesek folytathassák ultranacionalista retorikájukat – jelentette ki Markó Béla bukaresti sajtóértekezletén. Markó szerint európai integrációs szemszögből is sürgős a kisebbségi törvénytervezet elfogadása. Sajnálatos módon irredentistáknak, fasisztáknak neveznek bennünket – mondta Markó. /Markó: a koalíció érdeke a kisebbségi törvénytervezet mielőbbi elfogadása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./2005. november 3.
Az Otthoni Beteggondozást Szolgáltatók Országos Szövetsége konferenciát rendezett Bukarestben. Az otthoni beteggondozást eddig civil szervezetek végezték, de ma már a minisztériumok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az otthongondozás intézményesítésére. Bunta Levente, Hargita megye tanácsának elnöke bemutatta a Hargita Megyei Otthoni Szakápolói és Szociális Gondozói Szolgálatot. Ilyenszerű civil és önkormányzati együttműködésre még nem volt példa Romániában. /Szakmai konferencia. Példamutató kezdeményezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./2005. november 4.
November 3-án az oktatási szakszervezet tagjai sztrájkőrséget álltak a Kolozs megyei prefektúra épülete előtt. Ez a tiltakozó megmozdulás-sorozat része. Szilágy, Máramamaros és Maros Kolozs és Fehér megyében és Bukarestben sztrájkőrséget szervez a négy tanügyi szakszervezet. Elhatározták, hogy november 7-től, hétfőtől a pedagógusok sztrájkot kezdenek az iskolákban. /Szakszervezeti tüntetések országszerte. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./2005. november 5.
Aláírásgyűjtést kezdeményezett az önálló magyar egyetemért harcoló Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen (BBTE) tanító oktatók körében az egyetemen tervezett magyar karok létrehozásáért – jelentették be a bizottság tagjai. Hantz Péter, Kovács Lehel és Péntek Imre, a testület tagjai szerint a BBTE-n tanító oktatók közel kilencven százaléka egyetért a három magyar kar létrehozásával. A megkérdezettek döntő többsége szeretné, ha létrejönne a kolozsvári állami egyetemen a Természet-, Humán, valamint a Társadalom- és Gazdaságtudományi Kar. Hantz Péter szerint Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektor-helyettes arról biztosította őket, hogy ha összegyűjtik ezeket az aláírásokat, akkor a kérést az egyetem legfőbb döntéshozó elé terjeszti. Hantz Péter Brüsszelben az Európai Parlament illetékes szakbizottsága előtt felvetette a kérdést, több EP-képviselő, de még az Egyesült Államok kormánya is érdeklődik az ügy iránt. A Transindex internetes portálon megjelent: Csucsuja István történész professzor azzal dicsekedett, beszélt a bukaresti diploma-honosító bizottsággal, hogy megpróbálja megakadályozni Hantz Péter és Kovács Lehel doktori diplomájának romániai honosítását. /B. T.: Aláírásgyűjtés a magyar karokért. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./2005. november 5.
„A moldvai római katolikusok a kommunista rendszer által szörnyű nyomásnak voltak kitéve, hogy magyarokká váljanak. A szocializmus építése azt is célul tűzte, hogy kilúgozza a román nemzeti öntudatot, miáltal jobban ellenőrzése alatt tartja a társadalmat.” – olvasható a Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete által készített irományban. A csaknem négy újságoldalt betöltő fogalmazvány szerint az 50-es évek kommunista rendszere szovjet nyomásra magyar iskolákat indított be Moldvában azzal a céllal, hogy az itteni román katolikusok (a „tanulmányban” a csángók végig ezen a néven szerepelnek) elfelejtsék őseik dák-latin nyelvét. Az elmagyarosítás nem sikerült, mert a lakosság követelte, hogy gyermekei románul tanulhassanak. Ebben a törekvésben legnagyobb segítséget a iasi-i római katolikus püspökség nyújtott, amely hősi módra egyszerre viselt hadat a magyar mesterkedések és a kommunista rendszer ellen. A „román identitás elleni agresszió” 1989 után új lendületet vett, noha a közösség 95 százaléka románnak vallotta magát. Ez nem zavarta az RMDSZ és Budapest agitátorait, sőt odáig merészkedtek, hogy egy pusztinai bácsit rábeszéltek, a népszámlálás alkalmával, vallja magát magyarnak. Csakhogy bákói újságírók kiderítették: az öregember fia a csíkszeredai RMDSZ alkalmazottja. A leleplezések sora folytatódott 2002-ben, amikor Kallós Zoltán etnográfus, „mellékesen a moldvai katolikusok elmagyarosítása kommunista offenzívájának élharcosa” Kolozsvárról magyar népdalokat hozott, ezeket megtanította a római katolikusoknak, hogy azután népköltészetükkel bizonyítsa magyar származásukat. Érdemes emlékeztetni, hogy Kallós Zoltánt a kommunizmus idején bebörtönözték, most mégis a lapban mint a rendszer kiszolgálója szerepel. Gabriel Andreescu az Observatorul Cultural 2002. május 13-i számában kimutatta, hogy csángó témában az állami intézmények szervezte szimpóziumokra mindig a román sovén-nacionalizmusnak azokat az élharcosait hívják meg, akik egymással mindenben egyetértenek. Így történt többek között a Román Akadémia védnöksége alatt 2002. április 29-én Bukarestben megtartott szeminárium esetében is. A szervezőknek gondjuk volt arra, hogy ne hívjanak meg egyetlen magyar történészt sem, nehogy megzavarja a harmóniát, végül csak Borbély László RMDSZ-képviselő követelésére engedték be a terembe a csángó magyarok néhány képviselőjét. Gabriel Andreescu emlékeztetett: Dumitru Martinas Originea ceangailor din Moldova című dilettáns könyve 1985-ben, tehát a kommunista propagandagépezet rendelésére és jóváhagyásával jelent meg, legújabb kiadását pedig Ion Coja, a Vatra Romaneasca alelnöke látta el lelkendező előszóval. /Barabás István: Hamis tudós. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./2005. november 6.
A román kormány kezdeményezésére október 28-án Bukarestben, a Victoria palotában (a kormány székházában) az egyházi javak visszaszolgáltatására alakult különbizottság tagjai tanácskozásra gyűltek össze a romániai vallásfelekezetek elöljáróival és képviselőivel. A találkozó fő témáját a romániai egyházak tulajdonában volt ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló törvény alkalmazása, illetve a visszaszolgáltatás meggyorsításának feltételei képezték. Ugyancsak a felekezeti oktatással, a vallásügyi törvénnyel, az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával, illetve más, időszerű problémákkal kapcsolatban október 29-én az RMDSZ kolozsvári ügyvezető elnökségének székházában Markó Béla szövetségi elnök is találkozóra hívta a történelmi egyházak képviselőit, az RMDSZ vezetőit valamint az egyházügyi kérdésekkel is foglalkozó tisztségviselőket. /(Sipos Enikő): Egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról tanácskoztak. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 6./2005. november 7.
Nem mondanak le az oktatók a november 7-én kezdődő általános sztrájkról – jelentette be Razvan Bobulescu, az egyetemi tanárok szakszervezetének elnöke a Calin Popescu Tariceanu miniszterelnökkel történt találkozót követően. Semmilyen ígéretet nem kaptak a tanügynek szánt költségvetés növelésére vonatkozóan. A középiskolai és egyetemi tanárok november 7-én sztrájkolnak, másnap pedig – amikor a parlament elkezdi a 2006-os költségvetési törvény vitáját -, sztrájkőrséget szerveznek Bukarestben. A szakszervezeti szövetségek a költségvetés 6 százalékának elkülönítését kérik a tanügy számára, a fizetések megduplázását 2007-től. Ragaszkodnak a havi élelmiszerjegyekhez, valamint szakkönyvvásárlási jutalékhoz és ingyenes internet-hozzáféréshez. /Nem mondanak le a sztrájkról a tanárok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 7./2005. november 7.
Szükség van egy brüsszeli magyar lobbi-iroda megindítására, hogy bemutassa a kárpát-medencei magyar jogsérelmeket. Az új civil hivatal várományosa Szilágyi Zsolt, az EMNT alelnöke, az MPSZ választmányi elnöke. Megfelelő pénzügyi támogatás hiányában egyelőre csak alkalomszerű kiutazásokkal tartható fenn a lobbitevékenység. Szilágyi Zsolt hangsúlyozta, a romániai kisebbségi egyházak püspökeinek brüsszeli látogatása bebizonyította, hogy egy állandó brüsszeli iroda megindítására nagy szükség van. Nemcsak az erdélyi magyarokat sújtja a diszkrimináció, hanem a Vajdaságban és Kárpátalján is hasonló gondokkal küszködnek a magyarok. Az Európai Uniónak is érdeke, hogy a magyar kérdés rendeződjék. A püspökök szóvá tették, hogy a román állam nem semleges az egyházak közötti viszonyban. Köztudott, hogy az ortodox egyház kiemelt támogatást élvez immár 15 éve: nemcsak pénzt, hanem területeket, erdőket, gyárakat, épületeket kap soron kívül. Az egyházfők azt kérték, hogy az Európai Unió intézményei naprakészen ellenőrizzék a vallásfelekezeti szabadság megtartását. Megígérték, hogy naprakész tájékoztatást fognak küldeni a diszkriminációs ügyekről. Hazatértekor a delegáció levelet intézett Hozze Manuel Barroso bizottsági elnökhöz, kérve, hogy tartsák megfigyelés alatt a romániai kisebbségi történelmi egyházak és a nemzeti kisebbségek sorsának alakulását, illetve hogy a Romániáról szóló országjelentésben tegyenek említést az egyházainkat sújtó diszkriminációról. Sajnálatos, hogy az erdélyi magyar külpolitika nem elég erőteljes, állapította meg Szilágyi Zsolt. Számottevő erők, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, a Székely Nemzeti Tanács, a Magyar Polgári Szövetség, a történelmi egyházak, a civil szféra az önálló intézményrendszer kiépítésében, a saját vagyon visszaszerzésében látják az erdélyi megmaradást, addig vannak olyan magyar politikusok Erdélyben, akik szerint Románia integrációjának a feltételek nélküli támogatása vezet közelebb a jóléthez. Hibás az RMDSZ feltétel nélküli hozzájárulása Románia integrációjához. Miután az Országgyűlés Gyurcsány Ferenc javaslatára feltétel nélkül elfogadja Románia csatlakozását, miután az RMDSZ feltétel nélkül támogatja Románia EU-integrációját, miután Gyurcsány Ferenc Bukarestben a román politikának, a román külpolitikai érdeknek mindenben kedvére tesz, jön a szenátusi elutasító szavazás a kisebbségi törvénnyel kapcsolatban. Még ezt a látszatautonómiát sem hajlandó elfogadni a román koalíciós többség. Ez a kis lépések politikájának a kudarca. /Makkay József: Többségi kormányérdek a magyar széthúzás. Szilágyi Zsolt: elengedhetetlen a brüsszeli magyar lobbytevékenység. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 7./2005. november 7.
A bukaresti magyarság is megünnepelte gróf Mikó Imrét. November 4-én a meghívott előadó Pásztori Tibor Endre, Zabola református lelkipásztora, egyben a Mikó-életmű fáradhatatlan kutatója volt. Neki köszönhetően a zabolai kastély előtt 1991. május 31-én, önzetlen összefogás eredményeként felállították Mikó Imre mellszobrát, Petrovits István alkotását. Pásztori Tibor Endre előadásában bemutatta a szerteágazó életművet, amelyet gróf Mikó Imre jogászként, művelődéspolitikusként, történetíróként, akadémikusként végzett. Ezt a képet egészítette ki Pásztoriné Antal Rozália, aki elmondta: Mikó Imre munkásságában biztos támasz volt a felesége. /Barabás István: „A természeti határok a szellem útját nem zárhatják el” = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./2005. november 8.
Az erdélyi magyarság autonómiaigényének kinyilvánítása óta első alkalommal tartanak autonómiakonferenciát Bukarestben. Az Európai Unió által finanszírozott rendezvényt a Robert Schuman Alapítvány szervezte. A november 7-én kezdődött konferencia szervezői arra tettek kísérletet, hogy a román politikai élet meghatározó személyiségeivel is megismertessék az önkormányzatiságon alapuló Európai Unión belüli modelleket. A konferencia címe – Szubszidiaritás és önkormányzatiság az EU-ban – éppen azokat a kulcsszavakat tartalmazza, amelyek figyelembevételét az Európai Parlament javasolta Romániának a magyar kisebbség helyzetének a megoldására. Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője elmondta, a választás nem véletlen. Rendkívül fontosnak tartotta, hogy az Európai Unió soros elnökségét ellátó Nagy-Britannia kormánya is képviseltette magát a rendezvényen. Peter Thompson, a brit igazságügyi minisztérium igazgatója arról tartott előadást, hogy skót, walesi és északír devolúciós folyamat milyen kedvező hatásokat váltott ki országában. A finnországi svéd autonómia tapasztalatait Jannika Enegren-Aberg, a finn igazságügy-minisztérium képviselője osztotta meg a bukaresti hallgatósággal. /Autonómiakonferencia Bukarestben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 8./2005. november 9.
Azokban az országokban, ahol egy-egy nemzeti közösség integrációját az önkormányzatiság és a szubszidiaritás elvei alapján oldották meg, nemcsak a kisebbség erősödött meg, hanem az állam is. Ez az egyik következtetése annak a kétnapos konferenciának, amelyiken első alkalommal mutatták be Bukarestben az Európai Unión belüli autonómiamodelleket. Az Európai Unió által finanszírozott konferencia programjában a román igazságügyi, belügyi és külügyi tárcavezető is előadóként szerepelt, az utolsó pillanatban azonban valamennyien lemondták részvételüket, és maguk helyett sem küldtek mást a rendezvényre intézményeik képviseletében. „Nem tisztem ezt kommentálni, de az egyik résztvevő is megjegyezte, üzenetértéke van annak, hogy a román kormány részéről egyedül Markó Béla miniszterelnök-helyettes jött el” – jelentette ki a Krónikának Gál Kinga, az Európai Parlament képviselője, a Románia–EU parlamenti vegyes bizottság alelnöke. Jelen volt azonban a konferencián a romániai civil szféra több jeles képviselője, és az elhangzott előadásokat könyv formájában is eljuttatják majd a román illetékeseknek. „Ez azért fontos, mert Romániában sem lehet már sokáig halogatni az autonómiáról folytatandó párbeszédet, érdemi vitát” – jelentette ki Gál Kinga. Az elfogadott zárónyilatkozatot szerint nem lehet változatlan formában átvenni az autonómiamodelleket. Ezek mindenütt a sajátos helyi adottságokhoz kell hogy igazodjanak. Az autonómia csak demokratikus közegben valósulhat meg. A rendezvényen skót, dél-tiroli, katalán és finnországi svéd politikusok, szakértők a saját közösségük példája bemutatása által fejtették ki, valamennyi autonómia a közösség megerősödéséhez vezetett, de az államot nem gyengítette. Markó Béla többek között arról beszélt, hogy a román kormány által benyújtott kisebbségi törvénytervezet nem az egyének, hanem a közösségek számára biztosít jogokat. /Az államot is erősíti az autonómia. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./2005. november 9.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes november 7-én Bukarestben részt vett a Kin-state involment in minority protection – Lessons learned című könyv bemutatóján. A Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesülete, a Velencei Bizottság és a Külügyminisztérium együttműködésével kiadott kötet a 2004. február 12-én Bukarestben megrendezett szeminárium anyagát tartalmazza, az előadások a kisebbségvédelem európai gyakorlatát járják körül, különös figyelemmel a státustörvény kedvezménytörvény által kiváltott szakmai és politikai vitákra. Markó szerint az elmúlt 15 évben szemléletváltás történt a nemzeti kisebbségek problémái rendezése tekintetében. Ugyanígy, hosszas viták előzték meg a Magyarország által bevezetett kedvezménytörvény elfogadását. Markó Béla jogosnak tekinti, hogy Magyarország kezdeményezett egy, a határon túli magyarok érdekeit támogató törvényt, amely ma már példaértékű jogszabály más országok hasonló törekvéseiben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt időszakban a párbeszéd, az együttműködés útját választotta a konfrontáció, a heves viták helyett – emlékeztetett a szövetségi elnök, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kisebbségi kérdések ügye nem visszafordíthatatlan. Amíg egyik héten közös román-magyar kormányülést rendeztek Bukarestben, addig néhány nappal később a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. /Anyaország és kisebbségvédelem. Nemzetközi könyvbemutató Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./ 2005. november 9.
„Gőzhengerként halad előre Budapest és Bukarest támogatásával, illetve Európa hallgatása mellett a magyarok számára kedvezőtlen kisebbségi törvény tervezetének elfogadása” – jelentette ki november 8-án Nagyváradon Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke. A püspök emlékeztetett: az 1947-es párizsi békeszerződés aláírása előtt a román kormány mindent – iskolákat, egyetemet – megadott a magyaroknak, amikor azután megszűnt a bizonyítási kényszer, mindent leépítettek. A püspök szerint az EU-integráció is ilyen bizonyítási kényszerhelyzetbe hozza Romániát. Tőkés kifogásolta, hogy ennek ellenére elsikkad az autonómia, az állami magyar egyetem és az ingatlanrestitúció ügye. „Az RMDSZ megalkuvása a nemzetárulás határán mozog. Valakik kiegyeztek a hátunk mögött, cinkos magyar politikai összjátékról van szó a román politikum szája íze szerint” – vélte Tőkés, aki egyúttal felhívást intézett az RMDSZ szavazóihoz: „ne tűrjék némán, hogy a fejük fölött álmegoldásokat dolgoz ki az RMDSZ”. /B. L.: Tőkés: nemzetárulás határán az RMDSZ. = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./2005. november 9.
Romániai viszonylatban 1953–1954-ben készítettek egy átfogó műemlék-jegyzéket, mely 1956-ban jelent meg a Román Népköztársaság Akadémiájának a kiadásában 195 lapon: Lista monumentelor de cultura de pe teritoriul R.P.R. (A Román Népköztársaság területén található művelődési emlékek jegyzéke). Kolozsvár város műemlékei összesen 174 tételt tettek ki. Kolozsvár akkor szerencsés volt, mert az összeírás „felelősi” tisztségét igazi szakember, Debreczeni László töltötte be, s tapasztalatait külön tanulmányban is összegezte: Az 1953. évi kolozsvári műemlék-összeírás építéstörténeti eredményei (Emlékkönyv Kelemen Lajos születésének nyolcvanadik évfordulójára. Kolozsvár–Bukarest, 1957). Amint írta, 284 házszám szerinti műemléket vettek jegyzékbe, közülük válogatták ki a hivatalossá nyilvánított 174 tételt. Ez a jegyzék némely utólagos kiegészítéssel 1989-ig hivatalos maradt. Azután is csak belső használatú listák készültek. 2004 nyarán jelent meg újra a teljes romániai műemlék-jegyzék. Ennek előkészítése már az 1990-es évek elejétől folyt. A kolozsvári Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság például a Házsongárdi temető védelemre javasolt síremlékeinek a jegyzékét állította össze még az 1990-es évek közepén s juttatta el az illetékesekhez. Talán ennek köszönhető, hogy maga a temető egyetlen címként mégiscsak bekerült a jegyzékbe. Hogy végül is ki volt az új jegyzéknek a kolozsvári vezetője, nem sikerült megtudni, de érezhetően nem végezte felelősségteljesen munkáját. Az új jegyzék a Hivatalos Közlöny függelékeként jelent meg román nyelven. A rendeletet Razvan Theodorescu akkori miniszter látta el kézjegyével. Három vaskos, ezer oldal körüli kötet tartalmazza a megyénként összeállított nyilvántartást. Az első kötetben van Kolozs megye, összesen 1382 tétellel. E lista közzététele után a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság több jelzést kapott az egyes tételek pontatlanságával kapcsolatban. Éppen ezért javasolták, hogy erdélyi viszonylatban készüljön el a magyarok lakta megyék műemlék-jegyzékének a lefordított, helyesbített változata. Ilyen irányban tett írásos javaslatot az RMDSZ ügyvezető elnöksége is kapott. Egy év óta még nem kaptak választ. Az új kiadványban összesen 363 tétel vonatkozik Kolozsvárra, tehát az 1956-os listához képest jó kétszeres a bővülés. Azonban szakmai igényesség tekintetében a lista nem megfelelő. Számos ház sarok-jellegéből kifolyólag kétszer is szerepel (mindkét utcánál) a jegyzékben. A régi Református Kollégium még mindig „Ady–Sincai” Líceum – pedig az elnevezésből 1990-ben törölték Ady nevét, s azóta az épületet visszakapták a reformátusok. A II. József, Deák és Vörösmarty, Petőfi, Bem kolozsvári látogatását megörökítő belvárosi táblák nem szerepelnek a jegyzéken. A jegyzék legnagyobb hiányossága a Házsongárdi temető. Más megyékben, nagyobb városoknál néhány síremléket megneveznek. A Házsongárdi temetőnél egyetlen sírt sem méltattak felsorolásra. /Gaal György, a KLMT elnöke: A kolozsvári műemlékek jegyzéke. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./ 2005. november 10.
Január 1-jén vezetik be a nemzeti vízumot a határon túli magyaroknak, az okmányt pedig szintén ettől a dátumtól kezdve lehet majd igényelni – tájékoztatott Cseh Áron, kolozsvári magyar főkonzul. Az öt évig érvényes dokumentum nem kérhető munkavállalás céljából. Magyarország reméli, hogy a határon túli magyaroknak a Schengen-övezetbe való beutazása biztosítható lesz a nemzeti vízummal és az azt kiegészítő tartózkodási engedéllyel. A nemzeti vízumot a kolozsvári főkonzulátuson és a bukaresti nagykövetségen lehet majd igényelni. A magyarországi külképviseletek létszámát ezért bővítik, Kolozsvárra is küldenek majd egy konzult, aki a kérelmek regisztrációjával foglalkozik. Az igénylőkkel személyesen is elbeszélgetnek majd, hogy meggyőződjenek kérésük jogosságáról. Az ingyenesen igényelhető okmány az útlevél érvényességétől függően öt évre szól. Ez jelentős könnyítés lesz, hiszen eddig a vízum csak egyéves tartózkodást biztosított, és 50 euróba került. Erdélyben várhatóan nem fog látványos érdeklődést kelteni a nemzeti vízum, hiszen 2004-ben a főkonzulátus adatai szerint a látogató vízumot mindössze 3300-an igényelték. Ők az összes vízumigénylő mindössze 11 százalékát teszik ki. Cseh Áron hangsúlyozta: a nemzeti vízum mellé magyarországi tartózkodási engedélyt is be kell szerezni. A lakhatási és megélhetési feltételeket bizonyítani kell. /Nem váltható ki munkavállalás céljából a nemzeti vízum. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./2005. november 10.
Eltérőek az álláspontok a bukaresti Magyar Kulturális Intézet sepsiszentgyörgyi fiókirodájának megnyitása ügyében. A helybéli várakozások szerint ez év végéig remélhetőleg működni fog az intézmény, a magyarországi kultúrdiplomácia képviselői szerint ez inkább 2006 elején esedékes. Demeter János, Kovászna megye tanácsának elnöke szerint remélhetőleg idén lesz az ünnepélyesen átadás. A bukaresti Magyar Kulturális Intézet igazgatója, Beke Mihály András másként látja a helyzetet. Szerinte diplomáciai jegyzékváltásra is szükség van, ezért az iroda megnyitását reálisabb „2006 legelejére” helyezni. Az iroda működését a bukaresti intézet költségvetéséből fedezik, ez bizonyos pénzügyi források átszervezését feltételezi. A sepsiszentgyörgyi iroda vezetésével kapcsolatban a bukaresti Magyar Kulturális Intézet jelenlegi intézeti titkárának, Vári Attilának a neve került szóba. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma sajtóirodájának közlése szerint a fiókirodát leghamarabb jövő év februárjában lehet megnyitni. Az iroda létrehozását jelző, de még nem az avatást jelentő, tavaly november 9-én lezajlott ünnepségen, a távolmaradó Hiller István tárcavezető helyett, Vass Lajos, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának államtitkára volt jelen, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője, valamint Markó Béla RMDSZ-elnök társaságában. 2004 júliusában Medgyessy Péter kormányfő ígérte meg a bukaresti Magyar Kulturális Központ székelyföldi kirendeltségének Sepsiszentgyörgyre telepítését. Hiller akkor közölte a háromszékiekkel, hogy a 2004-es költségvetésben nincs fedezet az iroda beindítására, ezért az avatóra csak 2005-ben kerülhet sor. Idén áprilisban Schneider Márta, az NKÖM helyettes államtitkára a magyar-román kulturális egyezmény aláírásától tette függővé az intézmény megnyitását. /Idő kell a sepsiszentgyörgyi fiókintézet beindításához. Kulturális iroda – mikor? = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2005. november 10.
A Hargita Megyei Törvényszék visszaküldte a nyomozati szakaszba a halált okozó testi sértéssel vádolt Ioan Barsan dossziéját. A Suba Jánosként ismert gyimesbükki vállalkozónak esélye nyílik arra, hogy börtönbüntetés nélkül megússza a gyimesközéploki Paradis diszkó lemezlovasának halálra verését. A diszkóverekedés áldozatának, Szentes Szilárdnak az édesanyja elmondta, az ügyvéd felvetette, hogy lépjenek vissza, mert lehetetlen egy egész rendszerrel szemben pert nyerni. A Krónika tavaly januárban tényfeltáró riportban fedte fel a Gyimesek völgyét rettegésben tartó Suba-klán féléves botránykrónikáját. 2003. június 4-én Suba Viorel (Viorel Barsan) fényes nappal a nyílt utcán tépte ki autójából, és verte el a csíkszeredai Albert Ernőt úgy, hogy az áldozat koponyatörést szenvedett. Bő két héttel később Hajnal Andrást, az ügy szemtanúját hívta ki a diszkóból volt osztálytársa, Suba Bokor (Bucur Barsan), hogy a folyosón leüssék. A Subák három héttel később Antal Andrást gázolták el, és hagyták magatehetetlenül az út szélén. Augusztus 3-án az egyik Suba unokatestvér, Petru Neagu a sorkatonai szolgálatból hazalátogató Ráduly József fején tört szét egy üveget. A fiatalembert a marosvásárhelyi idegsebészeten elvégzett két agyműtét között hónapokig nem tudott megszólalni. Egy szeptember 28-i lakodalmon a vőlegény öccsét késelték meg, karácsony második napján pedig Főcze Lászlónak törtek szét üveget a fején. A felsorolt ügyek egyike miatt sem vonták felelősségre a tetteseket. A diszkóverekedés áldozata belehalt a sérüléseibe. Suba Jánost csak március derekán vették őrizetbe. Az alapfokon eljáró Hargita Megyei Törvényszéknek másfél év sem volt elég hogy pontot tegyen az ügy végére. Az eltelt idő alatt pedig Suba aratta győzelmeit. Ez év júniusában Bukarestben a legmagasabb szintű törvényszéki orvosi tanács enyhítő körülményeket fogalmazott meg. Megerősítette ugyan, hogy a halál erőszakos volt, és ok-okozati viszony áll fenn az áldozat sérülései és a halál között, de arra a következtetésre jutott, hogy ehhez nagyobb mértékben járult hozzá a fiatalember súlyos cukorbetegsége. Június közepén a Hargita Megyei Törvényszék elmulasztotta az előzetes letartóztatás meghosszabbítását kérni, ezért az üzletembert a marosvásárhelyi táblabíróság szabadlábra helyezte. /Gazda Árpád: Subát szolgálja a hatóság? = Krónika (Kolozsvár), nov. 10./2005. november 10.
Az elszámolt 750 ezer helyett 246 ezer forintot szándékozott megtéríteni A Hét kritikai-kulturális hetilapnak a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTMH). Tiltakozásként a lap szerkesztősége úgy döntött, visszautalja a HTMH számlájára az összeget. A Hét májusban azért fordult gyorssegélyért a hivatalhoz, mert a bukaresti kulturális tárca megszüntette a lap támogatását, a szerkesztőség magánkölcsönökből működik. (Transindex) /Önérzetes A Hét. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 10./2005. november 11.
Tibori Szabó Zoltán újságíró szerint miközben Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője kollégáival az erdélyi magyar kultúráért szélmalomharcot folytat, havi három-négymillió lejes éhbérért, azok, akiket – éppen az erdélyi magyar értelmiség ajánlatára – szavazataival a közösség hatalomra juttatott, s ma havonta több ezer euróra rúgó juttatásokat vágnak zsebre, leveleikre nem válaszolnak, s a jelek szerint intézménymentő élet-halál harcukkal mit sem törődnek. A Korunk szerkesztőségének nemrég ki kellett költöznie a Nagy-Szamos utcai székházából, mert az épületet visszaszolgáltatták eredeti tulajdonosának, az ortodox egyháznak. A város semmilyen székhelyet nem ajánlott a folyóiratnak. Jelenleg a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE) Spectator Alapítványának Rákóczi úti székházában húzódtak meg, amelynek helyiségeit azonban saját költségükre fel is kellett újítaniuk. A Korunknak be kell zárnia a Korunk Galériát, vége a könyvbemutatóknak, konferenciáknak, kerekasztal-megbeszéléseknek, értelmiségi tanácskozásoknak. A Helikon magyar irodalmi folyóirat és az Apostrof című román nyelvű lap egyelőre nem költözött el a Nagy-Szamos utcából, mert egyszerűen nincs hova menniük. Az ő helyzetük sem rózsásabb. A bukaresti művelődési minisztérium megtagadta a magyar kulturális lapok anyagi támogatását, azzal az indoklással, hogy kapnak azok elég támogatást a magyarországi alapítványoktól. Egyesek a magyar–román közös kormányüléstől vártak megoldást ez ügyben is, de semmi nem történt. Az idén fordul elő 1990 után először, hogy a bukaresti szaktárca egyetlen lejjel sem járul hozzá a Korunk kiadásainak fedezéséhez. A Korunknak a kolozsvári városi tanács a helyi költségvetésből egyetlen lejnyi támogatást sem szavazott meg. A Helikon 570 millió lejt kapott, az Apostrof 800 milliót. Kántor már tavasszal levelet írt Markó Bélának, de választ nem kapott. Kántor később Markó Bélához és Bozóki András miniszterhez fordult nyílt levélben, de egyik sem válaszolt. A Korunk a rendkívül mostoha körülmények között is folytatja munkáját. A szerkesztőség munkatársai a folyóiratot szerkesztik és mellette egész sor már megszokott kiadványt: a Magropresst (a magyar sajtó román nyelvű havi szemléje), a Sajtófókuszt (a román sajtó magyar nyelvű szemléje, ami hetente készül) és hetente háromszor a „Mi történik Romániában?” című Komp-Press hír- és sajtófigyelő csomagot. Könyveket és más kiadványokat is szerkesztenek és kiadnak, és rendezvényeik is vannak. November 11-én kezdődik az Erdélyi Múzeum-Egyesület kolozsvári székházában a Történelem a Kárpát-medencében (1944–1968) című kétnapos történész-tanácskozás, amelyet szintén a Korunk szervezett. A Komp-Press hírcsomagot november elsejével újították meg, s jelenleg heti három alkalommal, megnövelt, javított tartalommal jelentetik meg. Terjedelmes előzetes anyag és publicisztika van benne, külön-külön kolozsvári és romániai hírek, és erőteljes sajtófigyelésen alapul. A szerkesztőségben a legmagasabban képzett emberek dolgoznak. Az illető szaktudományok doktora Horváth Andor, Kovács Kiss Gyöngy, Cseke Péter, Balázs Imre József és Kántor Lajos, most doktorál Rigán Lóránd, a külső munkatársak pedig az erdélyi tudományosság és művelődés kiválóságai. /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyar kultúra megcsúfolása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./2005. november 11.
Kézdivásárhely nagy fiára, Incze István festőművész-professzorra emlékezett születésének századik évfordulója alkalmából vasárnap, november 6-án: emléktárlat nyílt a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum kiállítótermében. A székely Van Goghként emlegetett Incze István 1905-ben született Kézdivásárhelyen, tanulmányait szülővárosában, majd Kolozsváron végezte, a képzőművészeti egyetemet Bukarestben fejezte be. Az iskolai évek után Marosvásárhelyen rajzszakos tanárként tevékenykedett, ott élt családjával 1978-ban bekövetkezett haláláig. Jubileumi kiállításán azon munkáit lehet megtekinteni, melyeket Incze István a városnak adományozott. A megemlékező rendezvényt a Pakó László zenetanár által vezetett Bod Péter Tanítóképző barokk zenekara nyitotta meg, majd Dimény Attila házigazda, a múzeum vezetője köszöntötte a megjelenteket. A festőművész életéről, munkásságáról, Incze László nyugalmazott múzeumigazgató beszélt. Incze István munkásságát Márton Árpád csíkszeredai képzőművész-műkritikus méltatta. /Gyergyai Csaba: A székely Van Goghra emlékeztünk. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), nov. 11./2005. november 14.
Bukarestben átadták a Romániai Írók Szövetségének 2004-re szóló díjait, kisebbségi irodalom kategóriában Egyed Péter és Hatházi András írószövetségi díjban részesült. A kolozsvári író, filozófiatörténész, egyetemi oktató Egyed Péter Madonnák porban /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ című regényéért kapta az 1500 új lej értékű díjat. Hatházi András kolozsvári színész-rendező, író a szintén 1500 új lejes debütdíjban részesült, Daniló /Polis Kiadó, Kolozsvár/ című rövidpróza-kötetéért. Idén a magyarokon kívül más nemzeti kisebbség nem kapott díjat, a román díjazottak száma kisebb, mint eddig, nem osztottak díjat gyermek- és ifjúsági irodalom kategóriában. /Szonda Szabolcs: Madonnák és Daniló. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 14./2005. november 15.
Az Országos Bányász-szakszervezeti Szövetség (CNM) azt kérte, hogy biztosítsanak vonatot a bányászoknak, akik részt kívánnak venni a november 25-re tervezett bukaresti tiltakozó nagygyűlésen. Gheorghe Dobre szállításügyi miniszter közölte, nem hagyják jóvá a bányászati szakszervezetek kérését, mivel a főpolgármesteri hivatal nem engedélyezte a bányászok tüntetését. /Bányásztüntetés előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 15./2005. november 15.
Elment a magyarság színe-javától nagyra becsült és nagyon szeretett Nits Árpád, búcsúztatta kollégáját a hetilap. Meghalt Nits Árpád. Ő akkor mert szólni, amikor mások hallgattak, vagy a nemzet ellen elkövetett súlyos bűnöket éppen erénynek igyekeztek feltüntetni. Búcsúzik tőle az Erdélyi Napló szerkesztősége és olvasótábora. /Búcsú Nits Árpádtól. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 15./ Elhunyt a 67 éves Nits Árpád újságíró /Kolozsvár, 1938. júl. 15. – Kolozsvár, 2005. nov. 11./ A kolozsvári Igazság munkatársa volt, majd az Ifjúmunkás, 1985-től az Előre, 1990-1992 között a Romániai Magyar Szó munkatársa, 1992-ben tért vissza Bukarestből Kolozsvárra. Akkor egy évet dolgozott a Szabadságnál, 1993-1996 között a Szövetség, az RMDSZ folyóiratának szerkesztője, 1996-ban azután újból visszatért a Szabadsághoz, és nyugdíjazásáig, 1998 decemberéig volt a lap munkatársa, az Erdélyi Napló szerkesztője volt haláláig. /Barta Éva: Búcsú Nits Árpádtól. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./ 1999-ben kezdett rendszeresen közölni az Erdélyi Naplóban egy kolozsvári közíró, Nits Árpád. Az Erdélyi Napló olvasói közül a legtöbben az ő karakán, szókimondó írásait szerették a legjobban. Amikor a lap átköltözött Nagyváradról Kolozsvárra, az első nehéz esztendőben a szerkesztőség lelkiismereteként tette azt, amiről úgy érezte, hogy tennie kell. A fiatal újságírókat segítette. /Fábián Tibor: Az Árpi bácsi. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 15./2005. november 16.
November 15-én Bukarestben tanácskoztak a meghatározatlan időre általános sztrájkot meghirdető négy országos tanügyi konföderáció vezetői. Elhatározták, hogy folytatják az általános tanügyi sztrájkot. A kormány által előterjesztett egyezménytervezetben a leginkább kifogásolt rész a fizetési követelések elbagatellizálása és több más követelés teljes figyelmen kívül hagyása volt, valamint az, hogy a leginkább népszerűsített ígéret – az 5%-os részesedés a jövő évi költségvetésben a nemzeti bruttó össztermékből – tulajdonképpen megalapozatlan, hiszen nem szerepel a költségvetési törvénytervezetben. A szakszervezeti vezetők közölték: akár Strasbourgig is elmennek. /(Kiss): A tanügyiek tovább sztrájkolnak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 16./2005. november 16.
Két napja megkezdték a hivatalos aláírásgyűjtést, jelentette be sajtótájékoztatón Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség országos alelnöke és Berekméri Sándor megyei elnök. Ahhoz, hogy bejegyezzék a Magyar Polgári Pártot, a törvény értelmében 28 ezer aláírásra van szükségük, az ország 18 megyéjéből, plusz Bukarestből, megyénként legalább 700 aláírásra. Azért van erre szükség,, hogy a parlamenti választásokon megadják az erdélyi magyarságnak a választás szabadságát. Tőkés szerint az RMDSZ-szel közös listákon kell indulni – a szlovák mintát követve – , különben nincs esélyük. Berekméri szerint nem az RMDSZ programjával van baj, hanem „az RMDSZ talibánjaival”. Biztosra veszik, hogy az RMDSZ ismét „obstrukcionálni fogja” az akciójukat. Ugyanakkor a Népi Akció segítségét kérik majd, mert „sok a közös célkitűzésük”. /(mózes): Párttá alakul a Magyar Polgári Szövetség. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 16./2005. november 17.
Sztrájkostrom alá került a kormány, miután a pedagógusok munkabeszüntetését követően, november 16-ától napi 12 órás sztrájk bénítja meg a bukaresti metrót és 17-re országos tiltakozást jelentettek be a köztisztviselők is. A tanügyiek folytatódó országos tiltakozása közben a tanfelügyelőségek mind több megyéből jelentik, hogy az iskolák egy részében, főleg falun, a pedagógusok folytatják a tanítást. /Sztrájkostrom alatt a kormány. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./2005. november 17.
A szélsőséges csoportok és az ellenzéki pártok feszültségkeltésben érdekeltek, ezért hozták előtérbe a magyar-kérdéskört, amely most, 2005-ben nem kellene különösebb gondot okozzon – mondta Markó Béla szövetségi elnök november 16-i bukaresti sajtóértekezletén. A kisebbségek jogállásról szóló törvénytervezet nem elsősorban a magyar közösségről, hanem minden romániai kisebbség jogállásáról szól. – hangsúlyozta Markó Béla. A Velencei Bizottság által megfogalmazott észrevételeket figyelembe véve a szövetség megfogalmazta javaslatait, amelyeket be is nyújtott a képviselőházba – jelentette be a szövetség elnöke hozzátéve: figyelembe véve a bizottság ajánlásait a kisebbségi törvénytervezet teljességgel EU- konformmá vált. Puskás Bálint szenátusi RMDSZ frakció-titkár elmondta, a szövetség megszavazza a költségvetési törvényt a kormány által előterjesztett formában, figyelembe véve a módosító indítványokat is. /EU-konform a kisebbségi törvénytervezet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./2005. november 18.
Megállapodás született Románia és az Egyesült Államok között amerikai katonai támaszpontok létesítéséről – jelentette be Traian Basescu elnök. A kétoldalú megállapodást vélhetően decemberben, Bukarestben írják alá. /Román–amerikai megállapodás a katonai támaszpontokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 18./2005. november 18.
November 17-én megszületett a bírósági döntés a két napja sztrájkoló bukaresti metrósok ügyében. A bírák a sztrájkot törvénytelennek nyilvánították, így november 18-án újraindulhat a forgalom. A szakszervezeti tagok bejelentették: fellebbezni fognak. /Vége a metrósztrájknak . = Nyugati Jelen (Arad), nov. 18./2005. november 18.
Az Európai Parlament finnugor fórumában tömörült képviselők egységesen akarnak fellépni a romániai kisebbségi törvény elfogadása érdekében, határozták el a testület tanácskozásán, november 16-án Strasbourgban. A fórum elnöke, Tabajdi Csaba MSZP-s képviselő hangsúlyozta: a román kormány ígéretet tett, hogy még az EU-csatlakozás előtt elfogadják a kisebbségi törvényt, de azt a bukaresti parlament néhány hete leszavazta. Schöpflin György fideszes képviselő nagyon fontos előrelépésnek mondta, hogy mindenki, így a jelen lévő finn és észt képviselők is egyetértettek: a romániai és szlovákiai magyar kisebbség ügye összfinnugor ügy. /Finnugorok a román kisebbségi törvény mellett. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./