udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 631-660 | 661-690 | 691-720 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1991. április 13.
A romániai püspökök ad limina látogatás alkalmából a Vatikáni Rádió magyar osztályának igazgatója, Szabó Ferenc interjút készített Bálint Lajos gyulafehérvári, Tempfli József nagyváradi és Reizer Pál szatmári megyéspüspökkel, amelyet márc. 25-én és 27-én közvetítettek. A gyulafehérvári egyházmegyének 547 ezer híve van, ebből 3000 német és 5000 román. A nagyváradi egyházmegyének 112 ezer híve van, túlnyomórészt magyarok, 15 ezren szlovákok, 57 plébániája, 117 filiája és 68 papja van, 24 teológus készül a papságra. A szatmári egyházmegyében 130 ezer hívő él, közülük néhányezer német. Reizer püspök kiemelte: "Külön-külön szóltunk közös problémáinkról, az erdélyi érsekrégről, a csángó-kérdésről, a magyar iskolaügyről, valamint a közös püspöki konferenciáról." Bálint Lajos püspök elmondta, hogy a pápa kívánságára közös püspökkari konferencia létesült, melynek tagjai az öt görög katolikus püspök, a bukaresti érsek és iasi püspök, valamint a temesvári, szatmári, nagyváradi és gyulafehérvári püspök. "Személy szerint más elképzelésünk volt, de engedelmességből elfogadtuk." A gyulafehérvári szemináriumnak 129 kispap-növendéke van, közülük 21-en külföldi egyetemeken tanulnak. Idén 69 elsőéves növendék van, emellett sokan lettek szerzetesnövendékek is. Megindult az iskolai hitoktatás, bárcsak kéthetente egy órában, újabban hetente, de oktatás csak a 8. osztályig van. A kórházi és a börtönpasztoráció szabaddá vált. /Magyar Kurír (Budapest), ápr. 13., 83. sz./1991. április 13.
A Kriza János Néprajzi Társaság április 13-án Nagyváradon tartotta vándorgyűlését Hiedelemélmények címmel, 11 dolgozatot olvastak fel. Az 1990. márc. 18-án megalakult társaság elnöke Pozsony Ferenc, a Babes-Bolyai Tudományegyetem bölcsészkarán létrehozott néprajzi tanszék tanára. A társaságnak 107 tagja van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./1991. április 13.
Székelyudvarhelyen országos táncház-fesztivált /ápr. 13-14./ rendeztek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./1991. április 14.
Iliescu elnök ápr. 14-én Londonba utazott, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank megalakulására, ahol megjelentek az európai államfők. Iliescu ápr. 15-én beszédet mondott, majd ápr. 16-án több találkozót tartott állam- és kormányfőkkel, így John Major brit miniszterelnökkel, Francois Mitterrand elnökkel és másokkal, az Antall József miniszterelnökkel lezajlott találkozón kölcsönösen hangsúlyozták, hogy munkálkodni kívánnak a kétoldalú kapcsolatok javításán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./1991. április 14.
Ápr. 13-14-én Erdély múltja és jövője címen tanácskozást tartottak Egerben, melyet az Erdélyi Szövetség szervezett. Előadást tartott többek között Beke György, az Erdélyi Szövetség elnöke, Murvay Sámuel, az Erdélyi Szövetség Heves megyei elnöke, Tőkés László püspök, Borbély Imre /Temesvár/, Köteles Pál, az Erdélyi Magyarság /Budapest/ főszerkesztője, Nagy Béla /Nagyvárad/, dr. Kapcza Imre /Kolozsvár/, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Balla D. Károly /Ungvár/, Konthur Bertalan, a Nyugat-Európai Erdélyi Világszövetség elnöke, Eva Maria Barki, a bécsi Nemzetközi Erdély Bizottság elnöke, Sebestyén Teleki István /Svájc, Erdélyi Világszövetség/, dr. Jónás Endre /Németország/, Pomogáts Bála, Székelyhidi Ágoston és Bálint-Pataki József /Határon Túli Magyarok Titkársága/. A tanácskozás végén egy felhívást fogadtak el, ezt Tőkés László nem írta alá. A tanácskozásról hírt adott a Romániai Magyar Szó is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), (Bukarest), ápr. 15./ A következő napokban a román sajtóban heves elítélő kampány indult meg a tanácskozás miatt, elsősorban Tőkés Lászlót vádolták. /MTI/1991. április 15.
Petre Roman miniszterelnök ápr. 15-én Washingtonba utazott, kongresszusi képviselőkkel, üzletemberekkel találkozott, ápr. 16-án pedig Baker külügyminiszterrel tárgyalt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 18./ Bush elnök nem fogadta Petre Romant, a román miniszterelnök április 18-án érkezett haza Washingtonból. /Román rádió, MTI/1991. április 18.
Ápr. 18-án kétnapos látogatásra Bukarestbe érkezett Francois Mitterrand elnök, kíséretében volt Roland Dumas külügyminiszter. Mitterrand találkozott Iliescu elnökkel, majd felszólalt a parlamentben, hangsúlyozta a kisebbségi jogok fontosságát, este pedig román értelmiségiekkel találkozott. Látogatása idején kormányellenes tüntetés is zajlott. Ápr. 19-én Mitterrand a francia nagykövetségen találkozott az ellenzék képviselőivel, majd Iasiba ment, ahol felavatta a Francia Kultúra Házát. Mitterrand kíséretében volt Dumas külügyminiszter, aki román kollégájával, Nastaséval tárgyalást kezdett a két ország közötti barátsági szerződés megkötésének tervéről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Domokos Géza, az RMDSZ elnöke felvázolta, miről beszélt a francia elnökkel. Elmondta, hogy ma is él a kisebbségellenes nacionalista politika, még a kormány politikájában is. Elfogadhatatlan, hogy a többség döntsön olyan kérdésekben, amely a romániai magyarság jövőjét, jogkörét illeti. Hangsúlyozta, hogy egyenjogúan akarnak élni, az ezeréves hagyományokra építve, a román néppel és a többi kisebbséggel Erdélyben, Romániában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20-21./ Mitterrand elnök ápr. 19-én Bukarestben sajtóértekezletet tartotta, ahol a Vatra Romaneasca szóvivőnője felszólította az elnököt, hogy tisztázza magát. Mitterrand ugyanis egy Magyarországgal kapcsolatos tavalyi kijelentését a román külügyminisztériumban félreértelmezték. A Vatra szóvivője kifejtette a francia elnöknek, hogy a román népnek az ország területén élő tizenegy kisebbség egyikével sincs problémája, csak a magyarokkal. A szóvivő még hozzátette: reméli, eljön az az idő, amikor minden román Nagy-Románia területén élhet. Miterrand válaszában leszögezte, ha egyetértene a kérdezővel Nagy-Románia vonatkozásában, akkor ezzel jóváhagyná az ország dél, keleti, sőt nyugati határrevízióját, s így még élesebb támadásoknak tenné ki magát, mint amilyenek budapesti nyilatkozata miatt érték. Miterrand hangsúlyozta: a legtöbb kelet-európai országban élnek kisebbségek, ezért jogaikat általánosan kell meghatározni és szabályozni. /Francois Mitterrand elnök a kisebbségekről. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 20./1991. április 18.
Ápr. 18-án éjszaka eltüntették Aradon a magyar líceum kétnyelvű feliratát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 25./1991. április 20.
Brassóban ápr. 20-án újjáalakult a magyar művelődési egyesületeket és társaságokat tömörítő Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az EMKE. Megválasztották a vezetőséget. Elnök: Dávid Gyula, ügyvezető alelnök: Sylvester Lajos. Az EMKÉ-nek 14 szakosztálya van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23.; Népújság (Marosvásárhely), ápr. 26./1991. április 20.
Temesváron ápr. 20-21-én megalakult a Romániai Magyar Nemhivatásos Színjátszócsoportok Egyesülete /RMNSZE/. Az ideiglenes ügyvivői testület szerepét egyelőre a temesvári Thalia Egyetemi Színpad vállalta el júl. 13-ig, amikor Sepsiszentgyörgyön megválasztják a vezetőséget. Célul tűzték ki a szakirodalom terjesztését, a kapcsolatok építését, színjátszási fórumok létrehozását. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4-5./ 1991. április 22.
Ápr. 22-én kormányellenes tüntetőkre támadt Bukarestben a gumibottal, pajzzsal felfegyverzett rendőrség. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A bukaresti rendőrség közleménye minderről ennyit hozott nyilvánosságra: "néhány száz fővárosi tüntető" akadályozta a forgalmat és a rendőri erők távozásra felszólító fellépése hiábavalónak bizonyult. /Román rádió/1991. április 23.
A román parlament külügyi bizottságának küldöttsége, élen Corneliu Manescu szenátorral, a bizottság elnökével kétnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett. Manescu megerősítette Iliescu elnök Göncz Árpád köztársasági elnöknek szóló meghívását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./ A román parlamenti küldöttség találkozott Horn Gyulával, a külügyi bizottság elnökével, és Szabad Györggyel, az Országgyűlés elnökével is. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ 1991. április 23.
A vatikáni rádió magyar adásában Reizer Pál szatmári püspök a múltra visszatekintve megállapíthatta, hogy a hívek és a papság kitartottak a legnehezebb években is. Elődje, a szentéletű Scheffler János püspök 1952-ben halt vértanúhalált a jilavai börtönben. A félelem elmúltával a hívek aktívabbak, az államhatalom azonban nem segíti működésüket, az új törvények nem adnak lehetőséget arra, hogy az egyház iskolákban, szociális intézményekben fejtse ki tevékenységét. Az erdélyi magyar püspökök végre személyesen mondhatták el a pápának az egyház gondjait, összegezte Reizer Pál szatmári megyéspüspök a látogatás jelentőségét, szólhattak a közös problémákról, az erdélyi érsekség megalakításának szükségességéről, a csángó-kérdésről és a magyar nyelvű iskolák ügyéről. Írásban is benyújtották sürgősen megoldásra váró gondjaikat. A moldvai csángók ügyét Bálint Lajos gyulafehérvári megyéspüspök terjesztette elő részletesen, a többiek csatlakoztak hozzá. A segélykérés lényege: ne tiltsák a csángómagyarok templomaiban az anyanyelv használatát. A pápa megértéssel reagált a felvetésekre. II. János Pál pápa elvárja, hogy minél többen legyenek ott magyarországi látogatásán. /Sike Lajos: Négy erdélyi magyar püspök a pápánál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./ 1991. április 24.
Máj. 28-29-én Nagyváradon lelkészértekezletet rendeznek, az Országos Református Lelkésztalálkozóra várják az összes lelkipásztort és teológiai tanárt. A találkozó célja: szembenézés a múlttal, egyházi helyzetkép felvázolása, az egyház identitásának meghatározása, az egység megvallása. A terv szerint szó lesz még az egyházi rendről, a lelkészképzésről, az egyházi szervezeti életről és más kérdésekről is. /Tájékoztató körlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./1991. április 25.
Az RMDSZ közleményében elhatárolta magát Király Károly szenátor budapesti nyilatkozataitól. /Rompres, Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./1991. április 26.
Bogdan Baltazar sajtóértekezletén fajgyűlölet szítása miatt elítélte az Europa hetilapot, megnevezve az egyik cikket. Ebben a cikkben a követező állt például: "ha engedjük, hogy a történelem, a filológia és más karokon a katedrafőnökök zsidók, magyarok vagy örmények legyenek, egy szép napon arra ébredünk, hogy gyermekeink őseiket Közel-Keleten keresik?" Vagy: "egy új kormányt kell létrehozni, amely teljes egészében csak románokból álljon" /Zárójelben: ez a "tiszta" kormány már megvan, egyetlen nemzetiségi tagja sincs./ Csakhogy ugyanezen számban a kormány két tagja, Victor Stanculescu védelmi-, és Doru-Viorel Ursu belügyminiszter dicsérően nyilatkoztak erről a fasiszta hangvételű újságról. Az Europa utolsó oldalán az áll, hogy a lap profitjának 20 %-át egyenlő arányban a Védelmi-, és Belügyminisztériumnak utalják át. /Román Győző: Európa, merre vagy? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./1991. április 27.
Ápr. 26-27-én a román-magyar együttélés történelmi problémáit vitatták meg Budapesten az Európa Intézetben rendezett tudományos konferencián, magyar és román történészek részvételével. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./1991. április 27.
Brassóiak tüntettek Bukarestben, a televízió vezetőségének lemondását követelték. Hozzájuk csatlakoztak a Polgári Szövetség és a December 21. Társaság hívei is. /MTI/1991. április 27.
A Besszarábiáért és Bukovináért Társaság munkatalálkozót tartott Bukaresten. A felszólalók javasolták a külföldön tanuló egyetemisták Romániába hívását, egy román-besszaráb közös ifjúsági szenátus létrehozását, ösztöndíjak nyújtását Romániában tanuló fiatal "moldovánok" számára. /Román rádió/1991. április 27.
A pápa magyarországi látogatása alkalmával a budapesti rendezvényen a moldvai csángó-magyarok 500 küldötte szeretne részt venni. A Piarista Diákszövetség alapítványa segít megszervezni a vendégek elszállásolását, étkeztetését. Ehhez kéri az alapítvány a segítséget, az adakozást. /A moldvai csángó-magyarok részvétele a pápa budapesti látogatásán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./1991. április 27.
Beke György reagált Ioan Robu nyilatkozatára /Szilágyi Aladár: "A csángók csángóul beszélnek" - nyilatkozta Ioan Robu, Bukarest katolikus érseke. = Kelet-Nyugat (Nagyvárad), márc. 7./. Beke György, a csángókérdés kiváló ismerője történelmi visszapillantást tett, felvillantva a régi korokat, amikor még a románok is elismerték, hogy a moldvai csángók magyarok. Dimitrie Cantemir moldvai fejedelem 1716-ban feljegyezte a moldvai csángókról, hogy ismerik a román nyelvet is, de mindannyian megőrizték nemzeti nyelvüket, a magyart. Nem vonták kétségbe a csángó dialektus magyar voltát ismert román nyelvészek és történészek sem, többek között Radu Rosetti, Pop Sever vagy Vladimir Drimba. Márton Gyula, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem néhai professzora A modvai csángó nyelvjárás román kölcsönszavai /Kriterion, Bukarest, 1972/ című munkájában leszögezte, hogy a csángók nyelvi elszigeteltségükben átvettek román kifejezéseket, de "a legfontosabb, alapvető fontosságú fogalmaknak a legtöbb esetben eredeti nevét használják a csángók ma is, a román kölcsönszók inkább a részjelenségekre vonatkoznak." /Beke György: Milyen nyelven beszélnek a csángók? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28. ? a cikk először az Új Ember (Budapest), ápr. 14-i számában jelent meg./1991. május 1.
Marosvásárhelyen megalakul a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület, ezt a nevet vette föl az RMDSZ Nőszervezete. /(Marosi Barna): Megalakult Marosvásárhelyen megalakul a Lorántffy Zsuzsanna Egyesület. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./1991. május 3.
Cs. Gyimesi Éva Tőkés László püspökhöz írt nyílt levelében leszögezte: meglepte Tőkés Lászlónak az egri tanácskozáson elhangzott felszólalása, melyben a romániai magyarság helyzetét véglegese tragikusnak tüntette fel. Igaz, hogy "nem történt meg a radikális rendszerváltozás, de a kisebbségi társadalomban soha nem tapasztalt pezsgésnek vagyunk tanúi" "Tudom, a közönség, akihez szólt, talán ezt várta, hisz az emigráns Erdély-mentők egy része önérzetét csak növeli, ha van elég oka siratni és menteni az ittmaradókat." Tőkés László mindeddig bizonyította, hogy nincs "végveszély". Cs. Gyimesi Éva reméli, hogy egri előadásán az embert beszélt és nem az Igehirdető. /Cs. Gyimesi Éva: Nyílt levél Tőkés Lászlóhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./1991. május 3.
Nemrég Maroshévízen lépett fel a csíkszeredai Traktorgyár Lármafa együttese Mikor Csíkból elindultam címmel. Az összekötő szöveget Papp Kincses Emese magyar szakos tanárnő állította össze. /Komán János: Lármafa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./1991. május 4.
Jún. 21-30-a között tartják meg a Magyar Reformátusok II. Világtalálkozóját Budapest, Debrecen és Zánka helyszínekkel. Ebből az alkalomból nemzetközi kiállítást rendeznek képzőművészek, iparművészek, fotóművészek részvételével, az újságban olvasható a pályázati felhívás. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4-5./1991. május 7.
Az RMDSZ vezetősége máj. 7-én ülést tartott bukaresti székházában. A tanácskozáson a máj. 24-26-a közötti II. kongresszus előkészítésével foglalkoztak. - Elítélték az egri tanácskozással kapcsolatos sajtókampányt. Az RMDSZ képviselőinek az állásfoglalását a tévé is közvetítette. Az RMDSZ közleményt adott ki, a közleményt a Romániai Magyar Szó máj. 11-12-i száma közölte.1991. május 7.
Román szenátorok /Ion Gavra például/ hevesen elítélték az egri tanácskozást, követelték a "románság elmagyarosítását" célzó EMKE betiltását, továbbá azt, hogy indítsanak pert Tőkés László ellen. A vádakat Nagy Béla és Domokos Géza szenátorok visszautasították. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./1991. május 8.
Hat balkáni ország parlamenti küldöttségei találkoztak Bukarestben kétnapos /máj. 7-8./ konferencián. Az albán, bolgár, görög, jugoszláv, román és török parlamenti külügyi bizottságainak delegációi előtt Corneliu Manescu külügyi bizottsági elnök a térség országait fenyegető "szétforgácsoló tendenciákra" hívta fel a figyelmet. /MTI/1991. május 8.
Az erdélyi magyar egyházi vezetők közös levélben fordultak Iliescu elnökhöz. Ebben kifogásolták, hogy az új törvények, rendeletek sok esetben nem veszik figyelembe az emberi jogok nyilatkozatát, a Helsinki Záróokmányt, az 1918-as gyulafehérvári határozatot. Az alkotmánytervezetet nem demokratikus szellemben fogalmazták. A tervezet ugyanis diszkriminatív módon kijelenti, hogy "az oktatás minden szinten román nyelven történik", ahelyett, hogy leszögezné: "Az oktatás minden szinten román nyelven, a nemzeti kisebbségek nyelvén és a világnyelveken folyik." Úgyszintén szükséges, hogy kimondja az alkotmány: létezik állami, felekezeti és magánoktatás. "Sok jogszabály nem kívánt feszültséget támaszt híveink körében" olvasható a nyílt levélben, mert nem veszi figyelembe a nemzetközi előírásokat. A magyar kisebbségnek saját egyetemre van szüksége, hangsúlyozták az egyházfők. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./1991. május 9.
A Cimbora gyermeklapot 1989 után alapították, most váratlanul kizárták a bukaresti nyomda terméből azzal, hogy nem kifizetődő lap előállítása. A minisztérium sem nyújtott segítséget, hiába kérték. Emiatt a Cimbora az idei májusi számával megszűnt, jelentette be Csire Gabriella főszerkesztő, aki tiltakozott ezen kultúraellenes cselekedet miatt. /Tiltakozik a Cimbora. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./