udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
17230
találat
lapozás: 1-30 ... 661-690 | 691-720 | 721-750 ... 17221-17230
Helymutató:
Bukarest
1991. május 9.
Határ menti találkozót tartott máj. 9-én Petre Roman és Mircea Druc moldovai miniszterelnök, Bukarest és Kisinyov együttműködéséről tárgyaltak. Petre Roman diák- és tanulócserék rendszeresítését ígérte. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 10./ 1991. május 10.
Monarchista nagygyűlést rendeztek Bukarestben Károly király 1881-es megkoronázása alkalmából. A rádió 44 óta először közvetítette a száműzetésben élő Mihály volt király szózatát a nemzethez. /MTI/ 1991. május 10.
Entz Géza államtitkár, a határon túli magyarok államtitkárságának vezetője egyhetes romániai körútra indult. Körútján elkísérte Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára, más vezetőkkel együtt. Nagyváradon egyházi és RMDSZ-vezetőkkel tárgyalt, Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának fölavatásán, Kolozsváron, május 11-én a magyar értelmiségiekkel találkozott, majd az egyházi vezetőkkel, máj. 12-én Grigore Zanc Kolozs megyei prefektussal, ezután a város fiatalságával tartott eszmecserét a KMDSZ székházában. Nagyenyedre látogatott, majd Gyulafehérvárra, ahol Bálint Lajos püspök vendége volt. Balázsfalván Todea görög katolikus érseket kereste fel, ezután Medgyes, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Brassó és Bukarest lesz az úticél. A vendégek rész vesznek a csíksomlyói búcsún. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1991. május 11.
A FUEV /Európai Népcsoportok Föderális Uniója/ Budapesten tartott kongresszusán, máj. 11-én felvette tagjai sorába az RMDSZ-t. Erről Szőcs Géza adott tájékoztatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./1991. május 11.
Bukaresten Somogyi Ferenc magyar és Theodor Melescanu román külügyi államtitkár aláírta a magyar-román "Nyitott égbolt" szerződést. Ennek alapján a két fél évente négy megfigyelő repülést végezhet a másik ország területe felett. Iliescu elnök fogadta Somogyi Ferencet, aki átadta Antall József levelét, melyben a kormányfő kifejezte reményét, hogy a román-magyar viszonyban bekövetkező érdemi változás esetén sor kerülhet a hivatalos kapcsolatokra is. /MTI/1991. május 11.
Szilágyi Domokos nagysomkúti szülőházán máj. 11-én emléktáblát avatott az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./ Az emléktábla Kovács Albert kőfaragó, valamint Dorka István és Szász Győző betűmetszők munkája. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1991. május 11.
A Magazinul Istoric román történelmi folyóirat szerint Bukarestben a múlt század végén 365 templom állt, ma már csak 230. A Ceausescu-diktatúra éveiben a főváros újjáépítése ürügyén számos templomot leromboltak, közülük 70-et az UNESCO műemlékként tartott nyilván. /Magyar Kurír (Budapest), máj. 11./ 1991. május 13.
Magyarországi vállalatok és vállalkozók jószolgálati küldöttsége Veress Péter nyugalmazott külkereskedelmi miniszter, a Magyar-Román Társaság ügyvezető elnöke vezetésével máj. 13-án Kolozsvárra látogatott. A vendégek a kolozsvári vállalkozókkal négy szekcióban folytattak megbeszélést: bank és pénzügy, nemzetközi kereskedelem, vendéglátás, management, ipari és mezőgazdasági kérdések. A küldöttség a következő napokban hasonló tárgyalást folytat Csíkszeredában, Ploiestiben és Bukarestben. /T. Sz. Z.: Magyar jószolgálati gazdasági küldöttség Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1991. május 14.
Néhány napja Romániába érkezett dr. Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a Határon Túli Magyarok Titkárságának elnöke Bálint-Pataki József és Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsosok társaságában. A magyar politikusokat elkísérik Szőcs Géza, az RMDSZ főtitkára és más RMDSZ-vezetők. Az államtitkár Nagyváradon találkozott az egyházi vezetőkkel, az RMDSZ megyei vezetőségével, nagyváradi értelmiségiekkel, majd Nagysomkúton részt vett Szilágyi Domokos emléktáblájának felavatásán. Máj. 11-én Kolozsváron az RMDSZ székházában találkozott a magyarság politikai, kulturális és tudományos életének képviselőivel, majd Csiha Kálmán református püspök meghívására találkozott az egyházak vezetőivel. Máj. 12-én, vasárnap dr. Enzt Géza találkozott Grigore Zanc prefektussal, majd Czirják Árpád kanonok és a római katolikus egyház vendége volt, délben a KMDSZ és a MADISZ székházában a város magyar fiatalságával tartott eszmecserét. Délután Nagyenyedre látogattak, majd este Gyulafehérváron a katolikus püspökség látta őket vendégül. Innen Balázsfalvára indultak, ahol Todea görög katolikus püspökkel találkoztak, a következő úti cél Medgyes és Székelyudvarhely volt. Máj. 13-án Sepsiszentgyörgy és Brassó meglátogatása után Bukarestbe érkezik az államtitkár, ahol találkozik az RMDSZ parlamenti csoportjával és Domokos Géza elnökkel. Ezután nem hivatalos megbeszéléseket folytat román politikusokkal. Dr. Entz Géza máj, 18-án részt vesz a csíksomlyói búcsún. /Nem hivatalos látogatáson Romániában tartózkodik dr. Entz Géza államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./1991. május 14.
Tőkés László csak hatósági védelem mellett tudta megtartani püspöki vizitációját máj. 14-én Magyarláposon. A környékről autókon beszállított népes román csoport és néhányan a helybeliek közül is ellenséges lármával, énekléssel, soviniszta bekiabálásokkal zavarták az istentiszteletet. Gyalázodó szidalmak hangzottak el Tőkés László ellen: "Erdélyt akarod", "Kém vagy!", "Románia árulója" stb. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./1991. május 16.
A romániai Zsidó Közösségek Szövetsége /FCE/ sajtóértekezletet rendezett Bukaresten az Europa című lap antiszemita cikke miatt. Felszólalt Moses Rosen főrabbi is, aki a múltbeli pogromokat említette, hozzátéve, hogy a legnagyobb veszélyt a mételyezett sajtó jelenti. A zsidók kicsúfolása, beszennyezése folyamatos 1990. februárja óta, különösen az idei évben erősödött meg az antiszemita hang. /Román rádió/1991. május 16.
Bukaresten Petre Roman miniszterelnök ellátogatott egy gyárba /Faur/, ahol a munkások szidalmazták és rátámadtak. /AFP/1991. május 17.
Entz Géza államtitkár egyhetes romániai körútja során Bukaresten sajtótájékozatót tartott a magyar nagykövetségen. Ismertette a Miniszterelnöki Hivatalban a vezetése alatt működő Határon Túli Magyarok Titkárságának munkáját. Nem lehet egyszerű viszonosság kategóriájában gondolkodni, fejtette ki, hiszen a magyarországi huszonötezres román és a romániai kétmilliós magyar kisebbség eltérő helyzete és létszáma az igények más-más minőségét veti fel. /MTI/1991. május 17.
Bukaresten a Nemzeti Parasztpárt szervezésében tüntettek a kormány ellen. /AFP/1991. május 17.
Szerveződnek a kolozsvári munkanélküliek is, máj. 16-ra hívja őket Kolozsvárra, a teendők megbeszélésére a Magyar Dolgozók Egyesületének Kezdeményező Bizottsága. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./1991. május 17.
Kétnapos szakmai tanácskozást tartottak Békéscsabán a megyei könyvtárban Arad, a vajdasági Nagybecskerek és a vendéglátó város megyei könyvtárának szakemberei részvételével. A határ menti városok a közkönyvtárak szervezéséről, működéséről, a háromoldalú könyvtári együttműködésről folytattak eszmecserét. A cél, hogy a három könyvtárban őrzött régi könyvekhez, nyomtatványokhoz hozzáférhessenek a kutatók. Szó volt helytörténeti kiadványok cseréjéről. A békéscsabaiak átadták az aradiaknak és a becskerekieknek könyvtáruk kéziratállományának jegyzékét. /Arad-Nagybecskerek-Békéscsaba. A közművelődési együttműködés lehetőségei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./1991. május 18.
Bukaresttől harminc kilométerre, Bolintin és Ogrezeni faluban harmadik napja tartanak a román-cigány összecsapások. A románok felgyújtották a cigányok házait és elkergettek több cigánycsaládot. A rendőrség sem tudott úrrá lenni a helyzeten, a feldühödött románok őket is megtámadták, nyolc sebesült rendőrt kórházba szállítottak. /MTI, Reuter/1991. május 20.
P. M. Bacanu, a Romania Libera szerkesztője sajtóértekezleten számolt be a nagymennyiségű, földbetemetett Securitate-ügyirat sorsáról. 1990. június 22-én harminc tonnányi iratot szállított az SRI Berevoiesti falu határába, ahol agyaggal földelték el az iratokat. Bemutatott néhány megtalált ügyiratot, köztük több magyar nemzetiségű személlyel kapcsolatos anyagot. Az utóbbiról a Valóság hetilap közölt több folytatásban ismertetőt. Szerepel többek között Tőkés László, Cseke Éva (Cs. Gyimesi Éva), Domokos Géza, Király Károly, Pusztai János, Tőrös Gábor, Jakab Gábor katolikus pap, Zsuffa Kálmán /akit többször gumibottal vertek/, Kuthy Lajos brassói tanár, aki aláírásokat gyűjtött több magyar osztály létesítéséért, ezért a Securitate emberei 1976-ban őrizetbe vették, bántalmazták, ezt követően agyonlőve találták meg Brassó mellett, az erdőben, Szikszay Jenő brassói tanár, akit 1977-ben tiltakozott a magyar iskolák megszüntetése ellen. Letartóztatták és kegyetlenül ütlegelték, egyik kihallgatása után öngyilkos lett. - Az iratokból az is kiderül, hogy a politikai foglyoknak tilos volt magyarul beszélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23. , Valóság (Bukarest), 21, 22 23. sz./ 1991. május 21.
Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./1991. május 22.
Petre Roman miniszterelnök az Öböl menti országokban tett körutazása során Kuvaitba látogatott, ahol a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt. A kormányfő Kuvaitból az Egyesült Arab Emírségbe utazik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ 1991. május 22.
Ioan Robu, Bukarest római katolikus érseke sértőnek minősítette Teoctist pátriárka nyilatkozatát, aki erőszakosnak nevezte a balázsfalvi templom elfoglalását. A balázsfalvi székesegyház a görög katolikusoké volt, 1948-ban, a görög katolikus egyház betiltásakor a templom az ortodoxok kezébe került. Ezt a templomot foglalták vissza a hívek Alexandru Todea érsek vezetésével. A Romania Libera "Teoctisttal kihátrálva Európából" címmel szintén elítélte Teoctist nyilatkozatát, melyben hadat üzent a pápának. A középkor óta nem volt ilyen csatakiáltás, írta a lap. /MTI/ Előzmény, a nyilatkozat: máj. 20.1991. május 23.
A földtörvény alkalmazásával kapcsolatos visszaélések és törvénytelenségek kivizsgálására bizottságot hoztak létre, melyet a főügyész, az igazságügy- és a belügyminiszter koordinál. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./1991. május 24.
A bukaresti tévében váratlanul feltűnt Hajdu Győző, a Ceausescu-rendszer egyik legnegatívabb figurája, éppen az RMDSZ kongresszusának első napján, máj. 24-én, kifejtve, hogy megalakította Bukarestben az Együtt-Impreuna Egyesületet. Nem helyes, hogy az RMDSZ az egyetlen nemzetiségi képviselet, szükség van másik szervezetre is, mondta. Magyarázgatta a Ceausescu-korszakbeli szereplését: tévedhetett, de soha nem volt áruló. /Szász János: Együtt, de kivel? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29., MTI/1991. május 24.
Az RMDSZ II. kongresszusát Marosvásárhelyen tartotta 271 szavazati joggal rendelkező küldött és 130 vendég /köztük bukaresti nagykövetségek képviselői/ jelenlétében. Sütő András megnyitója után elhangzott Domokos Géza elnöki bevezetője. Tőkés László püspök javasolta a románság képviselőivel való tárgyalást a romániai magyarság kérdéseinek átfogó rendezésére, sürgette a helyhatósági választások kiírását. Szőcs Géza főtitkár a romániai magyarság társnemzeti státuszának elismertetését javasolta, egyidejűleg nemzetiségi törvénycsomagot terjesztett a kongresszus elé. Végül Domokos Gézát választották meg az RMDSZ elnökének, Szőcs Gézát és Kolumbán Gábort alelnöknek, Tőkés Lászlót pedig tiszteletbeli elnöknek. Az elnökségi tagok: Borbély Imre, Csapó József, Béres András, Patrubány Miklós, Toró T. Tibor, Beder Tibor, Takács Csaba, Tokay György. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26, 28, 29./ 1989 decembere végén kimondták a Securitate feloszlatását azzal, hogy még három hónapig kapják fizetésüket. A megszabott határidő előtt három nappal kitörtek a marosvásárhelyi etnikumközi összecsapások, melynek előidézésében döntő szerepet játszottak a Securitate és a volt nomenklatúra tagjai, olvasható a kongresszus résztvevői felhívásában, melyet a román társadalomhoz intéztek. Közvetlenül a tragikus események után megalakult a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, amely szinte teljesen átvette a volt Securitate tagjait. Az utóbbi hetekben, amikor a nemzetbiztonsági törvény került parlament elé, újabb magyarellenes hecckampány indult. A történelemkönyvek egyoldalúak, elhallgatják a századokon átívelő együttműködés mozzanatait. A kongresszus résztvevői kérik a románokat, lépjenek fel az ultranacionalista megnyilvánulások ellen. /Felhívás az egész román társadalomhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ A kongresszus határozatai között szerepel Securitate-dossziék megvizsgálása és kiterjesztése a romániai magyarság tisztségviselőire, az országos román-magyar találkozó kezdeményezése, annak hangsúlyozása, hogy létkérdés az anyanyelvi oktatás biztosítása, a Bolyai Tudományegyetem újraindítása, önálló kutatóintézetek létrehozása, a helyhatósági választások sürgetése, a magyar szórványok helyzetének feltérképezése és igényeinek kielégítése, kapcsolattartás a többi nemzeti és etnikai kisebbség képviselőivel, tiltakozás a televízió nemzetiségi és ellenzéki műsorainak korlátozása ellen, a világ tudomására hozzák az 1989. decemberi oroszhegyi, és az 1990. márciusi marosvásárhelyi események kapcsán hozott törvénytelen ítéleteket, és a folyamatban levő törvénytelen pereket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./1991. május 25.
Vasile Vacaru szenátor interpellációjában hevesen elítélte a Romániai Magyar Szó napilapot, melyben "az aberráció körébe tartozó címek jelennek meg", felmutatta a lap máj. 22-i számát, az egyik címben szerepel: lesz-e nemzetiségi parlamentünk? Vacaru megkérdezte: külön parlamentet akarnak? Verestóy Attila szenátor reagált erre: az RMDSZ dokumentumaiban nem szerepel ez a kifejezés /nemzetiségi parlament/, inkább arról van szó, hogyan nevezzék el a kongresszuson megválasztásra kerülő tanácsot. Nincs szó külön parlamentről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./ 1991. május 25.
1990 őszén alakult meg a Kemény Zsigmond Társaság Marosvásárhelyen, azóta havonta tartanak összejövetelt, ismertette tevékenységüket Oláh Zsigmond, a társaság elnöke. Dávid Gyula januárban tartott előadást a régi társaságról /1876-tól 1948-ig működött a városban a Kemény Zsigmond Társaság/, emléküket Marosi Ildikó örökítette meg "A Kemény Zsigmond Társaság levelesládájából" című könyvében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./1991. május 25.
Május 26-án emlékeznek Farkaslakán, sírjánál a huszonöt éve elhunyt Tamási Áronra. Az emlékezést Csoóri Sándor nyitja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./ 1991. május 27.
Máj. 27-én a képviselők arról vitatkoztak, hogy használható-e az anyanyelv az igazságszolgáltatásban. Kerekes Károly kérte, hogy anyanyelven is lehessen megszólalni a bíróságon. Ion Gavra kifejtette, hogy a "a romániai magyaroknak morális kötelességük megtanulni románul, ha nem, forduljanak fordítóhoz". Döntés nem született. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./ 1991. május 28.
Traian Chebeleu külügyi szóvivő elmondta, hogy Entz Géza államtitkár, a Magyarország határain kívül élő magyarok ügyeivel foglalkozó államtitkárság vezetője romániai látogatása nem hivatalos, hanem magánjellegű volt. Egyébként a magyar nemzetiségű állampolgárok problémái nem képezhetik vita tárgyát a magyar kormányban, állapította meg Chebeleu. Visszautasította Antall József miniszterelnöknek a Le Monde-ban megjelent kijelentését, hogy egy magas szintű találkozó Romániával "szigorúan feltételezi" a kolozsvári magyar főkonzulátus megnyitását. Chebeleu szerint a főkonzulátus léte semmivel sem indokolható. /Romániában mind nagyobb a gyanakvás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./1991. május 28.
Petre Roman miniszterelnök befejezte háromnapos hivatalos látogatását az Egyesült Arab Emírségben, ahol ipari és kereskedelmi egyezményeket írt alá, hazatérve útját megszakította Cipruson, ahol Vasszosz Lysszaridesz ciprusi alelnökkel találkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./