udvardy frigyes
A romĂĄniai magyar kisebbsĂŠg tĂśrtĂŠneti kronolĂłgiĂĄja 1990-2006
 

talĂĄlatszĂĄm: 5045 talĂĄlat lapozĂĄs: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 5041-5045

HelymutatĂł: CsĂ­kszereda

2000. december 19.

Orbán Viktor miniszterelnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorában dec. 17-én, vasárnap este nyilatkozott. A határon túli magyaroknak el kell dönteniük, hogy szerintük milyen következményekkel járna a kettős állampolgárság megadása: kiürülnek-e a területek, ahol most még sok magyar van, vagy sem, akarjuk-e ezt, vagy sem - fejtette ki a kormányfő. Elmondta: a kettős állampolgárság megítélése a szomszédos, magyarlakta országokban más és más. Felidézte, hogy Romániában is bizonyos jogokat elveszít, aki magyar és román állampolgár egyidejűleg. A státustörvényről kijelentette: azt nem kedvezmény- törvénynek tekinti. - Nem arról szól ez a törvény, hogy adunk itt-ott valamifajta kedvezményt a magyaroknak, hanem meghatározzuk azt a státusukat, amely megkülönbözteti őket az egyébként más állampolgárságú, de nem magyar származású, magukat nem magyarnak valló külföldiektől. A magyar kormány mindig meg fogja adni a lehető legkedvezőbb utazási feltételeket a határon túli magyaroknak - mondotta. A határon túli családok támogatásáról szóló koncepció ellenzéki kritikájára úgy reagált: "vannak, akik meg akarják próbálni szembeállítani a határon belüli és a határon túli magyarokat, és minden esetben, amikor tenni akarunk valamit, az első kérdésük, illetve első támadásuk az, hogy na, és kinek a kontójára?″ - Ezzel, persze, meg lehet szólítani sok emberben irigységet, rossz ösztönöket, rossz hajlamokat, és lehet erre politikát építeni, csak ez nem helyes, nem becsületes, nem emberséges és nem a XXI. századhoz méltó gondolkodásmód - fogalmazott Orbán Viktor. "A határon túli magyarokat nem úgy kell elgondolni, mint akik terhet jelentenek a nemzet számára, hanem úgy, hogy ők is a nemzet részei, időnként hűségesebbnek bizonyuló részei, mint a határon belüli magyarok egy tekintélyes része″ - hangsúlyozta. A kormányfő álláspontja szerint a határon túli magyar családok támogatását az is indokolja, hogy a Kárpát-medencében fogy a magyar népesség. - Csak akkor van értelme magyarságtörvényt alkotnunk, ha vannak magyarok. Úgy látja: Magyarország ma már képes úgy növelni erőit, hogy egyfajta nevelési támogatást ad a határon túli magyar gyermekek után is az ottani szülőknek, abban az esetben, ha magyarnak, magyar iskolában és magyarul nevelik a gyermekeiket. A miniszterelnök leszögezte: bízik abban, hogy a megalakuló új román kormánynál kedvező fogadtatásra találnak az ott élő magyarok igényei. Erre példaként említette a csíkszeredai konzulátus létrehozását, az autópályák magyarlakta területen való áthaladását, illetve azt, hogy a romániai költségvetésben a területfejlesztési források elosztásánál Erdély ne részesüljön hátrányos megkülönböztetésben. Orbán Viktor beszélt az erdélyi magyar egyetem ügyéről is, amelyre idén kétmilliárd forint támogatást szavazott meg a magyar országgyűlés. - Jövőre talán még ennél is többet kaphat. Van egy alap, amiből mindig az egyetemet finanszírozzuk, és van még néhány alapítvány, amelyekből - miután az oda utalt összeget jelentősen növeltük az idei esztendőhöz képest - még további források nyerhetők el szükség szerint - mutatott rá. /Nem kedvezményeket, hanem státust ad a magyar kormány. Orbán Viktor magyar miniszterelnök a Heti Hírmondóban. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2000. december 19.

A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a karácsonyi ünnepek alkalmával bemutatja az általuk felújított lövétei betlehemes játékot. Először Csíkszeredában, a Szakszervezetek Művelődési Házában, majd a csíksomlyói kegytemplomban. /Lövétei betlehemes játékok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2000. december 19.

Farkas Árpád költői pályakezdésének 40. évfordulójára megjelent Erdélyi asszonyok című /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ verskötete díszkiadásban, Siklódy Ferenc illusztrációival. A kötet válogatás a nyolcvanas-kilencvenes években írt, Romániában kötetben meg nem jelent verseiből. /Farkas Árpád: Erdélyi asszonyok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 19./

2000. december 20.

Dec. 18-án Budapesten, az Országházban Orbán Viktor miniszterelnök és Mádl Ferenc köztársasági elnök jelenlétében átadták a 2000. évi Kisebbségekért-díjakat. ″Magyarország bonyolult, de nagyon szép feladattal néz szembe minden esztendőben: olyan világot kell építenünk, amely egyszerre otthona és jó hazája a határon túli magyaroknak és a határon belül élő kisebbségeknek is″ - mondotta Orbán Viktor. ″Azt a hitvallást kell magunkkal vinni a következő évezredbe, amely szerint a határon túli magyarok csak akkor lehetnek jó polgárai annak az államnak, amelynek területén most élnek, ha megmaradnak jó magyaroknak. És azt a hitvallást is, hogy a Magyarországon élő görögök, szerbek, németek, románok, szlovákok és szlovénok akkor lehetnek jó polgárai Magyarországnak, ha megmaradnak jó görögöknek, szerbeknek, németeknek, románoknak, szlovákoknak és szlovénoknak″ - mondta Orbán Viktor. Kisebbségekért díjat kapott Barbér Istvánné és Boros Józsefné a szlovénség anyanyelvének és kultúrájának megőrzésért tett munkájukért, Wild Katalin egyetemi tanár, a Pécsi Tudományegyetem Német Nyelvészeti Tanszékének vezetője, Lénár Károly pápai káplán, tardoskeddi esperes-plébános és Szilágyi Pál professzor, a kolozsvári Páli Babes-Bolyai Tudományegyetem Matematika és Informatikai Kar Differenciálegyenletek Tanszékének tavaly nyugállományba vonult vezetője. (Az MTI nyomán) /Átadták az idei kisebbségekért-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./ Kisebbségekért díjjal tüntette ki Orbán Viktor miniszterelnök a BBTE egykori rektor-helyettesét, Szilágyi Pált. Az emlékplakettet és a díszoklevelet a magyar miniszterelnök - Dávid Ibolya igazságügyminiszter, Pokorni Zoltán oktatási miniszter és Martonyi János külügyminiszter javaslatára - azoknak a személyiségeknek adja át, akik kiemelkedő tevékenységeket fejtettek ki a nemzetiségek érdekében a közéletben, oktatásban, kultúrában, egyházi életben, tudományban, tömegtájékoztatásban, illetve a gazdasági élet terén. ″Úgy tekintek erre a kitüntetésre, mint az egyetem egész magyar oktatóközösségét érintő díjra, hiszen ezt a munkát közösen végeztük. 1996-ban Magyari András prorektortól vettem át a stafétát, és 2000-ben Kása Zoltán rektor-helyettesnek adtam át, akinek nagyon komoly segítőtársa is van Néda Árpád személyében″ - nyilatkozta a professzor. Szilágyi Pál a Babes-Bolyai Tudományegyetemnek 1996-tól 2000-ig rektor-helyettese volt. Ebben az időszakban nem kis mértékben áldozatos tevékenysége nyomán kiépült a magyar nyelvű képzés széles skálája - áll a méltatásban. Prorektori ciklusának lejárta után 13 karon, ezen belül 46 szakon folyik magyar nyelvű képzés. Többezer romániai magyar nemzetiségű hallgató tanulhat így anyanyelvén. Irányítása alatt épült ki a BBTE kihelyezett főiskoláinak rendszere, ennek eredményeként ma a Székelyföldön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön valamint Szatmárnémetiben olyan, zömmel magyar nyelvű képzés, amely a magyarság nyomasztó szakemberhiányát csökkenti. A romániai oktatási reform sodrában, az elmúlt esztendőkben vált felsőfokúvá a romániai tanítóképzés. Ezen intézmények - köztük a magyar tanítású nyelvű székelyföldi (kézdivásárhelyi, székelyudvarhelyi), nagyenyedi, szatmárnémeti, kolozsvári és marosvásárhelyi tanítóképző főiskolák szintén a BBTE hálózatához tartoznak. /Szabó Csaba: Szilágyi Pál volt rektor-helyettes Kisebbségekért-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 20./

2000. december 20.

A Duna Televízió és a magyar Oktatási Minisztérium, valamint a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma oktatási célra videokazetta-csomagot juttat el a Kárpát-medencei magyar tannyelvű iskolák számára. Budapesten Pokorni Zoltán oktatási miniszter, Rockenbauer Zoltán, az NKÖM minisztere és Pekár István, a Duna Televízió elnöke adott tájékoztatást az ajándékozásról. Pekár István elmondta: a Duna Televízió nyolcéves működése alatt rengeteg értékes anyagot gyűjtött össze. A pedagógusok jelezték, hogy igény van az oktatási műsorok terjesztésére. A Duna Televízió videokazettákon adta ki ezen műsorok javát, az ehhez szükséges pénzt az említett két minisztérium biztosította. Pokorni Zoltán oktatási miniszter szerint "Erdélyben olyan osztálytermeket is láttam, melyeket azonnal múzeummá lehetne nyilvánítani, felszerelésük legalább 70-80 esztendős″. A miniszter elmondta: ha további határon túli iskolák igényelnek effajta segítséget, azokat is ki lehet elégíteni. Az erdélyi régió nevében Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke vette át a teljes szállítmányt jelképező csomagot - a kazetták egyébként már elindultak Erdélybe. Jelen voltak még a kárpátaljai, vajdasági, felvidéki, szlovéniai magyar pedagógusok képviselői. Összesen háromszáz iskola fog kapni a hetvennél több kazettát tartalmazó csomagokból, a cél az oktatás hatékonyságának növelése, illetve azon hiányosságok pótlása, amelyek az anyaországtól való elszakítottság, a megfelelő oktatási segédeszközök hiánya miatt az anyanyelvápolás, magyar nyelv és irodalom, magyar történelem, művelődéstörténet terén a határon túli magyar oktatásban megfigyelhetők. A kazetták tartalmaznak nyelvművelő műsorokat (Nyelvédesanyánk, Hej, hej, helyesírás!, Betűvető, Zengő ÁBC stb.), a Hungaria Literatta irodalomtörténeti sorozatot, a Millenniumi Krónika című versösszeállítást, a Magyar Történelmi Arcképcsarnok a magyar történelem nagy személyiségeit mutatja be. A kazetták között szerepel a Kincsesház, az Anziksz, a Rendhagyó történelemóra is, a Duna Televízió műsorai. Erdélybe 4577 kazetta, a Felvidékre 1960, a Vajdaságba 1724, Kárpátaljára 980 kazetta kerül. /Szondy Zoltán: Ajándék Budapestről. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2000. december 20.

Gyergyószárhegy ferences kolostorában a 22. Szépteremtő Kalákán 26 pedagógus tanult, hogy majd taníthasson. Át kell menteni a 3. évezredbe a pusztulásra ítélt ismeretanyag, a népi mesterségek egy részét, ezt segíti elő a Szépteremtő Kaláka, amely a technika átadásán túl egy tájegység mintakészletét is megörökíti. Jelenleg Csík, Gyergyó és Árapatak mintegy 500 különböző írott tojását készítették el. - A Szépteremtő Kaláka szervezője, Kis Portik Irén néprajzos hangsúlyozta, hogy a céljuk: kiegészíteni a nemzeti kultúrát az elfelejtett, illetve feledőben lévő kézműves tudásanyaggal. - Jövőre más kézműveságazatok felpártolását tervezik. - Zöld Lajos 1979-ben megalapította a Szépteremtő Kalákát, majd évente újraszervezte két évtizeden át. Dr. Papp Kincses Emese megyei tanácsos 1999-től erkölcsi és anyagi lehetőséget biztosított az alkotó oktatás megvalósításához. A kalákára eljött és előadást tartott Hidán Csaba régész-történész és csapata. A különböző korok viseleteit, fegyvereit és azok használatát bemutató előadás-sorozatok rendhagyó, élménytől dús történelemórák voltak mind a táborozók, mind az előadásra érkezők számára. /Bajna György: Huszonhat pedagógus népi mesterséget tanult. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2000. december 20.

Maros megyében koncertezik a szentegyházi Gyermekfilharmónia. Dec. 21-én Szászcsáváson, este Dicsőszentmártonban lép fel a 100 tagú kórusból és a 40 tagú zenekarból álló együttes, december 22-én pedig Marosvásárhely közönsége tapsolhat ifj. Haáz Sándor zenetanár fiatal tanítványainak. /A Gyermekfilharmónia vendégszereplése. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2000. december 20.

Újabb magyar nyelvű helyi lap látott napvilágot, a Tiszta Forrás, Kápolnásfalu önkormányzatának a lapja, felelős szerkesztője Ferenc Sándor. Híradás található benne a novemberi kopjafaavatóról is. /Örömhír. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2000. december 20.

Megjelent Gál Ignác, a csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tanárának harmadik verseskötete /Az Árpád-ház gyöngyei, Pallas-Akadémia, Csíkszereda/. A vallásos gyermekirodalom műfajába sorolta be Tamás József segédpüspök a megjelent munkákat. Az első kötet Jézus életét elevenítette fel, a második kötet az Ószövetség történeteit dolgozta fel, a mostani pedig az Árpád-ház szentjei előtt tiszteleg. /Új könyv. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 20./

2000. december 22.

A Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége (MAKOSZ) november 10-12. között Csíkszeredában tartotta XI. Kongresszusát. Összehívásának időszerűségét az indokolta, hogy a MAKOSZ-nak 1999 nyara óta nem volt legitim vezetősége, a szövetség nagyjából működésképtelenné vált. 2000 tavaszától a régi MAKOSZ-elnökség felkérésére az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága átvilágította a MAKOSZ teljes pénzügyi és anyagi helyzetét, s az eredményt november 10-én hozták a kongresszusi küldöttek tudomására. Kiderült, hogy a könyvelésben nincs semmi hiány, megvan az összes leltári tárgy. A küldöttek elfogadták a tagság felújítására vonatkozó javaslatot, s ezután csak azok lesznek a MAKOSZ tagjai, akik még az idén megerősítik ez irányú szándékukat. A kongresszus módosította az alapszabályt és számos egyéb alapdokumentumot, ahogy az RMDSZ Szövetségi Ellenőrző Bizottsága javasolta. Elfogadták a MAKOSZ belépését a Romániai Ifjúsági Szervezetek Fóruma nevű szerveződésbe, amelynek célja, hogy a 2001-es évtől az Ifjúsági és Sportminisztériumtól egyes ügyeket és hatásköröket átvegyen. Döntöttek arról, hogy a MAKOSZ információs irodája decembertől Kolozsváron fog működni. A küldöttek új elnökséget választottak, elnök: Pataki Annamária Sepsiszentgyörgyről; ügyvezető elnök: Kovács Richárd Nagybányáról; információsiroda-vezető: Székely Tünde Kolozsvárról; kultúra-szabadidő: Csuszner Ferenc Gyergyóból; külügy: Bartha Amália Tímea Besztercéről; szórványügyek: Gábor Dániel Déváról; tanügy: Norel Carmen Kézdivásárhelyről. A kongresszus utáni első MAKOSZ-rendezvényre Kézdivásárhelyen került sor december 1. és 3. között. /Kisgyörgy Réka: Decembertől Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./

2000. december 23.

Budapesten befejeződött a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége kezdeményezésére indított decemberi rendezvénysorozat, amelynek célja volt figyelem felhívása a csángók kulturális értékeire és nehéz társadalmi helyzetükre, tájékoztatott Halász Péter, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület titkára. December első hetében Erdélyben tartottak összejöveteleket. A Csángó Napok résztvevői kiállítással, diavetítéssel, író-olvasó találkozóval, táncházzal igyekeztek felhívni a figyelmet a Kárpátokon túli nehéz sorsú, identitásában különösen veszélyeztetett magyar népcsoportra. A rendezvény keretében a Magyarországon működő, Lakatos Demeter csángó költő nevét viselő egyesület dec. 8-án szervezett összejövetelt. - A Lakatos Demeter Egyesület 1990-ben alakult, a moldvai csángók élete iránt aktívan érdeklődő, közéjük kijáró magyarországiakból, közel 80 taggal. Időközben létszámuk 200 fölé bővült. Vannak erdélyi tagok is, illetve Magyarországon tanuló csángó diákok, de zömmel magyarországiak alkotják az egyesületet. A Magyar Művelődési Intézetben megtartott rendezvényen dr. Bolváry Gyula beszámolt a Csángó Napok erdélyi történéseiről. Sokan voltak Sepsiszentgyörgyön, ahol pusztinai táncosok léptek fel, Nyisztor Ilona vezetésével. Csíkszeredában bemutatták a klézsei Duma András új verseskötetét. Itt ismertették a megújult vezetőségű Csángó Szövetség cselekvési tervét is. Nagyváradon Csoma Gergely szobrászművész (Budakeszi) tartott diavetítéses előadást a moldvai csángokról, saját felvételei alapján. Halász Péter, aki több mint 30 éve jár Moldvába néprajzot gyűjteni, beszámolt azokról az eredményekről, amelyeket az Európa Tanács ért el a moldvai csángók emberjogi helyzetének javítása terén. Elmondta, hogy az Európa Tanács Kulturális Bizottsága megbízásából 1999-ben a finnországi Tytti Isohokana Asunmaa, 2000-ben pedig a portugáliai Ari járt a moldvai Bákó megyében, ahol saját szemükkel láthatták, és saját fülükkel hallhatták, miként szabotálja el a helyi tanügyi és közigazgatási vezetés a Bukarestben meghozott és a kisebbségek jogait szolgáló törvényeket. Az Európa Tanács már több országban elérte, hogy a kisebbségekre vonatkozó nemzetközi normák érvényesüljenek. A budapesti székhelyű Lakatos Demeter Egyesület kiadásában Csángó Füzetek sorozat jelenik meg. Eddig két kötetet adtak ki: a Csángó bibliográfiát és egy tanulmánykötetet a Csángó sorskérdések tanácskozás anyagából. A Domokos Pál Péter 90. születésnapjára rendezett tanácskozás anyagából Emlékkönyv készült. A Millennium alkalmából - Moldvai csángók évszázadai néven - vándorkiállítást állítottak össze, melyet négy éve visznek városról városra Magyarországon és Felvidéken. Legutóbb Egerben volt, következő állomása Székesfehérvár. Erdélyben még nem mutatták be a kiállítást. A Lakatos Demeter Egyesület tervezi, hogy 2001. áprilisában, Domokos Pál Péter születésének 100. évfordulója alkalmából egésznapos emlékülést rendez. Június 29-én, születésének napján pedig emléktáblát avatnak Budapesten, a Budafoki út 10 szám alatti házon, ahol Domokos Pál Péter több mint 20 évig élt. /Guther M. Ilona: Csángókért Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2000. december 23.

Valamennyi erdélyi történelmi egyház jelentős összegű könyvadományt kapott a magyar államtól. A csíkszeredai római katolikus segédpüspöki hivatal 5000 kötetet kapott az Ezer Esztendő. Millenniumi olvasó- és daloskönyv című kétkötetes kiadványból. Tamás József püspök tájékoztatása szerint a köteteket a plébániák könyvtárai kapják, ahonnan majd a gyermekek kölcsönözhetik ki. A könyv a magyar millennium kormánybiztosa, Nemeskürty István megbízásából készült és irodalmunk, valamint zenei kultúránk gyöngyszemeit tartalmazza. /Millenniumi könyvadomány. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2000. dec. 23./

2000. december 23.

Julianus-díjat adományoz a csíkszeredai székhelyű Julianus Alapítvány az aradi Csergő Ervin minorita atyának és Matekovits Mihály helyettes főtanfelügyelőnek. A csíkszeredai alapítvány azoknak ítéli a Julianus-díjat, akik a szórványmagyarság védelmében, sajátos gondjainak kezelésében nyújtanak kimagasló teljesítményt. A díjat január 6-án adják át Csíkszeredában, a református templomban. A Julianus-díj idei kitüntetettjei közt van Dávid Ibolya magyar igazságügyi miniszter is. /A szórványmagyarság érdekvédelméért. Julianus-díj Csergő Ervinnek és Matekovits Mihálynak. = Nyugati Jelen (Arad), 2000. dec. 23-24./

2000. december 23.

Idén első alkalommal díjazták a leghűségesebb olvasókat Csíkszeredában, a megyei könyvtárban. Kopacz Katalin igazgatónő mondotta: az első tíz hónapban több mint tíz százalékkal nőtt az olvasók száma, naponta több mint 220-an keresték fel a könyvtár valamelyik részlegét. A leghűségesebb olvasók között vannak nyugdíjasok, de egészen fiatal diákok, egyetemisták is. Indokolt a könyvtári olvasóterem bővítése. /(Daczó Dénes): Díjazták a hűséges olvasókat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

2000. december 27.

Hatodik alkalommal adták át idén a Bálint András emlékdíjat. Az alapítvány, amely a Hargita Népe egykori újságírójáról kapta a nevét, hat éve folyamatosan kiosztja e díjat az év legeredményesebb újságírójának. Az oklevelet és az emlékplakettet az idén Szabó Katalin, a Csíki Tv szerkesztője kapta meg. A díjat a szerkesztő a három éve folyamatosan jelentkező Visszajátszás című műsoráért, valamint a megye több lapjában és a Székelyföld kulturális folyóiratban megjelenő dokumentumriportjaiért és az oral history műfajában készült alkotásaival érdemelte ki. Szabó Katalinnak az elmúlt hét végén első kötete is megjelent Visszajátszás címmel, amely Csíkszereda polgári múltját elemzi, hangsúlyt helyezve a két világháború közötti időszakra. /Bálint András díjas Szabó Katalin. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2000. december 28.

Múlt hét végén Székelyudvarhelyen tartotta alakuló ülését a tizenöt települést tömörítő Székelyföldért Konzorcium. A székely városok polgármesterei Kovászna, Hargita és Maros megyét átfogó fejlesztési stratégiát kívánnak kidolgozni. Dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere elmondta: a konzorcium tagjai egyfajta testvértelepülési kapcsolatot létesítenek, melynek lényege, hogy együtt képviseljék a közös ügyeket a megyei jogú városok szervezetében. Céljaik között szerepel még a települések programjainak összehangolása, szakmai összefogás civil, egyházi, kulturális, művészeti, oktatási és sportkérdésekben és közös pályázás nemzetközi pénzforrásokért. A célok eléréséért Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Székelykeresztúr, Szentegyháza, Tusnádfürdő, Borszék, Barót, Kézdivásárhely, Kovászna, Szováta, Erdőszentgyörgy és Nyárádszereda polgármesterei a Székelyföldi Fejlesztési Ügynökség megalakítását javasolják. /Összefogtak a székelyföldi városok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 28./

2000. december 29.

Megjelent Murádin Jenő művészettörténész monográfiája Kovács Zoltán festőművészről a kolozsvári Minerva Művelődési Egyesület gondozásában. Páll Árpád Kovács Zoltán visszaemlékezéseit az 1950-es évek elején szalagra rögzítette. Ez volt az alapja a monográfiának. Ezt egészítette ki - a pályaképet föltárva - Murádin Jenő. Kovács Zoltán 1913. szeptember 30-án született Kolozsvárott, öt esztendeig (1937-1942) a budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt. /Kovács Zoltán-monográfia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./

2000. februĂĄr 4.

Febr. 3-án Orbán Balázs születésének 171. évfordulóját ünnepelte Székelyudvarhely népe. Orbán Balázs szobránál Szász Jenő polgármester, majd Ecsedi Csaba tanár és Rüsz Domokos unitárius lelkész mondott beszédet, ezután elhelyezték a koszorúkat a szobornál. /Orbán Balázs-emlékünnepség. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./ Az ünnepséget nem tudta megzavarni egy hangoskodó fiatalember, aki román és magyar nyelven kiabálva éltette Ceausescut, illetve obszcén kifejezésekkel gyalázta a jelenlévőket. A rendőrök hamar eltávolították az illetőt a színhelyről. /Emlékezés Orbán Balázsra - kisebb incidenssel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5-6./

2000. februĂĄr 4.

Febr. 3-án mutatták be Csíkszeredán, a Márton Áron Gimnáziumban Jakab László kanonok legújabb, A Gyulafehérvári Majláth Gimnázium jogelődjének története című kötetét. Kiáltás és figyelmeztetés ez a kötet - hangsúlyozta Nagy Benedek, a kézirat lektora, mert az elmúlt fél évszázadban majdnem teljesen eltűnt Belső-Erdély magyarsága, az a magyarság, amelyet a gyulafehérvári intézmény szolgált ki. Jakab László elmondta, hogy az anyaggyűjtést a harmincas években kezdték meg néhai tanárkollégái, végül 1997-ben Jakab kanonok vállalta el a munka elvégzését. A szerző dedikálta a bemutatott kötetet, no meg a Márton Áron püspök dél-erdélyi hétköznapjairól szóló könyvet. /Regényes életű kézirat. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 4./ Erdély és az egész ország legrégebbi iskolájának, a XI. századi tanintézetet felelevenítő kötetről van szó. A gyulafehérvári Majláth Gimnázium jogelődjéről keveset tudunk - hangzott el a bemutatón -, tisztelegnünk kell azonban azon tanintézmény előtt, melyet püspökök, papok, erdélyi fejedelmek és polgárok tartottak fenn és éltettek századokon át. /Egy ezeréves tanintézmény története. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./

2000. februĂĄr 4.

Rövidesen megjelenik Kolozsváron az Erdélyi Pszichológiai Szemle, amelynek fő célja az erdélyi magyar pszichológusok, gyógypedagógusok, pedagógusok cikkeinek, munkáinak közlése, ismertetése. Az új kiadvány egyidejűleg kívánja szolgálni az erdélyi tudományos tevékenység eredményeinek ismertetését, valamint a jelenkori pszichológiai kultúra terjesztését. A szerkesztőség Kolozsváron működik, azonban minden nagyobb erdélyi városban: (Marosvásárhely, Brassó, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Nagybánya) területi szerkesztőséggel is rendelkezik. /Erdélyi Pszichológiai Szemle. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), 667. szám, febr. 4-10./

2000. februĂĄr 5.

A hivatásos nevelőszülők - ahogy a szakzsargon nevezi őket: profi mamák - számára szervezett háromnapos képzés kezdődött meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban. Böjte Csaba szerzetes, a rendezvény szervezője mondotta, hogy a gondozásba vett gyerekek mögött észre kell venni a vér szerinti szülőket, a problémákkal küszködő családot is, és megtalálni a kapcsolatteremtés módját. Gergely István csobotfalvi plébános is tartott előadást. /Hivatásos nevelőszülők képzése Csíksomlyón. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

2000. februĂĄr 5.

Öregek otthona nyílt Oroszhegyen, a faluházán. Nemrég szép kazettás kaput is felállítottak az épület elé, melyet Gergely Áron ácsmester készített. Magyarországi testvértelepülések (Deszk, Pölöske), holland hitközösség és helybeli vállalkozók támogatták a faluháza helyreállítását. Az alsó szinten klubot rendeztek be a magára maradt, idős emberek számára, a földszinten konyhát, mosodát. A helyi önkormányzat biztosítja 40 idős ember étkeztetését és a szociális gondozók fizetését. Az emeleten szobákat rendeznek be a bent lakó idős emberek számára. /Öregek otthona nyílt az oroszhegyi faluházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 5./

2000. februĂĄr 7.

A csíki, gyergyói és udvarhelyi ifjúsági tanácsok Marosfőn, febr. 5-6-án tartott megbeszélésükön megállapodtak abban, hogy a közelgő választásokon helyi és területi szinten segíteni kívánják az RMDSZ-t a minél eredményesebb választási kampány megszervezésében. A tanácsok képviselői erről tájékoztatták a rendezvényen megjelent RMDSZ-vezetőket. A megbeszélésen a Gyergyói Területi Ifjúsági Tanács 13, az udvarhelyszéki 17, a csíki 23 szervezet nevében képviseltette magát. A megbeszélések során a résztvevők egyetértettek abban, hogy létrehozzák az Itthon, Fiatalon Mozgalmat, melynek célja, hogy minél több területi RMDSZ alakítsa meg saját ifjúsági tanácsát, különös hangsúlyt fektetve a vidéki ifjúsági kezdeményezésekre, amelyek korábban háttérbe szorultak. A Hargita megyei ifjúsági tanácsok megbeszélését az Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács szervezte, az Ifjúsági és Sportminisztérium támogatásával. /Megyénkbeli ifjúsági tanácsok megbeszélése. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 7./

2000. februĂĄr 8.

Kerekes Károly Maros megyei képviselő két képviselőtársával közösen törvénykezdeményezést nyújtott be február 8-án a képviselőházban a volt munkaszolgálatosok kárpótlására vonatkozóan. Eszerint a munkaszolgálat idejét elismernék szolgálati időnek, továbbá a volt munkaszolgálatosok utazási, orvosi és gyógyszerellátási kedvezményekben részesülnének. /Munkaszolgálatosok kárpótlásáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

2000. februĂĄr 9.

Az 1999-es esztendő Románia számára a tőkebefektetések szempontjából 1993 óta a legrosszabb év volt, viszont Magyarországról az évtized legnagyobb befektetési hulláma érkezett az országba. A külföldi cégek által tavaly befektetett összesen 256,2 millió dollár 29 százaléka, azaz 74,3 millió dollár Magyarországról érkezett. /Magyar befektetési csúcs Romániában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2000. februĂĄr 9.

A múlt év folyamán végre megkezdték a csíkszentimrei Henter-kúria restaurálását, továbbá a Csíki Székely Múzeumnak a Magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 1 millió forintot hagyott jóvá a csíkszeredai Mikó-vár környéki tér (beleértve a falumúzeumot is) rendezéséhez. A csíkrákosi műemlék templom restaurálási, valamint a szentegyházi vashámor helyreállítási terveinek elkészítésére pályázatot nyújtottak be különböző alapítványokhoz. Mihály Zita muzeológus, a Csíki Műemlékvédő Egyesület elnöke elmondta, hogy a megyei tanács az idei költségvetésből tisztességes összeget különít el műemlékvédelemre. Ennek egy részét a Gál Sándor-emlékház helyreállítására fordítják. A szentegyházi vashámor helyreállításához a megyének is hozzá kell járulnia. A Henter-kúria restaurálását idén is folytatják. A Mikó-vár környékének rendezésével kapcsolatban a szabadtéri múzeum terve elkészült. /Elkészült a Mikó-vár környékének rendezési terve. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2000. februĂĄr 9.

A marosvásárhelyi Állami Magyar Színházhoz színészeiből áll a vendégszereplő Gruppen-Hecc kabarétársulat. Csíkszeredai vendégszereplésül alkalmával mondták el véleményüket a színészek biztonságérzetéről és az elmulasztott színházi reformról. Megállapították, hogy ideje eltűnőben van a színészközpontú színház, a színházakon belül egyre nagyobb hatalmat biztosítanak az igazgatóknak, a rendezőknek, a társulatvezetőknek. A színész kiszolgáltatott bábu lett. Ebben a kolozsvári színház volt az úttörő, őket követték a temesvári, majd a sepsiszentgyörgyi, marosvásárhelyi társulatok. - Színházi reform 1990 óta nem volt. 1993-ban készült reformterv, de nem valósították meg. Jelenleg minden színészt versenyvizsgával vesznek fel, mindenkivel éves szerződést kötnek, amelyet lehet hosszabbítani. Négy esztendő után megkötik a meghatározatlan időre szóló munkaszerződést. Ez esetben egyfajta biztonságban van a színész. A Gruppen-Hecc kabarétársulat 1991-ben alakult meg, Erdélyben ez az egyetlen magyar politikai kabaré. Ez magántársulat, a marosvásárhelyi színház vezetősége nem barátja ennek a vállalkozásnak. Ez a csapat olyan falvakba jut el, ahová a színház évek óta be nem teszi a lábát. A vásárhelyi színházban megszűnt a falura járás, ez már nem divat. - A marosvásárhelyi színház művészeti vezetésének kinyilvánított szándéka a nagy drámairodalom megközelítése, a közönség már nem érdekli a vezetőséget: egy esztendő alatt 27 ezer nézőt vesztett a marosvásárhelyi színház, ebből 15 ezret a magyar társulat. /Szatmári László: Kiszolgáltatott bábuk a színészek. Beszélgetés egy elmulasztott reformról. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2000. februĂĄr 10.

Két, fotókat tartalmazó CD lemez jelent meg Csíkszeredában: az Erdélyi képeslapok I. és a Gyergyószárhegyi Képeslapok. Szerzője, Balási Csaba azt próbálta felmérni, van-e igény az ilyen jellegű munkákra, mert a tervezett Székelyföldi Album előzetesét készítette el. Balási Csaba 30 éve fotózik, eddig több, mint 200 nemzetközi fotókiállításon vett részt, a két CD lemez anyagát közel tíz év alatt gyűjtötte össze. /Fényképezőgéppel Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./

2000. februĂĄr 10.

Székelyudvarhelyen márc. 15-én avatják az 1848-49-es szabadságharc, az I. és II. világháború hősi halottainak tiszteletére készített emlékművet. A zsűri Szabó János udvarhelyi szobrászművész munkáját találta a legmegfelelőbbnek. Annak központi figurája az 1917-ben a 82-es székely gyalogezred hősi halottainak emlékére állított és 1919-ben eltávolított Vasszékely-szobor. A Polgármesteri Hivatal sikeres pályázata nyomán az emlékműállításhoz az Illyés Közalapítvány, a Magyar Nemzeti és Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint Hargita megye Önkormányzata csaknem 50 millió lejjel járult hozzá, magánadományokból a mai napig két és fél millió lej gyűlt össze. /Március 15-re elkészül az emlékmű. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 10./

2000. februĂĄr 11.

Lassú leépülés történt a Kriterion Kiadónál, állapította meg Domokos Gézával a vele készült beszélgetésben. Tavaly novemberben privatizálták a Kriterion Könyvkiadót. A privatizálást Domokos rejtélyesnek találta, mert nem lehet most sem tudni, hogy ki vette meg a kiadót. és nem lehet tudni, hogyan alakul ennek a nagymúltú intézménynek a sorsa. - Domokos Géza tavaly kezdte el régen tervezett könyve megírását a Kriterion Könyvkiadónál töltött húsz évéről. A címe: Igéből várat. A cím egy Kós Károly mondatból, felhívásból inspirálódott, mely úgy szólt, hogy: Fából, kőből házat, igéből várat építeni. A könyv alcíme: Helyzetképek a Kriterion éveiből. Nem monográfia, nem intézménytörténet, de ilyen jellegű részei is lesznek. - Ami volt, feltámasztani már nem lehet. Próbálkozás történt például az Erdélyi Szépmíves Céh újraindítására is, de nem sikerült. - Domokos könyve a csíkszeredai Pallas-Akadémia és a kolozsvári Polis kiadó közös kiadásában jelenik majd meg és Dávid Gyula lesz a szerkesztője. - Domokos beszélt még az 1990 májusában alakult Kriterion Alapítványról. Az alapítvány 1992 óta Csíkszeredában működik. Akkor, 1991-92-ben fontosnak tartották, hogy nyomdát építsenek. Öt esztendeje dolgozik a csíkszeredai Alutus Nyomda, de hatalmas konkurenciával kell szembenéznie. Csíkszeredában működik a Kriterion ház, amelynek van egy állandó kiállítóterme, havonta váltakozó képzőművészeti kiállításokkal. A díszteremben könyvbemutatók, író-olvasó találkozók zajlanak. Meghívták a romániai kisebbségek képviselőit, értelmiségeit, politikusait. A Kriterion Alapítvány pályázatokat hirdet és támogatást is nyújt. Így a csíkszeredai, sepsiszentgyörgyi iskolákat támogatták. - Most, hogy Kolozsváron az EMKE gondozásával annak lerakták az alapjait az Erdélyi Magyar Történelmi Múzeumnak, ehhez szeretne az alapítvány is hozzájárulni. /Kriteriontól Kriterionig. Beszélgetés Domokos Gézával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

lapozĂĄs: 1-30 ... 1231-1260 | 1261-1290 | 1291-1320 ... 5041-5045




(c) ErdĂŠlyi Magyar Adatbank 1999-2025
Impresszum | MĂŠdiaajĂĄnlat | AdatvĂŠdelmi zĂĄradĂŠk