udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-570 | 571-600 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
1998. március 17.
Legutóbb az oktatás kérdésével foglalkoztak, és olyan sok anyag jött össze, hogy dupla számot készítettek, nyilatkozott Tamás Sándor képviselő, a Magyar Kisebbség főszerkesztője. A folyóirat munkatársai /Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor/ a Kárpát-medence több sarkában laknak, így ritkán tudnak összejönni. Az erdélyi kérdésben például Molnár Gusztávot kérték fel vitaindító megírására. Írását románra fordítva elküldték a demokratikus román értelmiségieknek is. Nem valamilyen politikai ideológia alapján szerveztek szekértábort a folyóirat köré, hanem "elsősorban az értékek mentén kialakult vonalak összecsiszolását" óhajtják elősegíteni. Bevonták a szerkesztőbizottságba a délvidéki, a felvidéki, a kárpátaljai magyarság egy-egy képviselőjét. A könyvtárakba /a középiskolákéba is/ elküldik az egyes számokat. Tanulmányaikat egyelőre csak magyarul tudják kiadni, de terveik között szerepel az eddigi számokban megjelent írásokból román és angol nyelvű válogatás. A Magyar Kisebbség ezer példányban jelenik meg, a folyóiratnak nincs stabil irodája, nincs egyetlen állandó, fizetett alkalmazottja. A kiadó, a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága vállalta a terjesztést. Régen szeretnének könyvsorozatot kiadni, az első már napvilágot látott: Balogh Artúr: A kisebbségek nemzetközi védelme a kisebbségi szerződések és a békeszerződések alapján /Kájoni Kiadó, Csíkszereda, 1997/. Az 1928-ban megjelent kötet újrakiadását a Jakabffy Elemér Alapítvány és az EMKE támogatta. Nagyon sokrétű a kiadási tervük. /Román Győző: A képviselő folyóirata. Beszélgetés Tamás Sándorral, a Magyar Kisebbség főszerkesztőjével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 17./ Magyar Kisebbség (Kolozsvár) főszerkesztője: Tamás Sándor, szerkesztők: Borbély Zsolt, Székely István, Toró T. Tibor, külső munkatárs Vincze Gábor /Szeged/. A szerkesztőbizottság tagjai: Bakk Miklós /Lugos/, Balázs Sándor /Kolozsvár/, Bíró Gáspár /Budapest/, Duray Miklós /Pozsony/, Fábián Ernő /Kovászna/, Hódi Sándor /Ada/, Kovács Miklós /Ungvár/, Markó Attila /Brassó/, Molnár Gusztáv /Budapest/, Szőcs Géza /Kolozsvár, a szerkesztőbizottság elnöke, Takács Imre /Budapest/, Varga Attila /Szatmárnémeti/, Zsigmond Barna /Marosvásárhely-Budapest/.1998. március 21.
Az RMDSZ döntéshozó testülete, a Szövetségi Képviselő Tanács /SZKT/ márc. 21-én Csíkszeredában ülésezett. Markó Béla szövetségi elnök a testület elé terjesztett állásfoglalás-tervezetében a parlamenti többség helyreállítására szolgáló, azonnali tárgyalásokat szorgalmazott a koalíciós partnerekkel, Csapó József Bihar megyei RMDSZ-szenátor viszont a kormányból való kilépésre terjesztett elő határozattervezetet. Markó Béla beszámolójában ismertette tervezetét az ahhoz csatolt, a koalíciós partnerekhez szóló 6 pontos felhívást. Ez a dokumentum az utóbbi időben megrendült parlamenti többség helyreállításának útját abban jelölte meg, hogy a pártok ne egymást vádolják az elmúlt másfél év mulasztásaiért, hanem együttesen vállalják a felelősséget. Az állásfoglalás tervezete emlékeztetett az RMDSZ kormányba lépésének céljaira, és nyomatékosan leszögezte, hogy másfél esztendővel a kormányzás kezdete után a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig meghozott a kormány. A javaslat minden kisebbségellenes sovén, vagy soviniszta, szélsőséges megnyilvánulás visszautasítását sürgette, a magyarellenes demagógiát a román társadalom egészét fenyegető veszélynek nevezte. - Csapó József szenátor, aki elvileg is összeférhetetlennek tartotta az RMDSZ önkormányzati céljaival a kormányban való részvételt, az abból való kilépést indítványozó határozati javaslatot terjesztett a Szövetségi Képviselők Tanácsa elé. Többek között azzal indokolta ezt, hogy az RMDSZ céljait egyetlen koalíciós partner sem támogatta egyértelműen, és azt javasolta a szövetségnek, hogy a parlamentben kívülről támogassa a reformokat. Szilágyi Zsolt képviselő külön javaslattal élt, eszerint a szövetségnek nem kellene sem az egyik, sem a másik javaslatot magáévá tennie, hanem röviden le kellene szögeznie, hogy az elért eredmények függvényének értelmében törekszik újratárgyalni a kormányban való részvétel lehetőségeit és feltételeit egy új végrehajtó testület esetleges létrejöttekor. Hosszas vita következett. Sántha Pál Vilmos csíkszeredai területi elnök úgy érvelt, hogy a koalíciós részvétel ellen, hogy " ez a kormány nekünk rabság", Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a részvételben nagyobb kárt, mint hasznot látott, Verestóy Attila szenátusi frakcióelnök, Varga Attila képviselőház frakcióelnök, Bárányi Ferenc és Asztalos Ferenc képviselők, Bara Gyula államtitkár és mások a részvétel mellett érveltek. Kónya Hamar Sándor kolozsvári képviselőnek az a javaslata - amelyet Tőkés László tiszteletbeli elnök is támogatott -, hogy hívják össze az egyes frakciók rövid ülését ezeknek az alternatíváknak a megvitatására, és ezt követően alakítsa ki a szövegező bizottság a maga véleményét, a szavazásnál 37:36 arányban, 4 tartózkodás mellett, kisebbségben maradt. Egyhangúlag elfogadta viszont a testület Tőkés László javaslatát, hogy a képviselő tanács adjon ki nyilatkozatot a koszovói eseményekkel kapcsolatban. - Végül a Szövetségi Képviselők Tanácsa nagy többséggel, 5 ellenszavazat, és 11 tartózkodás mellett elfogadta a Markó Béla szövetségi elnök által javasolt állásfoglalást, amely a román koalíciós partnereket a megrendült koalíciós többség újjáépítésére hívja fel, és ebből a célból azonnali tárgyalások megkezdésére tesz javaslatot. Nem nyitott vitát a testület Csapó József szenátor javaslatáról, amely a kormányból való kilépést szorgalmazta és Szilágyi Zsolt képviselő szövegváltozatáról sem, amely egy új kormány megalakulásának lehetőségét is érintette. Az SZKT többek között megerősítette Borbély Lászlót új RMDSZ-posztján. A szövetségben az előző évek során lezajlott konfliktusokban jelentős ellentábor alakult ki Borbéllyal szemben a "radikális" irányzatok kebelében, ezt a szavazást is nagy érdeklődés előzte meg. Borbélynak az ügyvezető alelnöki tisztségre való kinevezését végül 51 küldött támogatta, 26 ellenszavazat volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23./ Ezt követően a testület az RMDSZ április 1-től jövő év március 31-ig szóló költségvetését vitatta meg és fogadta el 64 szavazattal 3 ellenében, 6 tartózkodás mellett. Itt vita volt arról, hogy a kisebbségi szervezeteknek járó többszáz millió lejes önkormányzati támogatást miért nem az RMDSZ kapta, miért az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, amely az EMKE, a szövetség társult tagja. A szövetség illetékesei rámutattak, hogy az összeg elsősorban a kisebbségek kulturális céljait szolgálja, tehát az EMKE illetékes gazdálkodni vele. Vita volt a platformoknak jutó összegekről is. Itt Katona Ádám az Erdélyi Magyar Kezdeményezés vezetője szeretett volna elérni nagyobb támogatást. /MTI/ Az SZKT állásfoglalást adott ki: 1996 novemberében Romániában létrejöttek a feltételei egy valós és mélyreható rendszerváltásnak, a romániai társadalom politikai, gazdasági, szociális és erkölcsi reformjának. A választások nyomán olyan koalíció alkotott többséget a parlamentben, amely egyidejűleg célul tőzte ki a totalitárius, kommunista rendszer által lerombolt értékek újraépítését és országunk európai és euroatlanti integrációjának megvalósítását. A koalíció pártjai megfelelő garanciát kínáltak arra is, hogy ennek az általános reformnak a keretében megkezdődik a kisebbségek helyzetének a rendezése, beleértve a romániai magyar nemzeti közösség jogsérelmeinek orvoslását és jogegyenlőségének megteremtését. Ennek a rendezési szándéknak az ismeretében a Romániai Magyar Demokrata Szövetség vállalta a részvételt az új koalícióban, és ezáltal egy történelmileg is előzménytelen helyzetet alakítottunk ki, létrehoztuk a többségi románság és a kisebbségben élő magyarság újfajta együttélésének és együttműködésének feltételeit. Koalícióra lépve, nem csupán a nemzeti kérdés rendezéséhez, hanem a romániai társadalom egészének reformjához kívántunk minél hatékonyabban hozzájárulni, programunkban megoldásokat kínáltunk a gazdasági és szociális válság megszüntetésére. A közösen kidolgozott kormányprogram, a több mint hatvan százalékos parlamenti többség, a koalíció által megalakított új kormány szavatolni látszott, hogy a tervezett reformot valóban végre tudjuk hajtani minden fontos területen. Ezt igazolták az első hónapok határozott intézkedései is, beleértve a kisebbségi kérdés újfajta megközelítését. Most viszont, másfél esztendő múltán egyértelműen meg kell állapítanunk, hogy a rendszerváltást sürgető választók elvárásai csak kisebb részben teljesültek, és az utóbbi időben azok a reformintézkedések is veszélybe kerültek, amelyeket eddig megtettünk. Nem történt meg a teljes és mélyreható szerkezetváltás a gazdaságban. Ennek következtében nem lehetett megteremteni az eszközöket a megfelelő szociális védőháló kialakításához, illetve nem lehetett megállítani az életszínvonal zuhanását. Továbbra is késik a közigazgatás decentralizációjához szükséges törvények elfogadása. A kommunista rendszer által elállamosított szántóföldek, erdők, ingatlanok, egyházi és közösségi javak visszajuttatása, illetve ahol ez nem lehetséges, a jóvátétel továbbra is várat magára. Csak részben történt meg az 1989 előtti elnyomó intézmények üldözötteinek erkölcsi kárpótlása, az említett intézmények átvilágítása. A parlamenti többség egy része, saját kötelezettségvállalását megszegve, megpróbálja megsemmisíteni a kormánynak a kisebbségi kérdés rendezésére, az anyanyelvű oktatásra és a közigazgatásban az anyanyelv használatára vonatkozó intézkedéseit. Egyes kormánytisztviselők és prefektusok is reformellenes és kisebbségellenes álláspontot képviselnek. Mindezen mulasztások, késlekedések és működési zavarok ellenére a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek továbbra is az a határozott álláspontja, hogy az 1996 novemberében létrejött koalíciót fenn lehet és fenn kell tartani, de ez csak akkor megvalósítható, ha sikerül megteremteni a jó együttműködés feltételeit a reform végrehajtása érdekében. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség csak olyan szövetségben vállalhatja az együttműködést, amely képes belső problémáit megoldani és a reformot végrehajtani a gazdaságban, a közigazgatásban és a számunkra kiemelten fontos nemzeti kérdésben is. Csak olyan szövetségben vállalhatjuk az együttműködést, amely gátat tud vetni az antiszemita, rasszista, sovén, magyar- és általában minden kisebbségellenes uszításnak, nem szolgáltatja ki magát és az egész romániai társadalmat a reformellenes, integrációellenes, nyugatellenes, intoleráns erőknek. Nem lehetünk csendestársak abban, hogy a választásokon bizalmat kapott koalíció fokozatosan eljátssza ezt a bizalmat, és ezáltal veszélybe sodorja azt az integrációs esélyt, amelyet Románia ismételten megkapott nyugati partnereitől. Ugyanakkor érdekünk, hogy a jelenlegi koalíció fennmaradjon, és hogy a közösen kidolgozott kormányprogram érvényesüljön. Csak ez az együttműködés, csak ezek a közös célok jelenthetnek biztonságot és stabilitást Románia számára akkor, amikor térségünkben továbbra is nyílt etnikai és szociális konfliktusok vannak. Továbbra is az a véleményünk, hogy románoknak és magyaroknak közösen kell cselekedniük azért, hogy országunkat felemeljük és minél előbb az euroatlanti és európai integrációs intézmények teljes jogú tagjává tegyük. Éppen ezért a következő felhívással fordulunk koalíciós partnereinkhez: 1. Vállaljon szolidárisan felelősséget minden párt az elmúlt másfél év mulasztásaiért, a reform lelassulásáért, a be nem váltott választási ígéretekért. Mindaddig, amíg egymást hibáztatják a koalíciós partnerek, illetve a különböző politikai testületek és intézmények - parlamenti csoportok, kormány stb. - képviselői, nem lehetséges a válsághelyzet megoldása. Az RMDSZ kormányzati tisztségviselői és parlamenti csoportjai vállalják a felelősség rájuk eső részét, és erre szólítják fel partnereiket is. - 2. Az elmúlt időszak mulasztásaiért vállalt közös felelősségből kiindulva, kezdjük el azonnal a parlamenti többség helyreállításáról szóló tárgyalásokat. Valós, szolidáris, cselekvőképes parlamenti többségre van szükségünk ahhoz, hogy az ígért reformot végrehajthassuk. 3. A parlamenti többség helyreállításának két alapvető feltétele van: a) A közös kormányprogramhoz kapcsolódó intézkedési terv elkészítése. Ehhez minden koalíciós partnernek sürgősen el kellene végeznie a maga elemzését, és elő kellene terjesztenie a saját prioritási listáját. A Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek van ilyen prioritási listája. b) Szükség van a kormánystruktúra újragondolására és leegyszerűsítésére, beleértve a kihelyezett kormányzati intézmények átalakítását és hatáskörük behatárolását is. - 4. Az euroatlanti és európai integráció feltételrendszerének teljesítését legfontosabb belpolitikai prioritássá kell tenni, a gazdasági, szociális és politikai reformot az eddiginél is határozottabban erre a kritériumrendszerre kell ráépíteni. Ugyancsak prioritásként kell kezelni a diktatúra visszaéléseinek jóvátételét, a restitúció, illetve az anyagi és erkölcsi kárpótlás kérdését. Záros határidőn belül meg kell oldani ezt a problémát, amelyet a régió országainak többsége már megoldott. 6. A koalíciónak határozottan vissza kell utasítania minden kisebbségellenes, sovén, szélsőséges megnyilatkozást, amelyek Romániát időlegesen vagy véglegesen letéríthetik az integráció útjáról. Szövetségeseinknek fel kell ismerniük, hogy a közéletünkben elharapózott magyarellenes demagógia, a nap mint nap tapasztalható sovinizmus veszélybe sodorhatja az egész romániai társadalmat, ha nem lépnek fel kellő súllyal ellene. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség felelősnek érzi magát az általa képviselt romániai magyar közösség sorsáért, és egyúttal közvetlen felelősséget érzünk az egész romániai társadalom jövőjéért. Ennek a kettős felelősségnek a jegyében szólítjuk fel koalíciós szövetségeseinket a jelenlegi válságból való kiútnak, majd a felemelkedés eszközeinek a mielőbbi megkeresésére. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ Az RMDSZ SZKT Tőkés László tiszteletbeli elnök javaslata alapján a koszovói helyzettel kapcsolatban állásfoglalást adott ki: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a jugoszláviai háború kitörésekor, a későbbi kedvező fejleményeket megelőlegezve, elsők között szállt síkra a volt Jugoszláviát alkotó nemzetek önrendelkezési joga mellett. A daytoni egyezmény által megteremtett viszonylagos béke felborításával fenyegető koszovói helyzet ismételten állásfoglalásra készteti Szövetségünk képviseleti testületét. A jugoszláviai albán kisebbség helyzetének méltányos rendezése és a balkáni, illetve a kelet- és közép-európai térség stabilitásának megőrzése céljából a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elengedhetetlenül fontosnak tartja a koszovói albán többségű kisebbség egyoldalúan felszámolt területi autonómiájának helyreállítását. Szövetségünk 1992. évi Kolozsvári Nyilatkozatának, a belső önrendelkezés elvének a szellemében, valamint a Lord Carrington brit külügyminiszter nevéhez főződő balkáni rendezési terv egyenes folytatásaképpen, nem utolsósorban pedig az Egyesült Államok erre vonatkozó álláspontjának megfelelően szorgalmazzuk a megingott kis-jugoszláviai helyzetnek a már úgyis meglévő autonómiahagyományok felelevenítésével történő rendezését. Meggyőződésünk, hogy az autonómia biztosítása mind a kisebbségi kérdések megoldásának, mind a társadalmi-politikai stabilitás garantálhatóságának és Jugoszlávia területi épsége megőrzésének a legmegfelelőbb, legeurópaibb eszköze. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./ A harmadik állásfoglalás: Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa meglepetéssel értesült arról, hogy a Magyar Országgyűlés továbbra sem talált megoldást a magyarországi nemzeti kisebbségek intézményesített parlamenti képviseletére. Bízunk abban, hogy a Magyarországon eddig is létezett széleskörű kisebbségi jogok kiteljesítéseként ez a politikai és társadalmi kérdés is mielőbb demokratikusan és méltó módon megoldódik. /Állásfoglalás. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23-24./1998. március 21.
A Szabadság Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjút. Tőkés László az SZKT csíkszeredai ülésén nem tudta elfogadtatni javaslatát, hogy az RMDSZ további kormányzati szerepvállalását a 22-es sürgősségi kormányrendelet elfogadásához kössék. "Továbbra is vallom, hogy igen kevésért egyeztünk bele a kormányzati részvételbe, és mondtunk le olyan követelésekről, amelyek programunk részét képezik." - állapította meg. A "a Neptun nevével fémjelzett csoport" " még Iliescuékkal is hajlandó lett volna koalícióra lépni. "Erre vonatkozólag négy-öt kijelentés is elhangzott például a szövetségi elnök vagy Frunda György részéről. Sajnos, jelenleg is ezeknek a politikai irányvonala érvényesül az RMDSZ belső köreiben". Tőkés László azzal sem ért egyet, hogy "Markó Béla felelősséget akar vállalni a román kormány eddigi szerepléséért" . /Székely Kriszta: Távlati céljainkat áldozzuk fel a pillanatnyi haszonért. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./1998. március 21.
Közel 200 millió forintot költött az Illyés Közalapítvány az elmúlt négy évben a határon túli magyar sajtó támogatására. A segítség hol pénz, hol számítógép vagy autó, s bár az újságokat nem Magyarországról tartják el, időnként életmentőnek bizonyultak a budapesti források a 11 határon túli magyar napilap némelyike számára, állapította meg Riba István összegzésében. Ugyanazok a lapok jelennek meg, többször új néven és más tartalommal, mint a hetvenes-nyolcvanas években. Próbálkoztak ugyan új napilapok indításával, de fennmaradnia egyiknek sem sikerült. Legutóbb idén januárban Sepsiszentgyörgyön az Erdély bukott meg. A Nap című újság Pozsonyban 1989-ben került az utcára, a Független Magyar Kezdeményezés, majd az utódjának tekinthető Magyar Polgári Párthoz közel álló napilap volt. A lap 1995-ben megszűnt. A Szabad Földműves hetilap munkatársai 1991-ben indították meg a Szabad Újság címen a napilapot, amely azonban csak két évig bírta, majd 1993 júliusában több magyarországi szervezet, a Magyarok Világszövetsége és a Pro Professione Alapítvány támogatásával hetilappá alakult át. Az Erdély /Sepsiszentgyörgy/ napilap egy hónapig állta a sarat, végül 100 millió lejes veszteséget okozva megszűnt, mondta el Willmann Walter, az Európai Idő főszerkesztője. A rendszerváltás leginkább a Romániai Magyar Szót viselte meg. Gyarmath János főszerkesztő tájékoztatása szerint a napilap 1990-ben még 150 ezres példányszámot ért el, jelenleg a tizedét, 15 ezret nyomnak. Bevételeik 30 százaléka származik hirdetésből. A Temesvári Új Szó 1994-ig napilap volt, 1995 óta csak hetilapként jelenik meg /Heti Új Szó/. Az erdélyi magyar napilapok a következő példányszámban látnak jelenleg napvilágot : 21 ezer példányban a Bihari Napló (Nagyvárad, Bihari Napló Rt.), 20 ezerben három napilap: Hargita Népe (Csíkszereda), Háromszék (Sepsiszentgyörgy, H-Press Kft.), Népújság (Marosvásárhely, Impress Kft.), 15 ezerben a Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti, Zotmar Press Kft.), 10 ezerben a Szabadság (Kolozsvár, Szabadság Kft.) és 7 ezerben a Jelen (Arad, Jelen Kft.) A Kárpáti Igaz Szó (Ungvár) évek óta csak hetente háromszor jelenik meg, mert az ukrán posta csak ennyi napon hajlandó terjeszteni. példányszáma 9 ezer körül van. Terjesztési nehézségekkel magyarázza Bálint István főszerkesztő, hogy csak 1 5 ezer példányban jelenik meg a valaha legterjedelmesebb magyar nyelvű napilapnak számító Magyar Szó (Újvidék). A lap állami képben van. Lovász Attila, az Új Szó (Pozsony) főszerkesztője szerint lapjából ma 40 ezret nyomnak /vasárnap a dupláját/ az 1990-es 61 ezer helyett. Az Új Szó tulajdona pozsonyi Vox Nova Rt., a többségi tulajdonos a düsselfdorfi Rheinisch-Bergische Druckerei und Verlags-GmnH. Szlovákiai magyar politikusok szerint megvan annak a veszélye, hogy Meciar miniszterelnök megveteti a lap részvényeit, s így az egyetlen szlovákiai magyar napilap a mai szlovák kormánypárthoz közel álló tulajdonos kezébe kerül. Szlovákiában és Romániában a lapok az ottani kormányoktól nem kapnak támogatást, Vajdaságban és Ukrajnában viszont kapnak kisebb-nagyobb apanázst. /Riba István: Határon túli magyar politikai sajtó. = Heti Világgazdaság, márc. 21./1998. március 23.
Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke örvendetesnek nevezte az RMDSZ képviselőtanácsának csíkszeredai állásfoglalását. Kijelentette: "Nagyon örülünk annak, hogy az RMDSZ 80-90 százaléka szolidáris a kormánykoalíciónak a magyar kisebbség és a román nemzet közötti jóviszonyt szolgáló politikájával és annak, hogy az RMDSZ továbbra is támogatja ezt a politikát". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 24./ 1998. március 23.
Sajnálja, hogy a csíkszeredai SZKT-n nem sikerült elfogadtatnia, hogy azt a javaslatát, hogy a tanügyi törvényt módosító kormányrendelet parlamenti elfogadásától tegyék függővé a további kormányzásban való részvételt, nyilatkozta Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. /Székely Kriszta: Távlati céljainkat áldozzuk fel a pillanatnyi haszonért. Tőkés László nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./1998. március 24.
Az Erdélyi Napló a sajtótámogatás rendszerét, a támogatás arányait vitatta, ezt tette Ferenczes István is, aki szerint Csíkszereda Erdély egyik sajtóközpontja lehetett volna, hiszen a Hargita Népe mellett egy időben itt jelent meg az Új Sport, a Tromf, az Ifi Fórum, a Csíki Lapok, a Csíki Krónika stb. A támogatást azonban nem kapta meg az Ifi Fórum, holott prioritást élvezett az ifjúsági sajtó támogatása. Ferenczes a Romániai Magyar Újságírók Egyesületét, a MÚRÉ-t hibáztatta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 24./1998. március 24.
Márc. 24-én tartotta meg az RMDSZ vezetése szokásos heti találkozóját az RMDSZ bukaresti székházában. A találkozó bevezetőjeként Markó Béla szövetségi elnök tartott politikai helyzetelemzést, amelyben kitért a csíkszeredai SZKT Állásfoglalására, illetve a 22-es kormányrendelet szenátusi szavazása után kialakult helyzetre és ezzel kapcsolatban a koalíciós partnerekkel létrejött legutóbbi tárgyalásokra. Ezt követően a miniszterek és államtitkárok számoltak be a különböző tárcákban folyó kormányzati munka aktuális kérdéseiről, kiemelten az állami költségvetés mielőbbi elfogadásának szükségességéről, az ezzel kapcsolatos gondokról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 25., 1234. sz./1998. március 24.
Csíkszeredán a Székely Károly Ipari Líceumban ünnepélyes keretek között - a testvérlíceumok küldöttségének részvételével - zajlott le az intézmény névadója, Székely Károly emlékplakettjének /Hunyadi János szobrászművész alkotása/ felavatása. Ugyanezen a napon a Kriterion Galériában megnyílt a Csíkszeredából elszármazott Márkos András rajzainak kiállítása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./1998. március 28.
Márc. 28-án, Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Operatív Tanácsa. Jelen voltak Demeter János, Dézsi Zoltán, Kötő József, Markó Béla, Takács Csaba, Varga Attila és meghívottként Borbély László kormányzati tevékenységért felelős ügyvezető alelnök. Az Operatív Tanács az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa csíkszeredai ülésén elfogadott Állásfoglalásának megfelelően elemezte a koalícióban azóta kialakult helyzetet, és megállapította: Mivel a jelenlegi kormánynak nem biztosított a parlamenti támogatása, szükségesnek tartjuk a tárgyalások azonnali megkezdését az 1996-os választások nyomán kialakult koalíció helyreállítása végett, az akkor elfogadott közös kormányprogram alapján. Az Operatív Tanácsnak az az álláspontja, hogy a tárgyalások halogatásával nem szabad kockáztatni a költségvetés megszavazását és a közösen vállalt reform végrehajtását. /Az RMDSZ Operatív Tanácsának közleménye. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 30., 1237. sz./ 1998. március folyamán
Meglepően gyönge visszhangja támadt a csángó élet fontos eseményének: a Moldvai Csángómagyar Szövetség brüsszeli meghallgatásának. A csíkszeredai Hargita Népe számolt be erről, de az anyaország sajtója hallgatott. A meghívó szervezet, a Yehudi Menuhin Alapítvány tárta a világ elé azt, amit Csicsó Antal, a szövetség elnök elmondott Brüsszelben sorstársainak nemzeti nyomorúságáról. Klézsén, Somoskán, Lészpeden, Bogdánfalván és más moldvai csángó településeken a tanárok pénzbüntetéssel sújtják azt a tanulót, aki a szünetekben meg mer szólalni magyarul. - "Bennszülött" csángó költő, író csak kettő támadt eddig, a már elhunyt Lakatos Demeter és a most középkorú Demse Márton. Lakatos Demeter nem ismerte a magyar helyesírást, román ortográfiával jegyezte le verseit. Demse Márton már értelmiségi, hiszen Erdélyben tanítóképzőt végzett, majd mozdonyvezető volt, jelenleg Budapesten él. - Brüsszelben az Európai Kultúrák Tanácsa /Open Assembly of the Cultures of Europe/ összejövetelére meghívták Csicsó Antalt. A tanácskozáson a kezdeményező, Yehudi Menuhin világhírű hegedűművész mondott megnyitó beszédet, részt vettek az Európa Parlament, a Régiók Tanácsa, az UNESCO, továbbá a kisebbséggel foglalkozó szervezetek képviselői. /Bardócz Gergely: Csángók Brüsszelben. = Nyugati Magyarság (Budapest - Montréal), márc./1998. április 2.
A Steaua - Csíkszeredai Sportklub jégkorongbajnoki döntőn, illetve a Románia Kupa középdöntője keretében lezajlott Rapid - Dinamo labdarúgómérkőzésen történt magyarellenes, illetve rasszista megnyilatkozások ügyében a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal feljelentést tett a főügyésznél, a bűnügyi eljárás megkezdését kérve. Az üggyel kapcsolatban az NKVH Tokay György kisebbségvédelmi miniszter által jegyzett Közleményben foglalt állást, amelyben a bűncselekmények elkövetői mellett a rendfenntartó erők felelősségére is felhívja a figyelmet, amiért azok nem akadályozták meg a törvényszegést, illetve a cselekmények elkövetőit nem azonosították és nem állították elő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 3., 1241. sz./1998. április 4.
Nagyszabású munkába kezdett a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatások Központja, a KAM: az 1989-ben lezárult korszak székelyföldi vonatkozásainak vizsgálatát kívánja elvégezni. Bíró A. Zoltán, az intézmény igazgatója elmondta, hogy Székelyföld 1945 utáni társadalomtörténetét szeretnék megírni öt-hat év alatt. Azt vizsgálják, hogy a kommunista hatalom kívülről át akarta alakítani ezt a régiót, és hogy e vidék helyi közösségei milyen módon védekeztek, hol kötöttek túlélési alkukat, vagy helyezkedtek szembe velük. Székelyföld kibocsátó közeg marad, még nem dőlt el, hogy lesz-e változás ezen a vidéken. /B. Kovács András: Kibocsátó közeg marad. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 4./1998. április 7.
A Zürichi Magyar Történelmi Egyesület máj. 27-29-e között szervezi meg hatodik övezeti történésztalálkozóját, ezúttal Csíkszeredán, a Kriterion Házban. A találkozó témája a Kárpát-medence délkeleti részének történelme, régészete, néprajza, különös tekintettel az 1848-as szabadságharcra. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./1998. április 15.
Maroshévizen 1989 óta egyetlen hivatásos színház társulata nem lépett fel, pedig azelőtt mindig telt ház fogadta őket. Egyetlen amatőr csoport járt csak itt az elmúlt években, az orotvaiak csoportja. Maroshévíznek a régebbi időkben elismert színjátszó együttese volt. A Kiss Ferenc vezette csoport 1949. június 20-án Csíkszeredában megrendezett, Maros és Csík megyék közötti vetélkedőn az első helyet szerezte meg. A színjátszók aktívak voltak még a nyolcvanas években is, Tamás Mihály rendező vezetésével. 1990 után azonban felbomlotta csoport és nem alakult újjá. A városban 1952-től Szarvas Dénes volt a kultúrigazgató, aki 120 tagú énekkart alapított és nyolctagú népi zenekart. Az énekkar dicsérő oklevelet kapott. Ugyancsak Szarvas Dénes nevéhez fűződik egy 50 tagú gyermekzenekar és egy irodalmi csoport megalapítása. Mindez már a múlté. Jelenleg a városban egyetlen román néptánccsoport tevékenykedik. /Czirják Károly: Nyolc év alatt egyetlen előadás. = Gyergyói Kis Újság (Gyergyószentmiklós), ápr. 15., 14. sz./1998. április 16.
Radu Vasile miniszterelnök, miután ápr. 15-én a parlament megválasztotta, másnap első látogatásra Kovászna és Hargita megyébe utazott, a két megyében a magyar nemzeti kisebbség adja a lakosság 75-85 százalékát. Először Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. A helyszínen kívánt ellenőrizni bizonyos információkat, ezek többsége alaptalan - mutatott rá a kormányfő. Ilyennek nevezte a miniszterelnök a magyar tőkének a térségbe való nagyarányú behatolására vonatkozó híreket, vagy azt, hogy a prefektúrát, a kormány helyi képviseletét "elmagyarosították". Sepsiszentgyörgyön Gazda László alprefektus, László Gyula, a megyei tanács alelnöke és Albert Álmos polgármester köszöntötte a vendéget. Radu Vasile találkozott a helyi hazafias román kulturális szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. Este a kormányfő Csíkszeredába indult, ahol találkozott a helyi vezetőkkel, majd az ortodox püspök által celebrált nagycsütörtöki istentiszteleten vesz részt. Másnap, ápr. 17-én Radu Vasile a Csíkszereda mellett állomásozó hegyivadász katonai alakulatot látogatta meg, felkereste a csíksomlyói kegytemplomot, majd a helyi pedagógusokkal találkozott. Radu Vasile még délelőtt visszaindul a Bukarestbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17, 18./1998. április 16.
Csutak István, a Nextra Kft és a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont vezetője www.nextra.ro/internetto néven erdélyi internetes magazint helyezett el a világhálón, az Internetto.transsylvaniae-t. Ez a jól ismert budapesti web-magazin, az Internetto erdélyi mutációja. Az erdélyi Internetto amellett, hogy aktuális hír, kommentár és lapszemle rovatokkal szolgál, helyet adott a legfiatalabb erdélyi folyóiratnak, a csíkszeredai Székelyföld folyóiratnak is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./1998. április 16.
Marosvásárhelyen, a Bernády-házban ápr. 17-én emlékeznek meg Zonda Attila halálának egyéves évfordulójáról. Ennek keretében bemutatják Zonda Attila Bársonyszékek és hangulatok /Pallas Akadémia, Csíkszereda/ című posztumusz kötetét. /Megemlékezés és könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 16./1998. április 17.
Mindenütt híve vagyok a dolgok közvetlen megközelítésének, még ott is, ahol elvben bonyolultaknak tűnnek, és itteni látogatásom is azt mutatja, hogy inkább csak elvben tűnnek annak - nyilatkozta Kovászna és Hargita megyében tett látogatásáról Radu Vasile miniszterelnök. A kormányfő ápr. 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett, aznap este következő állomása Csíkszeredában volt, majd visszatért Bukarestbe. "A helyszínen akartam meggyőződni arról, milyen bonyolultak a dolgok valójában." "Igaz, hogy itt, ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben nem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, az emberek magatartása tökéletesen harmonikus." "Van bizonyos érzékenység, és látogatásommal alá akarom húzni, hogy megértem az itt kisebbségi román lakosság érzékenységét. Vannak problémák, ezt mutatják az Andrei Saguna Liga tagjai által felvetett kérdések, amelyek oktatási, gazdasági, helyi közigazgatási, kulturális gondokkal függnek össze." /MTI/1998. április 19.
Idén virágvasárnap, ápr. 5-én immár harmadik alkalommal láthatta a közönség a Csíksomlyói passiót. A csíkszeredai Segítő Mária és Márton Áron Gimnázium diákjai a csíksomlyói fiatalokkal együtt mutatták be a misztériumjátékot. A körmenet Csobotfalváról, a Szent Péter templomból indult, majd a csíksomlyói kegytemplom előtti téren következtek a keresztút állomásai. A Csíksomlyói passiónak közel 200 éves története van. Első ízben 1721-ben mutatták be Csíksomlyón. Az előadást az 1774-es betiltásáig évente megismételték. Felújítására csak 170 év múlva, 1946-ban került sor. Ezután újra 50 évek kellett eltelnie, hogy felelevenedjen az előadás: 1991 és 1995 között Gergely István plébános vezetésével a csobotfalviak emlékeztek Jézus jeruzsálemi bevonulására. Ezt egészítették ki 1996-ban a lelkes fiatalok. /Csúcs Mária: Passió az idén is. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 19./1998. április 21.
Ötéves születésnapját ünnepelte ápr. 3-án a csíkszerdai Pallas Akadémia Könyvkiadó. Az évforduló alkalmából Új könyvműhely címmel antológiát adtak ki. Ez az antológia részleteket gyűjtött egybe a kiadó szerzőinek műveiből. A könyvkiadó alapításának gondolata öt évvel ezelőtt Budapesten született, a Pilvax kávéházban, a csíkszeredai Tőzsér József és a vendéglátó Zöld Ferenc tárgyalt egymással. A Pallas Akadémia öt év alatt olyan műhellyé vált, amely maga köré tudta gyűjteni Erdély értelmiségének nagy részét. /Hamuba sült pogácsa. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 21./1998. április 27.
Radu Vasile miniszterelnök ápr. 27-én Kolumbán Gábort, a Hargita Megyei Tanács elnökét kinevezte helyi közigazgatási ügyekkel foglalkozó államtanácsosnak. Kolumbán Gábor feladatköre a közigazgatásra, a regionális fejlesztésre, az Európai Unió és a román kormány szakértői által a PHARE-program keretében tavaly kidolgozott "Regionális Fejlesztés Zöld Könyvében" szereplő feladatok megvalósítására, így az ehhez szükséges törvényes szabályozás - regionális fejlesztési törvény, a területfejlesztési törvény - előkészítésére terjed ki. Az államtanácsosi feladatkörbe tartozik az eurórégiók témaköre is, így annak a nyolc makrorégiónak a fejlesztése, amelyre Románia területét felosztották, illetve az olyan speciális régiók, mint Moldova, a Zsil völgye, a Duna deltája, Hargita és Kovászna megye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29./ Kolumbán Gábor Székelyudvarhelyen született 1959. szeptember 30-án. A Bukaresti Egyetem Fizika fakultásán szerzett diplomát 1984-ben, majd 5 évig, 1989 decemberéig a székelyudvarhelyi Matricagyár laboratóriumában dolgozott. 1989-90-ben az ideiglenes helyi tanács elnöke, 1990-91. között az Udvarhelyszéki RMDSZ elnöke, 1991-93: az RMDSZ szervezési kérdésekkel megbízott országos alelnöke. 1994-1996 között független menedzsment és fejlesztési tanácsadó (Novorg consulting). 1992-től a Hargita megyei Tanács költségvetési és fejlesztési kérdésekkel megbízott alelnöke, 1996-tól a Hargita Megyei Tanács elnöke. Részt vett az EU által 1994-ben Bukarestben szervezett, helyi demokrácia és fejlesztés témakörű konferenciának előkészítő munkacsoportjában. Az EU PHARE-programjának keretében kezdeményezte egy kisvállalkozás-fejlesztő központ létesítését Csíkszeredában és egy PAEM-központot Székelyudvarhelyen. A Civitas Alapítvány alapító tagja és kuratóriumi elnöke. Elvált, három fia van. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 28., 1254. sz./1998. április 28.
A következő napokban egymást érik a különböző városokban a diáknapok rendezvényei. Máj. 5-10- e között: Csíkszeredai Ifjúsági Napok, máj. 6-9-e között Kolozsváron KMDSZ Diáknapok, fellép a Maszkura színjátszó csoport, lesz tudományos tanácskozás is, máj. 6-11-e között Székelyudvarhelyen a már hagyományos Diáknapok zajlanak, Nagyváradon a Sulyok István Református Főiskola máj. 8-10-e között rendezik meg II. Erdélyi Egyetemi és Főiskolai Diáknapokat, Marosvásárhelyen máj. 16-án lesz az V. Tudományos Diákköri Konferencia, a Marosvásárhelyi Diáknapokra pedig máj. 21-23-án kerül sor. Temesváron a Temesvári Magyar Diákszervezet máj. 7-10-e között rendezi meg a IV. TMD Nyári Olimpiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 28./1998. május 1.
Máj. 1-én ülésezett az Udvarhelyszéki RMDSZ Elnöksége. A testület áttekintette a kormánykoalíciós tárgyalások eredményeit, meghallgatta az elnök és az elnökségi tagok beszámolóit. A testület határozatot hozott az Udvarhelyszéki Választmány és az UTET együttes ülésének összehívására május 29-re. Az elnökség értékelte a kormányprogramot és megállapította, hogy a tárgyalások során sikerült érvényesíteni az RMDSZ V. Kongresszusán elfogadott minimális elvárásokat és a csíkszerdai SZKT által támasztott feltételeket. Az előző kormányprogramhoz viszonyítva előrelépés tapasztalható mind a kisebbségi jogok megjelenítését, mind az ország demokratizálódását szolgáló kormányzati tennivalók programba foglalását illetően. Megállapították, hogy az RMDSZ részvétele a kormányzásban - a rövidesen kinevezendő államtitkárok segítségével - újabb lehetőséget és eszközöket biztosít a Szövetség számára, hogy sajátos kérdéseinken túl, az ország általános gazdasági-szociális előrehaladását hatékonyabban tudja elősegíteni. Az elnökség meghallgatta Bunta Levente önkormányzati alelnök, városi tanácsos és Sófalvi László városi RMDSZ-elnök, alpolgármester beszámolóját a Városi Tanács április 29-i ülésén egyes független tanácsosok részéről a Szövetség, az RMDSZ parlamenti képviselői tevékenységére vonatkozóan elhangzott elvtelen megnyilatkozásokról, és határozottan visszautasítja azokat. Ugyanakkor az elnökség felkéri a Városi RMDSZ Választmányát és az RMDSZ-tanácsosok csoportját, hogy vizsgálják felül és foglaljanak állást az 1997-es városi költségvetés végrehajtása során felmerült vitás kérdéseket illetően. A megüresedett megyei tanácselnöki tisztség ügyében a gyergyói és csíki területi szervezetek vezetőségével egyeztetve, az Udvarhelyszéki RMDSZ Szervezet nevesíti jelöltjét a Hargita Megyei Tanács elnöki és az esetlegesen megüresedő alelnöki tisztség betöltésére is. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége felkérésére az udvarhelyszéki szervezet javaslatokat tesz az államtitkári tisztségek betöltésére is. A megfelelő személyek kiválasztása érdekében az udvarhelyszéki szervezet javaslatokat igényel társult szakmai szervezeteitől, s azokat megvitatás után előterjeszti az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 4., 1256. sz./1998. május 4.
Andrei Marga oktatási miniszter máj. 4-én rendeletet adott ki a romániai Román-Magyar Ifjúsági Alapítvány létrehozásáról. Az alapítvány célja a romániai és a magyarországi fiatalok, iskoláskorú gyermekekkel rendelkező családok, diákok közötti csereutazások megszervezése, előmozdítása és támogatása, valamint a két ország diákjai, illetve egyetemei közötti együttműködés támogatása. A miniszter a következő összetételű bizottságot nevezte ki az alapítvány részletes felépítésének kidolgozására: Mircea Flonta (Bukarest), Szilágyi Pál (Kolozsvár), Dumitru Gaspar (Temesvár), Mircea Mihaies (Temesvár), Domokos Ernő (Sepsiszentgyörgy), Burus Botond (Csíkszereda), Stefan Avadanei (Iasi), Nicolae Bacsan (Kolozsvár), Erdei Liviusz (Szatmárnémeti), Béres András (Marosvásárhely), Murvai Olga (Bukarest) és Ion Plaian (Nagybánya). /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./1998. május 4.
A Pro Kalotaszeg Kulturális Egyesület és a jegenyei katolikus plébánia idén is megrendezte a hagyományos Ríszeg-tetői ünnepséget. A rossz időjárás miatt kénytelenek voltak Kőrösfő művelődési házában megtartani a rendezvényt. Jegenye a protestáns Kalotaszegen az egyetlen katolikus falu. A két vallás hívei között az összekötő kapocs Kájoni János, a 17. századi erdélyi művelődési élet kiemelkedő személyisége, ferences szerzetes, tudós, zeneszerző, író, aki által összegyűjtött zsoltárokat mind a katolikusok, mind a reformátusok éneklik. Dr. Czirják János érseki helynök Kájoni János életútját ismertette. A jegenyeiek saját szülöttüknek tekintik, de Domokos Pál Péter Kájoni-kutató szerint családja Kiskályánról került át Jegenyére. Harmadik alkalommal osztották ki a Pro Kalotaszeg-díjakat azoknak, akik hozzájárultak Kalotaszeg fejlesztéséhez. Az idei díjazottak között van Pécsi L. Dániel /Budapest/, aki elkészítette Jegenye címerét. Emlékplakettet kapott Okos Márton, a Budapesttől Párizsig Erdélyért című kötet szerzője. Május 2-án ünnepélyesen felavatták Jegenyén a Pálffy Árpád /Csíkszereda/ szobrászművész tervezte Kájoni János emléktáblát, Benedek Domokos, a ferences rend tartományfőnöke mondott beszédet. Este ünnepi hangversenyt tartott a Kecskés Együttes, Petrás Mária népdal-, Kuncz László operaénekes és Szabó András előadóművész. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 4./1998. május 8.
Kötő József, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, a szövetség oktatási főosztályának vezetője Hollanda Dénes marosvásárhelyi professzornak, a városban működő Petru Maior Egyetem mérnöki kara dékánjának nyilatkozatára reagálva kifejtette, hogy a marosvásárhelyi tanári kar szándéka egy önálló magyar felsőoktatási intézmény felépítésére nem mond ellent egy kolozsvári központú erdélyi magyar egyetem létrehozásának. Ezek a tervek ugyanis szerves részét képezik az RMDSZ-nek az erdélyi magyar felsőfokú hálózat kialakítását képező koncepciójának. Az RMDSZ oktatási főosztálya nemrég véglegesítette az erdélyi magyar felsőoktatási hálózatra vonatkozó tervét. Ez egyértelműen leszögezte, hogy az önálló magyar állami egyetemnek Kolozsvárt kell működnie, ami azonban nem zárja ki regionális egyetemek működését a helyi igények kielégítésére. A kolozsvári központi egyetemnek egy Humbold típusú, a kutatást és az oktatást egybefogó egyetemnek kell lennie, ugyanakkor a főiskolák hálózata egész Erdélyt átfogná: máris működnek kihelyezett karok Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredában és Szatmárnémetiben (a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében). A marosvásárhelyiek alapítványi egyetemének megvalósítása viszont Kötő József véleménye szerint olyan óriási összeget igényelne, ami eleve nehézkessé teszi a kivitelezést. Az RMDSZ-illetékes mindazonáltal bízik abban, hogy ezt a koncepciót esetleg állami alapokból lehet majd finanszírozni. - A 36-os számú sürgősségi kormányrendelet értelmében minden típusú, a képzés minden ágazatára vonatkozó tanintézményt létre lehet hozni, a felsőfokú anyanyelvű képzést a rendelet tehát nem korlátozza csak tanárképzésre. Kötő emlékeztet arra a sürgősségi kormányrendeletben az egyházaknak biztosított jogra is, amely szerint azok létrehozhatnak laikus oktatási intézményeket: a romániai magyar oktatási szerkezetben az erdélyi hagyományoknak megfelelően ezek a részleges állami támogatással működő intézmények is jelentős szerepet tölthetnek majd be - mutatott rá. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ A marosvásárhelyi terv felkeltette a román sajtó figyelmét is: az Adevarul című lapban Dorin Suciu - rejtetten vitatva az elképzelést - azt írta, hogy a felsőoktatási intézmény létrehozása üdvös lenne, mert a gyakorlatban is segítene kideríteni, van-e Romániában igény kizárólag magyar nyelven tanuló mérnökökre és orvosokra, és főleg azt, hogy hol találnának munkahelyet: Romániában vagy Magyarországon. /MTI/1998. május 8.
Megjelent a Firtos Művelődési Egyesület folyóiratának /Hazanéző/ új száma. Napvilágot látott a Szórvány Plébániák Értesítőjének újabb száma, melyet a Vicei Római Katolikus Plébánia ad ki. A lapot a csíkszeredai Alutus Nyomda gondozza. /Korondról és Csíkszeredából. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 8./1998. május 11.
Máj. 11-én dr. Csedő Csaba polgármester Csíkszereda Pro Urbe díját adta át Domokos Géza írónak, 70. születésnapja alkalmából. Az ünnepelt az RMDSZ első elnöke volt az 1989 decemberi romániai fordulatot követő megalakulástól 1993 januárjáig. Az ünnepséget a Kriterion Alapítvány és a polgármesteri hivatal szervezte, ahol a díj átadása után Hajdú Áron, a Kriterion Alapítvány ügyvezető igazgatója nyújtotta át Domokos Gézának a 70. születésnapja alkalmából kiadott emlékkönyvet. A száz, számozott példányban megjelent, az íróhoz címzett leveleket és neki ajánlott rajzokat tartalmazó kötetben 17 író - többek között Sütő András, Kányádi Sándor, Fodor Sándor - köszönti Domokos Gézát, aki május 18-án lesz 70 éves. Domokos Géza 1993 januárjában visszavonult az aktív politizálástól. Önéletrajzi visszaemlékezéseit /Esély címen/, amelynek első két kötetét nagy érdeklődéssel fogadta a közönség. Jelenleg dolgozik a visszaemlékezés harmadik kötetén sepsiszentgyörgyi otthonában, ahová 1993-ban költözött Bukarestből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./1998. május 12.
Victor Ciorbea lemondásával Gavril Dejeu belügyminiszter vette át ideiglenesen a kormányfői teendőket. Dejeu ápr. 15-én olyan kormányhatározatot hagyott jóvá, amely a Hargita-Kovásznai Ortodox Püspökségnek ajándékozza Csíkszeredában az Agroind Hargita Rt. gépészeti részlegét. Ennek a cégnek 4 milliárd lej az alaptőkéje. Bíró Albin, a csíki RMDSZ elnöke a lakossághoz intézett nyílt levelében megdöbbenését fejezte ki, hogy alpolgármesterként a Hargita Népéből értesült arról, hogy a püspökség - miután megszerzett már egy szállodát - most ipari egységeket kapott. Az ortodox egyház vagyonokat kap ajándékba, miközben a magyar történelmi egyházak elrabolt vagyonát nem adják vissza. Bíró Albin felszólította az RMDSZ-t, hogy tiltakozzon az ortodox egyház lépése ellen. Ráadásul Verestóy Attila szenátor leszólt a Hargita Népének, hogy ne írjanak erről, mondván, ők már leállították az ügyet, egy újságcikk csak árthat ebben az esetben. /Kristály Lehel: Nyomul az ortodoxia Csíkszeredában. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 12./