udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
5045
találat
lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-600 | 601-630 ... 5041-5045
Helymutató:
Csíkszereda
1998. május 21.
Hírszolgáltatási szerződést kötött nyolc, határon túli magyar nyelvű napilappal a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság. A megállapodást Dorogi Sándor, az MTI Rt. elnöke és a lapok főszerkesztői, illetve képviselői írták alá a hírügynökség budapesti székházában. Az MTI öt éve nyújt hírszolgáltatást a magyarországi Illyés Közalapítvány anyagi támogatásával a pozsonyi Új Szó, a temesvári Népújság, a sepsiszentgyörgyi Háromszék című lap, a bukaresti Romániai Magyar Szó, a Csíkszeredán kiadott Hargita Népe, a kolozsvári Szabadság, az Újvidéki Magyar Szó, valamint az ungvári Kárpáti Igaz Szó számára. A határon túli magyar napilapok műholdon keresztül, a magyarországi szerkesztőségekkel egyidőben jutnak hozzá a híranyagokhoz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./1998. május 21.
Székelyudvarhely város polgármesterének, alpolgármesterének, városi és megyei önkormányzati képviselőinek, valamint a magyar történelmi egyházak képviselőinek közös elhatározásával máj. 21-én megalakult a Csereháti Iskoláért Egyesület. Az egyesület célja, hogy a város lakosainak elvárása szerint a csereháti kisegítő iskola végső megoldásából nem maradhat ki Székelyudvarhely városa. A cél megvalósításához pénzintézeti számlaszámot nyitottak, hogy mindenki hozzájárulhasson a város e nagy gondjának megoldásához. A Csereháti Iskoláért Egyesület vezetőtanácsa: Szász Jenő polgármester az elnök, Kovács Sándor római katolikus főesperes az alelnök, Szőke László önkormányzati képviselő, a Csereháti Bizottság elnöke a titkár. A tagok: Sófalvi László alpolgármester, a városi RMDSZ elnöke, Hegyi Sándor református lelkész, Kedei József unitárius esperes, Derzsy András önkormányzati képviselő. /Felhívás. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./1998. május 21.
1977-1984 között - ameddig engedélyezték - Garda Dezső rangos történelmi konferenciákat szervezett Gyergyószentmiklóson. 1992-től 1994-ig minden esztendőben, azóta kétévenként sikerült megszervezni a történészek találkozóját a városban. Garda Dezső rangos történészeket hív meg a konferenciákra. Máj. 21-én kezdődik az 1848-as szabadságharcra emlékező konferencia, az előadók között van - rajta kívül - dr. Egyed Ákos, dr. Tüdős Klára /Bukarest/, dr. Demény Lajos /Bukarest/ és több magyarországi történész. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21./1998. május 21.
Ápr. 25-én Kolozsváron megtartotta közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu, az EME elnöke hangsúlyozta, hogy a hazai tudományosságnak két lábon kell állnia, egyrészt az EME-re, másrészt az állami segédlettel létrehozandó teljes magyar oktatásra támaszkodva. A multikulturális elmélet mögött kimondatlanul a magyar nyelv fölöslegességének gondolata húzódik meg. Abodi Nagy Béla felhívta a figyelmet, hogy a magyar népművészet elindult a többségibe való beolvadás útján. Az EME taglétszáma 1994-ben 1789 fő volt, jelenleg 3170, a növekedés az egyetemi hallgatók beiratkozásának tulajdonítható /a taglétszámból 1348 egyetemista/. Az EME tevékenyen működő ifjúsági szervezetei: a Kolozsvári Magyar Történészhallgatók Egyesülete /KOMATE/, a biológia szakos hallgatók ÖKO-STÚDIUM csoportja, valamint a földrajz és geológia szakosok /GEKKO/ csoportja. Az EME két könyvtára a Jordáky Lajos Könyvtár és a nyelv-, irodalom- és történettudományi szakkönyvtár mellett az EME-házban van a Természettudományi és Matematikai Szakosztály szakkönyvtára. /Kiss András: Változatlanok az Erdélyi Múzeum-Egyesület céljai. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 21., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./1998. május 22.
Máj. 22-én ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. A testület elemezte a titkosszolgálatok működését. A tanács arról döntött, hogy a belügyminiszternek fel kell oszlatni a hatáskörébe tartozó titkosszolgálatot, a 0215-ös katonai egységet, amely 1990-ben alakult meg. Ugyanakkor a belügyminiszter létre fog hozni egy külön szolgálatot a korrupciós és más törvénysértő esetek kivizsgálására, amelyek belügyi alkalmazottakat érintenek és a rendőrség körében egy felderítő részleget létesítenek. Az őrzőszolgálat vagy testőrszolgálat /SPP/ nevű titkosszolgálat létszámát 23 %-kal csökkentik, s tevékenységét két héten belül átszervezik. Kiszivárgott hírek szerint a Legfelsőbb Védelmi Tanács támogatja az amerikai Bell Helicopters Dracula típusú helikopterének romániai gyártását. /Feloszlatott titkosszolgálat. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 25./1998. május 22.
Máj. 22-én ülésezett a Csíkszeredán a városi tanács. Elvi döntés született arról, hogy a művelődési házban megalakuljon a város hivatásos színtársulata. Régi vágya ez a városnak, a terv megvalósulását a marosvásárhelyi és a szatmárnémeti társulat is támogatja. A színház dokumentációjának elkészítésével Erdei István alpolgármestert bízták meg. /Ambrus Edit: Színháza lesz Csíkszeredának. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./1998. május 23.
Május 23-án Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban találkoztak az alakulásának fél évszázados évfordulóját ünneplő Művelődés /Kolozsvár/ szerkesztői és barátai. Szabó Zsolt főszerkesztő vázolta a folyóirat történetét. Bemutatták az erre az alkalomra készült Művelődés-antológiát /A közművelődés szolgálatában, szerkesztette Gábor Dénes és Szatmári László/, melynek anyaga a lap 1990 és 1994 közötti keresztmetszetét adja. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke hangsúlyozta, hogy Magyarországnak támogatni kell a határon túli magyarok szellemi életének stratégiailag fontos fórumait /így a folyóiratokat is/ és nem helyi kuratóriumokra /érdekekre/ kell azok támogatását bízni. /Szatmári László: Ötvenéves a Művelődés. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./1998. május 23.
Máj. 23-án Gyergyóalfaluban megünnepelték az azt, hogy legalább 400 éves a helyi iskolai oktatás. Írásos adatok bizonyítják, hogy 1597-ben Mihály deák volt az iskolamester Gyergyóalfaluban. Az évforduló alkalmából először megkoszorúzták az iskola elhunyt tanítóinak sírjait. Az ünnepi szentmise után iskolatörténeti előadások hangzottak el, majd leleplezték a falu központjában Domokos Pál Péternek, az iskola nagy tanítójának mellszobrát, Miholcsa József /Marosvásárhely/ szobrászművész alkotását. A Sövér Elek Ipari Szakközépiskola falán emléktáblát helyeztek el. /400 éves a gyergyóalfalvi iskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 23./1998. május 25.
Máj. 25-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban megkezdődött a romániai katolikus püspökkari konferencia tavaszi ülése, melyen a magyar és román római katolikus és görög katolikus főpapok vesznek részt. Ion Robu bukaresti érsek 3 éves mandátumának lejártával az elnöki tisztségbe Lucian Muresan balázsfalvi metropolita érseket választották meg. A püspökök a csíksomlyói kegytemplomban közös szentmisét mutattak be. A mostani ülésen a tábori lelkészség kérdését vitatták meg. Janusz Bolonek pápai nuncius a Vatikán üzenetét tolmácsolta. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 26./ 1998. május 26.
Az RMDSZ Önkormányzati Hírlevelének 8. száma közölte a földterülettel kapcsolatos jogi fogalmakat. Továbbra is napvilágot lát a Pécskai Újság. A Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség lapja, a Pulzus tavaszi számával jelentkezett. Újabb kiadványok is megjelentek, a CSIPSZ /Csíkszereda) első számában a május elején lezajlott Csíkszeredai Ifjúsági Napok rendezvényeiről volt szó. Ugyancsak új kiadvány a Székelyudvarhelyen megjelenő Kedd című ifjúsági lap. /Szász Attila: ismét van mit szemlézni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./1998. május 27.
Máj. 27-én Csíkszeredában ünnepélyesen felavatták a Nagy István Általános Iskola előtt a névadó festőművész mellszobrát. Vetró Artúr szobrászművész 25 éve készítette el a szobrot, a festő életének 80. évében. A Csíki Székely Múzeum felajánlotta a szobrot a városnak, a városatyák úgy döntöttek, hogy ne csak Csíkzsögödön, hanem a város szívében is álljon egy emléke Nagy Imrének. Az ünnepségen Mandel László, az iskola igazgatója, Szabó András, a Csíki Székely Múzeum igazgatója és dr. Csedő Csaba polgármester mondott beszédet. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./1998. május 28.
A svájci székhelyű Zürichi Magyar Történelmi Egyesület /ZMTE/ által szervezett övezetei történésztalálkozót máj. 27-28-án rendezték meg Csíkszeredában, a Márton Áron Gimnázium dísztermében. Az egyesület tagjain kívül Ferenczi István történész is a meghívottak között van, továbbá több neves személyiség, akik nem történészek /történelemtanár, helytörténész, muzeológus, néprajzos, közgazdász, stb./. Csihák György, a ZMTE elnöke Egy közép-európai rendezés terve című előadásához többen hozzászóltak. Bíró Donát /Szászrégen/ előadása /Görgényszentimre történelmi múltja és nemzetiségei/ következett, Cserey Zoltán az 1848-as forradalom előzményeiről beszélt. Máj. 28-án a székelység honfoglalás kori és határvédő szerepéről lesz szó. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./1998. május 30.
Idén is több mint százezer ember sereglett össze máj. 28-án Csíksomlyón, a pünkösdi zarándoklaton és búcsún. A szabadtéri szentmisét dr. Jakubinyi György érsek és Tamás József püspök mutatta be. A székely falvak lakói, moldvai csángók, az Erdély távolabbi részeiről érkezők mellett Magyarországról, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból és más országokból is érkeztek zarándokok. Jöttek más vallások hívei is, hogy jelen legyenek ezen a magyarságünnepen. Jelen volt többek között Dézsi Zoltán megyei prefektus, dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester, az RMDSZ több vezetője, parlamenti képviselője, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke is. Sok faluból templomi zászlókkal, népviseletben érkeztek, a tömegben sokfelé látni lehetett a nemzeti lobogókat. A zarándokok, a csángók egy része a régi szokás szerint reggelig ott maradt, hogy napkeltekor a hegyen imádkozhasson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./1998. június 6.
Hargita megye önkormányzati oktatási szakbizottsága jún. 4-i ülésén az önálló felsőoktatás megvalósításáról tárgyalt. Csíkszeredában ugyanis kudarcba fulladt a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőivel folyó tárgyalás magyar nyelvű főiskola létesítésére, közben úgy látszik, hogy megszűnik a hét éve létező, magyarországi egyetemek által támogatott távoktatás, annak ellenére, hogy itt kialakult a főiskolai oktatás infrastruktúrája a Pro Agricultura Hargitae Alapítvány jóvoltából. Mindezek miatt a megyei önkormányzat vállalta fel a főiskola megindítását. Megrendelésükre a KAM - Kommunikációs és Regionális Antropológiai Munkacsoport tanulmányt készített a székelyföldi főiskolai oktatás lehetőségeiről. Az ülésen megjelent Kötő József államtitkár megerősítette a megyei elképzelést: egy gyakorlat-orientált, regionális gazdaságtanra szakosodott felsőfokú képzés beillik az RMDSZ oktatási koncepciójába. Kötő József annál is inkább helyeselte az elképzelést, mert a multikulturalitás nem a kultúrák esélyegyenlőségéről, inkább kultúrimperializmusról szól. /Oláh-Gál Elvira: Önálló felsőoktatási szándék Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./1998. június 6.
Jún. 6-án alapító lelkésze, Németh Géza tiszteletére emlékkonferenciát rendezett az Erdélyi Gyülekezet Budapesten, a Reménység Szigete elnevezésű karitatív és kulturális központban. A tanácskozás címe: Csángók múlt és jövő mezsgyéjén. A konferencián Gergely István csíksomlyói római katolikus lelkész és Gagyi József Csíkszeredából érkező kultúrantropológus tartott előadást. Ökumenikus istentisztelettel és előadással emlékeztek Németh Géza csángók között végzett szolgálatára. Azt követően csángó népviseletekből nyílt kiállítás. Az emléknapot este moldvai magyar népzene és táncház zárta. /Az Erdélyi Gyülekezet emlékkonferenciája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./ Németh Géza 1933-ban született Székesfehérvárott. 1956-ban végezte el a Református Teológiai Akadémiát. Miután részt vett az 1956-os forradalomban, 1957-ben internálták. 1958-tól lelkészként dolgozott, de 1971-ben megfosztották állásától. 1989-ben rehabilitálták. Azt követően a Megbékélés Közössége ökumenikus Mozgalom vezetőjeként, illetve választmányi tagként a Magyarországi Református Egyházi Mozgalomban és a Református Egyházi Megújulási Mozgalomban tevékenykedett. Az Erdélyi Gyülekezet alapítója 1995. február 21-én hunyt el. /MTI/1998. június 8.
A Pallas-Akadémia /Csíkszereda/ két könyvújdonsága. Sütő András Hargita vadászkalandok - Igaz mesék, csodás történetek, Antal Imre Idegenben című kötete a svédországi magyar szórvány történetőről szól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún.9./1998. június 10.
Csíkszeredában mindenki összefogott azért, hogy a városnak legyen önálló színháza. Ferenczes István költő az elsők között állt a kezdeményezés mellé. Üzletemberek is felajánlották segítségüket, Csedő Csaba István polgármester és a megyei vezetők is támogatta a tervet. Az intézmény székhelye a régi művelődési ház lesz. A színházalapítás szándékát helyeselte Kovács Levente, a marosvásárhelyi Színművészeti Intézet Szentgyörgyi István tagozatának vezetője is. A végzős évfolyam a városban tartotta vizsgaelőadását. Felkérték a végzősöket, hajlandók lennének-e Csíkszeredára, az induló színházba szerződni. A fiatalok egy hónapot kértek a válaszadásra. /Forró Miklós: Színháza lesz Csíkszeredának? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./1998. június 15.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Elnöksége nyilatkozatban válaszolt az Alma Mater Egyetemi Szakszervezetek Szövetsége vezetőségének a napokban közzétett felhívására. A Csíkszeredában 1998. jún. 12-én keltezett Válasznyilatkozat 5 pontban foglal állást az említett felhívással szemben, amelyet határozottan visszautasít. A dokumentum rámutat arra, hogy "európai nyitásról" beszélni és ugyanakkor vehemensen visszautasítani magát a gondolatát is annak, hogy főiskolai oktatás más nyelven is folyhasson mint románul, demagóg játék, és súlyos igazságot takar az emberi jogok elismeréséről és tiszteletben tartásáról, az európai értékrend tényleges elfogadásáról. A Válasznyilatkozat utal arra, hogy a magyar egyetemi oktatásnak több évszázados hagyományai vannak Kolozsváron, s e hagyományokat 1959-ben a kommunista totalitárius rendszer önkénye számolta fel, majd megállapítja, hogy a szóban forgó felhívás arról tanúskodik, hogy Romániában még mindig széles tere van a nacionalista megkülönböztetésnek és a más etnikumokkal szembeni intoleranciának, amit az európai szellemiség nem néz jó szemmel. A Finnországban, Svédországban, Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban és egyebütt a kisebbségek nyelvén működő önálló egyetemek gyakorlatáról és létéről nem tudni, siralmas struccpolitikára vall - mutat rá az RMPSZ Elnökségének Válasznyilatkozata, amely végül felhívást intéz a román közvéleményhez, hogy tanúsítson több megértést a kisebbségek jogai iránt, hiszen a kisebbséghez tartozó állampolgárok éppen olyan adófizetők, mint a többségiek, és joguk van saját művelődési és oktatási intézményeikhez, amelyek nem sértik és soha nem fogják sérteni a többségi nemzet érdekeit. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 15. - 1284. sz./1998. július 2.
Néhány napja a csíkszeredai Internetto Transsylvaniae honlapján újságok cím alatt a Székelyföld /Csíkszereda/ folyóirat és a Romániai Magyar Szó mellett megjelent az Udvarhelyi Híradó című lap is, mely lehívható az Internetto címén, vagy direkt a https://www.nextra.ro/infopress/uh.htm címről. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./1998. július 3.
Júl. 3-án Kolozsváron tartotta ülését az RMDSZ Operatív Tanácsa. Az Ügyvezető Elnökség javaslatára az Operatív Tanács Hajdú Gábor szenátort jelölte az egészségügyi miniszteri tisztségbe. Radu Vasile miniszterelnök a javaslatot elfogadta. Hajdú Gábor 1938. október 15-én született a Hargita megyei Csíkszentmártonban. Tanulmányait 1958-ban fejezte be a kolozsvári Bolyai Egyetem jogi karán. Ügyvédi pályafutását Székelyudvarhelyen kezdte, majd 1961-től 1990-ig Csíkszeredában folytatta. 1964 és 1968 között a csíkszeredai ügyvédi kamara igazgatója, 1968 és 1977 között pedig a Hargita megyei ügyvédi kamara elnöke volt. 1990-ben, az RMDSZ jelöltjeként választották meg Hargita megyei szenátornak, majd 1992-ben és 1996-ban újraválasztották. 1990 és 1991 között az alkotmányt alkotó bizottság tagja, 1992 és 1996 között a munkaügyi, társadalomvédelmi és munkanélküliséggel foglalkozó bizottság elnöke, 1996 óta alelnöke. Nem volt a kommunista párt tagja. Nős, 3 gyermek apja. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 3., 1297. sz./1998. július 15.
Júl. 19-26. között Tusnádfürdőn kerül sor a Bálványosi Nyári Egyetem IX. kiadására. Az idei rendezvény címe Közép- és Kelet-Európából Európába, szervezői a budapesti Pro Minoritate Alapítvány, a bukaresti Alapítvány a Pluralizmusért és a kolozsvári Jakabffy Elemér Alapítvány, a Nemzeti Kisebbségvédelmi Hivatal együttműködésével. A rendezvény támogatói között vannak a budapesti Fidelitas és Democracy After Communism alapítványok, a Friedrich Naumann Alapítvány, a Kassai Carpatiian Alapítvány, a New-York-i Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF), valamint a kolozsvári EASY és a csíkszeredai FIAD alapítványok. A rendezvény fő témája ezúttal is a román-magyar partneri kapcsolatok, a nemzeti kisebbségek és a többségi nemzet közötti együttélés kérdésköre, a román és magyar kultúra összefonódása, de szó lesz az ifjúság sajátos kérdéseiről, az anyanyelvű oktatás és a multikulturalitás összefüggéseiről, a privatizáció és reform romániai és magyarországi tapasztalatairól és alternatíváiról. A nyári egyetemre illusztris romániai, magyarországi, svájci és USA-beli személyiségeket, politikusokat, egyetemi tanárokat, politológusokat, írókat és történészeket hívtak meg a szervezők. Többek között előadást tart, vagy moderátorként vezeti a vitát Radu Vasile, Orbán Viktor, Zoe Petre, Németh Zsolt, Markó Béla, Tőkés László, Gabriel Liiceanu, Andreas Oplatka, John Fox, Renate Weber, Gabriel Andreescu, Andrei Marga, Szőcs Géza, Kelemen Hunor, Tokay György, Birtalan Ákos, Crin Antonescu, Adrian Severin, Horia Rusu, Smaranda Enache, Kötő József, Mona Musca, Kónya-Hamar Sándor, Toró T. Tibor, Mátis Jenő, Szász Zoltán, Pálinkás József, Egyed Ákos, Razvan Ungureanu, Pete István, Ioan Muresan és mások. A kulturális rendezvényekre meghívták többek között Mircea Tomát, Florin Calinescut, Kállay-Molnár Pétert, Sebő Ferencet és Selmeczy Györgyöt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 17., 1305. sz./1998. július 26.
Orbán Viktor miniszterelnök látogatásának második napján reggel érkezett a Csíkszereda határában lévő világhírű római katolikus kegyhelyre, a csíksomlyói római katolikus kegytemplomba, ahol Tamás Lajos segédpüspök volt a házigazda. A vendéget Dézsi Zoltán prefektus, Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Dr. Csedő Csaba csíkszeredai polgármester köszöntötte. Ezt követően a látogatás még inkább magánjellegű eseménnyel folytatódott, a miniszterelnök a református imaházban részt vett egy egyházi szertartáson, keresztelőn (a református lelkész kisfiának Németh Zsolt külügyi államtitkár a keresztapja), amelyet a város egyik vendéglőjében követett ebéd az ünneplőkkel. Délután a miniszterelnök Székelyudvarhely és a fazekas népművészeiről híres Korond érintésével gépkocsin tette meg az utat Marosvásárhelyre, ahonnan helikopterrel utazik haza. Útközben Székelyföld városaiban és falvaiban sokan köszöntötték, Szentegyházán magyar és román zászlókat lengető tömeg fogadta az autókonvojt, lovashuszárokkal és rezesbandával. Székelyudvarhelyen zúgtak a harangok, amikor megérkezett a kormányfő. Orbán Viktor rövid beszédében visszatért a Tusnádfürdőn megfogalmazott gondolatokra. Kifejtette: Magyarországnak új kormánya alakult, olyan kormánya, amely amikor körülnéz a világban, akkor a horizontja nem ér véget a magyar állam határainál. Hangsúlyozta, hogy az új kormány nem fog megfeledkezni az elmúlt esztendőkben elhanyagolt feladatról, az egész Kárpát-medencei magyarság kulturális önazonosságának megőrzéséről. E tekintetben "számíthatnak ránk, és mi is számítunk az Önök erejére, amit hozzá tudnak adni az egész magyar nemzet közös erejéhez" - mondta a lelkesen ünneplő sokaságnak. Ez olyan szerencsés pillanatban történt, amikor komoly esélyek vannak arra, hogy Magyarország gazdasági és külpolitikai súlya jelentősen növekedjen. A kormány feladata megragadni ezeket a lehetőségeket, és akkor a határon túli magyarok egy olyan Magyarországra tekinthetnek, amely erősebb, mint ebben a pillanatban, erősebb összetartozási érzés fűzi össze a polgárokat. A látogatás végén Marosvásárhelyen családi találkozó volt Markó Béla marosvásárhelyi otthonában. Ez módot adott arra, hogy a magyar miniszterelnök még egy oldott eszmecserét folytasson Markó Bélával. Ezután gépkocsival indult haza a magyar miniszterelnök. /Napi Magyarország, júl. 28., /Szabadság (Kolozsvár), júl. 28./1998. augusztus 3.
A Pro Democratia Egyesület csíkszeredai klubja, az Esély Alapítvány /Gyergyószentmiklós/ és a Fiatal Fórum /Székelyudvarhely/ összefogásának eredménye a Hargita megyei Nem Kormányzati Szervezetek 1998-as Katalógusa /Státus Kiadó, Csíkszereda/. Kétszáz szervezet adatai sorakoznak a könyvben. A megyében közel hétszáz szervezet működik, közülük kétszáz töltötte ki az adatlapot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3./1998. augusztus 4.
Nagy Pál válogatásában jelent meg Bözödi György irodalomtörténeti tanulmányait, szociográfiáit tartalmazó kötete Földre írt történelem /Pallas-Akadémia, Csíkszereda/ címmel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 4./1998. augusztus 5.
Aug. 5-én ünnepelte Csíkszereda várossá nyilvánításának 440. évfordulóját. A többnapos rendezvénysorozat vendégei voltak Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere és Viorel Lis, Bukarest főpolgármestere. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14-20./1998. augusztus 5.
Huber András /Dés/ íráskészséggel megáldott matematikatanár, aki sikeres hely- és irodalomtörténeti, továbbá rövidprózai kötetek után több évet áldozott rá, hogy elkészítse négy régi vármegye /Szilágy, Szolnok-Doboka, Beszterce-Naszód és Torda-Aranyos/ sajtóbibliográfiáját. Munkája Százarcú nagyhatalom /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1997/ címen jelent meg. Alcíme: Lapok az erdélyi sajtó történetéből. /Gábor Dénes: Sajtóbibliográfia - olvasmányos sajtótörténetbe ágyazva. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 5./1998. augusztus 6.
Megjelent a Ziua magyar nyelvű kiadása, A Nap (Temesvár) című hetilap első száma. Igazgató Sorin Rosca Stanescu, vezérigazgató Constantin Enescu, főszerkesztő Kállai László. A hetilapnak tudósítói vannak több városból, mind románok, kivéve a csíkszeredait /Borbély Tünde/. A nagyalakú, 12 oldalas hetilap rengeteg olvasnivalót kínál. A lap meg fog jelenni minden megyében, ahol magyarok élnek, Magyarországon is árusítani fogják, jelezte Sorin Rosca Stanescu beköszöntőjében. A lap beszámol a nyugati magyarok életéről is. Amennyiben a lap sikeres lesz, napilapként jelennek majd meg. A lap olvasmányos akar lenni, van bulvárjellege, de érdekes a különböző lapokból válogatott oldal is, az első számban a Szabadság (Kolozsvár), Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), Szabad Hét Nap (Szabadka), Szabad Újság (Pozsony) egy-egy cikkét vette át. - Különösen fontos az Anyanyelvi oktatás címet viselő oldal, ahol Orbán Viktor miniszterelnök látogatása kapcsán a magyar nyelvű egyetem igényéről tudósítanak. A koalíciós egyeztetés egyetem ügyben elmarad címen arról olvashatunk, hogy aug. 3-án a bukaresti rádiónak nyilatkozva Ion Diaconescu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke és Andrei Marga miniszter egyaránt vitatta, hogy koalíciós egyeztetés szükséges az egyetem ügyében. Diaconescu szerint nem vetődött fel Marga miniszter leváltása, hiszen a probléma kényes. A magyarok igényeinek nem tudnak eleget tenni. Andrei Marga szerint álláspontja nem sérti a kormányprogramot, hiszen Marga multikulturális egyetemről beszél. Az egyetem különválasztása azonban szeparatizmus. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű kiadása, Temesvár), aug. 6. - I.évf. 1. sz./ A jó kiállítású, valóban olvasmányos újság egyik cikke szerint nincs szó a kormányprogram megsértéséről, amikor Marga miniszter nem engedélyezi a magyar egyetemet.1998. augusztus 8.
Budapest és Bukarest főpolgármesterének jelenlétében ünnepelte aug. 8-án alapításának 440. évfordulóját Csíkszereda, a 85 százalékban magyarok lakta Hargita megye székhelye. Demszky Gábor az MTI tudósítójának elmondta: Csíkszereda az aug. 6-án kezdődött erdélyi útjának utolsó állomása. A főpolgármester felajánlotta a műemlékvédelem terén Budapest szakmai segítségét. A tulajdonvita megoldása után ugyancsak kész segíteni Budapest a temesvári Magyar Ház helyreállításában, a Bolyai Egyetemnek pedig hasonlóképpen támogatást ígért a főpolgármester, ha a magyar nyelvű felsőoktatásról folyó vita rendeződik. A budapesti főpolgármester hangsúlyozta, hogy Magyarország elfogadja tényként és adottságként az 1920-ban megvont határokat, azt a tényt, hogy a romániai magyarok román állampolgárok, de kifejtette: a kulturális, oktatási területen mindazok a jogok megilletik őket, amelyeket az európai demokráciák biztosítanak a kisebbségeiknek, így az egyetemalapítás joga is. /MTI/1998. augusztus 18.
Nagyszalonta mindeddig három nevezetes személyiségnek emelt szobrot: Arany Jánosnak, Sinka Istvánnak /mellszobor/ és Kossuth Lajosnak. Hiányzik azonban Bocskai István szobra, pedig az erdélyi fejedelemnek sokat köszönhet a település. Szénási Ferenc az RMDSZ akkori helyi kulturális alelnöke /jelenleg helyi elnöke/ először Burján Gál Emil /Gyergyószentmiklós/ szobrásszal készíttette el Bocskai szobrát, de ezzel elégedetlen volt. Bara Barnabás csíkszeredai szobrászművész önszorgalomból, felkérés nélkül vázlatok kidolgozásába fogott. A nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület védőszárnya alatt 1996-ban megalakult a Bocskai István Társaság, amely hivatalosan is felkérte Bara Barnabást, készítse el a szobrot. Három kolozsvári művész /Kós András, Korondi Jenő, Gergely István/ zsűrizte a tervet, de nem tartották azt megfelelőnek. A három művész nyílt pályázat kiírását javasolta. Azóta nagy viták zajlanak le Nagyszalontán, többen kifogásolják Bara Barnabás megbízását. Bara Barnabás pedig tovább javítgatja a 2,9 méteres szobrot, de pénzt nem kap a befejezéshez. /Rostás Szabolcs: A fejedelem szobra.= Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 18./1998. augusztus 24.
Megtörte a hallgatást Emil Dumitru Steanta, a Fekete szokmányosok /Sumanele negre/ félkatonai szabadcsapatok parancsnokhelyettese, aki csapatával Észak-Erdélyben tisztogató akciókban vett részt 1944 és 1946 között. Csapata, akárcsak a többi csapat több kivégzést hajtott végre, majd visszavonult a hegyekbe, ahonnan csapásokat hajtott végre az új hatalom ellen. Végül a szovjetek kezére kerültek, Gavrila Olteanu parancsnokkal helyben végeztek, Steanta börtönbe került. Büntetéséből 18 évet töltött börtönben, 1964-ben szabadult. Éveken át hallgatott, most viszont a National bukaresti lapnak elmondta, hogyan is történt csapatának megalakulása. 1944. szept. 1-én Iuliu Maniu naszódi házában 11 román értelmiségi megalakította a Iuliu Maniu önkénteseinek századát azzal a céllal, hogy Észak-Erdélyt Romániához csatolják. 1944. szept. 14-én 800 felfegyverzett román fiatal indult el Brassóból Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Maroshévíz, Szászrégen irányába. Szárazajta és több hely vérfürdővé vált. A magyar lakosság a szovjetek segítségét kérték, akik megijedtek a "vasgárdista hordáktól". A szovjet hatóságok kiutasították Erdélyből ezeket a szabadcsapatokat. 1944. dec. 14-én Gavrila Olteanu, Paleancu és Steanta bejelentették, hogy a Fekete szokmányosok megkezdik harcukat a bolsevikok ellen. A Graiul sangelui, a Sinaiai Fegyveresek, a Vlad Tepes II. vasgárdista csoport és a Fekete szokmányosok oroszellenes merényleteket hajtottak végre. Steanta kijelentette: "Nem voltunk antiszemiták vagy magyarellenesek, csak a hazánkat védtük." A Fekete szokmányosok kérik rehabilitálásukat és azt, hogy állítsanak szobrot Gavrila Olteanu parancsnoknak. /Megszólal a "Fekete szokmányos". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 24./ Rettenetes vérengzések fűződnek ezeknek a szabadcsapatoknak a tevékenységéhez. Szárazajtán lefejeztek ártatlan magyar lakosokat.