udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
303
találat
lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 301-303
Helymutató:
Délvidék
2001. március 15.
A kárpát-medencei magyar fiatalok közösségeit tömörítő Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) tagjai márc. 15-17. között háromnapos ünnepi konferenciát tartanak a szlovéniai Lendván. Szabó László, az Ifjúsági és Sportminisztérium helyettes államtitkára elmondta, hogy az eseményen a többi közt részt vesznek az Országos Gyermek és Ifjúsági Parlament, a Magyar Gyermek és Ifjúsági Tanács, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának, a történelmi egyházak ifjúsági közösségeinek, valamint a parlamenti pártok ifjúsági szervezeteinek képviselői. A konferencián ott lesznek a Határon Túli Magyarok Hivatalának munkatársai, továbbá több minisztérium vezetői, illetve munkatársai, így például Deutsch Tamás, az ifjúsági tárca vezetője és Szabó László helyettes államtitkár is. A közel másfél éve alakult, a magyar fiatalok szervezeteit összefogó MIK elsősorban közösségteremtő feladatokat kíván szolgálni, célja, hogy élő kapcsolat alakulhasson ki a Kárpátalján, az Erdélyben, a Délvidéken, Szlovéniában, Burgenlandban, Szlovákiában és az anyaországban élő ifjúsági közösségek és azok tagjai között. A MIK mostani ülésének napirendjén szerepel a határon túli magyarok kedvezményeiről szóló, státustörvényként ismertté vált törvénytervezet megvitatása is. Szó esik majd az ősszel kezdődő, a határon túli magyar fiatalok közösségeit, illetve azok életlehetőségeit és helyzetét feltérképező kutatási programról is. A trianoni döntés óta most első alkalommal készül majd generációs körkép a Kárpát-medencében élő magyar fiatalok helyzetéről. Hozzátette: a kutatás első, összesített adatait várhatóan decemberben hozzák majd nyilvánosságra. /Magyar Ifjúsági Konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 15./2001. április 13.
Ápr. 6-10. között rendezték meg Nagykanizsán a X. Nemzetközi Magyar Matematika-versenyt. A verseny nemzetközi, mert 6 országból jöttek el tanulók versenyezni: Magyarországról, valamint Horvátország, Délvidék, Erdély, Kárpátalja és Felvidék magyar tanítási nyelvű iskoláiból. A Kárpát-medencéből 230 diák és közel 60 matektanár találkozott, hogy kicseréljék tapasztalataikat. /Nemzetközi matematika-verseny. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 13./2001. május 8.
Bencze Mihály /Brassó/ indította útjára a Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt. Az első Nemzetközi Magyar Matematikaversenyt (NMMV) Oláh György rendezte Révkomáromban és Komáromban, majd sorrendben a következők nevéhez fűződnek a minden esztendőben szervezett tantárgyvetélkedők: Benedek Ilona (Vácon), Elek Ernő (Ungváron), Árokszállási Tibor (Pakson), Kovács Lajos (Székelyudvarhelyen), Kubatov Antal (Kaposváron), Szabó Magda (Szabadkán), Balázs Tivadar (Debrecenben), Bíró Gizella (Dunaszerdahelyen). Az idei, tizedik NMMV-t Pintér Ferenc rendezte Nagykanizsán ápr. 6-10. között a Batthyány Lajos Gimnáziumban, ahol több mint 300 diák mérte össze a tudását. A diákok selejtezők után jutottak a nagykanizsai döntőbe Magyarországról, Erdélyből /Erdélyben a IX. Székely Mikó Matematikai Versenyen történt a válogatás/, Felvidékről, Kárpátaljáról és Délvidékről. Az Őrségen és a Kárpát-medencén kívüli magyarság még nem kapcsolódott be a versenybe. A mostani versenyen jól szerepeltek az erdélyiek. A tizenkettedikesek között Veress Péter (Székelyudvarhely) első lett, Mezei Tímea (Sepsiszentgyörgy) a második, Magyari Karola (Csíkszereda) pedig a harmadik. A következő NMMV-t Sepsiszentgyörgy rendezi 2002-ben. /Bencze Mihály: Tízéves a Nemzetközi Magyar Matematikaverseny. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 8./2001. május 8.
Idén hetedszerre jelenik meg az erdélyi ballagók névsorát tartalmazó dokumentumkötet, a Maturandusok. /Maturandusok 2001. Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2001./ A szerkesztők 1995-ben jelentkeztek először a dokumentumkötettel, és már 1996-ban megpróbáltak nyitni a magyar nyelvterületek felé azzal a reménnyel, hogy a Maturandusok lassan a kárpát-medencei magyarság legfontosabb maturandus-felmérőjévé, pótolhatatlan kordokumentumává fog válni. A kiadvány 1997-ben érte el a csúcsot: sikerült begyűjtenie és mutatós kötetbe szerkesztenie az erdélyi, délvidéki, kárpátaljai, németországi magyar nyelven érettségizők névsorait. Azonban hol egyik, hol másik anyaországon kívüli országrész maradt ki objektív okok miatt a kötetből, de ez a Maturandusok jellegén, üzenetrendszerén nem változtatott. /Szabó Csaba: Maturandusok 2001: az erdélyi és vajdasági ballagók névsora. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./2001. május 16.
Több mint kéthetes turnét kezd Szerbia és Szlovákia magyarlakta vidékein a kolozsvári magyar színház, amely máj. 13-án zárta a hazai évadot. A korai évadzárás oka az, hogy a kicserélik az épület hőközpontját. A társulat máj. 17-én tizennégy előadásból álló vendégjáték-sorozatba kezd, melynek teljes költségét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram fedezi. A Délvidéken Nagybecskerek, Zenta, Kikinda és Újvidék, a Felvidéken Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom közönsége tekintheti meg A fátyol titkai, A mizantróp és a Kvartett című előadásokat. Hazaérkezése után a társulat máris továbbindul Kisvárdára. /Kolozsvári színészek külföldi körúton. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16./2001. június 9.
A szomszédos országokban élő magyarokról készülő státustörvény egyes előírásai ellentétben állnak a nemzetközi jog szabályaival, területen kívüli jellegűek és közvetett módon a történelem elfogadhatatlan átértékelését tartalmazzák - állapította meg a román kormány külpolitikai tanácsadói irodája által készített összeállítás. - A státustörvény a "kedvezmény" elvére épül, ami számos nemzetközi konvenciónak, keretegyezménynek, nemzetközi dokumentumnak ellentmond. Ezek között említette a külpolitikai tanácsadói iroda a faji diszkrimináció minden formájának megszüntetéséről szóló 1965-ben kötött konvenciót, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló 1995-ös keretegyezményt, a kisebbségekhez tartozó személyek jogairól 1992-ben született ENSZ-nyilatkozatot. Román értelmezés szerint diszkriminációnak számít minden, az etnikai eredet alapján biztosított kedvezmény. A magyar törvénynek a kisebbséghez tartozó személyek kulturális, nyelvi és vallási identitására kellene korlátozódnia. Román megítélés szerint a törvény alkalmazása esetén egyes rendelkezéseknek más államok területén lenne hatása, tehát területen kívüli jellege lenne. Elfogadhatatlannak minősítették azt, hogy a törvény közvetve történelmi értékítéletet tartalmaz. A szöveg ugyanis kimondja: a törvény hatálya kiterjed azokra a személyekre, akik magyar állampolgárságukat nem önkéntes lemondással veszítették el. - Az 1918. évet követően született személyek soha nem voltak magyar állampolgárok. Elfogadhatatlannak tartja a román válasz azt is, hogy a magyar kormány elismeri a szomszédos országok közösségeit képviselő szervezeteket. Az a kitétel pedig, miszerint az elismert szervezetnek az egész magyar közösséget kell képviselnie, ellenkezik e személyek szabad szervezkedési jogával. - Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke korábbi nyilatkozataiban azt közölte, hogy az eddigi felmérések szerint Kárpátalján, Délvidéken és Erdélyben a megkérdezettek 80 százaléka, a Felvidéken 70 százaléka kérné a magyar igazolványt, ezért a törvénytervezethez készülő költségkalkulációban 2,5-3,1 millió potenciális igénylővel számolnak. /A történelem elfogadhatatlan átértékelése? "Félhivatalos" román vélemény a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 9./ 2001. június 23.
A kolozsvári Állami Magyar Színház 2000-2001-es évadja már májusban véget ér, ezután következett egy olyan turné, amely a színház egyik leghosszabb kiszállása volt. Minderről Tompa Gábor, a kolozsvári magyar színház igazgató-főrendezője számolt be. A vajdasági és a szlovákiai turné 18 napig tartott, majd jött a kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja és a pécsi Országos Színházi Találkozó. Közel egy hónapig voltak úton. Más jelentősége volt ennek a turnénak, mint a hosszúságában ehhez hasonlítható több mint öthetes nagy-britanniai kiszállásnak, amely a színháznak a legnagyobb nemzetközi elismerést hozta meg. A 200 éves erdélyi színjátszás történetében először indulhatott egy társulat ilyen jelentős nyugati turnéra. Sok meghívást kaptak, s így jutottak el Franciaországba, Finnországba, Spanyolországba, Németországba, Lengyelországba és más országokba. - Visszatérve a mostani alkalomra: olyan magyarlakta határon túli területeket jártak be (Délvidéket és Felvidéket), ahova eddig még nem jutott el erdélyi társulat ilyen turnéval. Mindezt a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatása tette lehetővé. Tompa szerint köszönetet kell mondani Elekes Botondnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala főosztályvezetőjének, illetve Rockenbauer Zoltán miniszternek, ők szorgalmazták, hogy társulatuk induljon erre a turnéra. Vajdaságban útjuk állomásai Nagybecskerek, Kikinda, Zenta és Újvidék voltak. Szabadka, sajnos, kimaradt. A felvidéki előadások színhelyei: Kassa, Rimaszombat, Dunaszerdahely és Komárom. Újvidéken már járt 1990-1991-ben a kolozsvári magyar társulat. A nagybecskereki színház szerb társulat, de mellette működik egy magyar nyelvű Madách-kör, melynek lelkes vezetője, Izelle Károly fogadta a kolozsváriakat. - Tompa Gábor 1995 óta nem járt a kisvárdai fesztiválon, most viszont részt vett a társulat is. - Végül Tompa Gábor arról is tájékoztatott, hogy jelenleg a kolozsváriak egy része Sepsiszentgyörgyön vendégszerepel. - Ez része annak a bérletcsere-egyezménynek, amely most már évek óta tart a kolozsvári magyar és a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház között. /Nánó Csaba: A kolozsvári Állami Magyar Színház rendkívüli turnéja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 23./2001. július 2.
Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola erdélyi konzultációs központjának igazgatója az oktatási intézmény 45 konzultációs központja hétvégi csíksomlyói tanácskozásáról szólva elmondta, hogy a 35 magyarországi és a 10, Magyarország határain túl lévő konzultációs központ vezetői első ízben találkoznak a határokon túl. Az utóbbi 10 központból 7 Erdélyben, 2 a Felvidéken és egy Szabadkán, a Délvidéken működik. A főiskolának Erdélyben 550 hallgatója van, hét városban - köztük Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen - működő konzultációs központban tanul a félezer diák. A főiskola műszaki informatikus mérnököket képez. Eddig 132 hallgató szerzett oklevelet. /Határok nélküli főiskola. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./2001. július 14.
Júl. 15 és 22 között immár negyedik alkalommal szervezi meg a Duna Televízió - a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnáziummal közösen - 14-17 év közötti anyaországi és határon túli magyarok számára anyanyelvi táborát a Mátraalján található faluban, Szurdokpüspökiben. A táborozás célja, hogy a diákok megismerkedhessenek a világ különböző tájain élő magyar fiatalokkal, bepillantást nyerjenek egymás életébe és szokásaiba. A 150 résztvevő többségét határon túli diákok adják. A legtöbben Erdélyből érkeznek, de számosan képviseltetik magukat Felvidékről, Kárpátaljáról, Délvidékről, a nyugati országokból és az anyaországból is. Tíz csángó Moldvából érkezett az anyaországba. /Szentkirályi István: Anyanyelvápoló tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./2001. július 14.
A Magyar Csodaszarvas Egyesület meghívására a szatmárnémeti Magyar Ifjúsági Kezdeményezés (MIK) három tagja - Kereskényi Gábor, Polner Zoltán, Uglár Zsolt - látogatott el Budapestre. A találkozón a magyar politikai pártok képviselői tartottak a határon túl élő kisebbségek sorsát is érintő előadásokat, de a négynapos összejövetelen az Illyés Közalapítvány vezetősége, történészek és a chicagói magyarok közösségének tagjai is felszólaltak. Az előadások középpontjában a státustörvény kérdése szerepelt. Halzl József, az Illyés Közalapítvány elnöke megindokolta a szervezetük által elosztott támogatási pénzek igazságosságát, és nemzetstratégiai előadásokat is hallgathattak a megjelentek. Raffay Ernő történész a trianoni döntésről és annak következményeiről tartott eszmefuttatást, a történelmi előadások között az 1956-os forradalom elemzése is szerepelt. Ughy Attila, a Fiatal Demokraták (FIDESZ-MPP) és Balczó András, a Magyar Igazság és Élet (MIÉP) pártjának politikusai a magyar státustörvényt mutatták be nagy vonalakban. A találkozón az eddiginél jobb kapcsolatot tudtak kiépíteni más határon túli ifjúsági szervezetekkel. A budapesti találkozón a Délvidéki Magyarok Közössége, a Kanizsai Ifjúsági Kerekasztal, a pozsonyi Corvin Mátyás Társaság, a zentai Anonymus Ifjúsági Egyesület és a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Szövetsége ifjúsági tagozata is jelen volt. /Státustörvény, pályázati pénzek, nemzetstratégia. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 14./2001. július 24.
A gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány idén is megszervezte a tehetségesen rajzoló gyermekek hagyományos szárhegyi táboroztatását. A júl.16-án megnyílt tábor az itt készült munkákból válogatott anyag kiállításával zárja kapuit. Tóthfaluból (Délvidék), Budapestről, Érdről, Szigetszentmiklósról, Pusztináról, Gyimesfelsőlokról és a Gyergyói-medencéből érkezett 26 tanuló számára. A gyermekek magyar népmese-illusztrációkkal pályáztak a megyei tanács által is támogatott táborozásra, ami újabb lendületet adhat a tehetséges résztvevők számára. /Bajna György: Gyermekalkotók tábora Gyergyószárhegyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 24./2001. augusztus 6.
Hatvankét határon túli kiadó, kétszázkilenc kötet megjelentéséhez hatvanmillió forintos támogatást nyert el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának pályázatán. A közlemény szerint a pályázaton kilencvennégy kiadó négyszázötvennégy könyv közreadásához kért anyagi segítséget. Több kötethez is támogatást kapott például a pozsonyi Kalligram, az erdélyi Mentor, a kárpátaljai Intermix, a vajdasági Fórum Kiadó. A felvidéki Lilium Aurum Vámbéry Ármin: Küzdelmeim című könyvét adhatja ki a NKÖM segítségével; a vajdasági Logos pedig Gulyás Gizella: A délvidéki művészek és Nagybánya című kötetéhez nyert támogatást. Az erdélyi Pro Print Könyvkiadó az Erdély etnikai és felekezeti statisztikája című könyv gondozásához nyerte el a minisztérium támogatását, a kötet Varga F. Árpád munkája. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a könyvkiadási pályázat mellett támogatja a határon túli szerzőket is: júniusban, a kéziratelőkészítő pályázaton négy ország negyvenhat magyar szerzője kapott összesen tíz és félmillió forintot munkájához. /Pályázati támogatás határon túli magyar kiadóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 6./2001. szeptember 4.
Augusztus elején immár ötödik alkalommal rendezte meg az Észak-Bácskai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szabadkán a Nyári Akadémiát, a pedagógusok hagyományos nyári továbbképző tanfolyamát. Idén 24 erdélyi pedagógus kapott meghívót a délvidéki kollegáktól, azonban a jelentkezőknek csupán egyharmada utazott el Jugoszláviába. Az egyhetes programot a szabadkai városháza dísztermében Király Veronka, az ÉBMPSZ elnöke és Kasza József VMSZ-elnök, jelenleg köztársasági miniszterelnök-helyettes nyitotta meg. Az előadások közül a legérdekesebb az első vajdasági magyar oktató-CD bemutatása volt, melynek anyagát Pintér M. Edit szabadkai középiskolai magyartanár szerkesztette (megjelentette a helyi Zenith Műhely), és amely rendkívül érdekes módon ismerteti meg a diákokkal (de nem csak velük) a világirodalmat Homérosztól Molière-ig, a magyar irodalmat az ősköltészettől Pilinszky Jánosig, valamint felsorakoztatja a tegnapi és mai vajdasági magyar irodalom jeles képviselőit is. /Gligor Róbert László: Erdélyiek a Vajdaságban. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 4./2001. szeptember 17.
Szept. 14-15-én tartották meg Kassán a határon túli magyar vállalkozók nemzetközi konferenciáját. A Magyar vállalkozások jövője a Kárpát-medencében című találkozón, melyet a Határon Túli Magyarok Hivatala, az Új Kézfogás Közalapítvány, valamint a Szlovákiai Magyar Vállalkozásfejlesztési Társulás szervezett, az Erdélyből, Délvidékről, Szlovákiából és a Kárpátaljáról jelenlévő vállalkozók, illetve magyar vállalkozói egyesületek képviselői egyik legfontosabb igényként fogalmazták meg e fórumok rendszeresítését. Két javaslat hangzott el a következő fórum helyszínére vonatkozóan: Pécsi Ferenc képviselő Szatmárnémetit, Sepsey Csaba vajdasági vállalkozó pedig Szabadkát javasolta. A kassai találkozón felszólalt Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Horváth Sándor a Gazdasági Minisztérium főtanácsosa, Kopátsy Sándor egyetemi tanár, neves közgazdász és több ismert gazdasági szakember, közéleti személyiség. /(Sike Lajos): A következő helyszín: Szatmárnémeti vagy Szabadka. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./2001. október 4.
Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem különböző helyszínein történő háromnapos tanévnyitó ünnepségsorozatot megelőzően a támogatók okt. 2-án Budapesten sajtótájékoztatót tartottak Pálinkás József magyar oktatási miniszter, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, illetve Misovicz Tibor, a HTMH gazdasági elnökhelyettese részvételével. Pálinkás József ismertette az induló tudományegyetem felépítését, helyét a magyar felsőoktatásban, megjegyezve, hogy az erdélyi magyarság igényeinek figyelembe vételével a képzés struktúráját, a szakmai programokat igyekeztek úgy felépíteni, hogy a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen mind a román, mind a magyar felsőoktatási követelményeknek. A HTMH elnöke, Szabó Tibor felhívta a figyelmet: "Az egyetem indulásának előkészítését olyan körültekintő munka előzte meg, és olyan garanciarendszernek a kialakítása, amely a biztosítékot adta, hogy valóban olyan tartalmas képzés indulhasson meg Erdélyben, amelyre az ottani magyarságnak szüksége van. Ezt a háttérgaranciát maga a Sapientia Alapítvány és az ennek hátterében ott lévő erdélyi magyar történelmi egyházak jelentik. Ez egy olyan erkölcsi garancia, amelyre hosszú távon számítunk. Ugyancsak szeretném kiemelni az RMDSZ szerepét abban, hogy ez az egyetem elindulhatott, és befogadottsága a romániai közéletben, a kormányzatban, és nyugodtan mondhatjuk, a politikában is, különösen a mostani helyzetben példaértékűnek és jelentősnek mondható." Szerinte ez az egyetem és többi szomszédos országban Magyarország támogatásával beindult felsőfokú magyar oktatási formák bizonyos értelemben előfutárai ama támogatási rendszernek, melyet a szomszédos országokban élő magyarokról szóló törvény most már a jog eszközeivel is rögzít. Komáromban a múlt héten avatták az alapítványi keretek közötti közgazdászképzést. Délvidékre vonatkozóan is megvannak a lehetőségek és szándékok, csak a jogi háttér kialakulását várják. Szabó Tibor leszögezte: "az egyetem küldése, hogy egyfajta középeurópaiságot is megjelenítsen, amelyben jelen vannak a kolozsvári hagyományok, jelen van Várad és Erdély, minden nemzetiségével, románokkal, magyarokkal és németekkel. Ez az egyetem vár és befogad mindenkit, aki Európában elfogadott, a gazdasági nyelvére visszafordítható tudásra vágyik. Tehát nemcsak a magyarok számára indul ez a képzés, hanem szívesen fogad nemcsak Romániából, hanem máshonnan is hallgatókat. Az egyetem elindulása ilyen értelemben érdeke Romániának is, hiszen európai értékeket képviselő felsőoktatási A sajtótájékoztatón Misovitcz Tibor diavetítéses előadáson mutatta be az induló magyar felsőoktatási magánintézmény helyszíneit, épületeit. /(Guther M. Ilona): Nem csak magyar: közép-európai érdek is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./2001. október 5.
Okt. 4-én nagy rendőri készültség várta Nagyváradon az érkező Orbán Viktor miniszterelnököt. Állig felfegyverkezett katonák, mesterlövészek, csendőrök, az elnöki őrző-védő szolgálat emberei figyelték a járókelőket, egy katonai helikopter délután háromtól este nyolc óráig körözött a Partiumi Egyetem és a református templom fölött. Hatalmas tömeg gyűlt össze a magyar kormányfő fogadására. Tőkés László püspök beszédében elmondta: nyolcvan év után ismét összefogtak a romániai magyar egyházak és egyetemet indítottak nemzetük fejlődéséért: "Kiáltani kell! Dadogó korunkban, tört magyar nyelven megszólaló erdélyi magyar kistársadalmunkban, suttogó félelmeink közepette, makogó, dadogó gyermekeink között, a megalkuvás suttogása közepette, kiáltanunk kell! A szólás jogát és szabadságát, sőt kötelességét, sőt egyházi hivatását kell hirdetnünk a mai napon. Jaj nekünk, ha az igehirdetők nem igéről, hanem másról beszélnek!" - A Partiumi Keresztény Egyetem hosszú távon integrálódik az Erdélyi Magyar Tudományegyetembe. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi öt és csíkszeredai négy szakján 374 diák kezdi meg egyetemi tanulmányait, és számuk a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem nyolc szakján tanuló diákokkal együtt eléri az 1100-at. Az egyetemre felvett diákok fele tandíjmentesen tanulhat; a tandíjköteles helyeken egyévi taníttatásért 200 dollárnak megfelelő összeget kell fizetni. A hallgatók hatvan százaléka ösztöndíjat kap. A magyarság részaránya Romániában 7,12 százalékos, az 1999-2000-es tanulmányi évben viszont a magyar egyetemi hallgatók csupán a diákok 4,89 százalékát tették ki, s ennek a 4,89 százaléknak is közel háromnegyede román nyelven tanult. Ezért volt szükség a magyar egyetemre. - Orbán Viktor államfő a református templomban tartott beszédében elmondta: "Hiszem, hogy a magyar nemzet tévedései nagy mértékben éppen onnan erednek, mert midőn cselekedetei és szenvedései által gazdaggá tette történetét, kincsszekrényét zárva tartotta vagy legalább belőle nem merített a jelen számára elég tanulságot. Szigorú gondolatokat idéztem az imént: Kemény Zsigmond éppen százötven évvel ezelőtt vetette papírra ezeket a sorokat. Igaz ugyan, hogyha másfél száz esztendőt mennék vissza az időben, sem a magyarság, sem Közép-Európa nem ismerne önmagára; mégis olyan erővel szólnak hozzánk e szavak, hogy hatásuk alól ennyi idő elmúltával sem vonhatjuk ki magunkat. Szigorú szavak, de biztatóak is egyben. Önbírálatra késztetnek, de erős benne a bíztatás, amikor azt halljuk, hogy a jövőnk alakításához rendelkezésünkre álló minden szükséges erő, ezer év gazdag történelme során összegyűjtött minden szükséges tanulság itt van velünk; századok felhalmozott ereje, történelmi korok letisztult tanulsága. A történelem az élet tanítómestere, mondták a görögök; kár, hogy nincsenek tanítványai, tették hozzá később a rezignált angolok. S valóban, dicsőség és szenvedés tanulsága csak úgy állhat mellénk bölcs tanítóként, ha mi magunk is képesek vagyunk fölfrissíteni emlékezetünket. Akkor tanít a történelem mindannyiunkat, ha hisszük: ez a történelem mindannyiunké. Éppen azért gyűltünk most itt össze, mert tudjuk: közös a múltunk és hisszük, hogy a jövőnk is közös lesz, itt a Kárpát-medencében. Van mondanivalónk egymás számára A mögöttünk hagyott száz év során soha nem látott módon elszigetelte egymástól az idő az európai népeket. A magyarságot is részekre szakította és miközben elválasztott bennünket egymástól, az erőszak minden lehetséges eszközével igyekezett megakadályozni, hogy a magyar nemzet újra megtalálja szerepét a Kárpát-medencében és Európában. Az a század azonban elmúlt. A múlt véget ért. Ma már nem taposnak idegen csizmák a történelmünkbe. De ez kevés. Ha nem akarjuk, hogy nyakunkon maradjon az előző évszázad minden szennyese, úgy kiforrott és bátor képet kell rajzolnunk a jövőről. Kedves barátaim; meggyőződésem, hogy van mondanivalónk egymás számára és van üzenetünk a világ magyarjai és Európa többi nemzete számára is. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem egy ilyen üzenet. Elhatároztuk, hozzáláttunk és megcsináltuk. Igen, a Kárpát-medencei magyarság ma már képes arra, hogy ilyen nagy közös vállalkozásokat sikeresen véghez vigyen. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem arról beszél, hogy az erdélyi magyar oktatásban új korszak veszi, veheti kezdetét. Az egyetem azt üzeni: ezer év keresztény magyar kultúrájára a XXI. században is lehet építeni. Azt üzeni: az erdélyi és partiumi magyarság nem azon gondolkozik, hogy lesz-e jövője, hanem azon, milyen legyen ez a jövő. Számunkra az Erdélyi Magyar Tudományegyetem és benne a Partiumi Keresztény Egyetem, annak létrehozása azt bizonyítja, hogy a politikai határok által szabdalt magyarságot szellemiségében külső erő nem oszthatja meg. A XXI. század küszöbén azt is látnunk kell, hogy a magyarság végre elegendő hitet, elszánást és erőt gyűjtött össze ahhoz, hogy a közös gondolkodás nemzetévé váljon. Úgy érzem, mindannyian tudjuk, hogy csak akkor lesz sikeres a magyar nemzet és benne az erdélyi és partiumi magyarság csak akkor tudja a sorsát maga alakítani, ha a fölnövekvő nemzedék szert tehet az ehhez szükséges eszközökre, versenyképes tudásra és az elődöktől örökölt kultúrára. Az egyik nem pótolja a másikat. Az erdélyi magyar kultúrára eddig is szükség volt, és ezután is szükség lesz ahhoz, hogy az egész Kárpát-medencei közösség megmaradhasson. Történelmi korok fordulóján élünk; ez nem dicsőség, ez adottság. Dicsőség az, ha okos előrelátással és szorgalmas munkával a magyarság történelmében is sorsfordulóvá tesszük e kort. Sorsunk olyan fordulójává, amelynek során a magyarságnak egymástól elválasztott részei a közös nyelv, a közös kultúra és a tudomány szövetségében egymásra találhatnak." A beszédet vastaps követte, majd a díszvendégek és a tömeg átvonultak a száz méterrel odébb lévő keresztény egyetemhez, amelyet Orbán Viktor fölavatott. Itt kijelentette a kormányfő: "Ma látszólag egy egyetem kapujának megnyitásán voltunk jelen, de többről van szó, hiszen önök hallhatják időnként a magyar kormány programjának részeként is azt a gondolatot, hogy eljött az ideje a nemzet határokon átívelő újraegyesítésének. És akkor mindenki azt kérdezi, hogy is kell azt érteni. Hát így kell érteni, úgy kell érteni, hogy a Kárpát-medencei magyarságot egy gazdasági, egy kulturális, egy szellemi élet részévé kell tenni. Ehhez egyetemekre, közös kulturális intézményekre, közös programokra és közös szellemiségre is szükségünk van és szükségünk lesz. És bizony, ez a folyamat, amelyről beszéltem, lépésről lépésre épül majd és természetesen nem áll meg Partium és Erdély határainál, Felvidék sem kerülheti el a sorsát, Délvidék sem kerülheti meg a sorsát és jó reményeink vannak, hogy nehány esztendő múlva már valóságos, jól megszervezett, biztos lábakon álló intézmények jelentik a kis magyar életet, a maga közösségeivel egyetemben, minden területen, amely ma nem lehet az anyaország része." A miniszterelnöki delegáció 19 óra körül távozott Nagyváradról. Mögötte maradt a nép, a kipirult arcú asszonyok, a könnyeiket nehezen visszafogó férfiak, az elragadtatott gyerekek. Az erdélyi magyarok, akiket Orbán Viktor megerősített hitükben s megnyugtatott: nincsenek kihalásra kárhoztatva. /Andó András: Orbánt többen várták Nagyváradon, mint Iliescut Aradon. Orbán Viktor magyar miniszterelnök vágta át a Partiumi Keresztény Egyetem avatószalagját. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 5./ Okt. 4-én Orbán Viktor magyar miniszterelnök jelenlétében tartott ünnepségen felavatták Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) felújított és korszerűsített székházát, és megnyitották az egyetemi tanévet. A PKE hét karának akkreditált szakán idén 653 diák tanul majd 122 egyetemi oktató irányításával. Ezeknek egy része a szintén magyar állami támogatással felújított és bővített, a református egyházi tulajdonban lévő, 150 férőhelyes Arany János kollégiumban kap elhelyezést. Orbán Viktor kormányfő beszédében rámutatott: "Van mondanivalónk egymás, a világmagyarság, és Európa többi nemzete számára is. Az EMTE létrehozása ilyen üzenet: elhatároztuk, hozzáláttunk, és megcsináltuk." Tempfli József nagyváradi római-katolikus megyéspüspök igehirdetése után Kovács Béla, a PKE rektora tartott tanévnyitó beszédet. Beszédet mondott többek között Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár is. Orbán Viktor az ünnepség után elmondta: boldog, hogy részt vehetett a tanévnyitón és székházavatón, az egyetem létrehozásában. - Az elveszített XX. század után az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a XXI. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött és folytatódik - mondta. Adrian Nastase megállapítására utalva kifejtette: a magyarországi választásokig hátralévő, és az azt követő időszak között szerinte nincs különbség. Ezért nem indokolt, hogy akár egy napot is elvesztegessenek a román-magyar kapcsolatok előbbrevitelében. A magyar kormány kész arra - mondta - hogy "minden fontos és érdemi kérdésben komolyan tárgyaljon, és ha lehet megegyezéseket érjen el". Hozzátette: a román-magyar vegyes bizottság nem jutott megegyezésre, de ez a magyar felet nem keseríti el. Magyarország minden polgárának az az érdeke, hogy Románia sikeres ország legyen és ennek érdekében Magyarország szívesen nyújt segítséget. /Tibori Szabó Zoltán: Megnyitotta kapuit a partiumi egyetem. Orbán Viktor részt vett a nagyváradi tanévnyitón. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./ Katonai helikopter körözött Nagyvárad belvárosa felett, inkább csak erődemonstráció végett. Amikor az ünnepi istentisztelet után a tömeg kivonult az egyetem épülete elé a miniszterelnökkel az élen egy rövid utcai szalagavatóra, nemhogy a forgalmat nem állították le biztonságiak, de eltűrték, hogy a villamosvezetők a tömegbe hajtsanak. A fent köröző helikoptertől ellenben nem lehetett hallani semmit. - Utoljára 1977-ben járt Nagyváradon ilyen magas rangú magyar kormányküldöttség, az akkori találkozó gyalázatosan végződött. Ezt a gyalázatot mosta most le jelenlétével Orbán Viktor miniszterelnök, hangsúlyozta püspök. "Céljaink máig sem változtak. Nem engedünk a 48-ból, sem az 56-ból" - jegyezte meg a püspök, majd szóvá tette: rosszindulatú támadások érték, hogy az Orbán kormány "kliensei", ám a nagyszerű együttműködést nem szabad ilyen módon degradálni, mondta. Tőkés László kitért arra is, hogy pár napja a román államelnök Nagyváradon az állami egyetemen járt megnyitni az új tanévet. A "román egyetemen", fűzte hozzá, hiszen, egyetlen szakot sem indítottak magyarul, pedig sok magyar ajkú él Bihar megyében. "Egyszer talán majd Iliescu elnök megtiszteli jelenlétével a mi tanévnyitónkat is, hogy megtapasztalja a magyarok vendégszeretetét, ahogyan Vasile Dancu tájékoztatási miniszternek már része lehetett benne." - Németh Zsolt politikai államtitkár jobb idők kezdeteként értékelte az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat beindítását, s kissé meg is fricskázta a román biztosági szerveket a különösen zajosra sikeredett védelem miatt. /Balla Tünde: Jobb idők kezdetén? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Orbán Viktor miniszterelnök sajtónyilatkozata: Boldog vagyok, hogy itt lehettem, és hogy éppen nekünk jutott az a feladat, hogy közreműködjünk ennek a nagyszerű intézménynek a létrehozásában. Mindannyian láthatják, hogy az elveszített 20. század után - ahogyan mi magyarok mondjuk - az első lépést meg is tettük annak érdekében, hogy a 21. századot megnyerjük. A jövő elkezdődött, és folytatódik. Tőkés László püspök sajtónyilatkozata: Mindenekelőtt nagybeteg édesanyámra és családom itt lévő tagjaira gondolok. Hálával gondolok rájuk, hiszen erre az útra, amely ide vezetett, ők vezettek el. A magyar oktatás, valamint a keresztyén hit iránti elkötelezettséget tőlük kaptam. Tőlük kiindulva, gyermekeinkre és unokáinkra, az utánunk jövő nemzedékre gondolok, és itt szavam beleillik a magyar kormány családpolitikai felfogásába. Túl minden politikán, protokollon a gyermekeinkről van szó, az unokáinkról - a családjainkról van szó. Nekünk nem lehet mindegy, hogy milyen sorsra jutnak ebben az országban, Erdélyben, ebben a térségben a kommunizmus utáni nehéz időszakban. Másodsorban ezt az alkalmat ragadom meg, hogy megköszönjem - Romániára nézve is - azt az ajánláscsomagot, amelyet a miniszterelnök úr Marosvásárhelyen nyújtott át Adrian Nastase román kormányfőnek, amely nemcsak a magyarok, hanem egész Románia számára kedvező. Ez a gesztus számomra jelképezi, hogy nem a magyarok elszigetelt érdekéről van szó, hanem jövőnket csakis népeink közösségében, összefogásban, barátságban és szeretetben képzelhetjük el. Az egyetem üzenetünk a világnak. /Orbán Viktor és Tőkés László sajtónyilatkozata. A jövő elkezdődött és folytatódik. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 6./2001. október 13.
Okt. 12-én megkezdődött Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályának a munkaülése. A kétnapos konferencia résztvevőit dr. Kötő József az EMKE elnöke köszöntötte, majd Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke nyitotta meg a tanácskozást, és bejelentette, hogy a Magyar Írószövetség megalapította a Szabó Zoltánról, a legkiválóbb magyar szociográfusról elnevezett díjat. A továbbiakban Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, és Oláh János tartott előadást a szociográfia elméletéről és gyakorlatáról. /Köllő Katalin: Tanácskozás a szociográfiáról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./ Okt. 13-án a Brassai Sámuel Líceumban tartják a Balázs Ferenc-emlékülést, ahol a kolozsvári egyetem magyar újságírószakos hallgatói működnek közre előadásokkal, Dáné Tibor Kálmán pedig bemutatja A szép apostoli élet című centenáriumi kiadványt, amelyet majd okt.14-én Mészkőn is ismertetnek, végül a rendezvény résztvevői Mészkőn megkoszorúzzák Balázs Ferenc sírját. "Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról" címmel tartanak konferenciát okt. 12-14-e között Kolozsvárott. Ez műfaj, amely már a két világháború között létezett, csak 2000-ben jutott oda, hogy a Magyar Írószövetség Szociográfiai Szakosztályt is létesítsen, Beke György elnökletével. A rendezvényen előadások hangzanak el az írói szociográfia elméletéről és gyakorlatáról, a Magyarország felfedezése sorozatainak jelentőségéről, a szociográfia erdélyi, délvidéki és kárpátaljai műhelyeiről, egyéni teljesítményeiről, előadók: Kötő József, Pomogáts Béla, Cseke Péter, Gálfalvi György, Beke György, Dudás Károly, Oláh János, Lázok János, Dupka György, Szabó Zsolt, valamint Dáné Tibor Kálmán. /Balázs Ferencre emlékeznek Kolozsváron. Erdélyi tanácskozás a szociográfiáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./2001. október 20.
A magyarországi és a határon túli magyar közoktatási intézmények múltját és jelenkori életét bemutató számítógépes adattár készül - hangzott el a Schola Orbis programról rendezett konferencián okt. 20-án, Budapesten. Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum (OPKM) szervezésében zajló munkába eddig 52 intézmény kapcsolódott be, az anyaország mellett Szlovákiából, Kárpátaljáról, Délvidékről és Erdélyből. A magyar iskolák történetének számítógépes feldolgozásán túl az Schola Orbis program célja, hogy az egyes intézményekhez kapcsolódó tanárok, nevessé vált diákok élete, munkássága nyomon követhető legyen. Bakó Anna, az OPKM munkatársa elmondta: az egyes, fontosnak tartott eseményeket tanévenként rögzítették, illetve rögzítik. Az informatikai úton történő képi rögzítés arra is lehetőséget kínál, hogy ritka, eredeti dokumentumokkal is megismerkedhessenek az érdeklődők. A könyvtári, levéltári dokumentumok, iskolai évkönyvek, monográfiák, bibliográfiák, tablóképek felhasználásával eddig elkészült adatbázisok tartalma az adott intézmények mellett az OPKM-nél is elérhetők és CD formájában is napvilágot láttak. A munkálatokhoz a számítógépes programot az OPKM térítésmentesen biztosítja. Gál András Levente, az oktatási tárca közigazgatási államtitkára köszöntőjében az iskolák egymásra találását, együttműködésének fontosságát hangsúlyozta. Az intézményi háló az, ami minden történelmi, gazdasági viszontagság ellenére megmarad, pótolva a közigazgatási együvé tartozás hiányát - mutatott rá a minisztérium illetékes. Bíró József, az OPKM főigazgatója Nemeskürty István szavait idézte: a múltat nem lehet tőlünk elvenni, de csak akkor a miénk, ha ismerjük. /MTI/ 2001. november 10.
A magyar Ifjúsági és Sportminisztérium az Európai Ifjúsági Napon, nov. 8-án kitüntetési ünnepséget rendezett Budapesten. Deutsch Tamás miniszter hat díjat és kilenc miniszteri elismerő oklevelet adott át olyan közéleti személyiségeknek és szervezeteknek, amelyek a magyar ifjúság jogaiért és helyzetének jobbításáért tevékenykednek. A kitüntetettek között határon túli magyarok is voltak. Szent Imre-díjjal tüntették ki Kallós Zoltán erdélyi néprajzkutatót. Kallós Zoltán az utóbbi években több kitüntetésben részesült, többek között Életfa-díjat kapott 1990-ben, Magyar Művészetért-díjat 1993-ban, Kossuth-díjat 1996-ban. Kilencen kaptak Miniszteri Elismerő Oklevelet, közülük kettő határon túli: Böjte Csaba ferences szerzetes Erdélyből és Maráczi László Délvidékről. Böjte Csaba ferences szerzetes a Magyarok Nagyasszonya Kollégium és Elemi Magániskola, a Szent Ferenc Alapítvány, a dévai Szórványkollégium és Gyermekotthon létrehozásáért, a gyerekek és a fiatalok megmentése érdekében végzett áldozatos munkájának elismeréseként kapta az oklevelet. Maráczi László a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) alapító tagja, majd ügyvezetője, a Metszéspont Iroda Tanács vajdasági tagja, a Vajdasági Ifjúsági Tanács alapítója és koordinátora, a VIT által létrehozott Ifjúsági Központ megbízott igazgatója. /(Guther M. Ilona): Magyar kitüntetések az ifjúságért tevékenykedőknek. Kallós Zoltán Szent Imre-díjat kapott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./2001. november 22.
A Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének kezdeményezésére magyar nyelvi kutatóállomásokat létesítenek Erdélyben, Délvidéken, Felvidéken és Kárpátalján. A megbízott szakemberek Budapesten tanácskoztak november 12-13-án, az MTA Domus Hungarica székházában, a Kisebbségkutató Intézet igazgatója, dr. Szarka László részvételével. A magyar nyelvi tanácsadásra mind nagyobb a szükség, hiszen az elmúlt ötven évben a hivatalokban vagy a szakmákban csak az adott ország nyelvét lehetett használni, így nem alakulhatott ki a magyar hivatali vagy szakmai szókincs az anyaországgal szomszédos országok magyarlakta területein. A nyelvi irodákat civil szerveződések, határon túli magyar tudományos társaságok keretében kívánják működtetni. Az erdélyi kutatóállomás Kolozsváron működik majd, az Erdélyi Múzeum-Egyesület székházában, dr. Péntek János professzor vezetésével; Ukrajnában Beregszászon, a Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola épületében dr. Csernicskó István vezetésével; Jugoszláviában Szabadkán, a Tudományos és Művészeti Akadémia épületében, Gábrityné dr. Molnár Irén vezetésével; Szlovákiában a dunaszerdahelyi Gramma Nyelvi Iroda keretében, dr. Misad Katalin vezetésével. Fő tevékenységi területei között lesz a magyar lakosság különféle rétegei nyelvhasználatának kutatása, a kétnyelvűség sajátosságainak vizsgálata, nyelvi adatbázis építése, szaknyelvi regiszterek fejlesztése, helyi kutatók eredményeinek számbavétele, továbbá nyelvi közönségszolgálat, valamint tudományos konferenciák szervezése. Dr. Péntek János elmondta, hogy a kezdeményezés elsősorban intézményalapítási terv, folyamatos működtetésről is szó van. Erdélyben dr. Péntek János szakmai felügyeletével az induló új intézmény ügyintézője dr. Benő Attila lesz, a tanszék fiatal adjunktusa, az MTA köztestületi tagja. Lesz egy félállású munkatársa Sepsiszentgyörgyön is, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségénél. /Guther M. Ilona: MTA-kutatóállomások a régiókban. Magyar nyelvhasználati vizsgálatok kezdődnek a Kárpát-medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./2001. november 24.
A magyar Nemzeti Tankönyvkiadó nov. 18-24 között szakmai-módszertani tanfolyamot szervezett Budapesten, határon túli magyar tanítók számára. Bakos István, a kiadó főosztályvezetője kérdésünkre elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik a határon túli magyar pedagógusok sorsát. A kiadó igyekszik támogatni a határon túli magyar oktatást. Az egyhetes képzésen negyven tanító vett részt /Erdélyből 18 pedagógus, Felvidékről nyolc, Délvidékről hat, Kárpátaljáról négy pedagógus és egy-egy meghívott Horvátországból, Muravidékről, Ausztriából és Nyugat-Európából/. Téma volt a nyelvi fejlettség és a dyslexia, ezen belül a preventív olvasástanítás, a matematika tanítás alternatívái, a természetismeret, a technika és életvitel oktatása. /(Guther M. Ilona): Anyaországi oktatóoktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./2001. december 22.
Mádl Ferenc köztársasági elnök a közelgő ünnepek alkalmából határon túli magyar egyházi vezetőket fogadott dec. 20-án a Parlamentben. A több mint másfél órás találkozón megjelent Semjén Zsolt, a kulturális tárca egyházi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Németh Zsolt, a Külügyminisztérium politikai államtitkára, Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke és Balog Zoltán, a miniszterelnök egyházi főtanácsadója is. A megbeszélésen erdélyi, felvidéki, kárpátaljai és délvidéki katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházi vezetők vettek részt, akik tájékoztatást adtak az egyes területek és az egyes egyházak sajátos helyzetéről, egyházpolitikai és nemzetpolitikai szempontból. Semjén Zsolt a találkozó után elmondta: az egyházi vezetők történelmi tettként értékelték a kedvezménytörvényt és hangsúlyozták, hogy a maguk részéről mindent megtesznek annak végrehajtása érdekében. Köszönetet mondtak azért a komoly anyagi segítségért is, amelyet Magyarországtól kaptak, főként egyháztámogatási forrásokból, mintegy 10 százalékos arányban részesülve e támogatásból. Az erdélyi püspökök főként a romániai ingatlan visszaadás nehézségeiről beszéltek, a kárpátaljaiak pedig beszámoltak arról, hogy a súlyos anyagi nehézségek ellenére nagy a jelentkezés a magyar oktatási intézményekbe. Ugyancsak a hitoktatás erősödéséről adtak tájékoztatást a délvidékiek, a felvidéki egyházi vezetők pedig fontosnak nevezték, hogy az ottani magyarság számára megvalósuljon az anyanyelvi pasztorációs ellátás. A megbeszélésen külön szóba került a csángók ügye. /Mádl Ferenc határon túli püspököket fogadott. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./ 2002. július 7.
Máj. 19-én, pünkösd vasárnapján új magyar nyelvű katolikus hetilap látott napvilágot a Vajdaságban, a Hírvivő. A lelkes közösségszervező Utasi Jenő atya (felelős szerkesztő) a maroknyi író- és szerkesztőtárssal négy színes és négy fekete-fehér oldalon igyekszik tudósítani a délvidéki egyház életéről. Az Életünk című rovatban - a magyar, az erdélyi és a világegyház eseményeiről lehet olvasni. /Ozsváth Judit: Új testvérlap: a Hírvivő. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 7./2002. július 10.
A Duna Televízió és a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium immár ötödik alkalommal lát vendégül 150 magyar anyanyelvű diákot Szurdokpüspökiben. Júl. 7. és 14. között erdélyi, moldvai csángó, kárpátaljai, délvidéki, felvidéki, magyarországi, németországi, ausztriai, svédországi, finnországi, szlovéniai, horvátországi diákok táboroznak együtt. A fiatalok magyar irodalom és történelem, néptánc, népdal, fotó, film, rajz, újságírás, rádiózás foglalkozásokon, kitűnő előadók és csoportvezetők segítségével bővíthetik ismereteiket. Az idei tábor a Magyarok a világban - híres magyarok tematika köré épül. Az előadók között van dr. Szakály Sándor hadtörténész és Csoóri Sándor író. /Tüzes Éva PR menedzser: Magyarok a világban - híres magyarok. Anyanyelvi tábor Szurdokpüspökiben. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./2002. július 20.
Czine Mihály 1999-ben elhunyt, már nem vehette kezébe a 70. születésnapjára készült tisztelgő kötetet (In honorem Czine Mihály, Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1999, szerk.: Görömbei András és Kenyeres Zoltán), hatalmas űrt hagyott maga után, a magyar irodalom határok nélküli terein. Nem örülhetett A kálvinizmus vonzásában című könyve megjelenésének sem, ugyancsak 1999-ben, amit a Kálvin János Kiadó juttatott el az olvasók asztalára, valamint a Kós Károly levelezése Czine Mihállyal című válogatásnak /Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia, 2000/, és nem lehetett része abban a kései elégtételben sem, hogy több mint három évtizeddel előbb megírt műve, A magyar irodalom a huszadik században című könyve 2001-ben végre napvilágot látott a Kortárs Kiadónál, egykori hűséges tanítványa és eszmetársa, N. Pál József szöveggondozásában. Végh Károly nemrég adta ki a Czine Mihály-monográfiát /Pro Literatura Alapítvány, Budapest, 2002/. Czine Mihály egyetemi tanárként, irodalomtörténészként, kritikusként, különféle összejövetelek, találkozók hatásos előadójaként egyaránt elsőrendű feladatának tekintette a felvilágosító szolgálatot. Mélyen elkötelezett népi-nemzeti gyökerű tájékozódásában Ady és Móricz, Illyés Gyula és Németh László, Kós Károly és Tamási Áron volt az iránytű, a sorskérdések hivatott értelmezője. Kós Károllyal folytatott levelezése páratlan értékű dokumentáció a közelmúlt irodalmi viszonyait illetően. Czine Mihálynak Veress Péterről, Szabó Pálról, Sinkáról, Áprilyről, Reményikről, Nagy Lászlóról, Csoóri Sándorról, Horváth Istvánról, Balogh Edgárról, Kacsó Sándorról, Bözödiről, Sütő Andrásról, Dobos Lászlóról, Farkas Árpádról volt mindig tartalmas mondandója. Az MSZMP Központi Bizottsága 1958-ban elítélő állásfoglalást tett közzé a népi mozgalomról; a "kispolgári, harmadikutas nacionalizmus" vádját hangsúlyozva súlyos bírálattal illette Németh Lászlót, Illyést, Tamásit is. A Király Istvánék által megfogalmazott tézisekről vitát rendeztek a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében, ahol jelen voltak ezúttal a korabeli kommunista hatalom ideológiai vezérei is, élükön Aczél Györggyel. Egyedül Czine Mihály fejtette ki ellenvéleményét. Az ellenvéleményének kifejtésén túl pedig nyíltan megkérdőjelezte a Nagy Imréék kivégzésének szükségességét. Ilyen nyílt kijelentést az akkori idők "elvtársai" mindig retorzióval büntettek. Czinénél ez nem jelentett börtönt, de tudományos, szakmai pályájának megtörését igen. 1958 után súlyos támadások érték, méltatlan mellőzések akadályozták Czine Mihály irodalomtörténészi, tanári pályájának alakulását. A huszadik századi magyar irodalom történetét tárgyaló munkáját a hatvanas évek végén készítette el Czine, azonban csak jóval később (1976-ban) s csak szerb-horvát nyelven láthatott napvilágot Újvidéken - jócskán megcsonkítva. Czine életművében kiemelkedő fejezet a határokon kívül élő magyarok iránti figyelme. Felejthetetlen vándorutakat tett az erdélyi, felvidéki, délvidéki, kárpátaljai tájakon, baráti találkozásai voltak Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Pozsonyban, Újvidéken, Kassán élő pályatársakkal. 1972 októberében Czine az Írószövetség választmányi gyűlésén szenvedélyes hangon emelt szót az erdélyi magyar irodalom sokasodó gondjairól, a könyvkiadás területén mutatkozó hiányosságokról. Nem sokkal ezek után pedig Ilku Pál, az akkori művelődésügyi miniszter levélben kért tőle magyarázatot az elhangzottakkal kapcsolatban. Czine 56 (!) oldalas levélben válaszolt az aggodalmaskodó miniszternek. Ez a levél mindezideig nem került nyilvánosságra; könyvében Végh Károly azonban idézett belőle. Czinét dékáni "fejmosásban" részesítették, a Rádióban szerepléseit letiltották (nem beszélhetett Sütő Andrásról sem), a Kossuth Klubban törölték a Tamási-estet, ahol ő tartott volna bevezetőt /Nagy Pál: Irodalmunk igehirdetője: Czine Mihály. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./2002. július 30.
Júliusban Szegeden rendezték meg az egyhetes II. Nemzetközi Ifjúsági Médiafesztivált. Elsősorban Magyarországról, továbbá Felvidékről, Délvidékről és Erdélyből összesereglett félszáz diákújságíró. Az Újságíró-etika az Európai Unión innen és túl című rendezvényt a Szegedi Ifjúsági Ház Regionális Ifjúsági Médiaközpontja szervezte. /Diákújságírók Szegeden. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 30./2002. augusztus 21.
A Debreceni Egyetemen aug. 19-én befejeződött az Ady Endre Akadémia. A határon túli magyar értelmiség nyári továbbképzését 1990 óta minden évben megrendezik a cívis városban; a mostani 13. kurzuson több mint 250 erdélyi, kárpátaljai, felvidéki és délvidéki magyar pedagógus, közgazdász, jogász és orvos vett részt. Orosz István egyetemi tanár, az Ady Endre Akadémia alapító elnöke hitet tett amellett, hogy az Ady Endre Akadémiát az elkövetkező években is megrendezik Debrecenben. /Véget ért az Ady Akadémia Debrecenben. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./2002. szeptember 3.
Idén nyáron második alkalommal rendezték meg augusztus 14-18-a között Kismaroson az Összmagyar Ifjúsági Találkozót, melyre a tavalyi másfél százzal szemben mintegy másfél ezren zarándokoltak el a Kárpát-medence magyarok lakta vidékeiről. Az esemény szervezője az a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) volt, mely tagszervezeteivel behálózza az egész Kárpát-medencét a Székelyföldtől a Délvidékig, Budapesttől a Felvidékig. A HVIM a határon túli fiataloknak ingyen biztosította a szállást és az étkezést a Magyar Szigeten. Beregszászi Olga fél évszázad betiltott, megzenésített verseit énekelte meg, Dévai Nagy Kamilla és tanítványai legutóbbi albumuk zenei anyagát adták elő. Cseresznyés Pál, a marosvásárhelyi pogrom áldozata meghurcoltatásáról szólt megrázó erejű beszámolójában. Felvidéket Popély Gyula történész képviselte, aki a szlovákok magyarellenességét és történelemhamisításait ecsetelte. Szakács Gábor és Zsuzsa a Magyar Rovásírók képviseletében érkeztek. A tábor vendége volt Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és munkatársa, Kotis Mihály. Duma előadásában vázolta a csángók történetét. Andrási Attila színházi rendező a Délvidéki Magyar Közösség részéről hangsúlyozta, hogy a második világháború előtt az ún. Vajdaságban még többségben volt a magyar elem. Az ötnapos rendezvény legnagyobb érdeklődésre számot tartó eseménye a Sajtóklub volt, Bencsik András (Demokrata), Bayer Zsolt (Magyar Nemzet), Haeffler András és Molnár Balázs (Vasárnapi Újság) részvételével. Az ún. határon túli sajtóklubon Erdélyből György Attila és Borbély Zsolt Attila volt jelen. Sok táborozó fiatal sietett segíteni az árvíz veszélyeztette Kismarosnak, töltötték a homokzsákokat. Kereskényi Sándor Szatmár megyei RMDSZ-szenátor a partiumi magyarság helyzetét és jövőjét taglalta, Raffay Ernő történész pedig a trianoni diktátumról értekezett. /Fábián Tibor: Magyar Sziget, 2002. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 3./2002. szeptember 4.
Csernakeresztúr /Déva melletti község/ néptáncosai augusztus elején mutatkoztak be a bonyhádi (Magyarország) hagyományőrző fesztiválon. Harminc csernakeresztúri vendégeskedett Bonyhádon. Nemzetközi részvétellel zajlott a bonyhádi fesztivál. A közeli Kisdorogon sem volt kisebb a csernakeresztúriak sikere a másfél órás önálló műsorral. Viszonzásul a kisdorogiak is minden évben ellátogatnak Csernakeresztúrra, így erősítvén a határon túli kapcsolatokat. - Bonyhádon tizenharmadszor rendezik meg a világban szétszóródott bukovinai székelység hagyományos bemutatóját. A nemzetközi részvétellel zajlott folklórfesztivál főrendezője a magyarországi székhelyű Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége. Jövőre a délvidéki Hertelendyfalva látja vendégül a több országba szétszóródott bukovinai székelység hagyományőrzőit. /Völgyi Marcell: Bonyhádon táncoltak a csernakeresztúriak. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./2002. október 8.
A hetilap átvette a Magyar Nemzet cikkét: a határon túli magyarság minden életbe vágó ügyében példátlan bosszúhadjárat folyik. A fűnyíró végigment a minisztériumokon, az Illyés Közalapítványon, és gyakorlatilag szétverte a Határon Túli Magyarok Hivatalát. Az új kormány már az első napokban lecserélte a HTMH vezetőjét, így Szabó Tibor helyére Bálint-Pataki József került. Bálint-Pataki személye is védhetőnek tűnt: az új elnököt házon belül találták meg, ahol a Romániával foglalkozó főosztály vezetőjeként dolgozott. A hivatalnokot "Markó Béla esernyőhordozójának" nevezték a kollégái. A bonchidai református lelkész fia hamar felvette a kormány diktálta csapásirányt, azt nyilatkozva, hogy az Orbán-kormány évei alatt látványtámogatás volt a határon túliak érdemi segítése helyett. Így nyilván csak látványcélból kezdték újjáépíteni az Orbán-kormány támogatásával a kastélyt a HTMH-elnök szülőfalujában, és Patyomkin-egyetem az Erdélyben elindult Sapientia is. A Medgyessy-kormány stílustalanságára jellemző a régi elnökkel, Szabó Tiborral való bánásmód is: a kirúgásáról papírt nem kapott, egyezség a jövőjéről nem történt, lebeg a légüres térben. A következő lépés az Oktatási Minisztérium határon túli magyarokkal foglalkozó főosztályvezetőjének leváltása volt. Neki kerek perec megmondták: munkájával szemben nincs kifogás, de Markó Béla mást látna szívesen a helyében... Az RMDSZ elnökének - aki a nagyságrendekkel megnőtt támogatás ellenére sem tudta megbocsátani Orbán Viktornak, hogy rajta kívül Tőkés és mások is kapnak a magyar állami támogatásból - a választások után hatalmas mértékben megnőtt a befolyása a magyar kormányban. Markó már az első forduló estéjén elkötelezte magát, amikor (megelőlegezve a szocialista sikert) gratulált Medgyessy Péternek. Azóta a marosvásárhelyi Köcsög utcában székelő Szövetségi Elnöki Hivatal az egyetemes magyar nemzetpolitika fő cenzora: amire rábólintanak a Köcsög utcában, az a budapesti álláspont a határon túli magyarok ügyében. A Köcsög utca szelleme dühöng a magyar-magyar kapcsolatokban. Ez sok mindennek köszönhető, többek között annak, hogy Budapesten olyan kormány került hatalomra, amelyik nem ért a kisebbségbe szorult nemzettársak nyelvén és nem érti problémáikat sem (az MSZP-ben súlytalanná váltak azon kevesek is - például Tabajdi Csaba -, akik korábban foglalkoztak ezekkel a kérdésekkel). Az MSZP-SZDSZ-nek nem kérdés a határon túli magyarok ügye, inkább púp a háton, ezért aztán a gyeplőt bedobták a lovak közé, hadd menjen a szekér arra, amerre akar. Igaz, a támogatásokat is visszavették: most már a maradék elv határozza meg a nemzetpolitikát, nem a nemzetépítés stratégiája. A hallgatólagos egyezség valahogy úgy szólhat: amit adunk, azt ti osztjátok akinek akarjátok, de cserébe nincs pofázás, kiálltok a budapesti kormány mellett és ellensúlyozzátok az ellenzék nemzetféltő sivalkodásait. A többségében baloldaliakból álló RMDSZ-vezetőség ezt a feladatot örömmel vállalta, annál is inkább, mert így eldönthették, ki maradhat és kinek kell mennie a határon túliak támogatásával foglalkozó magyarországi minisztériumokban és közalapítványoknál. Ez a helyzet rendkívüli módon sértő egy szuverén állam szuverén kormányára nézve (van a világon még olyan hely, ahol a támogatott dönti el a támogatók személyét?), és megalázó a többi régió magyarságára is. Miért ér többet Markó Béla szava vajdasági, felvidéki, kárpátaljai politikustársaiénál? Ríz Ádám helyébe tehát az SZDSZ-es vezetésű oktatási minisztériumba egy "miniszter embere" típusú ifjú titán került. A 25 esztendős utód tavaly diplomázott a jogon, és nincs tapasztalata a határon túli ügyben. Eddig egyetlen helyen dolgozott: a homoszexuálisok jogaiért vívott harcok okán közismert Habeas Corpus Munkacsoportban. A helyzet jól jelzi az SZDSZ mentalitását a kérdésben: nekik a magyar nemzet sorsa a Kárpát-medencében "melegek és más kisebbségek" szintű probléma. A későn kiírt pályázatot az új fiú személyére szabták, de a pontrendszer szerint így is Ríznek kellett volna nyernie tapasztalata, letöltött szolgálati ideje és végzettsége okán. Minő véletlen, nem ő nyert. Bár jó eséllyel megnyerte volna a munkaügyi pert, nem tiltakozott - annyira egyértelműek voltak a viszonyok, hogy nem látta értelmét ujjat húzni a hatalommal. Hogy az SZDSZ sem következetes, mi sem jelzi jobban, hogy az Illyés Közalapítvány kuratóriumába - a gyakorlattal ellentétben - nem a kérdéssel foglalkozó főosztályvezetőt delegálta az Oktatási Minisztérium részéről, hanem egy másik "szakértőt", Bretter Zoltánt. A következő felvonás az NKÖM-ben zajlott. Elekes Botond főosztályvezető egészen szeptember közepéig maradhatott állásában, ám észrevehette, hogy baj van: a legutóbbi MÁÉRT-re már leendő utódját, Lakatos Mihályt delegálták helyette. Amikor a cserére rákérdeztek a részvevők, az volt a válasz: ezt kérte Markó Béla... A múlt héten Elekes is megkapta az elbocsátó szép üzenetet, melyben - újra a stílustalanság és mérhetetlen cinizmus - az egykori főosztályvezetőnek referensi állást ajánlottak ugyanott, félpénzért. Csak emlékeztetőül: a Fidesz által lecserélt főosztályvezetők általában osztályvezetői beosztásba kerültek, közel ugyanannyi pénzért. Az Illyés Közalapítvány ellen is a Köcsög utca lihegett bosszút: nem tudták megbocsátani, hogy az elmúlt évben volt egy központi keret, amelyről nem ők döntöttek. Átláthatatlan az IKA rendszere - nyilatkozta többször Markó Béla, ám azt többen vallják Erdélyben, hogy az új erdélyi magyar retorika szerint az átláthatatlan kifejezés "nem én döntök róla, tehát nem tetszik nekem"-nek olvasandó. Az IKA összes döntésének eredménye különben olvasható a www.ika.hu honlapon, tehát csak annak átláthatatlan, aki nem szeret olvasni. A közalapítvány elleni lejáratási kampányban a hazai baloldali sajtó is komoly szerepet vállalt. A Népszabadság például június óta tizenhat alkalommal írt róluk elmarasztaló módon, ám egyszer sem kérdezték meg az irodavezetőt! Miközben Markó négyszer is megfogalmazhatta fenntartásait, az IKA helyreigazítási kérelmét válaszra sem méltatták... A HTMH kiürítése Pirityiné Szabó Judit főosztályvezető menesztésével kezdődött. A Délvidékkel foglalkozó szakember a legnehezebb időszakban bizonyított, például a szegedi folyamat megszervezésével. Kirúgták Tóth István főosztályvezetőt is, aki Kárpátalját felügyelte - helyébe a szocialista optikával "renitens" KMKSZ-szel közismerten rossz viszonyban levő Németh Jánost nevezték ki. Tegnapelőtt három embernek is távoznia kellett a hivatalból, köztük a gazdasági ügyekért felelős alelnöknek, Misovicz Tibornak is, akinek a nevéhez fűződik - többek közt - az Erdélyi Magyar Tudományegyetemmel kapcsolatos tennivalók sikeres lebonyolítása, vagyis a Sapientia-program. Leváltották Gál Kinga általános elnökhelyettest, aki a kedvezménytörvény kapcsán nemzetközi fórumokon végzett komoly szakmai munkát, és lecserélték Jakab András főtitkárt is, a kedvezménytörvény egyik megalkotóját. Nem túlzás azt mondani, hogy lassan kiürül a HTMH, és megszűnik az érdemi munka - igaz, túl nagy szükség nincsen rájuk, hiszen a magyar-szlovák és magyar-román tárgyalásokon rendszeresen mellőzik a képviselőiket. A határon túli magyarokkal szembeni kormányzati apátiát Szabó Vilmos államtitkár generálja. Az a Szabó Vilmos, aki szerint az Orbán-kabinet "túlszerette" a határon túli magyarokat, és aki időt kért kinevezése után, hogy megismerhesse a problémát, aminek legfőbb felelőse lett. Szabó annak idején a hazánkban tanuló harmadik világbeli és arab diákokért felelt a Nemzetközi Előkészítő Intézet keretében, majd áldásos tevékenysége a Szocialista Internacionáléval való kapcsolattartásban teljesedett ki. Kinevezése óta egyszer sem vállalt nyílt televíziós vitát a régi kormány szakembereivel a határon túli kérdésben. Az elmúlt hónapok kormányzati mérlegéhez tartozik, hogy nem jutott pénz az Erdélyi Magyar Tudományegyetem idénre tervezett új szakjainak beindítására, egy fillért sem költöttek a kedvezménytörvénybe foglaltak megvalósítására (így például elmaradt a szülőföldjükön tanuló egyetemisták ösztöndíjának bevezetése), nem kapta meg a neki járó állami támogatást az IKA. Ugyanakkor akadt két és fél milliárdnyi kölcsön a miniszterelnök nagyváradi haverjának - plázaépítésére... A fűnyíró végigment. Talán csekély vigasz, hogy a rendszer nem tökéletes: ha az áldozat kihasználja a törvények és a nyilvánosság adta lehetőségeket (lásd IKA-ügy), akkor mindjárt homokszem kerül a gépezetbe és hibát hibára halmoznak. Úgy tűnik, a jövőben a következők fogják meghatározni a hivatalos magyar nemzetpolitikát: politikai és pénzügyi értelemben a maradékelv dominál (szakemberek helyett "kell neki egy állás" típusú haverok a döntési pozíciókban; "ennél kevesebbet már nem adhatunk" tétel a költségvetésben), mindezt áthatja a stílustalanság és a cinizmus ("túlszerették őket"), az elosztást pedig rábízzák a Köcsög utcai öncélú, kiscsoportos hatalmi érdekeket szolgáló politikusokra. Az adóforintok és adólejek korlátlan urainak nem ártana felidézni azt a nem is olyan régi pillanatot (Horn-kormány), amikor a fejük fölött megkötött román-magyar alapszerződés megszavazásának napján Kóródi Mária országházi alelnök a terem kiüríttetésével fenyegette meg a karzatra szorult, méltatlankodó határon túli magyar politikusokat. /A rombolás nemzetpolitikája - átvéve Magyar Nemzet, október 3-i számából. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 8./