udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
482
találat
lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-300 | 301-330 ... 481-482
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. február 17.
Febr. 15-én elsöprő többséggel ismét Dávid Ibolyát választotta meg az MDF elnökének a párt XVIII. országos gyűlése Budapesten. Az immár harmadszor elnökké választott Dávid Ibolya pártelnöki beszámolójában hangsúlyozta: a Magyar Demokrata Fórum, megőrizve nyugalmát, szilárdan áll a politikai paletta jobbközép oldalán. Szavai szerint szövetségi politikájában a fórum "balra zárt, a radikális jobboldallal ugyancsak tartózkodó". - A demokrata fóruméhoz hasonló értékrendű és törekvésű Fidesszel azonban együttműködésre kész a párt, mert ma két olyan kormányzóképes erő van: a Fidesz és a Magyar Demokrata Fórum, amely képes leváltani a jelenlegi kormányzatot - jelentette ki Dávid Ibolya. Hozzátette: az MDF lehet ismét az a társadalmi erő, amely hozzásegíti a magyarságot a polgári fejlődés folytatásához, "az MDF szellemi, erkölcsi tőkéje, tartalékai óriásiak, akár kormányon, akár ellenzékben van a párt". Az elnök az MDF küldetésének nevezte, hogy "úgy csatlakozzunk Európához, hogy a magyar nemzet, magyar polgárok érdekei tartósan és sikerrel érvényesüljenek". Pokorni Zoltán a Fidesz-Magyar Polgári Párt nevében hangsúlyozta: "értékeinket megvédeni, valóra váltani csak közösen tudjuk", ezért az MDF-nek és a Fidesznek közös a feladata és a hivatása. Markó Béla, az RMDSZ elnöke azt hangsúlyozta: a szövetség egyenlő közelséget szeretne kialakítani a magyar politikai élettel, mert ez az erdélyi magyarság számára létérdek. Megjegyezte, hogy az MDF számunkra az a párt, amely első kormányra kerülése óta nyíltan vállalta a határon túli magyarság ügyét, és létrehozta ennek intézményi alapjait. /Dávid Ibolyát újraválasztották az MDF élére. Markó Béla az egyenlő közelség elvét hangsúlyozta Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./2003. február 18.
Febr. 17-én együttes ülést tartott Kolozsváron az RMDSZ baloldali platformjainak, a Romániai Magyar Dolgozók Egyesületének (RMDE), a Demokratikus Új Baloldalnak (DÚB) és a Szociáldemokrata Platformnak (SZDP) az országos vezetősége, hogy közösen kiértékeljék a Szatmárnémetiben lezajlott VII. RMDSZ- kongresszus eredményeit. Neményi József Nándor kifejtette: mindenben támogatják a jelenlegi RMDSZ-vezetőséget. "A baloldali érzelműek a tagság 15-20%-át teszik ki, ami azt jelenti, hogy senkit sem tudunk hatalomra juttatni, de bárkit meg tudunk buktatni" - jelentette ki Neményi József Nándor. /Ö. I. B.: Baloldali RMDSZ-támogatás. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2003. február 18.
Az RMDSZ Erdélyi Magyar Kezdeményezés keresztény-nemzeti platformja támogató aláírást gyűjt két témában: az autonómiamodell érvényesítése /az autonómia magába foglalná Székelyföld, Kalotaszeg és Partium területi autonómiáját is/, a másik a kedvezménytörvény jelenlegi formájának megőrzése ügyében./Az EMK RMDSZ-platform aláírásgyűjtése elé. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2003. február 18.
Szatmárnémetiben az állomásfőnök irodája előtt hónapok óta áll a négynyelvű tábla, azonban a helyi magyar politikusok, akiknek "legfőbb céljuk" a magyar nyelv használatát engedélyező közigazgatási törvény alkalmazása, nem sokat tettek. A városban hiányoznak a kétnyelvű táblák, hiányzik a kétnyelvű ügyfélfogadás is. Szatmár megyében a magyar felirat. /T. L.: Még mindig ritkaság. Szatmár megyében a magyar felirat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 18./2003. február 18.
Tőkés László püspök febr. 7-én kiadott nyilatkozatában kiemelte, az alapszerződés autonómiaellenes záradékától az RMDSZ-nek az erdélyi magyar nemzeti közösség önkormányzatiságát feladó kongresszusáig egyenes út vezetett, éspedig: a neptuni megalkuvó politika betetőzésének útja. A mostani RMDSZ már nem a magyar nemzeti közösség demokratikus közakaratából, hanem a bukaresti és budapesti utódkommunista hatalomtól nyeri legitimációját. Medgyessy Péter miniszterelnök éppen olyan rosszul tette, hogy eljött Szatmárnémetibe, mint azt, hogy múlt év dec. 1-jén, Budapesten részt vett Erdély elszakításának emlékünnepén. Adrian Nastase miniszterelnök mindkét fényes politikai sikeréhez pedig csak gratulálni lehet. "Ezek után Anyám vajon milyen álmot ígér a Holt-tenger fenekére süllyedt Pusztakamarásnak?" Az elnyomó hatalommal összefonódott RMDSZ öntömjénező sikerpropagandája közepette a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szatmárnémeti rendkívüli közgyűlése vállalkozik arra a szerepre, melyet az RMDSZ eljátszott. /Tőkés László püspök: Rendhagyó nyilatkozat egy kongresszusról és egy közgyűlésről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./2003. február 18.
Aranyosgerenden a Bánffy-kastély mellett megrendezték az első Aranyosgerendi Népfőiskolai Napokat. Görög Ilona és Görög Károly, az RMDSZ aranyosgerendi szervezetének elnöke, valamint egy csapatnyi tenni akaró munkájának eredménye az egész hetet átfogó rendezvénysorozat. A meghívottak között volt Kerekes Sándor, a Kolozs Megyei Tanács alelnöke és Pillich László Kolozsvár városi tanácsos, eljöttek a kolozsvári Horváth Béla Stúdiószínpad tagjai. Közel száz érdeklődőt vonzott a majdnem 30 százalékban magyarok lakta, ám kétnyelvű helységnévtáblával még nem rendelkező faluban az előadás. Két alapítvány /mindkettőt tavaly jegyezték be/, a Bánffy Kastély Önkéntes Alapítvány és a Bánffy István Alapítvány hozta létre az otthont. A Kolozsváron élő örökös, Bánffy István árvaházakból kikerült magyar fiatalok részére kívánt otthont nyújtani. Célja 18 esztendősöket megmenteni az utcára jutástól. /Kerekes Edit: Ébredés az utolsó órán. Árvák a Bánffy-kastélyban. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 18./2003. február 18.
Belső választásra készül az RMDSZ segesvári és környékbeli szervezete. A lélekszám apadása leginkább a végeken érződik. Gál Barna tanár, megyei tanácsos, Segesvár helyi RMDSZ szervezetének elnöke tájékoztatott: Segesváron 1990-ben 84 magyar I. osztályos tanuló volt, ma 32. 2002-ben a magyar fiatalok 65%-a vegyes házasságot kötött. A tavaly érettségizett 43 diákból 27-en iratkoztak be főiskolára vagy egyetemre, s csak ketten tanulnak a Sapientián. Ide, Segesvárra, még a szele sem ért el az RMDSZ és a kormánypárt közötti egyezménynek. A kétnyelvű táblák közül egyet valahogy kitettek, de azt is lemázolták, s azóta sem cserélték ki. Az erdő-, föld-, háztulajdonjog- visszaszolgáltatásból semmit sem valósítottak meg. Magyarul tudó köztisztviselő nincsen a polgármesteri hivatalban. A Gaudeamus Alapítványt hat 6 évvel ezelőtt együtt hozták létre, a szórványban levő diákok támogatására. Ma márt nincs kapcsolatuk, mert önállósultak, ők kapják a pénzt, ők rendezik, nincs szükségük az RMDSZ-re. Segesváron a helyi szervezet választmánya nem működött, a tagok a székház felé se jönnek. Valahogyan meg kellene szólítani az embereket. Az RMDSZ-bálon kívül semmi nincs, ami megmozgatná a segesvári magyarokat. - Segesváron volt magyar ifjúsági szervezet, a megyében először itt indult be a magyar vállalkozók klubja, ez mind megszűnt. Létezett az EMKE helyi szervezete, ez is megszűnt, mert azt mondták, nincs rá igény. A helyi rádióadó magyar nyelvű műsorát is több nekifutásból beindították, s a néhány lelkes szerkesztőn kívül nehezen kapnak munkatársakat. /Vajda György: Szórványdilemmák. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ 2003. február 18.
Alig két évvel a nagy sikert arató Harangok című könyve után dr. Márton László mérnök újabb technikatörténeti kötettel lépett az olvasó elé, melynek címe: Vízimalmok Erdélyben /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Erdély bő vízű folyóival, gyors vízű patakjaival egy olyan jellegzetes vidéke Európának, ahol a vízimalmok nagyon elterjedtek. A szerző bejárt több ezer kilométert, kutatott a levéltárakban. Nagyon kevesen tudják, hogy Csíkmadarason, valamint a Hargita két oldalán hámorok működtek a középkorban, és a csíkmadarasi olyan fejlett volt, mint a vajdahunyadi vagy a torockói. A madarasi vashámor közel 200 esztendeig működött, és termékeit Erdély-szerte értékelték. /Gál Éva Emese: Vízimalmok Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 18./ 2003. február 18.
Nyílt levelet küldött Adrian Nastase kormányfőnek a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ), ebben a civil és ifjúsági szféra ellehetetlenítésére hívta fel a figyelmet. Nagy Pál, a szervezet elnöke a levélben úgy vélte, a jelenlegi kormány képtelen a hazai társadalom "erkölcsi és gazdasági válságának" megoldására. A levél ezután felsorolta azokat a kormányrendeleteket, amelyek negatív módon befolyásolják a romániai civil társadalmat. Ezek közé tartozik a jan. 30-án született határozat, amely 800 ezer lejes rádió- és televízióelőfizetésre kötelezi a jogi személyeket (közöttük a civil szervezeteket, kis- és középvállalkozásokat); a tervezett tandíjkötelezettség, valamint az egykori KISZ-vagyon rendezésének folyamatos halogatása. /Ellehetetlenítik a civil szférát? = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2003. február 18.
A sepsiszentgyörgyi fórumra sokan eljöttek, a hangulat az RMDSZ tizenhárom évvel ezelőtt induló dinamizmusára emlékeztetett. Az RMDSZ kongresszusa után számítani lehetett arra, hogy - különösen Székelyföldön - forrongó felháborodást váltanak ki a magyarság szimbólumvilágát, érzelmeit, kollektív énjét sértő személyi és csoportos leszámolások. A fórumon az RMDSZ hatalmi szféráihoz tartozók közül nem mindenki vonta le azt a következtetést, hogy ha nem lesz változás, egyszerűen szétesik az RMDSZ. A székelyföldi magyar lakosság körében igényként fogalmazódott meg az egyeztető fórumok szervezése. A kis lépések taktikáját nem ajánlatos szembeállítani a radikalizmussal. A robbanásveszélyes belső feszültséget kell érvként felsorakoztatni az elvetélt autonómiatörekvések újraélesztéséhez, az önálló állami egyetem visszaállításához, a kettős állampolgárság intézményének magyarországi elfogadtatásához és a közösségi jogok egyéb elemeinek visszaszerzéséhez. "Nemcsak státustörvényre, hanem nemzetiségi statútumra tartunk igényt" - fogalmazott Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Semmit a nép nélkül... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ 2003. február 18.
Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum egyik vezetője nem ért egyet a fórumokkal. Szerinte az emberek kifogásaikat elmondhatták volna a kongresszust megelőző hetekben összehívott lakossági fórumokon is. Bitay suerint itt a zavarkeltés, a magyarság elbizonytalanítása-megtévesztése, megosztása a cél, amikor szerinte össze kell fogni, hogy jogainkat védelmezzék, követeléseiknek érvényt szerezzenek. /Bitay Ödön, Demokratikus Újbaloldali Fórum: Fórumra, magyarok?!? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ 2003. február 18.
Magyari Lajos is kiállt az RMDSZ mellett, de ő már óvatosabban. Szerinte a mostani sepsiszentgyörgyi fórumon nagy volt az érzelmi tényezők befolyása. Szerinte a belső választás kiterjesztése a teljesen szabad cenzus irányába, ellentmondana bármiféle logikának. /Magyari Lajos: Vélekedés a fórum kiáltványáról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ 2003. február 18.
Kézdivásárhelyen 1996 decemberében jegyezték be a fejlesztési egyesületet, és tevékenységét 1997-ben kezdte a PHARE-PAEM-programmal, melynek költségvetése 126 500 ECU volt, mutatta be munkájukat Könczey Lehel, az egyesület ügyvezető igazgatója. Pályázataik elsősorban szociális tevékenységre, szociális háló kialakítására irányulnak. A múlt év legnagyobb megvalósítása a szociális étkezde beindítása volt. A pályázat nyomán hét új munkahelyet teremtettek, ahol jelenleg nyolcvanöt, a közeljövőben százhetven rászorulónak biztosítanak ingyen étkezést. Idénre az egyesület szociális központ létesítését pályázta meg sikeresen, melyet a szociális étkezde épületében szeretnének beindítani. Ezzel a pályázattal tizennégy új munkahelyet teremtenek. Most tevékenységüket kiterjesztik a kisrégióra, Kézdiszékre. Az egyesület felvállalja Felső-Háromszék kistérségi fejlesztési stratégiájának a kidolgozását, illetve a pályázatok előkészítését, monitorizálását. Török Sándor polgármester, az egyesület vezetőségének tagja elmondta: ezzel az egyesület egész Felső-Háromszéket fogja szolgálni. /Iochom István: Mérföldkőhöz érkezett a helyi fejlesztési egyesület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ 2003. február 18.
A román bíróság febr. 3-án legfelsőbb szinten is elutasította az Erdély-Bánság Liga politikai pártként való bejegyzését. A liga febr. 6-án Nagyváradon tartott elnökségi ülésén értékelték a kialakult helyzetet, s döntöttek a továbbiakat illetően. Jakabffy Attila, a szervezet főtitkára kifejtette: nem adják fel, folytatják a küzdelmet egy regionális párt megalakításáért. Az Európa Parlamentben képviselettel rendelkező Európai Népek Demokrata Pártja - Európai Szabad Szövetkezés nyilatkozatban ítélte el a nyilvánvaló törvénysértést. A liga a strasbourgi nemzetközi bírósághoz fordul. Emellett elkezdik az aláírásgyűjtést egy új politikai alakulat, az Erdélyiek Pártja bejegyeztetése érdekében. Jakabffy Attila úgy látja, hogy az RMDSZ a román posztkommunista kormánypárt magyar szekciójává, érdekeinek hűséges kiszolgálójává vált. A balkanizálódó RMDSZ folyamatosan komoly szolgálatokat tesz a ligának, mert rádöbbenti az erdélyieket a regionalizmus szükségességére. /Sz. L.: Ha nem Erdély-Bánság Liga, akkor Erdélyiek Pártja? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 18./2003. február 18.
Mintegy 150 román diák és szüleik tüntettek febr. 17-én Brassóban, az Áprily Lajos Gimnázium épülete előtt azért, hogy a 6-os iskola román diákjai ugyanabban a felújított épületben tanulhassanak márciustól, mint az Áprily diákjai. Az Áprily-gimnázium világbanki támogatásból felújított épületét a korszerűsítési munkálatok 2001-es megkezdéséig közösen használta a két tanintézmény, azóta azonban külön épületbe járnak a 6-os iskola román és az Áprily Lajos Gimnázium magyar diákjai. Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter brassói látogatásakor megígérte, hogy szeptembertől kezdődően a 6-os iskola testületileg egy teljesen új épületbe költözhet, a román szülők bizalmatlanok. A sorozatos kudarcok után úgy döntöttek, hogy tüntetést szerveznek az Áprily Gimnázium előtt. 1990 óta harcolnak a brassói magyarok azért, hogy a gimnázium újra magyar legyen. Az épületet egyébként a katolikus egyház visszaigényelte, a restitúciós eljárás folyamatban van. /Román diákok tüntettek Brassóban. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2003. február 18.
A máramarosszigeti római katolikus egyházközség kész tárgyalni arról, hogy lemond az egykor a tulajdonában levő múzeumkertről, ha ott a Leövey Klára Gimnáziumnak épül tornaterem - nyilatkozta Schönberger Jenő plébános. /Pesek Attila: Tornaterem épül a Leöveynek. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2003. február 18.
A református egyházkerület nevére telekkönyvezték a kolozsvári Bocskai téri ingatlant, azonban az ingatlanban székelő Mezőgazdasági Hivatalnak még nincs hova költöznie. Az épület átadása tavaly egyik legfontosabb feltétele lett volna annak, hogy az RMDSZ és a PSD között aláírják a helyi szintű együttműködési megállapodást. /Lázár Lehel: Kiköltözők miatt nem tudnak beköltözni. = Krónika (Kolozsvár), febr. 18./2003. február 18.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége 34,1 millió forintot kapott idei programjaira, valamint négy módszertani központja és az Országos Információs Iroda működtetésére. Bár a támogatás valamivel meghaladja a tavalyit, a szövetségnek ennél többre lenne szüksége. A nagyváradi, csíkszeredai, szovátai és kolozsvári módszertani központok 6,2 millió forintot kapnak az év közi pedagógusképzésekre, ezek, valamint a csíkszeredai Országos Információs Iroda működtetésére 14,6 millió forintot ítélt meg az Oktatási Tanács, az idei Nyári Bolyai Akadémiára pedig 13,3 millió forintot különítettek el. /(fekete): Magyar támogatás a pedagógusszövetségnek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 18./ 2003. február 18.
Febr. 15-én kikeletköszöntő népdalvetélkedő színhelye volt Marosszentgyörgy. Dicséret illeti a közösséget, melyet Baricz Lajos plébános vezet, hiszen csaknem hetente rukkolnak elő újabb és újabb rendezvénnyel. E célból bővítették ki a plébánia hittantermét is. A szülők székely ruhát varrattak gyermekeiknek. /b.d.: Marosszentgyörgyön már tavaszodik... = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./ 2003. február 18.
Febr. 8-án rendezték meg Nyárádmagyaróson, az általános iskolában, a Nyárád mente III. osztályos tanulóinak szavalóversenyét. A nap fő célja a versmondás, annak megszerettetése volt. /Móga Margit, Nyárádmagyarós: Szavalóverseny Nyárádmagyaróson. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./