udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
482
találat
lapozás: 1-30 ... 271-300 | 301-330 | 331-360 ... 481-482
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2003. február 19.
Febr. 15-én Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Reform Tömörülés (RT) szárnyának koordinációs tanácsa. Toró T. Tibor, az RT elnöke a vele készült interjúban leszögzte, hogy az RMDSZ kongresszusán, Szatmárnémetiben a belső választásokról szóló vitában egy újabb fejezet kezdődött. A szatmári fórum tisztújításról döntött, arról, hogy az általános, titkos és közvetlen választásokat törli az alapszabályzatból. Ehelyett egy olyan procedúrát körvonalazott a szövetségi alapszabályzat mellékletében, amely a párttagoknak ad szavazati jogot, és egyeseknek jelölhetőségi jogot. Az újraválasztott Markó Béla szövetségi elnök mondta el, hogy jelenleg az RMDSZ-nek körülbelül 400 000 tagja van, ez tehát azt jelenti: ennek a létszámnak ad lehetőséget, hogy döntsön, a különbséget jelentő, körülbelül 600 000-re tehető - hiszen durván számolva egy millió szavazóképes magyar él Erdélyben - embernek nem akar szavazati jogot adni. Az RT-nek el kell dönteni: hol van a helye egy ilyen típusú centralizált pártban. - Miért nem tették szóvá az önök által képviselt közösségeket aggasztó problémákat? - jött a kérdés. Lehet vitatni a RT kongresszusának döntését, amely arról szólt, hogy nem kíván élni a jelöltállítás jogával, és nem kívánja legitimizálni azt a folyamatot, amelyet Szatmárnémetiben megerősítettek. Egyesek szerint ez hibás döntés volt. A döntések nem a konresszuson születtek, hanem előtte történtek. Tehát, hogy az RT néhány tagja hozzászólt-e vagy sem a kongresszushoz, nem változtatott az eredményen. Kudarcot vallottak a tárgyalássorozatban, betonfalba ütköztek. Sokan vannak ugyanis, akik nehezen tudják elképzelni, hogy nincs is szükség Tőkés László püspök személyiségére. A Tőkés szervezte Láncos templombeli rendezvény kiegészítő rendezvény volt. Olyan dolgok hangzottak el, amelyekre a másik teremben nem kerülhetett sor. - Nem jó, amikor az egyházi embereket folyamatosan vissza akarják küldeni a szószékre. Az egyházi intézmények autonómok, amikor a közösségnek szüksége van rájuk, akkor ott vannak és helyt állnak. /Köllő Katalin: A Reform Tömörülés célja: újraépíteni az egységet. Toró: Szatmárnémetiben lerombolták az önkormányzati építkezést. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2003. február 19.
Botrányt okozott az első magyar nyelvű felszólalás Marosvásárhelyen, a tanácsülésen.Febr. 18-án kirohant a teremből két PRM-s és egy PUNR-s önkormányzati képviselő, amikor a tanácsülésen az RMDSZ egyik képviselője első ízben szólalt fel anyanyelvén. Dávid Csaba mindössze egy mondatot szólt, azt is nyomban lefordította. "A tanácsosok közül mindenki tud románul, a sajtóértekezleteket is románul tartják, a külföldi küldöttségeknek pedig lehet gép nélkül is fordítani" - fejtette ki álláspontját az ellenző Amza tanácsos. Ráduly Levente anyanyelvén arra szólította fel kollégáit, hogy éljenek a nyelvhasználati joggal. /Szucher Ervin: Kiviharzottak a teremből. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./2003. február 19.
Újabb csatlakozók jelentkeztek a Csoóri Sándor kezdeményezte, A határon túli magyarokról szóló törvény támogatására című felhíváshoz. Az egész ívet betöltő aláírásözönnel a földkerekség öt kontinensére szétszóródott magyarság jeles személyiségei sorakoznak fel. Kérik a magyar kormányt, kövessen el mindent annak érdekében, hogy valamennyi illetékes európai fórum előtt világossá váljék: a magyar státustörvény az európai kultúra szellemében, népek és népcsoportok elemi emberi jogainak alapján született. Markó Béla, az RMDSZ elnöke több ízben is nyilatkozott a kedvezménytörvény Magyar Állandó Értekezleten elfogadott szövegének érvényessége mellett. /Sylvester Lajos: Harcunk parázsa lobban...= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./ 2003. február 19.
Ritka az olyan személyszállító mikrobusz, amelyik átcsúszik a petei határátkelő rendészeinek ellenőrzésén, csak minden tizedik járművet engedik át. A sofőrök szerint a határrendészek indoklásai mondvacsináltak, legtöbbször belső rendelkezésre hivatkozva utasítják el az országból való kiléptetést. Sok esetben harminc napra elegendő valutát kérnek egy-egy utastól annak ellenére, hogy a törvény elegendőnek tart ötnapi ellátásra elég készpénzt, és belekötnek az utasok hovatartozásába is. Vasile Ardelean, a Szatmár megyei határrendészet vezetője szerint szó sincs önbíráskodásról, munkatársai "a törvényt alkalmazzák azokkal szemben, akik nem vetnek jó fényt az országra külföldön". A 8 + 1 személyes mikrobuszokat visszafordítják, mert az idén életbe lépett 105-ös törvény szerint ezek utasszállításra nem használhatóak. /Princz Csaba: Önkényeskednek a határrendészek, vagy védik az országképet? Vesztegzár a határon: Tízből csak egy mikrobusz jut át a petei átkelőn. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./2003. február 19.
Tízéves múltra tekint vissza a Szatmár megyei cserkészmozgalom. Továbbra is csak két csapat van a megyében, az egyik Tasnádon, a másik Szatmárnémetiben működik, mindkettő a Romániai Magyar Cserkészszövetség (RMCS) tagszervezete. A tagság bővülése az utóbbi időben megállt, sőt csökkent is. A lázári csapat egyelőre szünetelteti a tevékenységét, mert nincs senki aki irányítsa. A közös táborozásokon anyaországi cserkészek mellett kárpátaljai és délvidéki társaikkal is találkozni szoktak. /Princz Csaba: Dilemmában a Szatmár megyei cserkészmozgalom. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./2003. február 19.
Polner Zoltán és Somogyi Szabolcs a Szatmári Magyar Diákszövetség /SZMDSZ/ társelnökei. Polner Zoltán összegezte: Az SZMDSZ 1999 novemberében alakult meg. Enyedi Lajossal, az Országos Magyar Diákszövetség elnökével közölték, az OMDSZ tagja szeretnének lenni. /anikó: Az SZMDSZ rövidesen tagja lesz az országos diákszövetségnek. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 19./2003. február 19.
Végveszélybe került az erdélyi magyar nép. "Szórványainkat főleg az asszimiláció, a tömbmagyarság sorait a kivándorlás tizedeli vészesen, amit a soha nem látott gazdasági nyomor csak ösztönöz"- olvasható a lapokban. Az utóbbi időben divat lett a negatív életszemlélet, a vészharangkongatás, írta Sike Lajos. Szerinte nem szabad ezt túlzásba vinni. Együtt kell élni a többségiekkel, szerinte a problémákat velük együttműködve lehet megoldani. /Sike Lajos: Ne tessék zokogni! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ 2003. február 19.
A múlt században még a Hunyad vármegyei magyarok zöme a Cserna völgyében lakott, kisebb része pedig a Zsil völgyében. Az akkori Cserna-völgyi magyarlakta települések sora Szántóhalommal kezdődött, Csernakeresztúrral, Nagy és Kis Barcsával, Alpestessel folytatódott, majd Vajdahunyaddal, Hosdáttal és Rákosddal ért véget. Ehhez magyarlakta falvak kapaszkodtak, többek között Szentandrás, ahonnan - akárcsak Szántóhalomról - teljesen eltűnt a magyar nyelv. Alpestes falu lassan utcájává vált Vajdahunyadnak. A magyarlakta falvak gyöngysorát megváltoztatta a vajdahunyadi kombinát. Jelenleg egyedül Csernakeresztúron található olyan erős magyar közösség /800- 900-an beszélik a magyar nyelvet/, amely még iskolát is működtethet. A többi település a nyelvromlás különböző szakaszaiban van. Kis- és Nagybarcsán mintegy 30-an, Alpestesen kb. 200-an, Hosdáton úgy 130-an vallják magyarnak magukat. Persze a magukat magyarnak vallók nem mindig beszélik is a nyelvet. A kétnyelvű táblák viszont hiánytalanul megvannak az országút szélén. Egymás után szűntek meg az iskolák, annak ellenére, hogy lennének magyar gyermekek. /Szabó Csaba: Bölcső polipkarokban. Magyarok a Cserna völgyében. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./2003. február 19.
Elhunyt Balázs Péter festőművész /Magyarfenes, 1919. máj. 28. - Kolozsvár, 2003. febr. 17./ Tagja volt az 1939-ben alakult, Tizenötök néven ismert, a Barabás Miklós Céh fiataljait tömörítő művészcsoportnak. Dolgozott grafikusként a Világosságnál, riporterként az Igazságnál, rajzot tanított az 1948-ban megalakult Magyar Művészeti Intézet belsőépítészeti szakán, aztán évekig az Utunk irodalmi hetilapot illusztrálta. Sejthetően csángóföldi írásai miatt, két és fél évig különböző romániai börtönökben sanyargatták, ítélet nélkül. Rendszeresen szerepelt kiállításokon. Tibori Szabó Zoltán jelenleg készíti a monográfiát Balázs Péter művészetéről. /Tibori Szabó Zoltán: Balázs Péter (1919-2003). = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ 2003. február 19.
Tíz évvel ezelőtt hunyt el Krizsán Zoltán /Kolozsvár, 1940. máj. 4. - Kolozsvár , 1993. febr. 19./ kritikus, a Szabadság munkatársa, színházi és filmbemutatókat követő reggelen óraműpontossággal megjelentek kritikái a Szabadság elődjében is, az Igazságban. Kolozsvári viszonylatban ízlésformáló egyéniség volt. /N. J.: In memoriam Krizsán Zoltán. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ 2003. február 19.
Székelykeresztúron a Székely Ifjak Fóruma nyomban a rendszerváltás után, 1990-ben alakult meg és hamarosan a kétszázas létszámot is túllépte. A későbbiekben újságokat, sőt könyvecskét adtak ki. Céljuk mitsem változott napjainkig: információhoz juttatni a helyi lakosokat. Az országban az elsők voltak, akik a város nevét rovásírással is megjelölték a ki- és bevezető főútszakaszokon. Most megnyílt a székelykeresztúri Székely Ifjak Fórumának (SZIF) irodája. A fórum elnöke, Kiss József elmondta, az utóbbi években a közéletből való kimaradásukat az irodahelyiség és a modern felszerelés hiánya okozta. Az információs és tanácsadó iroda létrehozására benyújtott pályázatukat elfogadták. Az iroda pályázatokat is előkészíthet, de iskolai, egyetemi felvételikhez szükséges információkkal is ellátja az érdeklődőket. /Szente B. Levente: A Székely Ifjak Fóruma. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 19./2003. február 19.
Egyéves a Hepehupa /Zilah/, a művelődési folyóirat. Helytörténeti tanulmányait nem egy iskolában kötelező olvasmányként jelölték ki a tanárok. A folyóirat szerkesztői és kezdeményezői, Fejér László újságíró és Kovács Kuruc János történelemtanár február 15-én tartották az egyéves megjelenés évfordulós ünnepségét. A rendezvényen dr. Egyed Ákos akadémikus gróf Mikó Imrére emlékezett. Dr. Péntek János A tudós kötődései című előadásában Szabó T. Attila munkásságának szilágysági vonzatait ismertette. Az előadások után a zilahi Silvania főgimnázium Zelma diákszínjátszó csoportja lépett fel. Az új számban Lakóné Hegyi Éva muzeológus a zilahi temető többszáz éves síremlékeiről közölt tanulmányt. A Hepehupa megjelenése nagyrészt az önzetlen támogatóknak, elsősorban Major Istvánnak, a Color Print nyomda igazgatójának köszönhető. /Józsa László: Egyéves a HEPEHUPA. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ 2003. február 19.
Egy amerikai életrajzi intézet, az American Biographical Institute dr. Domokos Ernő sepsiszentgyörgyi professzort választotta meg nemrég Az év emberének. A döntéssel a közgazdasági tudományok doktorának kiemelkedő szakmai-tudományos tevékenységét ismerte el, méltányolva a közösség érdekében kifejtett munkáját, amelyet 25 kötetnyi kiadvány, félszáznyi szakdolgozat fémjelez. Az elismerő oklevelet áprilisban nyújtják át dr. Domokos Ernőnek. A díjazott a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett főiskolai tagozatának főigazgatója. /(Flóra Gábor): Domokos Ernő elismerése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./ 2003. február 20.
Újabb egy évre szóló parlamenti együttműködési megállapodást kötött a Szociáldemokrata Párt (SZDP) és az RMDSZ. Az idei együttműködés jegyzőkönyvét Adrian Nastase kormányfő, az SZDP elnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke írta alá febr. 19-én Bukarestben. Nastase külön kitért arra, hogy a parlamenti kisebbségben lévő SZDP számára elsősorban a törvényhozási többség biztosítása érdekében volt és van szükség az RMDSZ-szel való együttműködésre. Nastase szerint az RMDSZ-szel kötött megállapodásoknak jelentős szerepük volt abban is, hogy ma Románia és Magyarország viszonyának egészen más a légköre, mint korábban; mindkét fél felismerte, hogy csak nyerhet az együttműködéssel. Markó Béla kiemelte, hogy a megállapodásban a speciális romániai magyar igények mellett egyre több az egész romániai társadalom számára egyaránt fontos feladat. Kiemelt figyelmet kaptak az idei együttműködésben az állami és egyházi oktatás kérdései, ezen belül az anyanyelvű oktatás biztosítása minden szinten. Újdonságként a mostani jegyzőkönyv mellett függelékben szerepel, hogy milyen támogatást kap a központi költségvetésből a 16 erdélyi megye, valamint az, hogy milyen infrastrukturális beruházásokat és fejlesztéseket terveznek idén ezekben a megyékben. Borbély László véleménye: jó és vállalható protokollum. A szövegben megjelenik az észak-erdélyi autópálya prioritása, a Babes-Bolyai Tudományegyetemen két új kar, az egzakt és a humán tudományoké, amelyek a 2003/2004-es tanévben be kell hogy induljanak. A felsőoktatás terén elemezni fogják a kolozsvári zeneakadémián és az agronómián, valamint a marosvásárhelyi Petru Maior műszaki egyetemen indítandó magyar nyelvű oktatás lehetőségét. A brassói Áprily Lajos, valamint a szatmári líceum kérdését meg kell oldani. Újdonság, hogy a jövedelmi adó egy százalékát karitatív célokra lehessen átadni az egyházak számára, illetve a kultúra vagy sport támogatására, ugyanúgy, mint például Magyarországon. Tartalmazza a szövetkezeti nyugdíjak megemelését. Az egyházi iskolák esetében, ahol igény van rá, bővítés lehet. A kormánypárt támogatja az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatási folyamatát, befejeződik az erdők és földek visszajuttatásának, valamint általában a tulajdon visszaszolgáltatásának folyamata. Megyei szinten hatvan napon belül kell megkötni az együttműködési szerződéseket, ezek pedig részét képezik az országos protokollumnak. /Köllő Katalin: Aláírták az újabb SZDP-RMDSZ megállapodást. Hasznos és eredményes együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./2003. február 20.
Átszervezik a csendőrséget, minden városban csendőregységeket, vidéken pedig csendőrőrsöket hoznak létre, amelyek majd a közrendre felügyelnek. Gavrila Pop dandártábornok, a Román Csendőrség parancsnokhelyettese közölte, hogy a csendőrség belügyminiszteri rendelet nyomán csendőregységeket hoz létre a 20.000-nél több lakosú városokban, a községekben pedig csendőrőrsök kezdik meg működésüket. Pop hangsúlyozta, a közrend biztosítására csak hivatásos csendőröket alkalmaznak. A csendőrök elkészíthetik majd a bűnvádi vizsgálat beindulását lehetővé tevő dokumentumokat. /Csendőregységek és őrsök az ország minden településén. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./2003. február 20.
Az OTP továbbra sem mondott le arról, hogy belépjen a romániai piacra: a magyar pénzintézet jelenleg a Banca Romaneasca (BR) többségének átvétele iránt érdeklődik - közölte febr. 19-i számában a Ziarul Financiar című román gazdasági napilap. A lap emlékeztetett arra, hogy az OTP tavaly a német Hypo Vereinsbankhoz tartozó Bank Austria-Creditanstalttal konzorciumot alkotva indult a legnagyobb román kereskedelmi bank, a BCR végül sikertelennek bizonyult privatizációs pályázatán. Ezek a tárgyalások nem jártak eredménnyel. "Ha az OTP-nek sikerül megvennie a Banca Romaneascát, ez az üzlet referenciát jelentene a román bankvilág számára, mivel a Banca Romaneasca az egyike a Romániában még eladó közepes méretű bankoknak" - írta a Ziarul Financiar. /Az OTP és a Banca Romaneasca. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), febr. 20./2003. február 20.
Átfogó stratégia kidolgozása végett hívta össze Temesvárra a Duna-Körös-Maros-Tisza Regionális Együttműködés hármas számú munkacsoportjának ülését Bodó Barna, a testület tavaly novemberben kinevezett elnöke. A Temes megyei RMDSZ-es tanácsos, művelődési bizottsági elnök invitálásának a DKMT négy romániai megyéjének - Arad, Temes, Hunyad, Krassó-Szörény - képviselői, a Vajdasági Autonóm Tartomány küldöttsége, Magyarországról pedig Csongrád Megye Közgyűlésének kulturális főtanácsosa tett eleget. Az Eurorégió című háromnyelvű, színes, Romániában, Magyarországon, Szerbiában és Montenegróban egyaránt terjesztett folyóirat újbóli megjelentetésének szükségességét Bodó Barna vetette fel. A kiadvány 2002-ben nem jelent meg pénzhiány miatt. Az elhangzott javaslatokat a DKMT legfőbb döntéshozó testülete, az Elnökök Fóruma elé terjesztik a febr. 26-i szegedi tanácskozáson. /Pataky Lehel Zsolt: Bővítenék az együttműködést az eurorégióban. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./2003. február 20.
Febr. 19-én a borosjenői törvényszék elutasította az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének 1 milliárd lejes kártérítési követelését. A borosjenői Informatia hetilapban magyarellenes viccek jelentek meg, amiért a szervezet beperelte a kiadót. "A csatát félig megnyertük, mert a bocsánatkérést lehozták a lapban" - nyilatkozta a Nyugati Jelennek Búza Gábor ügyvéd, az RMDSZ jogi képviselője az ügyben. Fellebbeznek az ítélet ellen. /(Irházi): RMDSZ kontra borosjenői Informatia. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./2003. február 20.
Reiner Antal febr. 4-én feltételesen szabadlábra helyezték. Elmondta, hogy 18 hónap és 7 napot töltött börtönben. A börtön kapujánál ott várta őt az Agache fiú. Reiner megkérdezte tőle, hogy valóban pénzt ajánlott azért, hogy végezzenek vele a börtönben? Igen, mondta, mert ha tőle függne, akkor Reiner 20-25 évet kapna. Reiner elmondta, sok keserves dolgon ment keresztül, a börtönben. Hálásan gondol azokra akik a rabsága idején csomagokat jutattak el hozzá. /(Daczó Dénes): Reiner Antal ma is keresi igazát. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./ 2003. február 20.
Barabás T. János, a bukaresti magyar nagykövetség első titkára, sajtó- és kulturális attaséja leszögezte, a Bánát neki inkább mentalitás, sajátos érzékeny soknemzetiségű kultúra, mintsem tájegység. A térségben a nemzeti államok létrejötte zajlik, nem az összetettség szövetsége. Kiemelt figyelemmel követik nyomon a diaszpórát, a magyar kormány növekvő hányadban támogatja közalapítványai által a szórványmagyarságot. Kedvező folyamat, hogy az RMDSZ-nek is egyre nagyobb lehetősége van a diaszpórával foglalkozni. Az etnikai diaszpórát az EU-normák szerint is - hátrányos helyzete miatt - pozitív diszkriminációban kell részesíteni. Az RMDSZ-nek, a civil intézményeknek meg kell tanulniuk az EU nyújtotta lehetőségek kihasználását. A magyar kormányzat a fiatalok anyanyelvi oktatását, az itteni magyarok közösségteremtő intézményeit, kulturális fórumait, gazdasági önszerveződését fogja növekvő mértékben támogatni. Az egyetlen biztos módja a közösségi értékek megőrzésének az önszerveződés. /Nagyálmos Ildikó: "Bánát a vastag húsos szalonna és a rózsafajok kikísérletezője". = Nyugati Jelen (Arad), febr. 20./