udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
681
találat
lapozás: 1-30 ... 421-450 | 451-480 | 481-510 ... 661-681
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 2014. november 21.
A rejtélyes parlament
Első nyilatkozatában Románia újonnan megválasztott államfője – mintha csak Victor Pontával zajló tévévitáit folytatta volna – arra kérte a parlamentet, vonják vissza az amnesztiatörvényt, vonják meg a bűnvádi eljárásokban érintett képviselők mentelmi jogát, hogy a korrupcióellenes ügyészség megkezdhesse a vizsgálatot, és vonják le végre a tanulságot a diaszpóra választási rémtörténetéből, továbbá fogadják el a levélben, illetve elektronikus úton történő szavazásra már benyújtott törvényjavaslatot.
Noha egyes tévéguruk szolgalelkűséggel is azonnal megvádolták, a képviselőház egyéves huzavona után végre visszavonta az amnesztiatörvényt, s már kedden három képviselő mentelmi jogának felfüggesztéséről döntöttek. Jóváhagyta Ion Diniţă előzetes letartóztatását, akit megvesztegetéssel és hivatali visszaélésben való bűnrészességgel vádolnak abban az ügyben, amelyben Aristotel Căncescu Brassó megyei tanácselnököt már előzetes letartóztatásba helyezték. Ioan Adam szocialista képviselő mentelmi jogát azért vonták meg, mert az ügyészek szerint tagja annak a bűnszervezetnek, amely illegális erdő-visszaszolgáltatásokkal 300 millió euróval károsította meg az államot. Ugyanebben az ügyben helyezték előzetes letartóztatásba Viorel Hrebenciucot és fiát, Andrei Hrebenciucot. Mircea Roşca előzetes letartóztatását is jóváhagyták. A liberális képviselőt befolyással való üzérkedéssel és csúszópénz elfogadásával vádolják, az ügyészek szerint húszezer eurót kapott egy üzletembertől azért, hogy Azugán különböző telkekhez juttassa. Másnap két másik ügyben is döntöttek. A szenátus megvonta a Microsoft-ügyben gyanúsított Ecaterina Andronescu és Şerban Mihăilescu szenátor mentelmi jogát, így megkezdődhet ellenük a bűnvádi eljárás. Ha a volt miniszter asszony valóban ártatlan, ahogyan több tévés nyilatkozatában is kijelentette, most bizonyíthatja ezt. Megindult valami, a tévéguruk felháborodottan képviselők elleni hajtóvadászatról beszéltek, de kétségtelen, ez csak a jéghegy csúcsa. Sok képviselő és szenátor neve felmerült, a gyanúsítások köre terjed. S nem véletlen az sem, hogy Románia háromszáz leggazdagabb embere közül – összesített vagyonuk idén mintegy 22,47 milliárd eurót tesz ki, derül ki a Capital által 14. alkalommal összeállított, leggazdagabb romániaiakat feltüntető toplistából – harminc nem tudja igazolni, honnan származik vagyona, legalábbis Ioana Petrescu pénzügyminiszter szerint. Az adóhatóság a „feketelista” összeállításához a Capital rangsorából az elmúlt két évben négyszáz személy vagyonát vizsgálta.
Valami megindult megint, de a korrupció – a politikusok esetében a befolyással való üzérkedés – legalább részleges felszámolásáig még sok víz folyik le a Dunán, az Olton vagy a Dâmboviţán. Bogdán László
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. november 21.
Korrupcióval vádolt főügyész
Alina Bica főügyész, a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság vezetőjének őrizetbe vételéhez kérte a Legfelső Bírói Tanács hozzájárulását tegnap este a Korrupcióellenes ügyészség. Alina Bicát hivatali visszaéléssel gyanúsítják, kihallgatásra a korrupcióellenes ügyészséghez az utcáról vitték be.
A vád szerint Alina Bica 2011-ben, a vagyonvisszaszolgáltatási hatóság államtitkáraként részt vett egy bizottságban, mely arról döntött, 150 millió euró kárpótlást ítélnek meg Gheorghe Stelian (Elena Udrea volt férje, Dorin Cocoşhoz közel álló) üzletembernek egy természetben vissza nem szolgáltatható fővárosi területért, amelyet azonban jóval árán felül értékeltek fel. A bizottság másik tagját, Dragoş Bogdant szintén kihallgatta tegnap a korrupcióellenes ügyészség, harmadik tagját, Lăcrămioara Alexandrut már korábban őrizetbe vették. Alina Bicát 2013 májusában nevezte ki az államfő a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóság élére Victor Ponta javaslatára, aki akkor ideiglenesen az igazságügyi miniszteri tisztséget is betöltötte. Személye legutóbb akkor foglalkoztatta a sajtót, amikor Párizsban készült fényképek jelentek meg róla egy blogon (pár óráig, később törölték), amelyeken Elena Udrea, a Népi Mozgalom Pártja jelenlegi elnöke társaságában látható.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. november 21.
A közömbösség ártalmas!
November 16-án a második nekifutásra sikerült új államelnököt választani Romániában. A nagy előkészületben az RMDSZ hintapolitikát folytatott, és olyan volt, mint egy ingadozó menyasszony. A székelyföldi magyarságot dilemmába vitte, pedig tudom, hogy alapjában véve nem így akarta, de milyen a naiv ember? Sajnálatos, hogy sok székely nem állt a a rúd mellé, és nem fejezte ki igazi véleményét.
Még sajnálatosabb, hogy sokan el sem mentek szavazni, pedig ha nem akartak valakit az elnöki székbe segíteni, akkor is leadhatták volna a voksukat úgy, hogy a szavazólapjuk ne legyen érvényes. Itthon a pár száz méteres távolságra levő választási irodáig sem voltak hajlandóak sokan elmenni, miközben a külföldön dolgozó több százezer hazánkfia – köztük sok száz székely-magyar is – nagy távolságról, némelyik több száz kilométerről, időt és pénzt nem kímélve utazott a választási központokba, hogy olyan jelöltre szavazhasson, aki majd segítheti a vissza-, illetve hazatérésüket. Itthon a passzív és talán maradi székelyek ezt nem akarták. Egyes román pópák még november 16-án a templomokban is arra biztatták a híveket, hogy menjenek és szavazzanak az ortodox jelöltre, mert a „másik” el akarja venni Erdélyt Romániától. Önként adódik a kérdés: a mi problémáinkat a galaci, mehedinţi-i, dolji, teleormani vagy más hegyentúli megyék szavazói próbálják megoldani? Aki emiatt maradt távol, annak talán nem is kell a változás – de akkor ne csodálkozzunk, hogy a kutya sem fog velünk törődni. Akik viszont elmentek szavazni, azok túlnyomó része a változásra, az erdélyiségre szavazott, és nem a Balkánra! Jó lenne ezen elgondolkodni, és megtalálni a kellő módszert a mindenkori választásokba való bekapcsolódásra, hogy Székelyföld (Hargita, Kovászna és Maros megye) ne az utolsó helyen kullogjon e téren. Háromszék ez alkalommal még 50 százalékos jelenlétet sem ért el. Sajnos, az én falum is jóval alatta maradt az erdélyi átlagnak. Ez nem jó jel. Hát ide jutottunk?
N. Kányádi Mihály,
Szentivánlaborfalva
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. november 21.
Átadták a Szervátiusz Jenő-díjakat
A negyvenéves Muzsikás Együttesnek, Kákonyi Csilla festőművésznek és Magyari Lajos sepsiszentgyörgyi költőnek, publicistának ítélte oda idén a Szervátiusz Jenő-díjat a művész nevét viselő alapítvány. A kitüntetéseket szerdán adták át Budapesten.
Az alapítványt Szervátiusz Tibor szobrász és felesége, Szervátiusz Klára hozta létre a művész édesapja, Szervátiusz Jenő születésének 100. évfordulóján, 2003-ban. Emellett létrehozták a Szervátiusz Jenő-díjat azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet a Kárpát-medencében alkotó magyar művészek munkáira.
A méltatás szerint a Muzsikás Együttes „az autentikus magyar népzene kiemelkedő színvonalú műveléséért, megismertetéséért”, valamint „a fiatalság példaértékű zenei neveléséért” vehette át az elismerést. Kákonyi Csilla marosvásárhelyi festőművész a „nemzeti kultúra gyökereit felmutató magas színvonalú művészetéért” részesült a díjban, Magyari Lajos költő, publicista pedig „a nemzeti irodalom szép hagyományait követő, magas színvonalú írásművészetéért, kemény, őszinte, nemzetféltő publicisztikájáért” kapta meg a kitüntetést. A díj Szervátiusz Jenő (1903–1983) kolozsvári születésű szobrász nevét viseli. Az ő munkája többek között a Kolozsvári Pietá, Tamási Áron síremléke Farkaslakán, a Jókai-emlékkő Pápán – az utóbbi kettőt fiával, Tiborral közösen készítette –, valamint a Cantata Profana, amely Sopronban, az erdészeti egyetemen áll.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)2014. november 21.
Közép-Európa 1989
Konferencia a kommunista diktatúrák bukásáról
A rendszerváltók korosztályának nemcsak az adatott meg, hogy lerombolja a régi rendszert, hanem az is, hogy elkezdje egy jobb világ építését – mutatott rá Lech Walesa Nobel-békedíjas volt lengyel elnök, a Szolidaritás szakszervezet egykori vezetője csütörtökön Bukarestben, ahol a kommunista diktatúrák bukásának 25. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi konferencián vett részt.
"Egy jobb világ megteremtéséhez szükség van a vitára, az érzelmekre, a sztrájkokra és tüntetésekre ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes megoldásokat, és megfelelő, felelős vezetőket válasszunk" – jelentette ki Walesa.
Hozzátette: a rendszerváltás 25. évfordulóján talán túl sok szó esik a demokráciáról és kevesebb a szabadságról, pedig a szabadság nélkül nem érvényesül a népakarat. A szabadság fontosságáról hajlamosak az emberek megfeledkezni, mert az olyan természetes, mint a levegő: "csak akkor érezzük a hiányát, ha nincs" – vélekedett a lengyel rendszerváltozás meghatározó személyisége.
A Visszatekintés és jövőbe nézés című tanácskozást Emil Constantinescu volt elnök által vezetett alapítvány rendezte. Az eseményre kelet-európai országok első demokrata államfői, a kommunista rendszerrel szembeni ellenállás meghatározó személyiségei kaptak meghívót.
Többek közt Vytautas Landsbergis volt litván elnök, Sali Berisa, Albánia volt köztársasági elnöke, Zselju Zselev volt bolgár elnök és Boris Tadic, Szerbia volt elnöke vett részt a megnyitón.
A kétnapos konferenciára Magyarországról – a 80-as években több szamizdat kiadványt alapító és szerkesztő – Demszky Gábort, Budapest volt főpolgármesterét hívták meg, aki egy csütörtök délutáni fórumon vett részt.
Constantinescu nyitóbeszédében köszönetet mondott mindazoknak, akik szembeszálltak a "bűnös kommunista rendszerrel", és azoknak, akik 1989-ben hozzájárultak a Ceausescu-diktatúra megdöntéséhez.
A volt államfő úgy vélekedett: semmilyen összeesküvés nem lett volna képes azt a mélyreható változást előidézni Kelet- Európában, ami negyedszázada történt, ha a "végbement csodát" nem táplálta volna a szabadság eszméjéhez életük árán is ragaszkodó emberek eltökéltsége.
A konferenciát I. Mihály király, a 93 éves volt uralkodó levélben üdvözölte, és csütörtökön díszvacsorát adott a Bukarestben összegyűlt volt államfők tiszteletére.
Népújság (Marosvásárhely)2014. november 21.
Új tulajdonosa van a gyalui várkastélynak
Nagy Elek kolozsvári származású magyarországi üzletember tulajdonába került a 15. században épült gyalui várkastély. A tulajdonosváltásról Barcsay Tamás történész, a kastély örököse számolt be az MTI-nek.
Barcsay Tamás 2012 szeptemberében kapta vissza a kommunista diktatúra idején államosított épületet. Mint elmondta, nem azzal a hátsó gondolattal vágott bele a vagyon visszaszerzésébe, hogy eladja azt, de kénytelen volt belátni, hogy nem lesz képes biztosítani a kastély megmaradását.
"A múlt nyáron három hétre elutaztam Erdélyből, és mire visszatértem, leszakadt az ebédlő plafonja. Óriási gerendák feküdtek a földön. Ez a történet érlelte meg bennem az elhatározást, hogy eladjam. Azt éreztem, ha nem tudom megmenteni az épületet, az utókor engem fog majd hibáztatni, amiért hagytam, hogy tönkremenjen" – mesélt motivációiról az örökös.
Elmondta: olyan vevőt keresett, akinek anyagi lehetőségei is vannak az épület megmentésére és akinek ugyanakkor a személye garancia is arra, hogy az örökség megmarad.
"Azt hiszem, ez sikerült" – tette hozzá. Örömmel beszélt arról, hogy az új tulajdonos máris elvégezte a legsürgetőbb állagmegőrzési munkálatokat és elkezdődtek a régészeti ásatások a kastély körül.
Barcsay Tamásnak arról is sikerült megegyeznie Nagy Elekkel, hogy amíg ő és a húga élnek, addig használhatják a kastély egyik sarokbástyáját és néhány termét.
"Azt tervezem, hogy áthozom ebbe a lakosztályba a személyes dolgaimat, a festményeimet, metszeteimet, a könyvtáramat és egy olyan muzeális részt alakítok ki, ami látogatható lesz, és esetleg a halálom után is tovább működik valamiféle alapítványi formában" – nyilatkozta a torontói Ryerson Egyetem nyugalmazott professzora.
Nagy Elek szerint a vétel érzelmi alapú volt és céljai is érzelmi alapúak, amelyek szorosan összefüggnek származásával, neveltetésével.
"Kolozsvári lévén az egyik legfontosabb érték számomra a hagyományőrzés és vele együtt az útmutatás a jövő generációinak. E várkastély keretén belül meg lehet valósítani egy olyan kulturális központot, amely az egész régióra kihat. A várkastély Kolozsvár közelében, Kalotaszeg szívében van, a Mezőség határán, a Mócvidék lábánál. A legjobb lehetőséget kínálja a kultúrák találkozására, egymás megismerésére" – nyilatkozta Nagy Elek. Hozzátette: a cél megvalósítására a nemrég bejegyzett Traditio Transylvanica alapítvány lesz hivatott.
A négyzet alakú várkastély államosítása előtt Bánffy Katinka grófnő tulajdonában állt. 2002-ig a gyermekvédelmi hatóság kisegítő iskolát működtetett benne, azóta üresen áll. Bánffy Katinka grófnő unokája, Barcsay Tamás történész hét évig várt arra, hogy birtokba vehesse örökségét.
A kastély első írásos említése 1439- ből való. Kezdetben a nagyváradi, majd a gyulafehérvári római katolikus püspökség tulajdonát képezte, de az évszázadok során számtalanszor gazdát cserélt, míg a Bánffy család tulajdonába került. Történelmi esemény is kapcsolódik az épülethez: 1541. december 29-én Fráter György itt kötött megállapodást a Habsburgokkal arról, hogy a magyar korona és Magyarország egésze Habsburg Ferdinándra száll, ha kiűzi a törököket az országból. A terv meghiúsult, Magyarország három részre szakadt.
Népújság (Marosvásárhely)2014. november 21.
Húszéves az Arad–Gyula Kézfogások!
Húsz éve annak, hogy Arad és a határon túli Gyula város között létrejött a Kézfogások (Strângeri de mâini) együttműködési projekt, a jubileumi ünnepségre pénteken kerül sor Gyula városban.
A román–magyar megbékélési kezdeményezés kigondolója Susánszki Imre, aki 1992-ben szorgalmazta a közös találkozó megszervezését abban a reményben, hogy közelebb hozza egymáshoz a két ország politikusait, illetve civil társadalmát. „Azt akartam, hogy az élet minden területén induljon meg az együttműködés a magyarok és románok között a francia-német megbékélés mintájára. Ne várjunk arra, hogy a politikusok majd tesznek valamit! Mi civilek is tegyünk végre lépéseket” – mondta blogján az ötletgazda. Hosszas egyeztetések után 1994. június 22–26. között jött létre az első Kézfogások-rendezvény, melynek fővédnöke Catherine Lalumiére, az Európai Tanács főtitkára volt. A kezdeményezés mellé állt az akkori gyulai polgármester, dr. Pocsay Gábor és Cristian Moisescu aradi polgármester. A két városvezető még abban az évben, december 8-án írta alá Aradon a két város együttműködési megállapodását. A rendezvényhez számos közismert személyiség, művész és politikus csatlakozott. Az évek során a két város különféle projektet bonyolított együtt, rendezvényeiken civil szervezetek, egyesületek, írók, művészek, pedagógusok és számos más terület szakemberei cserélték ki tapasztalataikat.
A Kézfogások egyik értékes hozadéka a két város között létrejött testvérvárosi szerződés, melynek hagyományait a polgármesterek támogatásával (is) mindezidáig sikerült ápolni és továbbvinni.
Pénteken aradi küldöttség indul Gyulára megünnepelni a nem mindennapi eseményt.
Sólya R. Emília
Nyugati Jelen (Arad)2014. november 21.
Temesvári Magyar Filmnapok
Csapó nr. 1.
Első alkalommal kerül megrendezésre november 27–30. között a Temesvári Magyar Filmnapok, a Temes megyei Bánsági Közösségért Egyesület, a Bukaresti Balassi Kulturális Intézet és a Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház társszervezésében.
A kortárs magyar művészetek palettáján a film kiemelt helyet foglal el. Az utóbbi néhány évtizedben egyre hangsúlyosabbá váló magyar-film jelenség, sokszor az európai vagy amerikai trendek ellenében, egy olyan kísérletező, újító, helyenként mégis nosztalgikus vagy éppen önreflexív irányt követ, amely minden kétséget kizáróan figyelemre méltó.
A hosszú-hétvégés rendezvénysorozat keretében öt nagyjátékfilmre, több animációs és rövidfilmes válogatásra, egy koncertre, egy slam poetry estre, valamint gasztronómiai és borbemutatóra várják az érdeklődőket a Csiky Gergely Állami Magyar Színház Stúdiójába.
A szervezők az utóbbi évek legjobbnak ítélt filmes alkotásai közül igyekeztek összeválogatni néhányat, Dettre Gábor Antigonéjától, mely különleges látványvilágával jócskán megosztotta a filmes szakmát, egészen Pálfi György híres Final cut című filmjéig, amely megjelenése óta osztatlan sikernek örvend világszerte. Az egész estés filmek mellett a 2013–2014-es évek legjobbnak ítélt rövid- és dokumentumfilmjeit is megtekinthetik az érdeklődők, a Duna Műhely, a Filmtett, a Mediawave és az Alter-Native filmfesztiválok besorolása alapján.
A kortárs magyar művészetek egyik legmegosztóbb jelensége az utóbbi néhány évben „irodalmi műfajjá” kikiáltott slam poetry. Az eredetileg Amerikából származó szabadverselés művészete leginkább az egyetemi városokban aratott sikert, de képviselőit már nemzetközileg is elismerik. A kolozsvári slam poetry, valamint a Slam Poetry Erdély eddigi nyerteseit is láthatják, hallhatják majd a filmnapok keretében, ahol megmutatják, hogy a jó költő nem csak írni, de előadni is tud.
Bizonyára sokan hallottak már a temesvári Még 5 perc zenekarról. A már több nemzetközi és országos fesztiválon is fellépett magyar zenekar 2010-ben alakult. A hattagú formáció kezdetben feldolgozásokat, majd saját számokat játszott, akusztikus, illetve elektronikus formában. Felléptek már a Kistehén Tánczenekar előzenekaraként, zenéltek jótékonysági eseményeken és több zenei fesztiválon is. Stílusukban a klasszikus rock, a pop rock, az alternatív rock, a blues rock és hard rock-ra jellemző hangzások keverednek. Jelenleg az első albumukon dolgoznak.
November utolsó hétvégéjén nem csak a kortárs filmművészet, de a mindenkori magyar kultúra előtt tisztelegnek az esemény szervezői, remélve, hogy ezzel olyan hagyományt sikerül teremteni, mely évek során talán önálló, nagyszabású filmes fesztivállá nőheti ki magát.
A rendezvényen való részvétel ingyenes. Hölgyeim és Uraim, figyelem... Felvétel indul!
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)2014. november 21.
Harsányi Attila ismét megnyerte a legjobb színésznek járó díjat
Harsányi Attila kapta a legjobb színésznek járó díjat a Piteşti-en november 14–19. között megrendezésre került XVIII. Nemzetközi „Davila-Interfest” Stúdiószínházi Fesztiválon, valamint az V. Balkáni Színházak Fesztiválján az Aradi Kamaraszínház, a szegedi MASZK Egyesület és a budapesti Bakelit Multi Art Center koprodukcióban készült „Sex, drugs, gods & rock’ n’ roll” című „radikális stand up tragedy”-ben nyújtott alakításáért. A rangos nemzetközi seregszemlén, amelyre többek között koszovói, albán, szerb, bolgár és román társulatok kaptak meghívást, az aradi produkció volt az egyetlen magyar nyelvű előadás.
A szakmai zsűri tagjai voltak: a svédországi Zoltan Schapira, Coca Bloos, színművésznő, Marinela Ţepuş, a bukaresti “Nottara” Színház menedzsere és a szerbiai Dragan Jakovljevic, rendező.
Az Aradi Kamaraszínház negyedik alkalommal vesz részt a két említett fesztiválon, ahol már több sikert is elért: a Rudolf Hess tízparancsolata című előadásban nyújtott alakításáért Harsányi Attilának a fesztivál legjobb férfi alakításért járó díjat ítélték oda, az Aradi Kamaraszínház és a szegedi MASZK Egyesület koprodukcióban készült Kvartett című előadása a zsűri Interkulturális Párbeszéd különdíját nyerte el, tavaly a Tündéri című minimál-szürreál musicallel Tapasztó Ernő a legjobb rendezésért járó díjat vehette át.
Nyugati Jelen (Arad)2014. november 21.
Márkos Albert hegedűművész volt a novemberi ZeneSzó vendége
A kolozsvári zenészek által jól ismert és kedvelt hegedűművész, Márkos Albert volt a Györkös-emlékházban havi rendszerességgel megrendezett ZeneSzó vendége november 19-én. Beszélgetőtársa Simon Gábor, a Kolozsvári Magyar Opera nyugalmazott igazgatója volt, akit több mint fél évszázados ismeretség fűz Márkos Alberthez. Megszokhattuk már, hogy a Györkös-ház rendezvényei rendkívül családias hangulatban zajlanak, és ez a ZeneSzó esetében is érvényes. Most azonban az interjúalany nyugodtsága és kedvessége folytán még jobb hangulatban zajlott a beszélgetés.
NAGY-HINTÓS DIANA
Szabadság (Kolozsvár)2014. november 21.
Ők a szabadságharc jelképei
Képzésben részesültek a huszárhagyományok erdélyi őrzői
A székely városokban nemzeti ünnepeink vagy fontosabb rendezvényeink immár elmaradhatatlan tartozékává vált a nyalka huszárok felvonulása, mely számunkra nemcsak szemet gyönyörködtető, hanem szívdobogtató látvány is. Megfelelő módon eléállni és viselkedni azonban csak bizonyos tudás birtokában lehet, mely megszerzésének mikéntjéről és lehetőségeiről dr. Kádár László hagyományőrző huszárőrnagyot kérdeztük.
– Nemrég első alkalommal szerveztek hagyományőrző huszártiszti kiképzést Erdélyben. Hol került erre sor, kik tartották, és kik vettek részt rajta, illetve miben látja ennek jelentőségét?
– A háromnapos rendezvénynek, melyre Erdély összes hagyományőrző huszáralakulata meghívást kapott, a homoródfürdői Sopárkút panzió és környéke volt az otthona, megszervezése pedig a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetségnek köszönhető. Képviseletükben Györffy-Villám András h. ő. dandártábornok, Pénzes Gábor h. ő. alezredes és Ézsiás Vencel h. ő. őrnagy vezette az elméleti és gyakorlati foglalkozásokat. A huszárhagyományok őrzését felvállaló mozgalom egészséges fejlődése szempontjából óriási előrelépésnek tartom, hogy minderre sor kerülhetett, hiszen eddig csak olvasmányainkból és filmekből meríthettük a tevékenységünkhöz szükséges ismereteket, most pedig szakemberek oktattak minket. Olyan személyiségek, akiket egykor hivatalos állományban lévő huszártisztek neveltek és okítottak.
– Miért tartja ezt fontosnak?
– Azért, mert a lovaglás különleges és tetszetős ruhában történő gyakorlása által még nem lehet magyar huszárrá vedleni. Ez a státus egy bizonyos gondolkodásmódot, viselkedési és magatartásformát is követel, hiszen létezésének évszázadai alatt a huszárság a vitézség, hűség, bátorság és tisztesség, vagyis legnemesebb tulajdonságaink megtestesítőjévé vált. A Mátyás király által létrehozott könnyűlovasságnak a világ által is elismert erényei alátámasztására sok történelmi példát lehetne felhozni, azonban bőven elég az 1848–49-es szabadságharcban játszott fontos szerepüket és hősies helyállásukat megemlíteni. Akkoriban ugyanis az osztrák birodalomnak a történelmi Magyarország területéről verbuvált mind a 12 huszárezrede átállt a függetlenségért folytatott küzdelem oldalára, és életét nem kímélve, becsülettel végigverekedte azt, sok fontos csata megnyerésével bizonyítván az ügy iránt elhivatottságát. Ennek a ténynek is köszönhető, hogy a huszárt napjainkban a hazája és nemzete szabadságáért küzdő magyar katonával azonosítják, s a szabadságharc örökös jelképévé vált világszerte.
– Milyen meggondolásból szerveznek huszárbálokat?
– A mulatság és vigadalom a huszárok életének szintén kedvelt, és így mondhatni, jellemző vetülete volt, ezért a huszárbálok felelevenítése szintén hagyományaink ápolásához tartozik. Az együttléthez, ismerkedéshez, közös szórakozáshoz és tevékenységünk népszerűsítéséhez is jó alkalmat teremtenek, így fontosnak tartjuk a megrendezésüket. Legközelebb november 22-én, azaz holnap a baróti művelődési házban tartanak egy ilyen jellegű rendezvényt, melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.
Bedő Zoltán
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)2014. november 21.
Felelősség
Menjen vagy maradjon a Ponta-kormány? – Klaus Johannis meglepő választási győzelme után ez az egyik vezető politikai téma.
Pedig nem parlamenti választásról van szó, államfőre voksoltunk, nem képviselőkre, ennek nyomán pedig elvileg nem kellene azon spekulálni, hogy az elnök megválasztása nyomán a kabinet is módosul.
A mostani helyzet mégis más. Amolyan „félidei” választásról van szó, hiszen a Ponta-kabinet – ha nem is ugyanabban az összetételben – mandátumának felénél tart. Ráadásul Johannis ellenfele maga a regnáló miniszterelnök, Victor Ponta volt. Ebben a minőségében szenvedett vereséget. Ráadásul abban is konszenzus van, hogy Johannis győzelme nem feltétlenül politikai programjának köszönhető, a polgárok nem azért mozdultak meg vasárnap, hogy ő legyen az államfő, hanem azért, hogy ne Ponta.
Az általa vezetett Szociáldemokrata Pártot (PSD) ugyanis a posztkommunizmus letéteményesének tartják, ennek minden velejárójával: a korrupcióval, a zsarolással, az oligarchák arcátlanságával, a beruházások ösztönzése és a vállalkozók támogatása helyett az állami segélyből élők közpénzekkel történő „lefizetésével”, a teljesítmény díjazása helyett az államtól való függés erősítésével. A polgárok többsége mindezen okok miatt Ponta ellen voksolt, amit tekinthetünk akár „közvetlen bizalmi szavazásnak” is, amelyen a miniszterelnök csúfosan elbukott.
Ezek után akkor is indokoltnak tekinthető a távozása, ha nem parlamenti választás zajlott. A felelősséget az egész kormánynak viselnie kell, az RMDSZ-szel együtt. A szövetség egy megbélyegzett kormány tagja, amely fölött a külföldi szavazás akadályozása miatt ráadásul most már a bűncselekmény elkövetésének gyanúja is lebeg. Már csak ezért is indokolt volna a kilépés.
És azon megyei, illetve országos vezetők felelősségének megállapítása és esetleges elmozdítása, akik azért felelősek, hogy a magyar közösség egyetlen olyan szervezete, amely parlamenti képviselettel rendelkezik, és a leginkább szem előtt van, ennyire nem értette meg a magyar választók akaratát, és miközben látszólag nem foglalt állást, valójában a már csak a külföldi voksolási botrány miatt is vállalhatatlan jelölt mellett állt ki.
Balogh Levente
Krónika (Kolozsvár)2014. november 21.
A Máért támogatja az erdélyi magyar jogköveteléseket
A Magyar Állandó Értekezlet (Máért) tagjai támogatják az erdélyi magyarság azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, a magyar és a székely zászlót szabadon, minden kötöttség nélkül használhassa – áll a Máért 13. plenáris ülésének zárónyilatkozatában, amelyet egyhangúlag fogadtak el Budapesten. Az MTI-hez eljuttatott ötoldalas dokumentumban az áll: a Máért tagjai tiltakoznak a román hatóságok jogkorlátozó tettei ellen a szimbólumhasználat terén, akárcsak azon fellépéseivel szemben, amelyek a megengedő jogszabályi környezet ellenére akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban.
Támogatásukról biztosítják a magyarság azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit magyar nevükön illesse. Támogatják az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével.
A résztvevők aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Tiltakozásukat fejezik ki az egyetem román vezetésének intoleráns és agresszív magatartásával szemben, ugyanakkor támogatásukról biztosítják az önálló magyar tagozat létrehozása mellett kiálló oktatókat és hallgatókat.
Tiltakozásuknak adnak hangot minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely a jogerősen visszaszolgáltatott erdélyi egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekszik, ugyanakkor kifejezik reményüket, hogy a romániai restitúciós folyamat mielőbb lezárul, birtokba helyezve és kárpótolva a korábbi tulajdonosokat.
Semjén Zsolt: egységesen a nemzetrészek mögött áll a magyarság
Semjén Zsolt a plenáris ülés után, csütörtök este kijelentette: a magyarság egy és oszthatatlan, a Máért tagjai tanúságot tettek arról, ha bármelyik nemzetrészt sérelem éri, az egyetemes magyarság mögötte áll.
A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes újságírók előtt kiemelte: rendkívüli békességben, a kompromisszumkészség és a konstruktivitás jegyében zajlott a plenáris ülésen az egyes kérdések megvitatása.
A zárónyilatkozatból kiemelte: a résztvevők rögzítették, hogy az áprilisi választás után megalakult parlament össznemzeti Országgyűlés, amely az egész magyar nemzetet képviseli és döntéseivel az egész magyarság jövőjét szolgálja.
A jövőben is arra törekednek, hogy az alaptörvény által deklarált összetartozás és felelősségviselés szellemében folytassák a megkezdett munkát. Rögzítették: a következő év a szakképzés éve lesz a Kárpát-medencében.
A miniszterelnök-helyettes jelezte: a kormány félmilliárd forinttal járul hozzá a szakképzés támogatásához, hogy még több fiatal tanulhasson szakmát. Egyre hangsúlyosabbak és fontosabbak a gazdasági szempontok, a gazdaság fejlesztése, a magyarság megtartása pedig anyagi kérdés is a szellemi és spirituális szempontok mellett – tette hozzá.
Áder János: nincs bűnös nemzet
Nincs kollektív bűnösség, nincs bűnös nemzet, csak bűnös politikusok vannak – jelentette ki a köztársasági elnök csütörtökön a Sándor-palotában a Máért résztvevői előtt.
Áder János rövid köszöntőjében az idei évet értékelve, a magyarságot érintő fontosabb eseményei között említette, hogy 70 év után – október 30-án – megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt.
Az államfő hozzátette, őszintén reméli, hogy mások is meghallják majd e döntést és okulnak belőle. A köztársasági elnök szerint az idei azért is volt fontos év a magyarságnak, mert a határon túl élő magyarok első alkalommal fejezhették ki politikai akaratukat az anyaországgal kapcsolatban.
Felidézte azt is, hogy 2014-ben, „az évfordulók esztendejében” emlékeztünk meg az első világháború kitörésének századik évfordulójáról, a holokauszt hetvenedik évfordulójáról, a 25 évvel ezelőtti rendszerváltásról, valamint Magyarország NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozásáról.
A rendszerváltásra utalva emlékeztetett arra, hogy 25 éve ilyenkor Magyarország már túl volt a négyigenes népszavazáson és készülődött az első szabad választásra, ekkorra már leomlott a berlini fal, és már Prágában is megtartották az első tüntetést.
Úgy fogalmazott, 25 éve ilyenkor „már erősödött szívünkben a remény”, hogy a politikai változások Romániát is elérik, és hogy a nemzetrészeket elválasztó szöges drótkerítések is végre leomlanak, továbbá azért is, hogy a történelmi bűnökről végre beszélni lehet és mindenki törlesztheti majd történelmi adósságát.
Áder János megjegyezte, volt amire 25 évet kellett várni, és volt amire még mindig várni kell.
Krónika (Kolozsvár2014. november 21.
Erdély(i) politika Bukarest-Budapest közt
Nagyvárad- A 2004-es decemberi népszavazás nem rólunk szólt, hanem egy magyarországi belpolitikai vita volt- jelentette ki szerda esti, az Ady líceumban tartott előadásában Bárdi Nándor történész, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének osztályvezetője.
Szerda este egy aktuális témájú előadással zárult az RMDSZ Bihar megyei szervezete által alapított Szacsvay Akadémia A Kárpát-medence népei elnevezésű idei történelmi modulja. Az egybegyűlteket Szabó Ödön ügyvezető elnök köszöntötte, majd Bárdi Nándor történész, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének osztályvezetője beszélt arról, hogyan alakult az erdélyi magyarság sorstörténete az elmúlt 90 esztendőben. Arra hívta fel a figyelmet: egy több szereplős játszmáról van szó, az úgynevezett erdélyi kérdést pedig érdemes abból a szempontból vizsgálni, hogy miként alakult Erdély sorsa államigazgatási szempontból, egy adott országon belül milyen pozíciója volt, léteztek-e külön entitások a szakpolitikákon belül, és milyenek voltak az etnikai viszonyok?
Expozéjában onnan indult ki, hogy Erdély ügyének rendezésére a 20. században különböző tervezetek készültek, a határok megváltoztatását feltételezőek, illetve módosítás nélküliek is. Utóbbi kategóriába sorolhatóak a lakosságcserére és kivándoroltatásra vonatkozó ötletek, a homogenizációs, asszimilációs programok, az etnikailag (sem) semleges modernizációs programok, a nemzetiségi/kisebbségjogi törvénytervezetek, politikai határozatok, szerződések, valamint a nemzeti autonómia (személyi, kulturális, területi, székely) tervek. Napjaink fő célja a romániai magyar nemzeti mozgalmon belül egy magyar dominanciájú régió létrehozása, illetve a kettős hatalmi képleteken belül a magyar etnokulturális túlsúlyú önkormányzat(ok) létrejötte, és ezek intézményesülése, belső demokráciája.
Töréspontok
Mindezt a 20. század folyamán különféle töréspontok előzték meg a magyar kisebbségtörténetben- magyarázta. A 1918-1920 közötti időszakra jellemző a kényszerközösségek létrejötte, a szétfejlődés kényszere és a nemzetépítés államtalanítása. 1944-1948 közt, majd a szocializmusban megtörtént a magántulajdon és a jogállamiság megszűnte, homogenizációs kényszerek hatására a teljes tagoltságú kisebbségi társadalomból csonka társadalom lett, a kisebbségi politizálás helyett pedig az adott ország magyarságpolitikáján belüli érdekképviselet merült fel mint lehetőség. 1989 után megjelent a nemzeti autonómia gondolata, mint jövőkép és elvárás, valamint a regionális integráció és a magyar-magyar kapcsolatok rendezése az etnokulturális és politikai közösség viszonylatában. Ugyanakkor a rendszerváltás után mások lettek a kulcskérdések több okból kifolyólag. A magyar kisebbség kimaradt az alkotmányozási folyamatból, ami oda vezetett, hogy politikailag is kénytelen elkülönülni, mint önálló politikai közösség, és párhuzamos társadalomban képzeli el önmagát és a jövőjét; megváltozott a geopolitikai helyzet az euroatlanti integráció következtében; új kisebbségpolitikai elitek (gazdasági regionális érdekcsoportok) és legitimációs minták jelentek meg, melyek a forrásszerzési hatékonyságuk alapján ítéltetnek meg, miközben a magyar- magyar viszony és a nemzetfogalomért folytatott harc egymásba csúszása figyelhető meg. A magyar kisebbségi eliteken belül a kilencvenes évek közepétől az addigi tapasztalatok alapján elkezdődött a magyarországi pártpolitikához való differenciált kapcsolatok kialakítása, és az érdekvédelmi szervezet vezetői felismerték, hogy a saját társadalmi-politikai legitimációjukhoz fontos a lehetőség szerinti mindenkori szerepvállalás, melynek nyomán az addigi kulturális érdekeket képviselő kisebbségpolitikusi szerep helyett a regionális gazdasági érdekcsoportokban gondolkodó, saját választói legitimitását forrásszerzéssel és kijárással biztosító politikus modellje került előtérbe.
Kettős állampolgárság
Bárdi Nándor meglátásában a külhoni magyar állampolgárság megadásának kormányzati „kényszere” öt elemre vezethető vissza: az autonómia törekvések kudarcára, a 2004-es népszavazás utáni Fidesz-kommunikációra, a kisebbségi magyar közösségek megszólíttatás igényére és elvárására, valamint arra, hogy a kisebbségi helyzet hatalmi aszinkronitásával szemben egyfajta azonossági, illetve önszemléleti szerepváltozás kezdődik el, és a magyarországi nemzetesítés és szuverenitás igény új megfogalmazásának része lett a kettős állampolgárság. A Nemzeti Együttműködési Rendszere a belső és külső nemzetegyesítésről szól, így a határon túli magyarok integrációja a magyarországi politikai közösség deficit-kompenzálását is szolgálja. Ugyanakkor a kettős állampolgárság megszerzésének lehetősége számos következménnyel, veszéllyel is járt. Az egzisztenciális gondokkal küszködő, elsősorban szerbiai és ukrajnai magyarság számára a nemzetközi munkaerőpiacra való kilépést jelenti a magyar útlevél; a kisebbségi magyar közösségek számára az egyéni magyarországi emancipáció lehetőségét teremtette meg, ezzel utat nyitva egy új, a kisebbségi azonosságtudattal együtt élő magyar állampolgársági-azonosság előtt; a kisebbségi közösségeken belül az egyéni társadalmi mobilitási pályák sokkal könnyebben kerülnek át Magyarországra, így a kétnyelvűség, és egyéb kisebbségi kompetenciák elsajátításának háttérbe szorulása felerősödik; a kisebbségi elitek legitimizációs válsága elmélyül; a párhuzamos kisebbségi társadalom építésének programja, mint összefoglaló közpolitikai program megreked, és fokozódik a diaszporizáció, amit jól mutat, hogy a legutóbbi államelnök választás második fordulójában mennyivel kevesebb székely ment el szavazni.
Szakértői dilemmák
Bárdi Nándor ugyanakkor azt is kiemelte, hogy több szakértői dilemma is felmerült a budapesti kormányzat nemzetpolitikájával kapcsolatban. Például a külhoni magyar állampolgárság intézménye mennyiben írja felül a kisebbségi társadalomépítést, a szülőföldön való maradást, az önálló kisebbségi magyar politikai közösségek létezését? Miközben az Orbán-kormány Magyarországon államosításra törekszik, hogyan lesz képes a hét országban élő, külön érdekkel bíró kisebbségi magyar közösségekkel kooperálni? A magyarországi nemzetesítés és állami központosítás hátterével hogyan léphet fel decentralizációs, illetve autonómia igényekkel a szomszédos országokban? Lehetséges-e a kisebbségi intézményi alrendszerek szakszerű megerősítése, pártpolitika alóli kivonása a mai magyarországi belpolitikai folyamatokkal partneri módon összehangolva?
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro2014. november 21.
Az alkotmánybíróság igazolta Johannis elnöki mandátumát
A román alkotmánybíróság igazolta a megválasztott államfő, Klaus Johannis mandátumát pénteken, miután a Központi Választási Iroda (BEC) megküldte a taláros testületnek az elnökválasztás hivatalos végeredményét.
Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke átadta a mandátumigazoló határozat egy példányát a megválasztott elnöknek, egy másik példányt pedig a parlamentnek küldenek, amely előtt Johannis decemberben leteszi a hivatali esküt.
Klaus Johannis rámutatott: a választók erős és világos üzenetet fogalmaztak meg, amelynek ő minden tekintetben meg akar felelni. Úgy vélekedett, 25 évvel a román forradalom után lezárult egy fejezet és a román választók világosan üzenték, hogy „Állj, kezdjük elölről!”.
Hozzátette: nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni az országot, lépésről lépésre kíván haladni azon az úton, amely egy erős és virágzó Románia felépítéséhez vezet. „Amikor a választók bizalmát kértem, azt mondtam, hogy helyre akarom állítani a szoros kapcsolatot az államfő és az alkotmány között. Most teljes határozottsággal kijelenthetem: olyan elnök leszek, aki az alkotmány betűjét és szellemét is betartja” – szögezte le Johannis.
Az alkotmánybíróság ünnepi ülésén a tisztségben lévő Traian Băsescu államfő is részt vett, akinek december 21-én jár le második mandátuma.
A távozó elnök Johannis neki címzett burkolt bírálatát azzal hárította el, hogy néha az államfőnek el kell menni az alkotmányosság határáig, ahhoz, hogy a helyes úton tartsa az országot, mert tapasztalata szerint mindig is jelen voltak az országban a „visszarendeződés csírái”. Băsescu mindkét mandátuma elején a baloldal körül szerveződött parlamenti többség akaratát figyelmen kívül hagyva jobboldali politikusnak adott kormányalakítási megbízást, kilátásba helyezve, hogy feloszlatja a parlamentet, ha az nem szavaz bizalmat kormányának.
Băsescu bevallotta: nem szerette volna úgy befejezni mandátumát, hogy „a baloldal uralja az összes állami intézményt”. Örömét fejezte ki, hogy a jobboldal jelöltje, Klaus Johannis győzött a választáson szociáldemokrata ellenfelével, Victor Ponta kormányfővel szemben. Rámutatott, Románia korszerűsítése nem ötéves feladat, ezért azt kívánta neki, hogy öt év múlva újraválasszák.
A BEC által közzétett végeredmény szerint Johannis a november 16-i második fordulóban 6 288 769 szavazatot (54,42 százalékot), míg Ponta 5 264 383 szavazatot (45,56 százalékot) szerzett. A 18,3 millió választópolgár 64,1 százaléka járult az urnákhoz.
A jobboldal jelöltje a külföldi szavazókerületben győzött a legmagasabb, 89,7 százalékos arányban. Az országban Hargita megyében volt a legalacsonyabb arányú, 47,83 százalékos részvétel, ugyanakkor Johannis a – legnagyobb magyar lakosságaránnyal rendelkező – székelyföldi megyében aratta a legmagasabb arányú, 79,8 százalékos győzelmet.
MTI
Székelyhon.ro2014. november 21.
Nehezen tudják biztosítani a szociális ellátást Háromszéken
A támogatási rendszer hiányosságai miatt a háromszéki települések nagy nehézségek árán tudják kifizetni az önkormányzati gondozásban lévő árva gyerekek ellátásának a költségét, valamint a fogyatékkal élők gondozóinak a fizetésalapját.
Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, az önkormányzatoknak folyamatosan gondot jelent a hozzájárulás előteremtése, ezért rendszerint a megyei tanács nyújt anyagi támogatást a hiányosságok fedezésére.
Az elöljáró szerencsés fordulatnak nevezte, hogy nemrégiben célirányos kormánytámogatáshoz jutottak, így a „gyorssegélynek” köszönhetően Barót és Kézdivásárhely 410 ezer, Előpatak 280 ezer, Nagyborosnyó 110 ezer, Bölön, Bodzaforduló és Hídvég 60 ezer lejt fordíthat a szociális problémák rendezésére.
Tamás Sándor elmondta továbbá, bár a Kovászna megyei önkormányzat költségvetésében minden évben első helyre kerül a Kovászna Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság támogatása, a szociális ellátás helyzetével továbbra sincs megelégedve, hiszen a törvények által szavatolt lehetőségek korlátozottak, a rászorulók ellátása pedig átgondoltabb stratégiát követel.
„A rendszer hatékonysága javult az elmúlt időszakban, de továbbra sem a megfelelő mértékben. Számos olyan feladat van, amit az önkormányzatok el tudnak látni, és sok olyan is akad, amelyet egyházak és civil szervezetek vállalnak át” – magyarázta a Kovászna megyei tanács elnöke.
Az erdővidéki Barót önkormányzata a kormánytámogatásból kapott összeget adósságai törlesztésére használja fel – közölte a Krónika érdeklődésére Lázár Kiss Barna polgármester. Mint mondta, a helyi tanács évente átlagban 50 ezer lejt fordít a szociális gondok rendezésére, de az elmúlt 7-8 évben kizárólag kölcsönökből tudták ezt az összeget törleszteni.
„Annyit elértünk, hogy az idei költségvetésbe bele tudtuk foglalni az idén elköltendő 50 ezer lejt. Mi is szeretnénk, ha nagyobb keretből tudnánk finanszírozni a szociális ellátásban dolgozó civileket, ehhez azonban a támogatási rendszer reformjára van szükség” – magyarázta a polgármester.
Bíró Blanka
Székelyhon.ro2014. november 21.
Politikai közösség vagy diaszpóra az erdélyi magyarság?
Bárdi Nándor, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Intézetének tudományos főmunkatársa Erdély(i) politika Bukarest és Budapest között címmel tartott előadást csütörtök este Marosvásárhelyen a Kultúrpalota kistermében.
A Kós Károly Akadémia által szervezett A Kárpát-medence népei című történelmi előadássorozat utolsó rendezvényén az előadó az erdélyi magyarság politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági alakulását mutatta be a két világháború közötti időszakban, valamint az 1940-44 közötti években és az azután következő évtizedekben. A történész kitért az erdélyi és székely kérdésekre, azokra a felmerülő teóriákra, amelyek a kérdésekre próbáltak választ találni.
Az egyik típus volt a határváltoztatás, a másik a határváltoztatás nélküli, ahová a lakosságcserétől kezdve a kivándoroltatás, a homogenizáció, asszimiláció tartozott. A két világháború közötti Székelyföldre vonatkozó tabukérdés az a székelyföldi nyomor, amelynek többek közt az elvándorlás, kitelepedés, vagy az otthontól távoli, például bukaresti munkavállalás volt a következménye.
Az erdélyi magyarságnak Romániában, azon belül pedig Észak- és Dél-Erdélyben betöltött szerepéről, korszakokról, törésvonalakról, kulcskérdésekről beszélt Bárdi Nándor. Rámutatott, hogy 1918-1940 között a magyarság nemzeti kisebbség volt a Román Királyságban. Majd megváltozott e helyzet 1940 és 44 között, mikor Észak-Erdélyben többséggé vált, Dél-Erdélyben viszont továbbra is kisebbség maradt. Az 1944-1989 közötti évtizedekben többféle megnevezést is kapott az erdélyi magyarság. Így például nemzetiségből nemzeti kisebbséggé vált, majd, a legfájóbbnak az bizonyult, amikor 1984-ben magyarul beszélő románoknak titulálta a hatalom, amely a magyar kultúráról próbálta leválasztani az erdélyi magyarságot.
Az 1989-es rendszerváltást követő időszakokra is kitért az előadó, a szétfejlődésre, az államon kívüli nemzetépítésre, a nemzeti autonómiára mint egyfajta jövőképre, illetve elvárásra. Előadása utolsó részében Bárdi a kettős állampolgársághoz vezető kényszerpályáról és annak lehetséges következményeiről beszélt. Rámutatott azokra a tényezőkre, amelyek megelőzték a honosítást: az autonómia-törekvések kudarcaira, a 2004-es FIDESZ-kommunikációra, ami a népszavazás körül volt jellemző, a megszólíttatási igényre.
A kettős állampolgárság egyik következménye az, mondta, hogy 150 ezer ember vándorolt ki Erdélyből és Vajdaságból, illetve vállalt munkát Nyugaton. A mai nap kulcskérdései közé tartozik, hogy politikai közösség-e az erdélyi magyarság, vagy inkább diaszpóraként kezelendő, diaszpóraként viselkedjen
Antal Erika
maszol.ro2014. november 21.
Így látja Klaus Johannis a kisebbségek helyzetét
Több mint három órán keresztül dedikálta szerda este a Gaudeamus Nemzetközi Könyvvásáron bemutatott önéletrajzi könyvét Klaus Johannis. A Lépésről lépésre (Pas cu pas) című kötetből többek között megtudhatjuk, hogyan látja a megválasztott államfő a romániai kisebbségek helyzetét.
„Román állampolgár vagyok, meggyőződéses román és német etnikumú – vallja magáról Klaus Johannis most megjelent könyvében, hozzátéve: – az etnikai származás fontos – és örömünkre, valamennyi kisebbség örömére – Romániában elfogadott dolog, és ennek kapcsán meg kell mondanom, Románia pozitív és példamutató szerepet tölt be Európában azzal, ahogyan formálisan és informálisan bánik kisebbségeivel”.
A megválasztott államfő szerint Romániában évszázados története van a kisebbségek együttélésének. „Tapasztalatunk, lényegében, pozitív” – írja. Johannis úgy véli, itt az ideje, hogy legyőzzük a kulturális és mentális határokat. A nemzeti kisebbségekhez tartozók nemzeti és természetes hazafiságának választási célokra történő kihasználása, valamint az etnikai érzékenység szüntelen táplálása sokak politikai fegyvertárához tartozott az utóbbi 20 évben, és mindez legalább annyira veszedelmes, mint a populizmus – állítja a szerző, aki nem hiszi, hogy valakinek a nemzetisége lenne a döntő tényező; a meghatározó az, hogy miként veti fel a kérdéseket, és hogyan oldja meg azokat. Klaus Johannis meggyőződése, hogy a szakmaiságnak csak igen kevés, csaknem semmi köze sincs a nemzetiséghez.
A szerző egy másik, főleg a politikai elemzők által felhasznált mítoszt is szeretne szétfoszlatni, miszerint az országban régiónként eltérő módon viszonyulnak az általa felvetett javaslatokhoz. Johannis tapasztalata ugyanis az, hogy az ország bármely részében az emberek ugyanúgy viszonyulnak hozzá, mint például Nagyszeben főterén. „Soha nem tapasztaltam, hogy az emberek visszahúzódóbbak lennének velem szemben, amiért német etnikumú vagyok, vagy amiért lassabban és kevesebbet beszélek” – összegezi tapasztalatát.
„A jelenlegi helyzetből kell kiindulni”
Klaus Johannis a közigazgatásról, a decentralizációról is megfogalmazza véleményét könyvében. Úgy véli, a közigazgatás legnagyobb gondja az, hogy a decentralizáció elakadt és lépéseket sem tesznek a központosítás felszámolásának irányában. A közigazgatás megszervezésének szerinte a leghatékonyabb módja az, ha a helyi közösségek problémáit helyi szinten oldják meg. Vagyis a legtöbb feladatot át kellene adni a helyi közigazgatásnak, hogy minél kevesebb feladat háruljon a minisztériumokra. Ez a szubszidiaritás alapelve, amelyet általánosan alkalmaznak az Európai Unióban – emlékeztet a szerző.
A decentralizáció és a régiósítás egymással egybefügg, de külön is meg lehetne valósítani őket – véli Johannis. Ha a decentralizáció a feladatok minisztériumi hatáskörből a helyi közigazgatás hatáskörébe történő áthelyezését jelenti, a regionalizálás új, a jelenlegi közigazgatási entitásoknál nagyobb közigazgatási entitásokat hoz létre, hogy azok nagyobb gazdasági erővel rendelkezzenek.
Arról sokat lehetne beszélni, miként is kellene kinéznie Románia közigazgatási térképének – állítja Johannis. Jelen pillanatban nyolc fejlesztési régióval rendelkezünk. A megválasztott államfő tapasztalata szerint jobb lenne a jelenlegi helyzetből kiindulni, mint új helyzetet teremteni. Figyelembe kell venni, hogy az emberek már megszokták ezeket a régiókat, ami nem azt jelenti, hogy nem lehetne esetleg jobban működő régiókat is elképzelni.
Régiósítás – etnikai szempontok nélkül
Vannak, akik úgy vélik, szem előtt kell tartani Románia régi történelmi régióit, emlékeztet a szerző. „Véleményem szerint azonban nem kellene régiókat kijelölnünk sem történelmi megfontolásokból, sem abból kiindulva, hogy azok már léteznek, az egyedüli szempontot Románia gazdasági hatékonyságának javítása jelenti” – véli az új államfő, aki szerint a régiósítást nagyon jól meg kell gondolni abban az esetben, ha az már a területi épséget veszélyezteti.
Johannis a helyi közigazgatás kérdéskörében jártas, neves európai szakemberekre hivatkozva szögezi le, hogy a régiósításnál nem szabad figyelembe venni az etnikai határokat – ott, ahol több etnikum is található –, mivel akkor a kérdés csakhamar etnikai problémává válik, márpedig a régiósítás célja nem ez: az igazi célt a közigazgatás hatékonyabbá tétele jelenti.
Klaus Johannis egyébként nem híve a régiók teljes körű autonómiájának. A régióknak szerinte„ésszerű közigazgatási autonómiát” kell adni, ami azt jelenti, hogy a régióban jelentkező problémákat helyben kell megoldani, nem pedig miniszteri jóváhagyással vagy a kormány által kifejtett álláspont alapján.
A sikeres regionalizálás az egyszerű ember jólétének növekedését hozza magával. Ha ezt az elvet követjük, akkor nyilvánvalóvá válik az is, hogy a régió fővárosának olyan várost kell választani, amelyben sikeresen fejlődik a gazdaság, és amely megfelelő logisztikával rendelkezik. A régió főváros nem lehet kisváros, mivel az nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal – szögezi le könyvében Klaus Johannis
maszol.ro2014. november 21.
Bűnvádi eljárás indult Markó Attila képviselő ellen
Hivatali visszaélés gyanújával Markó Attila képviselő ellen is bűnvádi eljárás indult abban az ügyben, amelyben csütörtök este őrizetbe vették a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) főügyészét, Alina Bicát és további három személyt – közölte a korrupcióellenes ügyészség (DNA).
Az RMDSZ politikusa szintén tagja volt az Országos Tulajdon-visszaszolgáltatási Ügynökség keretében működő Központi Kárpótlási Bizottságnak, amelynek tagjai az ügyészek szerint 2011-ben hatalmas, túlbecsült összegű kárpótlást hagytak jóvá egy bukaresti ingatlan tulajdonosának, és ezzel közel 62 millió eurós kárt okoztak az államnak.
Markó Attila csütörtök este a maszol.ro-nak elmondta, nem érti, hogyan keveredett a neve ebbe az ügybe. "Valóban tagja voltam a kárpótlási bizottságnak, de fogalmam sincs, hogy a testület többi tagja mit művelt" – mondta a képviselő.
A korrupcióellenes ügyészek szerint a kárpótlási bizottság tagjai tudatosan szemet hunytak afölött, hogy a szóban forgó telek értékét meghatározó szakértő a valós érték háromszorosát állapította meg. A Mediafax hírügynökség ügyészségi forrásokból arról értesült, hogy Alina Bica a jóindulatért cserében közvetítőkön keresztül egy telket kapott a Bukarest melletti Snagovon, amelyet később eladott.
Cs. P. T.
maszol.ro2014. november 21.
Hat erdélyi magyar ügyet kér számon a Máért zárónyilatkozata
Ötoldalas zárónyilatkozatot adott ki a Magyar Állandó Értekezlet. A szerkesztőségünkbe is elküldött dokumentum hat erdélyi magyar ügyet vesz számba.
A résztvevők támogatják az erdélyi magyarság azon törekvéseit, hogy nemzeti és közösségi szimbólumait, a magyar és a székely zászlót szabadon, minden kötöttség nélkül használhassa. Tiltakoznak a román hatóságok ezzel ellentétes, jogkorlátozó tettei ellen, akárcsak azon fellépéseivel szemben, amelyek a megengedő jogszabályi környezet ellenére akadályozzák a magyar nyelv használatát a közigazgatásban. Támogatásukról biztosítják a magyarság azon törekvéseit, hogy településeit, köztereit és intézményeit magyar nevükön illesse. Támogatják az erdélyi magyarság autonómiatörekvéseit, szorgalmazzák az ezzel kapcsolatos konstruktív párbeszéd megvalósulását, a román fél cselekvő részvételével.
A résztvevők aggodalommal veszik tudomásul, hogy továbbra sem alakult meg a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem önálló magyar tagozata. Tiltakozásukat fejezik ki az egyetem román vezetésének intoleráns és agresszív magatartásával szemben, ugyanakkor támogatásukról biztosítják az önálló magyar tagozat létrehozása mellett kiálló oktatókat és hallgatókat.
Tiltakozásuknak adnak hangot minden olyan kezdeményezéssel szemben, amely a jogerősen visszaszolgáltatott erdélyi egyházi és közösségi ingatlanok visszaállamosítására törekszik, ugyanakkor kifejezik reményüket, hogy a romániai restitúciós folyamat mielőbb lezárul, birtokba helyezve és kárpótolva a korábbi tulajdonosokat.
maszol.ro