udvardy
frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti
kronológiája 1990-2006
találatszám:
134016
találat
lapozás: 1-30 ... 85321-85350 | 85351-85380 | 85381-85410 ... 134011-134016
2010. január 21.
Volt egyszer egy Magyar Autonóm Tartomány
A területi autonómia a múlt rendszer bukása óta megvalósulatlan álma a székelységnek. az önrendelkezés igénye hamar bekerült az RMDSZ dokumentumaiba is, majd a később alakult politikai és civil politikai szervezetek egyenesen fő programpontként fogalmazták meg az autonómia igényét. Mások, főként az idősebb nemzedék tagjai, ma is szóba hozzák, hogy az '50-es '60-as években létezett egy Magyar Autonóm Tartomány. Csakhogy egyrészt az névleg volt autonómia, másrészt akkor is csak Sztálin nyomására hozták létre. A téma kutatója Vince Gábor nyilatkozott Lehőcz Lászlónak a moszkvai levéltárban végzett kutatásairól. Forrás: Erdély.ma2010. január 21.
Nehezíti a vidéki iskolák helyzetén az új tanügyi finanszírozási mód
Gondot okozhat a vidéki iskoláknak a fejkvóta bevezetése, ugyanis a gyereklétszám miatt nem lesz biztosítva a tanárok fizetése. Az összeget a helyi önkormányzatoknak kell megpótolniuk – ha van miből.
A tanügy átszervezésére kényszeríti az önkormányzatokat, iskolaigazgatókat a szeptembertől bevezetendő új finanszírozási rendszer – állítják a háromszéki illetékesek. A Kovászna megyei tanfelügyelőség és önkormányzat képviselői a napokban az iskolaigazgatókkal találkoztak, hogy az új elvet ismertessék.
Mint ismeretes, az új tanévtől az iskolák, óvodák a diáklétszám függvényében kapják a támogatást, az úgynevezett fejkvóta 2857 lej egy évre, egy városon, román tagozaton tanuló gimnazista diák után. Ez az alap, amit szorzókkal módosítanak annak függvényében, hogy a tanintézet vidéken vagy városon működik, napközi, elemi iskola vagy gimnázium. A terv kidolgozói emelt összeget szánnak a kisebbségi oktatásnak, a magyar diákok esetében magasabb szorzóval számolnak.
Fedezetlen tanári bérek
Kovászna megyében 38 ezer diák tanul, az első számítások szerint így évente 111 millió lejes fizetésalapot kaphat a megye. Tavaly azonban 124 millió lejt költöttek a fizetésekre, így az idei összeg a szükségletek 91,5 százalékát fedezi. Henning László, a megyei önkormányzat alelnöke szerint a legnagyobb gondot az jelenti, hogy a különböző szintű intézmények között nagy különbségek vannak a fizetésalap biztosításában: van, ahol 123 százalékban, de sok helyen csak 50–60 százalékban biztosított az alkalmazottak bére. Példaként a kökösi iskolát említette, ahol 89 gyerek tanul: utánuk erre az évre 488 622 lejt kapnak, ám tavaly 789 000 lejt költöttek fizetésekre, így csupán a szükséges alap 61,9 százaléka biztosított.
Megyei szinten utólag nem lehet kiegyenlíteni a különbségeket, a tanügyben dolgozók fizetésére szánt pénzt az önkormányzatoknak utalják, és ha többet kapnak a kelleténél, kénytelenek lesznek visszautalni azt a központnak. Henning szerint a vidéki iskolákban az alacsony gyereklétszám miatt lehetnek gondok, a városi intézményekben ugyan sok a gyerek, viszont nagyobbak a költségek, hiszen ezekben egyes fokozattal rendelkező tanárok tanítanak, akiknek magas a fizetésük. A hiányzó összeget az önkormányzatok saját költségvetésükből pótolhatnák, ám sok esetben erre nincs pénzük.
Gimnázium csak a községközpontban
Keresztély Irma főtanfelügyelő szerint minden egyes faluban meg kell tartani az óvodát és az elemi iskolát, azonban a gimnazistáknak a községközpontban kellene tanulniuk. Ugyanis vidéken általában összevont osztályokban tanulnak az 5–8. osztályosok, ami a minőség rovására megy, mondta a szakember. Azonban sok háromszéki községben nem lehet megoldani az ingázást: vagy sok a gyerek, és nem férnek be egy iskolabuszba, vagy a községközpontban nincs elég terem több osztály számára.
Keresztély Irma arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt tíz évben Háromszéken tízezerrel csökkent a diáklétszám, évente ezer gyerekkel kevesebbet írattak be, a tanárok száma azonban változatlan. Gondot okoz, hogy a tárca emelte a minimális gyereklétszámot, első osztályt 25, ötödik és kilencedik osztályt csak harminc diákkal lehet indítani.
Latzin Gábor iskolaigazgató javasolta, hogy magyarországi mintára a kis iskolák tömörüljenek konzorciumba, így a fejkvóta ellenére megoldható a fennmaradás, és pályázni is köny-nyebb. A tanfelügyelőség tizenegy pontos javaslatcsomagot adott át az igazgatóknak, ennek alapján kell megvizsgálniuk, hogyan tudják csökkenteni költségeiket és az alkalmazottak számát.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. január 21.
Háromszék: harc a kétnyelvűségét
Több mint húsz háromszéki civil szervezet írt alá egy, az anyanyelv védelmében megfogalmazott kiáltványt. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO) kezdeményezésére a civilek a kétnyelvűség betartását kérik a közintézményeknél és a gazdasági életben egy ötpontos dokumentumban, az érvényes jogszabályokra hivatkozva.
A kiáltvány szerint „élni kell azzal, ami van, és ki kell vívni azt, ami nincs”. Felkérik a vállalkozókat, hogy a termékeket magyarul is feliratozzák, a szolgáltatásokat magyarul is kínálják.
A lakosságot bojkottra szólítják fel: ne vásároljanak olyan boltból, ahol nincs magyar felirat. „Oda kell figyelni, hogy senkit ne érjen hátrányos megkülönböztetés, a szlovák nyelvtörvény negatív példájából kiindulva ki kell védeni minden, magyar közösséget érintő diszkriminatív rendelkezést” – áll a dokumentumban.
A kiáltvány szerint a pedagógusoknak és a szülőknek kell tudatosítaniuk a fiatalokban: az anyanyelv nem hátrány az érvényesülésben, a többnyelvűség érték. Ugyanakkor a civilek felszólítják a magyar elöljárókat, hogy fokozottan figyeljenek a törvény által szavatolt nyelvi jogok betartására.
A Civilek Háromszékért Szövetség arra figyelmeztet, az anyanyelvhasználat a szórványosodás fokmérője, minél nagyobb mértékben rongálódik a nyelv, annál nagyobb mértékű a beolvadás.
Bíró Blanka. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. január 21.
Gyermekközpontú oktatást ígérnek Hargita megyében
Először képvisel közös célt a prefektúra, a tanfelügyelőség és a megyei tanács, és bár hármunk felelőssége eltér, ugyanabba az irányba mutat – fogalmazott Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke a tanfelügyelőség élére frissen kinevezett Ferencz S. Alpár tegnapi beiktatásán, amelyen jelen volt az ugyancsak az RMDSZ által delegált új prefektus, Ladányi László Zsolt is.
Borboly elmondta, miközben a demokrata-liberálisok (PDL) és a szociáldemokraták (PSD) alkotta nagykoalíció tavaly nem vette figyelembe a szövetség véleményét bizonyos döntések meghozatalánál, az RMDSZ kormányra kerülése nyomán ez megváltozik.
Ladányi László röviden vázolta a prefektúrának az új főtanfelügyelő tevékenységével kapcsolatos elvárásait, a kormánybiztos szerint a kiegyensúlyozottság, méltányosság, egyenlő elbírálás, mértéktartás és professzionalizmus a modern, fejlődő oktatás kulcsa. Ferencz S. Alpár, a József Attila Általános Iskola eddigi igazgatója – aki a január elején lemondott Elena Ianoşit váltja az intézmény élén – „székfoglaló” beszédében elmondta, nem akar egyedül döntéseket hozni, minden intézkedést és szemléletmódosítást partnerség révén, egyeztetések után kíván végrehajtani, ebben a folyamatban pedig fontos szerepet játszanak majd az önkormányzatok, oktatási intézmények, utóbbiakban ugyanakkor nemcsak az igazgatók, hanem a tanárok, szülők, illetve az egyházak, a civil szféra és a szakszervezetek is szót kapnak. Az új, 33 éves hargitai főtanfelügyelő bevallottan a gyermekközpontú oktatás híve, emellett hangsúlyozta: nemcsak a kormányt és a minisztériumot, hanem a pedagógusokat is képviselni szeretné.
Különben Borboly Csabától megtudtuk: Hargita megyében nem zárultak le a PDL-vel az állami intézmények vezető tisztségeinek elosztásáról folytatott egyeztetések, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke azonban nem kívánt nyilatkozni arról, milyen funkciókra számíthat a szövetség. Nem kötötték meg a koalíciós megállapodást Kolozs megyében sem, László Attila területi RMDSZ-elnök szerint a megbeszélések a következő napokban is folytatódnak.
Forró Gyöngyvér. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. január 21.
Erdélyi Magyar Kulturális Központ alakul Kolozsváron
Olyan sok, egész Erdélyre kisugárzó érték található Kolozsváron, hogy mindenképp hasznos lesz, ha létrejön a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Minerva Művelődési Egyesület égisze alatt működő Erdélyi Magyar Kulturális Központ – nyilatkozta a Krónikának Kántor Lajos közíró, irodalomtörténész, az RMDSZ alapító tagja.
Markó Béla, a RMDSZ elnöke szombaton a szövetség huszadik születésnapján jelentette be az alapítvány létrehozását és a kulturális központ tervét. Kántor Lajos szintén szombaton a „fel nem adható város”-nak nevezte Kolozsvárt.
Mint vélekedett, már az alapítvány névválasztása is jó, hiszen Kós Károly építész, író, grafikus, könyvtervező és politikus hagyatéka rendkívül gazdag és feldolgozatlan még. Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság napilapot kiadó Minerva Egyesület elnöke elmondta: a kulturális központ gazdasági alapját a Minerva által visszaigényelt és részben visszakapott belvárosi ingatlan jelenti – a még állami tulajdonban levő épület visszaszolgáltatása már folyamatban van.
A tervek szerint a kulturális központnak az 1920 és 1948 között a Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézetnek helyt adó Brassai Sámuel utcai ingatlan ad majd helyet. Kántor Lajos úgy nyilatkozott, a helyszín megfelel a célnak, hiszen elég terület áll rendelkezésre, viszont a központ kialakításához várhatóan sok pénzt kell majd belefektetni.
Tibori Szabó Zoltán és Lakatos András, az RMDSZ oktatásért felelős ügyvezető alelnöke egybehangzóan úgy nyilatkozott, egyelőre csak a kulturális központ alapkoncepciójával készültek el – eddig ugyanis az alapítvány alapszabályán dolgoztak, beszerezték a bejegyzéshez elengedhetetlenül szükséges okiratokat, és eldöntötték, milyen ingatlan ad majd helyet az új intézménynek.
Hogy tulajdonképpen miben áll majd az Erdélyi Magyar Kulturális Központ tevékenysége, később döntik el a Kós Károly Akadémia Alapítvány és a Minerva Művelődési Egyesület vezetői.. Forrás: Krónika (Kolozsvár)2010. január 21.
Az erdélyi magyar EP- képviselők a Gusa-szobor ellen
Az Európai Parlament (EP) erdélyi magyar képviselői közleményben tiltakoztak szerdán Stefan Gusa volt vezérkari főnök marosvásárhelyi szobrának tervezett felállítása ellen.
Emlékeztettek arra, hogy az illetékes bíróság elutasította a szoborállítás felfüggesztésére vonatkozó keresetet. Felemelték szavukat a vitatott szobor felállítása ellen, és utaltak a jobbközép irányzatú Európai Néppárt tavaly decemberi kongresszusának azon határozatára, amely elítéli a kommunizmus jelképeinek feltámasztására irányuló törekvéseket.
A szobor felállítása "a romániai forradalom megcsúfolását jelentené, annak 20. évfordulóján" – fogalmaztak közleményükben.
Strasbourgban tartott ülésükről beszámolva az erdélyi magyar EP-képviselők kitértek arra: az Európai Néppárt bonni kongresszusának azon határozata, amely európai kisebbségvédelmi keretegyezmény létrehozására irányul, "komoly előrelépést jelent a mind ez ideig háttérbe szorult EU-kisebbségpolitika tekintetében". Összefognak annak érdekében, hogy EP-mandátumuk idején ez a célkitűzés megvalósuljon. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. január 21.
Strasbourgban emelnek szót a Guşă-szobor ellen
Az Európai Parlamentben emelik fel szavukat az erdélyi magyar képviselők Ştefan Guşă volt vezérkari főnök marosvásárhelyi szobrának felállítása ellen. Tőkés László, Winkler Gyula és Sógor Csaba – az EP Erdélyi Magyar Képviselőcsoportjának tagjai – idei első strasbourgi ülésükön egyeztek meg ebben. A temesvári tüntetők közé lövető néhai tábornok szobrának felállításáról tavaly határozott Marosvásárhely önkormányzata, az ez ellen tiltakozók a bíróságnál kérték a végrehajtás felfüggesztését, ám az illetékes bíróság első fokon elutasította a keresetet. Az erdélyi magyar EP-képviselők emlékeztetnek az Európai Néppárt tavaly decemberi kongresszusára, amely határozatban ítélte el a kommunizmus szimbólumai feltámasztását célzó törekvéseket. Ebben a szellemben fogják felvetni a szoborállítás ügyét az uniós fórumokon, hiszen véleményük szerint ez a romániai forradalom megcsúfolása volna az 1989 decemberi események huszadik évfordulóján.
A három EP-képviselő közös nyilatkozatban üdvözölte az európai kisebbségvédelmi keretegyezmény kidolgozására néppárti határozatot, és együttműködést fogadtak annak érdekében, hogy az uniós kisebbségpolitikának eme alapdokumentuma létrejöjjön mandátumuk ideje alatt. Azt is vállalták, hogy javítanak az egymás közötti kommunikáción. Közös akcióként bejelentették, hogy február végén ünnepélyes évkezdő találkozót rendeznek jeles EP-beli kollégáik részvételével az erdélyi magyar közösség megismertetése, támogatásának elősegítése érdekében. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. január 21.
Normatív finanszírozás
Napok, sőt hetek óta forrong a romániai közoktatás a normatív finanszírozás, azaz a fejkvóta-rendszer bevezetése miatt. Az oktatásügyben jártas szakemberek azt nyilatkozták, hogy ezt a rendszert az Európai Unió tagállamaiban már sikeresen alkalmazzák, Romániának is fel kell zárkóznia, életbe kell(ene) ültetnie az új szabályokat.
Voltaképpen miről is van szó? Arról, hogy a 2009/114-es sürgősségi rendelet értelmében idén januártól kezdődően minden iskolás vagy óvodás gyerek esetében az állam megállapította azt az összeget – egy mutatószám által –, amelyet az illető nebuló oktatására költ. Amennyiben az illető tanuló valamelyik nemzeti kisebbséghez tartozik, korrekciós szorzót alkalmaznak, tehát (valamivel) nagyobb összeget állapítanak meg a taníttatására, mint a többségi nemzethez tartozó gyerekek esetében. Növelt korrekciós szorzót alkalmaznak például ama tanulók esetében is, akik művészeti líceumba járnak, mindezt az egyéni órák, például hangszeroktatás miatt.
Eddig az elmélet, most jön a gyakorlat. Ami – sajnos – már elszomorító. Kolozsvári iskolaigazgatókkal beszélgetve kiderült, mindannyian sötéten látják a jövőt: a normatív finanszírozás nem fedezi sem a bentlakásos iskolák, sem a művészeti tan intézetek normális működését. A vidéki iskolák esetében pedig egyenesen a megszűnés Damoklész-kardja lebeg a gyerekek és a tanerők feje fölött.
Mi lesz például azokkal a gyerekekkel, akik szülővárosuktól távol, bentlakásos iskolában tanulnak, ha a normatív finanszírozás nem teszi lehetővé, hogy nevelőt vagy szakácsot alkalmazzon az iskola? Mi lesz például a nagy múltú és kiváló eredményeket elért kolozsvári zenelíceummal, ahol minden gyereknek van két egyéni szaktanára, és kisebb csoportokban tanulnak más tantárgyakat is? (Nem az olvasók untatásáért hozom fel pont ezeket a példákat, hanem azért, mert ezekről vannak konkrét, pontos és ellenőrizhető értesüléseim.)
Mi lesz azokkal a vidéki gyerekekkel, ahol a kis létszám miatt megszűnik a magyar tagozat, és a szülő kényelmességből vagy más okból kifolyólag nem vállalja – esetleg anyagi okok miatt nem vállalhatja azt –, hogy a gyerekét minden nap felülteti az iskolabuszra, és más településre küldi iskolába azért, hogy az magyarul folytassa tanulmányait? Ebből pedig csak az következik, hogy a vidéki iskolák megszűnése után egyes szülők nem haboznának román tagozatra adni csemetéiket. Ezt alátámasztja az a múlt héten közzétett Kolozs megyei szociológiai felmérés is, miszerint a nyolcadikos gyerekek szüleinek 46 százalékának nagyon fontos, 31 százalékának pedig „csak” fontos, hogy a gyermekük anyanyelvén tanulhasson. A másik oldalról nézve: közel 20 százaléknak kevésbé vagy egyáltalán nem fontos az, hogy a gyereke magyarul tanulhasson. Ennél rosszabb a helyzet a negyedik osztályos gyerekek szüleinek esetében: csak 30 százalékuk választaná ezt vagy azt a tanintézetet az anyanyelven való tanulásért.
Visszatérve a normatív finanszírozás bevezetésére: állítólag már a 2006/2007-es tanévtől életbe kellett volna azt ültetni Romániában. Mit tett a szaktárca ez alatt az idő alatt? Miért nem sikerült mostanra kidolgozni stratégiát a rendszer zökkenőmentes életbe lépéséhez? Miért kell most a megyei tanfelügyelőségek nyakába varrni a létszámcsökkentés ódiumát? Vajon a belpolitikai csatározásokra való figyelés, illetve a hirtelen és meggondolatlan intézkedésekkel való foglalatosság köti le a szaktárca figyelmét? Egyszerű állampolgárként nem tudhatom...
Végezetül csak a sokat idézett Reményik-idézettel tudok bátorságot önteni magamba és az olvasókba: „Ne hagyjátok, a templomot, / A templomot és az iskolát!” Valahogy így kellene hozzáállnunk a dolgokhoz. Ki kell tartanunk az anyanyelvi oktatás mellett – főleg vidéken. Talán még szorult annyi nemzeti öntudat és civil kurázsi a romániai magyarságba, hogy belássa: az anyanyelven való tanulásról sohasem mondhatunk le.
NAGY-HINTÓS DIANA. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. január 21.
Kolozsváron is megegyeztek a tisztségekről
Január 20-án, azaz tegnap járt le a határidő, amit a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ területi szervezetei kaptak, hogy helyi szinten is megkössék a koalíciós megállapodásokat, és megegyezzenek a megyei dekoncentrált intézmények vezetői tisztségeinek az elosztásáról. Ami Kolozs megyét illeti, László Attila a Szabadságnak elmondta: a demokrata-liberálisokkal sikerült megállapodniuk abban, hogy az RMDSZ a magyarság részarányának megfelelő intézményvezetői tisztséget kapjon. Ezek szerint az RMDSZ 6 igazgatói, 21 aligazgatói és 9 alsóbb szintű poszt várományosa Kolozs megyében, tájékoztatott az RMDSZ megyei elnöke, aki egyelőre nem volt hajlandó el árulni, hogy pontosan milyen tisztségekről is van szó.
László Attila közölte: elsősorban azoknak a funkcióknak a visszaszerzéséről van szó, amelyeket korábban az RMDSZ elveszített, de olyan intézmények is szóba kerültek, ahol a szövetségnek eddig nem voltak képviselői. Kolozsvár alpolgármestere elmondása szerint az egyeztetések az elkövetkezőkben is folytatódnak.
Szilágy megyében az RMDSZ-nek szintén a régió magyar lakosságának arányának megfelelően 5 igazgatói és 7 al igazgatói poszt jutott. Ezzel szemben Beszterce-Naszód megyében nem sikerült dűlőre jutniuk a PD-L és az RMDSZ vezetőinek, a két párt közötti tárgyalások folytatódnak.
Úgyszintén tegnap Niculescu Tónit, az RMDSZ jelöltjét a román külügyminisztérium államtitkárává nevezték ki. Az erről szóló miniszterelnöki határozat a Hivatalos Közlöny szerdai számában jelent meg. Niculescu 2005–2009 között hasonló tisztséget töltött be a tárcánál, majd 2009-ben a külügyminisztérium diplomáciai tanácsosa volt.
Az Új Magyar Szó információi szerint a hétfő esti tárgyalások során megegyezés született a két kormánypárt között arról, hogy továbbra is az RMDSZ „hatáskörében” maradt az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezető tisztsége, amelyet ezután is Markó Attila tölt be. Hasonló a helyzet az Országos Tankönyvkiadóval is, amelynek élén a 2005-ben kinevezett Dáné Károly marad, és szintén a szövetségé az Országos Urán Társaság igazgatói tisztsége, amelyet Vajda Borbála volt szenátor tölt be. „Visszakerült” az Országos Szabadalmi és Védjegyhivatal, az újonnan szerzett intézmények: Pénzügyőrség, Környezetvédelmi Őrség, Országos Talajjavító Hatóság, illetve az Országos Vetőmag-minősítő Felügyelőség, és nem utolsósorban a román légi társaság, a TAROM igazgatói posztja.
Kovács Péter ügyvezető alelnök lapunknak elmondta: további tárgyalások várhatók az országos intézmények aligazgatói, alelnöki tisztségekről. Forrás: Szabadság (Kolozsvár)2010. január 21.
Ülésezett az Európai Parlament Erdélyi Magyar Képviselőcsoport
Az Európai Parlament Erdélyi Magyar Képviselőcsoportja a mai napon Strasbourgban megtartotta idei első ülését, melynek alkalmával a következőkben egyeztek meg.
1. 2010 februárjának végén közösen rendeznek ünnepélyes évkezdő találkozót jeles európai parlamenti képviselők részvételével, erdélyi nemzeti közösségünk jobb megismertetése és európai parlamenti támogatottságának erősítése céljából.
2. Annak ismeretében, hogy az illetékes bíróság elutasította a Ştefan Guşă volt vezérkari főnök marosvásárhelyi szobra felállításának a felfüggesztésére vonatkozó törvényes keresetet – az Európai Néppárt 2009. decemberi kongresszusának vonatkozó határozata értelmében, mely elítéli a kommunizmus szimbólumainak a feltámasztására irányuló törekvéseket, felemelik szavukat a vitatott szobor felállítása ellen. Ez a cselekmény a romániai forradalom megcsúfolását jelentené, annak 20. évfordulóján.
3. Erdélyi képviselőink elégtétellel állapítják meg, hogy az Európai Néppárt bonni kongresszusának egy európai kisebbségvédelmi keretegyezmény létrehozására vonatkozó határozata komoly előrelépést jelent a mindezideig háttérbe szorult EU-kisebbségpolitika tekintetében. Egyetértenek abban és összefognak annak érdekében, hogy EP-mandátumuk idején ez a célkitűzés megvalósuljon.
4. Az új esztendő és az újrakezdődő munka jegyében erdélyi képviselőink egyetértettek a további együttműködés szorosabbra fűzésében, valamint a kölcsönös kommunikáció javításában. Forrás: erdon.ma2010. január 21.
Erősíteni a bihari összetartozást
Nagyvárad/Berettyóújfalu - Január 18-25. között Nagyváradon és Berettyóújfaluban tizedik alkalommal kerül megrendezésre A Magyar Kultúra Ünnepe eseménysorozat. A magyarországi nyitóünnepséget szerda délután tartották.
Január 18-25. között a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ), az RMDSZ, Berettyóújfalu Önkormányzata és a Bihari Népfőiskola immár tizedik alkalommal rendezi meg közösen A Magyar Kultúra Ünnepe elnevezésű eseménysorozatot. Ez alkalomból szerda délután sajtótájékoztatót tartottak a magyarországi kisvárosban található Nadányi Zoltán Művelődési Központban. Beszédében Szeifert Ferenc berettyóújfalui polgármester azt emelte ki, hogy az ünnepségsorozat kilenc évvel ezelőtti elindításakor a bihari összetartozás hangsúlyozása és megerősítése volt a fő cél. Ennek érdekében volt egy olyan időszak, amikor a környező kisebb településeket is bevonták a programokba. Az együttműködés gyümölcsözőnek bizonyult: elindult egy folyamat, melynek köszönhetően a határ két oldalán élő magyarok egyre inkább kötödnek egymáshoz. A sikert jelzi egyebek mellett az, hogy Berettyóújfalu közösen pályázik Belényessel és Margittával európai uniós pénzalapokra, és kerékpárút kiépítését tervezik Nagyvárad és Berettyóújfalu között. Napjainkban a programok túlmutatnak a civil szférán, a szervezők a fiatalok megszólítására is törekednek. Például helytörténeti vetélkedőt szerveznek diákok részére, melyen az idén először váradi iskolások is részt vettek, sőt, az első két helyen itteni csapatok végeztek.
Biztató a jövő
Dr. Fleisz János BINCISZ-elnök, egyetemi tanár a kezdeti időszakra tekintett vissza, amikor a román-magyar határon több mint két órát kellett várakozni, az ünnepségsorozat pedig csupán egy napos volt, és tükörprogramok várták az érdeklődőket. Az évek folyamán aztán egyre hangulatosabbá és bensőségesebbé váltak a rendezvények, “érvényesült a közösségi szellem”. A jövő is biztató, hiszen Románia közelgő schengeni csatlakozása várhatóan megkönnyíti majd a kapcsolattartást. Biró Rozália nagyváradi alpolgármester szintén az együvé tartozás érzésének, az együtt gondolkodásnak a fontosságát domborította ki. Úgy vélte: az együttlétek közös élményt jelentenek, és olyan tapasztalatokat nyújtanak, melyek által gazdagodik a közösségünk. “Hiszem, hogy az eseményeken részt vevők elégedettsége erőt ad a szervezőknek ahhoz, hogy egyre magasabb színvonalon rendezzenek programokat”, fogalmazott az elöljáró.
Ciucur Losonczi Antonius. Forrás: erdon.ro2010. január 21.
Két művész, két műfaj
Nagyvárad/Berettyóújfalu – Szerda délután Márton Katalin és Jankó Szép Noémi váradi képzőművészek műveiből nyílt tárlat a berettyóújfalui Bihar Vármegye Képgalériában. Jakobovits Márta keramikus művész méltatta az alkotókat.
Öröm és követendő példa, hogy a Magyar Kultúra Napján ilyen nagyszerű kiállítás megnyitásával tiszteleghetünk itt Berettyóújfaluban a magyar kultúra előtt.
Különleges kiállítás ez, melyben a kiállított munkákon keresztül két külön műfaj a papír és a kerámia párbeszédének lehetünk tanúi.
A kerámia és a papír két különböző, sajátos nyelvezetű műfaj, de ugyanakkor kép és forma-alkotási lehetőségeiken keresztül , egymással sok mindenben rokon .
A kerámiának az idők mélyére visszanyúló s az emberiség történetét követő és dokumentáló közeg. Az évezredek kitermelte emberi tudásnak és egyben hatalmas intuitív bölcsességnek közvetítője.
A papír, mint az összegyűlt tudás megőrzője. Ismereteket , írást őrző és továbbító közeg . A papír elődei, ősei : a papirusz, a pergamen , vagy még azelőtt az agyag, csont és kőtáblák, majd a papír maga, mint íráshordozók felbecsülhetetlen szerepet töltöttek be az emberi kultúra és tudás rögzítésében, továbbadásában. Majd a múlt század második felében felerősödő önálló papírművészet.
E kiállításon belül nem csak a két műfaj társítása, de a két alkotó munkáinak társítása is rendkívül szerencsés: nem csak azért, mert a két műfaj forma és tér-képzési lehetőségei között sok a rokon vonás vagy mert mindketten kedvelik , értik, érzik a fehérek, feketék, szürkék, a föld-színek különös világát, hanem, mert lelki alkatukban, érzelmi, etikai hozzáállásukban is van rokonság.
S a munkák között kialakuló vizuális párbeszéd adja meg a kiállítás egyedi hangulatát.
Jankó Szép Noémi Abigél munkáiban rendkívül kifinomult a szín, a forma, az anyagszerűség együttes hatása.
A kerámia sajátos kifejezőeszközeinek remek hangszerelése a közeledés rendkívüli alázatával párosul.
Ez az a közeledés, amely a titkok világába, a különleges szellemi élmények világába vezet.
Egy halk-szavú, költői közeledés ez, amely a maximális szakmai és szellemi igényességgel párosul.
A Nagy anya-párna , minőségi szürkéi ölelik körbe az apró párna-fiókákat.
A Párnák, a matt és a csillogóan fényes felület-viszonyok maximális igényességgel történő társítása.
A Párna-bogarak fekete alapon szürkés-fehérben, minimális eszközökkel, felfokozott ráfigyeléssel megmintázva, egyéniesített kis párna-bogarak, simogatnivaló kerámia-teremtmények, apró vizuális költemények.
Anya-párna I és II – a szín, forma, anyagszerűség egyéni hangszerelése. Az egyiknél a fehérek kifinomult anyag-kontrasztja, a másiknál a különleges barnák és a barnával átmelegített szürke rendkívüli festőisége.
Az Ágyások fehérben, igazi kerámia költészet, vizuális költészet.
Próbálkozásom, hogy kerámiából a fogalmak nyelvére, vagy most éppen magyarra fordítsam teljesen reménytelen. Nézni kell őket és hagyni, hogy érzékeinkre hassanak.
A minimalista megfogalmazás minta-példái lehetnek ezek a kisméretű variációk, hogy hogyan lehet kevéssel sokat , lényeget mondani.
Az Ágyások feketében ugyan az, mágikus minimalizmus.
A Skarabeusz a forma, a szín és anyagszerűség öntörvényű egysége, amelyben ősi , bálványszobrok érzete teljesen új, korszerű formát ölt.
A fekete, amelyik nem egészen fekete, a szemcsés barna, amely nem egészen barna, hanem a barnának egy megnevezhetetlen tónusa, a középforma hullámzó, pettyes alakzata s az egész egységében nézve egy teremtményszerű, különleges, autonóm forma, titokzatos élmény a szemnek s a szellemnek.
Márton Katalin papír-munkáinak visszafogott színvilága nagyszerűen társul a kerámiák kifinomult világához. Munkáiban érződik, hogy lelki alkatának tökéletesen megfelelő közeg a papír, hogy belefeledkezik és teljesen azonosul a papír forma-képzési lehetőségeivel,
A Székek-nek a papír nyelvén történő, meglepetésszerű átértelmezése különleges vizuális élményeket eredményezett. A fehérek alaphangján megfogalmazott, az anyag belső törvényszerűségeit követő formák összekapcsolása, ritmizálása, mint szemünk előtt születő és elhaló alakzatok szerves egésszé állnak össze. A mindennapi tárgy metafizikus látvánnyá, mágikus tárggyá nemesül. Az anyag és forma belső törvényszerűségei szerint teremtményszerűvé válik. A jól adagolt, fehéren rusztikus, dombormű alakzatokon keresztül régmúlt idők hangulata is visszaköszön.
Itt is az eszköztelenség, a ’ kevéssel lényeget’ elvével találkozunk.
Ugyancsak a minimalizmus költészete, csak most éppen nem az agyag, hanem egy másik anyag a papír-pép, a cellulóz formaképző belső törvényei szerint.
Kötelék I és II – az egyszerű forma századokba visszanyúló szimbólummá nemesül .
Kukkantó I és II – ablakocskáinak variációi, a Köldökzsinór I, II, III, VI, V – papírpép- és fotó-társítások, rusztikus megmunkáltságukkal, különleges formaérzetekkel, kifinomult festői kékekkel és földszínekkel erőteljes, plasztikus reliefeket eredményez.
A Kulcskerék témára készített három variáció, a köznapi motívum titokzatos szimbólummá válásának lehetünk tanúi. A fehér-fekete-szürke összhangzás különleges ünnepélyességében, a barnákkal kombinált változat nemes szürkéiben és fehérjeiben megfogalmazott, kifinomult dombormű-jelek ősi szimbólumokká, titkokat rejtő , mágikus zárakká , autonóm plasztikai látvánnyá alakulnak.
A Zár variációk szürkéi és szürkés-vörösei, a fehér-fekete kompozíciók tömör élményszerűséget közvetítenek. Kitekintők . ablakocska-variációi , az alkotás játékába való belefelejtkezés, az egyszerű elemek, alapformák meglepetésszerű, ihletett átköltése egymásba-hangolása. Itt is vizuális költészetről beszélhetünk.
A kulcsos papír-relief agyagszínei, a formaalkotás természetessége, az anyag kifejező lehetőségeire való ráhangolódás eredménye. Festészet a papír eszközeivel.
Külön kiemelném egyes alkotások egyediségét, autonóm képtárgy jellegét hangsúlyozó keretek beiktatását. Az ábrázolt alakzat motívumának továbbnyújtózkodását a lehatárolt térben.
Jung szerint általános vágy
a mindenkiben jelenlevő metafizikai igény. A legegyszerűbb embertől a legkomplikáltabbik. Szembesülés a lét , a létezés örök misztériumával, a nagy , megfejthetetlen Titokkal. Az emberi, örök megdöbbenés a Létezés értelmét, eredetét, vagy éppen végét feszegető kérdések előtt.
Kérdések és elámulások, egzisztenciális szorongás a nem tudott, a megfejthetetlen előtt ugyanaz, mint több ezer évvel ezelőtt. Ez a vallás, a filozófia, a művészetek területe.
A művészet sem tud örökérvényű válaszokat adni, talán csak valamelyest megnyugtat azáltal, hogy ráközelít, hogy közvetíteni próbál a realitás és a realitás feletti síkok között.
Globalizáció és nyitottság
A Magyar Kultúra Ünnepe, önmagunkra figyelés, értékeinkre való figyelés, sajátos szellemi minőségekre való figyelés , mint , ahogy ez a kiállítás is az.
A globalizáció sok mindent hozott. Jót is rosszat is.
A nyitottságon keresztül önmagunk teljesítményeit a nagyvilághoz mérhetjük, de
ugyanakkor beáramlik az is, amitől értékeinket védeni szeretnénk, a felhígulás, el-Barbi-babásodás, az olcsó rikítóság, a giccs, egyszóval a vizuális szenny, amely szellemiségünket, ízlésvilágunkat éppen úgy rombolja, mérgezi, mint egészségünket a különböző színezőanyagokkal, vegyileg ártalmas adalékokkal ízesített élelmiszerek.
A Magyar Kultúra Ünnepét úgy tekinthetjük, mint felhívást, tudatosítást, hogy védjük és becsüljük meg nagyszerű szellemi értékeinket, mert ezek a nemzet egészségének, életképességének biztosítékai. Ezekkel járulunk hozzá az európai kultúrához s nem csak jogunk, de kötelességünk is ezeknek az értékeknek a felmutatása.
Jakobovits Márta
keramikus művész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja. Forrás: erdon.ro,2010. január 21.
Borbélyt és Videanut bírálják a környezetvédő szervezetek
Közös nyilatkozatban bírálta tegnap összesen hetven hazai környezetvédő civil szervezet Adriean Videanu gazdasági és Borbély László környezetvédelmi miniszter kijelentéseit a Verespatakra tervezett aranybányáról.
Mint ismert, előbbi tárcavezető nyílt támogatója az RMGC kanadai-román cég ciántechnológiát alkalmazó beruházásának, utóbbi pedig azt nyilatkozta, jóváhagyja a projektet, ha a befektető bizonyítani tudja, hogy nem károsítja a környezetet.
„Elfogadhatatlannak tartjuk a miniszterek nyilatkozatait, hiszen nyíltan vagy burkoltan támogatják a verespataki aranykitermelés elkezdését. Mi nem csak azt kifogásoljuk, hogy az aranykitermelés során ciántechnológiát alkalmaznak, legalább ilyen fontos azoknak az embereknek az élettere is, amely értelemszerűen megszűnne a kitermelés elkezdésével” – mondta Radu Mititean, a túrabiciklizők Napoca egyesületének igazgatója a tegnapi, Kolozsváron szervezett sajtótájékoztatón.
A nyilatkozatot aláíró hetven civil szervezet aggasztónak találja, hogy a megalakult új kormány programjában szerepel a verespataki bányaprojekt újraértékelése. „A bányaprojekt magánvállalkozás, amelynek a román állam 19 százalékos részvényese. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy egy demokratikus állam kormányprogramjában magánvállalkozások szerepeljenek” – vélik a civil szervezetek, amelyek emlékeztetnek: még nem készült el a verespataki bányaprojekt környezeti hatástanulmánya.
„Úgy gondoljuk, hogy egy demokratikus országban nem kellene ilyen lépésekhez folyamodni”- mondta el lapunknak Kovács Csongor, a Zöld Erdély Egyesület elnöke.
Borbély László tegnap az ÚMSZ-nek elmondta, tartja magát ahhoz a korábbi kijelentéséhez, hogy csak akkor mondhat igent a beruházásra, ha az RMGC szavatolni tudja, nem károsítja a környezetet. Emlékeztetett: a cégnek még mindig nincs érvényes területrendezési engedélye. „Amikor nálam jártak, a kanadaiak azt ígérték, hogy néhány héten belül a hiányzó dokumentumokat beszerzik. Mindaddig a projekt engedélyeztetési folyamata szünetel” – mondta lapunknak a miniszter.
Sipos M. Zoltán. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. január 21.
A magyar kultúra napja – Programok Erdélyben és a Partiumban
Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti:
- Egyhetes rendezvénysorozattal emlékeznek meg az erdélyi és partiumi magyarok január 22-ről, a magyar kultúra napjáról; a kézirat tanúsága szerint Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt.
Kelemen Hunor romániai kulturális miniszter a magyar kultúra napja alkalmából csütörtökön kiadott üzenetében kifejti: a Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. "Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb" - áll az üzenetben.
"A kultúra az igényesség mércéje, a romániai magyarság számára pedig a tolerancia és a befogadás közege is" - állapítja meg Kelemen Hunor, aki jelentős eredménynek tartja, hogy a romániai magyarság érdekvédelmi szervezete, a fennállásának huszadik évét ünneplő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) először látja el Románia kulturális minisztériumának vezetését.
Az évforduló tiszteletére szervezett rendezvények sorába illeszkednek Esterházy Péter felolvasói estjei is, amelyeken Dés László zeneszerző szaxofonon kísérte őt. A Marosvásárhelyen, Csíkszeredában, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön zajló esteket a Látó szépirodalmi folyóirat a Magyar Köztársaság sepsiszentgyörgyi Kulturális Koordinációs Központjával és a sepsiszentgyörgyi Bod Péter Megyei Könyvtárral közösen szervezte.
Nagyváradon a Lorántffy Zsuzsanna Református Központban (LEK) Biró Rozália alpolgármester és Muraközi István, Berettyóújfalu alpolgármestere mondott köszöntőt – a Hajdú-Bihar megyei város ugyanis az ünnepségek társszervezője. A Partiumi Keresztény Egyetemen a nagyszalontai fotóklub tagjainak munkáiból nyílik kiállítás, előadást tart a Bihar megyei és nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke, Fleisz János, valamint Pomogáts Béla irodalomtörténész. Pénteken Aczél Endre Amit megírhatok című kötetét mutatják be a városháza nagytermében, este pedig a gálára kerül sor a filharmónia dísztermében. Szombaton a LEK-ben Pomogáts Béla erdélyi magyar irodalomról szóló kötetét mutatják be, vasárnap pedig nagyváradi költők matinéjára kerül sor az újvárosi református templomban.
Csütörtökön Nagyálmos Ildikó új, immár negyedik verseskönyvét mutatják be a Várad című folyóirat szerkesztőségében. A pozsonyi AB-Art Kiadó és a Várad kulturális folyóirat közös gondozásában megjelent, Randevú című könyvet a szerkesztő, Kinde Annamária ajánlja az érdeklődők figyelmébe.
Megemlékeznek az ünnepről Háromszéken is: Sepsiszentgyörgyön bemutatták Sas Péter Kós Károlyról szóló művét. A városi művelődési házban pénteken Cseh Tamás-emlékestet tartanak, pénteken pedig a Tamási Áron Színház nagytermében a Rétyi Fúvószenekar lép fel.
Hasonló rendezvényekre számíthatnak a csíkszeredai érdeklődők is. A hargitai megyeszékhelyen bemutatták a helyi Pallas-Akadémia Kiadó 550 kötetét. Egész hetes rendezvénysorozat várja a székelyudvarhelyieket is. Diákok számára szerveznek népdalvetélkedőt, lesz kerámiakiállítás, tárlat gyermekek alkotásaiból, Fülöp Áron szobraiból, a székelykeresztúri táborban készült fotókból, előadások hangzanak el az udvarhelyszéki díszítőművészetről. A Quartetto vonósnégyes és meghívottai világhírű slágereket adnak elő, fellép az Udvarhely Táncműhely, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar és a Székelyföldi Filharmónia. A Tomcsa Sándor Színház a Magyar a Holdon című előadását adja elő.
Négynapos rendezvénysorozat színhelye Gyergyószentmiklós, ott is megtartják a Cseh Tamás-emlékkoncertet, megnyitják Simó Ádám Történelmi arcképcsarnok című dombormű-kiállítását, bemutatják Jánossy Alíznak, az erdélyi Krónika munkatársának Szárhegyi beszélgetések című interjúkötetét.
Pénteken Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke és Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere adja át a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. Ezt követően a Figura Stúdió Színház legújabb produkcióját, a Kövesdi István rendezte Minden jó, ha a vége jó című Shakespeare-darabot láthatja a közönség. A marosvásárhelyi Yorick Stúdió Színház Emlékszel még...? című produkcióját láthatják a helyi művelődési ház színháztermében.
Ünnepi műsort szervez a Nagyszebeni Magyar Kulturális Iroda is. Csütörtökön a Hungarica Központban mutatkozik be a vajdasági Híd folyóirat a társszervező, Hargita Megye Tanácsának Kulturális Központja által szervezett Irodalmi Karaván keretén belül, amelyet a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium támogat. Vendégként vesznek részt a vajdasági Híd folyóirat képviselői, Faragó Kornélia irodalomkutató, egyetemi tanár és főszerkesztő, Végel László regény- és drámaíró, esszéista, Maurits Ferenc grafikus, festőművész, költő, valamint Virág Gábor prózaíró. Forrás: MTI2010. január 22.
Magyar kultúra?
A politikai magamutogatás, felsőbbrendűségi érzés, a „nekünk mindent szabad, ti meg mindent lenyeltek” elve alapján élő (pontosabban: működő, mert ez már egy embertelen, emberellenes politikai gépezet) választott vezetőink a napokban újra megmutatják, számukra semmi sem számít, csakis saját népszerűségük, hatalmuk növelése. Most éppen a magyar kultúra napját használják ki alantas céljaik elérésére.
De nem is a magyar kultúra napját, mert ők már Magyar Kultúra Ünnepéről, Magyar Kultúra Hetéről (természetesen csak így, nagybetűsen) beszélnek. Hogy rendezvényeik, azoknak szellemi, kulturális üzenete semmi kapcsolatban nincs a magyar kultúra napját jelentő Himnusszal, annak üzenetével, az mindenki számára egyértelmű. A bihari, nagyváradi egypártrendszerű, diktatórikus, a húsz évvel ezelőtti időket továbbéltető, magyarnak és érdekvédőnek hazudott politika, mint mindig, most is a civil szervezeteket használja fel a maga hasznára. A „civilek” meg nem tehetnek (tehetnének, de ahhoz tisztesség is kellene) mást, mindenben kiszolgálják a pénzt adó pártjuk igényeit. Kiszolgálják, mert kiszolgáltatottak. Biharban, Váradon már régen meghaltak, pontosabban pártérdekeket szolgálnak (a kettő végül is ugyanaz) a „civil” szervezetek. Most azt kellene mondjam, akinek nem inge, ne vegye magára, de sajnos ez az ing nagyon ritka.
Elképesztő, hogy mit meg nem engednek maguknak egyesek. Van képük egyeseknek az RMDSZ születésnapjával összekötni ezt a napot. Székelyhídon pedig a magyar kultúra napján a következő fellépők közvetítik a magyar kultúrát: Cynthia és Ianc Sebastian, Control Dance Club, Open Stage – Székelyland humortársulat, Tini Dance Center, B 612. Nem ismerem az említett társulatokat, személyeket, de nem hiszem, hogy az év 365 napjából éppen a magyar kultúra napján kellene megmutatniuk tehetségüket, anglomán nyugatmajmolásukat. De nem is róluk szól ez a történet, hanem a pártról, amelyik „civil” segítséggel ilyen rendezvényeket szervez erre a napra.
Nagyváradon is kitesz magáért az RMDSZ, ide Aczél Endrét hívták, hogy közvetítse a nagyváradiak számára a magyar kultúrát. Aczél Endre bemutatandó könyve, amely saját élettörténetéről, pályájáról szól, a balliberális irodalom egyik teljesen értéktelen (de azért jó drága) alkotása. Megismerhetjük belőle a Galíciából bevándorló Aczélok sorsát, a kommunizmusban Saigonban, Pekingben, Londonban élő, majd a módszerváltás után a Magyar Televízió munkatársát, aki máig az Aczélok szellemi örökségének, a balliberális eszmének közvetítője. Aztán olvashatunk egy jó adag kritikát Orbán Viktorról, a nemzeti oldalról meg mindenről, ami szerinte magyarkodás.
Jellemző, hogy Aczél elvtársat egy itteni elvtárs, a Lakatos elvtárs hívja Váradra. Annak idején Lakatos Péter semmi kivetnivalót nem talált Gyurcsány őszödi beszédében. De idehívta már Kunczét is, most meg Aczélnak szervezi a könyvbemutatót a nagyváradi városháza dísztermében. Meddig lehet ezt még folytatni, magyar testvéreim? Meddig alázhat meg bennünket az RMDSZ néhány embere? Meddig alázhatja meg az RMDSZ jóérzésű tagjait, magyarjait az RMDSZ vezetéséből megélő néhány akarnok? Mikor vesszük észre, hogy ez a vezetésű párt nem használ, de ÁRT!
Belső-Magyarországon nem csak kormányváltásra, de rendszerváltásra készülnek magyar testvéreink, mi, itt Nagyváradon, Erdélyben, mikor harcoljuk ki a rendszerváltást? De ha jó az nekünk, hogy Lakatos-félék terjesszék a magyar kultúrát, hogy Nagyváradon Aczélok, Demszkyk, Kunczék, Gyurcsányok stb. mondják meg nekünk, hogy ki tartozik a magyar nemzethez, ki nem, akkor maradjon úgy.
Itt az ideje, hogy mi is tevőlegesen részesei legyünk a határok feletti magyar rendszerváltásnak. Pozsonyi Ádám újságíró nagy vihart kavart írásából idézek: „Mondjuk ki nyíltan, a magyar szellemi élet idegen irányítás alatt van már jó ideje, de ennyire a maradék magyar gondolat még a XX. század legsötétebb éveiben sem volt kigyomlálva a közgondolkodásból, mint napjainkban. Mivel politikai és szellemi elitünk idegen, úgy kell cselekednünk, mint hős elődeink a végvári harcok, vagy mint a trianoni ország-csonkítás idején. Alakítsunk kis házi kommandókat. Három-négy fős csoportokban fésüljük át a könyvtárakat és lopkodjuk ki, majd semmisítsük meg a ballib hazaárulás és ízléstelenség fekélygócait. Ha a kicsempészés nem megoldható, tépjünk a lapokba, firkáljuk össze, szellemi mérgezésre tegyük alkalmatlanná a futtatott senkiházik mocskait, mit hazaáruló médiánk minden szinten propagál. Ne becsüljük le ezt a feladatot. A világ sorsa szellemi síkon dől el, s nem mindegy, hogy – egyre csökkenő létszámú – fiatalságunk mivel mérgezi lelkületét. Mit ad át a következő (megszülető) generációnak.”
Nemzeti felemelkedésünk, megmaradásunk érdekében a feladatunk világos: minden eszközzel harcolni a balliberális szennyirodalom, a határok feletti magyarellenes politika ellen, mert nem csak Belső-Magyarország, de az egész magyar nemzet – Budapesttől Nagyváradig, Kassától Szabadkáig – rendszerváltást akar!
Nagy József Barna. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. január 22.
Szellemi barangolás Kőrösi Csoma Sándor nyomában
Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain – a magyarság közép-ázsiai gyökerei címmel tartott előadást kedden a nagyváradi Ady-gimnáziumban Kádár József jogász a Partiumi Magyar Nyugdíjasok Egyesületének szervezésében létrejött találkozón.
Közel félszáz érdeklődő vett részt Kádár Józsefnek a magyarság eredetéről tartott érdekes előadásán.
Kőrösi Csoma Sándor orbaiszéki nyelvtudós 1819-ben hagyta el Magyarországot, az erdélyi Nagyenyedről indult el keletre, hogy megkeresse a magyarok őshazáját. Szófiából Énosz (ma Enez) felé ment, a Marica torkolatához, ugyanis Konstantinápolyban pestisjárvány volt. Alexandriába utazott, ahol tovább akarta tanulmányozni az arab nyelvet, azonban a járvány miatt el kellett onnan mennie. A szíriai Latakiába hajózott, onnan gyalog folytatta az útját. Aleppó, Moszul és Bagdad után Teheránba érkezett, ahol perzsa és angolt tudását fejlesztette. Innen Buharába indult, azonban háború miatt kénytelen volt a perzsiai Meshedben maradni egy fél évig. Eljutott Kabulba 1822-ben, utána Lahore-ba, majd onnan a kasmíri Szrinagarba. Ezután Ladakhba, azaz Kis- Tibetbe ment, júniusban érkezett annak fővárosába, Lehbe. A továbbutazás veszélyesnek bizonyult. Kőrösi Csoma találkozott egy angol utazóval, William Moorcroft katonaorvossal, akinek ösztönzésére elkezdett a tibeti nyelvvel és irodalommal foglalkozni, hogy bizonyítékokat találjon a magyarok eredetére. A kutatások során elolvasott több ezer tibeti könyvet, összeállított egy negyvenezer szóból álló jegyzéket. Kanamban elkészítette a buddhista terminológiai szótárt Szangye Püncog láma segítségével. Kalkuttában kiadatta 1834-ben az első hiteles tibeti–angol szótárt és a tibeti nyelvtant. El szeretett volna jutni Lhászába, azonban útközben maláriát kapott. Kőrösi Csoma Sándor 1842-ben halt meg és a Himalája harmadik legnagyobb csúcsa, a Kancsendzönga árnyékában meghúzódó dardzsilingi sírkertbe temették, amely India Nyugat-Bengália tartományában található.
Kádár József beszéde közben képeket vetített azokról a helyekről, ahol megfordult a nyelvtudós. A kézdiszéki Jakabos Ödön 1972-73-ban végigjárta Kőrösi Csoma útját önerőből, veszélyek és nélkülözések közepette, erről könyvet is írt, de az csak korai halála után jelent meg 1983-ban – folytatta Kádár. Nagyváradon jártában az elszánt utazó Jósa Piroska közírónál, lapunk régi munkatársánál is megszállt.
Kőrösi Csoma munkáját az 1844-ben született Szentkatolnai Bálint Gábor nyelvész folytatta. Tagadta a magyar nyelv finnugor eredetét, ezért a Budapesti Egyetemen elbocsátották a tanári állásából. Stein Aurél Kelet-kutatóról is szót ejtett Kádár. Elmondta, Stein olyan selyemtekercset talált, amelyen nyomtatott írásjelek voltak. Kínában nyomtatták több száz évvel a mozgatható betűelemekkel való könyvnyomtatás feltalálójának, Gutenbergnek a születése előtt.
Az előadáson elhangzottak igencsak lekötötték a jelenlévők figyelmét. A rendezvény végén a közönség soraiból sokan megköszönték Kádárnak az izgalmas előadást, gratuláltak is neki, valamint kérdeztek is tőle. A fiatalember szívesen vallott az érdeklődőknek Kőrösi Csomáról, a magyarságról, a Kelet-kutatókról, valamint saját magáról is. Megtudhattuk, már gyermekkorától vonzza Ázsia, akárcsak tegnapelőtti előadásának főszereplőjét, a híres erdélyi tudóst, utazót.
Ladányi Norbert. Forrás: Reggeli Újság (Nagyvárad)2010. január 22.
Esti Válogatás
Beszélgetés Kincses Elemér rendezővel
Bemutatóval jelentkezik ma este a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata. A premieren bemutatandó darabot egy nálunk kevésbé ismert kortárs orosz szerző, Alekszandr Galin jegyzi, akinek a szóban forgó, Válogatás című vígjátéka világsiker. Rövid, próba előtti beszélgetésünkön az előadást rendező Kincses Elemért kérdeztük az új produkcióról.
– Milyen előadásra számíthat a marosvásárhelyi közönség?
– Keserédes komédiára. Galin tökéletesen ismeri azt a nyomorúságos szabadságot, ami a rendszerváltás után ránk szakadt. Tudom, hogy közhely, de máig nem tudjuk, mihez kezdjünk vele. A mű amúgy egy orosz kisvárosban játszódik, ahova egy japán cég érkezik, amely lányokat – tulajdonképpen kurvákat – keres szingapúri "munkahelyekre". Csak éppen elfelejtenek korhatárt jelezni hirdetésükön, így aztán boldog-boldogtalan jelentkezik a vizsgára, ahol csattanóként megjelennek a férjek is. Nagyon ritmusos, fergeteges komédiáról van szó, ami valahol azt üzeni: a mindenáron való elmenetelnek mindenki megfizeti az árát. Az is, aki elmegy és az is, aki itthon marad. Én még boldog emigránst nem láttam. Dúsgazdagot igen, orvost, képzőművészt, de boldognak egyik sem vallotta magát. Mert boldogok csak szülőföldünkön lehetünk. Ahogyan Szőcs István mondta: az ember ott boldog, ahol nyugodtan vághatja le a disznaját. Második regényemben azt írtam: ott vagyok boldog, ahol nem kell szednem altatót. Ha a szülőföldünkön és szülőföldünkért élünk.
– Miért ezt a darabot választotta?
– Azért tetszik, mert rólunk szól: nyomorúságos elvágyódásainkról, délibáb-kergetéseinkről. Hogy ki a boldog, aki elmegy, vagy aki visszajön? Családunkban van erre példa: hét év után tértek haza és itthon senki sem segíti őket, alig élnek egyik napról a másikra, pedig biztos egzisztenciát hagytak maguk mögött külföldön. Ha rajtam múlna, az erdélyi magyar egyetemeken bevezetném az itthonmaradás-tant. Ennek sok összetevője lenne: mit jelent az itt, az ott, a máshol. De halkan azért megjegyezném, hogy a darab amúgy vígjáték. És nagy öröm volt ezzel a jobb sorsra érdemes vásárhelyi társulattal dolgozni.
– Utoljára a Caligula helytartóját rendezte itt.
– Igen, és azt sem vitték sehova az országban. Csupán egy külföldi, magyarországi meghívást kaptunk, ahol azt mondták, hogy Magyarországon ilyen jó előadást tíz éve nem láttak.
– Pedig az valóban kiemelkedő produkció, az utóbbi évek talán legjobb vásárhelyi előadása.
– És a kedvencem. De ez van...
– Mi volt a rendezési koncepció alapötlete a Válogatás esetében?
– Embereknek szóló, emberi módon előadott történetet szeretnék színpadra vinni, amelyben a szónak értéke van. Ebben hagyományos az előadás, ritmusában, hanghordozásában, képi megjelenítésében viszont mai, mert a mindenkori nézőt a saját élete érdekli elsősorban.
Nagy Botond. Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. január 22.
Armales Transylvanorum
A Debreceni Egyetem Történelmi Intézete és a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Történelem és Filozófiai Kara közös szervezésében (marosvásárhelyi támogatók: Maros Megyei Tanács, Maros Megyei Múzeum, Borsos Tamás Egyesület) nemzetközi vándorkiállítás indult útra az erdélyi fejedelmek által adományozott eredeti címereslevelek fotómásolataiból. A bemutatott ötven címerképet Szálkai Tamás történész (Debreceni Egyetem) válogatta hat magyarországi és romániai közgyűjtemény anyagából. A megnyitóra csütörtökön délután 5 órától kerül sor a Kultúrpalota előcsarnokában, a gyűjteményt ismerteti Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója. A címereslevelekről, címerekről készült tanulmánykötetet bemutatja Weisz Szidónia történész. A kiállítás február 19-ig látogatható.
Armales Transylvanorum - Válogatás az erdélyi fejedelmek címeradományaiból /ATTRAKTOR Könyvkiadó Kft., Gödöllő, 2009/ Forrás: Népújság (Marosvásárhely)2010. január 22.
Ez a nap a magyar kultúráé”
„A Himnusz ünnepe az értékteremtés ünnepe is. Azt az alkotómunkát kell ma értékelnünk, amely megtartja közösségünket, továbbélteti anyanyelvünket, és amelynek köszönhetően környezetünk folyamatosan alakul, változik, gazdagabb és színesebb” – áll Kelemen Hunor kulturális miniszternek a Magyar Kultúra Napjára időzített üzenetében.
A kulturális tárcavezető tegnap Csíkszeredában mondott beszédet a Hargita Megyei Kulturális Központ Garadosi panoráma című kiállításának megnyitóján. Ma Kolozsváron szólal fel a Magyar Kultúra Napja alkalmával szervezett ünnepi műsoron, majd szombaton a székelyhídi rendezvényeket tiszteli meg jelenlétével.
A kultúra követei
A magyar és nemzetközi kulturális élet hat kiemelkedő személyisége: Eszenyi Enikő színművész, Forgács Péter filmrendező, médiaművész, Szakcsi Lakatos Béla zongoraművész, zeneszerző, Tarr Béla filmrendező, forgatókönyvíró valamint Juliet Kinchin, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának kurátora és Kobajasi Ken-Icsiro japán karmester vehették át tegnap Hiller István oktatási és kulturális minisztertől a Magyar Kultúra Követe címet Budapesten.
Az elismeréssel járó oklevelek átadásával megkezdődött a magyar kultúra ünneplése, Hiller István miniszter pedig újabb állami elismeréseket és díjakat ad át, Budapesten majd Pécsen.
Kultúrpezsgés a határmentén
„Sikeres és bensőséges nyitánya volt a magyar kultúra napjának Nagyváradon, amely váratlanul nagy számú közönséget vonzott” – osztotta meg tapasztalatát Fleisz János. A Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségének (BINCISZ) elnöke elmondta, mivel a rendezvénysorozatot közösen szervezik Berettyóújfalu önkormányzatával és a civil szervezetekkel, ezért a rendezvények is kétlakiak, átjárás van közöttük. „Az eddigi rendezvények meghaladták az elvárásokat” tudtuk meg Fleisz Jánostól.
Gyergyói ünnepség
A Gyergyói-medence négy napon át, január 20-23. között zajló rendezvénnyel ünnepli a magyar kultúra napját, közölte Kassay Lajos Péter, a Gyergyószárhegyi Alkotóközpont igazgatója.
A rendezvények ma a díjkiosztó ünnepséggel folytatódnak, amikor Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök átadja a Gyergyói Magyar Kultúráért díjat. A díjkiosztást a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által bemutatott, Minden jó, ha vége jó című Shakespeare komédia követi ma este 7 órától. A programsorozat utolsó napján, 23-án a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színházi előadása, az Emlékszel még...? lesz műsoron.
Kultúrhét Háromszéken
Koncertek, hangversenyek és író-olvasó találkozók révén ünneplik Háromszéken a Magyar Kultúra Napját, amelyhez ezen a héten több rendezvény is csatlakozott. Kedden a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban bemutatták a csíkszeredai Pallas–Akadémia Könyvkiadó 550. kötetét, Sas Péter Kós Károly képeskönyv című munkáját.
Tegnap és ma Háromszéken lép fel Esterházy Péter író és Dés László zenész, akik Szó és szaxofon címmel tartanak előadóesteket. Ma este 6 órától Sepsiszentgyörgyön, a megyei Könyvtár Gábor Áron termében találkozhat velük a közönség. A rétyi Kováts András Fúvósegyesület zenekara 19 órától a sepsiszentgyörgyi színház nagytermében ad hagyományos koncertet.
Szatmári rendezvények
Egy hétig tart Szatmár megyében a Magyar Kultúra Ünnepe. A műsorkínálat több mint gazdag, így csak tallózunk belőle. Tegnap este a filharmóniában a Kolozsvári Magyar Opera szólistái Himnusz című előadásukkal léptek közönség elé. Ugyanott holnap a budapesti Jánosi Együttes koncertezik, közreműködik Fátyol Rudolf, Duffek Mihály, Molnár Zsolt és a Consonantia Trio. Január 25-én a püspöki palota dísztermében a nagykárolyi Collegium Régizene Együttes ad koncertet.
Konferencia Udvarhelyen
A székelyudvarhelyi egész hetes rendezvények, a népdalvetélkedő és kiállítások után, ma 10 órakor konferenciával folytatódnak Díszítőművészet Udvarhelyszéken címmel. Hargita Megye Tanácsának Hagyományőrző Központja kiállítótermében Bán Erzsébet, Nyárádi Zsolt, Miklós Zoltán és Bencze Ilona az elő.
A 18 órakor kezdődő gálaesten, a Művelődési Ház nagytermében fellép az Udvarhely Táncműhely, közreműködnek a népdalvetélkedő díjazottjai és kiosztják az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat is. Holnap 16 órakor az Udvarhelyszéki Fúvószenekar ad koncertet a Művelődési Ház koncerttermében, míg vasárnap 18 órától a Székelyföldi Filharmónia muzsikál.
Előadás Marosvásárhelyen
A Lórántffy Zsuzsanna, I. Rákóczi György erdélyi fejedelem feleségének nevét viselő marosvásárhelyi művelődési egyesület szervezésében a Magyar Kultúra Napja alkalmából holnap délután öt órakor Marosvásárhely büszkeségéről, a 100 éve épült Kultúrpalotáról beszél Keresztes Gyula nyugalmazott városi főépítész, előadást tart Nagy Miklós Kund főszerkesztő, kulturális újságíró, Nagy Attila költő, valamint fellép Lőrinczi György lant- és Sándor Vilmos citeraművész, mindketten a maguk készítette hangszeren játszanak.
Nemzetközi fotótárlat Kolozsváron
„A kiállított műalkotások kimagasló művészeti-esztétikai értéke mellett a magyar-román kulturális közeledés szempontjából különösen fontosnak tartom azt a szimbolikus gesztust, hogy a kiállításra a román kultúra napja (január 15.) és a magyar kultúra napja (január 22.) közti héten, mintegy összekapcsolásként kerül sor” – hangzott el a tegnap Kolozsváron a nemzetközi fotókiállítás megnyitóján.
Szilágyi Mátyás Magyarország kolozsvári főkonzulja úgy véli, hogy a tél témájú tárlat és annak időzítése kéznyújtás „a nemzetük legnemesebb értékeit megtestesítő, egyben az egyetemes emberi értékeket és érzéseket a poétika eszközeivel hirdető két halhatatlan költő, a Magyar Himnuszt megalkotó Kölcsey Ferenc, és a román lelkületet és érzésvilágot a szférák lírai magasságában megfogalmazó Mihai Eminescu között”. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)2010. január 22.
Felemás posztosztozkodás
Továbbra is felemás a helyzet az erdélyi megyékben az RMDSZ és a Demokrata– Liberális Párt (PD-L) közötti helyi együttműködési tárgyalások kapcsán. Míg egyes megyékben már lefolytatták a tárgyalásokat és a két párt országos vezetősége által meghatározott elvek szerint elosztották a helyi intézményvezetői tisztségeket, addig más megyékben még asztalhoz sem ültek.
Előreláthatólag a megyék zömében hétvégén letisztul a helyzet, bár az sincs kizárva, hogy lesznek olyan helyek is, ahol központi beavatkozásra lesz szükség ahhoz, hogy a helyi vezetők ne essenek egymás torkának.
Hét aligazgató Temes megyében
A demokrata-liberálisokkal kötött kormányzati együttműködés jegyében hét magyar aligazgatót neveznek ki Temes megyében – jelentette be Halász Ferenc, a helyi RMDSZszervezet elnöke. Helyettes főtanfelügyelői tisztségbe nevezik ki Halász Ferencet, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési igazgatóság egyik aligazgatója Csősz János, az állategészségügyi igazgatóság aligazgatója pedig Daróczy Csaba lesz.
A liberálisokkal közös 2004-2008-as kormányzás alatt mindhárman már bizonyítottak ezekben a vezetői állásokban. A munkaügyi felügyelőségnél Szász Ferenc megőrzi aligazgatói tisztségét, amelyet jelenleg is betölt.
„Az RMDSZ által jelölt személyek kerülnek az Országos Lakásügynökség (ANL) helyi irodája, a nyugdíjpénztár és a munkaerő-ügynökség aligazgatói székébe is, de az ő nevüket az aláírt protokollum értelmében még nem hozhatjuk nyilvánosságra” – nyilatkozta a Nyugati Jelennek Halász Ferenc. A PD-L helyi szervezetével kötött megállapodást a Temes megyei RMDSZ tegnapi ülésén hagyta jóvá.
Bevonják az SZNT-t is a hatalom bűvkörébe?
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) csíkszéki, gyergyószéki és udvarhelyszéki területi elnökeivel, Veress Dáviddal, Ambrus Árpáddal és Incze Bélával tanácskozott Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. „Az SZNT-nek a szerepe a székely társadalom megszervezésében, javaslattételben, a székely identitás erősítésében van, és szeretném, ha az eddiginél intenzívebbé válna a megyei tanács és az SZNT közötti együttműködés a társadalmi élet minden területén.
A romániai belpolitikai fejlemények azt mutatják, hogy Székelyföld megyéi számos új lehetőséget, jogosítványt kaptak, kapnak, s most rajtunk áll vagy bukik, hogy mire megyünk ezekkel a lehetőségekkel” – nyilatkozta Borboly Csaba. Az SZNT-elnökök üdvözölték a tanácskozási kezdeményezést, támogatják az elindított programokat, amelyeket véleményezéssel, javaslatokkal és a helyi közösségek tájékoztatásával, bevonásával tudnak segíteni.
Szakértőket javasolnak a Hunyad megyeiek
A dekoncentrált intézmények működését jól ismerő szakértőket javasol a Hunyad megyei RMDSZ – fejtette ki Winkler Gyula területi elnök, hozzátéve, hogy a demokrata-liberálisokkal csak ma délután ülnek tárgyalóasztalhoz.
„Az általunk javasolt vezetők egy része már bizonyított 2005-2008 között. Hozzáértésükre nagy szükségünk van, ugyanis a gazdasági válság erőteljesen sújtotta Hunyad megyét” – mondta el az Agerpres hírügynökségnek Winkler. A megyei elnök nem volt hajlandó részletezni azt, hogy az RMDSZ milyen intézményeknél szeretné „elhelyezni” embereit.
Besztercén átveszik a PSD helyét?
A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ egyelőre nem döntötte el, hogy milyen igazgatói tisztségeket igényeljen a PD-L-vel folytatott tárgyalásokon – vallotta be Kocsis András területi elnök. Hozzátette: várják, hogy az országos politikában szereplő Ioan Oltean megyei PD-L-elnök érjen haza Bukarestből és akkor asztalhoz ülnek.
A megyében eddig egyetlen tisztséget kapott az RMDSZ, de az alprefektusi posztra jelölt Borsos László mindeddig nem vehette át hivatalát, mert nem kapta még meg a közhivatalnoki besorolást. Beszterce-Naszód megyében három intézményt – környezetvédelmi hatóság, nyugdíjpénztár és fogyasztóvédelem – továbbra is a szociáldemokraták által jelölt igazgatók vezetnek és híresztelések szerint ezekre számíthat az RMDSZ.
Igazgatói tisztségekre „váltják be” a Kárpátokon túli alprefektusokat?
Továbbra sem nevezte meg jelöltjét az RMDSZ a már korábban kialkudott mezőgazdasági államtitkári posztra, mert a héten még nem ült össze a jelölést végző Szövetségi Állandó Tanács (SZÁT) – tudtuk meg Kovács Péter ügyvezető alelnöktől. Betöltésre várnak még a kisebbik kormánypártnak adott alprefektusi tisztségek is két Kárpátokon túli megyében, Argeşiben és Teleormanban.
Ez utóbbi két poszt esetében a SZÁT nem is igyekszik a jelöléssel, Kovács Péter szerint már csak azért sem, mert esély van arra, hogy az RMDSZ más tisztségekre váltsa ezeket. „Nyilván nem közvetlen érdekünk a Kárpátokon túli posztok mielőbbi betöltése. Elképzelhető ugyanis, hogy cseréjükben megkaphatunk más fontos tisztségeket” – magyarázta a politikus, aki emlékeztetett: a Tăriceanu-kormányzat második felében az RMDSZ a Mehedinţi megyei prefektusi funkciót egy államtitkári tisztségre váltotta.
Mint ismert, az RMDSZ hat minisztériumban alkudott ki államtitkári posztot, öt tárcánál már megnevezte jelöltjét is. Ez utóbbiak közül mindeddig csak Niculescu Tónit nevezték ki a Külügyminisztériumba. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)