Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1323 találat lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 1321-1323
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. szeptember 21.

A román honvédelmi minisztérium szóvivője határozottan cáfolta Funar polgármester állítását, hogy magyar deszantegységek támadásra készen állnak a román határon. /Magyar Hírlap, szept. 21./

1992. szeptember 22.

A magyarországi kárpótlásra jogosultak ügyintézése érdekében Dáné Tibor Budapestre utazott, ahol dr. Sepsey Tamás államtitkárral, a Kárpótlási Hivatal elnökével tárgyalt. A megállapodásnak megfelelően Kolozsváron irodát létesítettek, ahol megkezdődött az ügyfélfogadás, itt jelentkezhetnek a kártérítésre jogosultak. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./ A hivatal pontos neve: Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal. Előzmény: aug. 26-i jegyzet.

1992. szeptember 22.

Cseresznyés Pál és Szabadi Ferenc marosvásárhelyi lakosokat az 1990. márciusi események ürügyén súlyos börtönbüntetésre és több mint 1 000 000 lej kifizetésére ítélték. Az összeg kamatait is fizetni kell az elítélteknek. Az RMDSZ Maros megyei elnöksége felhívással fordul a romániai magyarsághoz, segítsenek összegyűjteni a kirótt büntetés összegét. /Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./ Előzmény: júl. 6-i jegyzet.

1992. szeptember 22.

Bukarestben szept. 22-én megalakult a Nemzeti Legionárius Párt, a hírhedt fasiszta Vasgárda utóda. Alapítója, Ionica Catanescu volt párttag, volt milicista tiszt, korábban kapcsolatban állt a Securitateval. Az új párt követeli az etnikai alapon szervezett pártok, így az RMDSZ betiltását. /Magyar Hírlap, szept. 24., Új Magyarország, szept. 25./

1992. szeptember 23.

Többtízezer ember tüntetett szept. 23-án Bukaresten a Demokratikus Konvenció és elnökjelöltje, Emil Constantinescu mellett. A nagygyűlésen felszólalt Constantinescu mellett Corneliu Coposu, Doina Cornea és Domokos Géza, az RMDSZ elnöke is. /MTI, AP/

1992. szeptember 23.

Adrian Nastase külügyminiszter beszédet mondott az ENSZ-közgyűlésén. Tájékoztatást adott a parlamenti és elnökválasztásról, amelyet határkőnek nevezett a jogállamiság és a demokrácia megteremtése útján. Nastase találkozott több kollégájával, szept. 24-én pedig Butrosz Gali ENSZ-főtitkárral. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26-27./

1992. szeptember 24.

Katona Ádám hangsúlyozta, hogy nem szakad szét az RMDSZ. Szerinte az RMDSZ vezetésének van kormánypárti és ellenzéki szárnya. Az RMDSZ ellenzéki szárnyában két csoportosulás van, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés és a Szabadelvű Kör. /Új Magyarország (Bukarest), szept. 24./

1992. szeptember 24.

Nagyon fontos, hogy a magyarok elmenjenek szavazni és az RMDSZ-re voksoljanak. Ioan Popa számszerű adatokkal bizonyítja, milyen fontos a részvétel. Kolozsváron például az 1990. máj. 20-i parlamenti választáson 44639 szavazatot kapott az RMDSZ, ugyanakkor 1992. febr. 9-én, a helyhatósági választásokon csak 30479-et. Amennyiben 1992-ben is éltek volna a lehetőséggel a szavazók, minden másképpen alakult volna a kincses városban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1992. szeptember 24.

Szept. 24-én Keszthelyi András pécsi egyetemi oktató édesapja kocsijával Romániába akart utazni. A román határőrizetei szervek arra hivatkozva, hogy a kocsi nem az övé, megtagadták a beléptetését. Szóváltás kerekedett köztük, a román határőrök megpróbálták őt és útitársát kirángatni az autóból. Az útitárs gázt adott, magyar területre érve beszámoltak a történtekről. A magyar határőr felszólította őket a visszatérésre azzal, hogy biztonságukat személyesen szavatolja, velük lesz az eljárás során. Amint visszaértek román területre, Keszthelyi Andrást bevitték egy szobába, ahol öt egyenruhás megverte, majd bepecsételték útlevelébe, hogy egy évig nem léphet be Románia területére. Ide nem kísérte el a magyar határőr, majd a magyar határőröktől azt a tanácsot kapta, hogy forduljon a Külügyminisztériumhoz. Keszthelyi András Kolozsvárról települt át Magyarországra, előzőleg az Ellenpontok című erdélyi szamizdat munkatársa volt. 1982-ben őrizetbe vették, majd rákényszerítették, hogy hagyja el Romániát. Feltartóztatása esetleg nem pusztán autótulajdonlási kérdés volt. /Beszélő (Budapest), okt. 10./

1992. szeptember 24.

Rudolf Seiters német belügyminiszter Bukarestben aláírta román kollégájával, Victor Babiuc-kal azt a megállapodást, amelynek értelmében Románia visszafogadja az ebben az évben illegálisan Németországba érkezett 43 ezer embert. Ion Cioaba, akit nemrég egy romániai ortodox templomban a cigányok királyává koronáztak, együttműködését ajánlotta fel a német kormánynak a zömében cigány bevándorlók hazatelepítésében. Ellenszolgáltatásként Bonn hozzájárul a romániai cigányok szociális helyzetének javításához kórházak, műhelyek építéséhez. /Pesti Hírlap, szept. 23, szept. 25./

1992. szeptember 24.

Románia javasolja, hogy a Biztonsági Tanács hozzon létre kártérítési alapot, melyből fedeznék a jugoszláviai embargó által legsúlyosabban érintett országok veszteségeit, mondotta Adrian Nastase külügyminiszter az ENSZ közgyűlésén. Fontosnak tartotta, hogy a Biztonsági Tanács elemezze a népek önrendelkezésének kérdését, ezt az elvet ne alkalmazzák a nemzeti kisebbségekre. A kisebbségi kérdést ne emeljék ki az emberi jogok keretéből, jelentette ki. /Új Magyarország, szept. 25., Magyar Hírlap, szept. 25./

1992. szeptember 25.

Agyba-főbe vertek Kolozsváron a Melody bárban két magyarországi újságírót, Vágvölgyi Andrást, a Magyar Narancs főszerkesztőjét és a lap fotóriporterét, Déri Miklóst. Marius Tabacu a román közvéleménnyel is megismertette a történteket. /Magyar Hírlap, szept. 29./

1992. szeptember 25.

Az Emberséget! Alapítvány 1991. februárjában alakult meg Székelyudvarhelyen a marosvásárhelyi 1990. márciusi magyarellenes pogrom áldozatai, továbbá az oroszhegyi és zetelaki rendőrgyilkosságok vádjával elítéltek nélkülöző hozzátartozóinak megsegítésére. Azóta 186 ezer lej gyűlt össze. Ezt az összeget kiosztották a rászoruló családok között és újból kérik az adakozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

1992. szeptember 25.

Az Emberi Jogok Nemzetközi Jogász Csoportja Gheorghe Funar kolozsvári polgármesterhez írt nyílt levelében tiltakozott Funar egyes rendeletei ellen, amelyek kötelezővé teszik a rendezvények előzetes bejelentését, megtiltják a tüntetéseket. Ezek a rendelkezések ellentétesek a nemzetközi jogi normákkal. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

1992. szeptember 27.

Parlamenti és elnökválasztás Romániában.

1992. szeptember 28.

Az RMDSZ Országos Elnöksége tizenkét tagjából nyolcan lemondásra szólították fel Domokos Géza elnököt, ezt Szőcs Géza alelnök levelében is megerősítette. /MTI/ Részletesen: okt. 25-i jegyzet.

1992. szeptember 29.

Az RMDSZ Országos Elnöksége szept. 29-én Kolozsváron ülésezett. Megelégedéssel vette tudomásul a nagyarányú részvételt a választáson, amely biztosította az RMDSZ sikeres szereplését és a demokratikus erők előretörését. Elhatározták, hogy a politikai alakulatokkal, elsősorban a Demokratikus Konvencióval folytatandó tárgyalásokra bizottságot hoz létre a következő elnökségi tagok részvételével: Tőkés László, Szőcs Géza, Csapó József, Tokay György és Takács Csaba. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./

1992. szeptember 30.

Az Egyesült Államok parlamentjének alsóháza nagy többséggel elutasította azt a kormányzati törvénytervezetet, amely megadta volna Romániának a legnagyobb kedvezményezetti státust. /Magyar Hírlap, okt. 1./

1992. szeptember 30.

Domokos Géza RMDSZ-elnök visszautasította a lemondásra való fölszólítást. /MTI, részletesen: okt. 25-i jegyzet./

1992. október 1.

Jakó Zsigmond professzor, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke ismertette az EME tevékenységét. Az EME öt szakosztályában rendszeres munka folyik, jelenleg 1300 felett van a taglétszám. A kiadványoknál némi lemaradás van. Folynak az Erdélyi Helytörténeti Lexikon előkészítő kutatásai. A román tannyelvűvé vált kolozsvári egyetem igyekszik beolvasztani az EME értékes két-háromszázezres könyvtárát azzal, hogy leszedik az ex libriseket a könyvekről, és kicserélik a sajátjukkal. /Új Magyarország, okt. 1./

1992. október 1.

Okt. 1-jén megnyílt Bukarestben a Magyar Kultúra Háza. Andrásfalvy Bertalan művelődési miniszter és Ludovic Spiess román kulturális miniszter együtt nyitotta meg a magyar kulturális központot. Andrásfalvy Bertalan elmondta, hogy nagyon várta a megnyitást, először májusban akarták megnyitni, de lassan ment a munka. "Meggyőződésem, hogy ha a román értelmiség megismerkedik a magyar kultúra problémáival, annak messze ható következményei lesznek" - jelentette ki. Okt. 8-án avatják Budapesten a román kulturális központot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Járai István a bukaresti ház igazgatója nyilatkozott: hungarológiai könyvtár áll rendelkezésre, filmklub is van, nyelv- és műfordítói tanfolyamot indítanak. /Magyar Hírlap, okt. 1./

1992. október 1.

Még nem ismeretes a választások végeredménye, de az Iliescu elnököt támogató pártok már benyújtják a számlát: C. V. Tudor, a Romania Mare Párt elnöke a belügyminiszteri tárcát követeli, azonkívül egy románellenes tevékenységet kivizsgáló főigazgatóság felállítását a vezetésükkel. A vádlottak természetesen a magyar nemzetiségűek lennének. A Román Nemzeti Egységpárt is a belügyminiszteri tárcát követeli, de a honvédelmit is. /Magyar Hírlap, okt. 1./

1992. október 1.

Szőcs Géza kifejtette - a választási eredmények ismerete nélkül, hogy nemet kell mondani az RMDSZ-nek az esetleges koalíciós tagságra. /Magyar Narancs, okt. 1./

1992. október 2.

Jogi tájékoztató a magyarországi kárpótlási törvényekről és ezek hatályáról nem magyar állampolgárok esetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ Ugyanerről: okt. 14-i jegyzet.

1992. október 2.

Tőkés László püspök bejelentette, hogy tiltakozásul Pálfy G. Istvánnak, a magyarországi Hét és Híradó televízió-műsorok főszerkesztőjének leváltása ellen, a továbbiakban nem kíván megjelenni a Magyar Televízió műsoraiban. "Önkéntes száműzetésemmel mindenfajta kizárólagosság ellen tiltakozom." /Új Magyarország, okt. 3./

1992. október 2.

Adrian Nastase külügyminiszter fogadta Bába Iván külügyi államtitkár-helyettest, megbeszélést folytattak a magyar-román kapcsolatokról. Előzőleg Melescanu külügyi államtitkárral tárgyalt az 52 pontos munkaprogramról, ezek egyike volt a magyar, illetve román kulturális központ megnyitása a két fővárosban. /Új Magyarország, okt. 3./

1992. október 2.

Iliescu elnök sajtóirodája bírálta azt a módot, ahogy a magyar televízió Panoráma műsora közölte az elnökkel készített interjút. Iliescu azzal a feltétellel egyezett bele az interjúba, ha azt megszakítások nélkül adják le. A műsorban ugyanis Mircea Dinescu írószövetségi elnök kommentárjait is bevágták az interjúba. /MTI, Népszava, okt. 2./ Reagálás: Chrudinák Alajos, a Panoráma főszerkesztője elmondta, hogy szó sem volt semmilyen feltételről az interjú sugárzásával kapcsolatban. /Népszava, okt. 3./

1992. október 2.

Balogh Edgár reagált Domokos Gergelynek a Magyar Népi Szövetséget /MNSZ/ elmarasztaló írására. Balogh Edgár védelmébe vette a szervezetet., amely a magyarság anyaszervezetévé vált. Balogh Edgár másképp látja a százas intézőbizottság szerepét is. Az MNSZ-nek 570 ezer /a csángókkal együtt 600 ezer/ szavazója volt a parlamenti választáson. A tisztító önvizsgálatról azt írja Balogh Edgár, hogy ezzel elébe mentek a támadásoknak és megvédték a magyar intézményeket, így például az EMGE-elnök Szász Pált vagy az EME /Erdélyi Múzeum-Egyesület/-elnök Jósika báró személyes meggyőzésével "elfogadhatóbb" személyeket kértek fel tisztségeik átvételére. Így került az EMGE élére Antal Dániel, az EME élére pedig Jakó Zsigmond professzor. Azután jöttek a letartóztatások, Balogh Edgárt is bebörtönözték. /Balogh Edgár: Múltunk vizsgálatában tárgyilagosságra van szükség. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./ Domokos Gergely írása: szept. 16.

1992. október 3.

Nem történtek szembeszökő törvénytelenségek a választáson, állapította meg Domokos Géza, azonban feltűnően sok az érvénytelen szavazat, megközelítőleg másfél millió, túlzottan magas az idegenben szavazók száma is. Az érvénytelen szavazok nagy száma miatt a Demokratikus Konvenció hivatalosan tiltakozott. - Az Iliescu-szárnyat a kevésbé tájékozott falusi lakosság segítette győzelemre. - Az RMDSZ megismételte 1990-es választási eredményét. - Az RMDSZ-nek meg kell újulnia, fel kell vállalni a romániai magyar társadalom valamennyi problémáját. Be kell következni a platformosodásnak, eszmék és gondolatok nyílt ütköztetésének. Új vezetésre, megújított programra van szüksége az RMDSZ-nek. Domokos Géza az RMDSZ legközelebbi kongresszusa után visszalép a politikai életből. /Kiss Zsuzsa: Beszélgetés Domokos Gézával, az RMDSZ elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3-4./

1992. október 3.

Ion Iliescu elnök nyilatkozatában kifejtette: sajnálattal vette tudomásul, hogy az amerikai képviselőház elutasította a legnagyobb kedvezmény megadását Romániának. Ez igazságtalan megkülönböztetés az országgal szemben. A románellenes lobby, élén Tom Lantossal, aktív volt. - Hasonló hangnemű volt a külügyminisztériumi nyilatkozat: nem Romániában van baj, hanem a románellenes erők jól működnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3-4./


lapozás: 1-30 ... 991-1020 | 1021-1050 | 1051-1080 ... 1321-1323




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998