Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4106 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 4081-4106
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. február folyamán

2000. január 1.

Jan. 1-jén Budapesten a Szent Koronát és a koronázási jelvényeket - a millenniumi év nyitányaként - átszállították a Magyar Nemzeti Múzeumból a Parlamentbe, és a törvényhozás épületének kupolatermében helyezték el. A nemzeti ereklyéket tartalmazó gépkocsi katonai tiszteletadás mellett gördült az Országház főkapujához, ahol az öttagú koronatestület tagjai: Göncz Árpád köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János házelnök, Németh János, az Alkotmánybíróság elnöke és Glatz Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke fogadta. Ezután felvonták a köztársaság lobogóját, majd a himnusz hangjait követően 21 díszlövés hangzott el. A Kossuth téren többezres tömeg nézte végig a ceremóniát. A Szent Koronát, az országalmát, a jogart és a kardot - ünnepélyes keretek között - kevéssel fél hat előtt helyezték el az Országház Kupolatermében felállított speciális tárolóban. - A Szent Korona átszállítását megelőzően a Parlamentben millenniumi ünnepséget tartottak, amelyen jelenlegi és volt közjogi méltóságok, kormánytagok, országgyűlési képviselők, egyházi vezetők és a diplomáciai testület tagjai vettek részt. Az SZDSZ-frakció távol maradt az eseménytől. Az ünnepséget Áder János házelnök nyitotta meg, aki beszédében úgy fogalmazott: mindannyiunk közös sikere, hogy egy olyan ország polgáraiként léphetünk az új évezredbe, amely immár nemcsak csatlakozni kész, hanem felzárkózni is képes az európai polgári demokráciák közösségéhez. Göncz Árpád köztársasági elnök, miután aláírta a millenniumi emléktörvényt, kijelentette, a Szent Korona jelenléte itt, ebben az épületben, jelképértékű: közjogi értelemben évszázadokon át kifejezte hazánk alkotmányos főhatalmát, s e főhatalom birtokosa volt. Orbán Viktor miniszterelnök annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a Szent Korona teremtette meg a lehetőségét annak, hogy Magyarország Európába lépjen. /Az Országházban a magyar Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Szent Koronát és a koronázási jelvényeket mintegy 15 ezer ember tekintett meg jan. 1-jén és 2-án az Országházban. Jan. 3-tól újra a szokásos rend szerint, reggel nyolc és délután hat óra között fogadják a látogatókat a Parlamentben. /Napirenden. Január elsejétől az Országházban a Szent Korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./ A Romániai Magyar Szóban a lap budapesti tudósítójának nyegle, SZDSZ-párti beszámolója olvasható a Szent Korona Parlamentben történő elhelyezéséről. /Nagy Iván Zsolt: Koronázás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. január 1.

Jan. 1-jén Orbán Viktor miniszterelnök emlékezetes ünnepi beszédet mondott, visszatekintve nemzetünk ezer évére. /Magyar Nemzet, jan. 3., Napi Magyarország, jan. 8./

2000. január 4.

Január 3. és 7. között Emil Constantinescu államfő Izraelbe látogat kollégája, Ezrel Weizman meghívására. Constantinescu Jeruzsálemben Ezrel Weizman izraeli elnökkel, Ehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel, Ehud Barak kormányfővel, I. Diodoros jeruzsálemi ortodox pátriárkával, valamint üzletemberekkel találkozik. Betlehemben Jasszer Arafat palesztin elnökkel folytat megbeszéléseket. Elutazása előtt az államfő kijelentette: látogatása Románia és a zsidó állam közti több mint ötvenéves párbeszéd folytatása. Tájékoztatása szerint a látogatás napirendjén gazdasági, politikai és kulturális kérdések szerepelnek. /Constantinescu államfő Izraelben. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2000. január 4.

Tíz esztendővel ezelőtt, 1990. január első lapszámaként jelentkezett a Friss Újság. Akkor csak így, "Szatmári" nélkül. Tíz évvel ezelőtt a diktatúra alóli felszabadulás örömében új életet, új korszakot akartak kezdeni. Még mindig az út elején tartunk sok-sok tekintetben, állapította meg a szerkesztőség. Jelenleg napi 12, vagy akár 16 oldalt is tudnának nyomtatni, ennek egyetlen akadálya van: az anyagiak. /Tízéves a Friss Újság. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 4./

2000. január 4.

Az Udvarhelyi Híradó szerkesztősége több díszoklevelet osztott ki, így az Év embere lett a Széchenyi-díjas dr. Vofkori György, a Székelyföld útikönyv szerzője. A szerkesztőség egyik munkatársa, P. Buzogány Árpád is díszoklevelet kapott, "a legbecsületesebb újságíró" címmel. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2000. január 4.

Kolozsváron, az Erdélyi Híradó Lap-és Könyvkiadónál, Szőcs Géza szerkesztésében, megjelent Farkas-Wellmann Endre Klipendium című verseskötete. Kiadását a Pro Professione Alapítvány /Budapest/ támogatta. /Más világok - egy új verseskötetről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2000. január 4.

Székely népmesék címmel Kriza János gyűjtéséből válogatott a budapesti Magyar Mercurius Kiadó, a Klasszikus magyar mesék sorozat első darabjaként. Kriza János /Nagyajta, 1811. jún. 28. - Kolozsvár, 1875. márc. 26./ az első népköltészeti gyűjtő. 1863-ban jelent meg a gyűjtését tartalmazó Vadrózsák című kötete. /Kriza János mesegyűjtéséből. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 4./

2000. január 4.

A múlt hónapban megnyílt Székelyudvarhelyen Tóth Ferenc /sz. Parajd, 1954. jan. 16./ szovátai festőművész tizedik egyéni tárlata. Tóth Ferenc Korondon tanít rajzot és művészettörténetet. Magyarországon három kiállítása volt. Festészeti stílusa az analitikus kubizmus. / Budapesten az Országgyűlés ünnepi hangulatban nyitotta meg a 2000. évet. Viharos országgyűlési viták után törvény született az ünnepi esztendő állami programjairól. Ez a törvény mondja ki a Szent Korona áthozatalát a Nemzeti Múzeumból az Országházba. Megdöbbentő volt, hogy az ellenzéki pártok milyen elutasítással fogadták a korona áthozatalát, illetve a millenniumi ünneplés gondolatát. Az MSZP és az SZDSZ mindent elkövetett a magyar polgári kormánykoalíció terveinek meghiúsításáért, a baloldal tiltakozása azonban nem ért célt. Szent István királyunk koronázási jelvényeinek a magyar parlament épületébe helyezése több, mint gesztus értékű, állapította meg Makkay József. - A millenniumi év ünnepségsorozata, a lassú, de biztos nyitás a keresztény Magyarország eszméi felé azt bizonyítják: ez a kis ország ismét magára talált. Magyarország példát mutathat abból, miként lehet tagja a fejlett Nyugatnak úgy, hogy közben megőrzi nemzeti identitását, és büszke lehet múltjára. Az új kormányzat - ahogyan azt egyik jeles erdélyi püspökünk megjegyezte - végre nemzetbarát politikát folytat. Elődjeinél jobban törődik a határon túli magyarsággal, és velünk együtt próbál megoldást keresni a közös integráció rázós kérdéseire. - A magyar szellem már kiszabadult a palackból, és röpke egy évtized alatt bizonyított is. Visszazárni többé már nem lehet! Ahogyan a magyar miniszterelnök fogalmazott, az ezeréves múlt csak nagy nemzeteknek adatott meg, miközben a kicsik gyakorta eltűntek, felszívódtak, beleolvadtak másokba. Hogy a megmaradás miként sikerült a magyarnak? Nos, ezt érdemes ünnepelni, erre kell emlékezni. Bárhol is éljen a világon a magyar, tudnia kell: neki nincs szégyellnivalója, hiszen mint nemzeti imánk is mondja, megszenvedte e nép már a múltat s jövendőt. /Makkay József: Méltó helyén a korona. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 4./

2000. január 5.

Emil Constantinescu jan. 3-án érkezett Izraelbe, ahol Ezer Weizman, a zsidó állam elnöke fogadta. Constantinescu megkérdőjelezhető kijelentése az volt, hogy "Romániában fellelhetőek még kísérletek az antiszemita múlt felélesztésére, de ezek a törekvések elszigeteltek, és a civil társadalom, illetve a hatóságok határozott ellenállásába ütköznek." Constantinescu emlékeztetett arra is, hogy ő volt az első román államfő, aki a romániai zsidók által az Antonescu-rezsim idején elszenvedett üldöztetés miatt nyilvánosan bocsánatot kért. Ez Washingtonban történt, 1997-ben. Újságírói kérdésre válaszolva az elnök azt mondta, országában végképp leáldozott a zsidógyűlöletnek. Jan. 4-én a román elnök tárgyalt Jichák Mordehai helyettes kormányfővel, akinek egy Románia-Törökország-Izrael háromoldalú együttműködési struktúra kialakítását javasolta, úgymond a három ország gazdasági és politikai potenciáljának jobb kiaknázása érdekében. Elmondta, hogy a bukaresti diplomácia számára a Jeruzsálemmel fenntartott kapcsolat kivételesen fontos, többek között azért, mert a kelet-európai térség államai közül éppen Románia fűzte a legszorosabbra a gazdasági együttműködést Izraellel. Stratégiai partnerséget is javasolt a két ország között. A betlehemi ökumenikus istentiszteleten való részvétel kedvéért a román elnök most utazott Izraelbe, noha tudta, hogy a Washingtonban megkezdődött izraeli-szír béketárgyalások miatt Barak miniszterelnököt és Levi külügyminisztert nem találja otthon. - A tervek szerint az elnök találkozik Jasszer Arafat palesztin vezetővel is. Azt persze Izraelben nagyon jól tudják, hogy az elnök szép szavai dacára Romániában a (helyi) hatóságok szintjén tovább él az Antonescu-kultusz. /Igény a különleges kapcsolatra. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 5./ Emil Constantinescu jan. 4-én találkozott Ehud Olmert jeruzsálemi polgármesterrel és megvitatták a két főváros közötti különleges gazdasági és kulturális egyezmény megkötésének lehetőségét. A román elnök kijelentette, hogy az izraeli üzletembereknek támogatniuk kellene Románia mintegy 14 ezer fős zsidó közösségét. Constantinescu meghívta Jeruzsálem polgármesterét, látogasson el Romániába. Az izraeli államfő országa "megbízható barátjának és szövetségesének" nevezte Romániát. /Emil Costantinescu Izraelben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2000. január 5.

Az első tíz év után már vitathatatlan, hogy az RMDSZ megszületése nemcsak az etnikai, de a morális szempontok politikai jelentőségét is bizonyítja, hangsúlyozta Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő. Meg kellene vitatni, hogyan néz ki az RMDSZ és keretein belül a kolozsvári valóság? Válaszolni kell arra, is, hogyan tovább, RMDSZ ? /Kónya-Hamar Sándor parlamenti képviselő, Kolozs megyei RMDSZ elnök: Fórumra szólító. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. január 5.

Kolozsváron az RMDSZ Kolozs megyei szervezete az unitárius egyház imatermében emlékezett a tíz évvel ezelőtti történésekre. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke kifejtette: a tíz évvel ezelőtti szándékokból nagyon kevés valósult meg. Csép Sándor, a MÚRE elnöke felolvasta a Hívó szót, melyet 1989. december 22-én fogalmaztak meg kolozsvári magyar értelmiségiek és a Szabadság 1989. december 23-i számában került nyilvánosságra. Ebben elsőként a magyar nyelvű felsőfokú oktatásra, egyházi javak visszaszolgáltatására utalnak. Pillich László, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének kulturális alelnöke, a Heltai Alapítvány igazgatója felolvasta az emlékezését az 1989-es decemberi eseményekről, név szerint megemlékezve a 26 elesett hősről. Tőkés László püspök cáfolta a "szikraelméletet", hogy 89 decemberében valahonnan kipattant egy szikra, akár egy hússorból, egy kenyérsorból is elindulhatott volna az, ami akkor elkezdődött. Szerinte ugyanis mindannak, ami történt, annak komoly előtörténete, háttere volt. Gyimesi Éva egyetemi tanár figyelmeztetett, hogy az elmúlt tíz év alatt nagy veszteség érte a szellemi értékeket, sok fiatal elhagyta az országot, mert nem teremtődtek meg az elitképző és az egyeseket itthon tartó intézmények. Szerinte amennyi pénz elment mindenféle intézmények alapítására és megemlékezésekre, annak feléből megteremthették volna azokat a kutatóintézményeket, kis intézményeket, melyek a szellemi elitet itt tartják. Megállapította, hogy a múltorientált szellemi élet hátránya az is, hogy nem készültek fel a globalizációra. A globalizáció már ott van a székelyföldi gyerekek számítógépeiben. Gyimesi szerint a tudást Tokiótól Madagaszkárig naprakészen megkapják angolul, akkor kérdés, minek neveljük őket? Romániai magyarnak? A civilizációs szakadék a fejekben van. Buchwald Péter alprefektus szerint jogfosztottság az összetartó erő. Óvott attól, hogy ketté vagy háromfelé szakadjanak. Tőkés László a beszélgetés után a Szabadságnak elmondta, hogy a "szemünk láttára folyik egy permanens történelemhamisítás." /Csomafáy Ferenc: Emlékezni, emlékeztetni a tíz évvel ezelőtti eseményekre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. január 5.

Az utóbbi hetekben újólag fellángoltak a Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kijelentései körül a kedélyek. Erről kérdezte a Szabadság munkatársa Kónya-Hamar Sándort, az RMDSZ Kolozs megyei elnökét. Amíg az Iliescu-rendszer egyszer sem engedte meg magának, hogy Tőkés Lászlót ne hívja meg a temesvári megemlékező ünnepségekre, addig 1996 decemberében, amikor is már Emil Constantinescu ült az államelnöki székben, ez a meghívás elmaradt. Idén változott a hozzáállás. Tárgyilagos megközelítésben, objektív hozzáállásban emlékezve emlékeztettek arra, hogy mi is történt Temesváron. Tőkés László ugyanaz maradt, amit 1989-ben szavaival és tetteivel bizonyított a maga tisztánlátásával, karizmájával, megfogalmazásaival. Ez kényelmetlen egyeneseknek, így aztán szavait ismertek és ismeretlenek vitatják, tárgyalják és ítélkeznek felette. Kónya-Hamar Sándor leszögezte: a bukott rendszer megőrizte és átmentette reflexeit. Vincze Gáborra, a fiatal szegedi történészre hivatkozott, aki az erdélyi történészek helyett megírta az erdélyi magyarság két világháború közötti egyes eseményeit, beleértve az 1940 után történteket és a Magyar Népi Szövetség tragédiáját, kudarcát is Illúziók és csalódások című könyvében. Vincze Gábor az RMDSZ legutóbbi, csíkszeredai kongresszusát figyelve mondta, úgy érzi, mintha 1946-ban volnának a Magyar Népi Szövetség udvarhelyi kongresszusán. Meg kell vonni tevékenységük mérlegét, mert ha nem voltak képesek történelmet alkotni, az értékrendszert átmenteni, akkor a következő nemzedékek ezt számon kérhetik tőlük. /Magyar Balázs: Cukor és korbács. Beszélgetés KÓNYA-HAMAR SÁNDORRAL, az RMDSZ Kolozs megyei szervezete elnökével, a képviselőház titkárával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. január 5.

Épülő templomban tartott istentisztelettel köszöntötte a 2000. évet Zilah reformátusainak egy része. A második református egyházközség a kilencvenes évek első felében alakult meg, ugyanis a város a református felekezetű lakossága meghaladta a tízezer lélekszámot A második református templom - és Zilahon az 1989-es változást követően az első magyar templom - épül jelenleg, alapkövét 1996 december elején helyezték el. A ligeti egyházközség 2400 tagú népes közösség. Az egyházközségben 1999-ben 27 keresztelőre került sor a 15 temetéssel szemben. /Fejér László: Évkezdet templomi alagsorban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. január 5.

Csíkszeredában dec. 31-én Petőfi Sándor születésére emlékezve szerveztek koszorúzást a történelmi egyházak, a Polgármesteri Hivatal és a Petőfi Sándor Általános Iskola vezetősége a költő nevét viselő iskolában található szobornál. /Petőfi Sándor születésér emlékezve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. január 5.

Székelyudvarhelyen 1999-ben 1300 születést jegyeztek, kevesebbet, mint '98-ban, akkor 1344 csecsemőt regisztráltak. 1998-ban 438 halálozás történt, 1999-ben ez a szám 420-ra csökkent. /Fogyatkozik Udvarhely lakossága. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 5./

2000. január 5.

Tasnádon a Caritas szervezet Teleházat fog működtetni. A Kárpátok Eurorégió Fejlesztési Alaptól megnyert pályázatból biztosítják az irodai felszerelést, valamint a beindításhoz szükséges dolgokat. Szolgáltatásai a következő lehetőségeket biztosítják: ügyintézési segítségnyújtás, elektronikus levelezés a polgárok számára, internet-elérési lehetőség, közhasznú tájékoztatás, helyi hirdetés, hírközpont, irodai szolgáltatás, számítógépes munkák elvégzése, civil szervezetek kiszolgálása, különböző oktatási, képzési, kulturális programok szervezése. /Teleház Tasnádon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. január 5.

1999-ben 6066 személy kapott magyar állampolgárságot, közülük 3463-an Romániából települtek át - jelentette az MTI. A Romániából érkezők után a Jugoszláviát elhagyók száma volt a legmagasabb, ők 1106-an vannak, majd az Ukrajnából áttelepülők következnek, 760-an. A szerzési jogcím szerint a legtöbben - 4537-en - azért nyerhették el a magyar állampolgárságot, mert a felmenőik között magyar állampolgárok voltak. /Új magyar állampolgárok 1999-ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2000. január 6.

Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke az MTI-nek nyilatkozott: a HTMH továbbra is biztosítani szeretné a Magyar Állandó Értekezlet működési feltételeit, valamint a megalakult szakértői bizottságok érdemi munkáját. "A szakértői bizottságokban már elkezdődött a külföldi magyarok magyarországi jogállását szabályozó törvény előkészítése, és augusztusban várhatóan a kormány elé kerül a törvényjavaslat, amelyet legkésőbb decemberig elfogadhat az Országgyűlés". A kormány, a HTMH és a kormányzó pártok továbbra is szükségesnek tartják, hogy a külföldön élő magyar állampolgároknak is biztosítsa az alkotmány a szavazati jogot. Az ellenzéki pártok egyelőre elzárkóznak ettől a kérdéstől. A Határon Túli Magyarok Hivatala vállalkozik az Erdélyi Felekezetközi Alapítványi Egyetem feltételeinek megteremtését szorgalmazó elképzelések koordinálására, és e célból januárban megkezdi munkáját egy, a HTMH mellett működő programiroda. Az iroda munkatársai együttműködnek majd az erdélyi magyar egyetem alapítóival, az erdélyi történelmi egyházak képviselőivel és minden érdekelt szakmai szervezettel. Szabó Tibor utalt arra, hogy reményeik szerint az új erdélyi magyar magánegyetem szervesen fog illeszkedni a nemzetközi egyetemi hálózatba, és szoros együttműködést alakít ki a nyugati felsőoktatási központokkal. /A HTMH vállalkozik az erdélyi magánegyetemmel kapcsolatos koordinációra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2000. január 6.

Markó Bélát, az RMDSZ elnökét vádlottként idézte be jan. 25-re a kolozsvári bíróság. Markó ellen Gheorghe Funar tett bűnügyi feljelentést. Előzmény: Alföldi Lászlót, a kolozsvári magyar főkonzult a diplomáciában páratlan durva támadás érte Gheorghe Funar provokációja révén, aki a Magyar Köztársaság kolozsvári főkonzulátusa közelében "Itt van a magyar kémkedés székháza" szöveggel táblát helyeztetett el. Markó Béla egyik sajtónyilatkozatában kijelentette, hogy a kolozsvári polgármester elvakult nemzeti gyűlölettel a szomszédos ország ellen uszít, s a szövetség megtette a lépéseket Funar felelősségre vonásának irányában. /Markó Bélát pereli Funar. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 6./

2000. január 6.

Jan. 5-én tartotta a 2000. év első ülését az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége. Takács Csaba ügyvezető elnök elmondta: a tanácskozáson elemezték az ÜE-nek az elmúlt félévben kifejtett tevékenységét, minden sikerét, hiányosságát. Az SZKT legközelebbi ülését januárra tervezik egyetlen napirendi ponttal: a sokat halasztott belső választások időpontjának és lebonyolításának módja. Az ÜE úgy döntött: felelőtlenség lenne egy olyan SZKT-t összehívni, amely most sem képes végre pontos döntéseket hozni a belső választások ügyében, ezért az ÜE átfogó dokumentációt juttat el az SZKT program- és szabályzatfelügyelő szakbizottságához. A másik fontos kérdés a helyhatósági választások előkészítése. Az ÜE döntött az Illyés Közalapítvány szaktestületeibe delegált tagokról. A testület megbízta Borbély Lászlót az európai integrációs bizottság munkatervének és programjának a kidolgozásával, illetve a Magyar Állandó Értekezlet szakbizottságaiban részt vevő RMDSZ-küldöttek munkájának koordinálásával. /Székely Kriszta: Eseménydús év az Ügyvezető Elnökség előtt: belső választások, helyhatósági választások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2000. január 6.

A Bukaresti Református Egyház elnöksége javaslatot tett a Bukaresti Református Püspökség (Helynökség) létrehozására. A javasolt püspökség magába foglalná a Kárpátokon kívüli református szórványokat, a Duna-Fekete-tenger-Prut közötti 24 megyében, Bukarest központtal. Szórvány bizottság létezik, de ez nem elég, olvasható az érvelésben. A statisztikákban nincsenek feltüntetve a más nemzetiségű reformátusok. Braila megyében 203-an vallották magukat magyarnak, reformátusnak pedig 412-en, Botosani-ban 107 magyar él, de 370 református. A javaslatban szerepel az egyházi alapirodalom kétnyelvű tömegkiadása, a Káté és az énekek románra fordítása. Bukarest kórházaiba is kell a lelkigondozó, éppúgy, mint a zsilavai fegyházba, vagy az ország egyetlen női fegyházába, a Ploiesti melletti Targusorba. A Kárpáton túli megyéből 14-ben van több olyan helység, ahol 100 főt meghaladó református gyülekezet él. Ezeken a helyeken körlelkészséget lenne szükséges létrehozni. Konstanca megyében és az egész román tengerparton közel 800-an vallották magukat reformátusnak. Bukarestben a magyar református egyház két parókiája több ezer lélekkel számol. A javaslat amellett érvelt, hogy az egyháznak Bukarestben legyen képviselete, ez kapcsolatokat jelentene az állam központi szerveivel és a nagykövetségekkel. /Javaslattétel a Bukaresti Református Püspökség (Helynökség) létrehozására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./ A javaslatból sértődöttség is érződik, hogy a bukaresti egyházközségre eddig nem figyeltek kellőképpen.

2000. január 6.

Csíkszereda címerével ellátott, a 2000., azaz a magyar millenniumi évre szóló, helybeli képzőművészek alkotásaival díszített falinaptárt jelentetett meg a város polgármesteri hivatala. A naptár fedőlapján a millenniumi év jelentőségét szimbolizálja a Molnos Zoltán képzőművész, önkormányzati képviselő alkotta stilizált csodaszarvas is. Szász Jenő polgármester és a művészek találkozójukon megegyeztek abban, hogy ebben az évben Szent István államalapításának tiszteletére tárlatot nyitnak a művelődési házban. /Képzőművészek az udvarhelyi városházán. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 6./

2000. január 6.

Dec. 17-én a században tevékenykedő képzőművészek kiállítása nyílt meg Csíkszeredán, a Csíki Székely Múzeumban. A kiállítás felvetette az "elsikkasztott" életművek kérdését: több alkotó munkássága feldolgozatlan, némelyikük neve kikerült a köztudatból. Az utóbbira példa Szopos Sándor /Csíkszereda, 1881. nov. 8. - Kolozsvár, 1954. dec. 24./ festőművész. - A másik sarkalatos kérdés, a székely iskola fogalma. Banner Zoltán írta, hogy a székely iskola hozta századunk művészetébe a vitalizáló erőt, s a székelyföldi festők, grafikusok és szobrászok nemzedékei gazdagították az erdélyi művészet hagyományos műfajainak a funkcióit. Banner Zoltán fogalma /székely iskola/ nagyfokú türelmetlenséget, meg nem értést szült szakmai körökben. Banner kijelentette: csak egy ilyen öngyilkos nép agyában fordulhat meg, hogy ebben a kifejezésben kivetnivalót keressen. Miért ne mondanánk ki, hogy a székelyföldi művészek Székelyföld vizuális szépségeit hozták be az egyetemes magyar művészetbe? /A század néhai mesterei. A Csíki Székely Múzeum képzőművészeti kiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 6./

2000. január 6.

Betű és rajz címmel egyedülálló albumot jelentetett meg a szegedi Mozaik Kiadó: Deák Ferenc erdélyi grafikusművész műhelyvallomásait. A reprezentatív album bemutatóját nemrégiben tartották meg Szegeden, a Kass Galériában, ahol kiállítás is nyílt a művész grafikáiból. Ez alkalomból az Index szegedi internetlap interjút készített a művésszel, aki röviden beszámolt életútjáról és az utóbbi években Magyarországon kifejtett könyvtervezői munkájáról. Deák Ferenc Kolozsváron, a képzőművészeti főiskola grafika szakán szerzett diplomát 1958-ban. Nyugdíjazásáig művészeti vezetője volt a Kriterion Kiadónak. Négy éve pedig a szegedi Mozaik Kiadó grafikusa, majd művészeti vezetője. Azóta évente megújított munkavállalási engedéllyel dolgozik Szegeden, a kiadó szolgálati lakást biztosít számára. /Deák Ferenc grafikái a szegedi Kass Galériában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2000. január 6.

Sepsiszentgyörgyön még mindig nem sikerült a Petőfi utca elfogadtatása. Az utca elnevezésében már kétszer határozott a helyi tanács, időközben felvállalta az ügyet a megyei tanács is, azonban prefektusi óvás miatt az állásfoglalást - táblabírósági döntésre várva - elnapolták. A prefektus nemrégiben a helyi tanács vagyonleltárát is megtámadta a törvényszéken azon a címen, hogy a létesítmény címeként Petőfi utca szerepel. /A "kanyartól" féltenek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2000. január 6.

Elhunyt Demény István Pál folklorista, néprajzkutató. A Babes-Bolyai Tudományegyetemen magyar nyelv és irodalom szakot végzett 1972-ben. 1972-1978 között tanított. 1978-tól 1985-ig a Csíki Székely Múzeum (akkor Megyei Múzeum) muzeológusaként dolgozott Csíkszeredában. Ezt követően 1990-ig Sepsiszentgyörgyön a Megyei Könyvtár könyvtárosa volt. 1990-ben munkatársa lett a kolozsvári Folklór Intézetnek. Fő kutatási területe a folklór, a szóbeli hősi epika, valamint a népművészet és a népdal. Tanulmányai az Echinoxban, az Erdélyi Múzeumban, a Művelődésben, a Népismereti Dolgozatokban, a NYÉK-ben jelentek meg. Művei: A Hargita megyei gótikus falfestmények ikonográfiája (közösen M. László Zsuzsannával, 1979), Kerekes Izsák balladája (1980), A Szent László-legenda és Molnár Anna balladája (1992), A magyar szóbeli hősi epika (1997), a Táltosok, kerekek, lángok (1999). E két utóbbi a csíkszeredai Pallas-Akadémia kiadásában látott napvilágot, a falfestmények ikonográfiáját a Csíki Székely Múzeum adta ki. Temetése jan. 6-án lesz Sepsiszentgyörgyön, a szemerjai temetőben. /Elhunyt dr. Demény István Pál. = Hargita Népe (Csíkszerda), jan. 6./ Demény István Pál még harmincéves sem volt, amikor Kerekes Izsák balladája című értekezésével doktorált. Kutatói pályája határozottan ívelt fölfelé. Tanulmányok és könyvek sorát adta közre. Intézeti feladata a lírai népdalok rendszerezése volt. Legszívesebben azonban a hősi epikával foglalkozott. Szövegegyezéseket mutatott ki középkori krónikák és népballadák között. Táltosok, kerekek, lángok című, összehasonlító folklorisztikai tanulmányait tartalmazó, 1999-ben napvilágot látott könyve sejteti, hogy több, készülőben levő írása várta a végső formába öntést, azonban 51. születésnapját sem érte meg. /Dr. Almási István: Búcsú Demény István Páltól. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 11./ Demény István Pál /Nagyenyed, 1949. ápr. 28. - Kolozsvár, 2000. jan. 5./

2000. január 6.

Jan. 5-én Kolozsváron ülésezett az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. Tibád Zoltán, az alkuratórium titkára elmondta: megvitatták az RMDSZ Szövetségi Egyeztető Tanácsa (SZET) által tett javaslatokat az alkuratórium szaktestületeinek személyi összetételére vonatkozóan. Elfogadták azokat az alapvető szempontokat, amelyek szerint 2000-ben megtörténik a pályázatok kiírása. A romániai magyarságnak szánt összeg idén nagyjából megfelel a tavalyi keretnek. 1999-ben ez az összeg 230 millió forint volt. A jövőben a romániai alkuratórium internetes kapcsolatot is fenntart a budapesti irodával, amely nagymértékben megkönnyíti majd az információcserét. /Ülésezett az Illyés Közalapítvány Romániai Alkuratóriuma. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 7./

2000. január 6.

Közgyűlést tartott a napokban a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének udvarhelyi szervezete, ahol értékelték a '99-es tevékenységet, és megbeszélték a 2000-es programot. Az országos kongresszus március végén lesz, Nagykárolyban. A téli oktatás, az ezüstkalászos tanfolyamok Szentábrahámon és környékén, Homoródalmáson, Énlakán, és valószínű Oklándon Az Országos RMGE (12 megye szervezete) a SAPARD-nál egy szaktanácsadói hálózatot pályázott meg, amelynek kirendeltsége Székelyudvarhelyen is működne. /Ezüstkalászos gazdatanfolyamok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 7./

2000. január 6.

Több mint harminc éve alakult meg Hargita megye Csík és Udvarhely megye összeolvasztásával. Azóta a régi és új megyeszékhely, Székelyudvarhely és Csíkszereda állandóan versengett egymással, hogy melyiknek fejlettebb a gazdasága. Dávid László hivatalos adatok fölhasználásával adott hiteles képet a megye három régiója, Csík, Gyergyó és Udvarhely gazdasági helyzetéről. 1998 végén Székelyudvarhely lakossága 38.459 fő volt, Csíkszeredáé 45.819 fő, míg Gyergyószentmiklósé 21.192 fő. 1998-ban a legtöbb cég, vállalat a megyeszékhelyen működött, 29 lakosra jutott egy vállalkozás, Udvarhelyen 33 lakosra, Gyergyóban pedig majdnem 40 lakosra. Az 1998-as összforgalom szintén Csíkban volt a legnagyobb, átlagban 1,64 milliárd lej cégenként, a második Udvarhely volt 1,27 milliárd lejes összforgalommal, végül Gyergyó következett, ahol 0,9 milliárd lej volt az összforgalom. Az első három negyedévben a legnagyobb jövedelmet a megyeszékhely valósította meg, a költségvetési tervnek 68,8 százalékát, Gyergyó a tervezetnek 60,2 százalékát, míg Udvarhely alig a felét, 51,3 százalékát. Székelyudvarhelyen, a székely anyavárosban 1994 és 1996 között egyharmaddal csökkentették a helyi közigazgatásra szánt összeget, 21 százalékkal a városgazdálkodásra fordítottat, míg a szociális védelemre nagyjából ugyanannyit szántak. Az új városvezetőség két év alatt négyszer nagyobb arányban költött a helyi közigazgatásra, a városgazdálkodás és a szociális védelem rovására. A megyeszékhelyen a helyi közigazgatás terén a helyzet hasonló volt az udvarhelyihez, azonban a városgazdálkodásra egyharmaddal többet fordítottak, mint a székely anyavárosban. Gyergyószentmiklóson a helyi közigazgatásra 1996-ban kétszer kevesebbet költöttek, mint két évvel korábban, és majdnem háromszor kevesebbet, mint 1998-ban. /Dávid László: Megyénk három régiója közül melyik a fejlettebb? = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 4081-4106




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998