udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6975 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 6961-6975
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2016. október 28.

Letölthető Word dokumentum (DOCX)

Hadifogolytáborok és (hadi)fogolysors a Kárpát-medencében, 1944-1945?

A Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunká­sok emlékéve keretében a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Kolozsvári Kara eloadássorozatot szervezett a magyarok szovjet fogságának témakörében. A 2016 májusa és 2017 februárja között zajló értekezleten több eloadás hangzik el a témában, erdélyi és külföldi eloadók mutatják be a Kárpát-medence magyarságának egyik már-már elfeledett tragédiáját, a civilek szovjet fogságba hurcolását. Az alábbiakban Bognár Zalán docens, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészettudományi Kara keretében muködo Történettudományi Intézet oktatója eloadásának szerkesztett változatát tesszük közzé.[.]
A megnagyobbodott 172 ezer km2-es és 14,7 millió lakosú Magyarországról több mint 900 ezer magyar állampolgár - katona és civil - került szovjet fogságba hadifogolyként vagy kisebb részt internáltként. A mai Magyarország területére vetített számuk 6-700 ezer fo.
A hadmuveletekkel összefüggésben 380-400 ezer magyar katona és mintegy 250 ezer civil magyar állampolgár került a Kárpát-medencei hadifogolytáborokba. Rajtuk kívül még 80-100 ezerre teheto azon magyar állampolgárok száma, akik ugyan a határainktól nyugatra - a kitelepülések és a Vörös Hadsereg elöli menekülés következtében - immár a Német Birodalom területén kerültek szovjet fogságba, de a Szovjetunió felé vezeto úton elsosorban a nyugat-magyarországi hadifogoly-gyujtotáborokat járták meg. Tehát összesen, több mint 700 ezer magyar és rajtuk kívül még mintegy 300 ezer más állampolgárságú személy járta meg a Kárpát-medencében létrehozott (hadi)fogolytáborokat. A civilek fogságba vetésének rendkívül nagy aránya ellenére a szovjetek által megszállt Magyarországon a civil elhurcoltakról is csak mint hadifoglyokról lehetett említést tenni. [.]
Szabadság (Kolozsvár)

2016. november 24.

Letölthető Word dokumentum (DOCX)

Nagyon sok a tehetséges fiatal kritikus. Nem is tudom, mibol élnek

http://multikult.transindex.ro/?cikk=26317&8222nagyon_sok_a_tehetseges_fiatal_kritikus._nem_is_tudom_mibol_elnek8221


Bessenyei Gedo István, a Szatmárnémeti ?szaki Színház Harag György Társulatának igazgatója, az Ifeszt fesztiváligazgatója beszélt nekünk viszontagságokról, jövorol, kritikáról, trendekrol és még sok minden másról.

Bár ma Kolozsváron egy másik színházi fesztivál kezdodik, egy beszélgetés erejéig még visszatérnénk a nemrég véget ért Ifesztre. Mik egy ekkora színházfesztivál megrendezésének legnyilvánvalóbb elonyei egy társulat számára? Különös tekintettel a Harag György Társulat elmúlt években tapasztalt hányattatott sorsára.
- Az Interetnikai Színházi Fesztivál alapgondolata eleve az volt, hogy vándorfesztiválként minden alkalommal más és más város közönségének kínáljon keresztmetszetet a kortárs romániai kisebbségi színházi kultúra legjavából, és ezáltal mindig más-más városra, társulatra, színházra irányítsa a szakma, a sajtó, a közvélemény figyelmét. Ezt azért fontos elmondani, mert az Ifeszt a gyergyói Kollokvium testvérfesztiválja amelyeket az ötletgazda, Zsehránszky István elképzelése szerint egymással váltakozva, kétévente szerveznek meg. A Kollokvium állandó helyszínen megrendezett fesztivál, amelynek célja már eredetileg is a legkisebb lakosságú kisebbségi város, egyben a legkisebb és akkor még legfiatalabb kisebbségi koszínház promoválása és bekapcsolása volt a kulturális körforgásba. Az Ifeszt ezzel szemben mindig más helyszínre vándorol, olyan városokba, amelyekben jelentos számban élnek nemzeti kisebbségek. Szatmár két évvel ezelott szervezhette volna eloször ezt a fesztivált, de akkor mi cserét kértünk, hogy a megújult épületben ünnepelhessünk. Számunkra ez a fesztivál kiemelten fontos, nemcsak azért, amiért bármely más város számára is fontos volna, azaz nem csupán a szakmai tapasztalatcsere, a társulat és a város jobb megismertetése, vagy a szakmai vérkeringésbe való eroteljesebb bekapcsolódás miatt, hanem azért is, mert esetünkben égeto hiányt pótolt, méghozzá hosszú böjt után. Az elmúlt években, évadokban fájóan nagy forráskivonás történt Szatmáron a kultúrából, különös tekintettel a város fesztiváljaira: megszunt a saját házi fesztiválunk, a Sorompók Nélkül Nemzetközi Multikulturális Fesztivál, de hasonló sorsra jutott a város dzsessz- és rockfesztiválja is. Az Ifeszt most ezt a hatalmas hiányt is pótolni tudta, reményt adva a folytatáshoz. ?n abban bízom, hogy az Ifeszt ilyen értelemben nem utolsó, hanem elso lépése egy folyamatnak, amely a város kulturális életének a felpezsdítéséhez, nem utolsósorban pedig a saját, helyi fesztiváljaink újjáélesztéséhez fog elvezetni. [.]
Transindex.ro

2016. december 12.

Letölthető Word dokumentum (DOCX)

http://itthon.transindex.ro/?hir=45069

Megyei bontás: csak hét megyében nem nyert a PSD?

Csupán hét megyében és a diaszpórában szerzett többséget más párt, mint a PSD: az RMDSZ négy (Maros, Kovászna, Hargita, Szatmár), a PNL pedig három (Kolozs, Szeben, Fehér) megyében és a diaszpórában vitte el a szavazatok többségét a Hotnewsnak a szavazatok megyei eloszlását bemutató térképe alapján. A PNL esetében ugyanakkor csak Szeben megyében volt számottevo különbség, itt a következoképpen alakultak az arányok:
Képviseloház: PNL - 39.87%, PSD - 27.67%
Szenátus: PNL - 39.54%, PSD - 28.22%
Kolozs és Fehér megyében a különbség sokkal kisebb, 1 százalék körüli volt. Az RMDSZ Hargita megyében 85.27, illetve 84.81 százalékot, Kovászna megyében 74.46, illetve 74.11 százalékot, Szatmár megyében 40.08, illetve 39.9 százalékot, Maros megyében pedig 38.72, illetve 38.38 százalékot ért el. Kétszámjegyu az eredmény még Szilágy, Bihar és Kolozs megyében is. Az USR a várakozásaiknak megfeleloen Kolozs, Brassó, Iasi, Ilfov, Szeben és Temes megyében ért ez az országos átlag fölötti eredményt.
A mozgósítás oszlopban az adott megye magyarságának arányához képest az RMDSZ-re leadott szavazatok arányát jelenti. Azaz sehol sem teljesítettek jobban, mint amennyi a magyarság aránya.
Megállapítható, hogy a tömb-magyar területeken jobban sikerült a magyarságot mozgósítani, de sehol sem mentek el nagyobb arányban, mint amennyien az adott megyében élnek. 
Kiemelheto Kolozs és Bihar megye, ahol egynegyede a magyaroknak vagy nem szavazott, vagy román pártra szavazott. Még rosszabb a helyzet a szórvány megyékben, van ahol a magyarok több mint fele másra voksolt.
Az adatsort figyelembe véve megállapítható, hogy az RMDSZ magyar versenypárt nélkül indulva, nem kiemelkedo, hanem a magyarok arányához mért, kiegyensúlyozott eredményt ért el, amely az elmúlt nyolc év adataihoz mérve, mégis sikeresnek mondható.
[.] táblázat
Transindex.ro

2016. január 1.

Semjén Zsolt: 2015 a magyar nemzetpolitika talán legsikeresebb éve volt
Semjén Zsolt szerint 2015 a magyar nemzetpolitika talán legsikeresebb éve volt, de úgy vélte a Kossuth Rádióban, hogy sok nagyon jó történés mellett még mindig van javítanivaló.
Év- és helyzetértékelésében elmondta, hogy most már „zökkenő nélkül" működik az összes nemzetpolitikai program, amit a kormány az elmúlt öt évben beindított. Példaként említette a Kőrösi Csoma Sándor Programot, amelynek keretében száz ösztöndíjas ment ki a diaszpóra magyarságához, ahol most már teljesen bejáratott módon bonyolítják le a magyar nyelvórákat és a kulturális rendezvényeket. A létrehozott szervezetek „minden magyarnak az otthonai lehetnek", azoknak is, akik csak pár évre költöztek ki dolgozni vagy tanulni – jegyezte meg.
Hozzátette: nagyon fontos, hogy ezt a kezdeményezést kiterjesztették a Kárpát-medencére is. A Petőfi Sándor Program Ausztriát, Csehországot érinti, hiszen ezeken a helyeken szintén él szórványmagyarság, még ha azt nem is nevezzük diaszpórának.
Kárpát-medencei sikertörténetek
Semjén Zsolt a tematikus évek elindítását is nagyon lényegesnek nevezte, mert ezek „egy-egy speciális területre irányítják a figyelmet, és a pénzügyi forrásokat is oda fókuszálják". Úgy fogalmazott: az első „finomhangolás" az volt, amikor a szakképzésre helyezték a hangsúlyt, hiszen fontos, hogy a magyarság nemcsak kulturálisan, de anyagilag is meg tudjon maradni a saját szülőföldjén. Ez akkor lehetséges, ha „nemcsak a Himnuszt énekelheti és iskolái lehetnek, de meg is tud élni".
Kifejtette, hogy a Vajdaságban egy példátlan kezdeményezés indult: 50 milliárd forintot nyújtottak gazdaságfejlesztésre részint vissza nem térítendő támogatás, részint nagyon kedvezményes hitel formájában. A program egyszerre segít megtartani a magyarságot, és teszi lehetővé a gazdasági növekedést. A fejlődés komolyan támogatja a magyar vállalkozókat, a szerb vállalkozókat pedig Magyarországhoz köti – fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy Kárpátalját is hasonló gazdaságfejlesztési tőkeinjekcióban kívánják részesíteni, ennek azonban az ukrán állam ellenáll. Ukrajnában „részben háborús, részben anarchikus" állapotok uralkodnak, ezért az állam Magyarországgal való viszonyát nem lehet a magyar-szerb viszonyhoz hasonlítani. Kárpátalján ugyanakkor „a legnagyobb probléma a létbizonytalanság", ezért a következő nagy gazdasági fejlesztést mindenképpen ide tervezik – hangsúlyozta.
Szlovákiáról és Romániáról Semjén Zsolt azt mondta, hogy mivel ezek az országok tagjai az Európai Uniónak, ezért más források is a rendelkezésükre állnak. Ez az oka, hogy a magyar kormány a támogatások odaítélésénél elsősorban Szerbiára és Ukrajnára összpontosít.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy „szárnyalnak a szlovák-magyar gazdasági kapcsolatok" a Felvidéken, és a visegrádi együttműködés keretében a politikai kapcsolatok is jobbak, mint valaha. Úgy fogalmazott: „történelmi dolog", hogy szlovák katonák jöttek segíteni a magyar határ védelmében. Mindez „megágyaz" annak, hogy a nemzetiségi kérdésekben is előre lehessen lépni idővel – nyilatkozta, hozzátéve: ha a Magyar Közösség Pártja jövő márciusban bekerül a pozsonyi parlamentbe, akkor ez még könnyebb lesz.
Kakukktojás: a magyar-román viszony
Ugyanakkor nagyon megromlott a magyar-román viszony mind államközi szinten, mind a román politikai elit és az erdélyi magyarság között, itt tehát „sajnos visszalépésről kell hírt adnunk" – mondta Semjén Zsolt, aki úgy gondolja, hogy a Victor Ponta-féle baloldali kormány alatt történt a hanyatlás, amikor „tudatosan rombolták" a magyar-román kapcsolatokat, tönkretéve mindazt, amit a korábbi kormányok alatt felépítettek.
A miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott, hogy „ha a jobbközép végre összeszedi magát" Romániában, akkor lehetővé válik Magyarország és Románia együttműködése, és hangsúlyosabb lehet a magyarság érdekképviselete. Hozzátette: mindig a kiegyezés híve volt az RMDSZ-szel, s nemzetpolitikai célja „összeboronálni" az adott nemzetrészben élő magyar politikai szervezeteket. Szavai szerint ha az RMDSZ esetleg kiesne a bukaresti parlamentből, akkor fennállna annak a veszélye, hogy román pártokba integrálódik a magyar értelmiség, ezért, mivel az erdélyi magyarok a korábbi választásokon eldöntötték, hogy az RMDSZ a legerősebb, parlamentbe kerülni képes magyar szervezet, az együttműködés „nemzeti parancs". 
MTI. Erdély.ma

2016. január 1.

Isten nyugtassa Hazug Pistát
Tavaly márciusban még azt mondta: „Halálhíremet határozottan cáfolom”. Idén már nem teheti meg ezt. Hazug Pista neve mellett immár két dátum szerepel: 1929. december 6. – 2016. január 1.
Baktai otthonában egy alfalvi család talált rá. Élete véget ért, nem lehetett visszahozni azok közé, akik ismerték, történeteiért rendszeresen felkeresték az egykori vadőrt. 1929–2016. A két dátum között eltöltött időben a nagy mesemondó sokakat nevettetett, és bár nem épített kacsalábon forgó palotát, nem hagyott vagyont maga után, feledhetetlenné tette magát. Olyan értéket hagyott, ami pénzen meg nem vehető, ami mással nem pótolható. Követte Panigay Róbertet, aki először figyelt fel arra, hogy Pista bácsi történetei nem csak mesélésre, leírásra is alkalmasak. Számos novella őrzi így a baktai remete csavaros észjárását. De szívesen látogatta őt Berecz András mesemondó, a tévéstábok garmada, és sokan forgatták már azt a könyvet is, amely Hazug Pista igazsága címen jelent meg, és amelyben ő maga mesél. Mesél egy másik valóságról: amikor a bársonyos viperák lepotyogtak az égből, amikor a rókát úgy megijesztette, hogy az „jettibe” kiugrott a bőréből, nem kellett megnyúzni, vagy a szárazságbeli halakról, melyek két éves korukban sem tudtak még úszni.
Szórakoztatott ő nemrég báli közönséget Alfaluban, de ha szavában hinni lehet, Andropovval, Hitlerrel is parolázott, hogy a pápával való cimboraságról ne is beszéljünk. Azt mondta, akkorát kell gurítani, hogy az ember, ha a lábát el nem kapja, megüsse, és olyan hazugságokat kitalálni, hogy aki mondja, még az is elhiggye.
Gyakran önmagát is megnevettette. Így hát nekünk sincs jogunk elsiratni őt – nagyot derülne odafent, ha zokogni látna. Egy dolgunk van mindannyiunknak: hálásnak lenni, hogy ismerhettük, és életben tartani történeteit minél gyakrabban felemlegetve.
Balázs Katalin. Székelyhon.ro

2016. január 1.

Csíkszék 2015-ös krónikája – januártól június végéig
A romániai magyarságnak nem sok jót hozott ez az év, mondhatják olvasóink, ha számba veszik a 2015-ös esztendő fontosabb történéseit. Mi is ezt tettük, Csíkszék említést érdemlő történéseit elevenítettük fel. Első rész.
Január – Kezdésre váró állomásfelújítástól a reptérépítő kalákázásig
Január elején még arról volt szó, hogy tavasszal elkezdődhet az igencsak leromlott állapotú csíkszeredai vasútállomás felújítása, amelyre évek óta vár az utazóközönség.
Aztán az év folyamán kiderült, hogy a nagy tervekből nem lett semmi: az épület állapota azóta tovább romlott. Időközben érdeklődtünk, és annyit megtudtunk, hogy noha több hónapja késik, nem marad el a felújítás. Már csak az a kérdés, hogy mikor kezdődik el.
Ugyancsak januárban új sorozatot indult a Csíki Hírlapban: hetente egy alkalommal Biró Albinnak, a Csíki Magánjavak alelnökének közölt a napilap adalékokat arról a tetemes vagyonról, amelyről ma már egyre kevesebben és egyre kevesebbet tudunk.
Biró Albin a téma ismerőjeként mutatta be a Csíki Magánjavak múltját, egykori vagyonát, illetve a közösségi életre gyakorolt szerepét. A sorozat huszonegy részt élt meg.
A múlt év első hónapjában sokan nagyot néztek, amikor Hargita megye önkormányzatának elnökebejelentette: kaláka formájában megépíthető a csíkcsicsói repülőtér.
Borboly Csaba szerint összefogással minden lehetséges, akár ötvenszemélyes repülőgépek indítására és fogadására alkalmas repülőtér építése is. A létesítmény ügyében azóta nem sok előrelépés történt. Még ősszel is tehenek legeltek rajta.
Február – Dan Tănasă akcióba lendül, templomokat fosztogatnak
Február elején cikkeztünk arról, hogy egyetlen hagyományos értelemben vett idősotthon sem működik Csíkszéken, holott sok az egyedülálló idős ember, akiknek segítséget jelentene a megfelelő körülmények között, társaságban, felügyelet alatt tölteni a mindennapokat.
Mint kiderítettük, több kezdeményezés is volt öregotthonok építésére, de van, ahol már feladták, máshol viszont még reménykednek, hogy egyszer elkészül, és működtetni is tudják.
A magyarellenes feljelentéseiről jól ismert Dan Tănasă munkához látott: februárban a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes elnevezéséről kért magyarázatot a hivatásos néptáncegyütteshez eljuttatott levelében.
Azóta nagyon sok esetben cikkeztünk arról, hogy az állítólag külföldön élő illető milyen ügyekben kért még magyarázatot. Év végére kiderült, hogy „sikereket is elért”, például azzal, hogy „levetette” a csíkkozmási polgármesteri hivatalról a Községháza feliratot.
Kiemelt helyen számoltunk be arról is, hogy Vízkereszt után, február végén ismét betörtek a csíkcsicsói és a madéfalvi templomba, ahol megrongálták a perselyeket, azok tartalmát pedig magukkal vitték.
A madéfalvi Jézus Szíve plébánia plébánosa arra kérte a tetteseket, hogy ha nélkülöznek, törés-zúzás helyett kérjenek. A tolvajok nem kértek, de legalább nem törtek be újabb templomokba.
Március – Elözönlötték Csíkszeredát az ANAF ellenőrei, nem tartotta szavát a prefektus
A 2014-ben lejárt romastratégia helyett Csíkszereda önkormányzatának kötelező módon újat kellett elfogadnia, amit márciusban meg is tett.
A madéfalvi Jézus Szíve plébánia plébánosa arra kérte a tetteseket, hogy ha nélkülöznek, törés-zúzás helyett kérjenek. A tolvajok nem kértek, de legalább nem törtek be újabb templomokba.
Március – Elözönlötték Csíkszeredát az ANAF ellenőrei, nem tartotta szavát a prefektus
A 2014-ben lejárt romastratégia helyett Csíkszereda önkormányzatának kötelező módon újat kellett elfogadnia, amit márciusban meg is tett.
Egyébként kevesen bíznak abban, hogy az irodai asztalon megírt stratégia egyik napról a másikra megoldja a cigányság helyzetét. A roma nemzetiségűek száma Csíkszeredában hivatalosan megközelíti a félezret.
Kisebb botrányba fulladt a márciusi csíkszeredai tüntetés a székely szabadság napján, hiszen hiába ígérte meg Hargita megye prefektusa a Csíkszéki Nemzeti Tanács vezetőjének, hogy a petíció átvételére várni fogja az irodájában, a március 10-ei tiltakozó megmozdulás végén zárva volt a prefektusi hivatal ajtaja.
Így a téren összegyűlt, időnként autonómiát követelő ezres lélekszámú tömeg keserű szájízzel hagyta el a város központját.
Március 25-én kis túlzással elözönlötték Csíkszeredát a Pénzügyi Csalások elleni Főigazgatóság (DGAF) ellenőrei, akik az adózásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt boltokat, illetve vendéglátó egységeket zárattak be.
Az egyik bezárt étterem működtetője szerint ellehetetlenítik a cégek tevékenységét az adóhatóság ellenőrzései során alkalmazott módszerek, a vendéglátó egységek bezárása és a nagy összegű bírságok.
Április – „Fekete március” ittas rendőrrel, DNA-házkutatás Rádulyéknál
Áprilisra vált nyilvánossá, hogy a 2014. március 15-én Csíkszeredában bekövetkezett, három halálos áldozattal járt tragédia okozója – egy rendőr, aki szintén életét vesztette – ittasan ült a kormánykerék mögé.
Esetében két mintavétel után 1,15, illetve 1,40 ezrelékes véralkohol-szintet állapított meg a törvényszéki orvos. Mivel szolgálati időn kívül következett be a tragédia, a szerencsétlenségért nem indult fegyelmi eljárás a rendőr felettese ellen.
A csíki önkéntes tűzoltó-alakulatok bemutatása után áprilisban a Csíki Hírlap és a Székelyhon.roújabb sorozatot indított: ezúttal Csíkszék mintegy ötven közbirtokosságát vettük górcső alá.
Még tíz közbirtokosság bemutatása hátra van, azokat jövő év elejére időzítjük. Az országban egyedi tulajdonformaként számon tartott közbirtokosságok sajátos szabályzat alapján működnek, ezért is érdekes betekintést nyerni azok mindennapjaiba.
Április 29-én robbant a bomba: az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) házkutatást tartott Ráduly Róbert Kálmánnál, Csíkszereda polgármesterének a lakásán, illetve Szőke Domokosnál, a város alpolgármesterénél.
A házkutatás és az adatgyűjtés egész nap tartott, majd este a két elöljárót Bukarestbe szállították. Másnapra kiderült, hogy ellenük házi őrizetet rendeltek el.
Május – Haszonállat-pusztító medvék, felfüggesztett városvezetők
Május közepén Csíkszereda házi őrizetben lévő polgármesterét és egyik alpolgármesterét felüggesztette tisztségéből Hargita megye prefektusa.
A Ráduly Róbert Kálmánt és Szőke Domokost érintő intézkedésről május 14-én adott ki rendeletet Jean Adrian Andrei prefektus, miután a legfőbb ügyészség és az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) közölte a prefektusi hivatallal, hogy a két elöljárót 30 napra házi őrizetbe helyezték.
„A név kötelez” – hangzott el a csíkszeredai Márton Áron Gimnázium névadásának 25. évfordulója alkalmából szervezett ünnepségen május 26-án.
A nagy múltú iskola dísztermében diákok, tanárok, nyugdíjas pedagógusok és a testvériskolák képviselői gyűltek össze, hogy méltóképpen megemlékezzenek a névadás negyedszázados évfordulójáról.
Medve támadott meg egy tehéncsordát május végén Pottyand közelében, három állat megsérült, egy pedig elpusztult. A gazdáik hazaszállították a jószágokat, és a helyi polgármesteri hivatalon keresztül elindították a kártérítési eljárást. Mint később kiderült, a medvék a nyár folyamán többször is támadtak.
Az eset kapcsán Püsök Lászlót, a Hargita Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság szóvivőjét arról kérdeztük, mi a teendő a vadak által megtámadott jószágokkal. „Ha az állat sérült, mindenképpen vágóhídra kell vinni, vagy kezeltetni, ez attól függ, mennyire sebesült meg” – fejtette ki. Hargita megyében egyetlen kisközösségi vágóhíd működik, Gyergyószentmiklóson.
Június – Leégett az egykori kötöttárugyár tetőzete, Ráduly lemondott tisztségéről
Hatalmas tűz pusztított június 7-én Csíkszeredában: nagyon rövid idő alatt borult lángba és égett le az egykori kötöttárugyár épületének tetőzete.
A tűz miatt sűrű fekete füst gomolygott a város jelentős részén. Kilométerekről látni lehetett a begyulladt, kátrányborítású tetőzet füstjét. A tüzet eloltották, az épületen azóta sem végeztek semmilyen javítást. Néhány nap után egyébként egy 16 éves helyi fiatal a rendőröknek beismerte, „véletlenül gyújtotta fel” a valamikori gyárat. Portálunk egy képriporttal is jelentkezett a tűz után,bejártuk a „kísértethellyé vált” telepet.
Június egyik szombatján negyvenöt Somlyó utcabeli cigány származású keresztelkedett meg az apostoli pünkösdi gyülekezet szertartása szerint az Olt vizében.
Megfogadták, hogy felhagynak eddigi életformájukkal: nem fognak lopni, verekedni, káromkodni és alkoholt fogyasztani. Néhány hétre rá felkerestük őket, és örömmel tapasztaltuk, hogy tartják magukat a fogadalmukhoz.
Azonnal benyújtotta lemondását Ráduly Róbert Kálmán, amint június közepén az Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) vádat emelt ellene és Szőke Domokos ellen.
Csíkszereda tisztségéből felfüggesztett, júniusban még házi őrizetben lévő polgármesterét az ügyészség háromrendbeli hivatali visszaéléssel és összeférhetetlenséggel, az alpolgármestert négyrendbeli hivatali visszaéléssel és okirat-hamisításra való felbujtással vádolja. Ráduly napra pontosan tizenegy évig vezette Csíkszeredát. Székelyhon.ro

2016. január 1.

Ezt kívánta az övéinek 2016-ra Klaus Johannis és Áder János
Klaus Johannis román és Áder János magyar államfő is köszöntötte övéit az új év alkalmából.
„Csakis tőlünk függ, hogy újévi jókívánságainkat kiegészítjük-e azzal, hogy megértéssel fordulunk bajba jutott honfitársaink felé, hogy segítő szándékkal fordulunk a rászorultakhoz, fogyatékkal élőkhöz, hogy jóakarattal fordulunk útkereső, az élet dolgaiban nehezen eligazodó honfitársainkhoz, és hogy alázattal fordulunk természeti környezetünkhöz” - mondta újévi beszédében Áder János magyar köztársasági elnök.
Áder az újév alkalmával Pál apostol szeretethimnuszát ajánlotta 2016-os vezérelvnek. Az elmúlt évre emlékezve elmondta, hogy egy éve senki sem gondolta, hogy Párizs terrortámadások helyszínévé válik, és senki sem remélte, hogy a város a remény helye is lesz egy, az egész világra kiterjedő klímamegállapodás miatt. Azt sem gondolata senki - mondat Áder - hogy Európa és benne Magyarország is elhúzódó migrációs válsággal fog küzdeni az évben.
„Mára eljutottunk oda, hogy amikor fiaink és lányaink idegen országban tanulnak vagy munkát vállalnak, nem az a legfontosabb, hogy megtalálják számításukat. Vagy amikor barátaink külföldi tájakat indulnak felkeresni, nem az a legfontosabb, hogy milyen élményekkel gazdagodnak. Egyetlen dolog fontos számunkra: hogy épségben viszontlássuk őket" - mondta az elnök.
Áder János szerint mindenkinek az lehet a legfőbb közös kívánsága, hogy legyen békés a világ, mert az előző év arra int, hogy "nincs nagyobb kincs annál, mintha biztonságban tudhatjuk országunkat, szeretteinket, családunkat."
Klaus Johannis román államfő az alábbi videóüzenetet töltötte fel Facebook-oldalára.
Ebben boldog, megvalósításokban gazdag új évet kívánt. Ő személy szerint bizalommal tekint a 2016-os év felé. Azt szeretné, ha a jó irányba fordult dolgok formával és tartással töltődnének fel. „Csak tőlünk függ, hogy a rendelkezésünkre álló lehetőségeket miképpen használjuk fel és olyanná alakítsuk Romániát, amilyenné szeretnénk. Kedves románok, boldog új évet kívánok nektek, bárhol is legyetek!” – zárta sorait Klaus Johannis román államfő. maszol.ro

2016. január 1.

Évértékelő - Erősödött tavaly az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben
Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti:
Erősödött 2015-ben az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben. Az év során a közösség képviselőinek a meglévő jogok biztosítására, védelmére kellett összpontosítaniuk. A román hatóságoknak nem sikerült meggyőzniük az erdélyi magyar közvéleményt arról, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) okkal csapott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetőkre, és a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen.
A DIICOT által bejelentett állítólagos terrorista merényletkísérlet miatt december 1-jén Beke Istvánt, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnökét, december 30-án pedig Szőcs Zoltánt, a HVIM erdélyi elnökét helyezték előzetes letartóztatásba. Az ügyészség állítása szerint a gyanúsítottak házi készítésű szerkezetet akartak felrobbantani a december 1-jei román nemzeti ünnepen Kézdivásárhelyen. A házkutatások során azonban a hatóságok csak petárdákat találtak.
A magyar közösség képviselői eddig gyakran hangoztatták, hogy az erdélyi magyarok mindig békésen, parlamenti úton kérték jogaikat, és sérelmezték, hogy a román belügyminisztérium a márciusban közvitára bocsátott 2015-2020 közötti közrendvédelmi és közbiztonsági stratégiatervezete ennek ellenére az etnikai alapú autonómia követelését is a veszélyforrások közé sorolta. A kitétel a magyar pártok és a román civil szervezetek tiltakozása nyomán kikerült a stratégia elfogadott változatából.
A székelyföldi terrorvád miatt heteken át estéről estére tömegek vonultak az utcára Kézdivásárhelyen, szolidaritásukat fejezvén ki a meghurcoltakkal. Kisebb utcai megmozdulásokat Sepsiszentgyörgyön és Marosvásárhelyen is tartottak.
Kétkedve fogadta a magyarság azt is, hogy a korrupcióellenes ügyészség (DNA) január végén Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester ellen, áprilisban pedig Ráduly Róbert és Szőke Domokos csíkszeredai polgármester és alpolgármester ellen indított eljárást hivatali visszaélés vádjával. Mindhárom elöljárót felfüggesztették tisztségéből, Ráduly le is mondott a mandátumáról. Az keltett visszatetszést, hogy a székelyföldi vezetők olyan apró ügyek miatt kerültek a vádlottak padjára, amelyek minden bizonnyal bármelyik polgármesteri hivatalban előfordulnak. Mezeinek azt rótta fel a DNA, hogy szabálytalanul képviselte a város érdekeit egy céggel szemben, amelyben a város kisebbségi tulajdonos. Ráduly - az ügyészség állítása szerint - azzal követett el visszaélést, hogy a műemlékvédelmi szempontok figyelmen kívül hagyásával adott építési engedélyt a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai épületének hőszigetelésére, továbbá egy alkalommal magáncélra használta a hivatali személygépkocsit.
2015-ben tapodtat sem haladt a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozata a számára törvényben biztosított önállóság felé, és a közösségi szimbólumok használata sem oldódott meg. Noha májusban a helyi zászlók használatáról fogadott el törvényt a parlament, a jogszabály nem biztosít jogi alapot a székely zászló használatához. A szimbólumot ugyan Hargita megye önkormányzata a megye jelképévé nevezte ki, de a törvény kimondja, hogy több közigazgatási egységnek nem lehet ugyanaz a zászlaja. Újabb jelkép is született 2015-ben. Májusban a Partiumi Autonómiatanács (PAT) elfogadta a Partium zászlaját.
Az év során számtalan esetben keresték a bíróságokon az igazukat a közösség képviselői. A Magyar Polgári Párt (MPP) keresetére a Kovászna megyei törvényszék szeptemberben jogerős ítéletben érvénytelenítette azt a bírságot, amelyet a megye prefektusa a magyar himnusz nyilvános elénekléséért rótt ki. A marosvásárhelyi bíróság azokat a bírságokat érvénytelenítette, amelyeket a Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) két önkéntesére rótt ki a helyi rendőrség. A Cemo - megelégelvén, hogy a város román polgármestere 15 éve akadályozza a kétnyelvű utcanévtáblák kitűzését, maga látott neki a táblák elkészíttetésének és kihelyezésének. A művelet a helyi rendőrség ellenlépéseinek egész sorát váltotta ki.
Kolozsváron is egy civil szervezet kezdett pereskedni a város határaiba kihelyezendő magyar és német nyelvű helységnévtáblákért. A Minority Rights egyesületet létrehozó jogászok tavaly egy hollandiai alapítvány képviselőiként már pert nyertek az önkormányzat ellen a helységnévtáblák ügyében, de az ítéletet másodfokon érvénytelenítette a törvényszék, úgy vélvén, hogy a holland alapítványnak nincs jogosultsága a kolozsvári magyarok nevében pereskedni. Az újabb pert indító egyesület mellett 403 kolozsvári polgár is beszállt a perbe.
A magyar politikai pártok a 2016 nyarán tartandó önkormányzati és a 2016. őszi parlamenti választásokra készültek. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) februárban vezetőcserével próbálta feledtetni azt a presztízsveszteséget, amelyet a 2014. végi államfőválasztás versenyében szenvedett el. Toró T. Tibort Szilágyi Zsolt váltotta az elnöki tisztségben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) áprilisban tartott kolozsvári kongresszusán újraválasztották az elnöki tisztségbe Kelemen Hunort, aki az "újratervezés" programját hirdette meg a szövetségben. A Magyar Polgári Párt (MPP) decemberben az RMDSZ-szel együttműködési megállapodást írt alá, mely a 2016-os választásokra is kitér. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) októberben őrtüzekkel világította ki Székelyföld határait. Az akcióval azt a területet jelölte meg, amely számára területi autonómiát kér.
A pártok Marosvásárhelyen gyakorolták az együttműködést. Közösen szervezett előválasztáson döntötték el, hogy Soós Zoltán önkormányzati képviselő, az RMDSZ politikusa lesz a magyarság közös polgármesterjelöltje a 2016-os önkormányzati választásokon. MTI

2016. január 2.

Csíkszék 2015-ös krónikája - júliustól december végéig
A romániai magyarságnak nem sok jót hozott ez az év, mondhatják olvasóink, ha számba veszik a 2015-ös esztendő fontosabb történéseit. Mi is ezt tettük, Csíkszék említést érdemlő történéseit elevenítettük fel. Második rész.
Július – Kollégium eurómilliókból, áthelyezett csíkszentmiklósi plébános
Panasszal fordult a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekséghez több csíkszentmiklósi lakos, azt kérvén, hogy helyezzék át máshová Drócsa László plébánost. A falubeliek egy másik tábora viszont épp a pap maradása érdekében gyűjtött aláírásokat, amelyeket el is juttattak Tamás József püspökhöz.
Drócsa László személye megosztotta a falu népét. Az év második felében nagyot változott a világ Csíkszentmiklóson: a plébánost áthelyezték Nyárádszeredába, a település kántora, Bíró Zsolt pedig Gyergyószentmiklóson folytatja munkáját.
Nem szabad elfelejteni, hogy Tusványos fontos találkozási pontja gondolatoknak, eszméknek, politikáknak – vallották a július 21-én Tusnádfürdőn elkezdődött 26. szabadegyetem szervezői. A rendezvény mottójául a világhírű barcelonai focicsapat jelmondatához hasonlót választottak: az FC Barcelona több mint egy klub, a Tusványos pedig több mint (egy) fesztivál.
Drócsa László személye megosztotta a falu népét. Az év második felében nagyot változott a világ Csíkszentmiklóson: a plébánost áthelyezték Nyárádszeredába, a település kántora, Bíró Zsolt pedig Gyergyószentmiklóson folytatja munkáját.
Nem szabad elfelejteni, hogy Tusványos fontos találkozási pontja gondolatoknak, eszméknek, politikáknak – vallották a július 21-én Tusnádfürdőn elkezdődött 26. szabadegyetem szervezői. A rendezvény mottójául a világhírű barcelonai focicsapat jelmondatához hasonlót választottak: az FC Barcelona több mint egy klub, a Tusványos pedig több mint (egy) fesztivál.
A rendezvényen Orbán Viktor miniszterelnök előadásában többek között arról beszélt, hogy a magyarok döntöttek, nem akarnak törvénytelen bevándorlókat, és nem osztoznak az európai baloldal szellemi ámokfutásában.
Július végén jelentették be, hogy több millió euróból építik meg a Székelyföldi Labdarúgó Akadémia kétszáz férőhelyes kollégiumát, amelynek egy része lelátóként fog működni.
A tervek szerint már szeptemberre elkészülhet a csíkszeredai focipálya melletti létesítmény. Az építkezéssel egy időben a csíkszeredai sportbázist is felújítják, ezt a munkálatot a város finanszírozza. A munkálat el is kezdődött, fényképünk decemberben készült.
Augusztus – Tömeges tanügyi leépítések, kutyákra „szakosodott” medve
A rendkívül száraz nyár augusztus közepére százhatvanháromezer hektárnyi Hargita megyei mezőgazdasági területen okozott több mint 30 százalékos terméskiesést. Akkor már mintegy 50 napja (június 26. – augusztus 14.) nem esett jelentős mennyiségű csapadék a megyében.
A tervek szerint már szeptemberre elkészülhet a csíkszeredai focipálya melletti létesítmény. Az építkezéssel egy időben a csíkszeredai sportbázist is felújítják, ezt a munkálatot a város finanszírozza. A munkálat el is kezdődött, fényképünk decemberben készült.
Augusztus – Tömeges tanügyi leépítések, kutyákra „szakosodott” medve
A rendkívül száraz nyár augusztus közepére százhatvanháromezer hektárnyi Hargita megyei mezőgazdasági területen okozott több mint 30 százalékos terméskiesést. Akkor már mintegy 50 napja (június 26. – augusztus 14.) nem esett jelentős mennyiségű csapadék a megyében.
A napközbeni 32–33 Celsius-fokos hőmérsékletben – amely a talajban, magházakban elérte az 50 fokot – nem tudott fejlődni a burgonya. Így nem volt meglepő, hogy már augusztus első felében láthattunk pityókaszedőket a Csíkszentmárton és Csíkkozmás közötti mezőben, hiszen azokon a parcellákon, ahol a nap leégette a növény szárát, a gumók már csak károsodhattak a talajban.
Elkezdődött a kutyákat széttépő medve ámokfutása: néhány héten belül kerítéseket tett tönkre, és több kutyát megölt Csíkszentmihályon, Ajnádon, Zsögödben, Fitódon és Csíkszentléleken. A helyi lakosokat megdöbbentették a történtek, a helyi vadásztársulás kilövési engedélyért folyamodott, amit meg is kapott.
De amire sikerült volna kilőni a medvét, azt egy teherautó elütötte Csíkszereda szentkirályi bejáratánál. Bizonyos körökben vita alakult ki arról, hogy valóban a „kutyás medvét” gázolta-e el az autó, azt a tényt viszont nem szabad elhallgatni, hogy a gázolás után nem érkeztek panaszok medvetámadásról.
Augusztusban az is kiderült, hogy a Hargita megyei tanügyi rendszerben a következő tanévtől az eddiginél 161-gyel kevesebb oktatói, kisegítő személyzeti állás lehet. A megyében a diáklétszámhoz viszonyítva az országos átlagnál nagyobb ezeknek az állásoknak a száma – ezzel indokolták a leépítéseket a tanügyi minisztériumban.
A megyeszerte érintett 89 tanintézet közül augusztus végéig közel hatvan közölte a tanfelügyelőséggel, hogy hogyan oldja meg az elrendelt leépítéseket. Többnyire teljes állásokat csökkentettek részmunkaidősre az óvodákban, iskolákban, amelyek vezetői figyelmeztettek ugyanakkor, hogy jelentősen megnehezedik így az oktatási egységek működtetése.
Szeptember – „Migránsválság” Hargita megyében, behívóparancsot kapott tartalékosok
Az egész évben tartó migránsválság Székelyföldet elkerülte ugyan, szeptemberre viszont egy összesítés erejéig Hargita megye is képbe került. Gyorsfelmérést végzett ugyanis az oktatási minisztérium, és tájékoztatást kért a megyei tanfelügyelőségektől arról, hogy hány menekült elhelyezésére tudnak szükség esetén helyet biztosítani.
Mint kiderült, 320 menekült elszállásolására lenne hely: a sportszállókban kaphatnának ideiglenes szállást. Csíkszereda és Hargitafürdő is képbe került.
Szeptember 13-án érseki misével zárult a Mária-év: a 11 órakor kezdődött szentmisével lezárták a csíksomlyói Szűzanya-kegyszobor létrejöttének 500. évfordulója alkalmából meghirdetett Mária-évet.
Az „Oltalmad alá futunk” mottójú jubileumi Mária-év pontosan egy éve, tavaly szeptember közepén kezdődött, ennek minden egyes napjára Ferenc pápa teljes búcsút engedélyezett a szokott feltételekkel.
Nagyon sok Hargita megyei, korábban sorkatonai szolgálatot teljesített férfi kapott szeptemberben behívóparancsot, amelynek értelmében meg kellett jelennie a megjelölt katonai egységnél. A korábban kiadott sajtóközlemény szerint szeptember 22–24. között a védelmi minisztérium vezetésével mozgósítási gyakorlat zajlott a megyében, ennek keretében pedig a lakosság védelmi felkészültségét ellenőrizték.
A gyakorlatban részt vevő tartalékosokat a katonai egységekhez hívták, ahol két-három óra alatt specifikus felkészítőre, illetve a hadsereg nyilvántartásában szereplő személyi adatok aktualizálására került sor.
Október – „Árvák” sorsától az elsöprő sikerű Ezüst Akadémiáig
Habár októberben még nem állt rendelkezésre a Márton Áron püspök életét bemutató nagyjátékfilm elkészítéséhez szükséges összeg fele sem, az ötletgazdák bíztak abban, hogy nemsokára meglesz a szükséges pénz.
Ősszel már zajlottak az előkészületek: a stáb feltérképezte a helyszíneket, hogy jövő februárban folytathassák a jelenetek felvételét. Közben adománygyűjtő koncerteket tartottak több településen, a befolyó összeget a filmre fordítják.
Októberben közöltünk egy kimutatást arról, hogy folyamatosan nő azoknak a gyerekeknek a száma, akiknek szülei külföldön vállalnak munkát: már olyan iskolák is vannak, amelyekben legalább száz „árván” maradt diák tanul. A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság félévi adatai szerint 1920-ra nőtt az olyan családok száma, amelyekben az egyik vagy mindkét szülő külföldön dolgozik.
2014 végén még 1619 volt ezeknek az eseteknek a száma. A statisztikai adatok szerint Maroshévízen van a legtöbb olyan család – több mint háromszáz –, amely szétszakadt a külföldi munkavállalás miatt, de az arányok tekintetében Parajd és Balánbánya is a lista elején szerepel.
Akkora volt az érdeklődés a Sapientia egyetem ötven éven felülieknek szóló, Ezüst Akadémia elnevezésű oktatási programjára, hogy idő előtt le kellett zárni a jelentkezést: az előzetesen meghirdetett 170 helyre rekord rövid idő alatt több mint 250-en iratkoztak fel Csíkszeredából és környékéről.
A Székelyföldön újszerű rendezvény hivatalos megnyitóját október végén tartották. Azóta kéthetente tartanak előadásokat.
November – Az első ítélethirdetések a Borboly-perben, eltávolított községháza felirat
Lemondott november 4-én miniszterelnöki tisztségről Victor Ponta, egyben kormánya lemondását is bejelentve. Ponta a Hargita megyei Mircea Dușa védelmi minisztert javasolta ügyvivő miniszterelnöknek, ebből viszont nem lett semmi, ugyanis az államfő Dacian Cioloșra bízta a kormányfői teendőket.
Ponta és kormánya belebukott a bukaresti Colectiv klubban október 30-án este pusztított, 32 ember életét kioltó tűzvész kiváltotta elégedetlenségi hullámba. Időközben 63-ra növekedett az áldozatok száma.
Kihirdették november 12-én az első ítéleteket a Borboly Csaba megyei tanácselnök és tizenkét másik személy ellen folyamatban levő büntetőperben. Három vádlott, aki korábban beismerő vallomást tett, felfüggesztett börtönbüntetést kapott.
A per legutóbbi tárgyalásán a tizenháromból három vádlott kérte egyszerűsített eljárás alkalmazását esetükben, egyúttal beismerő nyilatkozatot tettek, elismerve a vádiratban foglaltakat. Akkor az ítélethirdetés elmaradt, de ez a kijelölt, egy héttel későbbi időpontban sem történt meg. Végül november 12-én kihirdették az ítéleteket, a tárgyalóteremben sem a vádlottak, sem ügyvédjeik, csak a sajtó képviselői voltak jelen.
Terjedelmes írásban számoltunk be arról, hogy törvényszéki döntésekkel szeretné kikényszeríteni a feljelentéseiről ismert Dan Tănasă, hogy a csíki községek polgármesteri hivatalainak helyet adó épületekről eltűnjenek a Községháza feliratok. Csíkkozmáson ez meg is történt.
Időközben kiderült, hogy nem csak a csíki községek polgármesteri hivatalairól akarja leszedetni a törvény erejével a Községháza feliratokat: a feljelentő szerint a csíkszeredai polgármesteri hivatal épületén sincs mit keresnie a Városháza feliratnak, ezért pert kezdeményezett. Mi több, már a városháza gyűléstermében lévő magyar zászló és a Szabadság téren álló székely zászló is szemet szúrt Dan Tănasănak.
December – Magyarázat nélkül eltüntetett székely zászló, robbanó lámpatestek a hokimeccsen
Miután egyik napról a másikra eltűnt a székely zászló a megyei tanács homlokzatáról, a Csíki Hírlap újságírója rákérdezett ennek okára. Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke indirekt módon megígérte, hogy magyarázatot ad a székely zászló megyeházáról való eltávolítására, erre végül nem került sor.
Helyette a megyei önkormányzat képviselő-testülete Hargita megye hivatalos zászlajaként fogadta el a székely lobogót. Borboly Csaba tehát azóta is adós a válaszadással.
Nagyon közel volt a kupagyőzelemhez december 20-án este a Csíkszeredai Sportklub Gyergyószentmiklóson rendezett jégkorong Románia-kupán, de a Steaua elleni döntőt nem sikerült befejezni, mert a jégpálya világítóberendezése meghibásodott.
A mérkőzést 7–2-es csíki vezetésnél lefújták, már csak a hátralevő játékidőt kellene lejátszani, de nem lehet tudni, mikor. Továbbra sem egyértelmű, hogy folytatni kell a meccset, vagy újrajátszani.
Szerkesztőségünk kiderítette: megeshet, hogy új helységnévtáblákat kell kihelyezni a 132-es megyei úton, ahol egyébként a múlt héten adták át nagy csinnadrattával a magyar nyelvű táblákat. A frissen kirakott táblák ugyanis eltérnek az idevágó jogszabály előírásaitól.
A jogszabályhoz képest nemcsak a betűméret problémás, hanem a táblák száma is, mert egy táblán kellene legyen mind a román, mind a magyar felirat. A téma kapcsán e-mailen kerestük Borboly Csabát, Hargita megye tanácsának elnökét, aki a magyar helységnévtáblák átadásán hangsúlyozta, a teljes megyei tanács érdeme az útszakasz felújítása. A tanácselnöktől többek között azt szerettük volna megtudni, hogy mikor tervezik lecserélni a kihelyezett táblákat? Székelyhon.ro

2016. január 3.

Médiafogyasztás szokásai
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének (MÚRE) felkérésére, a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet a romániai magyar médiafogyasztás, különös tekintettel a közszolgálati rádiók és televíziók magyar nyelvű adásainak fogyasztására vonatkozó felmérést készített- mondta Rácz Éva felvezető beszédében.
A felmérés 2015. szept. 24.-október 18. között készült Erdélyben és a Partiumban, 1573 alany megkérdezésével. Eredménye reprezentatív a Kolozsvári Rádió és Kolozsvári Televízió (valamint a marosvásárhelyi hasonló stúdiók) adáskörzetére; a mostani bemutatón kiemelték a kolozsvári központú csatornákra vonatkozó adatokat.
A kutatásban ugyanakkor feltettek olyan általános kérdéseket is, amelyek az írott és az internetes média fogyasztására nézve is érvényesek, ezért az eredmények az erdélyi és partiumi média bármely csatornájának érdekesek lehetnek.
TV nézettsége
Kiss Tamás és Barna Gergő szociológusok ismertették a felmérés eredményeit a Kolozsvári Rádió koncerttermében. Kiss Tamás kutatásvezető a TV nézés és a rádiózás fogyasztási szokásaival kapcsolatos felmérés adatait mutatta be. Kiderült, hogy a megkérdezettek 93,3% nézi a tévét. Legtöbbször kábelszolgáltatással vagy műholdas vétellel rendelkezik. Ugyanakkor a 2007 és 2015-ben készült felmérések adatait hasonlították össze. Főleg az esti idősávban vagy a hétvégi nézettség nagyobb. A TV nézők köre növekedést mutat. Ha a többi kelet- európai országhoz hasonlítjuk, elmondható, hogy Romániában a TV nézésére fordított idő magas (4,06 óra). A megkérdezettek válaszából kiderül, főleg a híradót, humoros adásokat, valamint játékfilmeket néznek. Háttérbe szorulnak a talk show-k (beszélgető műsorok) nézettsége. (Ez főleg a román mintán nagyobb.) 2007-ben a magyarországi TV adások vezették a rangsort, a Duna TV, az RTL Klub, TV2, valamint a romániai Pro TV. 2015-ben az RTL Klub nézettsége 73%, a Duna TV 67,3 % volt. Visszaesett M1 és a M2 nézettsége. Az RTL Klub magas nézettséggel rendelkezik. A román adók közül továbbra is a PRO TV-nek van piacvezető szerepe. A román közszolgálati TV nézettsége csökkenő tendenciát mutat. A Román Televízió magyar adásának nézettsége is csökken.
A Kolozsvári Stúdió magyar adásának a kulturális és a szórakoztató műsorait nézik. Ellenben a Bukaresti TV adás magyarnyelvű hétfői adásának van a legnagyobb nézettsége.
A rádiózás szokásai
A kérdezettek 64,7 %-a hallgatja a műsort. Az sem közömbös, hogy az erdélyi magyarság milyen körzetekben hallgatják ma a rádiót. A háttér rádiózás szerepe is megnőtt. Főleg az autóban hallgatják. A rádiózás szokásai főleg az autózás szokásaihoz igazodtak, amikor munkába, vagy ha hazamegy hallgatja a rádiót. Az internetes vagy az okos telefonon történő beszélgetéseket nem vizsgálták meg. Ellenben nőtt azok száma, akik inkább hétköznapokon hallgatják az adásokat. A leggyakrabban hallgatót rádió a Marosvásárhelyi adás, a KISS FM (a zenére alapuló román adás) és a Mária Rádió. Figyelemre méltó az, hogy a zenére alapuló magyar nyelvű kereskedelmi adások előretörtek. A román nyelvű kereskedelmi rádiózás felerősödött.
A rádió hallgatók 32,2%-a követi a Marosvásárhelyi Rádió magyar adását, 12%-a a Kolozsvári Rádió magyar adását, majd sorrend szerint Erdélyi FM (5,1 %), Bukaresti (4,9%) és a Temesvári Rádiót (2,5%). A Kolozsvári Rádió magyar műsorait a kérdezettek 36 %-a naponta, és 40%-a hetente hallgatja. A szerkezete átgondoltabb. Városon többen hallgatják. A fiatalokat is érdeklik az adások. A Zenetár, Hangoló, a Dal posta, a Cifra palota adásait kedvelik.
Milyen típusú adást szeretnek? Az erdélyi közélettel foglalkozó híreket, a zenei műsorokat hallgatják. A rádióhallgatás jellege megváltozott. Az erdélyi magyarok ízlésvilága konzervatív. Főleg a régi slágerek, magyar nótákat kedvelik. Előtérbe kerülnek az erdélyi magyar kereskedelmi rádiók adásai.
Nyomtatott és online média
Barna Gergő a nyomtatott és az online médiának az olvasottságát elemezte. Felmérésekből kiderült, hogy a helyi lapok előtérbe kerülnek az olvasottságot illetően. A megkérdezettek 88,5 %-a a helyi lapokat olvassa. Az erdélyi lapok olvasótábora szempontjából a rangsort helyi lapok, a Székely Hírmondó, a Háromszék, a szatmári Friss Újság vezeti. A vallási jellegű lapok olvasottsága jelentős. Főleg a magyar nyelven történő médiafogyasztás jellemző.
2007-hez képest nagy ugrás észlelhető, 57 %-ra emelkedett az internetezők százalékos aránya. Új elemként jelent meg a Facebook használata, ennek következtében csökkent a levelezés (az e-mailezés) részaránya, viszont nőtt az internetes tartalmaknak az aránya. Mennyi időt töltenek el? kérdésre válaszolva kiderül, hogy az internetezők  jó része naponta több órát tölt el a Facebookon.
Az internetes hírportál olvasottsága szempontjából piac- vezető a szekelyhon.ro, a maszol.ro, a Transindex és az erdely.ma is.
A média, mint hírforrás kiegyensúlyozottabb képet mutat. A megkérdezettek 76%-a a TV, 43%-a a rádiót tekinti fő hírforrásnak. Leginkább az egészségügyi kérdések, az erdélyi magyar ügyek, tudományos és gazdasági kérdések érdeklik.
Csomafáy Ferenc. erdon.ro

2016. január 4.

Szép helyen lakunk – Erdély és Madagaszkár a legjobb 
Van ízlésük a székelyeknek, állapíthatják meg az objektív külföldi szemlélők, hisz a CNN hírcsatorna mind jelenlegi hazájukat, Erdélyt, mind az elkövetkezőt, Madagaszkárt beválogatta a 2016-os év legjobb úti céljai közé.
Mint ismeretes, pár éve Orbán János Dénes, Muszka Sándor, György Attila, Sántha Attila, Fekete Vince székely írók meghirdették a Székelyföld és Madagaszkár közti lakosságcsere programját, mivel úgy látták, a Földön egyetlen olyan hely van, ahol a székelyek egyaránt élvezhetik a trópusi tengerpart szépségeit, és a hagyományőrző székely hokistársadalom is kedvére vacoghat a 3 ezer méter magas hegyekben.
Nos, a CNN munkatársa, Anisha Shah szerint a világ legjobb 16 turisztikai célpontja között mind Erdély, mind Madagaszkár ott szerepel. Madagaszkáron 106 fajta lemúrt tartanak számon a nyolcezer állatfaj között, amelyek sehol máshol a világon nem találhatóak meg. 
A tévériporter és fényképész javaslata szerint április-május, illetve augusztus–október a legmegfelelőbb időpont Romániába látogatni. Az idegenforgalmi látványosságok közül elsőként a Kárpátokat említi, a sízést és a hegymászást, a zöld erdőket, a hegyi túrákat. A felsorolásából nem marad ki a törcsvári kastély, amelyet természetesen a vérszívó Drakula-mítosszal párosít. 
Székely Hírmondó. Erdély.ma

2016. január 4.

Hervadhatatlan kopjafák – Balázs Antal a minap ünnepelte 80. születésnapját
Egy szóval sem mondhatják, hogy könnyű ám Balázs Antal faragóművészről írni, amikor január elsején éppen nyolcvan éves. Írtunk róla akkor is, amikor Fejér Ákos tanár úrral, Forró László tanár úrral meg a kerékpáros, akkor, 1972-ben már híres csapattal hazaérkeztek Münchenből. Az akkori kommunista rendszer azért is engedte ki a csapatot a nyári olimpiára, mert az a népség még – addig – mindenünnét hazatért, vissza Székelyföldre. Vitték a kopjafát Törökországba, Rodostóba (ma Tekirdag) a levert Rákóczi-féle szabadságharc (1703–1711) bujdosóinak emlékére, aztán vissza, haza! A Nyikó mente, Csehétfalva röptette Balázs Antalt bele a székely világba, hogy hasznosítaná magát nemzete javára. Csehétfalváról s nevéről annyit mondhatok, hogy a falucska a sükői birtokra járt dolgozni, cselédkedtek a szó jobbik értelmében, aztán a magyar ejtéskönnyítés során a cselédből Csehétfalva leve. Antal Székelykeresztúron végezte a tanítóképzőt, tanított Gyergyóremetén, Tordátfalván, Rugonfalván meg Szentivánlaborfalván volt kultúrigazgató. Végül Mikóújfaluban kötött ki iskolaigazgatóként, tíz év után ment Sepsiszentgyörgyre, onnan már csak nyugdíjba.
– Honnan érkezett a fafaragás igézete?
– Még Keresztúron szökött belém, ott ugyanis az igazgató igazított minket a faragás felé. Az volt az elve, hogy ha húszból kettő tovább is viszi a faragást, akkor már megérte.
Nem a hármas honfoglalással hoztuk
– Most hallom, hogy az Amerikai Egyesült Államokba küldenek az ottani magyaroknak 6 darab új kopjafát a keze alól. Nocsak! Nem semmi. De Keresztúr és az USA közé mi minden fér be időben és forgácsban...
Az első kopjafát Sepsiszentgyörgyön faragtam Forró László tanár barátom és kollégám egykori édesapjának. Nemes „igézet” volt. És nem a halál, hanem a szeretet hozta. Azóta is végzem.
– Szólna esetleg a kopjafaművészet, a megképzelés elméletéről, hiszen nem mindegy, milyen figura, és hová kerül a fán!
– Más a Kós Károly motívumrendszere, más az apácai fáké, a Nyikó menti, a gyergyói, a csíki, háromszéki rend mind más. A Partiumban gyönyörű csónak alakú fejfák vannak! Őseink egyszerűen kitalálták az egyes alakzatok jelentését. Nehogy azt gondoljuk, hogy az első, a kettős, hármas honfoglalással hoztuk a kopjafát! Nem. Akkor csak a kopja fegyvert hoztuk, a nyilainkat, mert védekezni kellett. Az elesett harcos sírjára fejtől leszúrták a kopját, nyugodjék. A székelyek aztán cifrázni kezdték, így lett a kopjából veretes, nemes kopjafa. Egyezményesen megmaradt és elterjedt néhány figura, a kereszt, a buzogány alakzat. Lehetett, és ma is lehet gazdagítani a jelrendszert. Én például egy népdalt faragtam kopjafába: „... csipkés annak a levele, hej, de jószagú...” Nos, a csipkés alsószoknya motívumát faragtam bele a fába... Aztán ott van a tulipán, ott a lámpás a férfiaknak, a lángnyelv a tudósoknak. A faragónak kell tudnia elmondani, mit is jelent a fán a figura, az alakzat.
Életmű dióhéjban
– Azt is tudjuk, hogy évekig foglalkozott magyarországi székely kapuk, kopjafák és más, régi faragványok felújításával. Ez már tudomány is lehet, nem csak művészi szakma.
– Csongrád megyében, Hódmezővásárhelyen volt valamikor egy régi fa-színház. Az omlásba ment, állítottak oda egy emlékoszlopot. No, azt újítottam fel. Saját faragványom van Földesen, aztán fenn a Mecsek-hegységben, Csolyospáloson már nagyobb munkám a 13 aradi vértanú emlékműve, 13 kopjafa. A polgármester panaszkodott, hogy nincs, ahova elhelyezni nemzeti gyásznapon, ünnepnapokon a koszorúkat. Hát így keletkezett vésőim alatt a Nemzet Kopjafája. Ez volt az első ilyen. Aztán 2004. december 5-én a volt kommunista banda meg a liberálisok kormánya elutasította a határon túliak magyar állampolgárságát. Ez is a nemzet szégyene, gyásza volt. Az is marad. A többi emlékfaragvány életes, piros.
– Ezeket szinte lehetetlen felsorolni…
– Állítottam kopjafát a Dózsa-féle felkelésnek, a muhi csatának, Mohácsnak, 1849-nek, és hát a rettenetben dús Trianonnak, 1920-nak. Sepsiszentgyörgyön is ott a 13 aradi fejfája, mindenikben diónyi aradi föld. Aztán a belvárosi református templom előtt ott a Székely himnusz szerzőinek emlékműve. És hát az Avas-hegységben, Avasújfaluban, amely város ugyan, de úgy, hogy a kommunista Ceaușescu rendszerben földuzzasztották románokkal, így leve város Újfaluból. De ott van Avasújváros, mely viszont falu. Ott is vannak faragásaim.
Hagyományos lakodalmak megrendezésekor számtalan esetben fordulnak Balázs Antalhoz, vállalná el – Csíkban gazda, Udvarhelyen szószóló, Háromszéken vőfély a megnevezése annak a megbízottnak. De volt ő vőfély bérelt hajón is Pest és Visegrád között, oda és vissza, egy lakodalmas nép előtt. Nem sorolom, sok lenne egy faragótól még ez is. Kívánunk neki sok munkát, mert azok közé tartozik, akiket a munka fiatalít. Sok száz faragványa, kopjafája hervadhatatlan, Bartók Bélától Szentkatolnai Bálint Gáborig, Laborfalvi Berde Mózsáig.
Czegő Zoltán
Székely Hírmondó. Erdély.ma

2016. január 4.

Újév-váró lampionokkal (Szilveszter Sepsiszentgyörgyön)
Noha az időjárás idén sem hazudtolta meg magát, a -10 fok alatti hőmérséklet nem szegte kedvét annak a mintegy kétezer sepsiszentgyörgyinek, aki a város új főterén üdvözölte az új évet. A megyeszékhelyiek ünnepi beszéd nélkül, csak zenével és lampionokkal vágtak neki a 2016-os évnek.
Az este tízre meghirdetett utcabál kezdetén nagyjából százan merészkedtek a színház szomszédságában felállított színpad elé, hogy SlimRocka şi Traila lemezlovasok bemelegítő buliján felvegyék az évfordulóváró hangulatát. Amint az várható volt, a forralt bort árusító házikók körül hamarosan felpörgött az élet, majd éjfél közeledtével lassan a tér is benépesült, egyre többek kezében jelentek meg a helyszínen beszerezhető lampionok. 
A Zanzibár dalainak felcsendülése után egymást követték az égbe szálló, távolról szentjánosbogárnak tűnő lampionok, illetve ezzel párhuzamosan néhány kisebb tűzijátékrakéta is felröppent az Erzsébet park fái közül, miközben a magyarországi zenekar talán legismertebb, Szólj már című slágerére átléptünk 2016-ba. Pezsgőbontás, ölelések, kézfogások, üdvözlések – igazi egymásra találás mindenhol, majd sokan – szemmel láthatóan a hideg miatt – lassan távoztak. A „magyar szilvesztert” viszonylag kevesen várták meg, elsősorban a fiatalok maradtak a Zanzibárral – ki táncolva, ki nyakát behúzva, topogva –, a Terecskei Rita vezette banda igazán állta a sarat, illetve a hideget (a hangszerek már kevésbé), a frontember hölgy még a dobok mögé is bemerészkedett, majd éjjel egykor ugyancsak az ő biztatására felhangzott előbb a magyar, majd a székely himnusz, kissé késve, kissé bizonytalanul, de lelkesen és tisztán. Az utcabált a sZempöl zenekar zárta, a szervezők minden biztatása ellenére már csak a kemény mag, nagyjából százötvenen tartottak ki a végsőkig.
Az előző évekhez hasonlóan, noha a rendőrség alapos ellenőrzésekről számolt be, a városban kevés helyen nem lehetett petárdázó csoportokba botlani. Az egyik ilyen szerkezet ráadásul kárt is okozott, mivel a katasztrófavédelmi felügyelőség tájékoztatása szerint a Caritas egyik, a Sport utcában elhelyezett ruha- és cipőgyűjtő konténerében landolt, amely kigyulladt és ki is égett. A tűzoltóknak végül sikerült eloltaniuk. Emellett éjfélkor több helyen is kisebb tűzijátékok színezték az eget.
 Nagy D. István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. január 4.

Reggel 7 óráig mulattak
A Kisjenői Mezőgépész Szakiskola étkezdéjében megszervezett óévbúcsúztató, újévköszöntő mulatságon valamivel 20 óra után Bíró Zoltán városi tanácsos, RMDSZ-elnök köszöntötte az ünnepi díszbe öltöztetett teremben megterített asztaloknál helyet foglaló mintegy 230 vendéget. Miután jó szórakozást kívánt mindnyájuknak, vastaps fogadta a bemutatott Meteor együttest, amelynek tagjai nem várattak magukra, azonnal belevágtak a kedvcsinálás közepébe, egymás után játszották a régi, közkedvelt és a legújabb slágereket. A táncoló, mulató vendégek között a Körös-köz szinte minden települése képviseltette magát, de galsai, pankotai és aradi, sőt egy kisiratosi és nagyiratosi társaság is önfeledten mulatott. A kérdésünkre, hogy miért jöttek el ilyen messzire, természetes egyszerűséggel válaszoltak: a Meteor együttesért bárhova elmennek.
Abban a reményben váltak el, hogy a jó kezdet kitart egész évben. Miután a vendégek elfogyasztották a terítéken lévő előételt, 23 óra tájban feltálalták az ízletes tárkonyos levest, majd a sültet is körítéssel, amelyeket házi pálinkával, likőrökkel alapoztak meg, majd a sör, a fehér és vörös bor, az üdítők következtek. Román éjfélkor pezsgővel koccintottak, majd a szabadban együtt megtekintették a pazar tűzijátékot. A folytatódott mulatság egy-egy szünetében Bíró Zoltán fő szervező összesen 40 kisebb-nagyobb tombolanyereményt sorsolt ki, utánuk a harmadik díjat, a fényképtartóval ellátott, mutatós asztali órát, a második díjat, a melegszendvics-sütőt, utoljára a fődíjat, a zöldség- és gyümölcs-centrifugát. Megünnepelték a magyar éjfélt is, amikor újra kivonultak a szabadba, ahol a szervezők egy rövidebb tűzijátékkal lepték meg őket. A mulatás folytatódott, a kedvet példázta, hogy néhányan jelmezt öltöttek, úgy ropták a táncot szakadatlanul. Igazuk volt az iratosiaknak, hogy a Meteor zenekarért érdemes bárhova elmenni, mert senki nem bánta, amiért a kisjenői mulatságot választotta, ahol ráadásul kiváló ellátásban volt részük. Hajnali 4 óra tájban ugyanis a szervezők főtt virslivel, illetve sült kolbásszal emelték a hangulatot, ami egy pillanatra sem lankadt. Reggel 7 óráig táncoltak, nótáztak, önfeledt hangulatban beszélgettek. Mindnyájan elmondhatták: kellemesen zárták az óévet, kiválóan kezdték az újat, és abban a reményben váltak el, hogy a jó kezdet kitart egész évben. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

2016. január 4.

„Drága” gyermekek
Az év fordultával úgy múlik az idő, hogy gondosan, pontosan újjászületik közben. Bár az embernek is megadatott a lehetőség, hogy utódaiban sokszorosan újjászülessen, erre, felénk egyre kevésbé él az alkalommal. Nemrégiben arról szóltam, hogy a statisztikusok szerint drámaian fogy Románia lakossága. A megélhetés kilátástalansága, a jómód utáni sóvárgás miatt választ más hazát a fiatalok, középkorú családok többsége, az itthon maradók egy része pedig a kétes anyagi helyzet miatt mond le a gyermekvállalásról. Ezért lesz egyre szembetűnőbb az elhalálozások és a születések száma között nyíló űr – vettem számba a tényeket. Ezt követően hívott fel egy kismama, és megkérdezte: tudom-e, mennyibe kerül manapság egy terhességet kihordani, csecsemőt megszülni ebben az országban, hogy arról, ami azután következik, ne is beszéljünk. Ennél sokkal egyszerűbb megszakítani a terhességet, amit nagylelkűen évi ötmillióval támogat a kormány, holott Románia világhatodik az abortuszok számát illetően.
És mégsem történik érdemben szinte semmi a családtervezés támogatása, a gyermekvállalás ösztönzése és megkönnyítése terén. A valóban korszerű terhesgondozás anyagi feltételei sem biztosítottak, különösen, ha a szerény jövedelmű és a városoktól távol eső vidéki települések lakóira gondolunk. Az állami járóbeteg-ellátókban közel sem dolgozik annyi nőgyógyász szakorvos, hogy folyamatosan fogadni tudnák a terhes nők többségét. Akik ily módon a rendelőláncolatokban vagy a magánrendelőkben dolgozó nőgyógyászokhoz fordulnak, ahol összehasonlítatlanul jobb a felszerelés, gondosan elküldik minden szükséges (és esetenként nem szükséges) vizsgálatra a kismamákat, de mindezért fizetni kell. Sokat. Nagyon sokat. A rendszeres ellenőrzéssel együtt havonta 100-tól akár 400 lejig terjedő összeget is, attól függően, hogy a rendszeres ellenőrző vizsgálatok mellett milyen különleges laboratóriumi vizsgálatot kér a kiválasztott szülészorvos és a belgyógyász, akiknél a terhes nő megfordul.
Ha az áldott állapotot (egy általában csak harmadszorra sikeres) mesterséges megtermékenyítés előzi meg, a szülés pedig a leendő anyuka kérésére császármetszéssel történik, akkor igencsak megugranak a költségek. Akinek nincs pénze, lehetősége, kellő tájékozottsága, hogy mit kell tennie a terhesség alatt, akár úgy is járhat, mint az a Konstanca környéki nő, aki sziámi koraszülötteknek adott életet, miután soha nem járt ellenőrzésre. 
Hogy kismama-, gyermek- és családbarát év lesz-e 2016 Romániában, ahol folyamatosan fogy a lakosság? Nos, a negatív folyamat megállításához szükséges változásoknak a jelei még nem mutatkoznak. A honatyák és honanyák egyelőre a saját nyugdíjuk s a közelgő választási évre gondolva néhány szektorban a bérek emelésén fáradoznak. Kérdés, hogy amikor ennyire fogy a gyermekek száma, a megszületők pedig ennyire „drágák”, ki fogja majd az emelt nyugdíjakat és béreket kitermelni?
BODOLAI GYÖNGYI. Népújság (Marosvásárhely)

2016. január 4.

Tatárka, Pohánka és Hajdina
A népi kultúra őrzői Marosludason
Eseményekben, fellépésekben gazdag évet zárt a marosludasi Hajdina Kulturális Egyesület. A Hajdina, a Pohánka és a Tatárka néptáncegyüttesek nemcsak a helyiek, hanem az erdélyi és határon túli népi kultúrát kedvelő közösségek szívébe is belopták magukat. 
A Hajdina Kulturális Egyesület vezetője, Tóth Sándor a néptáncegyüttesek tavalyi fellépéseit összegezte. A Hajdina júliusban és augusztusban Magyarországon lépett fel, Szentgáloskéren az Aratófesztiválon vettek részt, majd Somodorban léptek fel, Gálosfán az Otthonka Fesztivál meghívottjai voltak. A nemzeti ünnep alkalmából, a magyarok kenyere ünnepén Mohácson részt vettek a búza összeöntésén és a Szent Miklós vízi- és taposómalomnál táncoltak. Ezt követően a 29. Mohácsi Folklórfesztiválon, a Pécsi Déli Kapu Folklórfesztiválon, a harkányi fesztiválon, Pécsváradon a Szent István-ünnepen táncoltak. Szeptember elején a Hajdina szervezésében ünnepelték meg a Marosludas környéki betelepítések 110. évfordulóját, amelynek Andrássytelep adott otthont. Mivel annak idején Andrássytelepre 17 bukovinai székely családot telepítettek, itt szervezték meg az első Bukovinai Székely Folklórtalálkozót. Aztán következett a marosludasi Kárpát-medencei Gyöngykoszorú találkozó, majd a marosvásárhelyi Gyöngykoszorúk gyöngye, ahol szintén fellépett a Hajdina. 
Legutóbbi előadásuk a karácsonyi ünnepi műsor volt, ahol mindhárom néptánccsoport fellépett, előadásuk címe: Angyalok hirdeték. 
– Közénk jött a fény, a béke, a szeretet emberré lett. Az angyalok, a pásztorok és minden jóakaratú ember erre várt. Arra vártunk, hogy a Tatárka, a Pohánka és a Hajdina visszaröpítsen abba a világba, amelyben elődeink ünnepelték a Messiás születését. Ezt a hangulatot Kásler Magda és Farkas Sándor Csaba táncoktatóknak az együttesek előadásában sikerült megteremteni – mondta az egyesület vezetője.
Az előadást a marosludasi önkormányzat, Magyarország csíkszeredai konzulátusa, az EMKE, a Romgaz és a Bethlen Gábor Alapítvány támogatta. A legfőbb támogatók mégis azok a magyar családok, akik gyerekeikkel részt vesznek a hagyományok, népszokások éltetésében, hiszen nélkülük üres és kihalt maradna minden. A Tatárka néptáncegyüttesben jelenleg 23 3-6 év közötti, a Pohánkában 25 6-11 év közötti gyermek, míg a Hajdinában 13 fiatal táncol. 
A színpadon megelevenedtek a Szent Borbála, Szent Miklós, Szent Luca, Szent István és Szent János nevéhez fűződő szokások, népi játékok és táncok. A székely karácsony hangulatát idézhettük fel betlehemes díszlet mellett. Az angyaljárás tett koronát a műsorra. 
Mezey Sarolta. Népújság (Marosvásárhely)

2016. január 4.

Még kevésbé bíznak Bukarestben a magyarok
Erősödött 2015-ben az erdélyi magyarok bizalmatlansága a román állammal szemben.
Az év során a közösség képviselőinek a meglévő jogok biztosítására, védelmére kellett összpontosítaniuk. A hatóságoknak nem sikerült meggyőzniük az erdélyi magyar közvéleményt arról, hogy a DNA okkal csapott le egyes székelyföldi önkormányzati vezetőkre, és a DIICOT tényleges merényletkísérletet hiúsított meg Kézdivásárhelyen. A közhangulaton nem segített a zászlóügy alakulása és az sem, hogy a MOGYE magyar tagozata szemernyit sem haladt a törvény biztosította önállóság felé. Kovásznán ugyan felfüggesztették a magyar himnusz elénekléséért kirótt bírságot, és azok a civilek is felmentést nyertek, akiket Marosvásárhelyen büntettek meg kétnyelvű utcanévtáblák elhelyezéséért, ám perek egész sorában folyik a küzdelem a magyar közösség jogainak érvényesítéséért: Kolozsvár 2015-öt is magyar helységnévtábla nélkül zárta. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 4.

Nem az internet, hanem a tv „visz mindent”!
A 2015-ös kutatásból kiderül: a megkérdezettek 93,8 százaléka néz televíziót, átlagosan napi négy órát, ez az érték különösebben nem ugrik meg a hétvégeken. Elsősorban a híradókat, hírműsorokat követik, (63,8 százalék), játékfilmekért 23,2 százalékuk kapcsolja be a készüléket, ismeretterjesztő, tudományos műsorokat 21,1 százalék, humoros műsorokat 21 százalék, romantikus sorozatfilmeket 19,5 százalék, egészséggel, életmóddal kapcsolatos összeállításokat 19,3 százalék néz, majd a sportműsorok következnek nézettség tekintetében (18,6 százalék).
Az alanyok 76 százaléka a televíziót, 43 százaléka a rádiót, 36 százaléka az írott sajtót, 27 százaléka pedig az internetet említi, mint legfőbb hírforrást. Az erdélyi magyarokat elsősorban az egészségüggyel kapcsolatos témák, az erdélyi magyar ügyek, a tudományos, kulturális élet hírei érdeklik. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 4.

Erdélyben a helyi lapok uralják az írott sajtó kínálatot
Médiafogyasztási szokásainkat mérte a kisebbségkutató intézet
A televízió az erdélyi magyarok számára is az információk fő forrását jelenti, a tévénézők többsége azonban a magyarországi kereskedelmi és közszolgálati médiát kedveli.
A második legfontosabb hírforrás a rádió, a nyomtatott sajtó esetében a helyi, regionális lapokból tájékozódnak. Az erdélyi magyarok többnyire magyar nyelvű médiát fogyasztanak, egyedül a rádiózás terén érzékelhető a román csatornák hallgatottságának az előretörése. Mindenekelőtt a hírműsorok érdeklik a nézőket, hallgatókat, olvasókat, a témákat illetően pedig az egészségüggyel kapcsolatos hírek keltik fel leginkább az érdeklődést – derül ki abból a felmérésből, amelyet az erdélyi magyar médiafogyasztási szokásokról készített a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet tavaly ősszel. A kutatást végző szociológusok, Kiss Tamás és Barna Gergő az idei eredményeket összevetették a 2007-ben készített hasonló felmérés adataival is. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 4.

Egyre több önkormányzat küszködik szakemberhiánnyal
Egyre több önkormányzat küszködik munkaerőhiánnyal. A rendkívül alacsony fizetések miatt a személyzet fluktuációja az utóbbi években jelenséggé vált. A folyamatos munkaerő-vándorlás nemcsak a polgármesterek dolgát nehezíti, de a többi alkalmazottra is többletfeladatot ró. 
Hasonló a helyzet Maros megyében, ahol számos városi és községi önkormányzat számára jelent gondot a szakképzett személyzet megőrzése. Románia egyébként az egyetlen uniós tagország, ahol egy minisztériumi alkalmazott akár hatszor többet kereshet, mint egy ugyanabban a beosztásban valamelyik polgármesteri hivatalban tevékenykedő beosztott.
„Éhbérért nem lehet szakembereket alkalmazni"
Jánosi Ferenc nagyernyei polgármester elmondása szerint a marosszéki nagyközség önkormányzati alkalmazottainak hetven százaléka minimálbérért dolgozik. A pocsék fizetések miatt az utóbbi öt hónapban a községházáról csaknem heten távoztak, közülük eddig öt személyt sikerült pótolni, a másik két megüresedett állásra egyelőre nem került megfelelő személy.
„Nem az a gond, hogy esetleg nem kerülne ember, hanem az, hogy mindig újra és újra kell kezdeni a betanítást, összeszokást, a munkafolyam megismertetését. Aztán mihelyt az illető talál egy jobb állást, természetesen faképnél hagy bennünket. Ez kifárasztja, felemészti azokat is, akik a hivatal állandó, stabil alkalmazottai" – mutatott rá az ernyei elöljáró.
Jánosi nem is csodálja, hogy a fiatalok csupán ugródeszkának használják az önkormányzatokat. Mint mondja, ő már jelezte az RMDSZ magas rangú politikusainak, hogy a parlamentben ne csak a saját fizetésük kerekítéséről gondoskodjanak, hanem vegyék észre: éhbérért nem lehet felelős beosztásban önkormányzati alkalmazottakat dolgoztatni és hosszú távon megtartani.
„Kicsi fizetés, nagy felelősség" – így jellemzi az önkormányzati munkát Kozma Barna marossárpataki polgármester, akinek már most három munkatársa jelezte, hogy 2016-ban megválik a hivataltól. Szerinte az is rendkívül megnehezíti a helyhatóságok munkáját, hogy a beosztottak már nem kaphatnak sem élelmiszerre, sem ruházatra különjuttatást. Az uniós pályázatok hoznak egy kis pluszpénzt a konyhára, de a fizetés felkerekítése legfeljebb két-három hónapot tarthat.
A nyárádgálfalvi polgármesteri hivatal hiába hirdette meg kétszer is a földmérő mérnöki állást, senki nem jelentkezett. Karácsony Károly polgármester nem is furcsállja. „Ki az a diplomás topográfus, aki havi 900 lejért jönne földet mérni?" – teszi fel a költői kérdést. A makfalvi községházáról csak azért nem távoznak az alkalmazottak, mert nincs hova menniük, véli Vass Imre, a Küküllő menti község ügyvivő polgármestere. „Azért maradnak, mert rá vannak szorulva. Hova menjen az, akinek két-három éve maradt a nyugdíjig, amikor még a fiatal sem kap munkát, hisz a környéken kevés a megüresedett állás" – magyarázza Vass.
Hasonló a helyzet néhány kilométerrel odébb, Gyulakután is, ahol a távozóknak vállalniuk kellene az ingázást, ha más munkahelyet választanának. A községháza huszonkét alkalmazottjából tizenöten minimálbérért dolgoznak. Elég lelkesen és eredményesen, állítja a polgármester. Kérdésünkre, hogy miként sikerül a munkatársakat motiválni, Varga József beismeri, sokakat megmosolyogtató lesz a válasza: „Sokszor elbeszélgetek velük, lelket öntök beléjük, feltöltöm az akkuikat. Nem áll módomban pluszpénzzel motiválni senkit, ezért emberséggel, szép szóval próbálkozom" – sorolja aduit az első mandátumánál tartó községgazda.
„Egyszer majd jobb lesz..."
Erdőszentgyörgyön is nehezen motiválják az önkormányzati alkalmazottakat. „Csak annyit tudok mondani nekik, hogy egyszer majd lesz jobb is" – mondja Csibi Attila, a kisváros polgármestere. Az elöljáró úgy érzi, a gyenge javadalmazás ellenére ritka az a polgármesteri hivatal, ahol olyan jó munkalégkör uralkodik, mint Szentgyörgyön. A hivatalnokok látják, hogy munkájuk révén fejlődik a település, és tisztában vannak azzal, hogy mindent, amit tesznek, a városért, önmagukért, gyermekeikért, unokáikért teszik.
Nemrég Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának ülésén arra hívta fel a parlamentben dolgozó kollégái figyelmét, hogy sürgősen csökkenteni kellene az állami és a helyi közigazgatásban biztosított bérek közötti különbségeket. Mint mondta, egy minisztériumi alkalmazott jelenleg hatszor többet keres, mint egy hasonló beosztásban valamelyik polgármesteri hivatalban tevékenykedő beosztott, de a megyei tanácsokban és a kormány hatáskörébe tartozó helyi intézményekben is meglehetősen magasabbak a fizetések.
„Ez ebben a formában igazságtalan, hiszen egy önkormányzati alkalmazott felelőssége sokkal nagyobb, mint a prefektúrán dolgozónak, mégis az utóbbi sokkal nagyobb fizetést vihet haza" – fejtette ki az elöljáró. Egyébként az Európai Unió egyetlen tagországában sincs különbség az állami és a helyi közigazgatásban dolgozók fizetése között. A romániai polgármesterek tehetetlenek, hisz törvény szabályozza az önkormányzati bérrendszert.
Szucher Ervin. Szabadság (Kolozsvár)

2016. január 4.

Virtuózok erdélyi versenyzőkkel
A magyarországi közmédia 2016-
Tavasszal a Duna televízión folytatódik a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató – tájékoztatta a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. megbízásából az MTVA szombaton az MTI-t.
A közleményben emlékeztettek arra, hogy péntek este óriási sikert aratott a budapesti Zeneakadémián hagyományteremtő szándékkal megrendezett újévi Virtuózok gálahangverseny, amelyen fellépett Gyöngyösi Ivett, Szauer Bianka, Demeniv Mihály, Lugosi Dániel Ali, valamint Miklósa Erika és Molnár Levente. A nagy sikerre és az óriási érdeklődésre való tekintettel az ünnepi eseményen bejelentették, hogy 2016-ban ismét megrendezik a Virtuózok műsorsorozatot, ez alkalommal a Dunán. Amint arról már beszámoltunk, ezúttal erdélyi tehetséges fiatalok is jelentkeznek a versenybe.
Magyarország első komolyzenei tehetségkutató műsora 2014-ben debütált a közmédiában. Három korosztályban született győztes: Boros Misi a legfiatalabb, Lugosi Dániel Ali a középső korosztály, Gyöngyösi Ivett pedig a legnagyobbak között nyerte meg a versenyt. Misi és Ivett zongora-, Ali pedig klarinétjátékával nyűgözte le a zsűrit és a nézőket. A műsor különdíjasa Demeniv Mihály lett, aki harmonikáján szólaltatta meg a zeneműveket – közölte az MTVA.
„A közszolgálati médiaszolgáltatás küldetéséből adódóan, ahogy eddig, úgy a jövőben is kizárólag a klasszikus zenei képzettség és tehetség számít a versenyben. A Virtuózok szakmai csapata most is azoknak a fiataloknak a jelentkezését várja, akik kiválóan játszanak a klasszikus zenei hangszerek egyikén, vagy klasszikus énekben nyújtanak kiemelkedő teljesítményt” – áll a közleményben.
A tehetségkutatás mellett a műsor továbbra is azt tartja alapvető céljának, hogy minél szélesebb körben megismertesse és megszerettesse a klasszikus zenét a nézőkkel. „Vagyis a közmédia elkötelezett a társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás, valamint az általa közvetített értékek gondozása mellett” – írta az MTVA. 
ban ismét megrendezi a Virtuózok című komolyzenei tehetségkutató műsort, amelyet ez alkalommal a Duna televízió közvetít. A versenybe erdélyi tehetségek is jelentkeznek. Krónika (Kolozsvár)

2016. január 4.

Most már kettőért tüntetnek
Most már nemcsak Beke Istvánnal, hanem Szőcs Zoltánnal is szolidarizálnak a kézdivásárhelyiek, miután múlt év végén őrizetbe vették a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom erdélyi vezetőjét is. A 2016-os év első tiltakozó megmozdulásán, január 2-án, szombaton mintegy 120-an vettek részt.
Az esemény 16 órakor kezdődött Gábor Áron főtéri szobránál, itt Tóth Bálint, a HVIM szóvivője mondott beszédet.
– A médiában terrorizmusról beszélnek, de nem erről van szó. Ezt a két embert azért helyezték előzetesbe, mert zászlókat tűztek ki a főtérre, azok helyett is kimondták az igazságot, akik csak gondolták, de nem merték kimondani, és azok helyett is vonultak, akik nem mertek kimenni az utcára, csak gondolatban és szívükben voltak együtt velük. Ez a terrorvád megcsonkította a székelyek lelkét, főleg a hozzátartozókét, és a lelket nem lehet protézissel újra egységessé tenni. Két olyan embert vettek el tőlünk, akik önökért, az igazságunkért mentek ki az utcára – mondta a szóvivő.
A tüntetők, köztük vidékiek és sepsiszentgyörgyiek, ezúttal is a szokásos útvonalat járták végig, így a rendőrség, az ügyészség és bíróság előtt vonultak fel. A szimpátiamegmozdulást szombatonként megismétlik. 
Bartos Lóránt. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. január 4.

Valami a honvágyról
Valami, valamennyi, hiszen a honvágyban megfér mindenféle szeretet meg vágyakozás. Anélkül szeretni nem tudod igazán azt az erdei csapást, azt a vízpartot sem, ahol együtt jártál könnyű léptekkel a szerelmeddel, gyermekeddel.
Ma is aranyat vet az ég felé Homoród pataka, hiszen abban fürdőztél valakivel, akinek áldott minden lépése mindörökké. A honvágy egyetlen ölelés, aztán abban az ölelésben egy sóhaj is repes, megbúvik macskakölyökként a jövendő idők küszöbén.
Ez az érzelem akkor is építkezik benned egymagában, ha bármikor lóra, vonatra kaphatsz, ha látni akarod. Ahogy a vágyakozás nem ismer távolságokat, csak színes álmokat, úgy megvan az az epekedés harminc kilométerre is attól a vidéktől, ahol épp most nem lehetsz.
Ki a megmondhatója, miket élt át idegenben az Amerikába pénzkeresetre átvergődött székely?! Mit jelentett rakosgatni éveken át a dollárgarast, számítgatni, mennyi földet és hol lehet vásárolni majd Maksán, Máréfalván abból!
Ez lenne az építkező honvágy? Tízezer kilométerre az otthontól építgetni alvó lámpa alatt a csűrt, a házat… Ne menjünk olyan messzire! Egyre zsugorodó szülőföldünket belepi a gyom és az idegenség távollétünkben. Hát itt bujkál a didergető félelem a mellünkben, itthon is.
Milyen szánalmas lehet legbensőbb bútorzata annak, akit nem sarkall a hazatérés készülődése, a vágy meglátogatni az ősi temetőt otthon, s meg az utcákat, az ismerős házakat, embereket. Miféle embermorzsalék, akiben nem él a honvágy?! Idegenként követelni a jogot évtizedeken át, és nem menni haza egy harangszóra a szülőföldre. Szánalmas, végletes állapot.
Kíméljük meg a honvágyat s magunkat ettől, lennénk érdemesek a tiszta érzelmi és értelmi ragaszkodásra ma és holnap is, építkező újabb esztendők tenyerén.
Czegő Zoltán. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. január 4.

Égig érő csodafa
Köntés György: Morfondírozásaim 
Tanárköltő vagy költőtanár? Próbálom megfejteni, melyik kifejezés illik leginkább e kötet szerzőjének neve alá. Az első mellett döntök, mert inkább ez fejezi ki, gondolom, mindannak lényegét, amibe Köntés György belevágott, s lehet, ez az út, amelyre rátévedt, a továbbiakban mérhetetlenül kiszélesedik.
Előtte a pálya, mondhatnánk, ha kezdő költőről lenne szó, ám mögötte egy másik egész, immár befutott pálya, a pedagógusi, ennek bezártával, lezárulásával lépett rá egy olyan ösvényre, amely sok örömmel és elégtétellel szolgálhat számára. Milyen jó az, ha a pedagógusnak nyugdíjba vonulása után is marad még mondanivalója, s ha azt nem mondhatja el ezek után tanítványainak, hát elmondja ő mindenkinek, hadd hívjam segítségül a nagyot, a nagyobbat, elmondja ő sokkal feszesebben, választékosabban a költészet nyelvén. 
Azt nem állíthatom a száztíz vers elolvasása után, hogy nagyszerű költő jelentkezett, de szépreményű kezdőnek sem nevezhetem, mert a csúcsig még sok minden hátravan, ám a kezdő lépéseken is már jócskán túljutott. A jó pár tucatnyi alkotás között akad néhány tiszta, ragyogó gyöngyszem, ezek mellett pedig jelen vannak az egyelőre ujjgyakorlatoknak felfogható kísérletezések. Tetszik, ahogy a közvetlen környezetünkhöz tartozó, a tőlünk karnyújtásnyira ágaskodó, elfekvő tárgyakat, jelenségeket rímekbe ágyazva felmutatja nekünk, hadd lássuk, mennyivel többet jelentenek számunkra, ha értő szemmel, megértéssel közelítünk hozzájuk. 
Vannak gyönyörű szóképei, amelyek arról győznek meg, hogy a szerző jóval túljutott a botladozáson, s talán, ha sok-sok évvel ezelőtt tévedt volna a költészet mezsgyéjébe, ma hitelesebb, bőségesebb lenne a termés. Több írással, legfőképp eszközeivel visszacsatol sokat idézett költőinkhez, de vannak egészen eredeti, mélyebb továbbgondolásra késztető sorai is. 
Az őrséget álló patakparti fűzfa, a lábait a patakban mosó rét, az ágakra akasztott gyülemlő gondolatok, a mesét mondó Olt-híd, az ágak hegyén őgyelgő üde rügyek és mások elvezetnek a csodafához, nyitott mesekönyv lesz minden, ahol megjelenik a múlt és jelen, ahol szikrázik a lét, s ébresztőt fúj a Hargita. S a vadvirágok tavaszán megújul megint a történelem, a helyszín, ahol a székely él és remél… 
Meleg szavakkal ajánlom Köntés György első, eddig egyetlen verskötetének alkotásait olvasásra és továbbgondolásra!
Dr. Péter Sándor. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

2016. január 4.

Felmentették a vád alól Gyergyószentmiklós korrupcióval vádolt főügyészét
A gyulafehérvári táblabíróság felmentő ítéletet hozott a korrupcióval vádolt Majeczki Izabella volt gyergyószentmiklósi főügyész ügyében. A táblabíróság honlapja szerint az ítélet nem jogerős.
Majeczki Izabellát 2013 novemberében gyanúsította meg korrupciós bűncselekményekkel a korrupcióellenes ügyészség (DNA), és közel három hónapot töltött vizsgálati fogságban. A vád szerint a gyergyószentmiklósi ügyészség vezetője 2011-ben két tehenet, három juhot és két bárányt fogadott el azért, hogy kedvezően záruljon az ügyészségi vizsgálat két – erőszakos cselekményekért előállított – személy ügyében.
A DNA korábbi közleménye szerint az ügyész úgy próbálta eltüntetni a megvesztegetés nyomait, hogy a megvesztegetők egyikével hamis nyilatkozatot íratott, amelyben az illető úgy nyilatkozott, hogy pénzért adta el az állatokat. A korrupcióellenes nyomozók azzal is vádolták a főügyészt, hogy egy ügyészségi dosszié gyors lezárása ígéretével próbálta érvényesíteni az élettársa építővállalatának az üzleti érdekeit.
Majeczki Izabella mindvégig tagadta a vádakat. A bíróság szóvivője az Agerpres hírügynökségnek elmondta, a bírói testület bizonyítottnak vélte, hogy nem történt meg az a bűncselekmény, amellyel a főügyészt és vádlott társait vádolták.
Letartóztatása előtt Majeczki Izabella volt az egyetlen vezető tisztséget betöltő magyar nemzetiségű ügyész Székelyföldön. Székelyhon.ro

2016. január 4.

Továbbra is előzetesben marad Beke István
A román legfelsőbb bíróság hétfőn kimondott jogerős döntése értelmében előzetes letartóztatásban marad Beke István, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi szervezetének elnöke, akit bombamerénylet előkészítésével gyanúsít a romániai szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
A legfelsőbb bíróság úgy ítélte meg, hogy közveszélyt jelentene Beke István szabadlábra helyezése, ezért megerősítette a bukaresti táblabíróság korábbi, a vizsgálati fogság meghosszabbítására vonatkozó határozatát.
Dragoş Cristian Lică, Beke István védőügyvédje a Krónika kérdésére nem kívánta semmilyen formában kommentálni a legfelsőbb bíróság döntését, azt azonban megjegyezte, hogy munkáját továbbra is nehezítik: korábban kéréssel fordult a DIICOT-hoz, hogy a nyomozati iratcsomót megkaphassa, és részletesen tanulmányozza a dokumentumot, másolatokat készítsen a védelem megfelelő előkészítése érdekében, a választ azonban továbbra is várja.
Dragoş Cristian Lică elmondta továbbá, Beke Istvánt megviselte, hogy az elmúlt több mint egy hónapot a családjától távol kellett eltöltenie. „Annak ellenére, hogy az állam elősegíti és támogatja család intézményét, a védencem december elseje óta nem találkozhatott a feleségével, pedig több alkalommal is kérvényt nyújtottunk be a jogszabály előírásai szerint. Annyit sikerült elérni, hogy Beke István megkapja azt a csomagot, amit a felesége állított össze neki az ünnepekre” – mondta a brassói ügyvéd.
Szombaton egyébként újabb szolidaritástüntetést tartottak Kézdivásárhelyen, melyen több mint százan követeltek igazságot a december elején letartóztatott Beke István és a december végén felbujtóként letartóztatott Szőcs Zoltán számára. Ez volt sorrendben a 23. kézdivásárhelyi szolidaritási megmozdulás.
A HVIM Erdély a közösségi oldalán közleményben tiltakozott tagjai meghurcolása ellen, és követelte, hogy az ügyészség hozza nyilvánosságra azt a hangfelvételt, amelyen tagjai az állítólagos merényletet eltervezték. „Joga van a román és székely közösségnek is megtudni, hogy milyen beszélgetések alapján hazudták nekik egy hónapon keresztül, hogy a vármegye egyes tagjai bombamerényletre készültek” – áll a közleményben.
Behívatná a román nagykövetet a Jobbik Hétfőn egyébként az Országgyűlés külügyi és nemzeti összetartozás bizottságainak rendkívüli, együttes ülésén, a Jobbik kezdeményezte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettesnél, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternél Románia magyarországi nagykövetének meghallgatását. Szávay István, az ellenzéki párt alelnöke hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta, azért javasolták a múlt héten a bizottságok összehívását, mert Erdélyben az elmúlt hónapokban több magyarellenes intézkedést is lehetett tapasztalni. Úgy fogalmazott: „szomorúan tapasztaltuk, hogy az elmúlt hónapok során Románia ismét visszafelé indult el a demokrácia és a kisebbségi jogok útján”. Az országgyűlési képviselő szerint nem csak arról van szó, hogy számos régóta sérelmes ügyben nincs megoldás. Az elmúlt hónapokban „bekeményedni látszik a román hatalom” – fűzte hozzá. „Szomorúan látjuk”, hogy a magyar külügyminisztériumnak nem sok szava volt az Erdélyben történtekhez – mondta. A jobbikos képviselő szóvá tette, hogy a hatóságok semmilyen bizonyítékkal nem indokolta, hogy miért tartóztatták le Beke Istvánt, a HVIM kézdivásárhelyi szervezetének elnökét és Szőcs Zoltánt, a HVMI erdélyi elnökét. Az ellenzéki politikus példaként említette még a Szovátán egy magánház udvarán felállított Wass Albert-szobor ügyét, az Ismerős Arcok együttes sepsiszentgyörgyi koncertjén történt rendőri fellépést említette, de kitért arra is, hogy marosvásárhelyi civileket megbüntettek, mert kétnyelvű utcanévtáblákat helyeztek ki.
Gyergyai Csaba. Székelyhon.ro

2016. január 4.

Elégedettek, de többet akarnak a Bernády Házban
Több mint kilencezer látogató fordult meg tavaly a marosvásárhelyi a Bernády Házban. Idén még ezt is túlszárnyalnák. Készül a program, kevés a „lyukas” nap.
2016-ban a tavalyi programot szeretnék folytatni, képzőművészeti kiállítások, fotótárlatok, kisebbségi kollokviumok, vetélkedők, könyvbemutatók szervezését, növelve a látogatók számát és az események színvonalát – tudatta a Bernády Ház idei tervei kapcsán Nagy Miklós Kund. A múlt évben egy tucat képző- és ugyanannyi fotóművészeti tárlatnak adtak helyet, három nagy, országos elismertségű kisebbségi kollokviumot szerveztek, két saját könyvet adtak ki és mutattak be. „Ezt szeretnénk fokozni 2016-ban” – mondta a Bernády Házat működtető alapítvány alelnöke.
A képzőművészek számára a Bernády Házban kiállítással bemutatkozni fontos eseményt jelent. Mivel a jelentkezők száma egyre nő, a kuratóriumnak nehéz a dolga, hogy kiválassza a legjobb és legszínvonalasabb alkotókat. „Arra is törekszünk, hogy minél több kiállítást szervezzünk, de az is fontos, hogy a közönségnek legyen ideje megtekinteni ezeket a tárlatokat” – mondta a kuratórium alelnöke. Egy-egy tárlatot általában két-három hétig lehet látogatni, kivételes esetben egy hónapig. Az egyéni kiállítások mellett rendszeresen bemutatják a képzőművészeti alkotótáborokban készült alkotásokat, így kapcsolatot ápolnak a gyergyóalfalvi Vadárvácska táborral, a gyergyószárhegyi vagy a borospataki művészteleppel. Minden év tavaszán a Barabás Miklós Céh marosvásárhelyi csoportja is bemutatkozik legújabb alkotásaival, illetve az idén első alkalommal a kolozsvári székhelyű festő- és rajztanárok egyesülete is kiállít a Bernádyban.
Ami a könyvbemutatókat, szerzői esteket, előadásokat illeti, szintén előre be kell jelentkezni, sok az állandó, visszatérő vendég. A Bernády Ház is szervez saját rendezvényt, úgynevezett „lyukas” napot nehéz találni.
A változásokról szólva Nagy Miklós Kund elmondta, a közönség talán észre sem veszi azokat: nemrég felújították a padlózatot, kicserélték a hangosítást egy korszerű berendezésre.
Antal Erika. Székelyhon.ro

2016. január 4.

Románia, a furcsa keresztnevek országa
Statisztikák szerint Romániában néhány tízezerre tehető azoknak a száma, akiknek szülei igen furcsa keresztnevet választottak számukra. Vannak, akiket kalandfilmek hőseiről neveztek el, akadnak, akiknek keresztneve népszerű filmszínészekével azonos, és az sem ritka eset, hogy többen állami intézmények neveit viselik.
Poliţia kalandjai
A bizarr, sokszor nevetséges keresztnevekről egy román szerzőpár kötetnyit állított össze. Ebből például kiderül, hogy Romániában legalább 22 olyan személy él, akinek keresztneve Ministru (Miniszter). Érdekes módon azonban egyelőre egyikük sem ül börtönben, a rangjuk szerinti jó néhány társukkal ellentétben. Tíz román keresztneve Preşedinte (Elnök) – ez a név életük végéig elkíséri őket, a mindössze öt évig tartó elnöki mandátumhoz képest.
Igen sok Romániában a neves színészek, énekesek – többnyire torz – nevét viselők száma, akad közöttük Bred Pit, Brusli, Vandam, Piedone, Clifriceard,  Janmare, és akadnak kalandfilmek hőseinek nevét viselők is, így például Tamango, Cartuche, Fanfanlatulip.
4600 személy keresztneve Curcă, magyarul Pulyka. Csaknem 3000 ember keresztneve Bucă, 1600 ember viseli a Păsărica keresztnevet. E szavak ugyan orcát, illetve madárkát jelentenek, szlengben azonban ülepet és becézett női nemi szervet – és nyilván, mindenki ezekre gondol. Az 540 Sulică, 244 Puţică, 226 Pipi, 233 Muia illetve hat Curu keresztnevet viselők esetében pedig meglehetősen egyértelmű a dolog…
Vannak aztán egészen mulatságos nevek, nem kevesebb, mint 581 személy keresztneve Mortu, vagyis Halott. Van, aki a népszerű gyógyszer, a Paracetamol nevét viseli, akad, akit Televizornak hívnak, mások keresztneve Papanaş, azaz Túrógombóc, és olyan is van, akit szülei Bounegrunak, Boubătrinnek vagy Oasenegrének, magyarul tehát Feketeökörnek, Vénökörnek, Feketecsontnak kereszteltek.
Olyan is van, akinek keresztneve Gunoi (Szemét), másokat Jegunak, Kosznak, ismét másokat Nespălatunak, Mosdatlannak, Castronnak, Lábasnak vagy Găleatának, Vödörnek kereszteltek. Illetve hát nehéz sorsa lehet annak a nőnek, akinek Vacăgrasă (Kövér tehén) keresztnév szerepel a személyazonosságában. Maszol.ro

2016. január 4.

Tanácskozás a történelmi igazság jegyében
„Számvetés a történelmi múlttal. Beszélgetés egy megemlékező felirat kapcsán" címmel rendeznek tudományos tanácskozást január 9-én Szatmárnémetiben. Az esemény célja, hogy szakértők, történészek bevonásával tisztázzák a „horthysta-fasiszta-magyar" fogalmak összekapcsolásának létjogosultságát, történelmi igazságalapját.
A tanácskozás szervezője a Híd Egyesület, a helyszíne pedig a Szatmár-Láncos református gyülekezet új terme lesz. Előadást tart majd dr. Szakály Sándor, dr. Ottmar Trasca, dr. Liviu Rotman és Turbucz Dávid is.
„Nemzetpolitikailag fontos célja van az eseménynek, azt szeretnénk ugyanis elérni, hogy a román nyelvkörnyezetben oly gyakori horthysta-fasiszta-magyar kifejezések téves és tendenciózus összekapcsolását történelmi tényekkel cáfoljuk és elérjük, hogy azok legalább az emlékművekről eltűnjenek", jelentette ki Krakkó Rudolf főszervező.
Ez immár a második hasonló jellegű esemény lesz, október közepén többek között Ft. Hársfalvi Ottó általános püspöki helynök, Décsei Miklós, a Szatmári Zsidó Hitközség elnöke, Szatmári Elemér református lelkész, Toroczkay Sándor történelemtanár, Kereskényi Sándor irodalomtörténész és  Méhes Kati színművésznő fejtette ki véleményét a témában. Az akkori megbeszélés eredményeként a résztvevők arra a következtetésre jutottak, hogy a „horthysta-fasiszta magyar rezsim általi deportálások" kifejezést  a "náci megszállás alatt a hatóságok közreműködésével megtörtént deportálások"- ra kell lecserélni.
A tanácskozás január 9-én, szombaton a Szatmár-Láncos református gyülekezet új imatermében 12 órakor kezdődik. A szaktekintélyek előadását követően a szakemberek, részt vevő civil szervezetek, egyházak és pártok képviselőinek részvételével tanácskozás kezdődik a tervezett szövegmódosításról, és a további lépésekről. szatmar.ro

2016. január 5.

Fogjunk össze a jogtalanul meghurcolt székely fiatalokért!
Fogjunk össze a jogtalanul meghurcolt székely fiatalokért! Két székelyföldi hazafit, Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, bizonyítékok nélkül hurcolták el Bukarestbe és vádolták meg terrorizmussal, a jogtiprásokkal teli eljárásban, Istvántól petárdákat, csillagszórót és airsoft eszközöket koboztak el, míg Szőcs Zoltántól Wass Albert könyveket és nemzeti jelképeket. 
Egyre biztosabb, hogy ez a terroristavád az újkori Románia legnagyobb koncepciós eljárása. Súlyossága a terrorvád és a gyanúsítottak Bukarestbe hurcolása miatt immár hasonló, mint a Ceaușescu-rezsimben a Sütő András és Tőkés László elleni diktatórikus eljárások. Az elhurcolt hazafiak családtagjai számára igencsak megterhelő anyagilag az ügyvédi költségek kifizetése, ezért arra kérjük mindazokat, akikben az összefogás szándéka megvan, hogy lehetőségeihez mérten támogassa anyagilag őket. 
Két olyan hazafiról van szó, akik törvényesen, de megalkuvás nélkül küzdöttek a magyar megmaradásért, az autonómiáért, jogaink betartásáért, hagyományaink és történelmünk megismertetéséért. (Valószínűleg ez volt a nagy bűnük, amiért éveken keresztül lehallgatták őket, mint valami közönséges bűnözőket.) 
Anyagi támogatást az alábbi számlaszámokra lehet küldeni:  RO10BTRLEURCRT0240034001 – EURO  RO65BTRLGBPCRT0240034001 – GBP  RO23BTRLHUFCRT0240034001 – HUF  RO60BTRLRONCRT0240034001 – RON SWIFT kód: BTRLRO22  A számlatulajdonos neve: Szőcs Melinda Akik anyagi helyzetük okán nem tudnak támogatni, őket arra kérjük, hogy osszák meg a felhívásunkat minél több helyen, küldjék el ismerőseiknek, barátaiknak, mutassuk meg, hogy képes összefogni a magyarság! Közlemény
Erdély.ma



lapozás: 1-30 | 31-60 ... 6961-6975




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998