Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform okt. 10-én Csíkszeredában tartott ülésén elfogadta az Erdélyi Magyar Kongresszus aug. 22-i budapesti nyilatkozatát, ennek alapján követeli a romániai magyarság önrendelkezési jogának tiszteletben tartását, felkéri a magyar kormányt, teljesítse kötelezettségeit a nemzetközi fórumokon az erdélyi magyarság védelmében. Az EMK "veszélyes lépésnek tartja Domokos Géza elnök által kezdeményezett titkos bukaresti tárgyalást, amelyet egyes RMDSZ-képviselők és szenátorok a külügyminiszter tanácsosával, Ovidiu Sincai úrral folytattak. - Az EMK elutasítja a Hargita megyei RMDSZ-szervezet létrehozására tett voluntarista kísérletet. - Mivel Domokos Géza RMDSZ-elnök lemondott, a platform felkérte Tőkés László püspököt, hogy vegye át az elnöki teendőket. - Az aláírók között szerepel Katona Ádám és Király Károly, Gazda István /Kovászna/, Gazda József /Kovászna/, Sántha Pál Vilmos /Sepsiszentgyörgy/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./
1992. október 10.
Uscatescu professzor után Stafan Pascu történészt választották Kolozsvár díszpolgárának. Uscatescu vasgárdista volt, Pascu pedig Ceusescu udvari történésze. Az ellenzéki tanácsosok tiltakozását a többségi tanácsosok visszautasították. /Németh Júlia: Egy legionárius után egy cseausizsta. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 10./
1992. október 10.
Értékes kiadvány látott napvilágot: Kalauz a régi és új Kolozsvárhoz /Korunk, Kolozsvár, 1992/ címmel, benne szerepel Gaal György Kolozsvári séták című összefoglalója. Vincze Zoltán írta a bevezetőt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1992. október 10.
Nemsokára megjelenik Csiha Kálmán püspök Fény a rácsokon /Börtönévek vallomása/ című könyve a Református Zsinati Sajtóiroda (Budapest) kiadásában. Ez az első olyan dokumentumértékű emlékirat, amely a diktatúra idején ártatlanul börtönbe vetettek sorsáról számol be. - Csiha püspök sürgette, hogy a börtönviselt lelkipásztorok, volt politikai foglyok írják meg meghurcoltatásuk adatolt leírását, egy kiadandó Fehér könyv számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./
1992. október 11.
Okt. 11-én tartották az elnökválasztás második fordulója.
1992. október 12.
Sepsey Tamás magyar államtitkár Erdélybe látogatott, a kárpótlási ügyek megbeszélésére. A román külügyminisztérium tiltakozó jegyzékben kifogásolta, hogy az államtitkár anélkül vette fel a kapcsolatot az erdélyi megyék prefektusaival, hogy előzőleg bejelentette volna ezt a külügyminisztériumnak. Ugyancsak kifogásolták Entz Géza államtitkárnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a Magyar Hírlap okt. 3-i számában megjelent interjújának azt a részét, ahol Entz Géza konzervatívnak, illetve szélsőséges nacionalistának nevezett román politikai erőket. A román fél egy másik átiratban az ellen tiltakozott, hogy a román hatóságoknak megküldött több magyar hivatalos dokumentumban az szerepel, hogy bizonyos személyiségek Erdélybe látogattak. Erdély nem jelenthet Romániában elismert egységet, olvasható a jegyzékben, ezért a jövőben Románia visszaküld minden olyan dokumentumot, amelyben Magyarország a kifogásolt értelemben használja az Erdély szót. /Magyar Hírlap, okt. 12./ Sepsey Tamás reagálása, helyesbítése: okt. 14-i jegyzet.
1992. október 12.
Hamarosan újratárgyalják azt az egyezményt, amely a magyar felet arra kötelezi, hogy a határátkelőkön a román fél kérésére visszaküldje azokat a magyar állampolgárokat, akik valamilyen okból nem várják meg a román hatóságok által végzett útlevélkezelés befejezését. Néhány napja két magyart állítólag bántalmaztak a határon. A BM Határőrség vezetője elrendelte, hogy a jövőben az utasok panaszait azonnal ki kell vizsgálni. /Magyar Hírlap, okt. 12./
1992. október 12.
A román rendőrség új parancsnoka Eugen Sandu ezredes, aki 1990 óta Dolj megye rendőrségének parancsnoka volt. A rendőrség eddigi vezetőjét, Gheorghe Gambrát miniszteri tanácsossá nevezték ki. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1992. október 13.
Az elnökválasztás végleges eredménye: a szavazópolgárok 73,2 százaléka járult urnához, Ion Iliescu a szavazatok 61,43 százalékát, Emil Constantinescu pedig 38,57 százalékát tudhatja magáénak. Constantinescu a 42 választási kerületből tízben győzött, ezek kizárólag erdélyi megyék: Arad, Brassó, Kolozs, Kovászna, Hargita, Maros, Szatmár, Szeben és Temes megyék. /Magyar Nemzet, okt. 13./ Iliescu megválasztása szentesíti a parlamenti választások nyomán körvonalazódó balratolódást. A szélsőséges körök szerint Romániának nincs szüksége a Nyugatra, mert az a nemzeti identitás föladását jelentené. Ezt fejtegette Corneliu Vadim Tudor, a szélsőséges Nagy-Románia Párt elnöke, hangsúlyozva, hogy vissza kell fogni a "nemzetellenes reformokat", így azután a románság "méltó módon, saját uraként élhet hazájában". Az ellenzéki erőket egyesítő Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu keserűen fogalmazott: "A románság egy része megszokta a rosszat" /Bogdán Tibor, Bukarest: Iliescu másodszor is befutott. = Magyar Hírlap, okt. 13./
1992. október 13.
A bukaresti Evenimentul Zilei napilap okt. 13-i száma szerint az RMDSZ titkos tárgyalást kezdett a kormányban való részvételről. Az RMDSZ sajtóirodája okt. 13-án tiltakozó közleményben cáfolta a bukaresti lap hírét: nem titkos találkozó történt, hanem egyszerű véleménycseréről volt szó. /Az RMDSZ sajtóirodájának tiltakozása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1992. október 14.
Sepsey Tamás, az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal elnöke cáfolta a Meridian román lap megállapítását, hogy a kárpótlásban csak a magyarok részesülnek, ellenkezőleg: a törvény mindazokra a volt magyar állampolgárokra - tehát román nemzetiségűekre is - vonatkozik, akik a második bécsi döntés értelmében magyar állampolgárokká váltak és a magyar hadsereg tagjaiként estek szovjet fogságba, vagy egyéb jogcímen jogosultak a kárpótlásra. Sepsey Tamás látogatását előre jelezte a román félnek. Nagyváradon, Kolozsvárott, Marosvásárhelyen, Csíkszeredán és Székelyudvarhelyen adott az 1992. évi XXXII. törvényről tájékoztatást. /Magyar Hírlap, okt. 14./
1992. október 14.
Csapody Miklós MDF-képviselő a szavazást ellenőrző külföldi megfigyelők egyikeként választási csalásról nyilatkozott, melyet Máramaros megyében tapasztalt. /Kurír (Budapest), okt. 14./
1992. október 14.
Megjelent a legújabb RMSZ-zsebkönyv, Benedek Elek Magyarok története című munkája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./
1992. október 15.
Az RMDSZ Országos Elnöksége az újonnan megválasztott képviselőivel és szenátoraival együtt tanácskozott, a választási kampányról és eredményéről volt szó. Az RMDSZ az 1990-es választáshoz képest mintegy 150 ezer szavazattal kevesebbet kapott, amit a nehézkes választási módszer, a szavazási technika elégtelen ismerete és az elvándorlás magyaráz. /Magyar Hírlap, okt. 17./
1992. október 15.
Tempfli József nagyváradi katolikus püspök - hasonlóan Tőkés Lászlóhoz - nem ért egyet Pálfy G. István leváltásával, mert Chrudinák Alajossal ők tartották az erdélyiekben a lelket. Tiltakoznak az effajta lépések ellen. Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom elnöke pedig kijelentette, hogy kettejüket ugyanazok támadják, mint régebben, a kommunizmus idején. /Magyar Fórum, okt. 15./
1992. október 15.
A Romániai Magyar Cserkészszövetség tevékenységét ismertette Kovács Nemere, a szövetség eddigi alelnöke. Mintegy négyezer cserkész, kétszáz cserkészvezető és több mint száz csapat alkotja a szövetséget. /Új Magyarország, okt. 15./
1992. október 15.
Tőkés István, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke adott ismertetést pártjáról. Taglétszámuk ezer fő körül van, egységben vannak az RMDSZ-szel. /Új Magyarország, okt. 15./
1992. október 15.
Dr. Balázs Lajos, a csíkszeredai Márton Áron Főgimnázium tanára nyílt levelében vitatta az Erdélyi Körök Országos Szövetsége elnökének a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című, okt. 4-én elhangzott adásában tett megállapításait. Senki sem jószántából jött el, jelentette ki. Dr. Balázs Lajos feltette a kérdést, 1989 után ki kényszerített valakit szülőföldje elhagyására? A cikkíró nem tudja elfogadni azt sem, hogy többet tehetnek az erdélyiekért, mintha otthon maradtak volna. /Dr. Balázs Lajos: Levélféke az Erdélyi Körök Országos Szövetsége elnökének /és másoknak is/. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 15./
1992. október 16.
Domokos Géza, az RMDSZ elnöke a sajtótájékoztatón bírálta Nastase külügyminiszter negatív álláspontját a kisebbség ügyeivel kapcsolatban. /Új Magyarország, okt. 17./
1992. október 16.
Temesváron az egyetem Filológia Kara harmadik éve próbálkozott idegen nyelv-magyar szak, közvetve a magyar tanszék beindításával. Ehhez legalább hét hallgatóra lenne szükség, azonban ennyien nem jelentkeztek, mondta el Bálint István rektor-helyettes. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1992. október 16.
Szept. 28-án Zágonban Chilat Stefan helyi rendőrőrsparancsnok minden indoklás nélkül összeverte, a földre terítette és rugdosta a 44 éves Török Rezsőt. Az arra járó 55 éves Török Elvíra megkérdezte a rendőrt, miért bántja Török Rezsőt, erre Chilat Stefan őt is megütötte. Ugyanaznap este Chilat Stefan berontott Bartos Árpád lakásába és agyba-főbe verte a mérnököt. Kirúgta metszőfogait, eltörte orrcsontját. A férfit bevitték a kovásznai kórházba, de ott olyan súlyosnak találták az állapotát, hogy továbbküldték Sepsiszentgyörgyre, a megyei kórházba. Magureanu ezredes azt nyilatkozta a Háromszék (Sepsiszentgyörgy) napilapnak, hogy nyomozás indult az ügyben. Ennek ellenére két héttel a történtek után Chilat Stefan még mindig rendőrőrsparancsnok és szept. 30-án Török Dezsőt 15 ezer lej, Török Elvírát 5 ezer lej pénzbírsággal sújtotta. /Igaz, felettesei ezt a büntetést elengedték./ Chilat Stefan 25 ezer lejt ígért Bartos Árpád mérnöknek, ha hallgat a történtekről. - A történtekről tudósító Inczefi Tibort Zágonban megállították a rendőrök, kocsijában fegyver után kutattak, bekísérték az őrsre, ahol 30 percig vizsgálták az iratait. - Okt. 9-i hatállyal tartalék állományba helyezték Chilat Stefant, és a rendőrség által összeállított ügyiratot átadták a katonai ügyészségnek. /Inczefi Tibor: Az esemény nem friss, de még fáj. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./
1992. október 17.
A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány ökumenikus nagygyűlést szervezett Budapesten. Tőkés László beszédet mondott, kifejtve, mennyi veszekedést tapasztal itt. Nem úgy viselkedik az anyaország, ahogy joggal elvárhatnánk tőle, mondta. - A résztvevők nyilatkozatban tiltakoztak Pálfy G. István és Chrudinák Alajos televíziós szereplésének felmentése ellen, és fölszólították a televízió elnökét, Hankiss Elmért, hogy döntését azonnal vonja vissza. A nyilatkozatot Tőkés László és Tempfli József püspökök, Paskai László bíboros, Csoóri Sándor és Szőcs Géza írta alá. /Új Magyarország, okt. 19./
1992. október 17.
Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
1992. október 17.
Kolozsváron rendkívüli gyűlést tartott a Román Nemzeti Egységpárt, félreállították eddigi elnöküket, Radu Ceonteát, aki nem volt hajlandó a baloldali pártokkal való együttműködésre és Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert választották meg a párt országos elnökének. A párt alelnöke Gavra Ioan, titkára Suian Valer. Az RNEP székhelye Bukarestben lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17., Pesti Hírlap, okt. 19./
1992. október 17.
Szatmárnémeti polgármestere, Ion Sanfira Tőkés László püspöknek írt levelében kifogásolta, hogy aug. 9-én a városban a Kölcsey szobornál elénekelték a magyar himnuszt, ezt a "többségi román lakosság provokatív cselekménynek fogta fel". Kérte Tőkés Lászlót, figyelmeztesse a lelkipásztorokat, hogy ne énekeljék el a magyar himnuszt a templomokban. Tőkés László válaszlevelében visszautasította és sértőnek nevezte a polgármester kérését. Csak félrevezetett emberekben kelt ellenségérzést más népek himnusza. Természetes dolog, hogy a templomokban a nemzeti imádságot eléneklik. /Levélváltás szövege: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17-18./
1992. október 18.
Magyari Lajos költőt, a Háromszék /Sepsiszentgyörgy/ napilap főszerkesztőjét szenátorrá választották. Az anyaországnak "tennie kell a Kárpát-medence magyar kisebbségi tömegeiért, támogatnia kell az autonómiára irányuló, önrendelkezési törekvéseit, de az illető közösségre kell hagyni és bízni a forma és a megvalósítási mód megválasztását." - jelentette ki. /Mérték (Budapest), okt. 18.
1992. október 19.
Iliescu elnök okt. 19-én találkozott a pártok képviselőivel, az RMDSZ-t Tőkés László tiszteletbeli elnök és Tokay György, a képviselőcsoport ideiglenes elnöke képviselte. Ez volt az első személyes érintkezés Tőkés László és Iliescu között a püspök éhségsztrájkja óta, megoldás nem született. Iliescu tájékozódó jellegűnek minősítette a megbeszélést. /Magyar Nemzet, okt. 20./
1992. október 19.
Horn Gyula, az MSZP elnöke okt. 19-20-án látogatást tett Marosvásárhelyen, találkozott az RMDSZ Maros megyei vezetőivel. Az új román rendelkezésekre hivatkozva Maros megye prefektusa nem fogadta a magyar külügyi bizottság elnökét. /Népszabadság, okt. 24./
1992. október 20.
Okt. 20-án a romániai kormányalakítási tárgyalások során az RMDSZ küldöttsége is meghívót kapott a Cotroceni palotába, ahol Iliescu elnökkel folytattak megbeszélést. Az RMDSZ küldöttségének tagjai: Domokos Géza, Szőcs Géza, Tokay György, Takács Csaba és Csapó József. A megbeszélés után Domokos Géza elnök nyilatkozott. Az RMDSZ-t megelőző pártküldöttségekkel lezajlott tanácskozásokon már eldőltek a lényeges kérdések: az Iliescu által megálmodott nemzeti egységkormány nem jöhet létre. Iliescu értetlenkedett: miért ragaszkodik az RMDSZ annyira az ellenzékiséghez. Iliescu azt fejtegette, hogy ő nem nacionalista. - Közölték az államelnökkel, hogy az RMDSZ konstruktív ellenzék lesz. Kifejtették a nemzetiségi minisztérium szükségességét, Iliescu nem válaszolt a javaslatra. Az államfő Szőcs Géza szemére vetette, hogy a nemzetközi fórumokon "valótlanságokat" állít a nemzetiségi problémákról. Szőcs Géza azt válaszolta, hogy kész az elnök rendelkezésére bocsátani beszédeinek szövegét. Végül Iliescu javasolta: az RMDSZ nyújtson be memorandumot a nemzetiségi kérdéssel, illetve a román-magyar viszonnyal kapcsolatos elvárásairól. Vállalta, hogy közvetít az RMDSZ által felvetett problémák megoldása érdekében. Domokos Géza jelezte: e csomagterv összeállítására bizottságot hoz létre az RMDSZ. /Kiss Zsuzsa: Interjú Domokos Gézával, az RMDSZ országos elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 23./
1992. október 20.
Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében okt. 20-án köszöntötték a 65 éves Sütő Andrást, késve ünnepelve a júniusi születésnapot. Többek között a Kemény Zsigmond Társaság elnöke, Oláh Tibor, a Látó főszerkesztője, Markó Béla, továbbá Czine Mihály és Sinkovits Imre beszélt a zsúfolt teremben, majd Sütő András emelkedett szólásra. /Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22., Magyar Nemzet, okt. 29./
