Frunda György szenátor a Stolojan-kormány mérlegét megvonva kifogásolta, hogy a miniszterelnök a működését összegező 88 oldalas jelentéséből mindössze 21 sort szentelt a kisebbségeknek. Súlyos mulasztásokról van szó: Spiroiu miniszter említette, hogy a hadseregben a tisztek egy, az altisztek két százaléka kisebbségi. A kormánynak intézkedni kellett volna ebben a kérdésben is. Marosvásárhelyen, ahol a város lakosságának fele magyar, a húsz bíróból viszont csak ketten magyarok. /Orient Expressz (Bukarest), dec. 18./ Részlet a szenátusban elmondott beszédéből.
1992. december 19.
Az Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ hetilapnak nyilatkozott Mihály Sándor, Cseresznyés Pál védőügyvédje: a Maros megyei törvényszék mindeddig nem indokolta meg ítéletét, holott azt a kihirdetést követő egy hónapon belül meg kellett volna tennie és felküldeni a Legfelsőbb Törvényszékhez. Csak ezután lehet fellebbezni. /A nyilatkozatot idézi: Pesti Hírlap, dec. 19./ Cseresznyés Pált 1992. júl. 7-én ítélték 10 évre, aug. 7-éig kellett volna elkészíteni az indoklást.
1992. december 19.
Az RMDSZ Országos Elnöksége dec. 19-én Kolozsváron ülésezett. Úgy döntöttek, hogy a módosított programtervezetet a kongresszus elé bocsátják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1992. december 19.
Gheorghe Funar polgármester betiltotta Kolozsváron a Főtéren dec. 21-re tervezett, az 1989-es forradalomra emlékező gyűlést, arra hivatkozva, hogy a téren munkálatok folynak. /Új Magyarország, dec. 21./
1992. december 20.
Románia és Moldova egyesítése felé tett újabb lépésként, a román ortodox egyház ellenőrzése alá vonta a moldovai ortodox egyházat. Teoctist pátriárka a bukaresti rádióban dec. 20-án ismertetett nyilatkozatában autonómnak nevezte a moldovai egyházat, amely azonban a román ortodox egyház "oltalma alatt áll". /AP/
1992. december 20.
A Polgári Szövetség dec. 20-án befejeződő bukaresti kongresszusán Gabriel Andreescut választotta elnökévé a távozó Ana Blandiana költőnő helyébe. Az új vezetőségben Doina Cornea kapta a legtöbb szavazatot. /Magyar Hírlap, dec. 22./
1992. december 21.
A román parlament két háza ünnepi ülésen emlékezett az 1989-es forradalomról, azonban elutasították, hogy meghallgassák az ellenzék, az RMDSZ és a Polgári Szövetség szónokát, 151:139 arányban, 32 tartózkodással született meg ez a döntés. /Magyar Hírlap, dec. 22./
1992. december 21.
A Helsinki Watch jelentése szerint a szélsőséges erők előretörése, a jogbizonytalanság közepette ostromhangulatban él az erdélyi magyarság. A Helsinki Watch javasolni fogja a román kormánynak, hogy vizsgálják felül az igazságszolgáltatás jogsértő döntéseit, a magyar iskolák zaklatását, állítsanak fel kormányszintű kisebbségi hivatalt. /Népszabadság, dec. 21./
1992. december 22.
Marosvásárhelyen az elektromos művek vezérigazgatója a szabályzatban rögzítette, hogy az "alkalmazott a hivatali, munkahelyi kapcsolatokban köteles kizárólag a román nyelvet használni." /Magyar Nemzet, dec. 22./
1992. december 22.
Borbély Imre foglalta össze az RMDSZ nemzeti önrendelkezést meghirdető Kolozsvári Nyilatkozatát, visszapillantva az előzményekre is. 1992 nyarán találkozott valamennyi erdélyi magyar párt és platform, ahol egyetértettek az önrendelkezés felvállalásában. Az önrendelkezési igény kinyilvánítását az RMDSZ elhalasztotta a választások utánra, hogy maximális teret biztosítson a román ellenzéknek. Borbély Imre felvázolta a személyi, a kulturális és a gazdasági autonómia fogalmát, kifejtve, hogy mindez magyar-román közös érdek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22./
1992. december 22.
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság felhívta Funar polgármester figyelmét arra, hogy nem engedélyezi a Mátyás-szobor körüli ásatásokat. Funar utasítására ugyanis a szobor körül gödröket ástak, ebbe elhelyezték a hatalmas zászlótartókat. /B. Á.: Nem engedélyezték az ásatásokat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
1992. december 23.
Domokos Géza nyilatkozatában megerősítette, hogy visszavonul, helyében, az elnöki székben Markó Bélát, az RMDSZ szenátorát, az ismert költőt látná szívesen. A Kolozsvári Nyilatkozatot elfogadta ő is, de világosabban kell érvelni a közösségi jogok mellett. - A románokkal az "együttélés koreográfiáját kölcsönösen el kell sajátítanunk". Az RMDSZ-en belül a mérsékeltek felülkerekedését a romániai magyarság stabilizálódásának jeleként értékelné. - A platformosodást helyesnek tartja, de szerinte az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a magyarság egységét akarja megteremteni és ez aggasztja. /Brassói Lapok (Brassó), dec. 23./
1992. december 23.
Balogh Edgár vette védelmébe Kós Károlyt, aki ellen először Raoul Sorban indított kampányt, ennek eredményeként levették a műsorról Kós károly drámáját, életrajzát a tankönyvekben leragasztották, könyveit bezúzták, sírját a Házsongárdon bemocskolták... Most pedig Szilágyi N. Sándor, a Babes-Bolyai Egyetem magyar tanszékének nyelvésztanára a kolozsvári Szabadelvű Kör előadójaként azt állította, hogy Kós Károly "csődstratégiát" vitt be az erdélyi magyarság életébe, s "hetven éves eredménytelenséget" okozott azzal a felfogásával, hogy az a mienk, amit ki tudunk küzdeni magunknak. - Balogh Edgár cáfolta Szilágyi állítását, ugyanúgy szembeszállt Cs. Gyímesi Évával, aki a Szabadság hasábjain támadja a szerinte még a "kollekticizmus" parancsuralmi követelésében ragadt RMDSZ-vezetőket. Balogh Edgár az ilyen hozzászólásokat úgy minősítette, hogy alkalmat adhatnak a magyar kisebbségi önvédelem egységének megbontására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./
1992. december 24.
Budapesten, a Gellért Szállóban mutatták be Tőkés László, a várvédő című könyvet. Ebből az alkalomból nyilatkozott Tőkés László. Erdélybe vissza kell térni, hangsúlyozta. /Magyar Fórum, dec. 24./
1992. december 24.
Corneliu Vadim Tudor dec. 14-i parlamenti beszédében az ország területi épségét veszélyeztető magyarországi és RMDSZ-akciókra figyelmeztetett. A román hírszerzés és kémelhárítás szakemberei határozottan cáfolták Tudor állításait. Az ellenzéki képviselők Tudor parlamenti fegyelmi bizottság elé idézését követelték. /Magyar Hírlap, dec. 24./
1992. december 24.
Az igazságtételről mondta el véleményét a temesvári Igazságtétel és megbékélés konferencia három résztvevő főpapja. Nicolae Corneanu metropolita a jogi igazságtétel mellett van. A magyar népnek üzenve a békéről és a szeretetről beszélt. Tőkés László a jogi és etikai igazságtételt is szorgalmazza, Neumann Ernő temesvári főrabbi szerint a bűnt büntetésnek kell követni, de ne szenvedjen csorbát a szeretet parancsa sem. A romániai zsidóság hatalmas véráldozatot szenvedett a második világháború alatt. 280 ezer zsidót a román hatóságok hurcoltak el, akik a Dnyeszteren túli táborokban lelték halálukat. 1941-ben szörnyű pogromok zajlottak le Bukarestben, Iasiban ugyanekkor 16-17 ezer zsidót öltek meg. 150 ezer zsidót pedig Észak-Erdélyből hurcoltak el. A háború után a romániai zsidóságot fejkvóta ellenében "adták el" Izraelnek. /Magyar Hírlap, dec. 24./ Temesvári konferencia: dec. 16-i jegyzet.
1992. december 24.
Emil Constantinescu professzor, az ellenzék elnökjelöltje a legtöbb erdélyi megyében többséget szerzett. A Magyar Hírlapnak nyilatkozott: a hatalom ellenőrzi az igazságszolgáltatást, a televíziót. Iliescu elnök csak a szélsőséges nacionalista pártok támogatásával győzött. Részletezte Funar szerepét, látványos jogsértéseit. Funar az RMDSZ teljes energiáját leköti, a párt védekezésre kényszerül. Liviu Maior oktatásügyi miniszter Funar pártjának embere. /Magyar Hírlap, dec. 24./
1992. december 24.
Teleki Béla /Kolozsvár, 1899. máj. 16.- 1990. febr. 7./ az EMGE elnöke, majd 1941-től az akkor alakult Erdélyi Párt elnöke volt. Nagy része volt abban, hogy Kolozsvár megmenekült a háború pusztításaitól. Az oroszok letartóztatták, majd átadták a magyar hatóságoknak, ezután ismét orosz fogságba került. A szovjet hatóságok nem tudtak vádat emelni ellene, ezért szabadon bocsátották. Nyugatra távozott, az Egyesült Államokban telepedett le. Megalakította az Amerikai Erdélyi Szövetséget, amelynek 1989-ig elnöke volt. Emlékiratát olvashatjuk a lapban. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24. /
1992. december 24.
Az Országos Műemlékvédelmi Bizottság szigorúan megtiltotta a kolozsvári polgármesteri hivatalnak, hogy a Mátyás-szobor környékét megváltoztassák, zászlótartó vasoszlopot állítsanak fel, ugyancsak kötelezte a szobor talapzatára helyezett Iorga-idézet eltávolítását. Ennek ellenére felállították a vasoszlopokat. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./
1992. december 24.
Gyülekezet címmel adta ki értesítőjét karácsonyra a Kolozsvár-Alsóvárosi református egyházközség.
1992. december 28.
Nicolae Vacaroiu találkozott a sajtó képviselőivel. A Népszabadság tudósítójának válaszolva román-magyar kormányfői találkozót sürgetett. /Népszabadság, dec. 30./
1992. december 28.
Traian Chebeleu külügyi államtitkár a Curentul National dec. 28-i és 29-i számában fejtette ki, hogy Románia ragaszkodik a magyar-román alapszerződésben a területi igényekről való lemondáshoz. Ugyanakkor Chebeleu nem tartja természetesnek hogy Magyarország felelősséget érez a romániai magyar kisebbség iránt. /Népszabadság, dec. 30., Magyar Nemzet, dec. 31./
1992. december 30.
Kolozsváron okt. 17-én tartotta a Bolyai Társaság tisztújító közgyűlését, melyen elfogadták a Bolyai Egyetem visszaállítására vonatkozó beadványt. A beadványt elküldték Ion Iliescu államelnöknek, Nicolae Vacaroiu kormányfőnek, valamint Liviu Maior oktatási és tudományügyi miniszternek. A Bolyai Társaság azzal a céllal alakult 1990-ben, hogy harcoljon a Bolyai Egyetem újraindításáért. A beadványban visszatekintettek a magyar nyelvű egyetemi oktatás múltjára. A magyar történelmi egyházak vezetői szintén ezt kérték beadványaikban és megfogalmazták ezt 1991. máj. 22-én az elnöki kihallgatáson, megismételve a kérést Iliescu elnök előtt. 1992. jan. 17-én az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői és az RMDSZ memorandumot állítottak össze és nyújtottak be Románia kormányának az egyházak vallásszabadságára és a tanügyi törvénytervezetre vonatkozóan. 1991. aug. 6-án a Bolyai Társaság háromtagú küldöttségét /Dr. Balázs Sándor elnök, dr. Bodor András és Jenei Dezső/ fogadta dr. Stefan Gheorghe oktatási miniszter, akik ezúttal is megerősítették a magyar egyetemre vonatkozó kérést. Választ nem kaptak, ugyanúgy, ahogy előző memorandumaikra /1990. jan. 16., 1990. márc. 27., 1990. ápr. 16., 1990. máj. 5./ sem. A Bolyai Társaság beadványában részletesen megindokolta az anyanyelvű egyetem szükségességét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./
1992. december 30.
Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke szerint az erdélyi magyarság legnagyobb ereje az összefogottság, a fegyelmezettség és az öntudatosság. Nyilatkozatában elmondta, hogy Kolozsvárott más a helyzet, mint Temesváron vagy Bukarestben, itt a szélsőséges nacionalisták szerezték meg a hatalmat. Az RMDSZ-nek viszont tekintélye van. Mátyás király szobrának ügyében az RMDSZ az Európa Tanácshoz, az UNESCO-hoz fordul. Szőcs Géza vissza akar vonulni az RMDSZ vezetéséből. /Éltes Enikő: Beszélgetés Szőcs Gézával, az RMDSZ alelnökével. = Új Magyarország, dec. 30./
1992. december 30.
Balogh Edgár hozzászólt Cs. Gyimesi Éva Kereszténység - nemzet - liberalizmus c. cikkéhez /Szabadság, dec. 16./, kézfogást ajánlva. Egyedül Cs. Gyimesi Éva nemzetfelfogásával vitatkozott, itt talán egy "új kollektivizmus"-tól való posztkommunista félelem okoz még fogalomzavart, fejtette ki. /Kéznyújtás jó munkára. = Szabadság (Kolozsvár), 1992. dec. 30./
1992. december 30.
A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közleményben cáfolta, hogy titkosszolgálati feladat lenne az ország és Moldova egyesítése. Teodor Melescanu külügyminiszter a Meridian bukaresti lap dec. 29-i számában elfogadhatatlannak mondta, hogy Moldova csatlakozzon a FÁK-hoz, ez sértené a román külpolitikát. - Bukarestben dec. 28-án bejegyezték a Besszarábiáért és Bukovináért Nemzeti Újraegyesítési Pártot. Ez az új párt ellenzi a népszavazást Moldova függetlenségéről. /Magyar Hírlap, dec. 30./
1992. december 31.
A külügyminisztériumi Fehér Könyv a kisebbségek jogait ismertette. A közölt számadatok általában megfelelnek a valóságnak, de a tendenciózus válogatás azt akarja igazolni, hogy Románia biztosítja az anyanyelvű oktatást. Az 1991/1992-es tanévben 222.826 gyermek járt magyar tannyelvű óvodába és iskolába, az ország tanulóinak 4,9 %-a. Azonban a hivatalos népszámlálás szerint a magyar lakosság részaránya 7,1 %. Mi történik a mintegy 100 ezer további magyar tanulóval? A Fehér Könyv szerint román iskolába járnak. Egy részük valóban ezt az iskolát választja, azonban másik részük kénytelen román iskolába járni, mert nincs vagy nem elegendő az anyanyelvi iskolai férőhely. ? A magyar iskolába járó 222.826 tanuló megoszlása: magyar óvodába jár 47.530 gyermek /az ország óvodásainak 6,4 %-a/, általános iskolába 134.486 fő /országos arányszámuk 5,1 %/, középiskolás 33.409 tanuló /országosan 4,3 %/, szakmai oktatásban részesül 6.380 fő /arányszámuk 1,6 %/, posztliceális oktatásban 1.021-en részesülnek /országos arányszámuk 2,9 %/. A magasabb fokozatokban tehát egyre kisebb a magyar tanulók aránya. Az 1991/92-es tanévben 30 magyar tannyelvű középiskola működött, magyar tagozat pedig 106 intézményben létezett. ? Az 1990/91-es tanévben a magyar tannyelvű IX. osztályokba 9.916 tanuló járt, az 1991/92-es tanévben csak 6.997 tanuló, ez egy év alatt 29,4 %-os csökkenést jelent. Ez azt jelenti, hogy négy év múlva ennyivel kevesebb magyar fiatal fog érettségizni. /Murvai László: A magyar kisebbségek oktatásképe az 1991/1992-es Fehér Könyvben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./
1992. december 31.
Cs. Gyimesi Éva vitacikkében nekiment Balogh Edgárnak /"lesújtóan vádaskodó publicisztika jelent meg Balogh Edgár tollából", "nem sok vitakultúrára valló módszerrel és politikai inszinuációkkal", Balogh Edgár megszokta, hogy a Párt, az Osztály nevében beszéljen stb./, aki korlátozni akarja a Kós Károllyal folytatott kommunikáció szabadságát. Cs. Gyimesi Éva emlékeztetett, hogy Balogh Edgár 1983-ban nem volt hajlandó az Ellenpontok miatt állandó zaklatást szenvedő Tóth Károly érdekében levelet írni, mondván: "Én nem szövetkezem a szocializmus ellenségeivel." - Ezután Gyímesi elmagyarázta Balogh Edgárnak, mit is ért kollektivizmus alatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. dec. 31./
1992. december folyamán
A világ minden részéről eljöttek az öregdiákok Nagyenyedre, amikor fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a Bethlen Kollégium. Az ünnepélyes megnyitón Krizbai János kollégiumi igazgató méltatta az évforduló jelentőségét, dr. Vita Zsigmond tanár történelmi visszapillantása után Demény Lajos történész beszélt. /Remény (Kiadja az Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár), 2. sz., április-december/
1992. december folyamán
Brassóban május 16-17-én tartották a Véndiákok Világtalálkozóját, egyben megemlékeztek a gimnázium alapításának 155. évfordulójáról, egyben megtartották a középiskola névadó ünnepségét, Áprily Lajos nevét vette fel a gimnázium. Felszentelték az iskola új zászlaját, megkoszorúzták az iskola alapítójának, Felfalusi Kovács Antal brassói apát-plébánosnak, valamint az iskola elhunyt tanárainak és diákjainak emlékére a belvárosi római katolikus templomudvaron felállított kopjafát. /Remény (Kiadja az Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár), 2. sz., április-december/
