Budapesten, a Néprajzi Múzeumban Domokos Pál Péter nyitotta meg Csoma Gergely fotókiállítását. A képek a moldvai csángók életét mutatták be. A fényképek egy része már megjelent könyvalakban. Csoma Gergely több mint egy évtizede fényképez Moldvában, hogy ne semmisüljön meg véglegesen az a páratlan kincs, amelyet a csángó kultúra, nyelv, és egyáltalán a csángók létezése jelent a magyarság, sőt az egyetemes kultúra számára, állapította meg találóan a kiállításról beszámoló P. Szabó Ernő. /P. Szabó Ernő: Vendégkönyv helyett. Csángó, magyar, európai. = Új Magyarország, febr. 2./ Csoma Gergely 1977-ben vetődött el először a moldvai csángók közé. Elkezdte a néprajzi gyűjtést és a fényképezést. A nyolcvanas években, a diktatúra idején mindez életveszélyes vállalkozás volt egy budapesti számára. Csoma Gergely mindezt vállalta. /(bán): Kiállítási kalauz. Érzékeny utazás Moldvában. = Népszava, febr. 14./
1992. február 4.
Az ENSZ Emberjogi Bizottságának éves jelentése megállapította, hogy 1991-ben tovább javult a romániai helyzet, viszont a román és magyar közösség közötti bizalmatlanság változatlan. "A magyar kisebbség és tagjai továbbra is gyakran üldöztetés és beavatkozás tárgyát képezik." - olvasható a jelentésben. A romák helyzetére is kitérnek, sokszor megtámadják őket, az igazságszolgáltatás azonban nem lépett fel a támadók ellen. Az amerikai külügyminisztériumnak az emberi jogok helyzetéről szóló éves jelentése megállapította, hogy az emberi jogokat általában betartották Romániában, de súlyos megkülönböztetés érte a romákat, csekélyebb mértékben a magyarokat és a zsidókat. /Emberi jogok Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1992. február 5.
A Csernovic Tartományi Tanács nyilatkozatába állást foglalt "egyes romániai társadalmi-politikai szervezetek és vezető körök" területi igényei ügyében, különös tekintettel a román parlament nyilatkozatára az Ukrajna 1991. dec. 1-jén lebonyolított népszavazására. A csernovici nyilatkozat szerint a területi követelés ellentétes az 1947-es párizsi békeszerződéssel. Bukovina északi része "Ukrajna elidegeníthetetlen része." /Bukovina Ukrajna elidegeníthetetlen része. Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1992. február 5.
Isztanbulban összeült kilenc ország képviselője /Románia, Bulgária, Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Törökország, Azerbajdzsán/, hogy megalakítsa a Fekete tengeri országok gazdasági szervezetét. Turgut Özal török államfő, a terv kezdeményezője hangsúlyozta, hogy regionális közös piacot akarnak létrehozni. /Gazdasági együttműködés a Fekete-tenger térségében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1992. február 5.
Febr. 5-én kitiltották a parlamentből az A.M. Press független román hírügynökséget. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./
1992. február 5.
A székelység történetkutatását vette számba Kordé Zoltán megjelent könyve: A székelykérdés története /Múzeumi Füzetek 4., Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely/. Összefoglalót adott a különböző elméletekről, a kutatók munkáiról, a német és román történészkörök állításairól. /Birtók József: Történelmi lecke kezdőknek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
1992. február 5.
Az RMGE /Romániai Magyar Gazdák Egyesülete/ országos választmánya Kolozsvárott ülésezett. A Szabad Föld /Budapest/ hetilap szerkesztőségi küldöttsége beszámolt arról, hogy alapítványi segítséggel lehetővé tették, hogy erdélyiek ingyenesen megrendelhetik a hetilapot egy évre. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 5./
1992. február 6.
Kolozsvárott a Klinikák /volt Mikó/ utcájában febr. 1-jén megnyílt a Mikó Imre Könyvtár. Pillich Katalin könyvtárigazgató elmondta, hogy ez a Heltai Gáspár Könyvtáralapítvány egyik központi bázisa, a közeljövőben Erdély nagyobb városaiban 10-12 hasonló könyvtár megnyitása következik, és további 25-30 a kisebb településeken. A Mikó Imre Könyvtár húszezer kötetes állománya a dunaújvárosi Kölcsey Könyvtár ajándéka. Az új könyvtár önellátásra rendezkedett be, könyv- és lapárusítással, filmvetítéssel is foglalkoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./
1992. február 6.
Adrian Nastase külügyminiszter Spanyolországba látogatott, fogadta Felipe Gonzalez miniszterelnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Jeszenszky Géza magyar és Adrian Nastase román külügyminiszter febr. 6-án Madridban találkozott. A megbeszélésen elsősorban a készülő magyar-román alapszerződésről volt szó. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődését akadályozó pszichológiai sorompó megszüntetéséhez szükséges a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatására a két ország belügyeiről és politikájáról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./
1992. február 6.
Jogügyi és emberjogi témakörben, tulajdonképpen a kisebbségi jogokról folytat vitát az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése Strasbourgban. A felszólalók között volt Szőcs Géza RMDSZ-szenátor, aki elmondta, hogy az utóbbi időszakban számos esetben megsértették nemzetiségi jogokat, drasztikusan csökkentették a magyar nyelvű tv-műsort, letartóztatások történtek a magyar kisebbség körében. A febr. 9-i helyhatósági választásokon induló egyes RMDSZ-jelölteket önkényesen töröltek a listáról. Felszólalása után több román képviselő kijelentette, hogy nem ért egyet az elhangzottakkal. Ezután a febr. 5-ére tervezett ülés főként Romániával fog foglalkozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1992. február 6.
A Maros megyei Erdőcsinádon még 1990. márc. 20-án a helyi lakosok feltartóztattak két autót, tele volt ütő, vágószerszámokkal. Nem engedték tovább a kocsikat, mert az előző napon Marosvásárhelyen a városba tartó hodákiak mentek neki a magyar tüntetőknek. A kocsiban ülők egy részét megverték a falu lakói. A következő időben csak magyarok ellen indult eljárás. A két autó megvert utasai vádolták meg Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot, hogy ők voltak a bántalmazók. Valójában éppen ők voltak azok, akik elsősegélyt próbáltak nyújtani. Több tárgyalás volt, végül a peres felek /a románok és magyarok/ kibékültek. Füzesi Albert, Füzesi András és Papp Árpád kifizették a bíróság által megállapított 91.500 lejt. A felek rögzítették, hogy semmilyen követelésük nincs egymás iránt és kérik az eljárás megszüntetését. Ezután jan. 8-ára behivatták a rendőrségre Füzesi Albertet, Füzesi Andrást és Papp Árpádot és letartóztatták őket. Tudomásukra hozták, hogy négy éves börtönbüntetést kell letölteniük. Azt mondták nekik, hogy a kibékülési nyilatkozaton szereplő aláírások nem hitelesek. /!?/ Ez az indoklás nem igaz, maguk a hodáki románok jelezték, hajlandók tanúskodni a bebörtönzöttek érdekében. Egy hónap eltelt, de családtagjaik még nem találkozhattak az elhurcoltakkal. /Tófalvi Zoltán: Csakis magyar lehet bűnös? Az erdőcsinádiak kálváriája. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 6./ Ugyanezt bővebben leírta Tófalvi, idézte kibékülés jegyzőkönyvének szövegét: Tófalvi Zoltán: Az erdőcsinádiak kálváriája. = Új Magyarország, ápr. 9./
1992. február 6.
Jan. 21-én érkezett haza Magyarországról dr. Sófalvi György /Szatmárnémeti/ orvos, a Független Magyar Párt elnöke. Távcsövet hozott a koltói Petőfi Múzeumnak, mellékelve a hivatalos ajándékozó okiratot. A távcsövet a budapesti Hadtörténeti Múzeum ajándéka volt. A román határőrök azt mondták, hogy tüzérségi távcső, fegyvernek minősül, ennek behozatala tilos. A távcsövet elvették, nem adtak róla elismervényt, kijött a rendőrség és Sófalvi Györgyöt délután 13 órától majdnem éjfélig nem engedték tovább. A román sajtóban később rosszhiszeműen szellőztették ezt az ügyet, nem írták meg az igazságot. /Sike Lajos: Ha a hatalom akarja, a távcső is elsül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./
1992. február 7.
Minden részletre kiterjedő tárcaközi bizottságot hoztak létre a román-moldovai kapcsolatok ápolására és fejlesztésére. Egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok fejlődését akadályozó pszichológiai sorompó megszüntetéséhez szükséges a közvélemény pontos és korrekt tájékoztatására a két ország belügyeiről és politikájáról. /Magyar rádió jelentése alapján: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8-9./
1992. február 7.
Ion Iliescu román és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök között Davosban létrejött megállapodás alapján a román és az ukrán külügyminiszter közös közleményt írt alá arról, hogy a két ország felveszi a diplomáciai kapcsolatot, nagykövetséget nyitnak Bukarestben, illetve Kijevben, adott tájékoztatást Teodor Melescanu külügyi szóvivő heti sajtótájékoztatóján. Az újságírók kérdéseire válaszolva Melescanu elmondta, hogy mindez nem jelenti az ukrán-román területi vita megszűnését. A szóvivő beszámolt arról, hogy a Prágában megtartott külügyminiszteri találkozón Adrian Nastase külügyminiszter a kisebbségi kérdéssel foglalkozott, hangsúlyozva: fennáll a veszélye annak, hogy politikai célok szolgálatába állítják a kisebbségi kérdést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 7./ Davosban jan. 31.- febr. 2-a között volt a gazdasági világfórum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 4./
1992. február 7.
Adrian Nastase külügyminiszter külföldi útjáról számolt be sajtótájékoztatóján: Davosban, a gazdasági világfórumon a többoldalú megbeszélések szükségességéről volt szó, Törökországban megszületett a Fekete tengeri országok gazdasági szervezete. Románia, Bulgária, az Orosz Föderáció, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán a jövőben létrehozandó vámunió terveit is latolgatják. Spanyolországban a turisztikai együttműködésről és rendszeres diplomáciai tanácskozásról szóló kormánymegállapodás született. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 13./
1992. február 8.
Moses Rosen főrabbi nyilatkozott az egyes román hetilapokban megjelenő antiszemitizmusról. A Romania Mare és az Europa hetilapok rendszeresen uszítanak a zsidók ellen. /22 (Bukarest), febr. 8-14., MTI/
1992. február 8.
Febr. 8-án az európai tiszteletbeli szenátus tagjává választották Antwerpenben Tőkés László püspököt. Székfoglaló beszédében elmondta: "Hittem abban, és elszántan imádkoztam azért, ami végül is lavinaszerűen bekövetkezett nemsokára: omlani kezdtek a falak..." Romániában két év alatt még a vasfüggöny romjait sem sikerült egészen eltakarítani. A bizalmatlanságot, a megfélemlítettséget kell legyőzni. /Tőkés László az európai tiszteletbeli szenátus tagja. = Új Magyarország, febr. 10./
1992. február 9.
Helyhatósági választások első fordulója. Iliescu elnök a Romania Mare Pártra szavazott /Romania Libera (Bukarest), febr. 12./, hasonlóan a Rendőr Akadémia diákjaihoz. /Temesvári Új Szó (Temesvár), febr. 12./
1992. február 10.
Egyes román lapok képtelen vádakat tartalmaznak. Egy példa: egyes magas funkcióban levő magyarországi személyek, például Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos és Entz Géza államtitkár "felkészítik" az RMDSZ-t és a magyar egyházakat arra, hogy követeljék Erdély Magyarországhoz csatolását. /Romanul (Bukarest), febr. 10-16./
1992. február 10.
Adrian Nastase külügyminiszter fogadta az Olaszországban élő Iosif Constantin Dragant, aki kifejtette, hogy továbbra is kész szolgálni az országot a román nemzeteszmény megvalósulása érdekében. Dragan előzőleg Chisinauban tárgyalt, tudósított a román lap. /Dreptatea (Bukarest), febr. 12./ Megjegyzés: Dragan már Ceausescuval is jó kapcsolatban volt. Dragan szélsőséges nézeteit tükrözi a Velencében románul kiadott könyve /Antonescu - Románia marsallja és az újraegyesítési háborúk/, amelyben Antonescut rehabilitálta: a fasiszta vezért nagy hitalapítónak, a nagy eszmék rettenthetetlen harcosának nevezte.
1992. február 11.
Idén három nagy évforduló vár a romániai magyarságra: Arany János születésének 175., Kőrösi Csoma Sándor halálának 150., az első állandó magyar színtársulat megalakulásának 200. évfordulója Kolozsvárott - sorolta Horváth Andor művelődésügyi államtitkár. Öröm tapasztalni, hogy az olyan nagy hagyományú közművelődési intézmények, mint az EME és az EMKE, pontos, jól kidolgozott tervekkel indulnak az 1992. évnek. A jelzett eseményekre odafigyel az egész magyar szellemi élet, ugyanúgy a budapesti Művelődési és Közoktatási Minisztérium, képviselői jelen lesznek az ünnepségeken. /Cseke Gábor: Beszélgetés Horváth Andor művelődésügyi államtitkárral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
1992. február 11.
Kolozsváron 1991. ápr. 1-jétől működik a Glória nyomda és kiadóvállalat, a Glória Kft. A Königsteinben székelő Ostpriesthilfe "keleti papi segélyszervezet" támogatásával létesülhetett a nyomda, onnan kaptak gépeket, felszerelést, melyet a segélyszervezet az erdélyi római katolikus püspökségnek ajándékozott, felügyelője a gyulafehérvári érsekség. Itt nyomják a katolikus családi hetilap, a Vasárnap mellett a Keresztény Szó folyóiratot, de az 1991 novemberétől megjelenő Okoskát, a nagy példányszámú rejtvényújságot is. Könyveket is kiadnak, pótolni kell azt, hogy 50 éven át nem jelenhettek meg katolikus könyvek. Felmerül az a vád, hogy nagyon drága a nyomda. Ennek az az oka, hogy nekik kell beszerezni a papírt, a nyomdának önellátónak kell lennie. A Glória fiatal ügyvezető igazgatója Kerekes Gábor, aki azon kevesek egyike, akik 1989 után nyugati országból visszatértek. Kerekes Gábor Kolozsváron végezte el a gépészmérnökit, majd Nagykárolyban dolgozott. Innen 1988-ban kitelepedett Németországba. Az 1989-es változás után hazajött. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, a hatóságok nem akarták beengedni az országba, csak András Imre képviselő interpellációjára változtatták meg döntésüket. Jellemző, hogy a diktatúra utolsó évében Kolozs megye milíciájának főnöke kérte Kerekes Gábor kiutasítását az országból és ezt 1991. februárjában léptették életbe... /Miklós László: Glóriás gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./
1992. február 11.
Fabiola belga királyné fogadta Tőkés László püspököt abból az alkalomból, hogy Tőkés Lászlót az európai tiszteletbeli szenátus tagjává választották. /Tőkés László Belgiumban. = Új Magyarország, febr. 11./
1992. február 12.
A parlament két házának együttes ülésén elfogadta a Hargita-Kovászna jelentést. Ioan Gavra egységpárti képviselő a rá jellemző agresszív hangon beszélt. Javasolta: foglalják határozatba, a parlament kérje a hatóságoktól, vizsgálják ki a magyar szélsőséges csoportok románellenes cselekedeteit, az elüldözöttek pedig részesüljenek kárpótlásban. Vasile Mois, a szenátus alelnöke azt követelte, hogy a parlament ne csak tudomásul vegye a jelentést, hanem foglaljon állsát ebben a kérdésben. Lépjn az igazságszolgáltatás is. Az RMDSZ parlamenti csoportja nevében Tokay György kifejtette, hogy ez a jelentés alkotmányellenes, diszkriminatív. A jelentés nem más, mint nem ellenőrzött vélemények tömege. Vasile Vacaru szanátor kérte a hozzászólások felfüggesztését és a határozati javaslat megszavazását. Kérését elfogadták. Az RMDSZ ellenszavazata mellé tartózkodással és ellenszavazattal a liberális és parasztpártiak is felsorakoztak. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök a történtekről kifejtette: a megbeszéléseken ő végig hangoztatta, hogy enek a határozatnak nincs semmiféle jogosultsága. /Béres Katalin: A Har-Kov jelentés epilógusa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15-16./ Az RMDSZ parlamenti csoportja közleményben tiltakozott ezen határozat ellen, mert ebben a magyarságot kollektív bűnösként akarják a vádlottak padjára ültetni. Diszkriminatív az a döntés, hogy csak két megyére terjedt ki a vizsgálat. Tiltakoztak továbbá azért, mert többségi határozattal megakadályozták az RMDSZ ellenvéleményének a parlament elé terjesztését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
1992. február 12.
A választásokon Bukarest után a legtöbb külföldi megfigyelő Marosvásárhelyen járt, tapasztalataik nem minden esetben kedvezőek. Bálint-Pataki József kormányfőtanácsos és dr. Horváth József magyarországi parlamenti képviselő ? mindketten hivatalos nemzetközi megfigyelők ? felháborodottan számoltak be a sajtó képviselőinek arról, hogy a 10-es választási körzetbe alig kaptak bebocsátást, s miután ez mégis megtörtént, azt mondták nekik, hogy "üljenek a sarokba és ne pofázzanak". Arról érdeklődtek, miért nem tartják be a törvény erre vonatkozó 60. cikkelyét, ugyanis ottjártukkor össze-vissza hevertek az asztalon a még nem érvényesített, fel nem használt szavazólapok. Hasonlóan mostoha bánásmódban részesült Sandra Coliva asszony, az amerikai Republikánus Intézet képviselője. A 64-es körzetbe Csapody Miklóst, a magyar parlament külügyi bizottságának tagját Borz Partenie elnök be sem engedte. Rendellenességek több helyen voltak. Gernyeszegen 250 katona szavazott, annak ellenére, hogy az ottani egység száma a félszázat alig haladja meg. /Bögözi Attila: Az urnák árnyékában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1992. február 12.
Marosvásárhelyen megszületett a választási eredmény. A városi tanács összetétele a következő: RMDSZ 14 tanácsos /48 544 szavazat/, RNEP 9 tanácsos /32 665/, Demokratikus Konvenció 1 tanácsos /3 667/. A polgármester Pokorny László lett /53 %, 50 185 szavazat/, további szavazatok: Suciu Victor /Vatra Romanesca/, 40,4 %, 38 274, Titus Olariu /Demokratikus Konvenció/ 5,6 %, 5 329, Aurel Florea 1 %, 983 szavazat. /Végleges választási eredmények Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 12./
1992. február 12.
Abszolút védelemről soha sem beszélhetünk, felelte Tőkés László püspök arra a kérdésre, hogy az életveszélyes fenyegetésekkel szemben biztosítják-e a védelmét. Romániában még nem alakult ki az intézményes védelem és önvédelem. A Securitate pedig tovább dolgozik. Az egyetlen eszköz a nyilvánosság. A diktatúra idején Tőkés Lászlót üldöző Radu Tinu mint elítélt, a börtönből megtehette, hogy felolvassa a levelét a televízióban, melyben a püspököt hazaárulással vádolta. Radu Tinut azóta szabadon engedték. /Toldi Éva. A nyilvánosság: védelem. = Új Magyarország, febr. 12./
1992. február 12.
Perka Mihály történelem tanár a moldvai csángók legnagyobb településén, a 12 ezres lélekszámú Szabófalván él. A község lakóinak 30-40 %-a beszéli mg ősei nyelvét. Perka Mihály azon kevés csángók egyike, aki Kolozsváron végezte az egyetemet, magyar nyelven. Tanulmányai elvégzése után visszatért szülőfalujába. Perka Mihály Szabófalván a lakásán tanít gyermekeket magyarul írni, olvasni. /Kossuth Rádió, márc. 12. Határok nélkül ? Mahír Observer/
1992. február 12.
Romániában rendben zajlott le a helyhatósági választások első fordulója. Ennek ellenére Kolozsváron röplapot terjesztettek a szavazni indulók körében. Az RMDSZ előzetesen megállapodott a Romániai Liberális Párttal, hogy a polgármesteri posztra közös jelöltként Petre Litiut indítják, aki a román-magyar békés együttélés őszinte híve. Ezért terjesztették a röplapot ellene a román soviniszták. A röplap szerint a magyarok Erdélyt vissza akarják csatolni. A röplapon a Románia ellenségének kikiáltott Tom Lantos neve is szerepel, rossz helyesírással, Lantzosnak írva. /Térkép-propaganda, 1992, Románia. = Pesti Hírlap, febr. 12./
1992. február 14.
Miután Marosvásárhelyen Pokorny László megszerezte a szavazatok 53 százalékát, a szélsőséges erők, élükön a Román Nemzeti Egységpárttal, heves támadást indítottak ellene, hogy ne lehessen a városnak magyar polgármestere. Büntetőjogi feljelentést tettek ellene, hogy a jelöltségéhez szükséges aláírásokon hamisítások vannak, nem a városban lakók, illetve kiskorúak is szerepelnek az íveken. A rendőrség megkezdte a támogató íveken szereplő vitatott személyek beidézést, febr. 14-én pedig beidézték a rendőrségre Pokorny Lászlót is. /Népszabadság, febr. 15, Magyar Hírlap, febr. 15./
