A parlamentben hosszú vita után döntöttek: júliusban rendezik meg az általános választásokat. Ezt szorgalmazta Borbély László RMDSZ-képviselő is. Az RMDSZ mellett a július időpontra szavazott a Nemzeti Megmentési Front /Petre Roman-szárny és a Liberális Párt fiatal szárnya/. Az ellene szavazók között volt a néhány napja bejegyzett Nemzeti Megmentési Demokrata Front /Iliescu-szárny/, a Románok Nemzeti Egységpártja és a Nagy Románia Párt. Az utóbbi két párt az általános és az elnöki választások egyidejűségét szorgalmazta, azonban ezt a javaslatot leszavazták. /Új Magyarország, máj. 11./
1992. május 9.
A végveszélybe került romániai magyar sajtó megsegítésére hozzák létre a Minerva Alapítványt Kolozsvárott, tiszteletbeli elnöke Kányádi Sándor. Az alapítók között román és német értelmiségiek is szerepelnek. /Tibori Szabó Zoltán: Minerva Alapítvány Kolozsvárott. = Népszabadság, máj. 9./
1992. május 9.
Dr. Csapó József képviselő, az RMDSZ elnökségének tagja rámutatott arra, hogy sok érv szólt az RMDSZ kongresszusának megtartása mellett és sok érv szólt az elhalasztása mellett is. Csapó nem támogatta a halasztást, de a többség így döntött és ő aláveti magát a többség akaratának. /Cseke Gábor, Budapest: az RMDSZ kongresszusát a körülmények halasztották el. = Magyar Nemzet, máj. 9./
1992. május 9.
Bíró Gáspár, a Teleki László Alapítvány munkatársa sürgette a kisebbségi törvény megalkotását, erre szükség van Magyarországon és erre van is politikai konszenzus. /Bíró Gáspár: Kisebbségi törvényt! = Heti Világgazdaság (Budapest), máj. 9./
1992. május 10.
Románia több városában monarchista tüntetéseket tartottak. Bukaresten több ezren vettek részt a nagygyűlésen. /MTI/
1992. május 10.
Máj. 8-a és 10-e között Marosfőn tartották meg a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ III. kongresszusát. 115 küldöttet vártak, közülük az első napon 70-en jelentek meg. A FIDESZ is képviseltette magát. Márton András számolt be a MISZSZ parlamenti képviselőinek tevékenységéről. /Temesvári rádió magyar adása, MTI/. Toró Tibor elnökségi beszámolója szerint több tagszervezet nem működik megfelelően, sőt egyesek megszűntek /Beszterce, Bukarest/. A jövőben a MISZSZ országos választmánya szakcsoportokból fog felépülni. A MISZSZ részt akar venni az RMDSZ politikai tevékenységében is, az RMDSZ társszervezeteként, de csak akkor, ha a gyakorlatban is érvényesül a politikai sokszínűség, a platformosodás elve. Ellenkező esetben a MISZSZ önálló lesz. A kongresszus résztvevői csatlakoztak a jogtipró eljárások elleni eddigi tiltakozásokhoz /az 1990-es márciusi események után Maros megyében számos magyar és cigány nemzetiségű személyt ítéltek el az eseményekben való részvételük miatt, anélkül, hogy a román nemzetiségű résztvevők hasonló elbánásban részesültek volna. Hasonló a helyzet az 1989. decemberi események során elkövetett tettekért elítélt oroszhegyi lakosok esetében is. Az amnesztiarendelet hatálya alá esnek, az elítéltek többsége mégis börtönben van./ Megválasztották a MISZSZ új elnökségét: Kis Konrád /elnök/, Veres Valér /főtitkár/, Füstös István, Nagy István, Szabó Botond, Ungureanu László és Ungvári Imre /elnökségi tagok/. /Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 12., Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1992. május 10.
Nagyváradon máj. 10-én a Vártemplomban tartott ökumenikus istentisztelettel megkezdődött a Varadinum ünnepségsorozat.
1992. május 11.
A legfelsőbb törvényszék döntött: elfogadta a marosvásárhelyi RMDSZ, az országos főügyész, és a központi választási iroda fellebbezését a marosvásárhelyi bíróság ápr. 6-i és 22-i magyarellenes döntésével kapcsolatban: új választásokat írnak ki és azon az RMDSZ is indíthat jelölteket. /Új Magyarország, máj. 12./
1992. május 11.
G. Danielescu gazdasági miniszter az Egyesült Államokban tartózkodik, megbeszélést folytatott a Világbank képviselőivel. Románia kölcsönt akar felvenni. /MTI/
1992. május 12.
Jeszenszky Géza külügyminiszter kedvező választ adott Szőcs Géza ápr. 13-i levelére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 14./
1992. május 12.
Mircea Snegur moldovai elnök táviratban követelte Borisz Jelcin elnöktől a Moldova Dnyeszter menti részén állomásozó 14. hadsereg kivonását, előzőleg pedig bejelentette, hogy nem vesz részt a FÁK államfőinek taskenti csúcstalálkozóján, "amíg Oroszország brutálisan beavatkozik Moldova belügyeibe." /AFP, MTI/
1992. május 13.
Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete a kolozsvári magyar oktatásról leszögezte, hogy ezeknek az iskoláknak a fenntartásához a magyar adófizetők is hozzájárultak. A vegyes tannyelvű oktatás korlátozó jellegű, mert a tantermen kívül nem lehet magyarul beszélni. /A kolozsvári magyar tannyelvű oktatásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1992. május 13.
A Romániai Magyar Evangélikus-Lutheránus Egyház megválasztotta új püspökét Mózes Árpád aradi lelkész személyében, miután jan. 1-jén nyugalomba vonult Szendressy Pál püspök. Mózes Árpádot /sz. Krizba, 1931. júl. 25./ több lelkésztársával együtt 1958-ban letartóztatták és államellenes tevékenység vádjával 18 évre ítélték. 1964-ben szabadult a börtönből. - Mózes Árpád hivatalos beiktatása jún. 24-én lesz Kolozsváron, ünnepi közgyűlés keretében. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
1992. május 13.
A kormány döntött: a marosvásárhelyi polgármester-választás máj. 24-én lesz. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 14./
1992. május 14.
A Tribuna Ardealului című kolozsvári lap folyamatosan közli kolozsvári értelmiségiek felháborodott tiltakozásait Funar polgármester szimpóziumot betiltó döntése, illetve az ennek alapjául szolgáló, alkotmányellenes 299/1992. április 28-i rendelete ellen. /Kolozsvári értelmiségiek tiltakozása. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./
1992. május 14.
A képviselőházban Diodor Niocara képviselő Horváth Andor művelődésügyi államtitkár bíróság elé állítását követelte a temesvári Renasterea Banateananak adott állítólagos nyilatkozata miatt. A Magyar Nemzet munkatársának kérdésére Horváth Andor telefonon elmondta, hogy az említett temesvári lapnak nem nyilatkozott, a lap szerkesztője nem volt jelen a kolozsvári polgármesterrel folytatott beszélgetésén. /Magyar Nemzet, máj. 16./
1992. május 14.
Tőkés László püspök, Tempfli József nagyváradi püspök, Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke és Szilágyi Aladár, a szervezet titkára szervezésében máj. 10. és 17-e között Nagyváradon nagyszabású ünnepségsorozat, a Varadinum zajlik Szent László király, a város alapítója szentté avatásának 800. évfordulóján, város születésének 900. évfordulóján és Nagyvárad török iga alóli felszabadulásának 300. évfordulóján. Szilágyi Aladár, a Kelet-Nyugat főszerkesztője elmondta, hogy a Varadinumnak gazdag a programja: egyházi és tudományos előadások, képzőművészeti kiállítások, koncertek, könyvbemutatók, az ifjúság számára vetélkedő Várad és Bihar megye történelmével kapcsolatban. A Varadinu során létrehoznak egy egyháztörténeti múzeumot. Szent Lászlót kívánságára ide temették, a váradi katedrálisba. A későbbi magyar királyok elzarándokoltak ide és fogadalmat tettek a király sírjánál. /Csisztay Gizella: Ünnepel Szent László városa. = Új Magyarország, máj. 14./
1992. május 14.
Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke a vele készült beszélgetésben hangsúlyozta: "Én már régóta nem tudok úgy nézni a magyarokat, mint akik a határ egyik felén vagy a másik felén élnek, hogy kinti vagy benti magyarok, és a magyarságot a kultúra, a történelmi emlékezete, az érzelmek, a művészet miatt egységesnek tekintem?" "Nem tudom Sütő Andrást vagy Lászlóffy Aladárt egy másik kultúrához tartozónak tekinteni." Csoóri úgy látja, elkerülhetetlen lesz, hogy Romániában a magyarok autonómiát kapjanak. A költő szerint a "huszadik században nem föltétlenül egy bizonyos országrészhez kötődik a nemzet, a magyarság, hanem eszmékhez, gondolatokhoz, történelemhez, kultúrához, és nagyon az egyénhez" és "a személyiséggel azonos hazafiságot, a nemzethez tartozást nem lehet feladni senkinek sem itt, sem Erdélyben, sem Amerikában. Lesz egy olyan nemzetünk, amelyikre azt mondhatjuk, hogy hasonló lesz a görögökéhez, akik sosem éltek egy államban, nagyon sokféle városállamokban éltek, és mégis, ha utólag gondolunk rájuk, akkor azt mondhatjuk, hogy a görögség klasszikus nemzet. Mi talán egy mozaiknemzetet tudunk megteremteni. De ehhez minden kockára szükség van. Mert hogyha egy mozaikból egy kocka is hiányzik, már baj van." /Zudor János: Beszélgetés Csoóri Sándorral. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 14./
1992. május 15.
A Romániai Magyar Kisgazdapárt II. kongresszusát Marosvásárhelyen, a Vártemplomban tartotta máj. 14-én és 15-én. Király Károly, a párt tiszteletbeli elnöke tartotta a köszöntő beszédet. Sütő András üdvözölte a jelenlevőket. Mihályi József elnök felhívta a figyelmet arra, hogy a Kisgazdapárt ne bontsa meg a koalíciót, mert összmagyarságban kell gondolkozni. Arról döntöttek, hogy a párt országos székhelye Csíkszeredáról Marosvásárhelyre kerüljön. A program elfogadása után megválasztották az elnökséget: Mihályi József /elnök/, Lukácsi Szalamér /főtitkár/, Ferenczi Zoltán, Molnár Péter, Sikó Antal, Fábián Levente, Virág Sándor, dr. Kacsó Albert és Hermány Antal /alelnökök/. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 15, 16./
1992. május 15.
Traian Chebeleu külügyminiszteri szóvivő heti sajtóértekezletén itthoni és külső magyar szervezetek akciójának mondta a kolozsvári betiltott konferenciát és hallgatólagos egyetértéssel idézte Kolozsvár polgármesterének rendeletét, hozzátéve, hogy nem avatkozhat be a polgármester tevékenységébe. Valójában a prefektus hivatali kötelessége a helyi szervek törvényességének ellenőrzése, tehát van mód a felülbírálatra. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./ Előzmény: ápr. 25-26-i, máj. 1-jei és máj- 14-i jegyzet.
1992. május 15.
A kormányhatározat máj. 24-re tűzte ki Marosvásárhelyen a polgármester-választást, jelezte Mihály István, az RMDSZ Maros megyei szervezetének alelnöke. Az RMDSZ jelöltje Nagy Győző. Mihály István reménykedik az RMDSZ jelöltjének győzelmében. /Botos László: Marosvásárhelyi remények. = Új Magyarország, máj. 15./
1992. május 15.
Nem beszélni, dolgozni kell, vallja Bónis Lajos nyugalmazott egyetemi docens, aki Budapesten, a Földművelésügyi Minisztériumban kapott helyet. Arra kérték fel, hogy segítse a határon túli magyarok mezőgazdálkodását. Kapcsolata van az 1990. márc. 25-én megalakult Romániai Magyar Gazdák Egyesületével. Magyar szakkönyvekkel kellett ellátni ? ez mintegy 4-5 millió forintot képviselt ? a mezőgazdasági szakközépiskolákat. A Mezőgazdasági Könyvkiadó jóvoltából idén kétmillió forint értékű szakirodalmat vittek ki a magyar gazdáknak. Természetesen nemcsak Erdélyt, hanem a többi magyarlakta országot is segítik. A hazai magyar mezőgazdasági szaklapok felajánlották egész remittendájukat. Ez igen kedvező gesztus, mert például egy 68 forintos Kertészeti Magazint nemigen vehet meg egy kárpátaljai, szlovákiai vagy erdélyi magyar gazda. Bónis Lajos munkatársaival segíti még az alakuló agrárklubokat, a Hargita és Kovászna megyei továbbképző központokat, a kihelyezett tagozatokat, egy kétmillió forint értékű nyomdát segítettek Háromszékre juttatni. Őszre a kolozsvári Teológiai Főiskolán kereskedelmi és idegenforgalmi konzultációt szerveznek. /V. B. : "Szükségünk van az Önök biztatására". = Heti Magyarország, máj. 15./
1992. május 15.
Elhunyt Szépréti Lilla /Brassó, 1937. márc. 14.- Marosvásárhely, 1992. máj. 15./ írónő, az Erdélyi Figyelő (Marosvásárhely), szerkesztője. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 19./
1992. május 16.
Adrian Nastase külügyminiszter máj. 10-én válaszolt Szőcs Géza levelére: elutasította az RMDSZ azon javaslatát, hogy a magyar-román kétoldalú tárgyalásokon a jövőben a romániai magyarság legitim képviselőit is hallgassák meg a nemzeti kisebbség sorsát is érintő kérdésekben. Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter viszont kedvezően válaszolt a kérésre. Adrian Nastase elutasító válaszáról Traian Chebeleu külügyi szóvivő számolt be rádióinterjújában, mondván, a romániai magyar állampolgárok problémái nem képezhetik a román-magyar megbeszélések tárgyát. Egyedül Románia intézkedhet a kisebbségek jogainak biztosításáról, a legmagasabb nemzetközi mércéknek megfelelően. A román kormány sohasem fog beleegyezni abba, hogy mással ossza meg a felelősséget állampolgárai sorsáról. /Nastase elutasította az RMDSZ kérését. = Népszava, máj. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19/ Előzmény: ápr. 13-i jegyzet.
1992. május 17.
Nagyváradon ünnepségsorozattal /Varadinum napok, máj. 10-17/ emlékeznek meg a város fennállásának 900, a török iga alóli felszabadulásának 300 éves és Szent László szentté avatásának 800. évfordulójáról. Képzőművészeti kiállítások, hangversenyek, külföldön élő nagyváradiak találkozója, szavalóverseny, tudományos előadások, könyvbemutatók, ökumenikus istentiszteletek szerepelnek a programban. Az ünnepzáró szentmisén beszédet mondott az ünnepségre a városba érkező Paskai László bíboros, esztergomi érsek, továbbá John Bukowsky érsek, pápai nuncius és Tempfli József nagyváradi püspök is. /Új Magyarország, máj. 14., máj. 18./ A szép ünnepség-sorozatot meg akarta zavarni a Vatra Romaneasca által rendezett szimpózium, melyet A sajtó a nemzet szolgálatában címmel szerveztek. A szélsőséges lapok /Romania Mare, Europa, Timpul-Bucuresti, Natiunea, Romanul, Phoenix, Adevarul/ munkatársai, volt szekuritatésok, illetve aktív SRI-tisztek jelentek meg a rendezvényen. Felszólították a lakosságot, hogy lépjen akcióba a magyar "betolakodók" ellen, szükség esetén fegyverrel is. Ilie Neacsu volt szekus tiszt az elmúlt rendszert aranykornak nevezte, szerinte Tőkés László püspököt a Kőrösbe kell dobni. /Liviu Valenas: A Romania Mare nagyváradi akciója. Dreptatea (Bukarest), máj. 19.- magyar fordításban hozta: Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./
1992. május 17.
Nagyváradon a Varadinum, az évfordulós ünnepség keretében máj. 17-én ünnepélyesen leleplezték a Szent László templom falán elhelyezett kétnyelvű emléktáblát: "1692-1992 A török iga alóli felszabadulás 300. évfordulójának emlékére Nagyvárad egyházai és népe." Az emléktábla avatásán beszédet mondott Tőkés László püspök és Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, Tempfli József püspök pedig megszentelte az emléktáblát. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 19./
1992. május 17.
Nagyváradon református templom építését kezdték meg a Rogerius negyedben. Nyugati református közösségek is adnak segítséget az építkezéshez. /Bogdán Ildikó: Bármilyen segítség jól jön. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 17./
1992. május 18.
Máj. 18-án Ion Iliescu elnök először érkezett hivatalos látogatásra Chisinauba, hogy aláírjon kétoldalú szerződéseket, lefektessék az integráció jogi kereteit. Az elnököt elkísérte a román kormány több minisztere is. Iliescut fogadta Mircea Snegur elnök is. Nem kerül sor a tervezett román-moldáviai együttműködési és testvériségi szerződés aláírására. Közben kiújultak az összecsapások a Dnyeszter környékén. /Iliescu Kisinyovban. = Pesti Hírlap, máj. 19./
1992. május 18.
Máj. 18-án elkezdődtek Budapesten a román-magyar külügyi konzultáció, Teodor Melescanu külügyi államtitkár tárgyalt kollégájával, Katona Tamás államtitkárral. Melescanu fontosnak nevezte a személyes kontaktust. Elsősorban a nemzetközi kérdéseket érintették. A felek megegyeztek abban, hogy az alapszerződés gyakorlati kérdéseinek megvitatását a jövő héten külügyminisztériumi főosztályvezetői szinten folytatják. A konzultáció máj. 19-én folytatódik. Melescanu államtitkárt fogadja Jeszenszky Géza külügyminiszter is. /Magyar-román külügyi eszmecserék. = Magyar Nemzet, máj. 19./
1992. május 19.
Az RMDSZ felkér minden szavazati joggal rendelkezőt, hogy jöjjön haza szavazni máj. 24-én, amikor Marosvásárhelyen polgármester-választás lesz. /RMDSZ-felhívás. = Új Magyarország, máj. 19./
