Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1992. május 27.
Az orosz belügyminiszter Bukarestben tárgyalt /máj. 25-27./. A román belügyminiszterrel együttműködési szerződést írtak alá. Stolojan miniszterelnök is fogadta őt. /Romania Libera (Bukarest), máj. 28., MTI/
1992. május 27.
Jeszenszky Géza külügyminiszter máj. 6-án Londonban előadást tartott a Királyi Külügyi Intézetben, ahol az előadó mindig magánszemélyként fejti ki nézeteit és az elhangzottakat nem szabad idézni. Ennek ellenére máj. 13-án Traian Chebeleu külügyi szóvivő szokatlanul durva, kioktató hangnemben beszélt a magyar külügyminiszter londoni előadásáról, tendenciózusan értelmezve egyes mondatokat. Teodor Melescanu külügyi államtitkár máj. 18-án Budapesten tárgyalt, akkor egyetértett abban, hogy a nyilvános vádaskodás nem segíti elő a kapcsolatok kedvező alakulását. Adrian Nastase külügyminiszter a Rominul bukaresti hetilap máj. 25-i számában megjelent nyilatkozatában elfogadhatatlan hangnemben minősítette a magyar külügyminisztert és tudatosan eltorzítva állította be a magyar külpolitikát. /(décsi): Újabb feszültség a magyar-román kapcsolatokban. = Népszava, máj. 27./ A román külügyi szóvivő kirohanását megütközéssel fogadtuk, mondta Hermann János külügyi szóvivő, hiszen korábban többször kértük a román kormányt arra, hogy a félreértéseket és félreértelmezések elkerülésére először hivatalos úton konzultáljunk. A külügyi szóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy Romániában két irányvonal találhatóegymás mellett. Az egyik az európai értékrendhez való közelítés híve. A másik, ezzel ellentétben, nem érdekelt a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében. /Külügyi szóvivői tájékoztató. = Pesti Hírlap, máj. 27./
1992. május 27.
A magyar polgármester marosvásárhelyi megválasztása nyomán összecsapás fenyeget a románok és a magyarok között, írta Marosvásárhelyről keltezett tudósításában a The Guardian munkatársa, Chris Stephen. Szőcs Géza szenátor aggódik, hogy a provokációk sikerrel járhatnak. Eljöhet egy pillanat, amikor a magyar lakosság elveszíti hitét az RMDSZ-ben, tette hozzá. /The Guardian (London), máj. 27., ismertette: Marosvásárhely: újra összetűzések? = Népszabadság, máj. 28./
1992. május 27.
Kállai László volt az első, aki romániai magyar újságíróként eljutott Strasbourgba, az Európa Tanács épületébe. Vasile Mois szenátor meg is jegyezte: "Már ide is bepofátlankodtok? Hát nem elég nektek Bukarest?" Az Európa Tanács egyik angol képviselője elcsodálkozott, hogy Romániában magyarok is élnek, méghozzá kétmillióan. Ő úgy tudta, hogy Románia egységes nemzetállam. /Kállai László: Vagyunk vagy nem vagyunk? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./
1992. május 27.
A szenátus elfogadta, hogy az 1992-es költségvetés tartalékalapjából 150 millió lejt Moldovának utaljanak át. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./
1992. május 27.
Május hó folyamán Iliescu elnöki határozattal 11 tábornokot küldött tartalékba, és 10 újat nevezett ki helyettük. /Romania Libera (Bukarest), máj. 27., MTI/
1992. május 28.
Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes máj. 28-án egynapos látogatást tett Bukarestben, tárgyalt a román vezetőkkel. Jelezte, hogy a legnagyobb kedvezmény ratifikálását a kongresszus a szabad választások megrendezéséhez köti. Sajtóértekezletén elmondta, hogy megvitatták a magyar kisebbség kérdését is. A nemzetiségekkel méltányosan kell bánni, és biztosítani kell helyüket a politikai folyamatban, jelentette ki Eagleburger. / Eagleburger: Nastase meg akart érteni. = Magyar Hírlap, máj. 29./
1992. május 28.
Ion Iliescu elnök az ITAR-TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában megerősítette, hogy Románia katonai segítséget nyújt Moldáviának. Ebből soha nem csináltunk titkot - mondta. Katonai szakértőket is küldenek Moldáviába, de ezt nem lehet a konfliktusba való beavatkozásnak minősíteni. /Iliescu nem tart háborútól. Román fegyverek Moldovának. = Új Magyarország, máj. 28./
1992. május 29.
Az Európai Népcsoportok Szövetsége /FUEV/ Cottbusban tartott kongresszusán felvette a szövetségbe az RMDSZ-t és a szlovákiai Együttélést. /MTI/
1992. május 29.
Befejezte budapesti látogatását az RMDSZ parlamenti frakciója, melyet Kozsokár Gábor szenátor, a szenátus alelnöke vezetett, s amely az Országgyűlés alkotmányozó, törvényelőkészítő és jogügyi, valamint emberjogi bizottsága meghívásának tett eleget. A magyar parlament első ízben találkozott az RMDSZ-frakció küldöttségével. Budapestről hazatérve Kozsokár Gábor kedvezően ítélte meg a megbeszéléseket. Nem akarták őket befolyásolni, tanácsot sem adtak, számolt be a szenátor, inkább a véleményüket akarták hallani arról, hogyan lehetne javítani a romániai magyarság helyzetén. /Cseke Gábor, Bukarest: Az RMDSZ küldöttségének budapesti látogatása. = Magyar Nemzet, máj. 29./
1992. május 29.
Tőkés László püspök máj. 29-én új vállalkozás alapítását jelentette be: a Bábolna Részvénytársaság és a Nagyváradi Agroker Rt. közös vállalatot hozott létre Reform néven. /- Vajna - : Tőkés László kezdeményez. = Új Magyarország, máj. 30./
1992. május 29.
1989 decembere új fejezetet nyitott a romániai magyar sajtó és könyvkiadás történetében. Egymás után születettek új magyar lapok. Megkezdte műsorait a bukaresti tévé magyar adása. A Kriterion Könyvkiadó megkezdte a korábban betiltott könyvek kiadását. Azonban hamar bebizonyosodott, hogy a romániai nemzetiségpolitikában nem történt lényegi változás. A bukaresti tévé magyar adását a felére csökkentették és felét az Erdély nagyobbik részén nem fogható csatornán sugározzák, foglalta össze Beke Mihály András a helyzetet. A Kriterion idén csak egy könyvet tudott kiadni. A romániai könyvterjesztés összeomlott, a magán könyvterjesztés akadozva működik. A papírárak gyors növekedése miatt a lapok a létükért küzdenek. Néhányuk már megszűnt. A Jóbarát utódjaként kiadott és nemrég megszűnt Cimbora főszerkesztője, Csire Gabriella nyilatkozott a Szabadságnak: "A Cimbora meghalt, mint annyi más magyar és román lap. S nemcsak a rendkívül magas papír- és nyomdai árak, hanem a posta szabotázsa miatt is. Hónapokig visszatartják a lappéldányokat, s így lehetetlenné teszik, hogy az előfizetőkhöz jussanak." Különösen nehéz helyzetben vannak a korábban valamelyik központi szervezet által kiadott lapok, a Napsugár gyermeklap vagy a hajdani Nőszövetség hetilapja, a Családi Tükör. Az Írószövetség kolozsvári fiókjának hetilapja, az Utunk utóda, a Helikon már csak kéthetente jelenik meg. A marosvásárhelyi Igaz Szó utóda, a Látó csak alapítványok támogatásával tudja biztosítani havi megjelenését. Horváth Andor művelődési államtitkár azt nyilatkozta márciusban, hogy a még mindig hiányzó költségvetés elfogadása miatt késnek a kulturális beruházások, de mindenképpen kisebb lesz a pénzügyi keret. A magyar sajtónak mással is meg kell küzdenie, mutatja ezt a nagyváradi prefektúra által kisajátított Erdélyi Napló kálváriája. A magyar lapok igyekeznek talpon maradni. Az 1989-es fordulatot követően Sepsiszentgyörgyön magánkiadásban megjelenő Európai Idő című kisebbségvédelmi hetilap hamarosan országos hírnévre tett szert. A kezdeti harmincezres példányszám után tavaly szeptemberben már csak ötezer kelt el a lapból. Tavaly októberben volt olyan idő, amikor péntekről hétfőre több mint száz százalékkal drágult a papír, továbbá drágult a postai díjszabás is. Az Európai Idő több változtatást hajtott végre, részben magazinná alakult. Áprilisra sikerült elérniük a tízezres példányszámot. Ezzel az eredménnyel egyedül vannak. A kiadó elindította Orbán Balázs A Székelyföld leírása című munkájának füzetenkénti kiadását: 25 füzetben kiadták a művet, 35 ezer példányban, ez a nagy mennyiség előfizetőkre talált. Idén elkezdik a Jókai-sorozat kiadását. Ebből akarják fönntartani a lapot. /Beke Mihály András: Lapok, könyvek sorsa Erdélyben. = Heti Magyarország, máj. 29./
1992. május 30.
Vasile Ghetau, az Országos Statisztikai Bizottság népszámlálási osztályának vezérigazgatója sajtóértekezleten ismertette az idei népszámlálás előzetes adatait: Románia 22 760 449 fős összlakosságából 1 620 199 magyar nemzetiségű /7,1 %/, tehát az előző, 1977-es népszámlálás óta 94 ezerrel, 5,5 %-kal csökkent a magyarság lélekszáma. Ghetau még az 1977-es népszámlást is hitelesnek mondta. A nemzetiségek közül csökkent a németek /359 ezerről 119 ezerre/, a szerbek lélekszáma, nőtt az ukránoké, oroszoké, törököké és tatároké, legnagyobb mértékben a cigányoké /227 ezerről 410 ezerre/. A magyar kisebbség Hargita /84,6 %/ és Kovászna /75,2 %/ megyében van többségben, jelentős arányban élnek még Maros /41,3 %/, Szatmár /35,0 %/, Bihar /28,5 %/ és Szilágy /23,7 %/ megyében. Az országban a római katolikusok száma 1 114 000, a reformátusoké 801 557, az unitáriusoké 76 333, a lutheránusoké és evangélikusoké 39 ezer, illetve 21 ezer. Románia lakosságának 86,8 %-a ortodox, a románság aránya 89,4 %. /Csökkent a romániai magyarság száma. = Magyar Hírlap, máj. 30./ Nádudvary György, a Kovászna megyei Statisztikai Hivatal aligazgatója elmondta, hogy az RMDSZ helyi, területi szervei felülvizsgálhatják a népszámlálási adatokat. Az adatok feldolgozása még tart. A magyarság kimutatott 1,6 milliós lélekszámát ő is kevésnek tartja. /Botos László: Román népszámlálás. = Új Magyarország, jún. 1./
1992. május 30.
Románia elismerte Bosznia-Hercegovinát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./
1992. május 30.
A romániai római katolikus püspökök /a magyar és román püspökök/ Alexandru Barladeanunak, a szenátus elnökének és Dan Martian képviselőházi elnöknek írt nyílt levelükben tiltakoztak az abortusz ellen, a kereszténytelen rendelet és annak szellemében fogant önkényeskedések ellen. /Levél abortusz-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./
1992. május 30.
Tőkés László püspök egy hétre /máj. 19-25/ Norvégiába és Svédországba utazott, a két ország lutheránus egyházainak meghívására. Ez ökumenikus kapcsolatfelvételt is jelentett. A püspököt elkísérte útjára Patrubány Miklós RMDSZ elnökségi tag. Az egyházi vezetőkön kívül fogadta őket a norvég, illetve a svéd külügyi államtitkár, a norvég külügyminiszter és más politikusok is. Találkoztak a két országban élő magyarság gyülekezeteivel és szervezeteivel. Oslóban bemutatták Tőkés Lászlónak David Porterrel együtt írt angol nyelvű könyvének norvég nyelvű fordítását. Tőkés László több sajtótájékoztatót tartott. Tőkés László külföldi útjait erkölcsi-politikai missziónak tekinti a romániai demokrácia, a kollektív kisebbségi jogok és a nemzeti megbékélés érdekében. Románia posztkommunista kormánya sok tekintetben folytatja elődje félrevezető politikáját, mely továbbra is megtéveszti a demokratikus Európát. /Közlemény. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 30./
1992. május 30.
Dáné Tibor Borbély Ernő képviselőhöz írt nyílt levelében vitatta Borbély Ernő ápr. 16-i televíziós ismertetését, amelyben a romániai magyarság liberális tájékozódása mellett állt ki. Dáné Tibor megkérte a képviselőt, mondja meg, melyik liberális politikai munka ismeri el a kollektív jogokat, a magyar kisebbség követelését. A liberálisok nem ismerik el a kollektív jogokat. További kérdése: milyen esélye lenne egy liberális tájékozódású RMDSZ-nek arra, hogy valamelyik liberális pártra támaszkodhassék? Egy "liberális elit vezette RMDSZ lehet hogy jól forgolódó belpolitikai szélkakassá válna", ebből átmeneti hasznot is lehetne húzni. Azonban hosszú távú politikát folytatni csak román szövetségesekkel lehet. "A tipikusan választási párt jellegű liberális pártok csak esetenként odacsapódó átmeneti szövetségesek szoktak lenni." Két választás között leginkább csak sajtótevékenységet folytatnak. Dáné Tibor megkérdezte: melyik liberális pártnak van kisebbségi programja? A "baszk és katalán autonómia mindenütt kemény liberális ellenállásba ütközött, most éppen a francia liberálisok harcolnak keményen a korzikai autonómia ellen..." /Dáné Tibor: Nyílt levél Borbély Ernő képviselőnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./
1992. május 30.
Nagylakon, a Romániában élő szlovákok kulturális központjában írták alá a román-szlovák együttműködést szabályozó protokollt. Román részről Horváth Andor művelődési államtitkár, szlovák részről Michal Kovác, a kulturális miniszter első helyettese látta el kézjegyével a dokumentumot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./
1992. május 31.
A román külügyminisztérium máj. 31-én cáfolta az orosz védelmi miniszter közleményét, hogy Románia harckocsikat szállított a Moldovai Köztársaságnak és hogy katonai tanácsadói részt vesznek a konfliktusban. /Bukarest nem szállít harckocsikat. = Magyar Hírlap, jún. 1./
1992. május 31.
Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes Bukarestben folytatott tárgyalása során kifejtette, hogy a legnagyobb kedvezmény ratifikálását az amerikai kongresszus a szabad választások megrendezéséhez köti. Eagleburger kitért a kisebbségek helyzetére, külön a magyar kisebbségre is. Eagleburger hangsúlyozta, hogy szavatolni kell a kisebbségek jogait. Kallós Péter megjegyezte, mostohán bántak a sajtóval, csak a repülőtéri sajtóértekezleten találkozhattak az amerikai vendéggel. Valami feszültség lehetett, mert a Román Televízió nem vett tudomást a sajtóértekezletről. /Kallós Péter: Legnagyobb kedvezmény csak választások után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30-31./
1992. május 31.
Máj. 30-31-én immár másodízben rendezték meg Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. Ez a zenei anyanyelv ünnepét jelentette. A zsűri - Budai Ilona budapesti népdalénekes, Birinyi József, a népi hangszerek mestere Budapestről, Dudás Anikó /Újvidék/ népdalénekes, Bázsa Levente, a Szatmárnémeti Filharmónia tagja, Jagamas János /Kolozsvár/ népzenekutató, Boér Károly, a marosvásárhelyi rádió zenei szakértője - elégedett volt, olvasható Gál Éva Emese beszámolójában. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./
1992. május 31.
Máj. 31-én Zabolán emlékeztek arra, hogy egy évvel ezelőtt avatták fel gróf Mikó Imre szobrát, Petrovits István szobrászművész alkotását. Mikó Imre tevékenységét méltatta beszédében Magyari Lajos költő, a Háromszék főszerkesztője, Bíró Béla, a Székely Mikó Kollégium igazgatója, Domokos Géza RMDSZ-elnök, dr. Egyed Ákos történész és Töttösy Istvánné dr. Budapestről, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében. Ezután műsoros összeállítás következett. /Egy év után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1992. május 31.
Keresztények és szabadság címmel rendezték meg a Pax Romana idei kongresszusát Lillafüreden. A kongresszuson Erőss Péter tanár megrázó szavakkal fordult a résztvevőkhöz: segítsemek, hogy a csángók nyelve, kultúrája, magyarsága ne vesszen el az értelmiség hiánya miatt. /Elmer István: Magyar katolikus értelmiségiek ? Münchentől Csángóföldig. = Új Ember (Budapest), máj. 31./
1992. május folyamán
Az Egyesült Államok képviselőházának több dokumentumát közölte a Közlöny. Az elsőt képviselőház emberi jogokkal foglalkozó kongresszusi bizottságának társelnökei, Tom Lantos és John Porter írták alá. Ebben felkérték a képviselőket, hogy aláírásukkal csatlakozzanak a mellékelt levélhez, melyet Ion Iliescunak, Románia elnökének küldenek Tőkés László püspök ügyével kapcsolatban. 1990. márciusa óta a püspököt halálos fenyegetések érték, emellett a nacionalista támadja őt. 1991. októberében a román parlamentben az RNEP /a Vatra Roamneasca szélsőjobboldali csoportosulás politikai szárnya/ árulással vádolta Tőkés László püspököt, mert az erősödő nacionalizmust és a nemzetiségekkel kapcsolatos feszültséget bírálta. A következő dokumentum az Iliescunak elküldött levél, melyet a képviselőház 103 tagja írt alá. Ebben kérték az elnököt, ítélje el a Tőkés püspök elleni támadásokat, valamint garantálja biztonságát. A képviselők levelükben emlékeztettek arra, hogy Tőkés László püspök nagy népszerűségnek örvend az Egyesült Államokban. George Bush elnök és James Baker külügyminiszter 1990-ben találkozott Tőkés püspökkel és mindketten elismerésüket fejezték ki bátorságáért és vezető szerepéért. A harmadik dokumentum a képviselőház 415. számú határozata az erdélyi magyarság jogainak Románia kormánya általi tiszteletbentartással kapcsolatban. A nemzeti feszültségeket meg kell szüntetni, még mielőtt az 1990. márciusában Marosvásárhelyen kirobbant összetűzésekhez hasonló vérontáshoz vezetnének. A képviselőház sürgeti Románia kormányát, hogy tartson be minden, az emberi jogokra vonatkozó egyezményt és határozatot, és biztosítsa a Romániában élő kisebbségek biztonságát, továbbá a képviselőház kérje fel Bush elnököt és James Baker külügyminisztert, hogy vitassák meg az erdélyi magyarok emberi, kulturális és önrendelkezési jogaival kapcsolatos kérdéseket Románia kormányával, valamint az EBEÉ-vel. /Dokumentum. = Közlöny (Nagyvárad), május ? 6. sz./
1992. május folyamán
Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke az augusztusban megrendezendő Magyarok III. Világtalálkozójának jelentőségéről írt. Feltette a kérdést: "vajon belenyugodhat-e a zöm, hogy lélekben, gondolkodásában hozzá tartozó részek továbbra is testvértelenül kallódjanak? Belenyugodhat-e abba, hogy a szétszóródás, mint a sors gonosz tékozlása, szó nélkül maradjon?" - "Attól, hogy testvérteket országhatárok választanak el egymástól - összetartozásuk még nyilvánvaló." /Csoóri Sándor: Történelmi főpróba. = Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz., átvéve a Magyar Fórumból (Budapest).
1992. május folyamán
A Besztercei Híradó eddig az RMDSZ kiadványaként jelent meg, ezután az RMDSZ keretében megalakult Beszterce Művelődési Alapítvány lesz a kiadója, de továbbra is a megye szórványmagyarságának kisebbségvédelmi, időszakos kiadványa lesz, mint eddig. Az alapítvány nevében id. Sárkány Ferenc felkérte Beszterce-Naszód megye lelkészeit, tanárait, mérnökeit, munkásait, hogy vegyenek részt a lap tartalmasabbá tételében. /Besztercei Híradó (Beszterce), máj. - II. évf. 5. sz./
1992. május folyamán
Szőcs János arról írt, hogy mikor kezdték csángóknak hívni a moldvai magyarokat. Zöld Péter, aki a madéfalvi vérengzést követően menekült Moldvába, egy 1781-ben keltezett írásában mondta róluk, hogy csángó-magyaroknak hívják őket. Szőcs János idézett egy 1838-ban Bákóban íródott magyar nyelvű folyamodványt, segítségkérést, melyet a moldvai "Bákó Vármegyebeli Magyarok" írtak, Vándodfalva bírájának. /Szőcs János: A moldvai csángó magyarokról. "Mi, Bákó vármegyebeli magyarok". = Székely Útkereső (Székelyudvarhely), 1-2-3. sz.
1992. május folyamán
nagyobb városok után kisebb települések is jelentkeznek önálló lappal, ilyen a Pécskai Újság, kiadja a római katolikus plébánia, Heinrich József esperes plébános. /Pécskai Újság (Pécska), máj. - 1. sz./
1992. május folyamán
Infopages címen májusban kiadták az 1. sz. füzetet: UDVARHELYI SZAKNÉVSOR (Székelyudvarhely), a szaknévsor háromnyelvű /magyar, román, angol/.
