Sasz Lászlo professzor aláírással - aki a Fratelia negyedbeli reformátusok nevében beszélt - Tőkés László-ellenes cikk jelent meg a Renasterea Banateana /Temesvá/ román napilapban: a püspök diktátor, halállal fenyegette meg az egyik papot, nyilatkozataival árt a magyar kisebbségnek. /Renasterea Banateana (Temesvár), jún. 25./ Ugyanebben a lapban a Fratelia negyed reformátusainak közgyűlése nevében a helybeli pap és a főgondnok közölte, hogy Szaz László professzor nevű hívőt senki sem ismeri, nyilvántartásukban nem szerepel /júl. 9-i szám/. Ennek ellenére újból jelentkezett a rejtélyes Szaz László professzor: sietett az RMDSZ-t Budapestről irányított románellenes pártnak minősíteni és élesen elítélte a magyarság feltérképezésének gondolatát, amelyet a Temesvári Új Szó júl. 7-i száma közölt. /Renasterea Banateana (Temesvár), júl. 15., MTI/
1992. június 26.
Az RMDSZ Maros megyei elnöksége 300 ezer lejes indulótőkével Bernády György Közművelődési Alapítvány létrehozását kezdeményezte, melynek célja a magyarság közművelődésének támogatása, valamint egy közművelődési központ építése. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./
1992. június 26.
Romániában a privatizáció újabb lépéseként Állami Vagyonalapot hoztak létre az állami vállalatok magánkézre adásának lebonyolítására. /MTI/
1992. június 26.
Szinte naponta érkeznek hírek Funar kolozsvári polgármester újabb elképesztő tetteiről. Törvénytelen intézkedéseit, magyarellenes kirohanásait immár nemcsak a magyar nyelvű sajtó, hanem a román lapok is ismertetik. Felháborodást keltett a magyarság körében, hogy a polgármester bosszút állt a Brassai Sámuel Líceum igazgatóján, aki nem volt hajlandó vele kezet fogni, koholt vádakkal leváltatta Bálint Kelemen Attila igazgatót. Kolozs megye magyar szakfelügyelője, a líceum tantestülete és szülői bizottsága tiltakozó jegyzéket küldött a minisztériumba. Funar legújabb akciója a város egész lakosságát érintette: este 10-kor megszólaltak a város szirénái, kikapcsolták az áramot, sötétbe borult a város, az utcákat katonák és rendőrök ezrei lepték el. Funar riadógyakorlatot rendelt el a polgárőrség számára. A polgármester rendszeresen beszél a magyar veszedelemről, szerinte a Románia határainál ólálkodó hatalmas magyar seregekre. /K. Zs.: Megtorlás és éjszakai riadó. Kolozsvár polgármesterének újabb ötletei. = Magyar Nemzet, jún. 26./
1992. június 26.
1940-ben a bukovinai székelyek államközi szerződéssel hazatérhettek. Velük Magyarországra települt több mint száz moldvai csángó család. Egyházaskozár lakosságának zömét ők képviselik, mondta el Halász Péter, a Lakatos Demeter Egyesület /Budapest/ titkára. Az 1991/92-es a második tanév, hogy csángó diákok tanulhatnak a Nemzetközi Előkészítő Intézetben /Budapest/. Most csángó diákok érkeztek nyaralni Egyházaskozárba. Elénekelték csángó himnuszt, ezt a múlt században keletkezett éneket, melyet 1990-ben a Csángó Szövetség avatott himnusszá /Csángó magyar, csángó magyar,/ Mivé lettél, csángó magyar?/, Ágról szakadt madár vagy te,/ elvetedve, elfeledve!/?/ Egyházaskozár népi együttese Domokos Pál Péter nevét vette fel, ezzel is tisztelegve emléke előtt, mert ő a moldvai csángók kultúrájának feltárását tartotta életcéljának. /Galgóczy Zsuzsa: ?Ott vagyand egy nod szip ország? Csángó diákok Egyházaskozáron. = Heti Magyarország (Budapest), jún. 26./
1992. június 27.
Romániában sajtóberkekben felháborodással fogadják a súlyos megszorításokat tartalmazó, példátlan cenzúrázást jelentő sajtótörvény-tervezetet, Ilie Vidivici és Vasile Mosi szenátorok munkáját.. Ezek szerint a megyei prefektúra elkobozhatja a lapokat és előzetesen kötelező a megjelenő lapokból egy példányt eljuttatni a rendőrségre. /Kiss Zsuzsa, Bukarest: A bukaresti parlament támadása a román sajtó ellen. = Magyar Nemzet, jún. 27./
1992. június 27.
Változatlanul folynak az összecsapások a Dnyeszter mentén. Ukrajnába csak az elmúlt héten százezer menekült érkezett. A moldovai rendőrség Benderiben a gyárak értékes gépeit leszereli és elszállítja. Bombázásokról is jött hír. A 14. hadsereg újból figyelmeztetett arra, hogy megakadályozza a légitámadást a polgári lakosság ellen. A felderítés Románia határ menti repülőtereiről felszálló harci gépeket észlelt. /(vida)? Százezer menekült. Elismeri-e Moszkva a Dnyeszter Menti Köztársaságot? = Magyar Nemzet, jún. 27./
1992. június 27.
Ion Oancea képviselő a parlamentben interpellált, azt állítva, hogy Pataki Imre, Hargita megye prefektusa nem fordít gondot a román katonák emlékműveinek gondozására. Oancea képviselő magyarellenessége közismert, 1990 januárjában az elsők között azzal vádolta a székelyeket, hogy románok fejével labdáznak. Pataki Imre a Magyar Hírlapnak elmondta, hogy ez a vádaskodás alaptalan. Épen Ion Oancea volt az, aki a kommunista diktatúra, Ceausescu idején beadvánnyal fordult a megyei pártbizottsághoz 50 magyar emlékmű lebontását kérve, Helyükre saját elgondolása alapján emelt szobrokat még Ceausescu idején Gyergyóditróban, Csíkszépvízen és Csíkszentmártonban. Oancea képviselőnek számot kellett volna adnia a magyar emlékművel elpusztításáról. Pataki Imre hozzátette: Hunyad megyében viszont ismeretlenek ledöntötték Zajkány falu határában Hunyadi János emlékművét. A hatalmas szobor ledöntéséhez legalább traktor kellett. /Bogdán Tibor, Bukarest: Szborvita Hargitában. = Magyar Hírlap, jún. 27./
1992. június 27.
Tőkés László püspök Victor Babiuc belügyminiszterhez írt levelében tiltakozott a jún. 15-i incidens miatt, amikor az egyházkerület gépkocsivezetője konfliktusba keveredett a határon a vámtisztviselővel. A vámtisztviselő megjegyzéseket tett Tőkés Lászlóra és nem volt hajlandó bemutatkozni. /Tőkés László: Visszaélések a vámnál. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 27./
1992. június 27.
Tordaszentlászlón jún. 27-én ünnepélyesen felavatták a falu névadójának, Szent Lászlónak a szobrát, Sántha Csaba szovátai szobrászművész alkotását. Ekkor tartották a Szent László napi kórustalálkozót, azonkívül megnyílt Györkös Mányi Albert kiállítása, ahol Keszthelyi Gyula kormányfőtanácsos olvasta fel Entz Géza államtitkárnak, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének a hetvenéves festőművészhez intézett levelét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1992. június 28.
A Nemzeti Megmentési Demokrata Front jún. 27-28-i konferenciáján Ion Iliescu elnök újrajelöléséről határozott, majd sajtótájékoztatójukon a nemzet- és hazaárulással vádolták a sajtó képviselőit, több ellenzéki újságírót és egy amerikai tévétársaság operatőrét fizikailag bántalmazták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 28.
A Románia határain túl élő román kisebbségek és az országból származók fórumát jún. 28-án a tengerparti Neptunon rendezték meg. A román kisebbségek szervezetei együttműködési jegyzőkönyvet írtak alá. Adrian Nastase külügyminiszter Bukarestben fogadást adott a fórumon résztvevők tiszteletére, ahol jelen volt Iliescu elnök és Stolojan miniszterelnök is. /Rompres, Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Budapest), jún. 30., júl. 1./
1992. június 28.
Jún. 28-án Temesváron Tőkés László püspök jelenlétében gyászszertartást rendeztek a jún. 20-án elhunyt Toszó Árpád sírjánál. Kik és miért követték el Toszó Árpád ellen 1990 jún. 4-én azt a merényletet, amely után összetört koponyával a temesvári kórházba szállították? Szükséges volt-e az ott végrehajtott agyműtét, amit követően nem emlékezhetett a részletekre...? Halálát az a rejtélyes merénylet okozta, amelynek sérüléseiből sohasem épülhetett fel. Tőkés László beszédében halálát Újvárossy Ernő halálához hasonlította, akinek ütések nyomát viselő, megmérgezett holttestét 1989. szept. 15-én találták meg a temesvári erdőben. /Szükséges volt az agyműtét? - Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 29.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése Budapesten ülésezett jún. 29-én és 30-án. Júl. 1-jén számos további tanácskozást tartottak a megjelentek. Az első napon, jún. 29-én a magyar kisebbség helyzetéről szóló, a magyar külügyminisztériumban kidolgozott dokumentumot osztottak szét a résztvevők között. Szőcs Géza RMDSZ-szenátor az ülésen ismertette a Kolozsváron kialakult feszült helyzetet, melyet Gheorghe Funar polgármester idézett elő és egy dokumentumot adott át a közgyűlés irodájának, amelyben az RMDSZ vizsgálóbizottság kiküldését kéri Kolozsvárra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./ Szergej Baburin, az orosz delegáció tagja kijelentette, hogy Románia harckocsikat és haditechnikát szállított Moldovának. A román delegáció vezetője, Vasile Mois szenátusi alelnök visszautasította az elhangzottakat. Szőcs Géza felszólalására úgy reagált, hogy az kizárólag Románia belügye. A román televízió és a román sajtó szerint Romániában megdöbbenést keltett Szőcs Géza felszólalása, aki erről előzőleg nem értesítette a román küldöttséget. /MTI, Magyar Hírlap, júl. 1./
1992. június 29.
Sohase feledjétek, hogy honnan jöttetek, mondta Kallós Zoltán néprajzgyűjtő a Magyarországon tanuló csángó fiataloknak. Idén 53-an fejezték be az első tanulmányi évet a Nemzetközi Előkészítő Intézetben. A Magyarországon tanuló csángóknak pályázatot hirdetett a Lakatos Demeter Egyesület és a Piarista Diákszövetség. A szülőföldismereti és néprajzi pályázatra tizenkét pályamű érkezett, a bizottság ebből tíz munkát jutalmazott. Demse István és Kotis Mihály első díjat kapott, Nyisztor Tinka különdíjban részesült, második díjjal jutalmazták Perka Mariant és Molnár Klárát, de érdemes felsorolni Bogdán Tibor, Luca Magda Gabriella, Mátyás Irina, Róka Szilvia és Bodó Marika nevét is. Dr. Lovag Lea magyar-román szakos tanár a csángó fiatalok segítője, mindenese az intézetben. /Frigyesy Ágnes: Csángómagyarok ? szülőföldjükről. = Új Magyarország, jún. 29./
1992. június 30.
Kádár Attila unitárius teológiai hallgató jún. 28-án éhségsztrájkot kezdett Kolozsvárott tiltakozásul Funar polgármester magyarellenes intézkedései ellen. Tőkés László püspök és a Királyhágómelléki Református Egyházkerület szolidaritást vállalt Kádár Attilával és másokat is felszólított a csatlakozásra. A Nemzetközi Transsylvania Alapítvány felhívással fordult a nemzetközi közvéleményhez, hogy vállaljanak közösséget a hallgatóval. /Transinfo, Pesti Hírlap, jún. 30./
1992. június 30.
Bukarestben a Demokratikus Konvenció választási testülete Emil Constantinescut választotta meg elnökjelöltnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 30.
Jún. 19-22-e között a The Christian Observer hetilap meghívására Tőkés László püspök az Egyesült Államokba utazott. Felszólalt a presbiteriánus konferencián, majd kongresszusi képviselőkkel találkozott. Tőkés László önálló előterjesztését ismertette /Romaina - in the mirror of the facts/. Sajtóértekezletén részt vettek román ellenzékiek is. Vladimir Tismaneanu rámutatott arra, hogy Románia egyedülálló szomszédai között abban, hogy a titkosrendőrség maradt az ország legerősebb hatalma. Románia ideológiájának legfőbb elemei az idegengyűlölet és a militarizmus. /A Királyhágómelléki Református Egyház Tájékoztatási Szolgálata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 30.
Kolozsváron a bölcsészkaron belül a román tagozat mellett megalakult a magyar színész-, rendező- és dramaturgképző szak, tájékoztatott Tompa Gábor kolozsvári rendező és egyetemi tanár. Nem szeretné, ha Marosvásárhely-Kolozsvár konfliktus lenne, hiszen a tanárhiány nagy gond, ő egyben Marosvásárhelyen is tanít. Egyelőre tíz színészt, öt dramaturgot és három rendezőt szeretnének kiképezni. Csiky András fog tanítani, és mint tanársegéd Bács Miklós, beszédtechnika-tanárok Boér Ferenc és László Gerő lesznek, a mozgástechnikát pedig Valky Ferenc fogja tanítani. Vendégtanárok is besegítenek Budapestről, Bukarestből, valószínűleg Marosvásárhelyről is. /Kisgyörgy Réka: Színművészeti tagozat Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./
1992. június 30.
1990 őszén hozták létre Marosvásárhelyen a kántor- és tanítóképző főiskolát. Az intézet létének elismerését, igazolását igénylő kérvényre még mindig nem érkezett válasz a minisztériumtól. Ennek ellenére 88-an vállalták a bizonytalant, 57 másodéves és 31 elsőéves hallgatója van a jelenleg Pedagógiai és Zenei Kollégiumnak nevezett intézménynek, ahol - ökumenikus szellemben - katolikus, református és unitárius ifjak készülnek hivatásukra. A tananyag megfelel a pedagógiai főiskolákénak, kiegészítve a kántorképzéssel és a hitoktatással. A tanítóhiányt jelzi, hogy csak Maros megyében 180 magyar tanítói állás betöltetlen, illetve szakképzetlenek látják el a teendőket. Külföldi segítség nélkül nem tudnának működni. /Lázár László: Exlex ? és mégis mozog. = Ifi Fórum (Csíkszereda), jún. 30./
1992. július 1.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ jún. 20-án kiadott közleményében csatlakozott a Romániai Magyar Keresztény Egyházak Állandó Értekezletének jún. 11-én közreadott nyilatkozatához, amely tiltakozott a tanügyi törvény tervezete és a romániai magyarságot sújtó jogsérelmek ellen. Az EMK folytatja aláírásgyűjtését a marosvásárhelyi és környéki igazságtalanul elítéltek kiszabadítása érdekében. - Az EMK felhívással fordul valamennyi RMDSZ-szervezethez a második világháború erdélyi magyar áldozatainak számbavétele és emlékük megfelelő ápolása ügyében. Javasolják, hogy készítsenek külön névjegyzéket a hősi halottakról, a deportáltakról, a hadifogságot szenvedettekről, végül a még életben maradottakról, feltüntetve, rászorulnak-e anyagi támogatásra. - Az 1992. januári népszámlálás eddig közreadott adatai nem tekinthetők hitelesnek, ezért elodázhatatlan a magyarság hiteles számbavétele. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közleménye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1992. július 1.
Budapesten tartott sajtóértekezletén az Európa Tanács román küldöttségvezetője, Vasile Mois szenátor kijelentette, hogy kisebbségi kérdés nem belügy. Szőcs Géza a sajtóértekezlet után rámutatott arra, hogy Mois 24 óra alatt tett két egymást kizáró nyilatkozatot és hogy örömmel hallaná, ha Mois szenátor a román parlamentben jelentené ki, hogy a kisebbségi kérdés nem belügy. /Magyar Hírlap, júl. 2./
1992. július 1.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület jún. 20-án Kolozsváron tartotta éves közgyűlését. Jakó Zsigmond elnöki megnyitójában beszámolt az 1990. okt. 27-én tartott, előző közgyűlés óta eltelt időszakról. A teljes politikai és jogi bizonytalanságban, az "ellenséges légkörben energiánk jelentős részét munka helyett a védekezésre pazarolva" csak vegetálni lehet. Anyanyelvű tudományosság nélkül nincs értelmiség. Az EME támogatására létrehozták a Gróf Mikó Imre Alapítványt. - Nemcsak kutatókban fogyatkoztak meg vészesen, hanem az emberek mentalitása is megváltozott. Meggyérült azok sora, akik saját érdekeinken túlmenően is dolgoznak a magyar tudományosság feltámasztásáért. Egyelőre kevés az aktív tudományos dolgozójuk. Remény lehet rá, hogy a Kemény Zsigmond Alapítvány pályázatain kiküldhető 15-20 ösztöndíjasból több esztendő alatt kialakítható a fiatal kutatói törzsgárda. Eredményes, korszerű tudományművelés nem képzelhető el intézményi keretek nélkül. Mindez csak állami költségvetésből fenntartott anyanyelvű felsőoktatási intézményekkel oldható meg. Szükség van nemzetiségi erőforrásokból működtetett kutatóintézetre, ehhez épület is kell. /Jakó Zsigmond: Az erdélyi magyar tudományosság jövőjéről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 1./
1992. július 1.
Az RMDSZ Temes megyei szervezete memorandumban kérte a polgármesteri hivatalt, hogy biztosítsanak székházat az RMDSZ számára. Az RMDSZ mellett székházra volna szüksége a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, továbbá az EMKE, az Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság és a Pro Kultúra Társaság helyi szervezeteinek. /Temesvári Rádió magyar adása, júl. 1./
1992. július 2.
Aradon román-magyar külügyi államtitkári találkozót tartottak. Martonyi János és Theodor Melescanu a Kis-Jugoszlávia elleni embargó következményeinek közös megoldásáról tárgyaltak. Megegyeztek a Battonya-Tornya és Méhkerék-Nagyszalonta határátkelők napokon belüli megnyitásáról, a jövőben pedig a Dombegyháza-Kisvarjas határátkelő megnyitásában is. A találkozó napján a kormányhoz közelálló román nyelvű Adevarul Arad magyarellenes cikket közölt Határ vagy sétatér? címmel. Ebben a szerző azt állította, hogy Magyarországról rendszeresen "lejárt határidejű élelmiszereket, irredenta propagandakönyveket hoznak át a határon, s főként mindenféle fegyverek érkeznek Romániába, az RMDSZ paramilitáris szervezeteinek felfegyverzésére." /Népszabadság, júl. 3./
1992. július 2.
A Szenátusban megszavazták a bíróságok szervezéséről szóló törvényt. A vitát Kozsokár Gábor, a Szenátus alelnöke, RMDSZ-szenátor vezette, aki elmondta, hogy az RMDSZ kezdettől támadta az igazságszolgáltatásban a nemzetiségek anyanyelvhasználatára vonatkozó sérelmes rendelkezést, azonban nem sikerült változtatást elérni, ezért az RMDSZ-frakció a szavazáson tartózkodott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./
1992. július 2.
Az RMDSZ Temes megyei szervezete még mindig székház nélkül működik, holott székházra lenne szüksége még a Temesvári Magyar Ifjúsági Szervezetnek, az Ormós Zsigmond Társaságnak, a Franyó Zoltán Kulturális Alapítványnak, továbbá több magyar országos szervezet helyi fiókjának /EMKE, Erdélyi Műszaki Tudományos Társaság stb./. Temes megyében valamennyi jelentős pártnak van székháza. /Temesvári Új Szó (Temesvár), júl. 2./
1992. július 2.
Hajdu Győző a szélsőségesen magyarellenes Totusi iubirea hasábjain támadta, románellenesnek, irredentának nevezte a romániai magyar sajtót. /Hajdu Győző: Cine vrea sa fure Transilvania. = Totusi Iubiera (Bukarest), júl. 2-9., MTI/
1992. július 2.
Bukarestben parafálták a magyar-román kitoloncolási szerződést. /MTI/
1992. július 2.
Az Európa Tanács háromtagú bizottságot nevezett ki a Romániában élő magyarok problémáinak tanulmányozására, vezetőjük Friedrich König jogász, osztrák parlamenti képviselő. /SZER, magyar adás/
