A Hunyadi János zajkányi emlékművét tönkretevő tettesek nincsenek meg, közölte a Hunyad megyei ügyészség helyettes főügyésze. A megyei múzeum azt tervezi, hogy az emlékműnek csak magyar felirattal ellátott középső részét múzeumba szállíttatja, mert valakik a már ledöntött, buzogányától megfosztott emlékművet tovább bontják. /Deák Levente: Egyelőre gyanúsítottak sincsenek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. júl. 18./
1992. július 18.
A Tanügyi és Tudományos Minisztérium 300 millió lejt kapott a kormánytól besszarábiai diákok számára román irodalom és történelemkönyvek megjelentetésére. /Curierul National (Bukarest), júl. 18./
1992. július 18.
Az Etnikumközi Párbeszéd Társaság Octavian Buracu aláírásával kiadott közleményében elítélte a helyhatósági szervek beavatkozását a helyi tanügyi problémákba, visszautasította, hogy Funar vádaskodása alapján magyar iskolaigazgatót váltsanak le. Felszólította a román kormányt, hogy intézkedjen az interetnikai válság megoldására. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 18./
1992. július 18.
Sepsiszentgyörgyön a kultúrpalotában a három újjászervezett hivatásos népitánc- és népzeneegyüttes egy előadásban lép fel júl. 18-án a Maros Művészegyüttes, a Hargita Állami Székely Népi Együttes és a Háromszék Állami Népi Együttes. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 18./
1992. július 19.
Ifjúsági tábort, nyári szabadegyetemet szervez Bálványosfürdőn júl. 19-e és 26-a között a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége /MISZSZ/, a Polgári Szövetség Pártja, a Friedrich Neumann Alapítvány és a Fidesz. A fő témák: demokrácia, jogállamiság, kisebbségvédelem. /MTI/ A tábor, a III. Erdélyi Diáktalálkozó idején tábori lapot adtak ki. /Campus (Homoródfürdő), júl. 19-26. - 1-7. sz./ Bálványosfürdőn előadást tartott - többek között- Smaranda Enache, aki felhívta a figyelmet arra, hogy ki kell dolgozni egy modellt az együttélésre, hogy a kisebbségek otthon érezzék magukat. Jelenleg a helyzet megoldatlan. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./ Júl. 25-én a szentmisét megzavarták a Fidesz itt táborozó, szabadegyetemet szervező tagjai, hangoskodtak, tapsoltak, kiabáltak, mondta el a miséző pap. /Lélekmérgezők. = Magyar Fórum (Budapest), aug. 6./
1992. július 20.
Miniszterelnöki rendelettel júl. 20-án váratlanul leváltották a két zömmel magyar lakosságú megye, Hargita és Kovászna magyar nemzetiségű prefektusát, Pataki Imrét és Fodor Ferencet és helyettük románokat neveztek ki. Az RMDSZ Kovászna megyei szervezete a Polgári Szövetség megyei szervezetével együtt adta ki tiltakozó nyilatkozatát júl. 21-én. A két megye lakosai elhatározták, hogy júl. 23-ára tiltakozó nagygyűlést tartanak. - Az Adevarul júl. 22-i száma vezércikkében írt a magyar prefektusok leváltásáról, elhamarkodott, népszerűtlen megoldásnak minősítve a döntést. /Népszabadság, júl. 22., Magyar Nemzet, júl. 23./ Magyar külügyi főosztályvezető, Nikicser László Bukarestben tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen. /Magyar Hírlap, júl. 24./
1992. július 22.
Nyílt levélben tiltakozott az RMDSZ Bihar megyei szervezete, továbbá Tempfli József és Tőkés László püspök, dr. Csapó József képviselő, valamint a nagyváradi magyar nyelvű sajtó szerkesztői a város polgármesteri hivatalának döntése ellen: egyes állások betöltésénél a 40 százalékban magyarlakta városban nem írják elő a magyar nyelv ismeretét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1992. július 22.
Szász János nyílt levélben fordult Iliescu államelnökhöz: vádolja az elnököt, amiért tíz évre ítélték Cseresznyés Pált, annak ellenére, hogy egy tanú vallotta, a képen látható áldozat nem Cofariu. Ez politikai per volt, annak bizonyítására rendezték, hogy a pogromért a magyarok a felelősek. Érdekes módon nem ezt állítja a Helsinki Watch jelentése. Szász János vádolja az elnököt, mert elnöksége idején megtűrte ezt az antidemokratikus, olykor rasszista magyarellenességet. Állandóan elhangzik politikai berkekben, a parlamentben, hogy a magyarok nem civilizáltak, barbárok. Szász János követeli: rendelje el az elnök Cseresznyés Pál perének újrafelvételét, tisztázza, hogy a pogrom nem a magyarok műve volt. /Szász János: J'accuse... Vádolom Önt, államelnök úr... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1992. július 22.
Az Audiovizuális Tanácsba nem került be egyetlen kisebbségi sem. Erről a kérdésről nyilatkozott az RMDSZ négy parlamenti képviselője. Kozsokár Gábor szenátusi alelnök emlékeztetett: több tárgyalást folytattak, kaptak ígértet, de csalódniuk kellett. A jövőben alaposabban ki kell kötni a feltételeket, hogy mi a garancia az ígéret betartására, mondta. Borbély László, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke azt részletezte, hogy igyekeztek mindent megtenni, majd azzal zárta: ez már lezárt ügy. Megsértették az alkotmányos jogokat. Markó Béla, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke kifejtette: az Audiovizuális Tanáccsal kapcsolatos kudarc azt mutatja: ha más megoldás nincs, a politikai egyezkedések hozhatnak eredményt. Markó kiállt amellett, hogy külön kisebbségi audiovizuális tanácsot kell létrehozni. Szőcs Géza helytelenítette, hogy az RMDSZ bizonyos parlamenti tagjai megkötötték ezt az egyezséget. Ezt mindenekelőtt erkölcsi szempontból tartja veszedelmeseknek. "Véleményem szerint nekünk eleve tilos alkudoznunk és egyezkednünk a Fronttal", hangsúlyozta Szőcs Géza. "Vannak közöttünk úgynevezett reálpolitikusok, akik a tisztán erkölcsi és elvi szempontokat készek mindenkor alárendelni egyfajta haszonelvűségnek, vagyis előnyben részesíteni a moralitással szemben a realitást." A jelenlegi politikai viszonyok nem teszik lehetővé, hogy egy magyar is legyen az országos tanácsban. Ha ez így van, "akkor miért küzdünk mi kétes erkölcsiségű módszerekkel" - kérdezte Szőcs Géza. - Kiderült, hogy az előző héten folytak az egyezkedő tárgyalások, de erről az alkudozásról nem tájékoztatták Szőcs Gézát. /Béres Katalin: "Nehéz fiúk" és a még nehezebbek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./
1992. július 23.
Nagygyűlésen tiltakozott a magyar prefektusok leváltása ellen Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában a lakosság. Sepsiszentgyörgyön mintegy tízezren vettek részt a gyűlésen, felolvasták Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke üzenetét. Váncsa Árpád ismertette a tiltakozás szövegét, Domokos Géza is szólt a tömeghez, továbbá Magyari Lajos, Incze László, Kusztos Tibor, Incze István és Kozsokár Gábor. Megjelentek a román demokratikus ellenzék képviselői is, így Smaranda Enache és Bogdan Stefan, aki a Demokratikus Konvenció megyei szervezetének tiltakozását ismertette. Csíkszeredában a tízezer fős nagygyűlést Borbély Imre nyitotta meg, felolvasva Tőkés Lászlónak a két megye lakosságához intézett üzenetét. Felszólalt Borbély Ernő, Nagy Benedek, Nagy István, Verestóy Attila és Bardóczy Csaba. Borbély Ernő részleteket olvasott fel a kormányhoz intézett nyilatkozatból. A felszólalók hangsúlyozták, hogy a magyar prefektusok leváltása etnikai indítékú döntés volt. Elhatározták, hogy amennyiben a kérdésben nem születik demokratikus megoldás, aug. 1-jétől kitűzik a sárga csillagot, a megaláztatás és üldözés szomorú jelképét. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 24., Tőkés László üzenete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25-26./
1992. július 23.
A parlamenti RMDSZ-csoport jogászainak egy része marosvásárhelyi és kolozsvári jogászokkal együtt júl. 23-án megbeszélést tartott, elemezték az utóbbi két és fél év kisebbségeket ért jogsérelmeit. Megállapították, hogy az iskolapolitika diszkriminatív, a magyarság számarányánál kisebb mértékben jut be az egyetemekre. Emiatt egyrész a bűnüldöző szerveknél, másrészt az ügyészségeken és törvényszékeken mind kevesebben vannak magyar nemzetiségű jogészok. A marosvásárhelyi igazságszolgáltatás politikai érdekeket szolgál, határozatai jogsértőek, ezt mutatja Smaranda Enache és Kincses Előd parlamenti választhatóságát kizáró, Király István polgármesteri jelölését megakadályozó ítélet, a marosvásárhelyi események kizárólag magyar és cigány résztvevői elleni ítéletek. Ugyanakkor büntetlenek maradtak Sütő András elleni súlyos testi sértés tettesei, a magyar nemzetiségű áldozatok gyilkosai. A földtörvény alkalmazásánál is részrehajlás tapasztalható, a volt hadifoglyok jogait szabályozó 1990. évi 118-as törvényrendeletet diszkriminatív módon alkalmazzák a magyar hadsereg katonájaként szovjet fogságba esett észak-erdélyiekkel szemben. A közelmúlt legkirívóbb bírói visszaélése a Cseresznyés Pál és Barabás Ernő terhére kiszabott tíz-tíz év fogházbüntetés, amikor egy támadó megrúgását minősített emberölési kísérletnek tekintettek. Hasonló jogellenesség jellemzi az 1989. dec. 22-én Hargita megyében meglincselt rendőrök haláláért elítéltek esetét. Mind több aggasztó jelzés érkezik az ország különböző részeiből, ezért a résztvevők elhatározták, hogy a hazai és nemzetközi szervezetekhez fordulnak. /A Maros megyei RMDSZ: Közlemény. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 25./
1992. július 23.
Ion Gavra képviselő júl. 23-i sajtóértekezletén durván támadta az RMDSZ-t: ez a politikai alakulat nem lépte túl a törzsi primitivizmus állapotát, etnikai és területi elszigetelődést akar, retrográd, idejétmúlta bolsevista alakulat. /Adevarul de Cluj (Kolozsvár), júl. 28./
1992. július 23.
Néhány kolozsvári értelmiségi levélben fordult Iliescu elnökhöz és Theodor Stolojan miniszterelnökhöz azzal kapcsolatban, hogy Funar polgármester kijelentette: Ceausescu jó román volt, ezzel elismerte a diktatúra helyességét. Ezek után Funar nem méltó arra, hogy elnökjelölt legyen. /Octavian Buracu, Jakab Gábor, Lászlóffy Csaba, Adrian Marino, Teodor Marginean, Szőcs Géza: Ion Iliescu úrhoz, Románia elnökéhez és Theodor Stolojan miniszterelnök úrhoz. . = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./
1992. július 24.
Teodor Stolojan miniszterelnök sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a prefektusok kinevezése a kormány hatáskörébe tartozik, ennélfogva senki másnak nem tartozik felelősséggel, csak önmagának és a parlamentnek. "A kormány döntése nem képezheti vita tárgyát." A két világháború között is minden megye élére román prefektust neveztek ki, tette hozzá. Most első ízben tárta a nyilvánosság elé, hogy a marosvásárhelyi helyhatósági választások ügyében elképzelhetetlen nyomásnak volt kitéve, hogy a választásokon csak román jelöltek induljanak. Azonban nem engedett a nyomásnak. /Népszabadság, júl. 25./
1992. július 24.
A Nemzeti Jobboldal Pártja szerint Romániában nincsenek nemzetiségek, a lakosság román állampolgárokra és "kulturális különféleségekre" oszlik. Követelik az RMDSZ feloszlatását. Legutóbbi sajtóértekezletükön kijelentették, hogy a nemzeti érdekek megsértőinek büntetése a kiutasítástól a halálbüntetésig terjedhet. A fasiszta mozgalom számos vezérelve manapság is érvényes, hangoztatták. /Magyar Hírlap, júl. 24./
1992. július 24.
A bukaresti televízió főműsorában négy órán át szerepelt Adrian Paunescu, Ceausescu udvari költője, demonstratív tévéműsorok producere. Tanúkat sorakoztattak fel, akik igazolták, hogy Paunescu nem volt rosszabb másoknál. Nagy a felháborodás, mert az emberek úgy érzik, a régi időket akarják visszahozni. A hírek szerint Iliescu támogatta az adás gondolatát. /Magyar Nemzet, júl. 24./
1992. július 24.
Ismertetés Gyanta faluról, ahol 1944. szept. 24-én a bevonuló román katonák 43 magyart - köztük asszonyokat és gyermekeket - lőttek agyon. /Sorbán Attila: Ahol már senkinek sem hisznek. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 24./
1992. július 24.
Konstancán 1433 magyar él. Egyedül az egyház fogja össze a városban élő magyarokat, állapította meg Erdős Árpád, a helyi református közösség presbitere. RMDSZ-szervezet nincs, kértek, de nem kaptak RMDSZ-tagkönyveket. A hívek új református templomot építenek. /Brassói Lapok, júl. 24./
1992. július 25.
Az RMDSZ júl. 25-én Brassóban kibővített elnökségi ülést tartott. A magyar prefektusok leváltása indokolatlan volt, tiltakoznak a kormány provokációs, diszkriminatív lépése ellen. Kiadott nyilatkozatukat Kolumbán Gábor RMDSZ-alelnök olvasta fel. A kormány megszegte azt az ígéretét, hogy a választások tekintetében megőrzi semlegességét. Az RMDSZ megelégedéssel vette tudomásul, hogy a román demokratikus erők és a független sajtó elítélte a kormány intézkedéseit. Az elnökség felhívást intéz Hargita és Kovászna megyei szervezetekhez, hogy a zsidóság szenvedései iránti tiszteletből tiltakozásul ne a sárga csillagot, hanem a fehér kokárdát tűzzék ki. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 29., Magyar Nemzet, júl. 27./ Ugyanezen az ülésen az RMDSZ Országos Elnöksége a kiadott Közlemény szerint az EMKE felkérésére kijelölte a Magyarok Világtalálkozóján az erdélyi magyarságot képviselő küldöttséget. Az RMDSZ elfogadta a jogsértésekről a jogászok által júl. 23-án összeállított /Maros megyei RMDSZ közleménye/ elemzést azzal, hogy azt, megfelelő jogi dokumentációval a hazai és a nemzetközi szervezetek elé kell tárni. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 28./
1992. július 25.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szervezésében az RMDSZ egyes platformjai, valamint a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt, a Romániai Magyar Független Kisgazdapárt, a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt és a Szabadelvű Kör egyeztető tanácskozásán a következő állásfoglalás született: a parlamenti választáson az RMDSZ a régi nomenklatúra tagjait ne jelölje /kivétel, ellenálló múltja miatt Király Károly és Sütő András/, az RMDSZ tisztségviselői politikai önéletrajzukkal igazolják, hogy nem működtek együtt az elnyomó hatalommal. Az RMDSZ-en belül létrehozták a Keresztény és Liberális Egységkeretet. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./
1992. július 25.
Jeszenszky Géza külügyminiszter az újságíró kérdésére kijelentette: nincs szükség arra, hogy Magyarország hívja fel a közvélemény figyelmét a magyar prefektusok leváltására, az érintett megyék tiltakozó tüntetései megtették ezt. A leváltás ellentétes a demokráciával. Petre Turlea Stolojan kormányfőhöz intézett kérésével kapcsolatban /hogy duplázzák meg a román hadsereg létszámát Hargita és Kovászna megyékben/ Jeszenszky Géza megjegyezte: komoly politikus nem gondolhatja, hogy Magyarország részéről veszély fenyegeti Romániát. Egy ilyen lépésnek csak egyetlen célja lehet: a belső elnyomás. /Népszabadság, júl. 25./
1992. július 25.
Iliescu elnök gazdasági vezetőkből álló küldöttség élén júl. 25-én Kuvaitba utazott, abban a reményben, hogy az emírség megjutalmazza Romániát, amiért az támogatta az Irak elleni embargót. Az elnök kíséretében van a pénzügyminiszter, az egészségügyi és a külügyminiszter, a nemzeti bank kormányzója és a kereskedelmi kamara vezetője. /Reuter, AFP, MTI/
1992. július 26.
Petőfi Sándor halálának 143. évfordulójára emlékeztek Fehéregyházán /júl. 25./ és Segesváron /júl. 26/. A megemlékezésen részt vett Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke és Kányádi Sándor költő is. /Népszabadság, júl. 27./
1992. július 26.
Kolozsvári értelmiségiek, román, magyar és német egyetemi tanárok, kutatók megalakították az Értelmiségiek a demokráciáért csoportot és júl. 26-i felhívásukban elítélték a túlfűtött, demagóg nacionalizmust, kifejtve, hogy az 1918-as gyulafehérvári elvek időszerűek maradtak. Elvetik a kommunizmus és legionarizmus újjáélesztési kísérleteit, a hatalomváltás mellett foglaltak állást. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Kolozsvár), aug. 13./ Újabb aláírók hosszú listáját közli: Tribuna Ardealului (Kolozsvár), aug. 28., MTI.
1992. július 27.
A Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezte Nicolae Ceausescu fia ellen népirtás miatt kiszabott ítéletet. Nicu Ceusescunak "előre megfontolt emberölésre való felbujtás" miatt kell új tárgyaláson felelnie. /MTI/
1992. július 27.
Esterházy Péter kifejtette álláspontját a Magyar Nemzetben Magyarság az ezredfordulón című sorozatban: "Magyar vagyok. Mit érdekel engem a magyarság maga? - Mi a magyar? Nem érdekel, fütyülök rá. Ha valami nem érdekel, az az, hogy mi a magyar." - "Előbb van az én, azután a mi, s nem nárcizmusból, hanem mert én nélkül nincsen mi." - "Az elmúlt két évben szinte használhatatlanra zsolozmáztuk a magyar szavunkat." Esterházy sietett nevetségessé tenni Csoóri Sándor gondolatait. Dűlt betűkkel, kiemelten tette fel a kérdést: "Miként kell értenem, hogy magyarságtudatom tekintse példaként a görög városállamokat? /Minthogy mi is annyifelé vagyunk, Torontáltól Szabadkáig./ Görögországra tényleg érdemes gondolni. Süt a nap, és ott ring kultúránk bölcsője. De hát a görögök nem nagyon foglalkoztak görögségükkel..." - Esterházy szerint: "Szembe kell nézni néhány dologgal." "Például avval, hogy nincs népi irodalom, nem létezik, megszűnt, mert megszűntek a szociális föltételei, nincs parasztság, legföljebb mezőgazdasággal foglalkozók..." - /Esterházy Péter: A semmiről, a mindenről. = Magyar Nemzet, júl. 27./
1992. július 28.
Stolojan miniszterelnök fogadta az RMDSZ és a Demokrata Konvenció Hargita és Kovászna megyei szervezeteinek képviselőit. A kormányfő meghallgatta a két megye magyar prefektusának leváltása elleni tiltakozást, és ígéretet tett arra, hogy a legközelebbi kormányülésen megvitatják ezt a kérdést. /MTI, Magyar Nemzet, júl. 29./ Kozsokár Gábor szenátor, aki tagja volt a miniszterelnökkel történt megbeszélésnek, elmondta, hogy a leváltást elrendelő határozat "a nemzeti kisebbségek jogait sértő intézkedéssorozatba illeszkedik." /Magyar Hírlap, júl. 30./
1992. július 28.
A Tribuna Ardealului nacionalista megnyilvánulásnak tartja a magyar prefektusok leváltását, ez az intézkedés interetnikus konfliktusok előidézését célozza. /Tribuna Ardealului /Kolozsvár/, júl. 28., MTI/
1992. július 28.
Fazekas János a kommunista rendszerben több fontos tisztséget töltött be, volt belkereskedelmi miniszter, miniszterelnök-helyettes is. Júl. 25-én tartotta országos értekezletét a Szocialista Munkapárt, ahol Fazekas eredménytelenül kérte a testületet, hogy nyíltan foglaljon állást a román nacionalizmus kérdésében, ítélje el a magyar prefektusok leváltását. Miután erre a volt kommunistákat tömörítő párt nem volt hajlandó, Fazekas János nyilatkozatában elmondta, hogy a romániai magyar baloldalt egy táborba fogja tömöríteni, ezért megalapítja az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, Marosvásárhely székhellyel. /Magyar Hírlap, júl. 28./
1992. július 28.
Az Europa Est-Vest román lap durván támadta Sütő Andrást, "Horthy pofátlan unokáját", mert a tévé jún. 20-i magyar adásában védte a marosvásárhelyi magyar "gyilkosokat". /MTI, Cristian Ben: Iritate. = Europa Est-Vest (Bukarest), júl. 28.-aug. 3./
