Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1323 találat lapozás: 1-30 ... 841-870 | 871-900 | 901-930 ... 1321-1323
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. augusztus 7.

Funar államelnöknek jelöltette magát. Bukarestben tartott sajtóértekezletén felhívést intézett Románia magyarjaihoz: legyenek lojáliasak, akkor tiszteletben fogja tartani jogaikat. Ő nincs a magyarság ellen, csak az RMDSZ csúcsa, az irredenta magyar vezetők ellen száll síkra, továbbá a magyar kormány, a magyar média felelőtlen nyilatkozatai ellen. /Miklós László: Funar korteshadjáraton. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 7./

1992. augusztus 7.

Dr. Csapó I. József Bihar megyei képviselő az RMDSZ egyik legaktívabb képviselője beszámolt eddigi munkájáról. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 7./

1992. augusztus 7.

Ifjúsági tábort szervez idén a Magyar Fórum című lap Felsőháromszéken negyven fiatal részére. A tábor Kézdiszentléleken lesz, célja a "nemzeti értékek korszerű értelmezésével" megismertetni a jelenlevőket. A tábor megnyitásakor Kézdivásárhelyre látogatott Csurka István író, az MDF képviselője, a magyar közélet vitáinak kereszttüzében álló politikus. A nagyszámú hallgatót vonzó találkozón részt vett Kósa Csaba, a Magyar Fórum főszerkesztője is. Csurka kitért Antall József miniszterelnök szándékosan félremagyarázott kijelentésére: a kormányfő kívánsága hogy lélekben - hangsúlyozandó: lélekben - minden magyar miniszterelnöke szeretne lenni. Ez úgy értelmezhető, hogy a magyar demokráciát kisugárzó demokráciává kell tenni. Mi nem kívánunk senkitől semmit elvenni, de nem lehet erős a demokrácia, mely nem tud segítséget nyújtani, nem tudja megvédeni azokat, akiket valamilyen hátrány ért. - A bolsevizmus uralma alól felszabadult népek egymásnak estek. Soha nem volt nagyobb szükség a népek összefogására. A vendégek állásfoglalásait Fazakas Miklós volt szenátor, az alkotmánybíróság tagja jó szándékú közeledésként méltatta. Dénes László és Bíró Béla újságírók figyelmeztettek: Romániában csínján kell bánni a nemzeti jelszavakkal. /Csurka István Kézdivásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 7./

1992. augusztus 8.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés Csomakőrösön aug. 8-án tartott összejövetelén a résztvevők nyilatkozatot adtak ki, melynek értelmében Király Károlyt jelölik szenátornak. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1992. augusztus 9.

Király Károly a Magyarok Világkongresszusának előkészítő bizottsági tagjaként volt Budapesten és nyilatkozott: elfogadta újrajelölését a szeptemberi választáson, RMSZ-szenátorként akar indulni. Elmondta, hogy Kincses Előd ellen még mindig elfogatóparancs van Romániában. Kincses Előd is nyilatkozott: elfogadta a marosvásárhelyi RMDSZ jelölését, hajlandó listavezetőként indulni a választáson. Azonban a választásokig nem tud hazatérni, éppen az érvényes országos körözés miatt. /Ring, aug. 9./

1992. augusztus 9.

Dan Stanca élesen támadta a Nemzeti Méltóság Szövetségének élén álló Dumitru Mazilut. Ez a politikai formáció a parlamenten kívüli pártokból áll, választási jelük a trombita. A cikkíró szerint ez a szövetség a Securitate CIA-Pacepa vonalát képviseli a KGB-s Iliescuval szemben. /Tineretul Liber (Bukarest), aug. 9./

1992. augusztus 11.

Kincses Előd elmondta, hogy 1991. dec. 12-én választották meg a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkárának. A 16 tagú elnökség megbízatása a III. Magyar Világkongresszus és a Magyarok Világszövetsége küldöttközgyűlése befejezéséig, azaz aug. 21-ig tart. Az MVSZ elnökségében jelenleg a régiók szerinti arányos elosztás érvényesül. - Az MVSZ-ben az információáramlás esetleges. - Nem igaz az a hír, hogy ő nyugodtan hazamehet, nem esik semmi bántódása, ezt a szekuritáte diverzánsai találták ki. Tamás Emil marosvásárhelyi rendőrszázados, aki leleplezte a marosvásárhelyi választások során a csalásokat és ezért el kellett menekülnie, elmondta, mi az igazság: érvényben van a Kincses Előd elleni körözés. - Úgy szeretné, ha majd újra beléphet Romániába, hogy legalább fele annyi időt tartózkodhasson odahaza, Marosvásárhelyen, mint itt, Budapesten. Jól esett neki, hogy marosvásárhelyiek felkérték, vállaljon szenátorjelöltséget. Kijelentette, hogy vállalja, ha a két évvel ezelőttivel azonos helyen jelölnék, vagyok RMDSZ-listavezetőként, ahogy akkor jelölték őt, de erről a Vatra Romaneasca "levette" őt. /Gál Éva Emese: Beszélgetés Kincses Előddel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 11./

1992. augusztus 11.

Ion Iliescu elnök választási programja általánosságokat tartalmaz. Elismeri, hogy voltak hibák is. A széthúzást, az intoleranciát fel kell váltania a társadalmi megbékélésnek, az építésnek, a párbeszédnek. A célok között szerepel a Moldovai Köztársasággal való egyesülés. /Hiszek Románia sorsának jobbrafordulásában! = Tineretul Liber (Bukarest), aug. 11./

1992. augusztus 11.

C. V. Tudor egy sajtókonferencián kijelentette, hogy a Romania Mare Párt támogatja Iliescu elnökké választását. /Dimineata (Bukarest), aug. 11., MTI/

1992. augusztus 12.

A kormány aug. 12-én kelt határozata értelmében a görög- katolikus egyház visszakapja az államosítás során kisajátított javait. Murvai László a Romániai Magyar Szóban megjegyezte, hogy az 1948-as 176-os dekrétum alapján Romániában 1593 iskolát államosítottak, amelyből 1300 magyar tannyelvű egyházi iskola volt. Remélhető, hogy olyan kormányhatározatot is hoznak, hogy az akkor elvett 468 római katolikus, 531 református, 266 evangélikus-lutheránus és 35 unitárius magyar tannyelvű, egyházi tulajdonban levő iskolát /épületet és felszerelést/ szintén visszaadják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

1992. augusztus 12.

A román kormány kérésére Mihály volt román király fogadta Teodor Melescanu külügyi államtitkárt, aki közölte vele, hogy a kormány nem adja meg a vízumot a királynak, majd egy későbbi időpontban szívesen látják. Mihály nem fogadta el azt az érvelést, hogy jelenléte megzavarná a közrendet és a politikai légkört. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 15./

1992. augusztus 12.

Hajdu Győző Tőkés Lászlót támadta, románellenes uszítónak nevezve a püspököt a román hetilapban. /Totusi Iubiera (Bukarest), aug. 12-19., MTI/

1992. augusztus 12.

A Verdet vezette Szocialista Munkapárt július végi országos tanácskozásán Fazekas János volt miniszterelnök-helyettes javasolta, hogy a résztvevők foglaljanak állást a két magyar prefektus leváltásával kapcsolatban, de hangosan lehurrogták. Fazekas ekkor bejelentette, hogy szakít a párttal. Most azt tervezi, hogy elvbarátaival létrehozza az Erdélyi Magyar Szocialista Pártot, mert a baloldaliság hiányzik a romániai magyarság politikai palettájáról, de csak a választások után, hogy ne bontsa meg a magyarság egységét a választásokon. Fazekas nyílt levéllel fordult Tőkés Lászlóhoz, Domokos Gézához, Szőcs Gézához és Kolumbán Gáborhoz. A nyílt levelet rövidítve közölte a napilap. /A választások után: új erdélyi magyar párt születőben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 12./

1992. augusztus 13.

Az amerikai Képviselőház 63 tagja írta alá az Iliescu elnökhöz írt levelet, amelyben felsorolják, milyen jogsértéseket látnak a magyar kisebbséggel kapcsolatban. Fölszólították a román kormányt, hogy határolja el magát a szélsőséges szervezetektől és az antiszemita kiadványoktól. A Szenátus a napokban felkérte James Baker külügyminisztert, hogy gondoskodjék a romániai választások nemzetközi ellenőrzéséről, egyben elnapolta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását. /MTI, a levél szövege: Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 1./

1992. augusztus 13.

Nagyvárad lakossága - a hivatalos népszámlálási adatok alapján - az 1977-es 170.531 főről 1992-re 220.849 főre nőtt, ezalatt a város magyar lakossága 91.925 főről 73.272 lélekre csökkent, arányuk tehát 44,1 %-ról 33,2 %-ra esett. /Crisana (Nagyvárad), aug. 13., MTI/

1992. augusztus 13.

Bálint Kelemen Attila, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum igazgatója elmondta leváltásának történetét: a tanévzáró ünnepségen nem fogott kezet Funar polgármesterrel, mert előzőleg Funar több magyarellenes kijelentést tett. Funar dühös lett, szemtelenebb nemzetet, mint a magyart, nem látott, mondta. Funar vádiratot állított össze a magyar igazgató ellen, követelve leváltását. Ezt felolvasták a rádióban is. Victor Dragoi főtanfelügyelő jún. 23-án leváltotta Bálint Kelemen Attilát. Több tiltakozó beadvány született, az igazgató pedig fellebbezett. Választ még nem kapott. /Tar Károly: Aki nem fogott kezet a kötélverővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 13./

1992. augusztus 13.

A kormány sajtóirodája közleményt adott ki: nem találják alkalmasnak az időpontot Mihály volt román király hazalátogatására, a választási kampány miatt. /MTI/

1992. augusztus 13.

Az RMDSZ kolozsvári szenátorjelöltjei: Buchwald Péter, Bányai Péter, képviselőjelöltjei: Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő és Neményi József Nándor. /Nits Árpád: Rangsorolások, sorrendezés. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

1992. augusztus 14.

Az RMDSZ Maros megyei vezetősége nyilatkozatban tiltakozott amiatt, hogy a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ tagjai bojkottja miatt még mindig nem alakulhatott meg a Maros Megyei Tanács. A helyi hatalmat két évvel ezelőtt megszerzett PUNR-csoport ragaszkodik régi pozíciójához, nem veszi figyelembe a választások eredményét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

1992. augusztus 14.

Júl. 28-án egy őrségben álló katona lelőtte a szintén szolgálatban levő Kispál Árpád /Apáca/ katonát, aki a kórházba szállítás közben meghalt. A tragikus esemény körülményeit a törvényesség előírásainak megfelelően kivizsgálják, adta hírül Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke. /Brassói Lapok (Brassó), aug. 14./

1992. augusztus 14.

Nagyváradon 1991-ben két egyházi középiskola indult, a katolikus Szent László Gimnázium és a Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. Mindkettő - hely hiányában a 9. sz. Általános Iskolában kezdte meg működését, azonban ebben az évben a tanfelügyelőség nem engedélyezi ezt a megoldást. Még nem tudják, hol kezdik meg az új tanévet. Szeretnének épületet vásárolni. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./

1992. augusztus 14.

Szilágyi Zsolt, az RMDSZ legfiatalabb parlamenti képviselője az RMDSZ-ben egyúttal a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ is a képviselője. Szilágyi Strasbourgban részt vett a Nemzetközi Emberjogi Intézet nyári egyetemén. Véleménye szerint a jövőben az RMDSZ-nek be kell tartani a frakció-szabályzatot. Szükség van a képviselők munkáját segítő adatbank létrehozására.- Az eddiginél támadóbb stratégiát kell kidolgozni, amely nem csak a kisebbségi kérdésre terjedne ki. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 14./

1992. augusztus 15.

Petru Gerghel iasi püspök meghívására magyar papok /Szőke János, Kozma Imre, Keglevich István és mások/ érkeztek Chaia moldvai csángó kegyhelyre és aug. 15-én először fordulhatott elő, hogy magyar nyelvű szentmisét mutattak be. A szentmisét Jáki Teodóz magyar énekek betanításával kezdte. Szőke János mondta a szentbeszédet. Szép gesztus volt a iasi püspök meghívása, ám lerontotta a szándék hitelét, hogy a magyar szentmisét az előre hirdetett délelőtt 10 óra helyett reggel 8 órára tették, ezért nagyon sokan lemaradtak róla. A mise színhelyéül a kegytemplom hátánál levő barlang-kápolnát jelölték ki, ahol a szűk tér miatt ezer-ezerötszáz hívő tudott csak összezsúfolódni. /Sike Lajos: Magyarul szólt az Úr Cacicában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 20., Új Magyarország, aug. 17./

1992. augusztus 15.

Júl. 20-a és 30-a között a szatmárnémeti MADISZ és a Szent-Györgyi Albert Társaság /Szatmárnémeti/ szervezésében helyi és magyarországi szakemberek táboroztak a Bacau környéki Lujzikalagor határában. Céljuk adat- és információgyűjtés volt: a csángók helyzetének felmérése, hogy a segítségnyújtás az igényeknek megfelelően történjen. A Néprajzi Múzeum /Budapest/ munkatársai, dr. Forray Ibolya, Szacsvay Éva és Katona Edit házról-házra járva jegyezték fel az élő folklórt, a temetkezési és lakodalmas szokásokat. A tábor egyik résztvevője, a szatmári Benedek Ildikó elmondta, hogy meglepték a mondhatni középkori viszonyok, a gazdasági és szellemi elmaradottság, amelyben élnek. Megalázott sorsú emberek, akik nem kötődnek igazán sem a magyarokhoz, sem a románokhoz. A románok bozgoroknak nevezve kiközösítik őket. Bacau környékén nagy tömbben beszélik a magyar nyelvet. Hangyaszorgalommal dolgoznak, de annak alig van látszata, nem tudják jól megszervezni a munkát, nincsenek eszközeik, gépeik. - A Csángó Szövetség hatása itt nem érződik, pedig nagy szükségük lenne érdekvédelmi szervezetre. A Csángó Újság sem jut el a falvakban, a postán nem fogadnak el rá előfizetést. - Az elő szó, a közvetlen kapcsolat nagyon hat rájuk, rövid időn belül eredményes lehetne a foglalkozás. Ezt bizonyítja a szatmárnémeti MADISZ-bábszínház sikere is: hat faluban /Klézse, Somoska, Külsőrekecsin, Csík, Lészped, Luizikalagor/ összesen nyolc előadást tartottak, bemutatva a Ludas Matyit. /Gál Éva Emese: Lujzikalagor képeslap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1992. augusztus 15.

A magyar külügyminisztérium nyilatkozatot adott ki a Magyarok III. Világkongresszusa /aug. 19-21./ alkalmából. A világ közel 16 milliós magyarságának fontos ünnepi eseménye a Magyarok III. Világkongresszusa. A külügyminisztérium kívánja, hogy a találkozó a magyar-magyar kapcsolatok új korszakát nyissa meg. Az anyaország az emberi jogok és a kisebbségvédelem alapelveire építve felelősséget érez a világon élő magyarok és közösségeik iránt. "Az új, demokratikus Magyarország nemzetfelfogásának alaptétele, hogy mindazok a magyar nemzet tagjainak tekinthetik magukat, akik magyarnak vallják magukat, éljenek a világ bármely pontján." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15./

1992. augusztus 15.

Iliescu elnök autójával megállt egy elnökellenes jelszavakat skandáló csoport előtt Konstancán és egyiküket, Pavel Pirvut, a helyi Telegraful munkatársát megragadta, ráförmedve: mit kiabálsz, te állat. Ez az incidens azután a hírügynökségek témája lett. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 18., hangfelvétel alapján közli a párbeszédet: Romania Libera (Bukarest), aug. 18./

1992. augusztus 15.

A tévében bemutatkozott a Nemzeti Jobboldal Pártja /Partidul Dreptei Nationale/, elnökük, Radu Sorescu a román nép ellenségeinek nevezte a kisebbségeket, elsősorban a cigányságot, akiket rezervátumba küldene, utánuk következnének a magyarok. /Tessék fogat mosni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 15-16./

1992. augusztus 15.

Református egészségügyi iskola indul Kolozsváron és Marosvásárhelyen, 60-60 hellyel. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

1992. augusztus 15.

Megjelent a Magyarok Világszövetségének új lapja, a kéthetenként napvilágot látó Világszövetség első száma. Főszerkesztője Hornyik Miklós. /Világszövetség (Budapest), 1-2. sz., aug. 15./

1992. augusztus 17.

Adrian Nastase külügyminiszter aug. 17-én levelet intézett Jeszenszky Géza külügyminiszternek, kifogásolva azt, hogy az aug. 19-21-e között megrendezendő Magyarok Világkongresszusa, különösképpen a folytatásaként tartandó Erdélyi Világkonferencia az erdélyi kérdés megoldásáról is tanácskozik és megtárgyalásra indítványozzák az "erdélyi magyar önrendelkezési nyilatkozatot". A tervezett rendezvények negatív következményekkel járhatnak a kétoldalú kapcsolatok légkörére. Erdély román föld, hangsúlyozta, ezért a hangoztatott szempontok rágalmazó jellegűek, revizionista tételeket visszhangoznak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19./


lapozás: 1-30 ... 841-870 | 871-900 | 901-930 ... 1321-1323




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998