Az aug. 26-án kezdődő Jugoszlávia-konferencián, Londonban Adrian Nastase külügyminiszter találkozott Lawrence Eagleburger ügyvezető amerikai külügyminiszterrel. Nastase a Rompresnek elmondta, hogy a szept. 27-i választások után intenzív dialógust kezdenek az Egyesült Államokkal. Az a feladatuk, fejtette ki, hogy elkerüljék a torz Románia-kép kialakulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./
1992. augusztus 26.
Hajdu Győző - román nyelvű cikkében - újabb durva támadást intézett Tőkés László püspök és Szőcs Géza ellen. /Vremea (Bukarest), aug. 26-27., MTI/
1992. augusztus 26.
Mihály volt román király üzenetet intézett a román néphez, ebben kifejtette, hogy mindenkor kiállt Románia határainak integritása mellett. A kisebbségekkel szemben nagylelkű magatartást ajánlott. Erdély román föld, autonómia-javaslatot nem fogad el. A magyarországi, bulgáriai román kisebbséget elnemzetlenítették. /Romania Libera (Bukarest), aug. 26., MTI/
1992. augusztus 27.
Szőke János atya, a nyugati magyarság püspöki helynöke mondta a magyar nyelvű szentmisét aug. 15-én, Cacica csángó kegyhelyen. Nem kell félni felemelni szavunkat, amikor mások akarják ránk kényszeríteni az ő igazukat, hangsúlyozta. Szentbeszédében azt mondta, hogy nekünk nem kell hazatérni, mi itthon vagyunk. Ugyanerről beszélt Csíksomlyón is. "Ebben benne van az a történelmi fájdalom, amikor a magyarokat hazátlannak bélyegzik, mely kijelentések miatt tiltakoznunk kell." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1992. augusztus 27.
Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke felkérte Adrian Paunescut, Ceausescu régi propagandistáját, hogy legyen a párt szenátorjelöltje. Paunescu elfogadta a felkérést, azzal a feltétellel, hogy ő legyen az első szenátor-jelölt a volt kommunisták pártjának Dolj megyei listáján. /Romania Libera (Bukarest), aug. 27., MTI/
1992. augusztus 27.
A Demokratikus Konvenció /DK/ üzenetében összefoglalta célkitűzéseit: jogállamiság, az egyház méltóságának visszaadása, az állambiztonság törvényes keretek közé szorítása, a helyi közigazgatás decentralizálása, a diktatúra alatt felszámolt megyék visszaállítása, piacgazdaság, privatizálás, parasztgazdaságok támogatása, egyesülés Moldáviával, etnikai, vallásos vagy politikai kisebbségek jogainak tiszteletben tartása, nemzeti megbékélés. /Bihari Napló (Nagyvárad), aug. 27./
1992. augusztus 27.
Octavian Buracu kiállt Tőkés László püspök mellett, akit Al. Grapini a Tribuna Ardealului lapban A széthúzás egyik forgatókönyve című cikkében a püspököt egy szintre helyezte Funarral. /Octavian Buracu: Tévedés vagy együgyűség? = Szabadság (Kolozsvár), aug. 27./
1992. augusztus 28.
A kolozsvári felsőoktatás felvételi keretszámait közli a sajtó: Babes-Bolyai Tudományegyetemen a magyar szakon 65 hely van, a színművészeti /most induló/ magyar tagozaton 10, a rendezői tagozaton 3 hely van. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
1992. augusztus 28.
Ion Iliescu elnök megbeszélést tartott Hus városában Mircea Snegur moldovai államfővel. Elsősorban a fegyverszünet megvalósításáról és a két ország gazdasági együttműködéséről tárgyaltak. /MTI/
1992. augusztus 28.
Iliescu elnök a UPI-nak nyilatkozott, kijelentette, hogy katonai puccs lehetséges. Magyarországot vádolta az etnikumok közötti viszály szításáért. /Cotidianul (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 28.
A Polgári Szövetség Pártja /PAC/ és a Demokratikus Konvenció /DK/ felkéri a Romania Mare Párt vezetőit, foglaljanak állást vezetőjüknek, C. V. Tudornak a tévében, aug. 20-án elhangzott kijelentésével kapcsolatban, melyet a Romania Mare lap is közölt: két óra alatt be kell tiltani az összes románellenes csoportosulásokat: az RMDSZ-t, a Soros /Sörösnek írják/ Alapítványt és cinkosait, a PAC-t, a DK-t, a Társadalmi Dialógus Csoportot és a Romania Libera lapot. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 28.
Petrosaniban a Román Nemzeti Egységpárt /PUNR/ vezetője a helyi rendőrségi vezetőtől, David őrnagytól a lakossági nyilvántartásokat kérte, hogy beírhassa a PUNR-szimpatizánsok adatait. David őrnagy ezt a kérést visszautasította. Mivel nem minden rendőrfőnökről feltételezhető, hogy hasonlóan jár el, nem ártana Funar jelölőlistáit átnézni. /Romania Libera (Bukarest), aug. 28., MTI/
1992. augusztus 29.
Adrian Nastase külügyminiszter aug. 28-án Szlovéniában, aug. 29-én pedig Horvátországban járt, aláírta a diplomácia kapcsolatok felvételét a két országgal. /Röviden rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./
1992. augusztus 29.
Újabb románosítási tervek születtek Kolozsváron. A Brassai Líceum köztiszteletben álló igazgatóját, Bálint Kelemen Attilát a minisztérium menesztette. A városban kampányt indítottak román tanulók magyar iskolába irányítására. /Népszabadság, aug. 29./
1992. augusztus 29.
A volt román király, Mihály, nyilvánosságra hozta nyilatkozatát a nemzeti kérdésről. Románia csakis egységes, oszthatatlan terület lehet. A román büszkeséget legragyogóbban a kisebbségek iránti nagylelkűséggel lehet bizonyítani. A kisebbségek minden szükségletét "illik meghallgatni", minden román állampolgárnak egyenlő jogokat és kötelezettségeket kell élveznie. - "Erdély román föld." Semmiféle "autonomizálási" kísérlet nem javasolható. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 29./
1992. augusztus 30.
Fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a nagyenyedi Bethlen Kollégium. Mintegy ezer véndiák jött össze a kétnapos ünnepségre. Újra felkerült a kollégium falára az 1952-ben eltávolított, Bethlen Gábor által is vallott gondolat: Si Deus nobiscum, quis contra nos? /Ha Isten velünk, kicsoda ellenünk?/. /Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), szept. 4./
1992. augusztus 30.
A Romania Libera aug. 30-i száma bemutatta a választáson induló hat elnökjelöltet: Ion Iliescu jelenlegi elnök /Demokratikus Nemzeti Megmentési Front/, Emil Constantinescu /Demokratikus Konvenció/, Caius Traian Dragomir /Nemzeti Megmentési Front/, Mircea Druc /független/, Gheorghe Funar /Román Nemzeti Egységpárt/ és Ion Manzatu /Republikánus Párt/. /Új Magyarország, aug. 31./ Ugyancsak a hat elnökjelölt bemutatása: Magyar Hírlap, szept. 21.
1992. augusztus 31.
Adrian Nastase külügyminiszter a Szabad Európa Rádió román adásában beszélt a "magyar veszélyről". Erdély kérdését a magyarok tartják napirenden. Az amerikai magyar emigráció lobbyzása eredményének tulajdonította az amerikai kongresszus 63 tagja által Iliescu elnökhöz intézett levelét és a Romániának nyújtandó legnagyobb kedvezmény megadásának elnapolását. /Népszabadság, aug. 31./
1992. augusztus 31.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének politikai bizottsága nevében Friedrich König ténymegállapító körutat tesz Romániában. Tárgyalt a német és magyar kisebbségi szervezetek képviselőivel. Tapasztalatairól jelentést készít. /Új Magyarország, aug. 31./
1992. augusztus 31.
A szept. 27-i választásra 39 párt, politikai alakulat és koalíció nyújtotta be jelöltjeinek listáját. Ezek közül 9 állít az ország mind a 42 körzetében jelölteket: Demokratikus Konvenció, Nemzeti Megmentés Demokratikus Frontja, Nemzeti Megmentési Front, Romániai Környezetvédő Mozgalom, Nemzeti Liberális Párt, Köztársasági Párt, Nagy-Románia Párt /Romania Mare Párt/, Szocialista Munkapárt, Románok Nemzeti Egységpártja. /Adevarul (Bukarest), aug. 31., MTI/
1992. augusztus folyamán
Újabb folyóirat látott napvilágot, a Kis-Küküllő, a Kisküküllő mente lapja. /Kis-Küküllő (Dicsőszentmárton), aug. - 1. sz./
1992. augusztus folyamán
Megjelent a Messzelátó - alcíme: Független ifjúsági, művészeti és kulturális lap - első száma. /Messzelátó (Csíkszereda), aug./
1992. augusztus folyamán
A romániai magyar színházak módszeres sorvasztását összegezte Kovács Levente történelmi visszapillantásában. A romániai magyar színházi élet jelenlegi struktúrája 1954-re alakult ki: hat társulat /Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyvárad, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Szatmárnémeti/ és egy színészképző főiskola Marosvásárhelyen. Kolozsvárról Bukarestbe telepítették a magyar nyelvű rendezőképzést, ez az 50-es évek második felére teljesen elsorvadt. A hatvanas években kezdődött a lassú visszaszorítás. 1965-től kezdődően csökkent a színművészetire felvehető magyar hallgatók száma, 1971-től a hetes létszámkeret /4 fiú, 3 lány) lépett életbe. 1976-ban váratlanul, szakmai előkészítés nélkül a magyar színművészeti főiskolán román tagozatot létesítettek. A cél az utolsó magyar felsőoktatási intézmény megtörése volt. 1982-től négy, 1984-től három magyar hallgatóval indultak évfolyamok, ezáltal veszélybe került a színészutánpótlás. Az egyre nehezebb helyzet miatt sok színész kivándorolt, Magyarországra települt. 1963-1992 között végzett összesen 199 hallgató, közülük gyakorló színészként romániai magyar színpadon működnek 88-an, kivándorolt 84 színész, ebből Magyarországra 63, pályamódosulás, elhalálozás, lemorzsolódás miatt a színészmesterséget nem gyakorolja 27 fő. A rendező-utánpótlás helyzete még siralmasabb. A színházak anyagi helyzete nagyon nehéz, segítségre szorulnak. A szerző bemutatta az egyes színházakat is. Kolozsváron az Állami Magyar Színháznak 1981/82-ben 43, 1989/90-ben 23, jelenleg 22 tagja van. Kivándorolt: 21 színész. Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 33, 1989/90-ben 26, jelenleg 21 tagja van. Kivándorolt: 19 színész. Nagyváradon az Állami Színház Szigligeti Társulatának 1981/82-ben 25, 1989/90-ben 24, jelenleg 23 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Szatmárnémetiben az Északi Színház magyar társulatának 1981/82-ben 34, 1989/90-ben 26, jelenleg 15 tagja van. Kivándorolt: 16 színész. Sepsiszentgyörgyön az Állami Színház magyar tagozatának 1981/82-ben 31, 1989/90-ben 26, jelenleg 16 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Temesváron a Csiki Gergely Színháznak 1981/82-ben 24, 1989/90-ben 21, jelenleg 9 tagja van. Kivándorolt: 12 színész. Megállapítható, hogy az erdélyi magyar színházak 1981/82-es 190 fős színészlétszáma 1992-re 106-ra csökkent. Nagy a rendezőhiány, emellett egyáltalán nincs dramaturgképzés. Nincs biztosítva a díszlettervezői utánpótlás sem. /Kovács Levente: Látlelet a sorvasztásról. = Tiszatáj (Szeged), aug./
1992. szeptember 1.
Magyarellenes tüntetés volt Marosvásárhelyen. A Vatra Romaneasca, a Román Nemzeti Egységpárt és más nacionalista szervezetek által rendezett nagygyűlésen a szónokok arra buzdították a románságot, hogy ne tűrje a magyarok románellenes akcióit, követelték a romániai magyar kisebbségi vezetők szigorú felelősségre vonását, állampolgárságtól megfosztásukat. Több magyar lakost bántalmaztak. /Magyar Hírlap, szept. 1./
1992. szeptember 1.
Iliescu elnök nyilatkozott az UPI hírügynökségnek, az interjú szövegét az Evenimentul Zilei aug. 31-i száma tette közzé. A magyar állam nem követelheti, hogy magyar egyetemet létesítsenek Kolozsvárott. Kifejtette, hogy Erdély ősi román föld, a románok hamarabb voltak itt és mindig többségben voltak. A román állam régebbi, mint a magyar. A magyarok világtalálkozóján revizionista álláspont is elhangzott, mondta. /Magyar Hírlap, szept. 1./
1992. szeptember 1.
A szept. elsejei választási műsorban D. I. Mirescu /Romania Mare Párt/ volt ügyész a kommunizmus visszaállításával fenyegetett, továbbá az 1989. decemberi események kirobbantásáért felelős egyének törvényszék elé állításával. /Romania Mare (Bukarest), szept. 3., MTI/
1992. szeptember 1.
Ioan Buduca beszámolt Csurka István tanulmányának hatásáról, a kibontakozott vitáról. Információit Bodor Páltól kapta. Buduca arra utalt, hogy Csurka esetleg besúgó volt, és valami nemzetekfölötti, kelet-európai Securitate ügynöke. Buduca szerint Csurka ugyanazt mondja, mint Adrian Paunescu és C. V. Tudor. /MTI, Cuvintul (Bukarest), szept. 1-7./
1992. szeptember 2.
Boross Péter belügyminiszter szept. 1-jén kétnapos látogatásra Romániába utazott, az első napon és Victor Babiuc román belügyminiszterrel együtt Bukarestben aláírta a személyek átvételéről szóló kormányegyezményt - közkeletű nevén toloncegyezményt. A két miniszter egyúttal megállapodást írt alá minisztériumaik közötti együttműködésről, valamint két új határátkelőhely /Méhkerék- Nagyszalonta, Battonya-Tornya/ 1993 végéig történő megnyitásáról. /MTI, Magyar Nemzet, szept. 1./ Másnap Boross Péter Marosvásárhelyre látogatott, találkozott Nagy Győző polgármesterrel, majd a városi tanács tagjaival. A miniszter felajánlotta az általa vezetett tárca és a magyarországi helyi önkormányzati, közigazgatási segítségét. Találkozott az RMDSZ megyei szervezetének vezetőivel is. /Népszabadság, szept. 3./
1992. szeptember 2.
Tőkés László püspök szept. 2-án Temesváron sajtóértekezleten jelentette be, hogy a temesvári templom épületében éhségsztrájkot kezd. A világ közvéleményéhez intézett felhívást tett közzé, ebben megfogalmazta az éhségsztrájk okait /a hatalom gerjeszti az idegengyűlöletet, a magyarellenességet, miközben a tömeggyilkos Ion Antonescut nemzeti hősként rehabilitálják/ és a követeléseket /többek között: vizsgálják ki a marosvásárhelyi és bukaresti erőszakos bűncselekményeket, bocsássák szabadon a magyarellenes koncepciós perek marosvásárhelyi, oroszhegyi és zetelaki elítéltjeit, derítsék ki Újvárossy Ernő és Toszó Árpád halálának körülményeit/. /Pesti Hírlap, szept. 3., /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3., Sionért s az igazságért /Tőkés László felhívása/: Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1992. szeptember 2.
Friedrich König, az Európa Tanács alelnöke, az Európa Parlament romániai jelentéstevője Kolozsváron tárgyalt, majd Hargita megyébe látogatott, ahol Csíkszeredán a megyei és helyi önkormányzatok képviselőivel tárgyalt. Az RMDSZ részéről Hajdú Gábor szenátor és Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke ismertette az etnikumközi kapcsolatok gondjait, a törvényhatósági szervek nemzetiségi összetételét. Az állandó erődemonstrációk, feszültségkeltő nyilatkozatok, fenyegetések nem a megértést, a nyugodt együttélést szolgálják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 2./
