Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2681 találat lapozás: 1-30 ... 1201-1230 | 1231-1260 | 1261-1290 ... 2671-2681
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. június 12.

Jún. 12-én a szenátusban, majd a képviselőházban megkezdődött az ellenzéki pártok indítványának megvitatása, amely felszólította a kormányt, hogy június végéig nyújtsa be Románia csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz és a legrövidebb időn belül kösse meg az alapszerződéseket szomszédaival. Melescanu külügyminiszter szerint az ellenzék kérése tárgytalan, mert az ország úgyis ilyen irányú politikát folytat, helytelen határidőket szabni. Egyik házban sem érte el az ellenzék javaslata a szükséges többséget. Vacaroiu miniszterelnök közölte, hogy a román-ukrán, a román-orosz és a magyar-román alapszerződés ügyében jún. 23-ig új szakértői megbeszélésekre kerül sor. Borbély László és Pécsi Ferenc RMDSZ-képviselők az euroatlanti integráció előmozdítása érdekében februárban megszavazott határozatok megvalósítását kérték számon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1995. június 12.

Ismét Illyefalván /jún. 6-8./ tartották meg a száznál több erdélyi magyar alapítvány képviselőinek találkozóját. A házigazdák bejelentették, hogy a pénzügyőrök valóságos bírságözönt zúdítottak a KIDA és a LAM alapítványokra, sőt 120 millió lej értékű berendezést akarnak elvenni. Kifogásolták, hogy miért adta el a KIDA a segélyszállítmánnyal érkezett ruhák tíz százalékát, holott erre törvényes joga volt, továbbá kifogásolták, hogy a KIDA könyvelését magyarul vezeti, közben ehhez az egyházi alapítványnak joga van. A LAM-nál pedig abba kötöttek bele, hogy miért vezeti könyvelését három nyelven, miért van Brassóban is kirendeltsége, azt el fogják kobozni. Az alapítvány bírósághoz fordult, a per folyamatban van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./ 1993-tól Svájc, Kelet-európai Fejlesztési Irodáján keresztül, belépett a LAM Alapítványba és azt a román-svájci kormányközi egyezmény keretében technikai és managament-tevékenységgel támogatja. Az alapítványok ügyében a bírósági tárgyalás jún. 22-23-án tartják Sepsiszentgyörgyön. A tárgyalást követő bírósági határozat példa értékű lehet, írta Udvardy Zoltán, az alapítványok anyagi tönkretétele után nem kizárt, hogy a többi erdélyi magyar alapítvány is hasonló sorsra kerülhet. /Új Magyarország, jún. 19./ Kató Béla sajtónyilatkozatban kérte, hogy a közvélemény kövesse figyelemmel az ügyet. Az ügy egyértelműen politikai, nem gazdasági jellegű. /MTI, jún. 15./

1995. június 12.

Ion Iliescu elnök találkozott a külföldön élő román írókkal. Az összejövetelt nagyszabásúra tervezték, 17 országból 150 főt hívtak meg. A többnapos rendezvény a tengerparti üdülőben, a Neptunban zajlott. A találkozót politikamentesnek hirdették, ezért nem hívták meg az ellenzéki parlamenti író képviselőt, Nicolae Manolescut, a Polgári Szövetség Pártja elnökét. A találkozó Bukarestben, a Cotroceni palotában tartott fogadással ért véget. /Magyar Hírlap, jún. 14./ A Cotroceni palotában a találkozón megjelent az antiszemitizmusáról és magyarellenességéről ismert Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt vezetője is, ezért az Izraelben élő írók csoportja tiltakozásul távozott a teremből, szolidaritást vállalt velük Laurentiu Ulici, a Romániai Írószövetség elnöke és alelnöke, Florian Iaru is. Iliescu a felháborodott írókkal különmegbeszélést tartott, majd elnézésüket kérte. A történtekről az írószövetségi tagok számoltak be jún. 12-i sajtóértekezletükön. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12., Magyar Hírlap, jún. 13./ A Neptunfürdőn összegyűlt írók elhatározták a román írók világkongresszusának intézményesítését. A jövő dönti el, hogy lesz-e ebből valami. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

1995. június 12.

A bukaresti rádióban egy magas rangú katonatiszt kifejtette: egyáltalán nem kizárt, hogy a hadsereg beavatkozzon, fellépjen "a szeparatista törekvések ellen", amelyek esetleg veszélyeztetnék a nemzetállam egységét. Az új román nemzetbiztonsági törvénytervezet szintén lehetőséget ad erre. /Új Magyarország, jún. 12./

1995. június 13.

Hatodik alkalommal rendezték meg jún. 10-11-én Szatmárnémetiben a Hajnal akar lenni népdaléneklési versenyt. A színvonalas vetélkedőn két csángó végzett az első helyen, az ónfalvi /Onesti/ Nyisztor Ilona és a gyimesfelsőloki Antal Tibor. A felvidéki Ipolyszakállosból jött Marsal Judit nyerte a második díjat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./ A pusztinai születésű Nyisztor Ilona mind több csángó népdalt és történetet tanult szüleitől, s lassan feltárult előtte a csángók küzdelmes múltja. "Miután megismertem, hogy ki vagyok és megértettem sorsomat, önszorgalommal megtanultam írni és olvasni magyarul." Pusztinán Nyisztor Ilona énekkart és tánccsoportot vezet. Énekesként első sikerét 1991-ben Jászberényben, egy ottani versenyen aratta. /Sike Lajos: Érdemes magyar csángónak lenni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 20./

1995. június 13.

A Felfalusi Kovács Antal Alapítványnak sokat köszönhetnek Brassó iskolái. Az Illyés Alapítvány támogatásával két számítógépet és másológépet szereztek be, az Áprily Lajos Gimnázium hétezer kötetes könyvtárának felállításában is volt részük. Brassó megyében a nyolcadik osztályt végzett magyar tanulók 54 százaléka elvész, mert bentlakás hiányában nem tudja anyanyelvén folytatni tanulmányait. Az Áprily Gimnázium vonáskörzetében tíz város és tizenhárom magyarlakta település van. Egy szakkollégium megoldaná a gondokat. A katolikus egyház telket ajánlott fel a kollégium részére, megindult a gyűjtés, hogy megkezdődhessen az építkezés. /Gát a beolvadás útjában. = Romániai Magyar Szó(Bukarest), jún. 13./

1995. június 13.

Az Országgyűlés jún. 13-án megszavazta a magyar-szlovák alapszerződést. /Magyar Nemzet, jún. 14./

1995. június 13.

Dr. Bátai Tibor, az Illyés Alapítvány irodavezetője elmondta, hogy idén az alapítvány 300 millió forintos keretéből 145 millió jutott az erdélyi pályázatok kielégítésére. A romániai alkuratórium hét szakmai testületből áll: oktatási, tudományos, önkormányzati, gazdasági-vállalkozói, egyházügyi, szociális szaktestület és az ifjúsági bizottság. A végső döntés a főkuratóriumé. Az Új Kézfogás Közalapítvány nem alkuratóriumi rendszerben dolgozik, az üzleti tervet nézi. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

1995. június 13.

Az Iliescu elnökletével működő Legfelső Védelmi Tanács jún. 13-i soros negyedéves ülésén elfogadta a külügyminisztériumi előterjesztést az európai regionalizálási, határon túli együttműködési, helyi autonómia- és kisebbségi koncepciók alakulásáról és azoknak Románia biztonságának alakulásáról. Ezek a koncepciók nem ellentétesek Románia érdekeivel. Románia szembe fog szállni azzal, hogy a koncepciókban szereplő elveket eltorzítsák és visszaéljenek velük. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. június 13.

Folytatódnak a levélbomba-fenyegetések Romániában. Jún. 13-án az Erdélyi Napló szerkesztősége kapott levélbombát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., Magyar Hírlap, jún. 14./

1995. június 13.

Az első könyvbombát Markó Béla, az RMDSZ elnöke kapta máj. 31-én, Ausztriából érkezett, a következőt jún. 1-jén Paul Philippi, a Német Demokrata Fórum elnöke, jún. 6-án Tőkés Lászlónak és Nicolae Gheorghenak, a Roma Szövetség elnökének küldtek hasonlót. Közülük csak Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének küldtek robbanószerkezettel ellátott bombát. Értesítették a rendőrséget, a tűzszerészek felrobbantották a bombát, amelyet Tőkés László püspöknek szántak. A merénylet-kísérlet szervesen beleilleszkedik abba az erkölcsi-politikai propaganda-hadjáratba, melyet a szélsőséges nacionalista és volt kommunista körök, másfelől a román kormányzat és a volt szekuritate folytatnak, olvasható a Királyhágómelléki Református Egyházkerület jún. 8-i közleményében. Ez előző években halálos fenyegetések is születtek. A mostani likvidálási kísérlet összefüggésben áll az 1994. dec. 2-án az osztrák titkosszolgálat által nyilvánosságra hozott halállistával. Az RMDSZ kongresszusát követően felerősödött a magyarellenes propaganda. A közleményben a hazai és nemzetközi közvélemény védelmét kéri a püspök és családja számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 13., Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./

1995. június 13.

Gheorghe Funar polgármester legújabb rendeletével betiltotta a magyar feliratokat Kolozsváron. Szankciók és bírságok terhe mellett tilos nem román nyelvű falragasz és hirdetmény kifüggesztése. /Magyar Hírlap, jún. 14./

1995. június 14.

Megjelent Balogh László sepsiszentgyörgyi író Négerek a szekrényben című regénye, melyet Visky Árpád sepsiszentgyörgyi színész letartóztatása idején, 1983-ban kezdett írni. A regény első változatát 1983-ban fejezte be, de akkor nem adták ki. A könyvet barátjának, Visky Árpádnak ajánlotta, a tábornoknak, ahogy barátilag hívta a tisztázatlan körülmények között meghalt művészt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 14./

1995. június 14.

Brassó megyében nincs magyar nyelvű utca- és helységnévtábla még ott sem, ahol a lakosság 95 százaléka magyar. Nincs a megyei tanácsban magyar nemzetiségű alelnök, lassan már a középszintű vezetőségben sem található magyar. Kiss Magda főtanfelügyelő-helyettes lemondásra kényszerült, leváltották Aranyosi Istvánt, az egyetlen magyar szakfelügyelőt, aki pert indított a törvénytelen leváltás ellen. Az utóbbi két tanévben három magyar szakközépiskolai osztályt szüntettek meg. Az Áprily Lajos Középiskola hiába kéri vissza a teljes épületet, a román osztályokat nem költöztetik el. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./

1995. június 14.

Az országban működő kilenc titkosszolgálat közül egyedül a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működését szabályozza törvény. Most elkészült a Külügyi Hírszerző Hivatalra vonatkozó törvényjavaslat is. Szabó Károly RMDSZ-szenátor tucatnyi módosító indítványt fűzött ehhez a tervezethez. Az újságíró kérdésére most erről beszélt. A hatalom arra törekszik, hogy törvénnyel hitelesítse a jelenlegi helyzetet. A múltban gyökerező szabályozási rendszerrel működő szervezetet nehéz parlamenti kontroll alá venni. Helytelen a tervezetben az, hogy a működéséhez szükséges pénzforrások nem áttekinthetőek. A megfigyelések egy része fölösleges. Itt is föllép az önigazolás igénye. Szabó Károly el akarja érni, hogy a Külügyi Hírszerző Hivatal feladatait és hatáskörét ne a Legfelső Védelmi Tanács, hanem a parlament szabja meg, továbbá tartozzék a Külügyminisztériumhoz és vezetője kisebb ranggal rendelkezzék, mint most, amikor miniszteri ranggal tevékenykedik. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./ 865. sz. jegyzet: A Külügyi Hírszerző Hivatal élén Ioan Talpes altábornagy áll. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 12./

1995. június 14.

Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével készített interjút Kozma Szilárd. Az elmúlt rendszer nagy rombolást végzett az emberi autonóm tudatformák szintjén, a hagyományos magyar nemzeti kisközösségek hagyományos kohéziója is csökkent. A legnagyobb kiábrándulást a jogos autonómiatörekvéseket "szégyenként rejtegető székelyföldi szenátorok és képviselők" okozták. Egyes magyar képviselők, szenátorok gáncsolják, belülről bomlasztják az autonómiapolitikát. A román népet kommunista tudatformákkal rendelkező vezetői évek óta a kollektív tudat személytelen arctalanságában tartják, ezért fél az autonómiaformáktól. /Orient Expressz (Bukarest), jún. 14./

1995. június 14.

A Le Monde jún. 14-i számában Yves-Michel Riols az első oldalon kommentálta azt a tényt, hogy a Vacaroiu-kormányban poszthoz jutott az ultranacionalista, idegenellenes és antiszemita Nagy-Románia Párt egyik tagja, Toma Nastase, megkapva az idegenforgalmi minisztérium államtitkári székét. /MTI, jún. 14./

1995. június 14.

A parlament két házának külügyi bizottságának delegációja, Sergiu Nicolaescu szenátusi bizottsági elnök vezetésével jún. 14-én Budapestre érkezett, eleget téve az Országgyűlés külügyi bizottságának meghívásának. A delegáció jún. 14-17-e között hivatalos tárgyalásokat folytat. Fogadja őket Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke, majd a magyar külügyi bizottság, 16-án Tabajdi Csaba államtitkárral tárgyalnak, a vendégek találkoznak Budai Gáborral, a Magyarországi Románok Önkormányzatának elnökével is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15., MTI, jún. 14./

1995. június 14.

A szenátus jún. 14-én 94 szavazattal 2 ellenében, 8 tartózkodás mellett elfogadta a tanügyi törvényt, amely jelentősen rontja a kisebbségi oktatás esélyeit. A megszavazott szöveg különbözik a képviselőházi elfogadott tervezettől, ezért a két ház között egyeztetés lesz. Az RMDSZ szenátusi csoportja jún. 14-én kiadott nyilatkozatában indokolta meg döntését: miután minden érvelés nélkül leszavazták módosító indítványaikat, tiltakozásul kivonultak, hangsúlyozva, hogy nem legalizálják jelenlétükkel a megkülönböztető törvény elfogadását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./ Az RMDSZ jún. 14-i sajtóértekezletén ismertette, milyen kitartó küzdelmet folytatott éveken át a korlátozás nélküli oktatási jogokért. /Magyar Hírlap, jún. 15./

1995. június 15.

Az 1990 novembere óta megjelenő, rendszeresen 20-30 ezres példányszámú Szemfüles gyermekmagazin anyagilag nehéz helyzetbe került, az Analóg Kft /felelős kiadója Szőcs Géza/ akadozva biztosítja a munkához szükséges minimális feltételeket, nem tudták kiadni az idei májusi és júniusi számokat. Molnár Anikó főszerkesztő a felelősséget az Analógra hárítja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. június 15.

Szovátán 1990 novemberében alakult meg a Bernády György Közművelődési Egylet, 1991 januárjában történt a bejegyzése, az alapítók: Bölöni Domokos, Domokos Edit, Tófalvi Zoltán és Mester Zoltán. Az egylet működik, adott tájékoztatót Mester Zoltán, rendszeresen tartanak irodalmi esteket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. június 15.

Molnár Szabolcs a bukaresti hungarológiai tanszék vezetője, felesége is itt tanít. A tanszéken összesen heten vannak. Molnár Szabolcs heti tizenhat órát tart, az ősköltészettől a felvilágosodásig mindent ő tanít, ezenkívül a levéltári kutatás stúdiumot is ő tartja, mert magyar levéltári szakember nincs a közelben. Az egyetem költségvetéséből csak fizetésüket kapják, a többit, a géppapírt, a tollat maguknak kell megvenniük, számítógépük sincs, mindössze két öreg írógéppel rendelkeznek. A központi egyetemi könyvtár leégett 1989-ben, a magyar könyvekkel együtt, így könyvtáruk nincs, senki sem pótolta, a tanárok saját könyveiket hordják be a tanszékre. Magyarországról mindössze egy vendégtanárt küldenek, de nem nagyon tolonganak, holott szükség lenne rájuk. Az 1994-95-ös tanévre 16 elsőévest vettek fel. A négy évfolyamon összesen hetven hallgatójuk van. Az első három évfolyamon egyetlen román sincs, olvasható Martos Gábor beszámolójában. /Magyar Hírlap, jún. 16./

1995. június 15.

Májusban rendezték meg Sződligeten, Budapest közelében a harmadik magyar-román értelmiségi találkozót, a megjelenteket Göncz Árpád köztársasági elnök üdvözölte. A találkozón elfogadott közleményt egyik ország sajtója sem közölte, jegyezte meg Szász János. Jún. 9-10-én Hargitafürdőn a pécsi Magyar-Román Baráti Társaság csíkszeredai csoportja Minifórumot hívott össze, amelyen részt vett a társaság elnöke, dr. Iglói Zoltán és a társaság Hargita megyei filiáléjának elnöke, Szüszter Katalin is. Az egybegyűlteket Doru Vasloban prefektus köszöntötte, felolvasva Viorel Hrebenciuc kormányfőtitkár üzenetét. A társaság sok román tagja szólalt föl. Szász János úgy értékelte, hogy a közeledési mozgalmak kiléptek a nyilatkozat szakaszából és a barátság, a sorsközösség útján indultak el. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. június 15.

Besztercén rendezték meg jún. 9-10-én A nyelv csak élve tündököl című országos versmondó vetélkedőt az I-IV. osztályos tanulók számára. A versenyre 134 kisdiák jött el szüleivel, illetve pedagógusaival. Toók Katalin, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke és Köblös Erzsébet művelődési alelnök voltak a vetélkedő lelkei, áldozatos munkájuknak köszönhető a rendezvény sikere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. június 15.

Jún. 15-én Kolozsvárra látogatott Alfred Moses, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete, találkozott Grigore Zanc megyei prefektussal, Funar polgármesterrel és az ellenzéki pártok, köztük az RMDSZ képviselőivel. A látogatás után tartott sajtóértekezletén a nagykövet kifejtette, hogy a kollektív jogokat nemcsak az amerikai, hanem a Horn-kormány sem támogatja, elutasította a területi autonómia gondolatát. Funar "bizonyos kijelentéseit" szélsőségesnek nevezte, hasonlóképpen értékelte Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyes beszédeit, mondván, az ilyen retorika "csak növeli a feszültséget". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./

1995. június 15.

A román parlamenti külügyi bizottság tagjai jún. 15-én Budapesten találkoztak a magyar külügyi bizottsággal. Eörsi Mátyás elmondta, hogy a romániai magyarság helyzete volt a megbeszélés témája. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./

1995. június 15.

Melescanu külügyminiszter jún. 15-én Svédországba utazott. Elutazása előtt úgy nyilatkozott, hogy a román fél kompromisszumra törekszik a magyar-román alapszerződés ügyében. /Népszabadság, jún. 16./

1995. június 15.

A három legnagyobb szakszervezeti tömörülés, az Alfa, a Fratia és a BNS felhívására jún. 15-én Bukarestben a dolgozók ezrei kezdtek maratoninak ígérkező, nagyszabású tüntetéssorozatot. /Magyar Nemzet, jún. 16./

1995. június 15.

Az RMDSZ Maros megyei szervezete kiadott közleménye szerint örömmel értesült arról, hogy lezárult a Kincses Előd elleni rendőrségi vizsgálat, és mivel semmilyen terhelő bizonyítékot nem tudtak felmutatni, a bűnvádi eljárást nem indították el. Kincses Előd ártatlanságának elismerése politikai siker, amely a Maros megyei magyarság szolidaritásának, az RMDSZ számos tiltakozó beadványának köszönhető. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 15./

1995. június 15.

Jún. 15-én Horn Gyula miniszterelnök felhívta Ion Iliescu elnököt, félórás telefonbeszélgetést folytattak. Horn Gyula sérelmezte a szenátus által elfogadott oktatási törvényt, amely példátlan módon korlátozza a kisebbségek nyelvén történő oktatás lehetőségét, hangsúlyozta, hogy a törvény ellentétes az Európa Tanács vonatkozó dokumentumaival, így nem román belügy. Iliescu válaszában leszögezte, hogy a törvénytervezet még nem végleges és az államfőnek nincs joga beavatkozni a parlament munkájába. Véleménycserét folytattak az alapszerződésről is. Megállapodtak abban, hogy a jún. 19-20-i szakértői tárgyalásokat követően, amennyiben szükséges, Kovács László külügyminiszter Bukarestbe utazik. Amennyiben kizárják a kollektív jogok fogalmát és az etnikai autonómiát, a felek megegyezhetnek, mondta Iliescu elnök. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18., Népszabadság, jún. 16./ Horn Gyula Iliescu elnökkel folytatott megbeszéléséről telefonon tájékoztatta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét, aki kifejtette: természetesnek tartja, hogy a magyar kormányfő felemeli szavát egy olyan törvénytervezet esetében, amelyet a romániai magyarság diszkriminatívnak tart. Az RMDSZ újra elküldi Iliescunak az oktatási törvénnyel kapcsolatos kritikáit. Az RMDSZ több mint egy éve sürgeti a párbeszédet a fő kormánypárttal, tette hozzá. Markó Béla jún. 15-én fogadta Frank Collinst, az Egyesült Államok külügyminisztériumi román referensét, aki az RMDSZ autonómiatörekvéseiről és az oktatási törvénytervezetről érdeklődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 17-18./


lapozás: 1-30 ... 1201-1230 | 1231-1260 | 1261-1290 ... 2671-2681




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998