Júl. 8-án Iliescu elnök fogadta az RMDSZ parlamenti csoportját az államfői rezidencián, a Cotroceni palotában. Jelen volt Liviu Maior tanügyminiszter és több elnöki tanácsadó, a sajtó és a tévé munkatársai szintén végig jelen lehettek. Két és fél órás feszült összecsapás történt. Az államfő kifogásolta az RMDSZ "kihívó" magatartását, hogy nem vettek részt a parlamenti vita végső szakaszában. Az RMDSZ részéről rámutattak, hogy ez volt a parlamenti tiltakozás végső formája, miután következetesen elutasították az RMDSZ érveit. A találkozó nem valószínűsítette egy kompromisszumos megoldás lehetőségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1995. július 9.
Júl. 7-9-én tartották meg Kiskőrösön a magyarországi Irodalmi Társaságok Szövetségének találkozóját, melyen a határon túli magyar nemzeti közösségek képviselői is részt vettek. A megjelentek megvitatták a határon túli magyar közösségek szellemi életének önszerveződését, az irodalmi társaságok együttműködésének lehetőségét. A találkozón a szatmári és aradi Kölcsey Egyesület, a nagykárolyi Kaffka Margit Társaság, a nagyszalontai Arany János Művelődési Egyesület, a kikőrösjenői Művelődési Egyesület, a marosvásárhelyi Lorántffy Zsuzsanna Nőegylet, a csíkszeredai NYIT /Nyelv-, Irodalom Tanítás Társulat/ a szilágsági EMKE szervezet és a zerindi Művelődési Egyesület képviseltette magát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 11., 571. sz./
1995. július 9.
Kőrösfőn júl. 8-9-én rendezték meg a Vasvári Pál Napokat. Az első napon dr. Imreh István, dr. Csetri Elek, dr. Egyed Ákos, a Magyarországról érkezettek közül pedig Zétényi Zsolt és Zika Klára tartott előadást az 1848/49-es szabadságharcról, valamint Vasvári Pálról. Másnap ünnepélyesen leleplezték a Vasvári Pál emlékművet, ahol beszédet mondott többek között Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke, Zika Klára, a Magyarok Világszövetsége részéről, Kónya Hamar Sándor képviselő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Az emlékmű egy kopjafa, rajta Vasvári Pál-plakett.
1995. július 10.
Második kongresszusát tartotta a romániai cigány közösség, a Romák Országos Közössége, megalakították a Roma Kisebbség Kongresszusát, egy 42 tagból álló cigányparlamentet. Leszögezték, hogy a jövőben nem támogatják szavazataikkal se a magyarokat, se a németeket. A Romapárt elnöke, Gheorghe Raducanu - az egyetlen cigányképviselő - tiltakozott a most megalakult új szerveződés ellen, azzal vádolva a szövetséget, hogy pártja felszámolásán fáradozik. /Magyar Nemzet, júl. 11./
1995. július 10.
Az ország idén 6,67 millió tonna kőolaj kitermelését tervezi /1994-es eredmény: 6,7 millió tonna/, emellett havi 800 ezer tonna kőolaj importtal számolnak. /Az első négy hónapban 4,8 millió tonnát importáltak/. Az importnövekedést a petrolkémiai iparral és a finomítókkal magyarázzák. Románia idei földgáztermelését 19,2 milliárd köbméterre tervezik /1994: 19,6 milliárd/, emellett 8 milliárd köbméter importját tartják szükségesnek, 1994-ben 4,6 milliárd volt az import. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./
1995. július 10.
Júl. 10-én harminchárman vehették át Nagyváradon az Ady Endre Sajtókollégium újságírói oklevelét. A Sulyok István Református Főiskola keretében működött a sajtókollégium. Kántor Lajos, a kollégium vezetője elmondta, hogy kellemes meglepetés volt ez a vizsga, a záróvizsga-dolgozatok színvonalasak voltak, ezek jelzik, hogy megtörtént a szemléletváltás. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./
1995. július 10.
Nagyváradon megkezdte működését az új nyomda, a Dialog Rt., ezzel az Erdélyi Napló előállítási ideje is lerövidül, nem kell más városok nyomdájába vinni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./
1995. július 10.
A tanév végén értékes ajándékkal lepte meg a nagyenyedi Bethlen Kollégium tanárait Györfi Dénes, a könyvtár igazgatója, a címe: A Bethlen Kollégium emlékkönyve. A könyv a Bethlen Gábor Kollégium fennállásának 370. évfordulójára készült, melyben a válogatást végző dr. Vita Zsigmond nagy teret szentelt az alapító fejedelemnek és a legnagyobb enyedi diáknak, Kőrösi Csoma Sándornak. Az emlékkönyv több kiadatlan vagy egykor kis példányszámban megjelent anyagot is közöl a Bethlen Dokumentációs Könyvtár anyagából. Krizbai Jenő igazgató az iskola 1990 utáni éveiről értekezett a könyvben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1995. július 10.
Azért találkozott az RMDSZ parlamenti frakciója Iliescu elnökkel, hogy kifejtse a tanügyi törvénnyel kapcsolatos tiltakozását, felelte Markó Béla, az RMDSZ elnöke az újságíró kérdésére. Tiltakozó akciót kezdeményeznek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 10./
1995. július 10.
A júl. 10-i román lapok egyaránt Iliescunak adnak igazat, szemben az RMDSZ-szel. Az Adevarul elégedetten állapította meg, hogy az államfő elutasította az RMDSZ szeparatista törekvéseit. A Jurnalul National etnikai zsarolással vádolja az RMDSZ-t, a Romania Libera szerint az RMDSZ Don Quijote-i harcot folytat azért, hogy a magyarok minél kevesebbet tanuljanak románul. /Magyar Hírlap, júl. 11./
1995. július 10.
Vacaroiu miniszterelnök Kínából Vietnamba látogatott júl. 8-án, ahol a konzuli és kulturális együttműködésről írt alá megállapodásokat, majd júl. 9-én Pakisztánba érkezett, a gazdasági együttműködésről tárgyalt Benazir Bhutto kormányfővel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ Pakisztánban a privatizálandó román vállalatok névsora iránt érdeklődtek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./
1995. július 10.
Júl. 10-én háromnapos hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Dumitru Cioflina vezérezredes, román vezérkari főnök, magyar partnere, Németh Sándort altábornagy meghívására. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Cioflinát fogadja Keleti György honvédelmi miniszter is. /Magyar Hírlap, júl. 11./
1995. július 10.
A sepsiillyefalvi KIDA és LAM alapítványok ügyében júl. 10-én volt az újabb tárgyalás. A pénzügyőrség azt állította, hogy az alapítványok kereskedelmi tevékenységet fejtettek ki, az alapítványok ügyvédje azonban mindezt tételesen cáfolta. A tárgyaláson részt vett Franz Schule, a svájci állam képviselője. Az első részleges ítéletet júl. 17-re ígéri a Lidia Stambirt vezette bírói tanács. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
1995. július 10.
Oroszország kész arra, hogy újból fegyvereket szállítson Romániának, nyilatkozta Oleg Szoszkovec miniszterelnök-helyettes júl. 10-én Moszkvában, miután hazatért Romániából. Szoszkovec bukaresti tárgyalásain szóba jött egy orosz-román bank alapításának terve is. Az orosz politikus hangsúlyozta Moszkva elkötelezettségét arra, hogy korszerűsíti azt a szovjet haditechnikát, amellyel Románia rendelkezik. Nicolae Vacaroiu miniszterelnök kijelentette: "Nagy nyugati beruházásokra számítottunk, amelyek azonban nem jöttek be... Románia most újra Oroszországra tekint". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., Új Magyarország, júl. 11./
1995. július 10.
Eredménytelen volt a júl. 8-i RMDSZ-Iliescu találkozó. Éppen a fogadás napján, júl. 8-án látott napvilágot Funarnak, az RNEP elnökének Iliescu elnökhöz írt levele, amelyben pontokba szedve azt bizonygatta, milyen veszélyek fenyegetik Romániát, ha aláírja a tanügyi törvényt, mert megengedhetetlen többletjogokat nyújt a magyarságnak. A levél végén Funar megállapítja, hogy az RMDSZ és az RNEP álláspontja egyaránt elutasító, így nyugodtan aláírhatja a törvényt. Iliescu elnök a vitában többször hivatkozott erre a Funar levélre, hogy a szélsőséges álláspontok jól egymásra találnak. A kétórás RMDSZ-Iliescu találkozón a sajtó mindvégig jelen lehetett. Az RMDSZ képviselői elítélték az anyanyelvi oktatás elsorvasztását jelentő cikkelyeket, az államfő pedig azt ismételgette, hogy a törvény meghaladja az európai normákat. Iliescu csupán arra tett ígéretet, hogy aláírás előtt még egyszer megvizsgálja a törvényt. /Magyar Nemzet, júl. 10. - a tanácskozásról: RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 10., 570. sz./
1995. július 11.
Sepsiszentgyörgy központjában a bank helyi fiókjának irodáit a kormány átadta az ortodox püspökségnek. Ez a felekezet négy méteres szobrot akar állítani a városban Adrei Saguna püspöknek és az ún. "elmagyarosított" görögkeletiek román nemzeti tudata megerősítését meghirdetett céljának tekinti. Kézdivásárhelyen új ortodox templomot kezdtek építeni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
1995. július 11.
Románia lakossága júl. 11-én 22 694 898 főt tett ki, százezerrel kevesebbet, mint három évvel korábban. A prognózisok szerint 2021-re 2,1 millióval csökken a lakosság száma. /Távirati stílusban. = /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./
1995. július 11.
Csintalan Sándor, az MSZP alelnöke elmondta, hogy Budapesten, a Lehel utcában lehetőség nyílt egy RMDSZ-iroda kiutalására, a fővárosi önkormányzat jóvoltából, az RMDSZ-politikusok örömmel fogadták ezt a hírt. /Új Magyarország, júl. 12./
1995. július 11.
A Hét bukaresti hetilap négyhetes szünet után újra megjelent. A most utcára került 23-24-es számon a jún. 9-i dátum mellett zárójelben olvasható: tényleges megjelenés: júl. 7. Az elmaradt lapszámokat sorra kiadják, hetente kétszer jönnek ki ezekkel a számokkal. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./
1995. július 11.
Horn Gyula miniszterelnök júl. 10-én a tévében megerősítette, hogy vízumkényszer bevezetését tervezik Ukrajnával, Romániával és Kis-Jugoszláviával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Népszabadságnak nyilatkozva kijelentette: a vízumkényszer esetleges bevezetése nagyon megnehezítené a romániai magyarok Magyarországra utazását. /Népszabadság, júl. 11./
1995. július 11.
A román külügyminisztériumi közleményt júl. 11-én azután hozták nyilvánosságra, hogy bejelentették, Kovács László külügyminiszter júl. 19-én Bukarestbe utazik az alapszerződés ügyében. A közlemény szerint a tanügyi törvény európai szintű, miközben Magyarországon beolvasztják a kisebbségeket. A magyar külügyi szóvivő jelezte: a magyar fél nem reagál erre a közleményre, nem kíván a tárgyalás előtt sajtópolémiát folytatni. /Népszabadság, júl. 12./
1995. július 11.
Adrian Nastase képviselőházi elnök júl. 11-én Brassóban tartott sajtóértekezletén kijelentette, hogy az alapszerződésben az 1201-es ajánlás Romániát zavaró 11. és 12. szakaszát ki kellene hagyni. /Új Magyarország, júl. 12./
1995. július 11.
Kovács László külügyminiszter kifejtette, hogy az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalásokon négy kérdésben nem tudtak megegyezni: az ET 1201-es ajánlása, a kisebbség joga az anyanyelv használatához, a politikai párt alakításának joga, végül a kétoldalú ellenőrző mechanizmus. /Népszava, júl. 12./
1995. július 12.
A Romániába befektetett külföldi tőke jún. 15-ig elérte ez 1370 millió dollárt, ez 99 millió dolláros növekedést jelent az év elejéhez képest. A legnagyobb befektető Dél-Korea /158 millió dollár/, Egyesült Államok /132 millió/, Németország /120 millió/, Olaszország /118 millió/ és Franciaország /109 millió dollár/. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./
1995. július 12.
Karolosz Papulisz görög külügyminiszter júl. 11-én érkezett Bukarestbe. Júl. 12-én kifejtette, hogy Románia nem maradhat ki az Európai Unióból és a NATO-ból, ehhez országa teljes támogatást nyújt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./
1995. július 12.
A határon túli magyarság életében, önszerveződésben megkerülhetetlen, mással nem pótolható szerepet játszanak az egyházak - foglalta össze a szlovákiai magyar katolikus és református egyházi vezetőkkel folytatott megbeszélésének legfőbb következtetését Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, miután júl. 12-én fogadta a Budapestre érkezett vendégeket, akiket ezután Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is fogadott. Közös sajtótájékoztatójukon Tabajdi Csaba megjegyezte, hogy a 350 ezer szlovákiai magyar katolikusnak különösen fájdalmas, hogy nincs magyar püspökük. A nemrégiben Szlovákiába látogató II. János Pál pápa többször szólt a magyar hívekhez és a kisebbségekkel szembeni türelem gondolatát hirdette. /Magyar Nemzet, júl. 13./
1995. július 12.
A román és szlovák kormány meg akarja akadályozni, hogy országukban a kisebbségben élő magyarok anyanyelvükön beszéljenek, írja a Die Welt júl. 12-i számában Boris Kalnoky, majd ismerteti a román tanügyi törvény előírásait. A szlovák nyelvhasználati törvény tervezete még ennél is több hátrányos megkülönböztetést tartalmaz. A tervezet szerint a szlovákiai magyar hivatalnokoknak magyar nemzetiségű honfitársaikkal szlovákul kell beszélniük, s központi nyelvfelügyelőség fogja a törvény betartását ellenőrizni. Mindezek ellentétesek a magyar-szlovák alapszerződéssel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14., Magyar Hírlap, júl. 13./
1995. július 12.
Románia aláírja a regionális és kisebbségi nyelvhasználat európai chartáját. A dokumentumot júl. 18-án Melescanu látja el kézjegyével Strasbourgban, júl. 18-án. /Magyar Hírlap, júl. 13./
1995. július 12.
Júl. 12-én Nagyváradon az RMGE kezdeményezésére a partiumi mezőgazdaság helyzetét vitatták meg Bihar, Szatmár és Szilágy megyei mezőgazdasági szakemberek. Felállítottak egy mezőgazdasági operatív bizottságot, melyben helyet kaptak az egyházak, az RMDSZ és a mezőgazdasági vállalkozók képviselői. Egyetértettek egy területfejlesztési mezőgazdasági tanulmány elkészítésében, gazdakörök és gépkörök megszervezésében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15-16./
1995. július 12.
A parlament tavaszi ülésszakán elfogadott törvények agresszív nacionalista és európai integrációellenes jellegűek, foglalt össze a tapasztalatokat Borbély László képviselőházi titkár. Ilyen a tanügyi törvény, a privatizációt gyorsító törvény valójában lelassította a privatizációs folyamatot, lehetőséget ad a kormánynak, hogy megakadályozza az egészséges magánosítást. Az államosított házak törvénye gyakorlatilag új államosítást jelent, a Büntetőtörvénykönyv módosításával hangsúlyosabbak lettek az idegengyűlölő vonások /zászlóhasználat, himnusz, nemzetgyalázás, állami intézményekkel szembeni véleménynyilvánítás/. Előremutató volt az ügyvédek státusával, az orvosi hivatással kapcsolatos törvény. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 12./
