Besztercén jún. 10-11-én rendezték meg az I-IV. osztályos tanulók országos versmondó vetélkedőjét. A kisdiákokat és kísérőiket a városban élő magyar családok látták vendégül. A bíráló bizottság elnöke Kötő József, az EMKE országos elnöke volt. A résztvevőket autóbusszal szállították Vicére, ahol megkoszorúzták II. Rákóczi Ferenc szobrát. /Besztercei Híradó (Beszterce), júl./
1995. július folyamán
A Besztercei Híradó folytatásokban közli Cristoph Pannak, a FUEV elnökének Népcsoportvédelem Európában című tanulmányát. /Besztercei Híradó (Beszterce), júl./
1995. július 31.
Adrian Paunescu, a Szocialista Munkapárt alelnöke udvari dalnoka volt Ceausescunak, most Iliescu elnökről kezdett hasonló hozsannát zengeni lapjában, a Vremea júl. 29-i számában. Ami kivételes volt Ion Iliescunál és néhány más volt kommunista vezetőnél, köztük említve Nicu Ceausescut, a diktátor fiát, "az gondolkodásuk relatíve szabad volta" - írja. "Ion Iliescu abban a pillanatban vált a nagy nemzeti építőtelep főnökévé, amikor minden összeomlott." /Gyarmath János: Iliescu, a "reformátor". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
1995. július 31.
Az augusztus 25-27-én Szegeden Göncz Árpád védnöksége alatt sorra kerülő, III. magyar-román polgárfórum után a negyediket ismét Romániában fogják megrendezni, pontos helyéről pályázat útján döntenek, nyilatkozta Szabó Károly, a pécsi székhelyű Magyar-Román Baráti Társaság vezetőségi tagja, a társaság Barátság című folyóiratának szerkesztője, júl. 31-én a bukaresti magyar nagykövetségen tartott sajtótájékoztatóján. Az ezer tagot számláló társaság 40 százaléka román nemzetiségű. /Magyar Nemzet, aug. 1./
1995. július 31.
Szatmár megyében az utóbbi években 14 zsidó temető kerítését, vaskapuját lopták el, a hitközség időben értesítette a rendőrséget, de semmi eredményt nem értek el. A szatmári zsidó hitközség sérelmezi, hogy nem engednek Kisgércén, szülőhelyén emléktáblát állítani Markovits Rodion világhírű írónak, azzal az indoklással, hogy a lakosság nem tűrné meg a romántól idegen, vagyis héber feliratot. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./
1995. július 31.
Júl. 29-30-án rendezték meg Sepsiszentgyörgyön a Volt Politikai Foglyok Szövetségének találkozóját, melyen Brassó, Maros és Kolozs megyék, valamint Székelyudvarhely egykori bebörtönzöttei vettek részt. Jelen volt Gagyi Balla István kolozsvári történész, aki az 1956-os forradalom miatt Romániában börtönbe vetett személyek élettörténetét rögzíti. Török József, a szövetség Kovászna megyei elnöke elmondta, hogy a diktatúra áldozatainak emlékére már 1990-ben kopjafát állítottak Sepsiszentgyörgy központjában, kopjafa őrzi Torján a kivégzett Ábrahám Árpád plébános és Kézdivásárhelyen az ugyancsak mártírhalált halt Kónya István emlékét is. Mindkettőjüket a Szoboszlay perben ítélték halálra. A résztvevők tiltakozó nyilatkozatot fogadtak el a jogfosztó törvények ellen, így az oktatási törvény, az egyházi tulajdon rovására történt jogtalanságok megerősítése ellen és a magyarságot ért sajtótámadások ellen. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 31./
1995. július 31.
Aug. 1-jétől ismét bevezetik a határátlépési illetéket minden külföldre utazó román állampolgár számára /15 ezer lej, illetve 5 ezer lej kishatárforgalom esetében/. Az Alkotmánybíróság jogszerűnek ismerte el ezt a lépést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31., Magyar Nemzet, júl. 31./
1995. július 31.
Júl. 29-30-án zajlott le Székesfehérváron egy kétnapos konferencia, amelynek szervezői a Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Kör /SMIKK/, a temesvári Interconfessio Társaság és a székesfehérvári Vörösmarty Társaság. B. Szabó Péter, a SMIKK elnöke megnyitó beszédében jelezte, hogy ez tanácskozás a tavaly Kolozsváron "Magyar paradigma és a posztmodern jövőkép" című eszmecsere folytatása. Egy lehetséges, dinamikus magyar paradigma körvonalait szeretnék megfogalmazni. Borbély Imre, az Interconfessio elnöke vitaindítójában hangsúlyozta, hogy az új magyar paradigma /léthelyzetfelfogás/ kidolgozása politikusok feladata. Borbély Imre reális célként a tudásközpontú - de a jelenlegi "hatalmi elit" által nem az államprioritás szintjére emelt - nemzetfejlesztést jelölte meg a magyarság felemelkedésének útjaként. A nemzetnek tudástöbbletre kell törekednie, s igazodnia kell az informatikus robbanás követelményeihez. Duray Miklós előadásában sűrűn előfordult a nemzethalál gondolata. Hegedűs Lóránt református püspök az agónia népének nevezte a magyart. Szőcs Géza a megmaradás módozatait vizsgálta. Dr. Lázár Imre budapesti pszichológus szerint az elmúlt ötven esztendő kommunista családpolitikája mind emberileg, mind társadalmilag olyan károsodást okozott, amely nemzedékek sorát tette tönkre. Ferencz Szabolcs szociológus szerint a kommunikáció nemcsupán nemzettestek között szükséges, hanem ház és ház, család és család között. / /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1., Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 2./ Az eszmecsere jelentőségét jelzi, hogy Csoóri Sándor vállalt védnökséget a konferencia rendezése felett, Fodó Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének /KMKSZ/ elnöke is megjelent az eszmecserén. B. Szabó Péter bejelentette, hogy az eszmecserét folytatják, szeptemberben a Vajdaságban, jövőre Zürichben, illetve Szlovákiában, azt követően ismét Székesfehérváron. /MTI/ Előzmény: 1994. nov. 19-én tartották Kolozsváron a tanácskozást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1994. nov. 26-27./
1995. augusztus 1.
Másfél éve alakult meg a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága /RMNKT/, ismertette tevékenységüket Dáné Tibor Kálmán, az RMNKT titkára. Ez modern felnőttképző forma, az oktatás a közösség igényein alapszik. A találkozókat a sárospataki népfőiskola és az Illyés Alapítvány fedezte. Egyed Ákos elvállalta a társaság elnöki tisztségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.
1995. augusztus 1.
Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete júl. 28-i ülésén Boros Géza kiemelte, hogy az erdélyi magyarság 60 %-a falun él, ennek ellenére az RMDSZ mindeddig nem foglalkozott kellőképpen a falu problémáival, fontosnak tartja mezőgazdasági és falupolitikai főosztály létrehozását az Ügyvezető Elnökségen belül. Erre vonatkozó javaslatát az Ügyvezető Elnökség nem támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 586. sz./
1995. augusztus 1.
Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire. Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke és Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
1995. augusztus 1.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ idei vándorgyűlését Brassóban tartotta. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
1995. augusztus 1.
A LADO, az Emberi Jogokat Védő Liga félreérthetetlenül állást foglalt a tanügyi törvény kérdésében. A LADO Buletin informativ című kiadványában konkrét eseteket felsorakoztatva figyelmeztette a román hatóságokat, hogy "Romániában egyesek mind gyakrabban követik el Büntetőtörvénykönyv 317. paragrafusába ütköző nacionalista-soviniszta propaganda vétségét." Válaszában a főügyész saját szájíze szerint értelmezte ezt a törvénycikket: "a 317. cikkely értelmében nem számítanak nacionalista-soviniszta propagandának, illetve faji vagy nemzeti gyűlölet szításának azok a megalapozott állásfoglalások vagy kritikák, melyek bármely módon /konferenciákon, sajtóriportban, politikusok nyilatkozataiban stb./ kisebbségi személyek vagy szervezetek címére fogalmazódnak meg olyan cselekedetek kapcsán, melyek tiszteletlenek vagy szembeszegülnek bizonyos etnikumokkal vagy azon egységes nemzetállamnak a törvényeivel, illetve alkotmányával, melynek polgárai és melynek területén élnek." Ezen az alapon C. V. Tudor vagy Paunescu szókimondó patrióták, Markó Béla vagy Cs. Gyimesi Éva viszont magyar szélsőségesek, mert nem elégszenek meg az államnyelvvel, hanem anyanyelvű oktatást követelnek., írja Bíró Béla. /Magyar Hírlap, aug. 1./
1995. augusztus 1.
A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómia-törekvésekért az RMDSZ vezetőit, tudósított Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./
1995. augusztus 1.
Romániában 1994-ben, az előző évek csökkenése után, 3,4 %-kal emelkedett a nemzeti össztermék, emiatt megjelentek az országban a régen várt befektetők. A craiovai Oltcit autógyárban 51 %-os részesedést szerzett a dél-koreiai Daewoo. Jelenleg ez a 156 millió dolláros befektetés a legnagyobb az országban. Azt tervezik, hogy 150 ezer autót gyártanak évente. A pitesti Dacia autógyárba a Peugeot fektetett be. A Mercedes a Brassó közelében levő Codleában fogja gyártatni az autó utasterében levő faburkolatot. Az olcsó román munkaerő is szerepet játszott az üzletkötésben. /Magyar Nemzet, aug. 1./
1995. augusztus 1.
Aug. 1-jétől a nagyprivatizáció gyorsításáról rendelkező törvény értelmében minden 18. életévét betöltő román állampolgár egymillió lej értékű kupont kap, amelyet a jövő évben részvényre válthat. Ugyancsak aug. 1-jétől lépett érvénybe a szociális juttatásról szóló törvény, amelynek értelmében a szegények kérhetik jövedelmük kiegészítését a létminimum szintjéig, ez mintegy kétmillió embert érint. /Magyar Nemzet, aug. 2./
1995. augusztus 1.
Szász János Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy az államelnök korszerűnek mondta a tanügyi törvényt. Szász János kifejtette, hogy a hitoktatás részben kötelező, részben választható bevezetésével vétettek a gondolat- és véleményszabadság jogával szemben. Szász János nem tartja a legszerencsésebbnek a debreceni nyelv-védő gyűlést, mert összemos nem azonos helyzeteket. Szász János visszautasítja Iliescunak a magyar asszimilációs politikára való hivatkozását. Amíg a csúcson ilyen törvények születnek, "a nép kéznyújtásra kész". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Debreceni nagygyűlésről: 1530.sz. jegyzet.
1995. augusztus 1.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ idei vándorgyűlését Brassóban tartotta. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
1995. augusztus 1.
Az RMDSZ Gyergyó Területi Szervezete júl. 28-i ülésén Boros Géza kiemelte, hogy az erdélyi magyarság 60 %-a falun él, ennek ellenére az RMDSZ mindeddig nem foglalkozott kellőképpen a falu problémáival, fontosnak tartja mezőgazdasági és falupolitikai főosztály létrehozását az Ügyvezető Elnökségen belül. Erre vonatkozó javaslatát az Ügyvezető Elnökség nem támogatta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 1., 586. sz./
1995. augusztus 1.
Segesváron júl. 30-án a városi művelődési házban emlékeztek Petőfire, Oláh Tibor tartott előadást, majd Máthé András helytörténész. Tőkés László püspök is jelen volt. Másnap Fehéregyházán folytatódott az emlékezés, Gábos Dezső, a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke köszöntötte a megjelenteket, akik között volt Zonda Attila, a Maros megyei RMDSZ elnöke, Pokorny László, a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt elnöke. Az ünnepség szónokai voltak: Tőkés László, Papp Kincses Emese Csíkszeredából, Fülöp Lajos múzeumigazgató Székelykeresztúrról, Takács István Kiskőrösről. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 1./
1995. augusztus 1.
Romániában 1994-ben, az előző évek csökkenése után, 3,4 %-kal emelkedett a nemzeti össztermék, emiatt megjelentek az országban a régen várt befektetők. A craiovai Oltcit autógyárban 51 %-os részesedést szerzett a dél-koreiai Daewoo. Jelenleg ez a 156 millió dolláros befektetés a legnagyobb az országban. Azt tervezik, hogy 150 ezer autót gyártanak évente. A pitesti Dacia autógyárba a Peugeot fektetett be. A Mercedes a Brassó közelében levő Codleában fogja gyártatni az autó utasterében levő faburkolatot. Az olcsó román munkaerő is szerepet játszott az üzletkötésben. /Magyar Nemzet, aug. 1./
1995. augusztus 1.
Aug. 1-jétől a nagyprivatizáció gyorsításáról rendelkező törvény értelmében minden 18. életévét betöltő román állampolgár egymillió lej értékű kupont kap, amelyet a jövő évben részvényre válthat. Ugyancsak aug. 1-jétől lépett érvénybe a szociális juttatásról szóló törvény, amelynek értelmében a szegények kérhetik jövedelmük kiegészítését a létminimum szintjéig, ez mintegy kétmillió embert érint. /Magyar Nemzet, aug. 2./
1995. augusztus 1.
A LADO, az Emberi Jogokat Védő Liga félreérthetetlenül állást foglalt a tanügyi törvény kérdésében. A LADO Buletin informativ című kiadványában konkrét eseteket felsorakoztatva figyelmeztette a román hatóságokat, hogy "Romániában egyesek mind gyakrabban követik el Büntetőtörvénykönyv 317. paragrafusába ütköző nacionalista-soviniszta propaganda vétségét." Válaszában a főügyész saját szájíze szerint értelmezte ezt a törvénycikket: "a 317. cikkely értelmében nem számítanak nacionalista-soviniszta propagandának, illetve faji vagy nemzeti gyűlölet szításának azok a megalapozott állásfoglalások vagy kritikák, melyek bármely módon /konferenciákon, sajtóriportban, politikusok nyilatkozataiban stb./ kisebbségi személyek vagy szervezetek címére fogalmazódnak meg olyan cselekedetek kapcsán, melyek tiszteletlenek vagy szembeszegülnek bizonyos etnikumokkal vagy azon egységes nemzetállamnak a törvényeivel, illetve alkotmányával, melynek polgárai és melynek területén élnek." Ezen az alapon C. V. Tudor vagy Paunescu szókimondó patrióták, Markó Béla vagy Cs. Gyimesi Éva viszont magyar szélsőségesek, mert nem elégszenek meg az államnyelvvel, hanem anyanyelvű oktatást követelnek., írja Bíró Béla. /Magyar Hírlap, aug. 1./
1995. augusztus 1.
Másfél éve alakult meg a Romániai Magyar Népfőiskolák és Közösségfejlesztők Társasága /RMNKT/, ismertette tevékenységüket Dáné Tibor Kálmán, az RMNKT titkára. Ez modern felnőttképző forma, az oktatás a közösség igényein alapszik. A találkozókat a sárospataki népfőiskola és az Illyés Alapítvány fedezte. Egyed Ákos elvállalta a társaság elnöki tisztségét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Előzmény: 1462. sz. jegyzet.
1995. augusztus 1.
A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómiatörekvésekért az RMDSZ vezetőit, írja Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./
1995. augusztus 1.
Szász János Iliescu elnökhöz írt nyílt levelében kifogásolta, hogy az államelnök korszerűnek mondta a tanügyi törvényt. Szász János kifejtette, hogy a hitoktatás részben kötelező, részben választható bevezetésével vétettek a gondolat- és véleményszabadság jogával szemben. Szász János nem tartja a legszerencsésebbnek a debreceni nyelvvédő gyűlést, mert összemos nem azonos helyzeteket. Szász János visszautasítja Iliescunak a magyar asszimilációs politikára való hivatkozását. Amíg a csúcson ilyen törvények születnek, "a nép kéznyújtásra kész". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 1./ Debreceni nagygyűlésről: 1530.sz. jegyzet.
1995. augusztus 2.
Aug. 12-13-án a Hazanéző folyóiratot kiadó korondi művelődési egyesület idén is megrendezi a hagyományos kerámiavásárt az árcsói fogadó előtt. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./
1995. augusztus 2.
A táblabíróság 120 millióról 3,9 millió lejre csökkentette az illyefalvi KIDA és LAM alapítványokra kirótt bírság összegét, mivel úgy találta, hogy a pénzügyőrség követelése jogtalan. /Népújság (Marosvásárhely), aug. 2./
1995. augusztus 2.
A Magyar Rádió mégsem csökkenti sugárzási teljesítményét, és visszaállítja az eredeti műsorrendet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 3., Magyar Nemzet, aug. 2./
1995. augusztus 2.
Kolozsváron a történelmi emlékmű, a Kálvária-templom most visszakerült a római katolikus egyházhoz, mert lejárt a bérleti szerződés, melynek alapján ideiglenesen az ortodox egyháznak engedték át a templomot. Ismeretlen tettesek súlyos pusztítást, rombolást végeztek: lebontották a templom kerítését, lefejezték a kápolna szobrait, sírkövetek törtek össze, ledöntötték és szétverték a keresztút keresztjeit. Mindezt bejelentették a rendőrségnek. Most fémkorlátot állított az egyház a lépcsőkhöz, hogy az idősek kapaszkodni tudjanak. Funar aláírásával felszólítás érkezett Kádár István plébánoshoz, ebben kétmillió lejjel büntették meg őket a korlát felállításáért. A plébános megkapta a törvényszéki idézést. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 2./
