|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1995. augusztus 16.Az Interconfessio Társaság továbbgondolja a magyarság jelenét és a felemelkedés útját keresi. A társaság elnöke, Borbély Imre képviselő, aki Nemzeti paradigma és posztmodern című dolgozatával adta meg a kiindulópontot. Elhatározták, hogy továbbműködtetik a Székesfehérváron tartott megbeszélésükön kialakult szellemi műhelyt. Magyarországon az Aczél György nevével fémjelzett kultúrpolitika egyik sarkalatos pontja éppen a jövőképtől való megfosztás volt. Borbély Imre a szubszidiáris nemzetstruktúra gondolatáig jutott el: az egyes nemzetrészeknek önmaguknak kell megoldaniuk saját gondjaikat, ugyanakkor millió szállal kell kötődniük egymáshoz. Tudásközpontú nemzetfejlesztést tart célravezetőnek. Az összetartó erőket illetően "az erdélyi magyarság sokkal kevésbé sérülten került ki a kommunizmus évtizedeiből, mint a magyarországi". /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 16.Madaras Lázár RMDSZ-képviselő, a parlamenti Önkormányzati Bizottság titkára rengeteg adattal bizonyítja, hogy a községrendszer kialakítása nemzetiségi diszkrimináció volt: a magyar többségű falvakat úgy kapcsolták más falvakhoz, hogy végül a magyarok kisebbségben legyenek. Néhány példa: a magyar többségű Györgyfalvát (92,5 % magyar) a tiszta román Erdőtelekhez csatolták, így a magyarok aránya 27,7 %-ra csökkent. Vajdakamarásnak (91 %-a magyar) Magyarkátyán lett a községközpontja, ahol csak 57 magyar él. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 16.Ki kell költöznie az RMDSZ-nek egyik legfontosabb székházából, a kolozsvári Pavlov utcai épületből. Itt működik az RMDSZ megyei és városi szervezete és az ügyvezető elnöki hivatal. Grigore Zanc a kormányhatározatra hivatkozik: a protokollapnak kell átadni épületeket, olyanokat, ahol megszállhat a köztársasági elnök vagy más magasrangú vendég. 1990 előtt a kommunista párt rendelkezett ilyen épületekkel. Funar tárgyalt az RMDSZ tanácsosaival, nem ajánlott fel új épületet, mondván, maguk gondoskodjanak erről. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 16.A főiskolai címeket odaítélő bizottság javaslatára a kormány harminc magán felsőoktatási intézménynek - köztük négy felekezeti és két katonai főiskolának - adott ideiglenes működési engedélyt. A működési engedélyt nem kapott egyetemeknek és főiskoláknak azonnal be kell szüntetni tevékenységüket. Ezek között van a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem közgazdaságtudományi kara, és a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola hittanári-jogi kara. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 16./1995. augusztus 17.Románia a térség egyik legdurvábban eltorzult gazdasága, az egyik legzártabb társadalma volt az indulás előtt, írja Financial Times. A román munkaképes korú lakosság 35 %-a mezőgazdaságból él, az ágazat 21 %-kal részesedik a GDP-ből. Románia 1200 dolláros egy főre eső nemzeti jövedelmet ért el 1994-ben, szemben Magyarország 4000 dolláros mutatójával. Az előbbre tartó országok ezért nem örülnek annak, hogy az Európai Unió uniformizált feltételrendszert szab a térség országainak. Diplomáciai vélemények szerint jobb lenne a többsebességű bővítés gondolata. /Financial Times (London), aug. 15., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./1995. augusztus 17.A magyar Külügyminisztérium nem kíván reagálni hírügynökségi jelentésekre, így a román Medifax magánhírügynökség információjára, hogy Constantában létesülhetne magyar konzulátus. A magyar külügy inkább Brassót vagy Nagyváradot jelölné, ha Kolozsváron nem lehetséges a főkonzulátus. /Új Magyarország, aug. 17./1995. augusztus 17.Megjelent az irodalmi, történelmi, vallásos írásokat, és a nemrég elhunyt, Magyarországra települt Gelu Pateanuval való beszélgetést tartalmazó Brassói Füzetek 7. száma, továbbá a Galaxis, az V-VIII. osztályosoknak szóló matematikai lap májusi, az Octogon /Brassó/ angol nyelvű matametikai lap áprilisi száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./1995. augusztus 17.Az RMDSZ összefoglalta fő ellenvetéseit az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, ugyanezt, a törvény kisebbségeket érintő szakaszainak elemzését állította össze Fischer Fülöp Ildikó és dr. Cs. Gyimesi Éva RMDSZ ügyvezető alelnöke, sok adattal szemléltetve a zsugorodó magyar nyelvű oktatást. A törvény szerint minden helységben román tannyelvű osztályokat működtetnek, ez az intézkedés elősegíti a magyar nyelvű oktatás felszámolását. A földrajz és a történelem román nyelven való tanításával a tanulók a románok és nem Románia történelmét tanulják. Felsőoktatásban csak tanár- és művészképzést engednek anyanyelven. A törvény kizárja a Bolyai Egyetem visszaállítását azzal, hogy csak tagozatok szervezését engedélyezi. A felvételi vizsgák román nyelven történnek, kivéve azokat a szakokat, ahol anyanyelven folyt a képzés. Ez a kitétel megsérti az esélyegyenlőség elvét. Csökken a magyar egyetemi hallgatók aránya: 1991/92-ben az összes hallgatók 4,5 %-át tették ki, 1993/94-ben már csak a 3,7 %-át. 1948-ban 1300 magyar nyelvű iskolát államosítottak, a törvény ezek visszaadását nem teszi lehetővé. A törvény felszámolja a már létező anyanyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., 19-20./1995. augusztus 17.Megjelent az irodalmi, történelmi, vallásos írásokat, és a nemrég elhunyt, Magyarországra települt Gelu Pateanuval való beszélgetést tartalmazó Brassói Füzetek 7. száma, továbbá a Galaxis, az V-VIII. osztályosoknak szóló matematikai lap májusi, az Octogon /Brassó/ angol nyelvű matametikai lap áprilisi száma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./1995. augusztus 17.Románia a térség egyik legdurvábban eltorzult gazdasága, az egyik legzártabb társadalma volt az indulás előtt, írja Financial Times. A román munkaképes korú lakosság 35 %-a mezőgazdaságból él, az ágazat 21 %-kal részesedik a GDP-ből. Románia 1200 dolláros egy főre eső nemzeti jövedelmet ért el 1994-ben, szemben Magyarország 4000 dolláros mutatójával. Az előbbre tartó országok ezért nem örülnek annak, hogy az Európai Unió uniformizált feltételrendszert szab a térség országainak. Diplomáciai vélemények szerint jobb lenne a többsebességű bővítés gondolata. /Financial Times (London), aug. 15., ismerteti: Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./1995. augusztus 17.Az RMDSZ összefoglalta fő ellenvetéseit az új oktatási törvénnyel kapcsolatban, ugyanezt, a törvény kisebbségeket érintő szakaszainak elemzését állította össze Fischer Fülöp Ildikó és dr. Cs. Gyimesi Éva RMDSZ ügyvezető alelnöke, sok adattal szemléltetve a zsugorodó magyar nyelvű oktatást. A törvény szerint minden helységben román tannyelvű osztályokat működtetnek, ez az intézkedés elősegíti a magyar nyelvű oktatás felszámolását. A földrajz és a történelem román nyelven való tanításával a tanulók a románok és nem Románia történelmét tanulják. Felsőoktatásban csak tanár- és művészképzést engednek anyanyelven. A törvény kizárja a Bolyai Egyetem visszaállítását azzal, hogy csak tagozatok szervezését engedélyezi. A felvételi vizsgák román nyelven történnek, kivéve azokat a szakokat, ahol anyanyelven folyt a képzés. Ez a kitétel megsérti az esélyegyenlőség elvét. Csökken a magyar egyetemi hallgatók aránya: 1991/92-ben az összes hallgatók 4,5 %-át tették ki, 1993/94-ben már csak a 3,7 %-át. 1948-ban 1300 magyar nyelvű iskolát államosítottak, a törvény ezek visszaadását nem teszi lehetővé. A törvény felszámolja a már létező anyanyelvű szakoktatást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 17., 19-20./1995. augusztus 18.Tudományos tanácskozás kezdődött aug. 16-án Déván a román, szerb és szlovák nemzet kongresszusának 100. és a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából. A négynapos ülésszak témája: "Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek egyenjogúsításukért és nemzeti függetlenségükért folytatott harca". Több történész, kutató, valamint a szlovák nagykövet és a jugoszláv temesvári alkonzul van jelen. A tanácskozáson bemutatták a "Románok, szerbek, szlovákok" című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 18.Csíktapolcában, a temetőben aug. 10-én felavatták az első és második világháborúban elesettek márvány emlékművét, Dóczi András szobrászművész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 18.Temesváron a német konzulátust főkonzulátussá léptette elő a német állam. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 18.Hamarosan a vajdasági, erdélyi, kárpátaljai és szlovákiai magyar kisebbségek közösségeinek is juttatnak abból az ötmillió könyvből, amelyet a Magyar Népfőiskolai Társaság és az Ómagyar Kultúra Baráti Társasága vett át a Művelt Nép Könyvterjesztő Társaságtól és a Magvető Kiadótól. A könyveket eredetileg bezúzásra ítélték. /Magyar Hírlap, aug. 18./1995. augusztus 18.Az Alkotmánybíróság azután fogadta el, hogy az RMDSZ oktatásügyi törvénytervezete a parlament elé terjeszthető, miután a parlament elfogadta, az Alkotmánybíróság megfelelőnek találta az oktatásügyi törvényt, amely ellentétes az RMDSZ-ével. Az alkotmánybírósági határozat lehetőséget ad a kormánynak, hogy némi engedményt tegyen, másrészt bizonyítható, hogy az országban a jogállamiság normái működnek. Nemcsak a szélsőséges nacionalista erők ellenzik az RMDSZ követeléseit, hanem Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke a Vocea Romaniei hasábjain megjelent interjújában /Erdély román, nem "egy része Romániának" címen jelent meg/ Iliescuhoz hasonlóan szeparatista követelésnek nevezi az RMDSZ törvénytervezetét, azt állítva, hogy az RMDSZ ilymódon a magyarságot ki akarja vonni a román állam fennhatósága alól. Nastase vádol: "Az RMDSZ a valóságban a magyar kisebbségnek egy mesterséges társadalmi modellt akar kiépíteni, hogy az teljes mértékben elszigetelje a romániai társadalomtól." és felelősségre vonást sürget: el kell számoltatni azokat, akik az országot a nemzetközi fórumokon képviselik, hogy világos legyen: "milyen politikát folytat az RMDSZ, és annak melyek a következményei." /Gyarmath János: Történelmi döntés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ Hasonló szövegű összefoglaló ugyancsak Gyarmath János tollából: Magyar Nemzet, aug. 17./1995. augusztus 18.B. Kovács András /Sepsiszentgyörgy/ újságíró bejelentette, hogy felajánlja tulajdonszelvényét /a most kiosztott kupont/ egy magyar magánegyetem megalapítására. Amennyiben többezer ember követné példáját, összegyűlne olyan összeg, amelyből az egyetemet alapító társaság megtenné a lépéseket az ingatlanvásárlásra, a tanszékek felállítására, az összeg másik része az egyetem fenntartására szolgálna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 18.Tudományos tanácskozás kezdődött aug. 16-án Déván a román, szerb és szlovák nemzet kongresszusának 100. és a trianoni békeszerződés 75. évfordulója alkalmából. A négynapos ülésszak témája: "Az Osztrák-Magyar Monarchia nemzetiségeinek egyenjogúsításukért és nemzeti függetlenségükért folytatott harca". Több történész, kutató, valamint a szlovák nagykövet és a jugoszláv temesvári alkonzul van jelen. A tanácskozáson bemutatták a "Románok, szerbek, szlovákok" című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 18.Csíktapolcában, a temetőben aug. 10-én felavatták az első és második világháborúban elesettek márvány emlékművét, Dóczi András szobrászművész alkotását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 18.Temesváron a német konzulátust főkonzulátussá léptette elő a német állam. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 18.Hamarosan a vajdasági, erdélyi, kárpátaljai és szlovákiai magyar kisebbségek közösségeinek is juttatnak abból az ötmillió könyvből, amelyet a Magyar Népfőiskolai Társaság és az Ómagyar Kultúra Baráti Társasága vett át a Művelt Nép Könyvterjesztő Társaságtól és a Magvető Kiadótó. A könyveket eredetileg bezúzásra ítélték. /Magyar Hírlap, aug. 18./1995. augusztus 18.Az Alkotmánybíróság azután fogadta el, hogy az RMDSZ oktatásügyi törvénytervezete a parlament elé terjeszthető, miután a parlament elfogadta, az Alkotmánybíróság megfelelőnek találta az oktatásügyi törvényt, amely ellentétes az RMDSZ-ével. Az alkotmánybírósági határozat lehetőséget ad a kormánynak, hogy némi engedményt tegyen, másrészt bizonyítható, hogy az országban a jogállamiság normái működnek. Nemcsak a szélsőséges nacionalista erők ellenzik az RMDSZ követeléseit, hanem Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke a Vocea Romaniei hasábjain megjelent interjújában /Erdély román, nem "egy része Romániának" címen jelent meg/ Iliescuhoz hasonlóan szeparatista követelésnek nevezi az RMDSZ törvénytervezetét, azt állítva, hogy az RMDSZ ilymódon a magyarságot ki akarja vonni a román állam fennhatósága alól. Nastase vádol: "Az RMDSZ a valóságban a magyar kisebbségnek egy mesterséges társadalmi modellt akar kiépíteni, hogy az teljes mértékben elszigetelje a romániai társadalomtól." és felelősségre vonást sürget: el kell számoltatni azokat, akik az országot a nemzetközi fórumokon képviselik, hogy világos legyen: "milyen politikát folytat az RMDSZ, és annak melyek a következményei." /Gyarmath János: Történelmi döntés? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./ Hasonló szövegű összefoglaló ugyancsak Gyarmath János tollából: Magyar Nemzet, aug. 17./1995. augusztus 18.B. Kovács András /Sepsiszentgyörgy/ újságíró bejelentette, hogy felajánlja tulajdonszelvényét /a most kiosztott kupont/ egy magyar magánegyetem megalapítására. Amennyiben többezer ember követné példáját, összegyűlne olyan összeg, amelyből az egyetemet alapító társaság megtenné a lépéseket az ingatlanvásárlásra, a tanszékek felállítására, az összeg másik része az egyetem fenntartására szolgálna. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./1995. augusztus 19.Hatóság megsértése címén vád alá helyeztek két újságírót, Sorin Rosca Stanescu, a Ziua lap igazgatója és Tana Ardeleanu újságíró azt állították, hogy Ion Iliescu elnök a KGB, a szovjet titkosszolgálat tagja volt, a vád szerint ezzel súlyosan sértették az államfői intézményt és koholmányokat terjesztettek Iliescuról. A Tudósítók Határok Nélkül nevű szervezet elítélte a Ziua elleni vizsgálatot, mert az támadás a szólásszabadság ellen. /Magyar Hírlap, aug. 19./1995. augusztus 19.Rövidesen felállítják a Határon Túli Románok Tanácsát, amely a kormány tanácskozó szerve, s tevékenységét a Román Szellemiség Kongresszusának Állandó Bizottsága irányítja olvasható a kormányközlönyben. A kormányhatározat értelmében ez a szerv programokat dolgoz ki a határokon túl élő románság identitásának megőrzésére, élén államtitkári rangú titkár áll. /Magyar Nemzet, aug. 19./1995. augusztus 19.Ötven évnek kellett eltelni, hogy könyvbe lehessen foglalni az 1944 őszén Erdélyben történt vérengzéseket, amikor román szabadcsapatok ártatlan magyarokat gyilkoltak meg, Szárazajtán fejszével lefejeztek embereket. Ezt a munkát /Gál Mária-Gajdos Balogh Attila-Imreh Ferenc: Fehér könyv az 1944 őszi magyarellenes atrocitásokról. RMDSZ Ügyvezető Elnöksége, Kolozsvár, 1995/ románul kellene kiadni, a történelmi igazság kedvéért, hiszen még Andrei Pippidi is arról ír a Foaia próbaszámában, hogy a románság körében azért olyan eleven a magyar ellenségkép, mert a magyarok már 1848-ban mennyi mindent követtek el a románokkal szemben. /Asztalos Lajos: Fehér könyv: Vérengzések 1944 őszén Erdélyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 19-20./1995. augusztus 19.Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./1995. augusztus 19.Hatóság megsértése címén vád alá helyeztek két újságírót, Sorin Rosca Stanescu, a Ziua lap igazgatója és Tana Ardeleanu újságíró azt állították, hogy Ion Iliescu elnök a KGB, a szovjet titkosszolgálat tagja volt, a vád szerint ezzel súlyosan sértették az államfői intézményt és koholmányokat terjesztettek Iliescuról. A Tudósítók Határok Nélkül nevű szervezet elítélte a Ziua elleni vizsgálatot, mert az támadás a szólásszabadság ellen. /Magyar Hírlap, aug. 19./1995. augusztus 19.Rövidesen felállítják a Határon Túli Románok Tanácsát, amely a kormány tanácskozó szerve, s tevékenységét a Román Szellemiség Kongresszusának Állandó Bizottsága irányítja olvasható a kormányközlönyben. A kormányhatározat értelmében ez a szerv programokat dolgoz ki a határokon túl élő románság identitásának megőrzésére, élén államtitkári rangú titkár áll. /Magyar Nemzet, aug. 19./1995. augusztus 19.Augusztus 20-a alkalmából Budapesten, a Parlamentben Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke aug. 19-én fogadta a határon túli magyarok és a magyarországi kisebbségek képviselőit. A kisebbségi kérdésben nem ismerünk kettős mértéket, hangsúlyozta Gál Zoltán. Dunai hajókirándulással egybekötött kötetlen beszélgetést szervezett aug. 19-én a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/, szlovákiai, romániai, vajdasági magyar politikai személyiségekkel. "Augusztus 20-a jellegében, szellemiségében a nemzet, a 15 milliós magyarság ünnepe, ezért természetes, hogy a hivatalos rendezvényekre a határon túli magyar politikusok, egyházi személyiségek is - egyenrangú félként, mint bárki a hazai közéletből - meghívást kapnak" - jelentette ki Lábody László, a HTMH elnöke az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./ "Habár a HTMH cáfolta, hogy ennek a rendezvénynek bármi köze lenne az augusztus 20-i nemzeti ünnephez, a cél mégis egyértelmű volt: a magyar kormány által kritikus időben magára hagyott határon túli magyarság képviselőit valamiképpen bevonni a Szent István-ünnep szikár protokolljába. A kisebbségi politikusok hasznosnak ítélték ezt a rendezvényt, s úgy érezték, talán utoljára szólhatnak annak érdekében, hogy a magyar kormány változtasson kisebbségi politikáján." - olvasható Sorbán Attila beszámolójában. A hajón a határokon túliak közül jelen voltak: Markó Béla, az RMDSZ elnöke, Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Tempfli József nagyváradi püspök, Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke, Csubela Ferenc, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, rajtuk kívül néhányan a nyugati országokban élő magyarok közül. Duray Miklós kemény szavakkal illette a magyar kormány passzivitását. Csubela Ferenc elmondta, hogy az albán kormány heves tiltakozása sikeresnek bizonyult a szerb menekültek Koszovóba telepítése ellen. Ezzel szemben a magyar diplomácia vérszegény tiltakozása: teljes csőd. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 23./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||