Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ RMDSZ-platform szept. 30-án Székelyudvarhelyen tartott ülésén nyilatkozatot fogadott el, amelyben üdvözli az RMDSZ Székelyföldi Egyeztető Tanácsának szept. 22-én, Gyergyószentmiklóson hozott elvi döntését, miszerint sürgős feladat Székelyföld autonómia-statútumának vitája a térség lakosságának bevonásával. Az EMK ismételten tiltakozik a magyar többségű vidékek, főképpen a Székelyföld militarizálása, a román katonaság fölös számban történő, indokolatlan betelepítése ellen, mert ez az etnikai összetétel megváltoztatására irányul. Az EMK kéri az egész magyar nemzeti közösség támogatását az anyanyelvi oktatásért folytatott harcban. Az EMK fontosnak tartja, hogy a magyar kormányzat minden alkalommal az RMDSZ-szel összhangban foglaljon állást a romániai magyarság jogsérelmeinek orvoslása ügyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3./
1995. szeptember 30.
Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével készített interjút a Népszabadság munkatársa, Hovanyec László. Az 1989-es változás óta eltelt években a kapitalista átalakulásban a romániai magyar közösség merevebb, kevésbé rugalmas volt, mint a románság. Maros megye lakossága 40 %-a magyar nemzetiségű, viszont a 206 privatizációs megbízottból 4-5 magyar. Ez az adat is mutatja, hogyan szorították ki a magyarságot bizonyos gazdasági folyamatokból. - Az RMDSZ a gazdaságban, a gazdaságpolitikában nem tudott megfelelő eredményeket elérni. Ugyanakkor a dinamizmus jele, hogy mennyi eredményes alapítványa, egyesülete van ma az erdélyi magyarságnak. "Az RMDSZ bizonyos szemszögből nézve nem politikai szervezet, hanem olyan közösségi képződmény, amely egyszerre képes szolgálni és mozgósítani tagjait." - Az RMDSZ olyan Európát óhajt, "amelyben a nyugati jogrend mindenütt ki tudja kényszeríteni a polgári normák betartását." - "A jelenlegi magyar kormánynak a romániai magyarsággal kapcsolatos politikája alapvetően nem különbözik az előző magyar kormányokétól." Az RMDSZ-nek gyümölcsözőek a HTMH-val való kapcsolatai, ugyancsak jók a kapcsolataik a magyar kormány tagjaival. Arra a kérdésre, hogy miben reménykedik a romániai magyar közösség jövőjét illetően, Markó Béla azt válaszolta: "Legfőképpen az itt élő kétmillió magyarban. Ennek ha nem is a nagyobb hányada, de igen jelentős része tömbben él." Iliescu megbékélési javaslatáról elmondta, hogy nem magatartáskódexre van szükség, hanem alapszerződésre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30.- okt. 1., Népszabadság, szept. 23./
1995. október 1.
Okt. 1-jén tartották Marosvásárhelyen a Kántor-tanító Pedagógiai Főiskola és a Calepius Népfőiskola tanévnyitó ünnepi istentiszteletét a Vártemplomban. Igét hirdetett dr. Csiha Kálmán református püspök, beszédet tartottak Barabás László és Fülöp Géza, az intézmények igazgatói, majd dr. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke köszöntette a megjelenteket. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 4., 632. sz./
1995. október 1.
Több mint 160 hazai és magyarországi szakember vett részt a szept. 29-e és okt. 1-je között Brassóban lezajlott Országos Szakmai Napokon. Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely után negyedik alkalommal Brassóban rendezték meg az EMT /Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság/ legrangosabb fórumát, amely a tudományosság szolgálatán túl az anyanyelvi szakszókincs elsajátítását is szorgalmazta. Az előadásokat a kétnyelvűség jellemezte, ugyanis a román szakemberek előadásait magyarul tolmácsolták, ugyanígy történt fordított esetben is. Befejezésként az EMT vezetősége sajtótájékoztatót tartott a brassói Református Keresztény Központban. Dr. Fodor Alpár, az EMT elnöke a célkitűzéseket ismertette. Székely Zsuzsanna gazdasági alelnök kifejtette, hogy az EMT a műszaki terminológia használatát a tanulóifjúság körében is szorgalmazza, ennek érdekében szakmai táborokat szervezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1995. október 2.
A marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatán indul az 51. tanév. Az általános orvosi karra 78 magyar nemzetiségű jutott be, közülük 72-en kérték az anyanyelvi oktatást, a fogorvosi karra 45 magyar jutott be /közülük 19-en kérték a magyar nyelvű oktatást/, a gyógyszerészeti karra bejutott 52 hallgatóból 31-en kérték az anyanyelvükön tanulhassanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1995. október 2.
Szept. 30-án és okt. 1-jén lezajlott Alsócsernátonban lezajlott a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség alakuló ülése, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi főosztályának és az EMKE elnökségének védnöksége alatt. A szövetség felvállalja a romániai magyar tárgyi népművészet legjobb hagyományainak ápolását, terjesztését, forgalmazását, valamint az utánpótlás nevelését. Véglegesítették a szervezeti szabályzatot és megválasztották a vezetőséget: tiszteletbeli elnök Bandi Dezső iparművész, elnök Tankó Albert, ügyvezető elnök Kisgyörgy Imre. A szövetség csatlakozott az EMKÉ-hez, társszervezeti státusban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 2., 630. sz./
1995. október 2.
A FUEV /Európai Népcsoportok Föderatív Uniója/ főtitkára, Armin Nickelsen Temesváron tartózkodik, a jövő évi, Temesváron tartandó FUEV-kongresszus előkészítése céljából. Találkozott Markó Béla RMDSZ-elnökkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1995. október 2.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ - csatlakozva a román kollégák állásfoglalásához - nyilatkozatban tiltakozott az államtitokra és a szolgálati titokra vonatkozó törvény, az újságírókra kiróható többletbüntetés bevezetése ellen, mert ez veszélyezteti a szabad véleménynyilvánítás jogát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 2./
1995. október 2.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem évnyitóján, okt. 2-án Magyari András prorektor beszédének egy részét magyarul szándékozott elmondani. Alig kezdett bele, a jogi kar dékánja tiltakozott ez ellen és kivonult a teremből. Példáját nem követték a többiek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
1995. október 2.
Budapesten okt. 2-án, az Országgyűlés ülésén Szabó Zoltán, a művelődési tárca államtitkára számolt be a Honti Mária államtitkár vezette kormányküldöttség tapasztalatairól. A küldöttség Romániában tanulmányozta az új oktatási törvényt. A delegáció tapasztalatai szerint a magyar kisebbséget súlyosan érintő problémák vannak a jogszabályban, amelyek megnehezítik az anyanyelven való tanulást. Pozitívum, hogy a helyi magyar tanárok magyarul fejthették ki véleményüket a delegáció előtt és hogy egyáltalán létrejött ez a látogatás. Németh Zsolt /Fidesz/ szerint a küldöttség útja sikertelen volt, mivel nem nagy eredmény, ha a magyar tanárok anyanyelvükön beszélhetnek. Csépe Béla /KDNP/ a határon túli magyarság érdekében keményebb kiállásra szólította fel a kormányt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 4./
1995. október 3.
Okt. 3-án díszdoktorrá avatták a szegedi József Attila Tudományegyetemen Cs. Gyimesi Éva professzor asszonyt, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Magyar Nyelv és Kultúra Tanszékének vezetőjét. Cs. Gyimesi Éva kötetei, tanulmányai, esszéi ismertek, ő hívta életre a Collegium Transsylvanicum Alapítványt és ő vezeti az erdélyi magyar tanárok továbbképzését. Díszdoktorrá avatása után "Két kultúra peremvidékén. Tudomány és egyetem a kisebbségi létben" címmel tartott előadást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1995. október 3.
Funar polgármester Olaszországba látogatott. Sajtóértesülések szerint a Belgiumban több terrorakcióért felelős "Harcoló Kommunista Sejtek" /CCC/ levélben üdvözölte Funart. Hasznosnak találták az együttműködést Funar pártjával, mert a CCC-hez hasonlóan "harcol a földrész erőszakos gyarmatosítása ellen". /Szabadság (Kolozsvár), okt. 3./
1995. október 3.
Az RMDSZ Sepsiszéki Területi Szervezete nehezményezte, hogy a magyarországi tanügyi szakértői csoport sepsiszentgyörgyi látogatására nem kapott meghívást. Az RMDSZ a részvételt szakmai szinten képzelte el, több olyan vezető is van szervezetükben, aki négy évtizede dolgozik a tanügyben. Nehezményezték azt is, hogy a magyar nyelvű szakmai oktatás megszüntetésére irányul a figyelem, emögött elsikkadhatnak a magyar nyelvű oktatás általános helyzetét érintő súlyos kérdések. /Új Magyarország, okt. 3./
1995. október 3.
Az ellenzék szerint felborult a külpolitikai hatpárti konszenzus, nem kellene változtatnia a kormánynak, tette fel a kérdést a 168 Óra munkatársa. "Meggyőződésem, hogy nem a kormánynak kellene irányt váltania, hanem az ellenzéknek kellene változtatnia magatartásán" - felelte Kovács László külügyminiszter. A célok megvalósításának módjában van eltérés. "Néhány ellenzéki politikus viszont, kimondva, kimondatlanul az egész magyar külpolitikát a határon túli magyarság támogatásának próbálja alárendelni." A nyomásgyakorlás nem célravezető. A miniszter szerint az ellenzék hamis állításokból kiindulva támadja kormányt. - Iliescu elnök megbékélési nyilatkozata egybeesik a magyar kormányprogrammal, ehhez rendezni kell a vitás kérdéseket. Vannak kedvező jelenségek: növekedett a magyar-román kereskedelmi forgalom, a katonai kapcsolatok erősödtek. /168 Óra (Budapest), okt. 3./
1995. október 3.
Tőkés László püspök élesen bírálta a magyar kormány politikáját a romániai magyarok ügyében. Erről kérdezte a 168 Óra hetilap Szabad György MDF-es országgyűlési képviselőt. "Tőkés László történelmi szerepe folytán is megérdemli, hogy minden nyilatkozatára odafigyeljünk. Intelmeit mindenkinek indokolt mérlegelni." El kell érni, "hogy ne következzék be nacionalizmusok versengése", felelte Szabad György. /168 Óra (Budapest), okt. 3./
1995. október 3.
Borbély Imrének az Interconfessio Társaság Etédre kihelyezett, kibővített közgyűlésén, jún. 17-én elhangzott előadását közölte a lap. Borbély Imre a szabadság gondolatának, az RMDSZ-politikában az autonomista eszme győzelmének útját mutatta be, visszapillantva az előző RMDSZ-kongresszusokra. Az I. kongresszus /Nagyvárad, 1990. ápr. 21-22./ minimálprogramot fogadott el, önrendelkezésről még nem esett szó, az a demokraták /későbbi "radikálisok"/ szervezetlensége miatt történt. A II. kongresszus /Marosvásárhely, 1991. máj. 25-27./ pozitív eredménye volt a társnemzeti önmeghatározás, mely Balázs Sándor megfogalmazásában bekerült a programba. A Küldöttek Országos Tanácsa strukturálatlan, nagyrészt működésképtelen volt. Domokos Géza és a mérsékeltek hónapokig obstruálták a tervezett agyagfalvi népgyűlés autonómianyilatkozatának megvitatását, majd elhatárolódtak a kezdeményezéstől, magára hagyva Katona Ádámot. Az 1992. okt. 25-i RMDSZ-nyilatkozat a nemzeti kérdésről az autonomista RMDSZ-politizálás kezdetét jelzi, ez egyben az autonómiaigény középpontba helyezése. A nyilatkozat elfogadását elősegítette Tőkés László hangsúlyos melléállása. Az RMDSZ III. kongresszusa /Brassó, 1993. jan. 15-17./ pozitív fejleménye a háromszintű autonómiarendszer programbeli rögzítése. A IV. kongresszuson /Kolozsvár, 1995. máj. 26-28./ csiszolódott az autonómiaprogram, kibővült a területi autonómia követelésével, elfogadták a nemzeti közösségként való önmeghatározást. - Az autonomistáknak pozícióvesztéssel kellett fizetniük győzelmükért. A politikai győzelem nem föltétlenül pozíciókban, hanem az eszme valóraválthatóságával mérendő. Politikai győzelem lesz, ha létrejön egy erdélyi magyar kataszter és adatbank, ha megszületik egy reális gazdasági koncepció, ha lépések történnek a tudásközpontú erdélyi magyar nemzetfejlesztéshez. Borbély Imre felvázolta a követelményeket: szabadságelv, szubszidiaritás elve, fontosnak tartja, hogy az SZKT-ben név szerint szavazzanak a sorsdöntő kérdésekről: kataszter, belső választások, autonómia-statútumok, továbbá azt, hogy a Területi Elnökök Konzultatív Testülete bővebb legyen. Az RMDSZ-nek állandó képviseletet kell tartania Magyarországon. - Egyértelművé vált a kompromisszum határa: jogfosztott állapotban a részjogok végleges elfogadása nem kompromisszum, hanem kollaboráció. - A többségi néppel dialógust kell folytatni. /Borbély Imre: Az RMDSZ IV. kongresszusa. Egy eszme győzelmének politikai és gyakorlati hozadéka. = Orient Expressz (Bukarest), szept. 18.-okt. 3. ? a hetilap késve jelent meg/
1995. október 3.
A román sajtóban több támadó cikk jelent meg a Vasvári Pál-emlékmű felállítása miatt. Eugen Goia szohodoli ortodox pópa a gyulafehérvári Unirea lapban "A Mócföldön, Kőrösön a magyar politikusok által felállított emlékművet nem tűri el a föld" címmel égig magasztalta a mócok vezéreinek tetteit, Horea. Closca, Crisan, Avram Iancu érdemeit, majd Vasvári Pált és hadseregét ócsárolta. Szerinte az emlékmű merénylet a román nép valódi történelme ellen. Valójában 1848-ban ezen a vidéken Abrudbánya, Zalatna, Magyarigen, Boroskrakkó, Verespatak, Sárd nagyszámú magyarságát halomra gyilkolták - nem Vasvári csapatai. Egyetlen éjszakán, 1849 januárjában Nagyenyed 700 védtelen magyar lakosát ölte meg Axente Sever csapatával, Avram Inacu katonái a védtelen Felvincet felperzselték, magyar lakossága földönfutó lett. Axente Severről városnegyedet, iskolát neveztek el, majd 1993-ban szobrot emeltek Nagyenyeden, gaztettei színhelyén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./ A Vasvári Pál-emlékművet júl. 9-én állították fel Kőrösfőn: 1412. sz. jegyzet.
1995. október 3.
Egyéves fennállását ünnepelte Kovászna és Hargita megye ortodox püspöksége, fényes külsőségek között. A püspök megállapította, hogy negyven templom építésére és felújítására kaptak segítséget. Paphiánnyal küzdenek, mondta, de már száz hallgatójuk tanul a bukaresti szemináriumban, akiket visszavárnak, húsz papot sikerült letelepíteniük, továbbá beköltöztek sepsiszentgyörgyi székhelyükre. Az árkosi kastélyban tudományos szimpóziumot tartottak, melynek résztvevői Iliescu elnökhöz, a miniszterelnökhöz és a művelődési tárcához fordultak a Keleti Kárpátok Múzeuma megalapítása tervével. Az itt dolgozók feladata lenne, hogy "megvalósítsák a román kulturális stratégiát a zónában", s hogy védelmezzék, megmentsék a "nemzeti művelődési értékeket". A megjelentek a székelyföldi állítólagos románüldözésről szóló fércművet hitelt érdemlő munkaként mutatták be, néhány hasonló munkával együtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
1995. október 3.
A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorátusa /élén Andrei Marga rektorral/ okt. 3-án közleményt adott ki, elhatárolva magát - név említése nélkül - a jogi kar dékánjának nacionalista kirohanásától. Az egyetemen, olvasható a közleményben, nemcsak román, hanem magyar és német nyelven is folyik oktatás. Vannak, akik "szakmai képzettségük anakronizmusairól és egykori kompromisszumaikról demagóg nacionalizmussal akarják elterelni e figyelmet". - Ugyanakkor Liviu Medrea alprefektus, a kormány képviselője, aki Gheorghe Funar egységpártjának tagja, nyílt levélben gratulált Matei Basarabnak, a jogi kar dékánjának azért, mert "elítélte a rektor-helyettes arcátlanságát és kihívó magatartását." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Előzmény: 1935. sz.jegyzet.
1995. október 3.
Az illyefalvi LAM Alapítvány lehetővé tette, hogy háromszéki fiatalok svájci farmerek mellett dolgozhassanak. Hazatérve mezőgazdasági felszerelést hozzanak magukkal, a svájciak ajándékát. A vámosok nem engedélyezték a kirakodást közel két hétig, közben hatalmas mértékben nőtt a fekbér, annak ellenére, hogy a mezőgazdasági gépekre vámmentesség van. Hiába volt Svájc segítsége, a LAM Alapítvány gyarapodása nem mindenkinek tetszik. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
1995. október 3.
Keleti György honvédelmi miniszter okt. 3-án találkozott a meghívására háromnapos hivatalos látogatásra Magyarországra érkezett Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Megállapodtak a forródrót, a közvetlen telefonkapcsolat létesítésében a két ország vezérkari főnöke között, továbbá arról, hogy felújítják a közös hadtörténészi bizottság 1990 óta szünetelő munkáját. Egyezményt készítettek elő a hadisírok gondozásáról. Póda Jenő, az MDF honvédelmi szakértője elmondta az MTI-nek, hogy kétarcúság tapasztalható a román katonapolitikában Magyarországgal szemben. Felső szinten látszólag kiválóak a kapcsolatok, közben folytatódik a román katonai egységek betelepítése Hargita és Kovászna megyébe, ezzel megváltoztatják az etnikai arányokat. Fel kellene vetni Gheorghe Tincának, hogy a román hadseregben nem egy esetben magyarságukért bántalmaznak magyar katonákat, a televízióban pedig román katonatisztek tettek magyarellenes kijelentéseket. - Ezt megteszi, amikor a román védelmi miniszter találkozik az Országgyűlés honvédelmi és külügyi bizottságával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./
1995. október 3.
A Kriterion Alapítvány közleményben számolt be arról, hogy az alapítvány Csíkszeredában levő ingatlanát meg akarja szerezni magának Ioan Doru Vasloban, Hargita megye prefektusa, ezért támadta meg az alapítvány ingatlanvásárlását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./
1995. október 3.
Borbély László képviselő okt. 3-án napirend előtti felszólalásában a négypárti koalíció törvényhozói működésére hívta fel a figyelmet, a demokráciát veszélyeztető törvényekre, amelyek a rendőrállam felé sodorják az országot. Említette a Btk. módosítását, az államtitok védelmét, azt, hogy a kormány önkényesen kisajátítja intézmények, kereskedelmi társaságok tulajdonát az állami protokoll számára, ugyanakkor késleltetik egy sor fontos törvény elfogadását, így a közvagyonról, a helyi pénzügyi gazdálkodásról, az ombudsmanról, az egyházi vagyonról, de szükség van a nemzetiségi törvényre is. - Ugyanezen a napon az RMDSZ képviselőházi frakciója törvénytervezetet nyújtott be Egeres, Csíkszentdomokos, Szárazajta, Gyanta és Magyarremete mártírtelepüléssé nyilvánítására. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 3., 631. sz./ A felsorolt helységekben 1944 őszén román szabadcsapatok ártatlan magyarokat gyilkoltak meg.
1995. október 3.
Okt. 3-án Petre Turlea képviselő a parlamenti ülésen azt állította, hogy "az RMDSZ teletömte az országot gyilkosok emlékműveivel", olyan embereket emelt piedesztálra, mint "az 1848-ból ismert Vasvári Pál, a véres zászlóaljak megalapítója, aki 40 ezer román haláláért felelős." Borbély László RMDSZ-képviselő rendreutasította Turleát, mondván: "Gyűlölettel, ilyen mérgezett nyelvű beszédekkel, úgy hiszem, sehová sem jutunk. Minden népnek, minden nemzetnek megvannak a személyiségei és hősei, akik bizonyos szerepet játszottak a történelemben." "Azokat az emlékműveket nemcsak az RMDSZ emelte, hanem a helyi közösségek", amelyek tisztelik hőseiket. Turlea a kollektív bűnösség alapján áll, felszólalásában ígérte, hogy ezekről az emlékművekről vaskos kötetet készített, amely rövidesen megjelenik. Borbély László kérte a fegyelmi szakbizottságot, hogy vizsgálja meg Turlea hozzászólásait és hozzanak megfelelő intézkedést vele szemben. A parlamenti felszólalásról tudósító Zsehránszky István hozzátette: Turlea vegye be könyvébe a Mócvidéken található számtalan emléktáblát és emlékművet is. Ezeken az emléktáblákon megörökített hősöknek köszönhető az Erdély-hegyaljai falvak és városok magyar lakosságának kiirtása, így lehet csak eljutni 40 ezer halottig. Ugyanezen az ülésen Lazar Ladariu RNEP-képviselő is felszólalt, mondván, nem lesz megbékélés. Ladariu ellen is lehetne fegyelmi eljárást indítani, rendszeres magyarellenes kirohanásai miatt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7-8./
1995. október 4.
Funar nemrégiben Olaszországban járt, ahol lenyűgözte Traianus oszlopa, erről életnagyságú másolatot kíván felállítatni Kolozsváron /Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./
1995. október 4.
Funar polgármester Kolozsváron Antonescu szobrát akarja felállítani. A munkálatok költségeit az Olaszországban élő gazdag vasgárdista, Iosif Constantin Dragan fedezné. /Magyar Hírlap, okt. 5./
1995. október 4.
A román állami egyetemeken nincs tandíj, a magánegyetemeken viszont igen jelentős /többszázezer lejes, a milliót is elérő/ tandíjat kérnek. Az állami egyetemeken ehelyett az évismétlőknek kell hatalmas /milliós/ összegeket fizetniük, az új rendelkezés szerint. /Magyar Nemzet, okt. 4./
1995. október 4.
Tóth József nyugalmazott egyetemi tanár emlékezett a hajdani kisebbségi tanügyi államtitkárságra: 1946-ban alakult meg, a tanárok Kolozsváron Felszeghy Ödönt választották erre a tisztségre, személyi titkára a szintén kolozsvári Rózsa István tanító lett. Az államtitkárság megalakulása után új iskolák nyíltak, új tanárokat vettek fel, létrehozták a nemzeti kisebbségek tankönyvkiadóját. Felszeghy Ödönt később Czikó Lőrinc követte az államtitkári székben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./
1995. október 4.
Bíró Béla, a Brassó Lapok munkatársa a Magyar Hírlapban, az erdélyi újságírók közül egyedülállóan, időnként cikkekkel jelentkezik. Azt hangsúlyozza, hogy össze kell fogni a román ellenzékiekkel. Szerinte közülük többen eljöttek volna az RMDSZ oktatási törvény elleni tiltakozó akcióira, így a liberális gondolkodó Andreescu és más román barátaink. - Iliescu elnöknek a bécsi döntés 55. évfordulóján előterjesztett megbékélési "manővere Nyugaton, sőt bizonyos értelemben még Magyarországon is kedvező fogadtatásra talál". Iliescu javaslatáról a Romania Libera írta: ez a gesztus a nemzetiszocializmus tipikus megnyilvánulási formája. Bíró szerint a magyar szellemi élet nem tud ezekről a román értelmiségiekről, különösen a Beszélő megszűnte után. /Magyar Hírlap, okt. 4./
1995. október 4.
A csíkszeredai Kommunikációs Antropológiai Munkacsoport /KAM/ Regionális és Antropológiai Kutatások Központja bemutatta a Pro Print Kiadóval közösen indított sorozatuk első kötetét: Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról című tanulmánykötetét. A házigazdák nevében Túrós Endre és Bíró A. Zoltán beszélt a KAM eddigi eredményeiről, terveiről, a Helyzet-könyvek néven induló új sorozatukról. Ez a sorozat a KAM és a Pro Print Kiadó által elindított Társadalomtudományi Könyvkiadási Program részét képezi. A sorozat következő két kötete lesz: Elvándorlás? Vendégmunka és életforma a Székelyföldön, illetve Egymás mellett élés. A román-magyar, magyar-cigány kapcsolatokról. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 4./
