Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2681 találat lapozás: 1-30 ... 2521-2550 | 2551-2580 | 2581-2610 ... 2671-2681
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. december 6.

Dec. 6-án a Pro Europa Liga a Társadalmi Párbeszéd Csoport /GDS/ bukaresti székházában kerekasztal-találkozót szervezett a romániai nemzeti kisebbségek képviselőinek részvételével. A Pro Europa Liga három tervezett programjához kérte a kisebbségek hozzájárulását: az Altera folyóirat kiadásához, a minden év márciusában Marosvásárhelyen tartandó Tolerancia hete megrendezéséhez és a romániai nemzeti kisebbségek Fehér Könyve összeállításához. Az RMDSZ-t Markó Béla szövetségi elnök képviselte. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 678. sz./

1995. december 6.

A Saguna Liga Sepsiszentgyörgyön létre akarja hozni az országos rangú Keleti-Kárpátok Múzeumát. Kérésüket azzal indokolják, hogy Kovászna és Hargita megye megyei múzeumait "egyoldalúan átszervezték, alapkiállításaikat felszámolták, azokból a román történelmi és civilizációs értékek nagy részét" kiemelték. A tervezet szerint azt új múzeum vegye át a meglevőktől az őstörténeti leleteket. /B. Kovács András: Kultúrmúzeum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

1995. december 6.

Dec. 6-án a hágai központú Etnikumközi Kapcsolatok Alapítvány Romániában tartózkodó küldöttsége Marosvásárhelyen találkozott a nemzeti kisebbségek képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 7., 677. sz./

1995. december 6.

Iliescu elnök az UNESCO 50. évfordulójának párizsi ünnepségén /nov. 15-én/ újra elsorolta, milyen "messzemenő jogokat" élvez a magyar kisebbség. "Ugyanakkor a lakosságnak csak 7 százalékát teszik ki, nem lehet külön bantusztánokat teremteni a magyarok számára. Vajon mi lenne az önök reakciója, ha a franciaországi arabok arab nyelvű oktatást követelnének az általános iskolától az egyetemig, méghozzá a francia állam által finanszírozva." - tette fel a kérdést. A magyarok ezer esztendeje élnek Erdély földjén, iskoláik több évszázadosak. Az 1938-as népszámlálás szerint a Romániában élő kisebbségek a lakosság 30 %-át tették ki. Azóta sikerült a kisebbségiek jó részét elűzni, eladni, lemorzsolni. - A magyar nemzetiségűek adófizető állampolgárok, ezért a magyar iskolákat ugyanúgy lehet finanszírozni, mint a többségi nyelven működőket, írta Kovács N. Erzsébet. /Kovács N. Erzsébet: Arab bevándorlók Erdélyben? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./

1995. december 6.

A magyar fél dec. 15-én átadja Bukarestnek válaszát Iliescu elnök történelmi megbékélési kezdeményezésére, tájékoztatta dec. 6-án Tabajdi Csaba politikai államtitkár a Budapesten tárgyaló Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát. Az államtitkár kifejtette, hogy végig kell gondolni, hogyan lehetne javítani a kisebbségek sorsán, hogyan lehetne megállítani a romló tendenciákat. Jó lenne, ha az EBESZ főbiztosának mandátuma kiterjedne a vajdasági magyarság helyzetének tanulmányozására is. Tabajdi Csaba a főbiztos segítségét kérte a szlovákiai nyelvtörvénnyel kapcsolatban, majd bemutatta azt a kiadványt, amelyet a Kisebbségvédelmi Egyesület készített a szlovák nyelvtörvényről. Az egyesület civil társadalmi kezdeményezés. /Népszabadság, dec. 7./ Tabajdi Csaba elmondta: Stoel kedvezően fogadta azt a kérést, hogy kövesse figyelemmel, megtartja-e a román fél korábbi ígéretét, miszerint rugalmasan fogja kezelni az oktatási törvény rendelkezéseit. /Új Magyarország, dec. 7./

1995. december 6.

Teodor Melescanu külügyminiszter egy parlamenti interpellációra adott válaszában kijelentette: amennyiben a Kígyó sziget ügyében nem sikerül megállapodni Ukrajnával, akkor Románia a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordul. Hennagyij Udovenko ukrán külügyminiszter megütközésének adott hangot Melescanu kijelentése kapcsán: ezt úgy értékeli, hogy Romániának területi követelései vannak Ukrajnával szemben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Népszava, dec. 7./

1995. december 6.

Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke bejelentette, hogy dec. 6-tól éhségsztrájkba kezd a diszkriminatív tanügyi törvény elleni tiltakozásul, folytatva Kozma Szilárd, Kádár Attila, Katona Ádám és mások tiltakozását. Ezeknek az akcióknak elsősorban nem a hatalom felé, hanem "a mi közösségünk felé kellene, hogy üzenete legyen." A hatalom immunis az ilyen tiltakozó akciókkal szemben. - Sajnos Kolozsvár magyar lakossága semmit sem tesz az ellen, ami iskolaügyben és más ügyekben a városban történik. Molnos Lajos éhségsztrájkja üzenet a város magyar lakosságának. Megkezdett éhségsztrájkját láncszerűen folytatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 9-10., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./ A Kolozs megyei RMDSZ felhívást tett közzé: naponta imaórákat és böjtnapot tartanak, tiltakozásként az anyanyelvi oktatást felszámolni akaró új tanügyi törvény ellen. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1995. december 7.

Méray Tibor újból jelentkezett, újból támadta, alkalmatlannak, jobboldalinak és feleslegesnek nevezte a Magyarok Világszövetségét, amely alkalmatlan világtalálkozó szervezésére. /Népszabadság, dec. 7./

1995. december 7.

Lábody László, a HTMH elnöke Csíkszeredában újságírói kérdésre válaszolva a Duna TV-vel kapcsolatos nézeteit összegezte: nem kellően árnyalt a kép, amit a Duna TV közvetít a romániai magyarságnak saját magáról. "Személyesen is nagyon jó viszonyban vagyok a Duna TV vezetésével, ezt a tévét hallatlan értéknek, nemzeti ügynek tartom, de hát mindehhez a vállalt felelőség is hozzátartozik."- mondta. Székedi Ferenc hozzátette, hogy több csíkszeredai, elsősorban értelmiségi csoportosulás szintén úgy látja, hogy olykor csupán bizonyos szemszögből mutatja be a tévé az erdélyi és magyarországi társadalmat. Lábody László a romániai magyar sajtóra is utalt: az eredményekről is szóljanak, ne csak a kudarcokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1995. december 7.

A Bolyai Tudományegyetem első évtizede /1945-1955/ (Állami Tanügyi és Pedagógiai Könyvkiadó, Bukarest, 1956) című vaskos, 640 oldalas összefoglalót ismertette Györfi Dénes. A kötet magvát szakdolgozatok, tanulmányok képezik, szerzői az egyetem professzorai. Az egyetem hallgatói létszáma 1949-ben 1184, 1955-ben 1618 fő volt, ezenkívül ebben a tanévben 436-an levelezői tagozatra iratkoztak be. Tíz év alatt az egyetemen 1969-en végeztek. 1946-47-ben 111 egyetemi tanár és oktató működött, 1954-55-ben pedig 314 fő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1995. december 7.

A gyergyószentmiklósi Népfőiskolán nov. 30-án Kardalus János csíkszeredai néprajzkutató tartott előadást a népi jelképrendszerről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1995. december 7.

Budapesten dec. 7-én kétnapos tanácskozás kezdődött Kormányok a kisebbségekért címmel, 16 európai ország kormánytisztviselőinek részvételével, melyet a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal rendezett. Tabajdi Csaba államtitkár megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a délszláv válság rendezéséhez szükséges, hogy autonómiát biztosítsanak az ott élő kisebbségeknek. /Új Magyarország, dec. 8./

1995. december 7.

Nov. 28-30-án hivatalos látogatást tett Kanadában a román parlament külügyi bizottsága, melynek tagjaként Borbély Imre képviselő ismertette a romániai magyarság jogsérelmeit. A hivatalos találkozó után Borbély Imre Torontóban találkozott a kanadai magyarok képviselőivel. /Szabadság (Kolozsvár),dec. 9., RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 7., 677. sz./

1995. december 7.

Dec. 7-én sürgősséggel napirendre tűzték a szenátusban a helyhatóságokról szóló 69/1991. sz. törvény módosítására vonatkozó törvénytervezetet. Frunda György kifogásolta, hogy az autonómia fogalma az önigazgatásra szűkül le, pénzügyi autonómiáról szó sem esik, továbbá nem vették figyelembe azokat az ajánlásokat, amelyeket az ET Románia tagfelvételekor írt elő. Oliviu Gherman, a szenátus elnöke azt válaszolta, hogy az ajánlások nem kötelezőek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 678. sz./

1995. december 7.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Kolozsváron tartott dec. 7-i ülésén áttekintette az RMDSZ privatizációs-információs szolgáltatását. Elhatározták, hogy szakértői véleményezést kérnek Románia 1996-os költségvetési tervezetéről, különös tekintettel a diszkriminációs elosztási szándékra. - Támogatják a Gh. Dima Zenekonzervatórium hallgatóinak az anyanyelvi képzésre való visszatérési javaslatát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 679. sz./

1995. december 8.

Románia adóssága 1995 végére eléri az 5,5 milliárd dollárt, ez az összeg 1996-ban 6,2 milliárd dollárra növekszik. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1995. december 8.

Az 1992-es nagyváradi polgármester-választáson az RMDSZ saját jelöltet állított Jankó Szép Sándor, az Ady Endre Líceum akkori igazgatója személyében, aki a választáson azután elmaradt vetélytársa, Petru Filip mostani polgármester mögött. Több párt megkereste a következő helyhatósági választással kapcsolatban az RMDSZ-t, nyilatkozta Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke. Minden párt tudomására hozták, hogy az RMDSZ igényei: a megyében a magyarság az összlakosságán belüli számarányának megfelelő részt kíván a hatalomból. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./

1995. december 8.

A román-magyar megbékéléshez a romániai magyarság helyzetének rendezése szükséges, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án, Békéscsabán, ahová a "Merre, Magyarország?" Alapítvány meghívására érkezett. Az önkormányzatok jelentik a valóságos erőt, mondta. Jelenleg az RMDSZ-nek több mint kétszáz polgármestere, s kétezret meghaladó tanácsosa van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Népszabadság, dec. 9./

1995. december 8.

Traian Chebeleu sajtóértekezletén írásos nyilatkozattal reagálva szélsőségességet és soviniszta érzelmeket vetett Pomogáts Béla, a Magyar Írók Szövetsége elnöke szemére, elutasítva Pomogáts Bélának a kolozsvári Szabadságban kifejtett véleményét Iliescu megbékélési javaslatáról. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9., Népszabadság, dec. 8./ Előzmény: 2370. sz. jegyzet.

1995. december 8.

A dec. 8-i román lapok arról számoltak be, hogy Horn Gyula miniszterelnök felkérte az EBESZ budapesti tanácskozásán megjelent Max van der Stoelt, az EBESZ kisebbségi főbiztosát, hogy januári romániai látogatása során vizsgálja meg, miként alkalmazza Románia az oktatási törvényt. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

1995. december 8.

A magyar-román viszony különösen gazdasági téren erősödik, nyilatkozta Teodor Melescanu a Magyar Nemzetnek, politikai téren is pozitív fejleményeket remél. Januárban újabb szakértői tárgyalások kezdődnek, mondta, reálisnak látszik, hogy nyárig aláírják a megbékélési dokumentumokat és az alapszerződést. /Magyar Nemzet, dec. 8./

1995. december 8.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége oktatási főosztálya kezdeményezésére dec. 8-án Kolozsváron a tudomány- és felsőoktatás-fejlesztési stratégiák összehangolására irányuló érdekegyeztetésről tanácskoztak. A megbeszélésen az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ és a kolozsvári felsőoktatás magyar tanárainak képviselői vettek részt. Benkő Samu akadémikus, az EME elnöke tartott tudománypolitikai összefoglalót. A részvevők számba vették a kutatás és a felsőoktatás modernizációjának további szellemi és infrastrukturális feltételeit. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

1995. december 8.

Vlad Adrian Casunean, Kovászna megye prefektusa igyekezett meggátolni a tanügyi törvény elleni tiltakozó tüntetést: dec. 8-án 3-4000 diák vonult a prefektúra elé, jogaikat követelő transzparensekkel. A megyei főtanfelügyelő-helyettes körlevelet küldött szét, megtiltva a politikai szervezetek akcióiban való részvételt. Ez a tiltás alkotmányellenes. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 11., 679. sz./

1995. december 8.

Az RMDSZ-nek az egyházi ingatlanok visszaadásával kapcsolatos követelése nem egyéb propaganda-akciónál, jelentette ki dec. 8-i sajtóértekezletén Traian Chebeleu elnöki szóvivő. E követelések egyedüli célja tovább élezni a román-magyar kapcsolatokat, tette hozzá. Chebeleu kifejtette, hogy a legionárius rendezvények, a legionárius sajtó, könyvek terjesztése, ugyanúgy a tévében is megjelenő propaganda mutatja, hogy ez a veszély nem elhanyagolható. Iliescu elnök kéri az intézményeket, hogy nagyobb határozottsággal lépjenek fel a legionárius mozgalom újjáéledése ellen, tolmácsolta kérését Chebeleu. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 8./

1995. december 9.

Teodor Melescanu külügyminiszter a Bosznia-konferencia idején, dec. 9-én Londonban tárgyalt Gennadij Udovenko ukrán külügyminiszterrel, hogy tisztázzák a Kígyó szigettel kapcsolatos vitát. Megállapodtak abban, hogy a két ország kormányfője a közeljövőben találkozik, hogy egyeztessen ebben a kérdésben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12., Magyar Nemzet, dec. 11./

1995. december 9.

Zsibó fennállásának 790. évfordulójáról emlékeztek meg dec. 9-én. Az érdeklődő közönség Egyed Ákos előadásából ismerhette meg a település történetét. A jobbágyfelszabadító Wesselényi Miklós élete szorosan kötődik Zsibóhoz. A reformkor nagyjai sorra megfordultak Wesselényinél, Zsibón. /RMDSZ, dec. 13./

1995. december 9.

Bíró A. Zoltán, a csíkszeredai Regionális és Antropológiai Kutatási Központ vezetője Budapesten, az MTA Társadalmi Konfliktusok Kutatóközpontja által rendezett konferencián mutatta be kutatócsoportjuk legújabb kötetét, melynek címe: Változásban? Elemzések a romániai magyar társadalomról. Bíró A. Zoltán kutatásaikról nyilatkozott a Népszabadságnak. 1989 után Székelyföldön, de nem csupán ott, hanem a tömbmagyar területeken is, a falvak élete fokozatosan visszatért a szokott kerékvágásba. A diktatórikus szorításból kiszabadulva egy nemzeti helyreállítási igény jelent meg az emberekben. - Másik kutatási témájuk a romániai magyar elit, a magyar közélet. "Az elit világa és a hétköznapok világa között valóságos szakadék alakult ki." "Az elit által képviselt eszméknek, az általa működtetett intézményeknek viszont semmiféle hatása nincs a hétköznapok világára." /Népszabadság, dec. 9./

1995. december 9.

Kolozsváron a Fellegvár oldalán egy messziről is látható kereszt állt. 1948 őszén egy éjjel ismeretlenek felrobbantották. Akkor még visszaállították a keresztet. A hatvanas évek elején azután végleg eltűnt, emlékezik Antal Árpád. Írása először öt éve jelent meg. /Keresztény Szó (Kolozsvár), 1990. febr. 25., újraközölte: Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./ Az újraközlésnek az adott aktualitást, hogy Funar polgármester újból felállíttatta a keresztet.

1995. december 10.

Szatmárnémetiben lezajlott a hatodik Gellért Sándor Nemzetközi Szavalóverseny. A dec. 8-9-i elődöntő után a döntő dec. 10-én történt, népes versszerető közönség előtt. A Pomogáts Béla vezette zsüri két első díjat is kiosztott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ Ugyanakkor volt a Kárpát-medencét felölelő Dsida Jenő költői verseny eredményhirdetése is. A Kovács András Ferenc vezette zsűri a beküldött szonettek alapján az erdélyi Jánosházy György és Tárczy István /Vajdaság/ kapta a díjakat, melyeket Zalán Tibor /Budapest/ költő nyújtott át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 686. sz./

1995. december 11.

Gheorghe Funar a vezető kormánypárt ellen intézett támadást, felelőssé téve azért, hogy elvetette a büntető törvénykönyv módosítását, ennek köszönhetően a magyarok kitűzhetik zászlójukat, énekelhetik himnuszukat. Funar a koalíció felmondásával fenyegetőzött. Ilie Verdet, a Szocialista Munkapárt elnöke szembehelyezkedett a kormány gazdaságpolitikájával. Pártja a NATO-val való egyezkedést veszélyesnek tartja. /Magyar Nemzet, dec. 11./


lapozás: 1-30 ... 2521-2550 | 2551-2580 | 2581-2610 ... 2671-2681




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998