Takács Ferenc ismertette Miskolczy Ambrus professzor tanulmánykötetét: Eszmék és téveszmék. Kritikai esszék a román múlt és jelen vitás kérdéseit tárgyaló könyvekről /Bereményi Kiadó, ELTE BTK Román Filológiai Tanszék, Budapest, 1994./. A könyv olyan kérdéseket próbál megvilágítani, amelyek nemzedékek sorát foglalkoztatták, mint például: a román nép eredete, Dracula öröksége, az erdélyi fejedelemség és a román vajdaságok viszonya, a görög katolikus vallás és az ortodoxia, stb. /Kapu, jan./
1995. január folyamán
A romániai börtönök, gulágok történetét nem dolgozták fel, állapítja meg Tófalvi Zoltán /Marosvásárhely/, ezért fontos az Emberi Jogokat Védő Liga /LADO/ kezdeményezése, hogy a "kommunizmus perét" nem lehet tovább halogatni. Nem leszámolásról van szó, hanem a tények, a gyilkosságok pontos feltárásáról. A kisebbségi létben ebben az időszakban a gazdasági önállóság, az egyházi és világi intézmények utolsó bástyáit is lerombolták. Ez az időszak jelentette a döntő lépést Erdély etnikai térképének átrajzolására, a közel 2,5 milliós román tömeg betelepítésével. A LADO országos alelnöke és Maros megyei elnöke, Sipos János tanár - akit halálosan megfenyegettek - ezért harcol a gyilkosok megnevezéséért és az ártatlanul kivégzettek névsorának összeállításáért. Maros megyében elkészítették az 1949-ben kivégzettek névsorát. Közöttük van Sántha József, Vadasd falu kántortanítója, akit 1949-ben megkínoztak és agyonlőttek. Feleségét /a többi elhurcolt, megölt feleségével együtt/ elhurcolták Cernavodába, onnan Sántha József özvegyét Mircea Voda faluba. Az asszony szalmán aludt, egész nap dolgoztatták őket, télen fűtetlen szobákban fagyoskodtak. Hét és fél évig szenvedett az asszony ilyen körülmények között, majd Dicsőszentmártonban jelöltek ki számára kényszerlakhelyet, ahonnan csak a hatvanas években térhetett haza. /Kapu, jan./
1995. január 31.
A magyar-román kapcsolatok mélypontra jutása mindkét félnek rossz, de a FAZ szemleírója, Matthias Rüb szerint Románia a vesztes, hiszen a jövőben nehéz lesz Magyarországra ragasztani a rendezés megakadályozásának vádját. /Frankfurter Allgemeine Zeitung, jan. 30., ism.: Magyar Nemzet, jan. 31./
1995. január 31.
Zilahon a városi tanács jan. 31-i üléséről tiltakozásul kivonultak a magyar tanácsosok, mert a helyi román lapokban Zilah polgármestere az RMDSZ-t támadó, magyarellenes nyilatkozatot írt alá. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1995. január 31.
Jan. 26-án Budapesten először mutatkozott be az újjáalakult Erdélyi Múzeum Egyesület /EME/, a Collegium Budapest várbeli előadótermében tudományos ülésszakot tartottak. Az erdélyi előadók között szerepelt Benkő Samu, Tövissi József, Kovács András, Sipos Gábor, Tonk Sándor, Wolf Rudolf és Nagy György. - Az 1990-ben újjáalakult EME nem kapta vissza könyvtárát és gyűjteményeit, az államtól támogatást sem kap. A segítséget az alapítványok adják, elsősorban az Illyés Alapítvány, emellett az anyaországban 1990-ben létrejött Mikó Imre Alapítvány. - Hozzá kell látni az erdélyi magyar tudományos intézményrendszer kiépítéséhez, egy kétmilliós nemzetiségnek erre szüksége van, állapította meg Benkő Samu, az EME elnöke. - A kolozsvári egyetemen 1994-ben beindult a magyar nyelvű geológusképzés, nyilatkozta Tövissi József, a Kolozsváron 1989-ben nyugdíjazott földrajz- és geológiaprofesszor, aki jelenleg óraadóként Kolozsváron és Sepsiszentgyörgyön, a Hyperion távoktató főiskolán tanít. /Magyar Nemzet, jan. 31./ A meghívón felsorolták az előadások címeit.
1995. január 31.
Román nacionalizmus című vezércikkében a Le Monde későinek és kevéssé meggyőzőnek nevezte Iliescu államfő jan. 30-i, Funar szélsőséges állásfoglalását elítélő kijelentéseit. Az RMDSZ elleni szélsőséges kampány akkor indult, amikor a kormánypárt és három szélsőséges, élesen magyarellenes szervezet együttműködési megállapodást kötött. E mesterséges vita mögött a hatalom folytatja a nagyvárosok polgármestereinek leváltását. A magyar "szeparatizmus" veszélyéről szóló híreket fenntartva megakadályozzák a decentralizálást. /Le Monde, jan. 31., MTI/
1995. január 31.
Romániának jó esélye van az EU-hoz és a nyugati biztonsági szervezetekhez való majdani csatlakozásra, ami rendbe teszi a gazdaságot, jelentette ki a Bukarestbe érkezett Rühe német védelmi miniszter. Volker Rühét fogadta Iliescu elnök. - Románia és az EU társulási megállapodása febr. 2-án lép hatályba. /MTI/
1995. január 31.
Az ET parlamenti közgyűlésén jan. 31-én a képviselők bírálták az elfogadott kisebbségvédelmi keretegyezményt: gyenge a szövegezése, nem elég szigorú a végrehajtási mechanizmusa. Elfogadtak egy ajánlást, egy kiegészítő jegyzőkönyvet. A dokumentum az érintetteknek és magánszemélyeknek is lehetővé tenné, hogy sérelem esetén az Emberi Jogok Bíróságához forduljanak. Ezt az ajánlást az ET miniszteri tanácsának is jóvá kellene hagyni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./A közgyűlésen Frunda György RMDSZ-szenátor síkraszállt az ET 1201-es ajánlása mellett, majd ismertette a kormánypárt és szövetségeseinek az RMDSZ elleni támadását, az RNEP követelését, hogy hajtsanak végre etnikai tisztogatást a hadseregben, az igazságszolgáltatásban, továbbá a kormány felszólítását, hogy az RMDSZ oszlassa fel a Szövetségi Képviselők Tanácsát /SZKT/ és az Önkormányzati Tanácsát. Mindezek miatt szükség van a keretegyezmény kiegészítésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ Frunda György az ET különböző fórumain bemutatta a romániai politikai diverzió dokumentumait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1995. február 1.
Pár nappal ezelőtt a kormány újabb diktatórikus intézkedésével tizenegy polgármestert felfüggesztett állásából, köztük van az európai gondolkodású brassói polgármester, Adrian Moruzit. A hatalom 1992 decembere óta 162 ellenzéki polgármestert menesztett, tájékoztatott a Petre Roman vezette Demokrata Párt. /Mai Nap, febr. 2./
1995. február 1.
A Le Monde Román nacionalizmus című vezércikke az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásait kommentálta. A szélsőségesen nacionalista mozgalmak "szeparatizmusnak" bélyegezték az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását. A "magyar szeparatizmustól" való félelem mögött a hatalom decentralizálástól való félelme rejlik. 1990 óta 160 polgármestert leváltottak /Le Monde (Párizs), febr. 1.. ism.: Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2., Népszabadság, febr. 3./
1995. február 1.
A kezdeti lelkesültséget felváltotta a közöny, az érdektelenség, állapíthatták meg Szatmárnémetiben a megyei RMDSZ nagygyűlésén, ahol Muzsnay Árpád megyei RMDSZ-elnök tartotta a bevezetőt. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
Az RMDSZ Országos Önkormányzati Tanácsának jan. 14-i megalakulása óta szakadatlanul áradnak a támadások az RMDSZ ellen. A sepsiszentgyörgyi román lapban megjelent kirohanásokra reagált Orbán Árpád Kovászna megyei tanácselnök és Puskás Bálint, az RMDSZ háromszéki szervezetének elnöke a román és a magyar /Háromszék/ lapban is /Nem vagyunk haza- és nemzetárulók/, de a rágalomhadjárat nem csitult. - El kellett volna magyarázni az önkormányzati szabályzatot, véli Orbán Árpád, talán az eloszlatta volna a félreértéseket. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő bejelentette, hogy febr. 6-án és 7-én román külügyi tárgyalóküldöttség érkezik Budapestre, a kétoldalú kapcsolatok rendezésére irányuló novemberi emlékeztető még nyitott pontjainak kidolgozására. /Népszabadság, febr. 1./
1995. február 1.
Az európai keretegyezmény "A nemzeti kisebbségek védelméről" 13 gépelt oldalnyi, 32 cikkelyből áll, tájékoztatott a magyar Külügyminisztériumban dr. Gyenge András osztályvezető, a kisebbségi ügyek miniszteri biztosa. Kollektív jogokról nem sok szó benne. Az egyezményt elkészítő munkacsoport egyik része a jogok bővítését szorgalmazta /magyar, osztrák, német, portugál, holland résztvevők és az északiak/, a másik rész a szűkítést /román, lengyel, bolgár, észt, litván megbízott/. A kisebbségvédelemnek tovább kell fejlődnie, ezt szolgálja az 1993-as bécsi ET-csúcs által előírt kiegészítő jegyzőkönyv. /Magyar Hírlap, febr. 1./
1995. február 1.
A Bors-Ártánd határátkelőnél átadták a kibővített, 12 sávos átkelőt. A munkálatok 70-75 %-ban készültek el. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./
1995. február 1.
A jan. 30-án Bukarestbe érkezett Volker Rühe német védelmi miniszter Melescanu külügyminiszterrel a román-magyar kapcsolatról is tárgyalt. Melescanu szerint a német sajtóban is visszhangot keltő Funar-féle "hőzöngések" nem a valós helyzetet tükrözik, mivel a többségi és kisebbségi lakosság között nincs feszültség. Iliescu elnök is fogadta Rühét. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
Frunda György szenátor szerint az Operatív Tanács határozata magasabb rendű, tehát a Csíki és a Gyergyói RMDSZ választmányának eleget kell tenni annak, hogy felfüggesztik Nagy Benedek kizárásáról hozott határozatukat addig, amíg nem dönt ügyében az etikai bizottság. - Nem fogadja el azt, hogy összefüggés lenne Tőkés László lejáratása és az alapszerződés aláírása között. - Szerinte az RMDSZ-en belül a belső választásokat csak közvetett módon lehet megejteni. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
Funar listájaként emlegetik azt a névsort, amely a polgármesteri hivatalos közlönyben is megjelent. A listán csak magyar nevek szerepelnek a nagyobb lakrésszel rendelkezők felsorolásában. A világháború után Kolozsvár lakosságának a fele magyar volt, 1956-ban 47,3 százalék. Jelenleg a város alig negyede magyar. Hatalmas román tömegeket telepítettek be. A kincses város központját nagyobb hányadban magyarok lakják. Az RMDSZ vállalja az érintettek jogi védelmét. A Petre Roman vezette Demokrata Párt szerint ezek a listák eljutnak a nyugati államokba és hozzájárulnak ahhoz, hogy az RNEP-et szélsőséges pártnak minősítsék, ami károsan hat a vele szövetségesekre, a kormányra. - Valamikor a zsidók házait jelölték meg, figyelmeztet egy iparos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
Láng Zsolt író, a marosvásárhelyi Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztője mutatta be a lapot. Májusban harmadszor rendezik meg a Fiatal Írók Árkosi Találkozóját.- Gondot jelent az elszigetelődés, az új nemzedékek írásait /például Vida Gábor, Jánk Ferenc, Demény Péter, akiknek már kötetük is van/ Magyarországon nem közlik. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
Chiuzbain igazságügy-miniszter sajtónyilatkozatában próbálta tisztázni az RMDSZ-t illető kifejezéseit. Saját véleményét fejtette ki, hangsúlyozta, ezzel figyelmeztetni akarta az RMDSZ-t. Újból kifejtette, hogy az RMDSZ szeparatista akciója sérti a nemzeti szuverenitás elvét, semmibe veszi a román állam jogrendjét. Hajlandó a dialógusra az RMDSZ-szel, hogy meggyőzze őket, mondjanak le önkormányzati tanácsukról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1995. február 1.
Febr. 1-jén Gyergyószentmiklóson ülésezett az RMDSZ SZKT Állandó Bizottsága, hogy megvitassa az utóbbi időkben az RMDSZ-t és az SZKT-t ért támadásokat. Nyilatkozatot adtak ki: megdöbbenéssel vették tudomásul, hogy a kormány egy közképviseleti és érdekvédelmi szervezet belső struktúrájába beavatkozva a két éve működő SZKT megszüntetésére törekszik. Visszautasítják az alkotmányellenesség vádját. /RMDSZ Tájékoztató, febr. 6., 465. sz./
1995. február 1.
Az Erdélyi Napló munkatársa az RMDSZ alkotmányellenessé nyilvánításának visszhangját mutatta be idézeteken keresztül. Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter fenntartja, hogy az RMDSZ lépései alkotmányellenesek és meg kell indítani az eljárást az RMDSZ ellen. Crin Halaicu, Bukarest liberális polgármestere szerint "A magyar közösség önkormányzati platformjának eszméje értelmetlen, barbárság és infantilizmus." Radu Timofte kormánypárti szenátor, a Védelmi Bizottság vezetője: az RMDSZ kezdeményezései "konkrét fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra." A Legfelső Védelmi Tanácsnak kell intézkednie. Nastase elítélte az igazságügy-miniszter álláspontját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./
1995. február 1.
Febr. 1-jével hatályba lépett az EU társulási szerződése Romániával, Szlovákiával, Csehországgal és Bulgáriával. /Magyarország és Lengyelország társult tagsága egy évvel korábban, 1994. februárjában lépett életbe./ Iliescu elnök febr. 1-jei tévényilatkozatában az ország győzelmének nevezte ezt az eseményt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1995. február 1.
Melescanu külügyminiszter febr. 1-jén Strasbourgban aláírta az európai kisebbségvédelmi keretegyezményt, egyszerre Kovács László magyar külügyminiszterrel /az ET 33 tagállamából 22 ezen a napon csatlakozott az egyezményhez/.A magyar és román külügyminiszter találkozott Strasbourgban és megállapodott az alapszerződéssel kapcsolatos munkák felgyorsításáról. Kovács László sürgette, hogy a román kormány határolja el magát az RMDSZ elleni kampánytól. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./ A Magyar Nemzetnek nyilatkozva Melescanu derűlátóan értékelte megbeszélésüket és hangsúlyozta: reméli, hogy még a párizsi stabilitási konferencia /márc. 20./ előtt elkészül az alapszerződés. Ennek aláírására Bukarest szívesen látná vendégül Horn Gyula miniszterelnököt. A román fél most Brassót ajánlotta fel a magyar főkonzulátus színhelyének. /Magyar Nemzet, febr. 2./ Az RMDSZ a mostani keretegyezményt visszalépésnek tekinti az ET 1201. számú határozatához képest, mert hiányzik belőle a nemzeti kisebbség fogalmának meghatározása, továbbá az autonóm intézmények létrehozásának joga, jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Magyar Hírlap, febr.2./
1995. február 1.
Strasbourgban febr. 1-jén megkezdődött az ET parlamenti közgyűlésének téli ülésszaka. A Florin Radulescu Botica szenátor vezette román parlamenti delegáció, melynek Frunda György RMDSZ-szenátor is tagja, meghallgatta az ET Állandó Bizottságának jelentését, amely szerint Romániában folytatni kell a felvételkor vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését. Atkinson képviselő, az emberjogi bizottság tagja bírálta Romániát, mert nem tett eleget a kötelezettségeknek, javasolta, hogy a raportőrök számát kettőről háromra emeljék föl. Hallonen asszony kilencpontos javaslatban követelte az ellenőrzés megszigorítását és a kötelezettségeinek megszegő országok megbüntetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./
1995. február 2.
A Helsinki Watch Emberi Jogi Főosztályának a román kormánynak szóló /1993. szeptemberi/ ajánlásait olvashatjuk a napilapban. Az ajánlások változatlanul aktuálisak: határolja el magát a szélsőséges nézetektől, dolgozzon ki a képviselőkkel és a kisebbségekkel együtt oktatási és vallásügyi törvényt, juttasson kormánypozícióba kisebbségieket is, szolgáltassa vissza az egyházi javakat, stb. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./
1995. február 2.
Az Ausztráliai és Új Zélandi Magyar Szövetség csatlakozik a Magyarok Világszövetsége Elnökségének nyilatkozatához: visszautasítja a Tőkés László püspököt ért rágalmakat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1995. február 2.
Vlad Casunean, Kovászna megye prefektusa febr. 2-i közleményében bejelentette, hogy fellép minden olyan lépés ellen, amely arra irányul, hogy az RMDSZ megvalósítsa "alkotmányellenes és törvénybe ütköző" határozatait. /Esti Hírlap, febr. 3./
1995. február 2.
Mircea Geoana külügyi szóvivő konstruktívnak minősítette azokat a konzultációkat, amelyeket Pereszlényi Zoltán magyar külügyminisztériumi államtitkár-helyettes folytatott jan. 30-án és 31-én Bukarestben. Pereszlényit fogadta Melescanu külügyminiszter is. Budapesten újabb szakértői megbeszélés lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 3./
1995. február 2.
Tőkés László nyilatkozatában bejelentette, hogy mindaddig tartózkodni kíván a közszerepléstől, amíg az RMDSZ nem talál megnyugtató megoldást a képviselőcsoportban történtekre. Tőkés László összefüggésbe hozta az eseményeket az RMDSZ elleni, "kívülről jövő, előre eltervelt és jól összehangolt nacionalista-soviniszta hadjárattal", rámutatva arra, hogy miután különböző eszközökkel kiszorították Sütő Andrást, Kincses Elődöt, Király Károlyt és Szőcs Gézát a politikai életből, most a maradék magyar személyiségek erkölcsi, politikai megsemmisítése van napirenden. Mindezért és a jelenlegi belső megoszlásért felelősség terhel egyes képviselőket. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 2./ Tőkés László panaszt nyújtott be "Tokay György és ismeretlen elkövető, illetve elkövetők ellen, akik magatartásukkal fedezték" a belső diverziót. Az RMDSZ tiszteletbeli elnöke panaszt tett a Magyar Rádiónál a Kossuth Rádió 1994. dec. 15-i, 1995. jan. 7-i és 11-i "durva félretájékoztatás miatt". - Az RMDSZ etikai bizottsága febr. 7-én ül össze. /Gyarmath János bukaresti tudósítása, Magyar Nemzet, febr. 3./ "Szomorúsággal vegyes meglepetéssel és értetlenséggel vettem hírét a tiszteletbeli elnök lépésének" - mondta Tokay György, az RMDSZ képviselőcsoportjának frakcióvezetője. /Új Magyarország, jan. 4./ Markó Béla kijelentette, hogy nem tud az RMDSZ-en belül a nyilatkozatban említett kiszorító szándékról. "Nagyon elkeserítő lenne, ha ilyen szándék létezne" - mondta. /Új Magyarország, febr. 4./
